Világgazdaság, 1984. szeptember (16. évfolyam, 169/3623-189/3643. szám)
1984-09-01 / 169. (3623.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A DÉL-AFRIKAI UNIÓ ARANYPOLITIKÁJA Április óta Dél-Afrika nagyobb mennyiségben tud aranyat értékesíteni — jelentette be De Jongh, a tartalékbank elnöke. Az elnök — aki a bank évi általános közgyűlésén szólalt fel — beismerte, hogy a múlt év Dél-Afrika pénzügyi hatóságai számára sok nehézséget hozott az aranyértékesítési problémák miatt. 1968 legnagyobb részében a felhalmozott arany miatt kudarcot vallott a pénzügyi szervek próbálkozása a magánszektor túlzott likviditásának felszámolására. Idén áprilistól azonban csökkent a nyomás, mivel Dél-Afrikának sikerült nagy mennyiségű aranyat eladnia különböző vásárlóknak. A továbbiakban a tartalékbank elnöke hangsúlyozta, hogy Dél-Afrika álláspontja nem változott. Kitart amellett, hogy az újonnan bányászott arany szabadon elérhető legyen bármely ország hivatalos tartalékának gyarapítására, mégpedig a hivatalos áron, teljesen függetlenül a szandpiaci ár alakulásától. (Augusztus 27.) SZÜKSÉGES A FOGYASZTÁS! CIKKEK IMPORTVERSENYE Az új gazdaságirányítási rendszer árreformja során egyik legtöbbet vitatott téma a fogyasztói árrendszer volt, ezen belül nehézségeket jelentett a korszerű, a kívánalmaknak megfelelő importárképzési rendszer kialakítása. Az importált fogyasztási cikkek árképzésében az 1968. évben bevezetett árreform alapvető szemléleti változást hozott. Korábban az importált fogyasztási cikk árát a belföldi, kívánatosnak ítélt árszintbe illesztették és a tényleges importbeszerzési ár, valamint a belföldi ár különbözetét a költségvetésben számolták el. Ennek következtében az importált fogyasztási cikkek ára a hazai piacon megmerevedett, ugyanakkor a kívánatos terelő hatás nem jelentkezett. Az új árképzési irányelvek szerint az importált fogyasztási cikkek árát a tényleges külföldi ráfordítások és az ezt növelő állami terhek (forgalmi adók stb.) figyelembevételével állapítják meg. Minthogy ez utóbbiakat állandó nagyságrendben alkalmazzák, a külföldi árak változásai a fogyasztói árakban széles körben még nem jutnak kifejezésre. A szocialista importverseny megteremtése kedvező hatást gyakorolhat a nem szocialista export növelésére is. Amennyiben a szocialista importált fogyasztási cikk árát csökkentjük és megvásárlását a fogyasztó számára kedvezőbbé tesszük, a szocialista fogyasztásicikk-import növekedésével felszabadult hazai kapacitást felhasználjuk, a nem szocialista export számára is. (Augusztus 28.) A TIMFOLD-ALUMÍNIUM EGYEZMÉNYEK KIHASZNÁLÁSA A magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld-alumíniumegyezmények megvalósítása nyomán, valamint a hazai termeléssel együtt egyre több alumínium alapanyag áll rendelkezésre még akkor is, ha az alumínium pay része exportra kerül. A belföldi felhasználás mértéke is gyorsan emelkedik. A behozott alumíniumtömbök alacsony árai lehetővé tették, hogy az alumíniumipar 1968. január 1-től egyes alumíniumtermékeinek árát csökkentse. A rendelkezésre álló alumíniumtömb-mennyiség lehetővé teszi, hogy évről évre egyre növekvő mennyiséget exportáljunk. Az alumínium exportja a külkereskedelmi forgalomnak jelenleg mintegy 5 százalékát teszi ki. (Augusztus 28.) MŰSZAKI FEJLESZTÉS -GAZDASÁGOSABB EXPORT-LÍZING A Világgazdaságban a gépbérlet magyarországi megvalósításáról folyó sokoldalú vita során az alkalmazás konkrét lehetőségei és igényei mellett nyilvánosságot láttak kategorikusabb elutasító vélemények is. Ezek a nézetek többnyire pénzügyi szempontokra, az eszközlekötési járulék, az amortizáció elmaradására, a lízingdíjnak a fizetési mérlegre gyakorolt hatására és a magasabb kamatra hivatkoznak. A kezdeményezésekről szóló beszámolókból az is kitűnt, hogy eddig a hazai szabályozás hiánya miatt ezek kevés sikerrel jártak. Véleményem szerint a lízing szerepétmost a külföldi, főképp tőkés cégektől bérelhető állóeszközökre gondolok) abból a szempontból kell megítélni, hogy milyen hatással van a népgazdaság alapvető fejlesztési céljának, a feldolgozóipar fejlesztésének, a termékminőség javításának, versenyképes exporttermelésének a megvalósítására. (Augusztus 29.) A SZOVJETUNIÓ OLAJFINOMÍTÓ ÉS PETROLKÉMIAI IPARA Az elmúlt néhány év alatt a Szovjetunió olajfinomító és olajvegyipara különösen gyors ütemben fejlődött. Az elmúlt évben több mint hetven létesítményt helyeztek üzembe. A folyó évi terv szerint a feldolgozott olaj mennyisége 1968-hoz képest 5,9 százalékkal, nő, ezt a célt egyrészt új kapacitások üzembehelyezésével, másrészt a már működő egységek jobb kihasználásával kívánják elérni. Az olajtermékek exportjának emelkedése annak ellenére következett be, hogy a Szovjetunió olaj- és olajtermékexportja az utóbbi években összetételében megváltozott, abban a nyersolaj részesedése a készgyártmányok terhére megnőtt. A nyersolajexport 1967-ben 54 117 309 tonnát, 1968-ban pedig 59 215 800 tonnát tett ki. (Augusztus 30.) RÖVIDEN «*. A hódmezővásárhelyi tangazdaság hibridüzemében véget ért az idei első nagy szezon: befejeződött a búzavetőmag-feldolgozás; mintegy 4500 tonna szaporítóanyagot készítettek elő a vetésre a két műszakban dolgozó szárító, tisztító, osztályozó berendezéseken. Különleges készítménnyel gazdagította termékei választékát a Debreceni Konzervgyár: fürjhúsból készít konzerveket. Az alapanyagot a Budapesti Fürjtenyésztő Egyesület szállítja a konzervgyárnak, a készterméket pedig átveszi és forgalmazza. A tervek szerint a konzervgyártás céljára a jövőben havonta mintegy 10 ezer fürjet szállít majd az egyesület. Felújítást lebonyolító osztályunkra felveszünk építészmérnöki diplomát, szakmai és vezetői gyakorlatot szerzett osztályvezető-helyettest, építészmérnöki vagytechnikusi képesítésű csoportvezetőt, építész, épületgépész képesítést, és szakmai gyakorlatot szerzett létesítményfelelős műszaki ellenőröket Jó kereseti lehetőség, s Jelentkezni lehet: a Főv. V. ker. Ingatlankezelő Vállalat személyzeti osztályán Budapest V., Váci u. 36. 1. em. Telefon: 183-538. Türelemmel és vásárlási készséggel Svéd piaci lehetőségek Munkatársunktól: A svéd piacon konjunktúra van, az igényeknek megfelelő árukkal tartós kereskedelmi kapcsolatot lehet kialakítani — hangsúlyozta a kamarában szerdán tartott tájékoztatóján Geist Róbert, a stockholmi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Hozzátette azonban, hogy csak akkor lehet megfelelő árat elérni, ha határidőre, a megállapodott minőségben és választékban szállítják az árut a magyar cégek. A svéd piac megszerzéséhez elsősorban türelem kell, az igényeknek megfelelő áru mellett — hívta fel a figyelmet Geist Róbert. Ha viszont a magyar cég kivárja az egy, néha két évet — ameddig a svéd partner alapossága miatt eltart egy szerződés nyélbeütése —, utána bizton számíthat az egyre bővülő tartós forgalomra. A svédek ugyanis nem szívesen váltanak partnert, ha megbizonyosodtak a szállító rátermettségéről. A magyar export növeléséhez azonban nem csak ez szükséges, hanem a hazai vásárlási készség fokozása is. A svéd vállalatok és kereskedelmi partnerek ugyanis szívesebben vásárolnak, ha el is adhatnak, és ez a tendencia egyre erősödik. Persze, Magyarországnak is nagyobb mértékben kellene felhasználnia importját az export támogatására — jegyezte meg a tanácsos. Ezen nem közvetlen csereüzletet kell érteni — tette hozzá —, hanem azt, hogy a Magyarországra exportáló nagyobb svéd cégeket kérni lehet, segítsenek a magyar export bővítésében. A szocialista országok és több fejlődő ország többnyire ragaszkodik ehhez, s ha a magyar vállalatok nem foglalkoznak ezzel a gondolattal, előfordulhat: más ad majd el helyettük. Svédországban tart a konjunktúra, a jelenlegi alacsony magyar részesedést a skandináv állam külkereskedelmi forgalmában a tanácsos szerint bővíteni lehet. A magyar vállalatokban mindenesetre megvan a szándék. Ezt bizonyítja, hogy az idén — 1983 megfelelő időszakához képest — forintban számolva 15—16 százalékkal nőtt Svédországba irányuló exportjuk. Piaci oldalról ez több is lehetne. Általában kereskedelempolitikai akadályok sem állják útját a magyar áruknak, bár időnként egyoldalú korlátozásokat léptet életbe Svédország, mint nemrég az elektromotorokra és egyes műanyagtermékekre. Az egyik nagy gondot a kivitel bővítésében a szállítási költségek jelentik. Megoldásként azt javasolta a tanácsos, hogy a szállítmányozásnál minél több lehetőséget vegyenek figyelembe az exportálók. Néha ugyanis a kamion- vagy a kombinált vasúti fuvarozásnál a különböző vállalatok között 50 százalékos árdifferencia is előfordul. Jelentősen mérsékelheti az árat, ha a szerződéskötésnél a magyar cég a visszárut is megszervezi. Nemcsak a kedvező fuvarozási költségvetéssel lehet magasabb nyereséget elérni a svéd piacon, hanem a pontos szállítással, a kifogástalan minőséggel, a megfelelő választékkal is. A határidőre leszállított árukat magasabbra értékeli a svéd vevő, mert a skandináv országban a kamatterhek miatt minimális raktárkészlettel dolgoznak. Ha az áru késik, a szállítóval fizettetik meg költségeiket. A minőségre elsősorban azért kell ügyelni, mert az iparban a magas (9—11 dolláros) órabér miatt alkalmazott nagyszámú robot csak „testreszabott” alkatrészekkel, öntvényekkel tud dolgozni. A választék pedig azért fontos, mert a svédek ragaszkodnak egy eladóhoz, s ha tőle nem tudják beszerezni az összes szükséges öntvényfajtát, csökkentik az árat az újabb eladók felkutatása és a különmunka révén felmerülő költségek miatt. Az árak meghatározásával a svéd piacon is nagyon óvatosan kell bánni. Tisztában kell lenni az egyes termékek árával kapcsolatban hozott belső intézkedésekkel, ha például egy termék árát limitálják, akkor a túl magas áron kínált áruval végleg ki lehet szorulni a piacról. Árkérdésekben tehát érdemes az ajánlattétel előtt kikérni a kirendeltség véleményét is. Kooperáció helyett, amelyet a nagy munkanélküliség miatt a svéd szakszervezetek nem néznek jó szemmel, inkább keretszerződések megkötésére érdemes törekedni — mondta Geist Róbert. Kiemelte viszont, hogy a Magyarországon létesítendő veaves vállalatok iránt élénken érdeklődnek a svéd cégek, kedvezőbben fogadják ugyanis azokat az együttműködési ajánlatokat, amelyeknél lehetőség van a tőkerészesedésre. A tanácsos megjegyzéséhez kapcsolódva, a BÜTQRKER igazgatója elmondta: érdeklődnek az Ikea svéd bútorforgalmazó termékei iránt, és közös vállalkozást kívánnak létrehozni velük Magyarországon. Ezt elősegítheti a közvetlen tárgyalás az Ikea ősz elején Budapestre látogató vezetőgárdájával. A tanácsos ehhez a megjegyzéshez hozzáfűzte: az Ikea jelenleg egy USA-beli üzlethálózat kiépítésén dolgozik, ahol hamarosan több áruházat nyit meg, ezért előfordulhat, hogy most leterheltsége miatt óvatosabban fogadja a magyar ajánlatot. A tájékoztatón megjelent vállalati képviselőket Geist Róbert néhány további jótanáccsal is ellátta. Úgy vélte: a vállalatoknak Svédországban érdemesebb szakkiállításon részt venni, mint általános vásáron, mivel az előbbieket nagy számban látogatják — adókedvezmény révén — a közvetlen felhasználók. Érdemes felkeresni a vállalatoktól kiutazóknak a tárgyalások megkezdése előtt a kirendeltséget, ahol jó tippeket kaphatnak arra, hogy kivel érdemes még beszélni az üzlet végett. A svéd piacon képviselővel vagy importőrrel lényegesen könnyebb dolgozni, ezért ajánlatos közvetítőt Miskolci tudósítónktól, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elsősorban nem mezőgazdaságáról ismert. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdasági művelés alá vont terület — a 725 ezer hektárnyi megyéből 486 ezer hektár — átlagos aranykorona-értéke 16,9, szemben az országos 20,9 koronás átlaggal. Rossz adottságokról tanúskodik az is, hogy a szántó aránya a megye területéhez képest 37,3 százalékos, az országos átlag viszont 50,3 százalék. A mezőgazdaság nehéz feltételeit mutatja az is, hogy a 725 ezer hektárból 250 ezer hektár az erősen talajpusztult terület nagysága. Tovább tetézi a gondokat, hogy az úgynevezett sík terület — amelyet értelemszerűen könnyebb művelni — mindössze 48 ezer hektár. Belvizes a Bodrogköz és Dél-Borsod, és egyre nagyobb arányú a savanyú talajok térhódítása. Jelenleg — mondja Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője — 340 ezer hektárnyi a savanyú termőtalaj. Mindebből levonható, az a következtetés — fejtegeti az osztályvezető —, hogy a rossz adottságok közepette fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a termőhelyi adottságokhoz igazodjon a növénytermesztés és az állattenyésztés termékszerkezete. Ennek helyes megválasztása elsősorban a szövetkezetekben okoz gondokat. Célszerű, hogy a növénytermesztés szerkezete egyszerűsödjön, de ugyanakkor differenciálódjon is. A törekvések eredményeként a búza vetésterülete emelkedett, míg az árpáé és a rozsé lényegesen nem változott. Az idén 4 százalékkal nőtt a vetésterület, s ezen belül a búzatermesztési kedv továbbra sem csökkent, de például kukoricából kevesebbet vetettek, mint korábban. A vetésterület csökkenésében a termőhelyhez való jobb alkalmazkodás s a hozamok növekedése is szerepet játszik. A kukorica terméshozama például 3 év alatt az aszály ellenére 4,1-ről 5,2 tonnára emelkedett hektáronként, gabonafélékből az 1980. évi 564 ezer tonnáról 1983- ra 657 ezer tonnára nőtt a termelés. Ha pedig nagyobb időszakot tekintünk: 20 év alatt a búzatermesztés hozama megháromszorozódott, a kukoricáé megduplázódott. A kedvező eredmények jórészt a termelési rendszereknek köszönhetők. Ezek a nagyüzemi szántóterület 63 százalékán, 147 ezer hektáron gazdálkodnak. Jelenleg az őszi búza 86, a tavaszi árpa 66, a kukorica 90 százalékát termelik valamelyik rendszer technológiájával. A gabonaprogrammal szorosan összefügg a húsprogram. A hústeralkalmazni. Nem szabad sajnálni a neki kifizetett jutalékot, mert megtérül — mondta Geist Róbert, hozzátéve, hogy a kirendeltség mindig tud új megfelelő képviselőt ajánlani, ha nem válik be a korábbi. A svéd gazdasági helyzetről szólva, a tanácsos elmondta: az elmúlt években átalakult az ipar szerkezete, a tőke a versenyképes iparágakban összpontosult. Még a közismerten válságágazatnak számító hajógyártás is nyereségessé vált azután, hogy egyes gyárak átálltak tengeri fúrószigetek építésére. A cserearányromlás véget ért, sőt a svéd külkereskedelem javára alakulnak az árak. Az öt éven keresztül negatív szaldójú külkereskedelmi mérleg legutóbb pozitív előjelűvé vált. Svédország exportjának egyre növekvő része irányul a fizetőképes dollárpiacokra, elsősorban az USA-val és a Közös Piaccal folytatott kereskedelme bő ,vül. . Az ország fizetési mérlege is javul, 1984 végére várhatóan aktív egyenlegű lesz. Miután 1983-ban a hivatalba lépő szociáldemokrata kormány 20 százalékkal leértékelte a svéd koronát, a svéd áruk versenyképessége ugrásszerűen javult a világpiacon, s mára is még 6—8 százalékos versenyelőnyük maradt. A jövőben a svéd korona helyzete megszilárdul, inkább felértékelés, mint leértékelés várható — tette hozzá a tanácsos. Mindezeknek az eredményeknek megvan azonban az áruk. A munkanélküliség nemzetközi számítások szerint mintegy 8 százalékos, és az államháztartás nagy deficitjéből sem tudnak lefaragni. melés tavaly a korábban megszokottnál lassabban bővült, elsősorban a szarvasmarha- és a juhállomány csökkenése miatt. Ez utóbbi annak ellenére következett be, hogy a megye adottságai elsősorban éppen e két ágazatnak kedveznek. Tegyük hozzá — mondta Kopasz Béla —, hogy a visszaesés okai nem annyira a megye adottságaiban lelhetők fel, ez inkább országos jelenség, s a támogatási hiányokkal magyarázható. Tudomásunk szerint egyébként — folytatta az osztályvezető — a kormányzat a szarvasmarha- és a juhállomány kérdését ismét napirendre tűzi, és a szabályozókat kedvező irányban módosítja. Erre szükség is lenne mert a megyében például a juhászat korábban igen dinamikusan fejlődött. Mértékére jellemző, hogy az állomány évről évre 8—10 százalékkal gyarapodott. A megye állattenyésztését 9 állattenyésztési rendszer segíti. E rendszerekkel szinte valamennyi gazdaságnak jó a kapcsolata. Ennek eredményeként javult a technológiai fegyelem is. Mind a gabonaprogrammal, mind a húsprogrammal szorosan összefüggnek a megyében folyó meliorációs munkák. Az idén a Bodrogköz térségében folytatódik a mintegy 2,5 milliárdos munka, amelynek befejezése finanszírozási nehézségek miatt a tervekkel ellentétben a következő ötéves tervidőszakra is áthúzódik. Bucsért Miklós Az adottságokhoz igazodva 1984. SZEPTEMBER 1. A Magyar Kereskedelmi Kamara tájékoztatási főosztálya gondozásában német, angol, francia, spanyol nyelven, 70 oldalon jelent meg a Hogyan kereskedjünk Magyarországgal? című kiadvány, amely pontos információt nyújt a külföldi üzletembereknek a Magyarországgal kialakítható kereskedelmi kapcsolatok technikájáról. A kiadvány a kereskedelemtechnika olyan lényeges területeiről ad útmutatást, mint a piackutatás, az engedélyezési eljárások, a vám, a fuvarlevelek és egyéb árukísérő okmányok, a szállítmányozás, a termékeit védelme és védjegye, a termelési együttműködés, az áruk minőségi ellenőrzése stb. A külföldi részvétellel alakult vegyesvállalatok alapítására és a külföldi cégek magyarországi képviseletére vonatkozó lehetőségek és rendelkezések ismertetése zárja a tudnivalókat. A kiadvány beszerezhető a Magyar Kereskedelmi Kamara címiirodájára (1054 Budapest, Lengyel Gyula u. 6.).