Világgazdaság, 1984. augusztus (16. évfolyam, 147/3901-168/3622. szám)

1984-08-01 / 147. (3901.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA XVI. ÉVFOLYAM, 147. (3901.) SZÁM EGYELŐRE NEM ARAT NAGY SIKERT NIGÉRIA KÖTELEZ­VÉN­YAJÁNLATA Lagos kilép a Nemzetközösségből? Roppant csekély lelkesedéssel fogadta a brit exporthitel-garan­cia hivatal Lagos ajánlatát, hogy igazi átütemezés híján kötelezvé­nyeket ad hitelezőinek. A hivatal, amely legnagyobb részben érde­kelt a Nigériának kölcsönzött pénzek visszaszerzésében, még nem döntött ugyan véglegesen, de továbbra is azt szeretné, ha Lagos mindenekelőtt a Nemzetközi Valuta Alappal jutna közös nevezőre. Lehet, hogy a britek hűvössége, lehet, hogy a Dikko volt szállítási miniszter elrablása körüli felfokozott indulatok miatt Nigéria most állítólag azt fontolgatja, hogy kilép a London irányítása alatt álló Nemzetközösségből. . A brit­ exportgarancia hivatal (ECGD) egyelőre azt tanácsolja a Nigériának kereskedelmi hiteleket nyújtó brit cégeknek: ne fogadják el Lagos ajánlatát, hogy a rövid lejáratú hátralékok kifizetése he­lyett hat évre szóló kötelezvénye­ket bocsát ki. (VILÁGGAZDA­SÁG, 1984. július 31., 2. ■ oldal.) Minthogy a vállalatok az ECGD- nél biztosították a­ hiteleket, és tőle remélik meglehetősen reménytelen helyzetben levő pénzük visszaszer­zését, bizonyára megfogadják a hi­vatal tanácsát. Az ECGD minden­esetre a következő néhány hétben más országok exportgarancia-hiva­talaival is konzultálni fog, és csak azután dönt ,véglegesen. Szakértők szerint azonban az ECGD állás­pontja esik a legnagyobb súllyal a latba, minthogy a körülbelül 5,5 milliárd dollár kereskedelmi hitel­ből ő biztosított nagyjából 2 mil­liárdnyit. (A Nigériának nyújtott­­ kereskedelmi­ hitelekből 3 milliárd dollárért vállaltak garanciát külön­böző állami exportgarancia ügy­nökségek.) Az ECGD szóvivője a hét ele­jén úgy nyilatkozott, hogy nem változott a hivatal álláspontja: ak­kor járul csak hozzá a nigériai tartozások bármiféle átütemezésé­­­­hez (a kötelezvény-kibocsátás egy­fajta átütemezésének fogható fel), ha Lagos egyezségre jut a Nem­zetközi Valuta Alappal (IMF) egy 2,5—3 milliárd dolláros kölcsön ügyében..­ Mint ismeretes, a valu­taalappal folytatott tárgyalások egyelőre zsákutcába jutottak, mert Nigéria nem fogadja el az IMF ajánlásait. Az ECGD álláspontja mindenesetre csak látszólag stabil, a nigériai bejelentés utáni órákban a hivatal még a pénzügyminiszté­riummal folytatandó egyeztetéstől tette függővé­­ a kötelezvények el­fogadását. Szóvivője emellett nyi­latkozatában még azt is megjegyez­te, hogy ha a lagosi kötelezvények feltételei kedvezőbbek lennének, mint azok, amelyeket Nigéria a nem garantált hitelek nyújtóinak ajánlott fel néhány hónapja (eze­ket a hitelezőket más választás nem­­ lévén, el is fogadták), alighanem kedvezőbb megítélésben részesül­ne a nigériai ajánlat. A nigériait—brit kapcsolatok to­vábbi lazulására utal az a tény, hogy Ibrahim Gambari külügymi­niszter a hét elején kijelentette: Nigéria felülvizsgálja nemzetközös­ségi tagságát. A lagosi Sketch cí­mű lap idézi a minisztert, aki ki­fejtette: országa azért akar kivo­nulni a 45 volt brit gyarmatot, a volt, dominiumokat és az anyaor­szágot tömörítő szervezetből, mert Botha dél-afrikai miniszterelnök ■ európai körútja során Londonba is ellátogathatott. Nigéria más afri­kai országokkal együtt hiába til­takozott Botha látogatása ellen, Gambari elmondta még, hogy­ Nigéria azért érzi különösen sértve magát, mert főszerepet játszott Dél- Afrika eltávolításában a Nemzetkö­zösségből a 60-as évek elején. Megfigyelők szerint azonban nem kell túlságosan komolyan venni Gambari fenyegetőzését, a fél éve hatalomra jutott katonai kormány­­­­zat ugyanis elkötelezte magát a nemeztköz­össégi tagság mellett, és a külügyminiszter szavai aligha­nem csak múló haragot tükröznek. (Reuter, AP—DJ) __________ ­ Gyorsul a növekedés a Közös Piacon * London nem enged a költségv­etési vitában *■' Felgyorsul a Közös Piac gazdasági növekedése az idén és jö­vőre, de ez nem lesz elég a munkanélküliség csökkentéséhez — is­mételte meg nézetét a tízek brüsszeli­­bizottsága. Közben az EGK központjában a legfőbb beszédtéma Nagy-Britannia újabb esete a többi kilenc tagországgal. A Közös Piac gazdasági növeke­désének üteme az idén 2,2 száza­lék, jövőre pedig 2,1 százalék kö­rül lesz, a tavalyi 1 százalék után — véli a brüsszeli bizottság. Ál­talában véve bizakodó hangvételű jelentésében megállapítja: a­ gaz­dasági élénkülés elsősorban a tag­országok exportja, illetve a beru­házások — azon belül is elsősor­ban a gép- és berendezésvásárlá­sok — növekedésének lesz kö­szönhető. A gazdasági gyarapodás az­­NSZK- ban lesz a leglendületesebb, ezt a brüsszeli bizottság kedvezőbben íté­li meg a OECD-nél, azt tartja, üte­me az idén 3, jövőre pedig 2,5 szá­zalék körül alakul. Jó lesz Nagy- Britannia és Dánia teljesítménye is, a két ország az idén 2,7—2,7 százalékos, jövőre pedig mintegy 2,1, illetve 3 százalékos növekedést fog tudni, felmutatni — legalábbis a bizottság jóslata szerint.­ S a növekedés csak e­ három­­ or­szágban lesz képes csökkenteni ta­lán és csak valamelyest a munka­nélküliségét,a Közös Piac egé­­szébe­n a munkanélküliek aránya az idei 11,1 százalékról 1985-ben­­ 11,4 százalékra emelkedik (a tavalyi 10,3 százalék után). A tagországok több­ségében a termelékenység javulá­sa és a munkáért jelentkezők szá­mának gyarapodása ellensúlyozza a növekedés jótékony hatásait. A fogyasztói­ árak az 1983-as 6,3 százalék után az idén már csak 5,1, jövőre pedig 4,5 százalékkal emel­kednek. A javulás mindenekelőtt annak tudható be, hogy mérsék­lődnek a szakszervezetek béreme­lési követelései. A közösség 10 tag­országa közül kilencben az ár­­emelkedési ráta jövőre 10 száza­lék alatt marad, Görögország­ban alig­­— körülbelül 18 száza­lékra — mérséklődik az idei 19 szá­zalékról. Fordulatot jósol a brüsszeli bi­zottság a tagországok fizetési mér­leghelyzetében is. A folyó tételek összevont többlete az idén 9,2 mil­liárd, jövőre pedig 19,5 milliárd dollár lesz, noha 1983-ban ép­pen csak hogy egyensúlyba került a mérleg. Az áremelkedések las­sulása és a költségvetési takarékos­ság eredményeképpen a tagorszá­gok költségvetési deficitjének a ha­zai össztermékhez­ (GDP) viszonyí­tott aránya csökken, a tavalyi át­lag 5,5 százalékról az idén 5,2, jö­vőre pedig 4,6 százalékra.­­­­ $­­. Nagy-Britannia elzárkózik közös piaci költségvetési hozzájárulásá­nak növelésétől mindaddig, amíg nem kapja vissza az 1983-as több­letbefizetései után­ járó visszatérí­tését — közölte Rifkind külügyi ál­­lamiminiszter, a londoni alsóház előtt mohaott, beszédében. Kijelentése , a brit álláspont változatlan szilárdsá­gát jelzi, s ez nem ígér gyors meg­oldást az EGK újból kiéleződött­­költségvetési vitájában. Iszmezetes, hogy a tízek európai parlamentje néhány nappal ezelőtt újból befa­gyasztotta azt a 750 millió európai elszámolási egységet, amely 1983-as többletterheiért jár Londonnak, s amelyet egy ízben a parlament már befagyasztott. Akkor is, most is így akar kompromisszumkészséget ki­csikarni Londontól. De akkor az EGK pénzügyeinek távlati reform­ja, most viszont, ennek megszava­zása után, az idei költségvetés de­ficitje van napirenden. A költség­vetési hiányt Nagy-Britannia ta­karékoskodással, s nem újabb be­fizetésekkel akarja eltüntetni, s így szemben , áll a többi kilenc tagor­szággal. (Reuter, AP—DJ) Júniusban csökkent a fontos amerikai gazdasági mutatókat összegző index A legfontosabb amerikai gazdasá­gi mutatókat­­összegző index a sze­zonálisan kiigazított adatok szerint , júniusban , 9­­ százalékkal vissza­esett — jelentette Washingtonban az amerikai kereskedelmi minisz­térium. Az index májusban 0,4 szá­zalékkal emelkedett, jóllehet koráb­ban a kereskedelmi minisztérium még 0,1 százalékos hanyatlást jelen­tett. ,, Malcolm" Baldriffe­r kereskedelmi miniszter szerint a júniusi vissza­esés azt jelzi, hogy az­ am­­érikai­ gaz­­daság növekedési üteme,­­az év má­­sodik­­felében valamelyest lelassul. A­ politikus közölte, meggyőződése, hogy a második félévben nem is­métlődik meg az első félévi példát­lanul gyors gyarapodás. A kereskedelmi minisztérium ál­tal nyilvánosságra hozott részletes statisztikák szerint az­­ idei év első hat hónapjában a legfontosabb gaz­dasági mutatókat egyesítő index ha­vonta átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett az 1983. második fél­évében mért havi 0,7 százalékos nö­vekedés után. A minisztérium egyébként módosította a márciusi adatokat­­ is,­ eszerint az index növe­kedése akkor 0,3 százalékos volt, nem pedig 0,2 százalékos, ahogyan korában jelentették. (Reuter) NAPRÓL NAPRA­ ­ AZ MKK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI NAPOKAT RENDEZ októberben Tallinnban, az eseménysorozaton a BUDA-FLAX divatbemutatóval vesz részt. (3. oldal) ■f A KOHÁSZATBAN A SZERKEZETVÁLTÁSRA KORLÁTO­ZOTT A LEHETŐSÉG saját erőből Ózdon is, normatív támo­gatás továbbra is szükségesnek látszik — véli az OKÜ gazda­sági igazgatója. (3. oldal) + A SZOVJET GABONATERMELÉS NEHÉZSÉGEIBEN a ked­vezőtlen időjárás mellett a tárolás és a trágyázás hiányosságai is közrejátszanak. (8. oldal) ♦ A KGST-ORSZÁGOKNAK AZ OPEC-KŐOLAJ KÍNÁLTA lehetőségek a korábbinál fontosabbakká váltak. (5. oldal) + A NEMZETKÖZI HITELTEVÉKENYSÉG ÉLÉNKÜLÉSÉRŐL adott jelentést a BIS. A pénzintézet szerint az év első negye­dében a fejlett tőkésországok kapták a legtöbb új kölcsönt. (2. oldal) * + EMELIK AZ ÉLELMISZERÁRAKAT IZRAELBEN, a kormány így szeretné lefaragni a költségvetés óriási hiányát. (2. oldal) + ERŐSEN NÖVELI JÖVŐ ÉVI HADIKIADÁSAIT A JAPÁN KORMÁNY, noha az 1985-ös költségvetés általában igen ta­karékos. (2. oldal) + A TEHÉNHÚS TÁROLÁSÁRA TÁMOGATÁSI PROGRAMOT TERVEZ a brüsszeli bizottság. Ezt a tejtermelés kényszerű korlátozása teszi szükségessé. (8. oldal) 49. OECD-JELENTÉS AZ NSZK GAZDASÁGÁRÓL A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a következő 18 hónapra vonatkozó jelentését az NSZK gazdaságáról. A jelentés — amely a fontosabb mutatókat tekintve valamivel kevésbé derűlátó az NSZK-ban kiadott előrejelzéseknél — az exportnak juttatja a fő szerepet a mérsékelt élénkülés folyta­tódásában. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a dollár lényeges leérté­kelődése semmivé teheti ezeket a kilátásokat. A jelentés egyébként sok bizonytalansági tényezőt lát a kilátásokat illetően, főleg azért, mert a strukturális problémák megoldására eddig még nem sok történt. . Az OECD szerint a nemzeti össz­termék 1984-ben 2,9 százalékkal, 1985-ben 2,7 százalékkal nő. 1983- ban 1,3 százalékkal nőtt a GNP. Eszerint a következő 18 hónapban a növekedés mérsékeltebb lesz, mint az előző fellendülések alkal­mával, nem lesz elég erős ahhoz, hogy a munkanélküliséget említés­­re méltóan csökkentse. Az élénkülés ugyan folytatódik, de a kilátásokat több tényező bizonytalanná teszi. Ezek: a tőkeberuházások gyenge ho­zama; a kockázati tőke szerzésé­nek nehézségei, az ipari szubvenciók elharapódzása. A javulás ereje és valószínűleg tartóssága is elsősorban a külföl­di kereslet élénkségétől függ — hangoztatja a közlemény, hozzáfűz­ve, hogy a dollár lényeges gyengü­lése esetén a várt nagy exportnö­vekedés elmaradhat vagy legalább­is mérséklődhet. A kilátásokat el­sötétítheti az is, ha a kamatláb­emelési hullám átterjed az NSZK- ra, mivel ez káros lenne a beru­házásokra. De megjegyzi: a nyugat­német hatóságoknak módjában áll­hat a kamatemelés begyűrűzésének megakadályozása. A kivitel remélt növekedését né­mileg ellensúlyozza a belső keres­let növekedésének lassulása, a kor­mány költségvetési politikája ugyan­is fékezi a fogyasztói kiadásokat. Az érem másik oldala, hogy jól haladnak a közületi kiadások kor­látozása terén. A kormánynak most már szabadabb a keze, megvalósít­hatja az adók leszállítását — írja a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet titkárságának je­lentése — célozva az 1986-ban és 1988-ban megvalósuló adóreformra. Az infláció várhatóan alacsony szinten marad, legfeljebb 1985-ben növekszik valamelyest (3,3 százal­­lékra a jelenlegi 3 százalékról), a nyersanyagárak emelkedése és a munkaköltségek­ növekedése miatt. Bár a cserearányok romlani fog­nak, a fizetési mérleg folyó tételei­nek 1984. évi, 5,8 milliárd dollárra becsült többlete 1985-ben 10,3 mil­liárd dollárra emelkedhet. Az OECD felszólítja az NSZK il­letékeseit, akadályozzák , meg az élénkülés lanyhulását, javítsák a középtávú növekedés kilátásait. A problémákat elemezve, az OECD kifejti: a ciklikus trendek most kedvezőbbek, de még nem tapasz­talható, komolyabb strukturális ja­vulás. A múlt évben az utóbbi 16 esztendő legmagasabb profitját je­gyezték fel, ám ez így is csak részben ellensúlyozza a 60-as évek végén észlelt nyereségességi irány­zatot. „A profithelyzetnek még több évig javulnia kell, hogy elérje a 60-as években elért szintet.” A profitok növekedését az OECD dön­tőnek tartja munkanélküliség csök­kentése szempontjából. A jelentés bírálja, hogy az ér­téktőzsdének korlátozott szerepe van az új beruházásokhoz szüksé­ges tőke folyósításában és a koc­kázati tőkepiac kialakulásában. 1982-ben az összes részvénytőke a GNP-nek­ csupán 6 százaléka volt, szemben az amerikai 55, az angol 36,5, és az olasz 17 százalékkal. Az OECD felszólítja a nyugatné­met kormányt, hogy lásson hozzá a szubvenciók ,leépítéséhez. Ezek meglehetős gyorsasággal növeked­tek: a bajba jutott iparágaknak nyújtott segítség és az adókedvez­mények jelenleg a GNP 6,5 száza­lékának felelnek meg, vagyis meg­közelítik az 1979-es rekordév 7 százalékos csúcsát. A szubvenciók összege mintegy 27 milliárd márka volt 1883-ban, s ez az összeg való­színűleg nő 1984-ben, azt tükrözve, hogy milyen nehézségekbe ütközik a politikai szándékok átültetése a mindennapok gyakorlatába. (Reu­ter, AP—DJ) " Argentína törlesztett latin-amerikai hitelezőinek, Argentína törleszti Mexikónak, Venezuelának, Brazíliának és Ko­lumbiának azt a 300 millió dollárt, amelyet március végén kapott, hogy kifizethesse esedékes kamat­terheit" — közölte Garcia Vazquez, a Buenos Aires-i jegybank elnöke. Kolumbia már korábban megkapta a­ maga 50 millió dolláros részletét, mert kérte az argentin kormányt, hogy előbb törlessze tartozását, mint a többieknek.­­Most Mexikó és Venezuela is megkapta 100— 100 millió dolláros részét, Brazília pedig a maga 50 millióját. Az ösz­szeget­­Argentína saját valutatarta­lékaiból fizette ki. Emlékezetes, hogy a március végi mentőcsomag 500 millió, dolláros volt, ebből a latin-amerikai országokon kívül a nyugati magánbankok 100 milliót folyósítottak, 100 milliót pedig már akkor is a hivatalos argentin valu­tatartalékokról emeltek le.. Az USA még március végén fel­ajánlotta: 100 millió dollárral kise­gíti Argentínát, hogy ebből tör­leszthesse a latin-amerikai orszá­gokból kapott hiteleket. Később azonban a washingtoni kormány visszavonta ajánlatát­ és közölte, hogy csak abban az esetben bo­csátja a pénzt Buenos Aires ren­delkezésére, ha az közben kiegyezik a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF). Ismeretes azonban, hogy Alfonsin argentin elnök eddig még nem tudott zöld ágra vergődni a valutaalap képviselőivel. Buenos Aires sokallja az IMF feltételeinek szigorát, a pénzintézet szakértői viszont keveslik azokat a gazdaság­­politikai intézkedéseket, amelyeket Alfonsin elnök a kölcsön fejében felajánlott. A tárgyalások azonban nem szakadtak meg, sőt állítólag szívélyes légkörben folynak. A la­tin-amerikai ország egymilliárd dol­láros kölcsönt vár az IMF-től, s ez nemcsak segítene gazdasági bajain, hanem lökést adna a magánban­kokkal folytatott átütemezési meg­beszéléseknek is. (Reuter, AP—DJ)

Next