Világgazdaság, 1984. november (16. évfolyam, 212/3666-231/3685. szám)

1984-11-01 / 212. (3666.) szám

2 1984. NOVEMBER 1. Az OPEC kvótacsökkentésének felosztása '"f... az Eranban dolgozó külföldiekhez A Kőolajexportáló Országok Szervezete által­ elhatározott kvóta­­csökkentések és az eddigi, hivatalos termelési kvóták (100 barrel/nap). ország csökkentés korábbi kvóta Algéria 62 725 Ecuador 17 200 Egyesült Arab Emírségek 150 1100 Gabon 13 150 Indonézia 111 1 300 Irak— 1 200 Irán 100 2 400 Katar 20 300 Kuvait 150 1 050 Líbia 110 1 100 Nigéria— 1 360 Venezuela­­ 120 1 675 összesen 853 , 12 500 Szaúd-Arábia 647 5 000 összesen 1500 17 500 (Reuter, AP—DJ) CSÖKKEN AZ OPEC VILÁGPIACI RÉSZESEDÉSE A 13 ország termelési adatai A Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez tartozó államok je­lenleg a világ teljes kőolaj termelé­sének körülbelül 32 százalékát ad­ják. A­ Neue Zürcher Zeitung táb­lázatszerűen ismerteti az OPEC-ta­­­gok idei átlagos napi termelési adatait az év első nyolc hónapjá­n­a A tizenhárom tagország szerepe az olaj világpiacán­ egyre­ csökkent Mint a DPA összeállításából kide­rül, 1960-ban, alapításának évében az OPEC országai bányászták ki a világ teljes olajtermelésének 41,5 százalékát. A csúcsév 1973 volt, ekkor az OPEC a világtermelés 55,5 százalékát mondhatta magáé­nak. Tíz évvel később részaránya már csak 32,5 százalékos volt. Elő­retört Mexikó, amely 1979 és 1983 között 84,4 százalékkal növelte olajtermelését, s a világranglista negyedik helyére került és ugyan­ban, a termelés változását a tava­lyi átlaghoz képest, valamint egy­­egy ország maximális termelési, ka­pacitását. A táblázatot az alábbiak­ban ismertetjük. (Az adatok 1000 barrelben értendők és napi átlagot tartalmaznak.) csak­­gyorsan, -47 '"szá­zalékk­al nö­velte aé új termelését- ír Tva OPEC- tag Nagy-Britannia. Az OPEC részesedésének, gyors csökkenése az 1979—80-as árrob­banást követően gyorsult fel. A legnagyobb termelésveszteségeket Szaúd-Ariába vállalta magára, 1979 és 1983 között 43,3 százalékkal fogta vissza az olajbányászatot. A gyér lakosú Szaúd-Arábia ezt meg­tehette, az Irakkal háborút viselő és pénzügyi zavarokkal küszködő Irán szüntelenül meghaladja a számára előírt termelési kvótát, -------------------------­,---------------------­ . Ország maximális term. kap. nyolchavi átlag (1984) változás 1983 egészéhez képest (%) Szaúd-Arábia 9 300 5 000 + 711 Kuvait­­ 2 000 1 140 +18,7 Egyesült Arab Emírségek2 200 1 165 + 7,7 Katar 600 390 +54,2 Irán 3 500 2 190 - 9,7 Irak 1 300 1 160 +20,4 Líbia 1 700 1 110 + 6,5 Algéria 900 640 — 3,8 Nigéria 2 200 1 320 + 7,4 Gabon 200 155 — 4,7 Venezuela 2 400 1 825 + 0,8 Ecuador 300 250 + 8,2 Indonézia 1 700 1 500+12,8 összesen 28 300 17 845 + 5,9 Nyugati segélyszállítmányok Etiópiának Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa újabb szállítmányokat küldött — sokak szerint megkésve — az éhező Etiópia megsegíté­sére. A megfigyelők szerint mintegy 6 millió embert fenyeget az éhínség. Az aszály hatását tetézi, hogy a rossz úthálózat és a sza­­kadárok tevékenysége miatt még a meglevő élelmiszer elosztása is , nehézségekbe ütközik. A Közös Piac 60 millió, dollár újabb rendkívüli élelmiszersegélyt folyósít Etiópiának — jelenti a Reuter hírügynökség. Az EGK ed­dig körülbelül 40 millió dollár ér­tékű élelmiszert, vetőmagot és­­gyógyszert juttatott Etiópiának. A tagországok külön-külön akciókat is szerveznek, Nagy-Britannia re­pülőgépeket adott a segélyszállít­mányok leszállítására, Franciaor­szág gabonaszállítmányt helyezett kilátásba, a bonni kormány több millió márka értékben juttat­ el élelmiszereket nemzeti alapokból az etióp éhezőknek. Az Egyesült Államok október elején 45 millió dollár értékben küldött élelmi­szert Etiópiába, és további szállítá­sokra tett ígéretet. A Szovjetunió több mint 1 mil­lió dollár értékben polgári, repülő­gépeket, tehergépkocsikat és egyéb járműveket indít Etiópiába. Emel­lett Etiópia moszkvai nagykövete további segélyszállítmányokról tár­gyalt a Szovjetunióval, ahonnan főleg gyógyszerekre számíthatnak, bár Moszkvából próbálnak élelmi­szert is szállítani. A segélyek eljuttatását, több gya­korlati nehézség lassítja: az etióp kikötők és repülőterek csupán ha­vi 15 ezer tonna gabona fogadá­sára vannak felkészülve, holott en­nek háromszorosára volna szükség. London ezért szeretné az Addisa Abeba-i katonai kormányzótanács­nál elérni, hogy a legsürgősebb szállítmányokat mélyrepülésben gé­pekről dobhassák le, egyelőre­­ azonban kérdéses, hogy ebbe az etióp­ vezetés beleegyezik-e. Ugyan­csak nincs eldöntve, hogy eljut­hatnak-e a szállítmányok a har­cok sújtotta Eritrea és Tigre éhe­­­­zőihez. Mivel az etióp kormány minden segélycsomag útját figye­lemmel szeretné kísérni, e célra­­ Mengisztu elnök vezetésével bi­zottság is alakult. (MTI, APA, Reu­ter) Közel 1 milliárd schillinges be­­­­ruházást hagyott jóvá az osztrák VEW acélipari konszern felügyelő­­­bizottsága a konszernhez tartozó­­ két gyár számára. A kanadai gazdasági tanács fel­­­­szólította a­ szövetségi kormányt,­­ hogy vegye fontolóra az adók eme­lését és az adókönnyítések eltörlését ,­ az államháztartás egyensúlyának javítása végett. JELENTI IS: Görögország fizetési mérlegének folyó tételeiben 1,44 milliárd dollár deficit mutatkozott az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi év azo­nos időszakában mért 1,11 milliárd dollárral szemben. Az import az említett időszakban 6,58 milliárd dollárra, az export 3 milliárd dol­lárra nőtt az egy évvel korábbi 5,84, illetve 2,49 milliárdról. Irak távozásra szólította föl az Iránban polgári és katonai beru­házásokon dolgozó külföldieket. A bagdadi vezetés mintegy 70 beru­házást vett fel a megtámadandók listájára — az akciókat egy eset­leges újabb iráni offenzíva miatti megtorlás keretében tervezik —, s a figyelmeztetéssel el akarja hárí­tani magáról a felelősséget, ha a támadások során külföldiek sérül­nének meg.­­ A mostani figyelmeztetés a kor­mányon levő iraki Baath Párt lapjának, az At-Thaurának egyik szerkesztőségi cikkében szerepel, de ugyanilyen értelmű kijelentést tett néhány nappal korábban a bagdadi kormány kulturális és tá­jékoztatásügyi minisztere is. Ismeretes, hogy a múlt hónap­ban néhány japán szakember meg­sérült a,­­Perzsa-öböl partján fekvő Bandar Khomeiniben, amikor az irakiak támadásokat hajtottak vég­re a közös iráni—japán beruhá­zásban épülő hatalmas petrolké­miai üzem ellen. (AP—DJ) A bankok kedvezőtlenül fogdják Belgrád átütemezési javaslatát A Jugoszláviának hitelező bankok várhatóan nem fogják támogatni a belgrádi kormány pénzügyminisz­tere által felvázolt hosszúlejáratú átütemezési terveket (VILÁGGAZ­DASÁG, 1984. október 27., 1. oldal) — írják a hírügynökségek, bankár­véleményekre hivatkozva. A bankok a mai viszonyok között túlzottnak tartják a jugoszláv igényeket, s kü­lönösen amiatt aggódnak, hogy Belgrád ki akarja vonni magát a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) el­lenőrzése alól „Nem kétséges: a jugoszlávok túl sokat kérnek” — mondta az egyik nyugat-európai pénzember. Egy másik szerint pedig nincs olyan bank, amely belemenne a Klemencsics pénzügyminiszter ál­tal körülírt feltételekbe. Emlékez­tetőül: Belgrád 5—6 éves teljes moratóriummal, 10—12 évre sze­retné elhalasztani az 1985 és 1988 között­, esedékessé­­váló tőketartozá­­­saitr­a. Meglesek szerint­ ezek­,ösz­­­szege körülbelül 13,85 milliárd dol­lár. A jugoszlávok a jövő április­ban véget érő készenléti hitel­­program után nem akarnak újabb hitelt kérni az IMF-től, de ami még fontosabb, a jövőben nem szándékoznak kötelezettséget vál­lalni a valutaalap által az átfogó átütemezések feltételeként­ szoká­sosan előírt gazdasági intézkedé­sek végrehajtására. (Klemencsics bejelentése óta számos jugoszláv tisztviselő közölte abbéli magánvé­leményét, hogy a kormánynak visszakoznia kell majd az IMF-fel való „szakítást” illetően.) A nyugati bankárok rendkívül hasonlatosnak tartják a Jugoszlá­via által kért feltételeket azokhoz, amelyeket Mexikó és Venezuela kapott­­ a nyáron. A hasonlóság nem véletlen — mondják —, mi­után a jugoszlávok beható tárgya­­­­lásokat folytattak a két latin­amerikai ország képviselőivel az IMF és a Világbank szeptemberi washingtoni közgyűlésének idején. Belgrádot, úgy látszik, felbátorí­totta Mexikó és Venezuela sikere — vélik bank­körökben. Az ameri­­­kiai Manufacturers Hanover Corp. által vezetett magánhitelezők elv­ben nem zárkóznak el még most sem a több évet átfogó átüteme­zéstől, de hangsúlyozzák, hogy ah­hoz Jugoszlávia gazdasági helyzetét kell figyelembe venni, az pedig nem hasonlítható össze a latin-amerikai gazdasági környezettel. Mint egy nyugatnémet bankár megfogalmaz­ta: „Nem szándékozunk átütemezé­si modelleket átvinni egyik ország­ról egy másikra” Jugoszlávia esetében a bankárok kissé hosszúnak találják a kért ha­lasztás idejét, s míg azt nem bán­ják, hogy Belgrád lemond az IMF- hitelről, ragaszkodnak a valuta­alap koordináló szerepének fenn­tartásához. A bankátütemezéssel kapcsolatos érdemi tárgyalások megkezdésének ideje még bizony­talan. A bankok előbb értékelni akarják az általuk Jugoszláviába küldött s ottani munkáját várha­tóan két hét múlva befejező szak­értői csoport jelentését. A bankok emellett azt várják, hogy Belgrád először a nyugati kormányokhoz nyújtsa be hivatalosan a több éves átütemezésről szóló kérelmet. Érte­sülések szerint a Párizsi Klub leg­hamarabb november vége táján foglalkozik Jugoszlávia ügyével. (Jugoszláviáról szóló cikkünket lásd a 7. oldalon.) (Reuter, AP—DJ) „Ez a legjelentősebb kereskedel­mi törvény az utóbbi tíz évben” — közölte a Fehér Ház kertjében Rea­gan elnök, miután aláírásával tör­vényerőre emelte az Omnibus Trade Bill elnevezésű új kereskedelmi törvényt. Voltaképpen több rész­­törvényről van szó, amelyek a kongresszusi elfogadási procedúra folyamán számos változáson men­tek keresztül, egyszerűbben fogal­mazva, felhígultak az eredeti javas­lathoz képest. Ez elsősorban Brock amerikai kereskedelmi főmegbízott érdeme, aki mindvégig szívósan küzdött a túlzottan protekcionistá­nak ítélt passzusok törléséért vagy enyhítéséért, tekintettel az Egyesült Államoknak a GATT-al (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyez­mény) szemben vállalt kötelezettsé­geire. Az új törvény, összességében véve, több fontos területen növeli a kormány döntési jogkörét. Például abban a vonatkozásban, hogy az Egyesült Államok viszonos­sági alapon bizonyos engedménye­iket kérjen kereskedelmi partnerei­től a hatalmas amerikai piacra való szabad bejutásért cserébe. Ez vonatkozik mind az áruk, mind a szolgáltatások forgalmazására. „A szabadkereskedelem terjesztése mel­lett ez a kitétel népszerűsít még valamit, ami ugyanolyan fontos: ez pedig a tisztességes, méltányos ke­reskedelem” — mondta az elnök, s utalt azokra az eszközökre, amelye­­­ket az új törvény adott a kormány kezébe a kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez. Brock szerint az új törvény módot ad rá, hogy a kormány rendezze a felmerülő problémákat a fejlett technológiák, a szolgáltatások és a beruházások területén, s egyben újabb piacokat nyit meg az amerikai áruk és szol­gáltatások előtt. Lényegében véve arról van szó, hogy a kormány fel­hatalmazást kapott az amerikai ke­reskedelmet és az USA külföldi be­ruházásait akadályozó praktikák megszüntetésére. Nagy fontosságú szakasza az új törvénynek, amelyik újabb nyolc és fél évvel meghosszabbítja az Egye­sült Államok általános kereskedel­mi preferencia-rendszerét (Gene­ralized System of Preferences, GSP), amelynek áldásaiban mint­egy 140 fejlődő ország részesül: termékeik egy részét vámmentesen vihetik be az USA-ba. (Viták vol­tak akörül, hogy a gyorsan ipa­rosodó távol-keleti országok ezen­túl támogatásra szoruló fejlődők­nek minősülnek-e, de végül csak — állítólag — Szingapúr lett „kegyvesztett”; igaz, erről pontos, végleges értesülés egyelőre nincs.) Megszorítás viszont, hogy az új GSP alapján a mindenkori elnök megvonhatja a kedvezményeket bármely fejlődő országtól, ha az nem védelmezi kellőképpen az amerikai ipar érdekeit vagy ha nem tett megfelelő lépéseket a munkakörülmények javítására. „A GSP meghosszabbítása révén a fejlődők hasznot húzhatnak az amerikai fellendülésből, miközben az amerikai cégeket segíti azáltal, hogy a fejlődők nagyobb figyelmet fordítanak a szabadalmak, a véd­jegyek, az egész kereskedelmi rendszer védelmére” — fejtegette Reagan. A kölcsönösség szellemében fo­gant az a bekezdés is, amely fel­­hatalmazza a kormányt kétoldalú kereskedelmi megállapodások köté­sére a szolgáltatások, a fejlett technológiák forgalmában, a beru­házások vonatkozásában. Módosultak azok a szabályok is, amelyek alapján az amerikai ipar védelmet kérhet a kormánytól a külföldi termékek dömpingjével, más országok exportszubvencióival és más­­ praktikákkal szemben. Egyebek között arról van szó, hogy az acélipari cégek csak akkor kö­vetelhetnek védelmet az importtal szemben, ha eközben korszerűsítik termelésüket, átképzik az acélmun­kásokat. „Az új rendelkezést a szabadkereskedelem szolgálatába állítjuk” — közölte Reagan. Ennek ellenére várhatóan a kö­­zös piaci országok ellenkezését váltja ki az a kitétel, amely sze­rint az amerikai szőlőtermesztők és borosgazdák kárpótlást és védelmet kérhetnek a szubvencionált külföl­di bor importjával szemben. Némi­képp hasonló kedvezményeket ka­pott az amerikai cipőipar is, azt követően, hogy az USA nemzetközi kereskedelmi bizottsága (Internatior­nal Trade Commission) úgy dön­­tött az idén: az import nem sérti az amerikai cipőgyártás érdekeit. Az új törvény — noha a GATT égisze alatt 1979-ben, a tokiói tár­gyalási fordulón elhatározott vám­­csökkentések előbbre hozatalára nem­­ jogosítja fel­ a kormányt —­­lehetőséget teremt szabadkereske­delmi megállapodások kötésére is, a többi között Izraellel. Egyes megfigyelők szerint ez a passzus különösképpen erősíti a „bilateris­­ta” vonalat az amerikai kereske­delempolitikában, noha a GATT-ra a sokoldalú megállapodások rend­szere, a multilateralitás a jellem­ző. Az elnök erre utalva, kijelen­tette: „Az USA kétoldalú kereske­delmi megállapodásai teljes össz­hangban állnak G­ATT-kö­telezett­­ségeinkkel”. Hozzátette: „Az Iz­raellel kötendő új kétoldalú sza­badkereskedelmi megállapodás me­rész, új kezdeményezés”. (Az új kereskedelmi törvényről lásd még összegzésünket lapunk 1984. októ­ber 10-i számának 3. oldalán.) (Reuter, AP—DJ) _________ Reagan aláírásával LÉNYEGÉBEN TÖRVÉNYERŐRE EMELKEDETT AZ USA ÚJ KERESKEDELMI TÖRVÉNYE Miután Reagan elnök is aláírta, lényegében törvényerőre emel­kedett az Egyesült Államok új kereskedelmi törvénye. A törvény­­javaslat hosszú utat járt be a kongresszus két házában: olyan idő­szakban öltött formát, amikor az Egyesült Államok történelmének legnagyobb kereskedelmi deficitjét halmozta fel, s felerősödtek a protekcionista lépéseket követelő hangok. A kormány mindeneset­re igyekezett ellenállni a nyomásnak, sikerült is felvizeznie számos eredeti elgondolást, a szabadabb, de mindenekelőtt méltányosabb kereskedelem szellemében. A kormány az eddiginél nagyobb cse­lekvési jogkört­­ kapott, meghosszabbították az általános preferen­ciarendszert, s megteremtették a feltételeit az amerikai—izraeli szabadkereskedelmi megállapodásnak. MALGMMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség, Bp V., Dorottya u. 6* IV. o. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj­évt 4200 F­t Előfizethetik a magyar közületek (vállala­­tok, szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hirlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 84,3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné­ Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148 VILÁGGAZDASÁG Nőtt 81 USA kereskedelmi deficitje Az Egyesült Államok kereskedel­mi mérlegének deficitje 12,65 mil­liárd dollárra emelkedett idén szep­temberben, ez az eddig regisztrált második legnagyobb havi deficit ,­­jelentette a washingtoni kereske­delmi minisztérium. Augusztusban 9,86 milliárd dolár, júliusban pedig 14,06 milliárd dollár volt a passzí­vum. Az év első kilenc hónapjában 96,33 milliárd dollárra rúgott a ke­reskedelmi mérleg hiánya a tavalyi év azonos időszakában mért 47,04 milliárd helyett. Az amerikai gazdaság 10 legfon­tosabb jelzőszámát összesítő index 0,4 százalékkal növekedett idén szeptemberben, a szezonális ingado­zásokat kiszűrve, a három hónapja tartó hanyatlást követően. Az össze­sített index szeptemberben 164,6-ot mutatott (1967 - 100) az augusz­tusi 164-hez, s a tavaly szeptemberi 160-hoz képest. (AP­ DJ)

Next