Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)
1984-12-01 / 232. (3686.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILMGAZIÁSIG 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT XVI. ÉVFOLYAM, 232. (3686.) SZÁM Az ausztráliai választások elé Választások, lesznek szombaton Ausztráliában. Hawke munkáspárti miniszterelnökazért hozatta előbbre a választások időpontját, mert a gazdasági helyzet most még jó, de az előrejelzések a kilátások, romlásárólszólnak. A növekedés lelassulása minden bizonnyal meg fogja nehezíteni az új kormány dolgát. Korántsem lesz olyan könnyű dolga a gazdaság irányításában a szombatra kiírt választások után újra hivatalba lépő kormánynak, mint 1983 márciusában, amikor Bob Hatake a Munkáspárt vezetőjeként a" kormány élére került Akkoriban ■ a Munkáspárt a legmegfelelőbb pillanatban került a kormányrúdhoz ,— vélik politikai megfigyelők —, mert,, az ország éppen kezdett kilábalni a receszszióból, s gyógyulóban volt az 1982—83-as katasztrofális szárazság okozta bajokból. Hawke miniszterelnöksége alatt tíz éven belül a leggyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme, csökkent az infláció, javult a foglalkoztatási helyzet, a korábbinál nyereségesebben működtek a vállalatok.. Az 1983 márciusa óta eltelt időszak egyik legfontosabb közgazdasági lépéseként lebegtetni kezdték az adszorél dollárt, smegnyitották az ausztrál bankrendszert a külföldi érdekeltségek előtt. A kormánynak csak 1986 márciusában kellett volna kiíratnia a választásokat, de ebben a kedvező gazdasági helyzetben érthető — vélik a megfigyelők —, hogy igyekszik most megerősíteni pozícióját. A jövő évi gazdasági kilátások azonban már nem ilyen kedvezők. Nem kell ugyan recessziós jelenségektől tartani, a gazdasági növekedés üteme azonban le fog lassulni. Az ország vezető közgazdászainak becslése szerint a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az 1985-ös pénzügyi évben 2 százalék körüli lesz szemben az 1984-re jelzett 4 százalékkal. Ez,, véleményük szerint, többek között annak tulajdonítható, hogy várhatóan világszerte lassúbb lesz a gazdasági növekedés, vége szakad a gazdasági fellendülés időszakát kísérő készletezési szakasznak, csökkennek a mezőgazdasági jövedelmek, s emelkednek a munkaerőköltségek. Ez utóbbival kapcsolatban a megfigyelők utalnak rá, hogy az utóbbi másfél évben a kormány a konszenzus megteremtésére törekedett, így sikerült „ a bér- és az áremeléseket összhangolnia, s ezáltal az inflációt meghatározott keretek között tartania. A profitok gyors növekedése viszont érveket adhat a szakszervezeteknek a bérek gyorsabb ütemű emelésére. Ám Heating pénzügyminiszter és Hawste miniszterelnök választási kampányában nem győzte hangsúlyozni: a béremelések kérdésében gyakorolt önmérséklet a gazdasági felemelkedés kulcseleme. A választási előkészületek során a két politikus által tartott beszédekből három elemet emelnek ki a megfigyelők: nem fognak szaporodni az adóterhek, a kormánykiadások növekedési üteme nem haladja meg a nemzeti össztermék növekedési ütemét, s a nemzeti össztermék százalékában kifejezett költségvetési deficit sem fog emelkedni. Gazdasági szakértők szerint azonban a kormánynak igen nehéz dolga lesz, ha — tekintettel a gazdaság növekedési üteméneklelassulására — ígéreteit be akarja tartani. Az 1985—86-os költségvetési deficitet a kormány 6 milliárd dollárra akarja leszorítani az 1983—84-es 6,74 milliárdról, de könnyen elképzelhető, hogy a deficit meghaladja a 8 milliárd dollárt. Azt állítják továbbá, hogy a gazdaság növekedésének lelassulása idején a kormány csak bizonyos politikai kompromisszumok révén tudja megnyirbálni a kiadásokat és emelni az adókat a deficit fékentartása céljából. A jelenlegi expanziós pénzügyi politika szigorodására lehet jövőre számítani, különösen akkor, ha növekszenek a munkaerőköltségek és az infláció. Ezt a jövő év első felében várhatóan felfelé hajtja majd a kamatlábakat. (Reuter) Az EGB jelentése Élénkülnek a tőkésországok vásárlásai a kisebb KGST-államokból Jelentősennőtt afejlett tőkésországok importja a kisebb európai szocialista országokból, míg a Szovjetunióból stagnált. A fordított irányú forgalomban viszont alig volt, növekedés a kisebb európai KGST-országokkal szemben, a Szovjetunióba irányuló nyugati export" pedig jócskán visszaesett — olvasható az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) az idei első félévről pénteken közzétett jelentésében. . Az EGB gazdasági kiadványában ■ napvilágot látott adatok szerint a fejlett tőkésországok 1984 első felében volumenben 17, értékben 11 százalékkal importáltak többet a kis KGST-államokból, mint a múlt év azonos időszakában, összehasonlításképpen: 1983 egészében folyó áron számítva egy százalék volt a megfelelő növekedés, az azt megelőző három évben pedig mindig visszaesést mértek. A fejlett tőkésországok az idei első hat hónapban volumenben 3 százalékkal növelték exportjukat a kisebbszocialista országokba, értékben viszont 1 százalékkal csökkent, a kivitelük. Az utóbbi mutató már tavaly is 5 százalékos csökkenést jelzett, s a korábbi években is visszaesés volt tapasztalható e téren. A Szovjetuniótól az első félév során volumenben 2 százalékkal többet, értékben egy százalékkal kevesebbet vásároltak a tőkésországok, amelyek szovjet importja már 1983-ban is 3 százalékkal csökkent. .A Szovjetunióba irányuló nyugati kivitel a vizsgált időszakban volumenben 9, értékben 12 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, miután 1983 egészében, ,4 százalékkal csökkent értékben. . A jelentés csak a fenti összehasonlító adatokat tartalmazza, a forgalom tényleges számait nem. A tendenciák háttereként a dokumentum megállapítja, hogy a kis szocialista országok növelték nyugati eladásaikat fűtőanyagokból, vegyicikkekből, továbbá vas- és acéltermékekből. Ezzel szemben jelentősen csökkent a tőkésországok szovjetunióbeli vas- és acélexportja, főleg , a csőszállítások lassultak le. Visszaesett emellett a nyugati eredetű fogyasztási cikkek, szovjet importja is. (AP—DJ) Hétfőn kezdődik az EGK duferifsi csúcsérekezlete . Az EGK kibővítése és a költségvetési problémák megoldása lesz a Közös Piac hétfőn és kedden tartandó dublini csúcsértekezletének két ,fő napirendi pontja. Spanyolországnak és Portugáliának az előzetes tervek szerint 1986 januárjában kellene, belépnie az EGK-ba, de a tízek mindeddig nem tudtak megállapodni Madriddal és Lisszabonnal a csatlakozás végleges feltételeiben, márpedig a belépés előkészítéséhez időre van szükség. A fő problémát az ibériai országok mezőgazdasági termékeinek versenye jelenti, de még arról is vitatkoznak, mikor és milyen feltételekkel engedjék be a spanyol halászflottát az EGK vizeire. A költségvetés az EGK csúcsértekezleteinek immár évek óta viszszatérő kényes témája. A Közös Piac főként a költséges mezőgazdasági revndtartás miatt állandóan túlköltekezik, és a tízek közös költségvetése s®yos anyagi gondokkal küszködik. • Az EGK-nak 1985-re még mindig nincs érvényes költségvetése. Az EGK parlamentje 20 milliárd dollárnyi közös kiadást irányoz elő, és nem hajlandó elfogadni a miniszteri tanács takarékosabb előirányzatait. Márpedig a költségvetés elfogadásához a parlament hozzájárulása is szükséges. A 20 milliárd dollár csak 10 hónapra lenne elegendő. (Reuter) Befejeződött a GATT idei közgyűlése Amerikai nyomásra a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) genfi közgyűlésén az utolsó pillanatban valamennyi tagország a hozzájárulását adta, hogy valamikor a jövő év végén kezdjenek tárgyalásokat a szolgáltatáskereskedelem nemzetközi liberalizálásának lehetőségeiről. Elsősorban elvi és nem konkrét javaslatokat tartalmazó megállapodásról van szó, mindenesetre alapját képezheti a GATT hatásköre kiterjesztésének. Kereskedelmi szakértők rámutatnak, hogy az USA-nak azért sikerült kierőszakolnia a fejlődők beleegyezését, mert hatásos volt fenyegetése, hogy kivonul a nemzetközi szervezetből, és hogy ezentúl a bilaterális kereskedelmi megállapodásokat részesíti előnyben. Azegyelőre még csak informálisnak tekinthető megállapodás szerint a GATT titkársága ezentúl a tagországoktól adatokat gyűjt be a szolgáltatáskereskedelemre vonatkozóan, ezeket elemzi, és következtetései arányául szolgálhatnak egy esetleges multilaterális akciónak. S bár az amerikai követelés uralta a közgyűlés napirendjét, az utolsópillanatban — az értekezlet egynapos meghosszabbításával — sikerült még sebtiben néhány határozatot elfogadni. Egyebek között jóváhagyták a GATT 1985-ös 22,4 millió dolláros költségvetését, amelyhez az USA hozzájárulása 14,9 százalék. A GATT tagjai hozzájárultak egy szakértőicsoport felállításához, amelynek az lesz a feladata, hogy megvizsgálja, milyen szerepet vállalhat a GATT a termékhamisítások visszaszorításában. Arról is határoztak, hogy előkészítenek egy közleményt, amelyben nyugtalanságuknak adnak hangot azzalkapcsolatban, hogy az árfolyam-ingadozásoknak milyen káros hatásaik lehetnek a nemzetközi kereskedelemre. (AP—DJ, Reuter) K + NEM ÉRDEMES BARTER ÜZLETBE BELEVÁGNI, amíg a közvetlen export is jól megy — vélik a SZIM-nél, az adminisztratív nehézségekre utalva. (3. oldal) ♦ OPTIMISTÁN NYILATKOZOTT A VILÁGGAZDASÁGI KILÁTÁSOKRÓL az IMF vezérigazgatója. (2. oldal) ■f ÚJABB NEMZETKÖZI AUTÓKOOPERÁCIÓKRÓL ÉRKEZTEK HÍREK, Dél-Koreában és az USA-ban tervezik gépkocsiösszeszerelő üzemek építését. (2. oldal) ♦ REAGAN ELNÖK ELHATÁROZTA A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK RÉSZLEGES BEFAGYASZTÁSÁT, az amerikai konjunktúra kifulladni látszik. (2. oldal) ♦ A ROSSZ IDŐJÁRÁS BORSOT TÖR E FŰSZER VEVŐINEK ORRA ALÁ, hisz a termelés visszaesése árnövekedéssel jár. (4. oldal) A Szovjetunió növelni akarja exportját az USA-ba Rövidesen kínai—szovjet vegyesbizottság létesül Moszkvába érkezett , az amerikai —szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács társelnöke, Dwayne Andreas. A TASZSZ hírügynökség háromsoros hírben számol be érkezéséről — írja moszkvai tudósítónk —, s arról, hogy az amerikai vendéget fogadta Tyihonov miniszterelnök, s a gazdasági és a politikai kapcsolatokról folytattak megbeszéléseket. Andreas, az amerikai vendég, egyben az Archdtir Daniels Midland cég elnöke, találkozott Pitovranovval, a szovjet kereskedelmi és iparkamara vezetőjével, akivel a szovjet—amerikai kereskedelmi és tudományos műszaki kapcsolatokról folytatott megbeszélést. A Tyihonovval folytatott tárgyalásokon a szovjet fél kifejtette, hogy Moszkva a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozásáért száll síkra. Amennyiben ez a gazdasági kapcsolatokra vonatkozik, akkor azt jelenti, hogy a Szovjetunió jelentősen növelni szeretné az USA-ba irányuló kivitelét. Tavaly a Szovjetunió amerikai kivitelének értéke 830,5 millió rubel volt, ennek 25 százaléka kőolaj és kőolajtermék a többi főként vegyiáru. Az export az előző évhez képest megkétszereződött. A Szovjetunióba irányuló amerikai export értéke 1,57 milliárd rubel volt, szemben az 1982- es 2,08 milliárddal. Legnagyobb tételei (56 százalék) gabona, ezen belül a búza, továbbá a vegyiáru (1 százalék, a gép és berendezés (9 százalék), a gyapjúszál (5 százalék). A szovjet statisztikai adatok szerint ez év első felében 40 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakaihoz képest, az amerikai kivitel 45 százalékkal 1,27 milliárd rubelre, a szovjet export 5 százalékkal 138 millió, rubelre növekedett . — zárul moszkvai tudósítónk jelentése. Csen Jie külkereskedelmi miniseterhelyettes vezetésével — írja a Reuter“ pénteken kínai küldöttség ■ utazott Moszkvába a jövő évi áruforgalmi és fizetési jegyzőkönyv aláírására. „A kínai—szovjet áruforgalom az idén várhatóan 60 százalékkal növekszik 1983-hoz képest, s a két ország rövidesen vegyesbizottságot állíthat fel a kétoldalú kereskedelem további ösztönzésére” — mondotta Hu Jao-pang, a KKP főtitkára egy japánüzleti delegáció előtt. Bizottságok létesülhetnek a gazdasági és a műszaki együttműködés fejlesztésére is. Az idei évre előirányzott 60 százalékos kereskedelmi forgalomnöveléssel az áruforgalom 1984-ben eléri az 1,12 milliárd dollárt A szovjet árulistán jelenleg gépkocsik, faáruk, cement, műtrágya és gépek . Szerepelnek, a kínain egyebek között élelmiszerek és textíliák. Nyugati diplomaták vélekedése szerint a Szovjetunió szívesen vásárolna élelmiszert Kínától a szibériai lakosság ellátásához, a kínaiak pedig azt szeretnék, hogy a szovjetek gépszállításokkal és egyéb módon segítsenek a még az ő részvételükkel az ötvenes években épült észak-keleti kínai gyárak korszerűsítésében. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ISMÉT AZ EUROHITEL PIACOK FELÉ FORDULNAK Októberben újra megjelentek a szocialista országok az europiacon, s ennek megfelelően mérséklődött az érdeklődés az exporthitelek iránt. Többnyire kisebb eurohitelekről van szó, amelyek nem versenyezhetnek a 70-es években felvett hitelek nagyságával Mindazonáltal javult a szocialista országok hitelképessége, olyannyira, hogy egyes országok a korábbinál kedvezőbb feltételekkel juthatnak újabb hitelekhez. Kivétel csupán Lengyelország, ő nemigen számíthat újabb hitelekre mindaddig, míg az államilag garantált kölcsönök átütemezésével nem jut dűlőre. Valamelyest más Románia helyzete is: ebben az országban az adósságok csökkentésére törekszenek. Hogy a nyugat-európai bankok mennyire érdekeltek a szocialista országoknak nyújtandó hitelekben, bizonyítja, hogy az NDK-nak nemrégiben szervezett 150 millió dolláros hitel összegét 400 millióra emelték fel. A nyugat-európai bankokkal ellentétben egyelőre tartózkodók az amerikaiak. A Morgan Guaranty Trust statisztikái szerint 1981-ben 1,8 milliárd dollár konzorcionális hitelt kaptak a szocialista országok amerikai bankoktól. 1982 volt a mélypont 765 millió dollárral, tavaly viszont már 1,2 milliárd dollár hitelt nyújtottak amerikai bankok a. .szocialista ’ országnak, az idei év első hét hónapjában pedig több mint 2 milliárdot. Szovjetunió az idén a nyugatnémet Commerzbank vezette bankkonzorciumtól 500 millió márka hitelt kapott hét évre. A hitel kamata az első négy évben 0,5 százalékkal haladja meg a mindenkori londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t, s az azt követő években 0,625 százalékos lesz a kamatláb. A türelmi idő négy év. A franciaországi Crédit Lyonnais 75 millió ECU (nyugat-európai elszámolási egység) konzorcionális hitelt nyújtott a szovjet külkereskedelmi banknak. A Deutsche Bank ■ vezetésével hét évre szóló, 50 millió dolláros eurohitelt kapott a Szovjetunió. A bahraini Arab Banking Corp. 30 millió dolláros hitelt szervez a Szovjetuniónak, ebben valószínűleg a kínai központi bank is részt vesz. Az Intrac elnevezésű NDK-beli külkereskedelmi vállalat 600 millió svájci frank hitelhez jutott — kamata 1 százalékkal haladja meg a LIBOR-t, miután idén júliusban már felvett egy 45 millió nyugatnémet márkás hitelt az europiacon. A szocialista országok hitelképességének a javulását a nyugatberlini gazdaságkutató intézet, a CIW annak tulajdonítja, hogy sikerült a külkereskedelmi politikát a megváltozott világgazdasági körülményekhez igazítaniuk. Ezt tanúsítja, hogy a hat kisebb szocialista ország tavaly már másodízben tett szert többletre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmában. Az exporttöbblet több mint 3 milliárd dollár volt tavaly, csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. De a Szovjetunió isaktívummal zárta tavaly a mérleget — 1,5 milliárd dollárral —, ellentétben 1982-vel, amikor negatív volt a szaldó. A DIW jelentésében leszögezi, hogy nincsenek megbízható adatok a szocialista országok adósságállományának nagyságáról. A Nemzetközi Fizetések Bankjához (BIS) tartozó pénzintézeteknek 1983 végén 50 milliárd dolláros követelése volt a szocialista országokkal szemben, ami az 1982. decemberi állapothoz képest 3,5 milliárd dolláros visszaesést jelent, az árfolyam-ingadozásokat leszámítva azonban csak 0,3 milliárdot. Ugyanezeknek a bankoknak a kötelezettségei a szocialista országokkal szemben 13,5 milliárd dollárra rúgtak 1983 végén, és 2 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban, az árfolyam-ingadozásokat leszámítva pedig 3 milliárddal haladja meg az 1982 decemberit. (HZZ, lm. november 26)