Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)
1984-08-01 / 147. (3901.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA XVI. ÉVFOLYAM, 147. (3901.) SZÁM EGYELŐRE NEM ARAT NAGY SIKERT NIGÉRIA KÖTELEZVÉNYAJÁNLATA Lagos kilép a Nemzetközösségből? Roppant csekély lelkesedéssel fogadta a brit exporthitel-garancia hivatal Lagos ajánlatát, hogy igazi átütemezés híján kötelezvényeket ad hitelezőinek. A hivatal, amely legnagyobb részben érdekelt a Nigériának kölcsönzött pénzek visszaszerzésében, még nem döntött ugyan véglegesen, de továbbra is azt szeretné, ha Lagos mindenekelőtt a Nemzetközi Valuta Alappal jutna közös nevezőre. Lehet, hogy a britek hűvössége, lehet, hogy a Dikko volt szállítási miniszter elrablása körüli felfokozott indulatok miatt Nigéria most állítólag azt fontolgatja, hogy kilép a London irányítása alatt álló Nemzetközösségből. . A brit exportgarancia hivatal (ECGD) egyelőre azt tanácsolja a Nigériának kereskedelmi hiteleket nyújtó brit cégeknek: ne fogadják el Lagos ajánlatát, hogy a rövid lejáratú hátralékok kifizetése helyett hat évre szóló kötelezvényeket bocsát ki. (VILÁGGAZDASÁG, 1984. július 31., 2. ■ oldal.) Minthogy a vállalatok az ECGD- nél biztosították a hiteleket, és tőle remélik meglehetősen reménytelen helyzetben levő pénzük visszaszerzését, bizonyára megfogadják a hivatal tanácsát. Az ECGD mindenesetre a következő néhány hétben más országok exportgarancia-hivatalaival is konzultálni fog, és csak azután dönt ,véglegesen. Szakértők szerint azonban az ECGD álláspontja esik a legnagyobb súllyal a latba, minthogy a körülbelül 5,5 milliárd dollár kereskedelmi hitelből ő biztosított nagyjából 2 milliárdnyit. (A Nigériának nyújtott kereskedelmi hitelekből 3 milliárd dollárért vállaltak garanciát különböző állami exportgarancia ügynökségek.) Az ECGD szóvivője a hét elején úgy nyilatkozott, hogy nem változott a hivatal álláspontja: akkor járul csak hozzá a nigériai tartozások bármiféle átütemezéséhez (a kötelezvény-kibocsátás egyfajta átütemezésének fogható fel), ha Lagos egyezségre jut a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) egy 2,5—3 milliárd dolláros kölcsön ügyében.. Mint ismeretes, a valutaalappal folytatott tárgyalások egyelőre zsákutcába jutottak, mert Nigéria nem fogadja el az IMF ajánlásait. Az ECGD álláspontja mindenesetre csak látszólag stabil, a nigériai bejelentés utáni órákban a hivatal még a pénzügyminisztériummal folytatandó egyeztetéstől tette függővé a kötelezvények elfogadását. Szóvivője emellett nyilatkozatában még azt is megjegyezte, hogy ha a lagosi kötelezvények feltételei kedvezőbbek lennének, mint azok, amelyeket Nigéria a nem garantált hitelek nyújtóinak ajánlott fel néhány hónapja (ezeket a hitelezőket más választás nem lévén, el is fogadták), alighanem kedvezőbb megítélésben részesülne a nigériai ajánlat. A nigériait—brit kapcsolatok további lazulására utal az a tény, hogy Ibrahim Gambari külügyminiszter a hét elején kijelentette: Nigéria felülvizsgálja nemzetközösségi tagságát. A lagosi Sketch című lap idézi a minisztert, aki kifejtette: országa azért akar kivonulni a 45 volt brit gyarmatot, a volt, dominiumokat és az anyaországot tömörítő szervezetből, mert Botha dél-afrikai miniszterelnök ■ európai körútja során Londonba is ellátogathatott. Nigéria más afrikai országokkal együtt hiába tiltakozott Botha látogatása ellen, Gambari elmondta még, hogy Nigéria azért érzi különösen sértve magát, mert főszerepet játszott Dél- Afrika eltávolításában a Nemzetközösségből a 60-as évek elején. Megfigyelők szerint azonban nem kell túlságosan komolyan venni Gambari fenyegetőzését, a fél éve hatalomra jutott katonai kormányzat ugyanis elkötelezte magát a nemeztközösségi tagság mellett, és a külügyminiszter szavai alighanem csak múló haragot tükröznek. (Reuter, AP—DJ) __________ Gyorsul a növekedés a Közös Piacon * London nem enged a költségvetési vitában *■' Felgyorsul a Közös Piac gazdasági növekedése az idén és jövőre, de ez nem lesz elég a munkanélküliség csökkentéséhez — ismételte meg nézetét a tízek brüsszelibizottsága. Közben az EGK központjában a legfőbb beszédtéma Nagy-Britannia újabb esete a többi kilenc tagországgal. A Közös Piac gazdasági növekedésének üteme az idén 2,2 százalék, jövőre pedig 2,1 százalék körül lesz, a tavalyi 1 százalék után — véli a brüsszeli bizottság. Általában véve bizakodó hangvételű jelentésében megállapítja: a gazdasági élénkülés elsősorban a tagországok exportja, illetve a beruházások — azon belül is elsősorban a gép- és berendezésvásárlások — növekedésének lesz köszönhető. A gazdasági gyarapodás azNSZK- ban lesz a leglendületesebb, ezt a brüsszeli bizottság kedvezőbben ítéli meg a OECD-nél, azt tartja, üteme az idén 3, jövőre pedig 2,5 százalék körül alakul. Jó lesz Nagy- Britannia és Dánia teljesítménye is, a két ország az idén 2,7—2,7 százalékos, jövőre pedig mintegy 2,1, illetve 3 százalékos növekedést fog tudni, felmutatni — legalábbis a bizottság jóslata szerint. S a növekedés csak e három országban lesz képes csökkenteni talán és csak valamelyest a munkanélküliségét,a Közös Piac egészében a munkanélküliek aránya az idei 11,1 százalékról 1985-ben 11,4 százalékra emelkedik (a tavalyi 10,3 százalék után). A tagországok többségében a termelékenység javulása és a munkáért jelentkezők számának gyarapodása ellensúlyozza a növekedés jótékony hatásait. A fogyasztói árak az 1983-as 6,3 százalék után az idén már csak 5,1, jövőre pedig 4,5 százalékkal emelkednek. A javulás mindenekelőtt annak tudható be, hogy mérséklődnek a szakszervezetek béremelési követelései. A közösség 10 tagországa közül kilencben az áremelkedési ráta jövőre 10 százalék alatt marad, Görögországban alig— körülbelül 18 százalékra — mérséklődik az idei 19 százalékról. Fordulatot jósol a brüsszeli bizottság a tagországok fizetési mérleghelyzetében is. A folyó tételek összevont többlete az idén 9,2 milliárd, jövőre pedig 19,5 milliárd dollár lesz, noha 1983-ban éppen csak hogy egyensúlyba került a mérleg. Az áremelkedések lassulása és a költségvetési takarékosság eredményeképpen a tagországok költségvetési deficitjének a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya csökken, a tavalyi átlag 5,5 százalékról az idén 5,2, jövőre pedig 4,6 százalékra. $. Nagy-Britannia elzárkózik közös piaci költségvetési hozzájárulásának növelésétől mindaddig, amíg nem kapja vissza az 1983-as többletbefizetései után járó visszatérítését — közölte Rifkind külügyi államiminiszter, a londoni alsóház előtt mohaott, beszédében. Kijelentése , a brit álláspont változatlan szilárdságát jelzi, s ez nem ígér gyors megoldást az EGK újból kiéleződöttköltségvetési vitájában. Iszmezetes, hogy a tízek európai parlamentje néhány nappal ezelőtt újból befagyasztotta azt a 750 millió európai elszámolási egységet, amely 1983-as többletterheiért jár Londonnak, s amelyet egy ízben a parlament már befagyasztott. Akkor is, most is így akar kompromisszumkészséget kicsikarni Londontól. De akkor az EGK pénzügyeinek távlati reformja, most viszont, ennek megszavazása után, az idei költségvetés deficitje van napirenden. A költségvetési hiányt Nagy-Britannia takarékoskodással, s nem újabb befizetésekkel akarja eltüntetni, s így szemben , áll a többi kilenc tagországgal. (Reuter, AP—DJ) Júniusban csökkent a fontos amerikai gazdasági mutatókat összegző index A legfontosabb amerikai gazdasági mutatókatösszegző index a szezonálisan kiigazított adatok szerint , júniusban , 9 százalékkal visszaesett — jelentette Washingtonban az amerikai kereskedelmi minisztérium. Az index májusban 0,4 százalékkal emelkedett, jóllehet korábban a kereskedelmi minisztérium még 0,1 százalékos hanyatlást jelentett. ,, Malcolm" Baldriffer kereskedelmi miniszter szerint a júniusi visszaesés azt jelzi, hogy az amérikai gazdaság növekedési üteme,az év másodikfelében valamelyest lelassul. A politikus közölte, meggyőződése, hogy a második félévben nem ismétlődik meg az első félévi példátlanul gyors gyarapodás. A kereskedelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott részletes statisztikák szerint az idei év első hat hónapjában a legfontosabb gazdasági mutatókat egyesítő index havonta átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett az 1983. második félévében mért havi 0,7 százalékos növekedés után. A minisztérium egyébként módosította a márciusi adatokat is, eszerint az index növekedése akkor 0,3 százalékos volt, nem pedig 0,2 százalékos, ahogyan korában jelentették. (Reuter) NAPRÓL NAPRA AZ MKK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI NAPOKAT RENDEZ októberben Tallinnban, az eseménysorozaton a BUDA-FLAX divatbemutatóval vesz részt. (3. oldal) ■f A KOHÁSZATBAN A SZERKEZETVÁLTÁSRA KORLÁTOZOTT A LEHETŐSÉG saját erőből Ózdon is, normatív támogatás továbbra is szükségesnek látszik — véli az OKÜ gazdasági igazgatója. (3. oldal) + A SZOVJET GABONATERMELÉS NEHÉZSÉGEIBEN a kedvezőtlen időjárás mellett a tárolás és a trágyázás hiányosságai is közrejátszanak. (8. oldal) ♦ A KGST-ORSZÁGOKNAK AZ OPEC-KŐOLAJ KÍNÁLTA lehetőségek a korábbinál fontosabbakká váltak. (5. oldal) + A NEMZETKÖZI HITELTEVÉKENYSÉG ÉLÉNKÜLÉSÉRŐL adott jelentést a BIS. A pénzintézet szerint az év első negyedében a fejlett tőkésországok kapták a legtöbb új kölcsönt. (2. oldal) * + EMELIK AZ ÉLELMISZERÁRAKAT IZRAELBEN, a kormány így szeretné lefaragni a költségvetés óriási hiányát. (2. oldal) + ERŐSEN NÖVELI JÖVŐ ÉVI HADIKIADÁSAIT A JAPÁN KORMÁNY, noha az 1985-ös költségvetés általában igen takarékos. (2. oldal) + A TEHÉNHÚS TÁROLÁSÁRA TÁMOGATÁSI PROGRAMOT TERVEZ a brüsszeli bizottság. Ezt a tejtermelés kényszerű korlátozása teszi szükségessé. (8. oldal) 49. OECD-JELENTÉS AZ NSZK GAZDASÁGÁRÓL A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a következő 18 hónapra vonatkozó jelentését az NSZK gazdaságáról. A jelentés — amely a fontosabb mutatókat tekintve valamivel kevésbé derűlátó az NSZK-ban kiadott előrejelzéseknél — az exportnak juttatja a fő szerepet a mérsékelt élénkülés folytatódásában. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a dollár lényeges leértékelődése semmivé teheti ezeket a kilátásokat. A jelentés egyébként sok bizonytalansági tényezőt lát a kilátásokat illetően, főleg azért, mert a strukturális problémák megoldására eddig még nem sok történt. . Az OECD szerint a nemzeti össztermék 1984-ben 2,9 százalékkal, 1985-ben 2,7 százalékkal nő. 1983- ban 1,3 százalékkal nőtt a GNP. Eszerint a következő 18 hónapban a növekedés mérsékeltebb lesz, mint az előző fellendülések alkalmával, nem lesz elég erős ahhoz, hogy a munkanélküliséget említésre méltóan csökkentse. Az élénkülés ugyan folytatódik, de a kilátásokat több tényező bizonytalanná teszi. Ezek: a tőkeberuházások gyenge hozama; a kockázati tőke szerzésének nehézségei, az ipari szubvenciók elharapódzása. A javulás ereje és valószínűleg tartóssága is elsősorban a külföldi kereslet élénkségétől függ — hangoztatja a közlemény, hozzáfűzve, hogy a dollár lényeges gyengülése esetén a várt nagy exportnövekedés elmaradhat vagy legalábbis mérséklődhet. A kilátásokat elsötétítheti az is, ha a kamatlábemelési hullám átterjed az NSZK- ra, mivel ez káros lenne a beruházásokra. De megjegyzi: a nyugatnémet hatóságoknak módjában állhat a kamatemelés begyűrűzésének megakadályozása. A kivitel remélt növekedését némileg ellensúlyozza a belső kereslet növekedésének lassulása, a kormány költségvetési politikája ugyanis fékezi a fogyasztói kiadásokat. Az érem másik oldala, hogy jól haladnak a közületi kiadások korlátozása terén. A kormánynak most már szabadabb a keze, megvalósíthatja az adók leszállítását — írja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet titkárságának jelentése — célozva az 1986-ban és 1988-ban megvalósuló adóreformra. Az infláció várhatóan alacsony szinten marad, legfeljebb 1985-ben növekszik valamelyest (3,3 százallékra a jelenlegi 3 százalékról), a nyersanyagárak emelkedése és a munkaköltségek növekedése miatt. Bár a cserearányok romlani fognak, a fizetési mérleg folyó tételeinek 1984. évi, 5,8 milliárd dollárra becsült többlete 1985-ben 10,3 milliárd dollárra emelkedhet. Az OECD felszólítja az NSZK illetékeseit, akadályozzák , meg az élénkülés lanyhulását, javítsák a középtávú növekedés kilátásait. A problémákat elemezve, az OECD kifejti: a ciklikus trendek most kedvezőbbek, de még nem tapasztalható, komolyabb strukturális javulás. A múlt évben az utóbbi 16 esztendő legmagasabb profitját jegyezték fel, ám ez így is csak részben ellensúlyozza a 60-as évek végén észlelt nyereségességi irányzatot. „A profithelyzetnek még több évig javulnia kell, hogy elérje a 60-as években elért szintet.” A profitok növekedését az OECD döntőnek tartja munkanélküliség csökkentése szempontjából. A jelentés bírálja, hogy az értéktőzsdének korlátozott szerepe van az új beruházásokhoz szükséges tőke folyósításában és a kockázati tőkepiac kialakulásában. 1982-ben az összes részvénytőke a GNP-nek csupán 6 százaléka volt, szemben az amerikai 55, az angol 36,5, és az olasz 17 százalékkal. Az OECD felszólítja a nyugatnémet kormányt, hogy lásson hozzá a szubvenciók ,leépítéséhez. Ezek meglehetős gyorsasággal növekedtek: a bajba jutott iparágaknak nyújtott segítség és az adókedvezmények jelenleg a GNP 6,5 százalékának felelnek meg, vagyis megközelítik az 1979-es rekordév 7 százalékos csúcsát. A szubvenciók összege mintegy 27 milliárd márka volt 1883-ban, s ez az összeg valószínűleg nő 1984-ben, azt tükrözve, hogy milyen nehézségekbe ütközik a politikai szándékok átültetése a mindennapok gyakorlatába. (Reuter, AP—DJ) " Argentína törlesztett latin-amerikai hitelezőinek, Argentína törleszti Mexikónak, Venezuelának, Brazíliának és Kolumbiának azt a 300 millió dollárt, amelyet március végén kapott, hogy kifizethesse esedékes kamatterheit" — közölte Garcia Vazquez, a Buenos Aires-i jegybank elnöke. Kolumbia már korábban megkapta a maga 50 millió dolláros részletét, mert kérte az argentin kormányt, hogy előbb törlessze tartozását, mint a többieknek.Most Mexikó és Venezuela is megkapta 100— 100 millió dolláros részét, Brazília pedig a maga 50 millióját. Az öszszegetArgentína saját valutatartalékaiból fizette ki. Emlékezetes, hogy a március végi mentőcsomag 500 millió, dolláros volt, ebből a latin-amerikai országokon kívül a nyugati magánbankok 100 milliót folyósítottak, 100 milliót pedig már akkor is a hivatalos argentin valutatartalékokról emeltek le.. Az USA még március végén felajánlotta: 100 millió dollárral kisegíti Argentínát, hogy ebből törleszthesse a latin-amerikai országokból kapott hiteleket. Később azonban a washingtoni kormány visszavonta ajánlatát és közölte, hogy csak abban az esetben bocsátja a pénzt Buenos Aires rendelkezésére, ha az közben kiegyezik a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF). Ismeretes azonban, hogy Alfonsin argentin elnök eddig még nem tudott zöld ágra vergődni a valutaalap képviselőivel. Buenos Aires sokallja az IMF feltételeinek szigorát, a pénzintézet szakértői viszont keveslik azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyeket Alfonsin elnök a kölcsön fejében felajánlott. A tárgyalások azonban nem szakadtak meg, sőt állítólag szívélyes légkörben folynak. A latin-amerikai ország egymilliárd dolláros kölcsönt vár az IMF-től, s ez nemcsak segítene gazdasági bajain, hanem lökést adna a magánbankokkal folytatott átütemezési megbeszéléseknek is. (Reuter, AP—DJ)