Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)

1984-12-01 / 232. (3686.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A SZOVJETUNIÓ KOLHOZAINAK ÚJ ALKOTMÁNYA A kolhozok új alapszabály-mintá­ja, amelyet a Szovjetunió kolhozpa­rasztjainak össz-szövetségi kongresz­­szusa most vitat meg Moszkvában, az 1935-ben törvényerőre emelt s formailag még ma is érvényes kol­hozalkotmány felváltására hivatott. Az új alapszabálytervezet pontjai közül különösen fontos, hogy a kol­hozok stabil felvásárlási árakkal, s a rögtönzéseket kizáró, több évre szóló tervekkel dolgozhatnak. Az ál­lam nem adminisztrációs eszközök­kel, hanem magasabb felvásárlási árakkal ösztönzi a­­terven felüli ter­melést és a keresettebb árucikkek termesztését. Korábban a kolhozokban főként természetbeli javadalmazás érvénye­sült. Az új tervezet szentesíti a már elterjedt gyakorlatot, hogy a kolhoz­tagok munkáját havonta szavatoltan pénzben díjazzák. Az új alapszabályzat biztosítja a kolhoztagoknak a háztáji gazdálko­dás jogát... a háztáji gazdaságra egyelőre még szükség van. Bizonyá­ra eljön az idő, amikor a közösségi gazdálkodás olyan szintre emelke­dik, hogy a kolhoztagok maguk mon­danak le a háztáji gazdálkodásról, mint gazdaságilag előnytelen és szükségtelen dologról. Indokolatlan lenne azonban a háztáji gazdaságo­kat megszüntetni vagy felszámolásu­kat mesterségesen meggyorsítani, mert még számolni kell a falusi élet reális tényeivel. (November 26.) KÁROS KONKURRENCIA A KKM változatlanul monopol­helyzetet biztosít az olyan szakosí­tott vállalatoknak, ahol ezt a külke­reskedelmi forgalom indokolja. Még­is az utóbbi időben különös jelensé­gekkel találkozhatunk. Rossz értel­mezésből például az újonnan meg­alakult vállalatok egyike-másika il­letéktelenül beavatkozik a monopol­helyzetben levők munkájába ... A Terimpex 1969 tavaszán Japán­ban éppen barom­ffiexportunk ártár­gyalásainál tartott, amikor befutott az egyik szomszédos állam ajánlata: 500 tonna magyar baromfit tud azon­nal szállítani, mégpedig kedvezőbb árakon... az egyik magyar külke­reskedelmi vállalat a kishatármenti kontingens keretében ajánlotta fel a baromfiszállíti­­ányt a szomszédos állam exportőrjének, aki ezt a té­telt tovább ajánlotta a japánoknak. Természetesen a közbejött üzlet meghiúsult a Termipex azonnali­ in­tézkedésére. Jó néhány szövetkezet és állami gazdaság jelentkezett az utóbbi idő­ben azzal az igénnyel, hogy a jövő­ben közvetlenül ők akarják intézni baromfihivtelüket... akadt olyan állami gazdaság és téesz is, amely telefonon hívta fel a Terimpexet, közölve, hogy a nála tartózkodó kül­földivel már meg is állapodott az exportban, s a Terimpex mondja meg, milyen áron adhatja el az ál­latokat. Természetesen ez az üzlet sem jött létre... (November 26.) A LENGYEL PIACI HELYZET Elmondhatjuk, hogy a lakosság pénzbevételei... a tervezettnél gyor­sabban nőttek (évente átlag 7 száza­lékkal). Ezzel nem mindig tudott lépést tartani a piacra került áru­­mennyiség és a szolgáltatások sem. A lakosság pénzjövedelme és az áru­ellátás növekedési üteme közötti kü­lönbség nem haladta ugyan meg az előző évek ütemét, de így is annyira fokozódott, hogy... az ellátásban sok nyugatalanító hiány jelentkezett. (November 26.) RÖVIDEN A KGM-ben megalakult a gépipa­ri importszakértői bizottság, amely vállalatok, intézmények felkérésére az import gazdaságosságával kapcso­latos kérdésekben ad tanácsokat. Megvizsgálja például, hogy a­ nyuga­ti importgépeket hogyan lehet szo­cialista országokból származó vagy itthon gyártott berendezésekkel he­lyettesíteni. (November 27.) A FAO TÁVLATI ÉLELMEZÉSI TERVE Rómában befejezte munkáját az­­ ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kétévenként tartott közgyűlése. A közgyűlés jóváhagyta a FAO 1985-ig érvényes távlati keret­tervét, amelynek célja, hogy 15 év alatt megoldja a világ gyors ütem­ben szaporodó népességének élelme­zési problémáját. (November 29.) A barter üzletekhez kereskedőházak kellenének SZIM: „NEM ÉRDEMES ILYEN ÜGYLETEKBE BONYOLÓDNUNK” Egy évtizeddel ezelőtt a világ árucsere-forgalmának fél százalé­kát, ma negyedrészét teszik a barter üzletek. Már önmagában ez a tény is jelzi a világgazdaságban meglevő feszültségeket, hiszen az „árut áruért” kereskedelmi forma mindig akkor szokott előtérbe ke­rülni, amikor az országok pénzszűkében szenvednek. Bár a GATT előírásai tiltják az ilyen üzleteket, mégis rohamosan terjednek, és a vállalatok nem is titkolják őket. Ez alól az irányzat alól a magyar gazdaság sem kivétel.­ ­ A Szerszámgépipari Művek ta­valyi több mint 1,4 milliárd forintos szerszámgépexport-forgalmából mintegy 300 millió forint értékű a konvertibilis eladás. El tudja-e képzelni Horacsek Gábor kereske­delmi igazgató, hogy ez az érték nagyobb lehetett volna, ha több kompenzációs üzletet kötnek? Van-e most egyáltalán a SZIM- nek ilyen üzlete? — Ha nem is a szó eredeti értel­mében, de vannak ilyen jellegű megállapodásaink. Bár sajnos egy­re kisebb számban. A kompenzá­ciós üzleteket én két területen tu­dom elképzelni. Az első a hagyo­mányos kooperációs megállapodás. A 70-es években egész sereg ilyen üzletünk volt. A legjobb évünkben az értékük meghaladta a 200 mil­lió forintot. Ez akkor a vállalat tel­jes árbevételének mintegy 8 száza­léka volt. Ma mindössze 4—5 millió forintra rúg kooperációnk értéke. Gyakorlatilag egyetlen „élő” üzle­tünk van. — Miért zsugorodott össze ennyi­re a kooperáció? — Arra a következtetésre jutot­tunk, hogy meghalt a régi koope­rációs ideológia. Ezeknek az üzle­teknek ugyanis az volt a lényegük, hogy a fejlett országok kapacitásai le voltak kötve, rendelésteevé­ben voltak, és három lehetőségük volt a kapacitás bővítésére: vagy beru­háznak, vagy még nagyobb szám­ban foglalkoztatnak vendégmunká­sokat, vagy alacsonyabb költség­­szintű országokba helyezik ki a gyártást. Ebbe a harmadik variá­cióba kapcsolódtunk be mi. A pia­ci helyzet megváltozott, partne­reink saját kapacitása sincs kihasz­nálva. Ma már csak akkor helyez­nek el máshol megrendelésit, ha lé­nyegesen nagyobb nyereséget hoz a helyi gyártási feltételekkel szem­ben. A költségek viszont az utóbbi időben nálunk is növekedtek, így lassan elhaltak a kooperációk. — Lát lehetőséget a feléleszté­sükre? — Árban nem tudunk lefelé menni. Ennek ellenére elképzelhető lenne a folytatás, ha másfajta előnyöket tudnánk nyújtani. És itt kaphat szerepet a kompenzáció. Erre kitű­nő alkalmunk adódott volna a kö­zelmúltban. Egy NSZK-beli part­nerünk egy nála kifejlesztett szer­számgépcsalád egyik alapgépének gyártását bízta volna ránk. Az együttműködés egyik lényeges pontja volt, hogy egyetlen méret gyártására specializálódva, négy különböző méretű géphez juthat­tunk volna az USA-ból, Japánból és az NSZK-ból. — Miért beszél egyfolytában fel­tételes módban? — Mert az üzletből nem lett semmi. A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat úgy ítélte meg, hogy ezt a javaslatot elő sem­­ter­jeszti a KKM-nek, hiszen import­vonzata van. Tehát egy mai devi­zakiadás miatt egy jövőbeli fej­lesztéstől és haszontól estünk el. — Ennyiben hagyták a dolgot? — Kénytelenek voltunk. Azt hi­szem, az a baj, ha nálunk importról van szó, mindig csak a pillanatnyi lehetőségeket veszik figyelembe, és a jövő szempontjai nem sokat nyomnak a latban. — Beszélgetésünk elején két le­hetőséget említett a kompenzáció­ra. Melyik a másik? — A tudás exportjában vannak esélyeink. Mondok erre is egy pél­dát. Jugoszláviában még szigorúbb az import ellenőrzése, mint nálunk. Ezért nem tudnak korszerű NC-gé­­peket vásárolni. Ugyanakkor vi­szont nagyon jó hagyományos szer­számgépgyártásuk van. A magyar vállalatoknak szükségük van ha­gyományos gépekre is, amelyeket Jugoszláviától vásárolunk, és NC- gépekkel fizetünk értük. Ez nem , több, mint egy 0-szaldós kompen­záció. Tavaly 2 millió, az idén pe­dig 3 millió dollár értékű forgal­mat bonyolítottunk le ezen a mó­don. A kooperáció magasabb fokát jelentené az a bérmunka konstruk­ció, amelynek keretében a mi do­kumentációnk alapján az általunk szállított anyagokból készítenék el Jugoszláviában a részegységeket (amelyekből itthon készülnének az NC-gépek), s a munkadíjat a kész szerszámgépekkel egyenlítenénk ki. További NC-gépekért cserébe pedig annyi hagyományos szerszámgépet hozhatnánk be, hogy jövőre akár teljesen mentesülnénk ezeknek a tí­pusoknak a gyártása alól. — De most ismét feltételes mó­dot használt. — Igen. Azért, mert ez a látszó­lag egyszerű megoldás nem olyan könnyű a valóságban. A jugoszláv termékért ki kell fizetnünk az 50 százalékos vámot, amit a belföldi árban már nem tudnánk érvénye­síteni. Tehát ráfizetünk az üzletre. Az exportoldal nyereséges, de ez a nyereség rámegy az import finan­szírozására.­­ Ez azt jelenti, hogy egy ma­gyar vállalatnak nem is érdemes ilyen üzletekkel foglalkoznia? — Inkább­­úgy mondanám, hogy a magyar vállalatok nincsenek er­re felkészülve. Ehhez kereskedőházak kellenének, amelyek ismerik a ha­zai és a külföldi igényeket és a le­hetőségeket is. El tudom képzelni például, hogy a Magyar Külkeres­kedelmi Bank foglalkozzon beha­tóbban ilyen üzletekkel. De én úgy látom, hogy ameddig a termékein­ket közvetlenül is el tudjuk adni, addig nem érdemes ilyen ügyletek­be bonyolódnunk. A magunk számá­ra fontosabbnak tartom, hogy emel­jük szerszámgépeink színvonalát. Bán Zsuzsi* A magyar külkereskedelmi forgalom fontosabb országonként, 1984.I—III. n. év Az adatok hivatalos devizaárfolyamon, határparitáson, az előkalkulált fuvarköltségek figyelembevételével sze­repelnek. * Az előző év azonos időszakában számottevő forgalom nem volt Forrás: Statisztikusi Havi Közlemények, 1984. 10. szám Behozatal Kivitel Egyenleg Ország millió Ft 1983 azonos időszakának %-ában millió Ft 1983 azonos időszakának 1 %-á­ban 1983. 1984. —Uh n.év 1—111. n.év millió forint EURÓPA 224 193,8 109,5 230 381,3 110,4 3964,8 6182,5 Albánia 267,9 118,8 247,8 69,3 132,4 — 20,1 Ausztria 12 995,5 117,4 13 971,8 137,5 — 906,4 976,3 Belgium és Luxemburg 2 469,5 95,4 1 346,5 140,2 —1618,5­­—1144,0 Bulgária 3679,8 91,­ 4 314,7 93,2 357,9 634,9 Csehszlovákia 14 131,7 111,4 14 068,0 110,8 15,7 — 63,7 Dánia 727,1 87,4 1 079,4 114,9 107,5 352,3 Egyesült Királyság 1 624,2 119,4 1 330,8­­103,2 — 70,3 — 293,4 Finnország 4 548,8 96,3 4 821,9 133,2 —1103,3 273,1 Franciaország 1 168,9 124,1 1 171,9 106,7 158,1 5,0 Görögország 3 171,3 104,5 3 147,1 131,8 — 647,3 — 24,2 Hollandia 10 182,8 113,3 9 623,4 120,6 —1001,4 — 556,4 Jugoszlávia 11 706,2 109,1 13 164,2 138,5 —1224,6 1458,0 Lengyelország 4 605,7 92,6 4 108,6 192,5 —2837,0 — 497,1 Német Demokratikus Köztárs. 17 893,9 99,4 16 957,1 116,1 —3399,8 — 936,8 Német Szövetségi Köztárs. 27 168,6 112,2 20 118,2 119,1 —7332,5 —7050,4 Nyugat-Ber­la 35,9 75,7 203,0 109,8 137,5 167,1 Norvégia 537,7 83,2 372,7 111,6 — 312,7 — 165,0 Olaszország 6 286,8 115,1 9 305,5 112,1 2838,3 3018,7 Románia 4 789,4 104,0 3 918,8 130,5 —1601,4 — 870,6 Spanyolország 1 363,4 175,9 478,3 143,7 — 453,5 — 885,1 Svájc és Liechtenstein 5 025,6 112,4 6 333,0 182,2 — 993,7 1307,4 Svédország 2 433,8 126,4 1 996,3 129,1 — 378,9 — 437,5 Szovjetunió 82 900,6 110,8 84 746,0 100,2 0785,5 1845,4 Törökország 352,2 129,4 1 375,5 164,8 562,3 1023,3 ÁZSIA 13 749,7 119,0 19 242,3 94,7 8756,0 5492,6 Banglades 65,8 94,6 50,7 39,6 58,3 — 15,1 India 769,2 170,1 738,6 39,6 1412,5 — 30,6 Indonézia 356,9 258,0 107,6­­133,6 — 57,9 — 249,3 Irak 64,0 37,5 3 903,5 74,3 5088,8 3844,5 Irán 5 160,6 116,6 2 960,8 53,5 1108,7­­—2199,8 Japán 2 482,5 92,2 1­042,8 174,2 —2092,5 —1439,7 Kínai Népköztársaság 1167,0 182,1 1 795,1 187,0 318,9 628,1 Koreai NDK 85,6 63,4 144,9 132,1 — 25,4 59,3 Kuvait 47,4 44,3 801,5 152,0 420,5 754,1 Libanon 43,4 36,5 1 580,4­ 132,5 1073,8 1537,0 Malaysia 699,4 135,9 50,8 195,5 — 488,7 — 648,6 Mongólia 116,8 108,0 171,1 84,8 93,6 54,3 Pakisztán 397,0 74,7 530,4 118,1 — 82,7 133,4 Szingapúr 207,9 266,8 104,9 146,2 — 6,1 — 103,0 Szíria 122,8 44,0 1 258,7 155,9 528,7 1135,9 Vietnami Szocialista Köztára­ 179,1 77,2 434,5 173,3 18,6­­255,4 AFRIKA 8 078,9 56,5 9 815,2 113,9 —5682,6 1736,3 Algéria 1 901,7 953,6 3 992,9 135,4 2750,1 2091,2 Angolai Népi Köztársaság— — 59,6 111,2 53,6 59,6 Egyiptomi Arab Köztársaság 568,1 86,0 1 471,6 224,6 — 5,8 903,5 Elefántcsontpart 466,2 713,2 20,7 152,9 — 51,8 — 445,5 Etiópia 31,2 233,9 65,7 74,3 75,0 34,5 Líbia 4 126,0 33,9 2 104,6 79,9 —9543,2 —2021,4 Madagaszkár 203,8* 62,4 940,9 1,4 — 141,4 Marokkó 238,1 91,9 144,0 82,3 — 84,3 — 94,1 Mozambik­­ --— 10,3 7,5 137,2 10,3 Nigéria 132,0 66,3 408,5 38,1 874,2 276,5 Szudán 175,4 38,3 55,6 20,2 — 181,3 — 119,8 Tunézia 125,9 93,8 761,5 502,4 17,3 635,6 AMERIKA 19 998,1 123,4 13 043,3 142,1 —7032,5 —6954,8 Amerikai Egyesült Államok 6 165,2 91,2 7 347,5 153,0 —1955,7­­ 1182,3 Kanada 613,1 104,1 793,1 81,8 387,4 185,0 Kuba 475,0 140,9 2 467,0 133,0 1517,0 1992,0 Mexikó 153,5 25,1 93,8 85,1 — 513,2 — 62,7 Argentina 271,8 95,1 163,6 219,8 — 211,3 — 108,2 Brazília 9 918,3 162,7 1 397,6 209,4 —5430,3 —8520,7 Ecuador 40,1 24,9 123,6 173,3 — 90,0 83,5 Peru 330,2 140,3 134,2 198,0 — 167,5 — 196,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 682,6 74,5 281,0 233,2 — 795,8 — 401,6 Ausztrália 575,2 71,3 257,1 243,3 — 701,6 — 318,1 Új-Zéland 107,4 98,8 22,4 176,7 — 963 — 85,0 O^czocen 266 708,1 107,7 272 763,1 110,5­­ 790,1 6055,0 A SZOVJET FÖLDGÁZ NYUGAT - EURÓPÁBAN ... 1973-ban indul el az első szibé­riai gázszállítmány az NSZK felé, és az első évben 500 millió köbmétert adnak el a nyugat-európai ország­nak. A leszállítandó mennyiséget évente 500 millió köbméterrel növe­lik egészen 1978-ig... (December 2.) HOZZÁSZÓLÁS A NYERESÉGHEZ Mint ismeretes, az idei évben je­lentősen megszigorították a külkeres­kedelmi vállalatok nyereségadózá­sát ... Terimpex: a szigorításokra jellem­ző, hogy ha 1969-ben ugyanannyi nyereséget realizálunk, mint 1968- ban, akkor az új kulcsok és az egyéb megváltozott szabályozók következ­tében a felhasználható részesedési alapunk 33 százalékkal, a fejleszté­si alapunk 23 százalékkal csökkenne. Ez azt jelenti, ha dolgozóinknak ugyanannyi nyereségrészesedést aka­runk kifizetni, mint 1969-ben, egy­­harmaddal több nyereséget kell el­érnünk. Transelektro: az év elejei intézke­dések nálunk 30—35 százalékkal csökkentették a vállalat nyereségét, ennek következtében már forgal­munk növekedett, a vállalatnál ma­radó nyereség összege lényegesen ki­sebb lesz, mint tavaly. Chemolin­pex: A bérszorzóválto­zás a vállalatnál 20 százalékos ré­­szesedésialap-csökkenést okozott... (December 2.) 1984. DECEMBER Hamarosan exportálják a Fabulissimót is Tudósítónktól: „A napokban adtuk át belföld értékesítésre az 50 milliomodi kozmetikai készítményünket” büszkélkedett dr. Veres Gáborné, Kőbányai Gyógyszerárugyár reklámr­főnöke a vállalat tegnap, az Ath­ur Hyatt­a Szállóban tartott sajtóérte­k­ezletén. A téma a gyár kozmetika családja volt, a Fabulon. A kozmetikai család bevezetés 1971 óta folyik, azóta a „csa­ládtagok” száma évről évre nőt A gyártás első 10 évében a terme­lési érték évi 40 százalékkal emel­kedett. 1973 óta exportál is a vál­lalat kozmetikumokat, jelenleg és 10 millió dolláros értékben. Export termékei palettájára hamarosan felkerülnek a Fabulissimo soroza tagjai is.

Next