Világgazdaság, 1984. szeptember (16. évfolyam, 169/3623-189/3643. szám)

1984-09-01 / 169. (3623.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A DÉL-AFRIKAI UNIÓ ARANYPOLITIKÁJA Április óta Dél-Afrika nagyobb mennyiségben tud aranyat értékesí­teni — jelentette be De J­ongh, a tartalékbank elnöke. Az elnök — aki a bank évi általános közgyűlé­sén szólalt fel — beismerte, hogy a múlt év Dél-Afrika pénzügyi ható­ságai számára sok nehézséget ho­zott az aranyértékesítési problémák miatt. 1968 legnagyobb részében a felhalmozott arany miatt kudarcot vallott a pénzügyi szervek próbál­kozása a magánszektor túlzott lik­viditásának felszámolására. Idén áprilistól azonban csökkent a nyo­más, mivel Dél-Afrikának sikerült nagy mennyiségű aranyat eladnia különböző vásárlóknak. A továbbiakban a tartalékbank elnöke hangsúlyozta, hogy Dél-Af­rika álláspontja nem változott. Ki­tart amellett, hogy az újonnan bá­nyászott arany szabadon elérhető legyen bármely ország hivatalos tartalékának gyarapítására, mégpe­dig a hivatalos áron, teljesen füg­getlenül a szan­dpiaci ár alakulá­sától. (Augusztus 27.) SZÜKSÉGES A FOGYASZTÁS! CIKKEK IMPORTVERSENYE Az új gazdaságirányítási rendszer árreformja során egyik legtöbbet vitatott téma a fogyasztói árrend­szer volt, ezen belül nehézségeket jelentett a korszerű, a kívánalmak­nak megfelelő im­portárképzési rendszer kialakítása. Az importált fogyasztási cikkek árképzésében az 1968. évben beve­zetett árreform alapvető szemléleti változást hozott. Korábban az im­portált fogyasztási cikk árát a bel­földi, kívánatosnak­­ ítélt árszintbe illesztették és a tényleges import­­beszerzési ár, valamint a belföldi ár különbözetét a költségvetésben számolták el. Ennek következtében az importált fogyasztási cikkek ára a hazai piacon megmerevedett, ugyanakkor a kívánatos terelő ha­tás nem jelentkezett. Az új árkép­zési irányelvek szerint az importált fogyasztási cikkek árát a tényleges külföldi ráfordítások és az ezt nö­velő állami terhek (forgalmi adók stb.) figyelembevételével állapítják meg. Minthogy ez utóbbiakat állan­dó nagyságrendben alkalmazzák, a külföldi árak változásai a fogyasz­tói árakban széles körben még nem jutnak kifejezésre. A szocialista importverseny megteremtése kedvező hatást gya­korolhat a nem szocialista export növelésére is. Amennyiben a szo­cialista importált fogyasztási cikk árát csökkentjük és megvásárlását a fogyasztó számára kedvezőbbé tesszük, a szocialista fogyasztási­­cikk-import növekedésével felsza­badult hazai kapacitást felhasznál­juk,­ a nem szocialista export szá­mára is. (Augusztus 28.) A TIMFOL­D-ALUMÍNIUM EGYEZMÉNYEK KIHASZNÁLÁSA A magyar—szovjet és a ma­gyar—lengyel timföld-alumínium­­egyezmények megvalósítása nyo­mán, valamint a hazai termeléssel együtt egyre több alumínium alap­anyag áll rendelkezésre még akkor is, ha az alumínium pay része ex­portra kerül. A belföldi felhaszná­lás mértéke is gyorsan emelkedik. A behozott alumíniumtömbök alacsony árai lehetővé tették, hogy az alumíniumipar 1968. január 1-től egyes alumíniumtermékeinek árát csökkentse. A rendelkezésre álló alumínium­­tömb-mennyiség lehetővé teszi, hogy évről évre egyre növekvő mennyiséget exportáljunk. Az alumínium exportja a külkereske­delmi forgalomnak jelenleg mint­egy 5 százalékát teszi ki. (Augusz­tus 28.) MŰSZAKI FEJLESZTÉS -GAZDASÁGOSABB EXPORT-LÍZING A Világgazdaságban a gépbérlet magyarországi megvalósításáról fo­lyó sokoldalú vita során az alkal­mazás konkrét lehetőségei és igé­nyei mellett nyilvánosságot láttak kategorikusabb elutasító vélemé­nyek is. Ezek a nézetek többnyire pénzügyi szempontokra, az eszköz­lekötési járulék, az amortizáció el­maradására, a lízingdíjnak a fize­tési mérlegre gyakorolt hatására és a magasabb kamatra hivatkoznak. A kezdeményezésekről szóló be­számolókból az is kitűnt, hogy ed­dig a hazai szabályozás hiánya miatt ezek kevés sikerrel jártak. Véleményem szerint a lízing sze­repét­­most a külföldi, főképp tő­kés cégektől bérelhető állóeszközök­re gondolok) abból a szempontból kell megítélni, hogy milyen hatással van a népgazdaság alapvető fejlesz­tési céljának, a feldolgozóipar fej­lesztésének, a termékminőség javí­tásának, versenyképes exportterme­lésének a megvalósítására. (Augusz­tus 29.) A SZOVJETUNIÓ OLAJFINOMÍTÓ ÉS PETROLKÉMIAI IPARA Az elmúlt néhány év alatt a Szov­jetunió olajfinomító és olajvegyipara különösen gyors ütemben fejlődött. Az elmúlt évben több mint hetven létesítményt helyeztek üzembe. A folyó évi terv szerint a feldolgozott olaj mennyisége 1968-hoz képest 5,9 százalékkal, nő, ezt a célt egyrészt új kapacitások üzembehelyezésével, másrészt a már működő egységek jobb kihasználásával kívánják elér­ni. Az olajtermékek exportjának emelkedése annak ellenére követke­zett be, hogy a Szovjetunió olaj- és olajtermékexportja az utóbbi évek­ben összetételében megváltozott, ab­ban a nyersolaj részesedése a kész­­gyártmányok terhére megnőtt. A nyersolajexport 1967-ben 54 117 309 tonnát, 1968-ban pedig 59 215 800 tonnát tett ki. (Augusztus 30.) RÖVIDEN «*. A hódmezővásárhelyi tangazda­ság hibridüzemében véget ért az idei első nagy szezon: befejeződött a búzavetőmag-feldolgozás; mintegy 4500 tonna szaporítóanyagot készí­tettek elő a vetésre a két műszak­­ban dolgozó szárító, tisztító, osztá­lyozó berendezéseken. Különleges készítménnyel gazda­gította termékei választékát a Deb­receni Konzervgyár: fürjhúsból ké­szít konzerveket. Az alapanyagot a Budapesti Fürjtenyésztő Egyesület szállítja a konzervgyárnak, a kész­terméket pedig átveszi és forgal­mazza. A tervek szerint a konzerv­­gyártás céljára a jövőben havonta mintegy 10 ezer fürjet szállít majd az egyesület. Felújítást lebonyolító osztályunkra f­elveszünk építészmérnöki diplomát, szakmai és vezetői gyakorlatot szerzett osztályvezető-helyettest, építészmérnöki vagy­­technikusi képesítésű csoportvezetőt, építész, épületgépész képesítést, és szakmai gyakorlatot szerzett létesítményfelelős műszaki ellenőröket Jó kereseti lehetőség, s Jelentkezni lehet: a Főv. V. ker. Ingatlankezelő Vállalat személyzeti osztályán Budapest V., Váci u. 36. 1. em. Telefon: 183-538. ­ Türelemmel és vásárlási készséggel Svéd piaci lehetőségek Munkatársunktól: A svéd piacon konjunktúra van, az igényeknek megfelelő árukkal tartós kereskedelmi kapcsolatot lehet kialakítani — hang­súlyozta a kamarában szerdán tartott tájékoztatóján Geist Róbert, a stockholmi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Hozzátet­te azonban, hogy csak akkor lehet megfelelő árat elérni, ha határ­időre, a megállapodott minőségben és választékban szállítják az árut a magyar cégek. A svéd piac megszerzéséhez el­sősorban türelem kell, az igények­nek megfelelő áru mellett — hívta fel a figyelmet Geist Róbert. Ha viszont a magyar cég kivárja az egy, néha két évet — ameddig a svéd partner alapossága miatt el­tart egy szerződés nyélbeütése —, utána bizton számíthat az egyre bővülő tartós forgalomra. A své­dek ugyanis nem szívesen válta­nak partnert, ha megbizonyosodtak a szállító rátermettségéről. A magyar export növeléséhez azonban nem csak ez szükséges, hanem a hazai vásárlási készség fokozása is. A svéd vállalatok és kereskedelmi partnerek ugyanis szívesebben vásárolnak, ha el is adhatnak, és ez a tendencia egyre erősödik. Persze, Magyarországnak is nagyobb mértékben kellene fel­használnia importját az export tá­mogatására — jegyezte meg a ta­nácsos. Ezen nem közvetlen cse­reüzletet kell érteni — tette hoz­zá —, hanem azt, hogy a Magyar­­országra exportáló nagyobb svéd cégeket kérni lehet, segítsenek a magyar export bővítésében. A szo­cialista országok és több fejlődő ország többnyire ragaszkodik eh­hez, s ha a magyar vállalatok nem foglalkoznak ezzel a gondolattal, előfordulhat: más ad majd el he­lyettük. Svédországban tart a konjunktú­ra, a jelenlegi alacsony magyar részesedést a skandináv állam kül­kereskedelmi forgalmában a taná­csos szerint bővíteni lehet. A ma­gyar vállalatokban mindenesetre megvan a szándék. Ezt bizonyítja, hogy az idén — 1983 megfelelő idő­szakához képest — forintban szá­molva 15—16 százalékkal nőtt Svédországba irányuló exportjuk. Piaci oldalról ez több is lehetne. Általában kereskedelempolitikai akadályok sem állják útját a ma­gyar áruknak, bár időnként egyol­dalú korlátozásokat léptet életbe Svédország, mint nemrég az elekt­romotorokra és egyes műanyagter­mékekre. Az egyik nagy gondot a kivitel bővítésében a szállítási költségek jelentik. Megoldásként azt javasolta a tanácsos, hogy a szállítmányozás­nál minél több lehetőséget vegye­nek figyelembe az exportálók. Né­ha ugyanis a kamion- vagy a kom­binált vasúti fuvarozásnál a külön­böző vállalatok között 50 százalé­kos árdifferencia is előfordul. Jelentősen mérsékelheti az árat, ha a szerződéskötésnél a magyar cég a visszárut is megszervezi. Nemcsak a kedvező fuvarozási költségvetéssel lehet magasabb nye­reséget elérni a svéd piacon, ha­nem a pontos szállítással, a kifogás­talan minőséggel, a megfelelő vá­lasztékkal is. A határidőre leszállí­tott árukat magasabbra érték­eli a svéd vevő, mert a skandináv or­szágban a kamatterhek miatt mini­mális raktárkészlettel dolgoznak. Ha az áru késik, a szállítóval fizette­tik meg költségeiket. A minőségre elsősorban azért kell ügyelni, mert az iparban a magas (9—11 dolláros) órabér miatt alkal­mazott nagyszámú robot csak „test­­reszabott” alkatrészekkel, öntvé­nyekkel tud dolgozni. A választék pedig azért fontos, mert a svédek ragaszkodnak egy eladóhoz, s ha tő­le nem tudják beszerezni az összes szükséges öntvényfajtát, csökkentik az árat az újabb eladók felkutatá­sa és a különmunka révén felme­rülő költségek miatt. Az árak meghatározásával a svéd piacon is nagyon óvatosan kell bánni. Tisztában kell lenni az egyes termékek árával kapcsolat­ban hozott belső intézkedésekkel, ha például egy termék árát limi­tálják, akkor a túl magas áron kí­nált áruval végleg ki lehet szorul­ni a piacról. Árkérdésekben tehát érdemes az ajánlattétel előtt ki­kérni a kirendeltség véleményét is. Kooperáció helyett, amelyet a nagy munkanélküliség miatt a svéd szakszervezetek nem néznek jó szemmel, inkább keretszerződések megkötésére érdemes törekedni — mondta Geist Róbert. Kiemelte vi­szont, hogy a Magyarországon lé­tesítendő veaves vállalatok iránt élénken érdeklődnek a svéd cégek, kedvezőbben­ fogad­ják ugyanis azokat az együttműködési ajánla­tokat, amelyeknél lehetőség van a tőkerészesedésre. A tanácsos meg­jegyzéséhez kapcsolódva, a BÜ­­TQRKER igazgatója elmondta: ér­deklődnek az Ikea svéd bútorfor­galmazó termékei iránt, és közös vállalkozást kívánnak létrehozni velük Magyarországon. Ezt előse­gítheti a közvetlen tárgyalás az Ikea ősz elején Budapestre látoga­tó vezetőgárdájával. A tanácsos ehhez a megjegyzéshez hozzáfűz­te: az Ikea jelenleg egy USA-beli üzlethálózat kiépítésén dolgozik, ahol hamarosan több áruházat nyit meg, ezért előfordulhat, hogy most leterheltsége miatt óvatosab­ban fogadja a magyar ajánlatot. A tájékoztatón megjelent válla­lati képviselőket Geist Róbert né­hány további jótanáccsal is ellát­ta.­­ Úgy vélte: a vállalatoknak Svédországban érdemesebb szak­­kiállításon részt venni, mint álta­lános vásáron, mivel az előbbieket nagy számban látogatják — adó­­kedvezmény révén — a közvetlen felhasználók. Érdemes felkeresni a vállalatoktól kiutazóknak a tárgya­lások megkezdése előtt a kiren­deltséget, ahol jó tippeket kaphat­nak arra, hogy kivel érdemes még­ beszélni az üzlet végett. A svéd piacon képviselővel vagy importőrrel lényegesen könnyebb dolgozni, ezért ajánlatos közvetítőt Miskolci tudósítónktól, Borsod-Abaúj-Zemplén megye el­sősorban nem mezőgazdaságáról is­mert. Ez érthető is, hiszen a mező­­gazdasági művelés alá vont terü­let — a 725 ezer hektárnyi megyé­ből 486 ezer hektár — átlagos aranykorona-értéke 16,9, szemben az országos 20,9 koronás átlaggal. Rossz adottságokról tanúskodik az is, hogy a szántó aránya a megye területéhez képest 37,3 százalékos, az országos átlag viszont 50,3 szá­zalék. A mezőgazdaság nehéz felté­teleit mutatja az is, hogy a 725 ezer hektárból 250 ezer hektár az erő­sen talajpusztult terület nagysága. Tovább tetézi a gondokat, hogy az úgynevezett sík terület — amelyet értelemszerűen könnyebb művelni — mindössze 48 ezer hektár. Belvi­zes a Bodrogköz és Dél-Borsod, és egyre nagyobb arányú a savanyú talajok térhódítása. Jelenleg — mondja Kopasz Béla, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője — 340 ezer hektárnyi a savanyú termőtalaj. Mindebből levonható, az a követ­keztetés — fejtegeti az osztályve­zető —, hogy a rossz adottságok közepette fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a termőhelyi adottságokhoz igazodjon a növény­­termesztés és az állattenyésztés ter­mékszerkezete. Ennek helyes meg­választása elsősorban a szövetkeze­tekben okoz gondokat.­­ Célszerű, hogy a növénytermesztés szerkezete egyszerűsödjön, de ugyanakkor dif­ferenciálódjon is. A törekvések eredményeként a búza vetésterülete emelkedett, míg az árpáé és a rozsé lényegesen nem változott. Az idén 4 százalékkal nőtt a vetésterület, s ezen belül a búzatermesztési kedv továbbra sem csökkent, de például kukoricából kevesebbet vetettek, mint korábban. A vetésterület csökkenésében a ter­mőhelyhez való jobb alkalmazko­dás s a hozamok növekedése is sze­repet játszik. A kukorica termés­hozama például 3 év alatt az aszály ellenére 4,1-ről 5,2 tonnára emelke­dett hektáronként, gabonafélékből az 1980. évi 564 ezer tonnáról 1983- ra 657 ezer tonnára nőtt a terme­lés. Ha pedig nagyobb időszakot tekintünk: 20 év alatt a búzater­mesztés hozama megháromszorozó­dott, a kukoricáé megduplázódott. A kedvező eredmények jórészt a termelési rendszereknek köszönhe­tők. Ezek a nagyüzemi szántóterület 63 százalékán, 147 ezer hektáron gazdálkodnak. Jelenleg az őszi búza 86, a tavaszi árpa 66, a kukorica 90 százalékát­ termelik valamelyik rendszer technológiájával. A gabonaprogrammal szorosan összefügg a húsprogram. A húster­alkalmazni. Nem szabad sajnálni a neki kifizetett jutalékot, mert megtérül — mondta Geist Róbert, hozzátéve, hogy a kirendeltség mindig tud új megfelelő képviselőt ajánlani, ha nem válik be a ko­rábbi. A svéd gazdasági helyzetről szól­va, a tanácsos elmondta: az el­múlt években átalakult az ipar szerkezete, a tőke a versenyképes iparágakban összpontosult. Még a közismerten válságágazatnak számí­tó hajógyártás is nyereségessé vált azután, hogy egyes gyárak átálltak tengeri fúrószigetek építésére. A cserearányromlás véget ért, sőt a svéd külkereskedelem javára ala­kulnak az árak. Az öt éven ke­resztül negatív szaldójú külkeres­kedelmi mérleg legutóbb pozitív előjelűvé vált. Svédország export­jának egyre növekvő része irányul a fizetőképes dollárpiacokra, első­sorban az USA-val és a Közös Piaccal folytatott kereskedelme bő­ ,­vül. . Az ország fizetési mérlege is ja­vul, 1984 végére várhatóan aktív egyenle­gű lesz. Miután 1983-ban a hivatalba lépő szociáldemokrata kormány 20 százalékkal leértékelte a svéd koronát, a svéd áruk ver­senyképessége ugrásszerűen javult a világpiacon, s mára is még 6—8 százalékos versenyelőnyük maradt. A jövőben a svéd korona helyzete megszilárdul, inkább felértékelés, mint leértékelés várható —­ tette hozzá a tanácsos. Mindezeknek az eredményeknek megvan azonban az áruk. A mun­kanélküliség nemzetközi számítá­sok szerint mintegy 8 százalékos, és az államháztartás nagy deficit­jéből sem tudnak lefaragni. melés tavaly a korábban megszo­kottnál lassabban bővült, elsősorban a szarvasmarha- és a juhállomány csökkenése miatt. Ez utóbbi annak ellenére következett be, hogy a me­gye adottságai elsősorban éppen e két ágazatnak kedveznek. Tegyük hozzá — mondta Kopasz Béla —, hogy a visszaesés okai nem annyira a megye adottságaiban lelhetők fel, ez inkább országos jelenség, s a tá­mogatási hiányokkal magyarázható. Tudomásunk szerint egyébként — folytatta az osztályvezető — a kor­mányzat a szarvasmarha- és a juh­­állomány kérdését ismét napirendre tűzi, és a szabályozókat kedvező irányban módosítja. Erre szükség is lenne mert a megyében például a juhászat korábban igen dinamikusan fejlődött. Mértékére jellemző, hogy az állomány évről évre 8—10 szá­zalékkal gyarapodott. A megye állattenyésztését 9 ál­lattenyésztési rendszer segíti. E rendszerekkel szinte valamennyi gazdaságnak jó a kapcsolata. Ennek eredményeként javult a technológiai fegyelem is. Mind a gabonaprogrammal, mind a húsprogrammal szorosan össze­függnek a megyében folyó meliorá­ciós munkák. Az idén a Bodrogköz térségében folytatódik a mintegy 2,5 milliárdos munka, amelynek befeje­zése finanszírozási nehézségek miatt a tervekkel ellentétben a következő ötéves tervidőszakra is áthúzódik. Bucs­ért Miklós Az adottságokhoz igazodva 1984. SZEPTEMBER­ 1. A Magyar Kereskedelmi Kamara tájékoztatási főosztálya gondozásá­ban német, angol, francia, spanyol nyelven, 70 oldalon jelent meg a Hogyan kereskedjünk Magyaror­szággal? című kiadvány, amely pontos­ információt nyújt a külföl­di üzletembereknek a Magyaror­szággal kialakítható kereskedelmi kapcsolatok technikájáról. A kiadvány a kereskedelemtech­nika olyan lényeges területeiről ad útmutatást, mint a piackutatás, az engedélyezési eljárások, a vám, a fuvarlevelek és egyéb árukísérő ok­mányok, a szállítmányozás, a ter­mékeit védelme és védjegye, a ter­melési együttműködés, az áruk mi­nőségi ellenőrzése stb. A külföldi részvétellel alakult vegyesvállala­tok alapítására és a külföldi cégek magyarországi képviseletére vonat­kozó lehetőségek és rendelkezések ismertetése zárja a tudnivalókat. A kiadvány beszerezhető a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara címiiro­­­dájára (1054 Budapest, Lengyel Gyula u. 6.).

Next