Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)
1984-12-01 / 232. (3686.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A SZOVJETUNIÓ KOLHOZAINAK ÚJ ALKOTMÁNYA A kolhozok új alapszabály-mintája, amelyet a Szovjetunió kolhozparasztjainak össz-szövetségi kongreszszusa most vitat meg Moszkvában, az 1935-ben törvényerőre emelt s formailag még ma is érvényes kolhozalkotmány felváltására hivatott. Az új alapszabálytervezet pontjai közül különösen fontos, hogy a kolhozok stabil felvásárlási árakkal, s a rögtönzéseket kizáró, több évre szóló tervekkel dolgozhatnak. Az állam nem adminisztrációs eszközökkel, hanem magasabb felvásárlási árakkal ösztönzi aterven felüli termelést és a keresettebb árucikkek termesztését. Korábban a kolhozokban főként természetbeli javadalmazás érvényesült. Az új tervezet szentesíti a már elterjedt gyakorlatot, hogy a kolhoztagok munkáját havonta szavatoltan pénzben díjazzák. Az új alapszabályzat biztosítja a kolhoztagoknak a háztáji gazdálkodás jogát... a háztáji gazdaságra egyelőre még szükség van. Bizonyára eljön az idő, amikor a közösségi gazdálkodás olyan szintre emelkedik, hogy a kolhoztagok maguk mondanak le a háztáji gazdálkodásról, mint gazdaságilag előnytelen és szükségtelen dologról. Indokolatlan lenne azonban a háztáji gazdaságokat megszüntetni vagy felszámolásukat mesterségesen meggyorsítani, mert még számolni kell a falusi élet reális tényeivel. (November 26.) KÁROS KONKURRENCIA A KKM változatlanul monopolhelyzetet biztosít az olyan szakosított vállalatoknak, ahol ezt a külkereskedelmi forgalom indokolja. Mégis az utóbbi időben különös jelenségekkel találkozhatunk. Rossz értelmezésből például az újonnan megalakult vállalatok egyike-másika illetéktelenül beavatkozik a monopolhelyzetben levők munkájába ... A Terimpex 1969 tavaszán Japánban éppen baromffiexportunk ártárgyalásainál tartott, amikor befutott az egyik szomszédos állam ajánlata: 500 tonna magyar baromfit tud azonnal szállítani, mégpedig kedvezőbb árakon... az egyik magyar külkereskedelmi vállalat a kishatármenti kontingens keretében ajánlotta fel a baromfiszállítiányt a szomszédos állam exportőrjének, aki ezt a tételt tovább ajánlotta a japánoknak. Természetesen a közbejött üzlet meghiúsult a Termipex azonnali intézkedésére. Jó néhány szövetkezet és állami gazdaság jelentkezett az utóbbi időben azzal az igénnyel, hogy a jövőben közvetlenül ők akarják intézni baromfihivtelüket... akadt olyan állami gazdaság és téesz is, amely telefonon hívta fel a Terimpexet, közölve, hogy a nála tartózkodó külföldivel már meg is állapodott az exportban, s a Terimpex mondja meg, milyen áron adhatja el az állatokat. Természetesen ez az üzlet sem jött létre... (November 26.) A LENGYEL PIACI HELYZET Elmondhatjuk, hogy a lakosság pénzbevételei... a tervezettnél gyorsabban nőttek (évente átlag 7 százalékkal). Ezzel nem mindig tudott lépést tartani a piacra került árumennyiség és a szolgáltatások sem. A lakosság pénzjövedelme és az áruellátás növekedési üteme közötti különbség nem haladta ugyan meg az előző évek ütemét, de így is annyira fokozódott, hogy... az ellátásban sok nyugatalanító hiány jelentkezett. (November 26.) RÖVIDEN A KGM-ben megalakult a gépipari importszakértői bizottság, amely vállalatok, intézmények felkérésére az import gazdaságosságával kapcsolatos kérdésekben ad tanácsokat. Megvizsgálja például, hogy a nyugati importgépeket hogyan lehet szocialista országokból származó vagy itthon gyártott berendezésekkel helyettesíteni. (November 27.) A FAO TÁVLATI ÉLELMEZÉSI TERVE Rómában befejezte munkáját az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kétévenként tartott közgyűlése. A közgyűlés jóváhagyta a FAO 1985-ig érvényes távlati kerettervét, amelynek célja, hogy 15 év alatt megoldja a világ gyors ütemben szaporodó népességének élelmezési problémáját. (November 29.) A barter üzletekhez kereskedőházak kellenének SZIM: „NEM ÉRDEMES ILYEN ÜGYLETEKBE BONYOLÓDNUNK” Egy évtizeddel ezelőtt a világ árucsere-forgalmának fél százalékát, ma negyedrészét teszik a barter üzletek. Már önmagában ez a tény is jelzi a világgazdaságban meglevő feszültségeket, hiszen az „árut áruért” kereskedelmi forma mindig akkor szokott előtérbe kerülni, amikor az országok pénzszűkében szenvednek. Bár a GATT előírásai tiltják az ilyen üzleteket, mégis rohamosan terjednek, és a vállalatok nem is titkolják őket. Ez alól az irányzat alól a magyar gazdaság sem kivétel. A Szerszámgépipari Művek tavalyi több mint 1,4 milliárd forintos szerszámgépexport-forgalmából mintegy 300 millió forint értékű a konvertibilis eladás. El tudja-e képzelni Horacsek Gábor kereskedelmi igazgató, hogy ez az érték nagyobb lehetett volna, ha több kompenzációs üzletet kötnek? Van-e most egyáltalán a SZIM- nek ilyen üzlete? — Ha nem is a szó eredeti értelmében, de vannak ilyen jellegű megállapodásaink. Bár sajnos egyre kisebb számban. A kompenzációs üzleteket én két területen tudom elképzelni. Az első a hagyományos kooperációs megállapodás. A 70-es években egész sereg ilyen üzletünk volt. A legjobb évünkben az értékük meghaladta a 200 millió forintot. Ez akkor a vállalat teljes árbevételének mintegy 8 százaléka volt. Ma mindössze 4—5 millió forintra rúg kooperációnk értéke. Gyakorlatilag egyetlen „élő” üzletünk van. — Miért zsugorodott össze ennyire a kooperáció? — Arra a következtetésre jutottunk, hogy meghalt a régi kooperációs ideológia. Ezeknek az üzleteknek ugyanis az volt a lényegük, hogy a fejlett országok kapacitásai le voltak kötve, rendelésteevében voltak, és három lehetőségük volt a kapacitás bővítésére: vagy beruháznak, vagy még nagyobb számban foglalkoztatnak vendégmunkásokat, vagy alacsonyabb költségszintű országokba helyezik ki a gyártást. Ebbe a harmadik variációba kapcsolódtunk be mi. A piaci helyzet megváltozott, partnereink saját kapacitása sincs kihasználva. Ma már csak akkor helyeznek el máshol megrendelésit, ha lényegesen nagyobb nyereséget hoz a helyi gyártási feltételekkel szemben. A költségek viszont az utóbbi időben nálunk is növekedtek, így lassan elhaltak a kooperációk. — Lát lehetőséget a felélesztésükre? — Árban nem tudunk lefelé menni. Ennek ellenére elképzelhető lenne a folytatás, ha másfajta előnyöket tudnánk nyújtani. És itt kaphat szerepet a kompenzáció. Erre kitűnő alkalmunk adódott volna a közelmúltban. Egy NSZK-beli partnerünk egy nála kifejlesztett szerszámgépcsalád egyik alapgépének gyártását bízta volna ránk. Az együttműködés egyik lényeges pontja volt, hogy egyetlen méret gyártására specializálódva, négy különböző méretű géphez juthattunk volna az USA-ból, Japánból és az NSZK-ból. — Miért beszél egyfolytában feltételes módban? — Mert az üzletből nem lett semmi. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat úgy ítélte meg, hogy ezt a javaslatot elő semterjeszti a KKM-nek, hiszen importvonzata van. Tehát egy mai devizakiadás miatt egy jövőbeli fejlesztéstől és haszontól estünk el. — Ennyiben hagyták a dolgot? — Kénytelenek voltunk. Azt hiszem, az a baj, ha nálunk importról van szó, mindig csak a pillanatnyi lehetőségeket veszik figyelembe, és a jövő szempontjai nem sokat nyomnak a latban. — Beszélgetésünk elején két lehetőséget említett a kompenzációra. Melyik a másik? — A tudás exportjában vannak esélyeink. Mondok erre is egy példát. Jugoszláviában még szigorúbb az import ellenőrzése, mint nálunk. Ezért nem tudnak korszerű NC-gépeket vásárolni. Ugyanakkor viszont nagyon jó hagyományos szerszámgépgyártásuk van. A magyar vállalatoknak szükségük van hagyományos gépekre is, amelyeket Jugoszláviától vásárolunk, és NC- gépekkel fizetünk értük. Ez nem , több, mint egy 0-szaldós kompenzáció. Tavaly 2 millió, az idén pedig 3 millió dollár értékű forgalmat bonyolítottunk le ezen a módon. A kooperáció magasabb fokát jelentené az a bérmunka konstrukció, amelynek keretében a mi dokumentációnk alapján az általunk szállított anyagokból készítenék el Jugoszláviában a részegységeket (amelyekből itthon készülnének az NC-gépek), s a munkadíjat a kész szerszámgépekkel egyenlítenénk ki. További NC-gépekért cserébe pedig annyi hagyományos szerszámgépet hozhatnánk be, hogy jövőre akár teljesen mentesülnénk ezeknek a típusoknak a gyártása alól. — De most ismét feltételes módot használt. — Igen. Azért, mert ez a látszólag egyszerű megoldás nem olyan könnyű a valóságban. A jugoszláv termékért ki kell fizetnünk az 50 százalékos vámot, amit a belföldi árban már nem tudnánk érvényesíteni. Tehát ráfizetünk az üzletre. Az exportoldal nyereséges, de ez a nyereség rámegy az import finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy egy magyar vállalatnak nem is érdemes ilyen üzletekkel foglalkoznia? — Inkábbúgy mondanám, hogy a magyar vállalatok nincsenek erre felkészülve. Ehhez kereskedőházak kellenének, amelyek ismerik a hazai és a külföldi igényeket és a lehetőségeket is. El tudom képzelni például, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank foglalkozzon behatóbban ilyen üzletekkel. De én úgy látom, hogy ameddig a termékeinket közvetlenül is el tudjuk adni, addig nem érdemes ilyen ügyletekbe bonyolódnunk. A magunk számára fontosabbnak tartom, hogy emeljük szerszámgépeink színvonalát. Bán Zsuzsi* A magyar külkereskedelmi forgalom fontosabb országonként, 1984.I—III. n. év Az adatok hivatalos devizaárfolyamon, határparitáson, az előkalkulált fuvarköltségek figyelembevételével szerepelnek. * Az előző év azonos időszakában számottevő forgalom nem volt Forrás: Statisztikusi Havi Közlemények, 1984. 10. szám Behozatal Kivitel Egyenleg Ország millió Ft 1983 azonos időszakának %-ában millió Ft 1983 azonos időszakának 1 %-ában 1983. 1984. —Uh n.év 1—111. n.év millió forint EURÓPA 224 193,8 109,5 230 381,3 110,4 3964,8 6182,5 Albánia 267,9 118,8 247,8 69,3 132,4 — 20,1 Ausztria 12 995,5 117,4 13 971,8 137,5 — 906,4 976,3 Belgium és Luxemburg 2 469,5 95,4 1 346,5 140,2 —1618,5—1144,0 Bulgária 3679,8 91, 4 314,7 93,2 357,9 634,9 Csehszlovákia 14 131,7 111,4 14 068,0 110,8 15,7 — 63,7 Dánia 727,1 87,4 1 079,4 114,9 107,5 352,3 Egyesült Királyság 1 624,2 119,4 1 330,8103,2 — 70,3 — 293,4 Finnország 4 548,8 96,3 4 821,9 133,2 —1103,3 273,1 Franciaország 1 168,9 124,1 1 171,9 106,7 158,1 5,0 Görögország 3 171,3 104,5 3 147,1 131,8 — 647,3 — 24,2 Hollandia 10 182,8 113,3 9 623,4 120,6 —1001,4 — 556,4 Jugoszlávia 11 706,2 109,1 13 164,2 138,5 —1224,6 1458,0 Lengyelország 4 605,7 92,6 4 108,6 192,5 —2837,0 — 497,1 Német Demokratikus Köztárs. 17 893,9 99,4 16 957,1 116,1 —3399,8 — 936,8 Német Szövetségi Köztárs. 27 168,6 112,2 20 118,2 119,1 —7332,5 —7050,4 Nyugat-Berla 35,9 75,7 203,0 109,8 137,5 167,1 Norvégia 537,7 83,2 372,7 111,6 — 312,7 — 165,0 Olaszország 6 286,8 115,1 9 305,5 112,1 2838,3 3018,7 Románia 4 789,4 104,0 3 918,8 130,5 —1601,4 — 870,6 Spanyolország 1 363,4 175,9 478,3 143,7 — 453,5 — 885,1 Svájc és Liechtenstein 5 025,6 112,4 6 333,0 182,2 — 993,7 1307,4 Svédország 2 433,8 126,4 1 996,3 129,1 — 378,9 — 437,5 Szovjetunió 82 900,6 110,8 84 746,0 100,2 0785,5 1845,4 Törökország 352,2 129,4 1 375,5 164,8 562,3 1023,3 ÁZSIA 13 749,7 119,0 19 242,3 94,7 8756,0 5492,6 Banglades 65,8 94,6 50,7 39,6 58,3 — 15,1 India 769,2 170,1 738,6 39,6 1412,5 — 30,6 Indonézia 356,9 258,0 107,6133,6 — 57,9 — 249,3 Irak 64,0 37,5 3 903,5 74,3 5088,8 3844,5 Irán 5 160,6 116,6 2 960,8 53,5 1108,7—2199,8 Japán 2 482,5 92,2 1042,8 174,2 —2092,5 —1439,7 Kínai Népköztársaság 1167,0 182,1 1 795,1 187,0 318,9 628,1 Koreai NDK 85,6 63,4 144,9 132,1 — 25,4 59,3 Kuvait 47,4 44,3 801,5 152,0 420,5 754,1 Libanon 43,4 36,5 1 580,4 132,5 1073,8 1537,0 Malaysia 699,4 135,9 50,8 195,5 — 488,7 — 648,6 Mongólia 116,8 108,0 171,1 84,8 93,6 54,3 Pakisztán 397,0 74,7 530,4 118,1 — 82,7 133,4 Szingapúr 207,9 266,8 104,9 146,2 — 6,1 — 103,0 Szíria 122,8 44,0 1 258,7 155,9 528,7 1135,9 Vietnami Szocialista Köztára 179,1 77,2 434,5 173,3 18,6255,4 AFRIKA 8 078,9 56,5 9 815,2 113,9 —5682,6 1736,3 Algéria 1 901,7 953,6 3 992,9 135,4 2750,1 2091,2 Angolai Népi Köztársaság— — 59,6 111,2 53,6 59,6 Egyiptomi Arab Köztársaság 568,1 86,0 1 471,6 224,6 — 5,8 903,5 Elefántcsontpart 466,2 713,2 20,7 152,9 — 51,8 — 445,5 Etiópia 31,2 233,9 65,7 74,3 75,0 34,5 Líbia 4 126,0 33,9 2 104,6 79,9 —9543,2 —2021,4 Madagaszkár 203,8* 62,4 940,9 1,4 — 141,4 Marokkó 238,1 91,9 144,0 82,3 — 84,3 — 94,1 Mozambik --— 10,3 7,5 137,2 10,3 Nigéria 132,0 66,3 408,5 38,1 874,2 276,5 Szudán 175,4 38,3 55,6 20,2 — 181,3 — 119,8 Tunézia 125,9 93,8 761,5 502,4 17,3 635,6 AMERIKA 19 998,1 123,4 13 043,3 142,1 —7032,5 —6954,8 Amerikai Egyesült Államok 6 165,2 91,2 7 347,5 153,0 —1955,7 1182,3 Kanada 613,1 104,1 793,1 81,8 387,4 185,0 Kuba 475,0 140,9 2 467,0 133,0 1517,0 1992,0 Mexikó 153,5 25,1 93,8 85,1 — 513,2 — 62,7 Argentina 271,8 95,1 163,6 219,8 — 211,3 — 108,2 Brazília 9 918,3 162,7 1 397,6 209,4 —5430,3 —8520,7 Ecuador 40,1 24,9 123,6 173,3 — 90,0 83,5 Peru 330,2 140,3 134,2 198,0 — 167,5 — 196,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 682,6 74,5 281,0 233,2 — 795,8 — 401,6 Ausztrália 575,2 71,3 257,1 243,3 — 701,6 — 318,1 Új-Zéland 107,4 98,8 22,4 176,7 — 963 — 85,0 O^czocen 266 708,1 107,7 272 763,1 110,5 790,1 6055,0 A SZOVJET FÖLDGÁZ NYUGAT - EURÓPÁBAN ... 1973-ban indul el az első szibériai gázszállítmány az NSZK felé, és az első évben 500 millió köbmétert adnak el a nyugat-európai országnak. A leszállítandó mennyiséget évente 500 millió köbméterrel növelik egészen 1978-ig... (December 2.) HOZZÁSZÓLÁS A NYERESÉGHEZ Mint ismeretes, az idei évben jelentősen megszigorították a külkereskedelmi vállalatok nyereségadózását ... Terimpex: a szigorításokra jellemző, hogy ha 1969-ben ugyanannyi nyereséget realizálunk, mint 1968- ban, akkor az új kulcsok és az egyéb megváltozott szabályozók következtében a felhasználható részesedési alapunk 33 százalékkal, a fejlesztési alapunk 23 százalékkal csökkenne. Ez azt jelenti, ha dolgozóinknak ugyanannyi nyereségrészesedést akarunk kifizetni, mint 1969-ben, egyharmaddal több nyereséget kell elérnünk. Transelektro: az év elejei intézkedések nálunk 30—35 százalékkal csökkentették a vállalat nyereségét, ennek következtében már forgalmunk növekedett, a vállalatnál maradó nyereség összege lényegesen kisebb lesz, mint tavaly. Chemolinpex: A bérszorzóváltozás a vállalatnál 20 százalékos részesedésialap-csökkenést okozott... (December 2.) 1984. DECEMBER Hamarosan exportálják a Fabulissimót is Tudósítónktól: „A napokban adtuk át belföld értékesítésre az 50 milliomodi kozmetikai készítményünket” büszkélkedett dr. Veres Gáborné, Kőbányai Gyógyszerárugyár reklámrfőnöke a vállalat tegnap, az Athur Hyatta Szállóban tartott sajtóértekezletén. A téma a gyár kozmetika családja volt, a Fabulon. A kozmetikai család bevezetés 1971 óta folyik, azóta a „családtagok” száma évről évre nőt A gyártás első 10 évében a termelési érték évi 40 százalékkal emelkedett. 1973 óta exportál is a vállalat kozmetikumokat, jelenleg és 10 millió dolláros értékben. Export termékei palettájára hamarosan felkerülnek a Fabulissimo soroza tagjai is.