Világgazdaság, 1985. március (17. évfolyam, 42/3745-63/4066. szám)
1985-03-01 / 42. (3745.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1985. MÁRCIUS 1. PÉNTEK Zavaros politika — egyértelmű, jó irányba haladó gazdaság BONNI ELŐKÉSZÜLETEK A TŐKÉS CSÚCSKONFERENCIÁRA Az ország helyzetéről adott szerdai nyilatkozatában a nyugatnémet kancellár jónak minősítette a gazdasági helyzetet, és lenyesegetett néhányat azokból a vadhajtásokból, amelyek elburjánzását az utóbbi heteikben és hónapokban passzívnak nem is mindig mondható jóindulattal szemlélte. Fellépett — írja a Reuter bonni tudósítója — saját pártjának azon tagjai ellen, akik hajdani német területeket igényelnek vissza. A kijelentés háttere — folytatódik a tudósítás — a bonni félelem május 8-ától, a német fegyverletétel 40-ik évfordulóján elhangzó megállapításoktól. A bonni vezetők nemcsak a környező — elsősorban a keleti — szomszédoktól tartanak. Elég porcelán tört már össze a szélrózsa ellenkező irányában is. A kancellár presztízsének — szavazatokban is kifejeződő — növekedését várta a hét tőkés hatalom május elején tartandó bonni csúcskonferenciájától és Reagan arra következő hivatalos látogatásától. De a díszvendég kénytelen látogatását két nappal megrövidíteni, különben az NSZK-ban érné a kapituláció évfordulója, és ezt vendéglátói semmiképp sem szeretnék. Nem nagyon tudják eldönteni, hogy kit győztek le 40 évvel ezelőtt: a nácikat vagy a németeket, mi volt május 8-a, a vereség napja vagy a felszabadulásé, melyik szövetségről illő beszélni ezen a napon: a Hitler elleniről-e vagy a NATO-ról. Ezért Reagant rávették, hogy utazzék hamarább haza, május 8-án pedig a strasbourgi parlamentben tartson beszédet, kizúrva az előbb meghívott Pertinit, az olasz államfőt, az egykori antifasisztát. A gazdasági helyzet csakugyan javul. Stoltenberg pénzügyminiszter a hét elején bejelentette, hogy fölfelé módosítják az idei növekedésre vonatkozó előrejelzést: 2,5 százalék helyett 2,7 százalékos expanziót várnak. Közölte, hogy a rossz januári statisztika ellenére is bízik a munkanélküliség csökkenésében. Kifejtette, hogy az amerikai, a japán, a svájci foglalkoztatottsági helyzet azért kedvezőbb, mert a közületi szektor kiadásai a nemzeti össztermék 35 százaléka körül mozognak ezekben az országokban, az NSZK-ban viszont a GNP 48 százalékára rúgnak. A tanulság: tovább kell csökkenteni a kiadásokat, erősíteni kell a nemzetközi összefogást. Már a májusi csúcsértekezletre utalva kijelentette, az ipari országoknak együtt és nem egymás ellen kellene megoldaniuk a valutáris és a kereskedelmi problémákat. A pénzügyminiszter véleményével összecseng a Reuter szemleírójának összegezése. Az alapok kétségkívül megbízhatók: a termelés nő, az export virágzik, minimális az infláció, a munkásköltségek kismértékben és ellenőrzötten emelkednek, állapítja meg, szakértőkre hivatkozva, az újságíró. Tekintettel a költségvetési deficit lefaragásában, elért eredményekre (amit a szakemberek a gazdasági stratégia központi elemének tartanak), illetve a konszolidáció egyéb sikereire, a közgazdászok ma már kevésbé félnek a dollár irányzatának előbb-utóbb csak bekövetkező fordulatától. Ha emiatt visszaesne az Egyesült Államokba irányuló export, úgy ezt ellensúlyozza majd Nyugat-Európának — az NSZK hagyományosan legfontosabb piacának — megnövekedett érdeklődése. Az export megtorpanásának valamikori esetleges veszélyénél közvetlenebb gond a dollár felívelésének hatása az importárakra és az inflációra. Az év eleje óta a márka 9,5 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest, ugyanakkor a dollárimport részaránya növekszik. 1984 utolsó negyedében már az összes import 29,9 százalékára rúgott. Januárban a dollárért vásárolt olaj tonnáját 667,51 márkás áron forgalmazták, szemben az előző év januárjának 629,11 márkás árával, holott közbenaz olaj termelői ára dollárban számottevően esett. Ma még nem hárítják át az eladók a megemelkedett importárakat a fogyasztóra, de ez hamarosan elkerülhetetlenné válik, és ez a beígért 2,3 százalék fölé fogja hajtatni az inflációt, miközben az ipar az expanziót támogató lazább pénzpolitikára szeretné rávenni a Bundesbankot. Az iparhoz közelálló kutatóintézeteknek emellett más, általánosabb kifogásai is vannak a gazdaságirányítással szemben. Ezek, röviden összefoglalva, így hangzanak: A bérköltségek színvonala még mindig magas, a munkapiaci rugalmasság nem kielégítő. A költségek oldaláról nézve nincs mit szembeszegezni a fejlődő országok nyomasztó árukínálatával. Ami a technikailagélenjáró termékeket és a leghaladottabb termelési eljárásokat illeti, még mindig sok a gyönge láncszem. Az adók és a szociális juttatások fékezik a növekedést és a munkaalkalmak gyarapítását. A piaci szabályozások és a szubvenciók elállják az utat a szerkezetváltás előtt. A ma még a holnap gondjai, illetve a távolabbi jövőbe vetített akadályok ellenére a közgazdászok túlnyomó többsége — összhangban a Bundesbank legutóbbi jelentésében elhangzottakkal — úgy véli, hogy a tavalyi konjunktúra idén is folytatódik, s valószínűleg erősebb lesz az előző évinél. E konjunktúrának pedig a robusztus export és a beruházási javakra irányuló belföldi kereslet fokozódása lesz a két tartóoszlopa. Ezen a véleményen van az ,,öt bölcs”, a kormány szakértőinek tanácsa. Azt várják — írja a Die Zeitben közölt cikkében e tanács titkára —, hogy „a dinamikus verseny új termékeket, új, modern, versenyképes technológiát és több munkaalkalmat hoz felszínre”. Az ipari és kereskedelmi kamarák csúcsszerve, a DIHT a vállalatok növekvő optimizmusáról ad számot. A múlt héten közzétett felmérés szerint, amely 14 ezer vállalat megkérdezésén alapszik, tovább erősödik a konjunktúra. Az export mellett különösen a beruházások fokozódása jelent biztosítást. Igaz, még mindig túltengenek a modernizáló, racionalizáló beruházások, de ismét növekszenek a kapacitások kiépítését szolgáló invesztíciók is, ha most még nem észlelhető is , több munkahelyet ígér. (Az i-fO jelentése még egy lépéssel továbbmegy: „hosszú idő után most először a munkanélküliség csökkenésével is számolni lehet”.) A DIHT felmérése szerint mindenekelőtt a gépek és berendezések előállítói, az elektrotechnikai vállalatok, a finommechanikai és az optikai ipar növeli a beruházásokra fordítandó összegeket. De bővíti az invesztíciókat avegyipar és az acélipar, meg néhány könyegűipari ágazat is. Hasonló következtetésekre jut a Frankfurter Allgemeinen Zeitung legutóbbi konjunktúrajelentése, amely rámutat, hogy kitűnő évre számít a papíripar, a hajóépítőipar pedig lassan túljut a strukturális válságon. Zavarok vannak viszont a katalizátor beszerelése körüli huzavona miatt a gépkocsiiparban, amely decemberben 25 százalékkal kevesebb rendelést kapott, mint az előző év utolsó hónapjában, továbbá az egyre rosszabb helyzetbe kerülő építőiparban. A gazdaság alakulásáról szólva, a Reuter bonni tudósítóm megjegyzi: Kohl kancellár kedvtelve idézi az olyan külföldi sajtóhangokat, amelyek a jelenlegi élénkülést az 50-es és a 60-as évek gazdasági csodájához hasonlítják. De ez nyilvánvaló túlzás — teszi hozzá a tudósító. Ez még messze van a csodától, ez többé-kevésbé jó alapokon nyugvó, lassú, de tartósnak ígérkező fejlődés. Március elején tartományi választások lesznek a Saarvidéken, majd később Nyugat-Berlinben, Észak-Rajna-Vesztfáliában. Ekkor ki fog tűnni, hogy a jobb gazdasági helyzet (amitől persze, nem választható el a 2,6 millió munkanélküli szem) eléggé meggyőző érv a kancellár és a mögötte álló jobbközép koalíció mellett. Több fény fog derülni majd arra is, miként szembesítik a választók a kormány meghirdette „fordulat” erkölcsi megújhodásra vonatkozó téziseit a közéleti színvonal nyilvánvaló süllyedésével, a Filcsc-afférral és a többi, botránnyal. És , tisztább kép alkotható majd arról, hogy a fordulat , kezdetben rejtve, alig láthatóan érvényesülő politikai elemei, amelyek a legutóbbi„határvitákban”, azután a fegyverletétel évfordulója körüli tragikomikus zűrzavarban kirajzolódtak, tetszenek-e a nyugatnémetek többségének. Lesz valami válaszféle vagy legalábbis jelzés, utalás arra nézve, hogy a kormány homályos, kétértelmű, de azért felismerhetően jobbra húzó, a környező országok irányában elért eredményeket viszonylagossá tevő taktikája tovább mélyíti-e a feldolgozatlan múltból eredő ,indentitási válságot, vagy pedig visszatetszést szül. V. J. NAPRÓL NAPRA A NYUGATI CÉGEK ÉRDEKLŐDNEK A SZOVJET földgáz iránt. (2. oldal) SZEMÉLYES KAPCSOLATOK NÉLKÜL LEHETETLEN EREDMÉNYEKET ELÉRNI TÖRÖKORSZÁGBAN — hangsúlyozta hazánk ankarai tanácsosa a kamarában. (3. oldal) FOLYTATÓDIK AZ ACÉLCSŐVITA AZ USA ÉS AZ EGK között, s napirendre került a félkésztermék exportjának korlátozása is. (4. oldal) URUGUAY ÚJ POLGÁRI VEZETÉSE nehéz gazdasági helyzetet örökölt. (2. oldal) A SZOVJETUNIÓBA MENŐ GABONASZÁLLÍTMÁNYOK A BALTI-TENGERI JÉG miatt a hamburgi kikötő tranzitforgalmát duzzasztják. (4. oldal) LENGYELORSZÁG SZOVJET SEGÍTSÉGE AZ ENERGIAHIÁNY LEKÜZDÉSÉRE Súlyosbodni látszanak a kelet-európai energiagondok. Lengyelországban a nagy hideg és a földgázimport akadozása miatt számos üzem áll, s e problémáról a héten két lengyel—szovjet találkozón is szó volt. Csehszlovákiában — úgyszintén az energiaszűke miatt — januárban húszszázalékos, februárban ennél is nagyobb arányú volt az átlagos napi termeléskiesés a gazdaságban. Bulgáriában — mint ismeretes — áramkorlátozásokat rendeltek el, majd megváltoztatták sok vállalat munkarendjét, s ideiglenesen kevesebb gyors- és személyvonatot közlekedtetnek. Szovjet segítséget kért a lengyel energiaellátási zavarok enyhítéséhez a lengyel vegyipari és könynyűipari miniszter. Edward Grzyna ezen a héten tárgyalt Alekszej Petriscsev szovjet ásványiműtrágya-gyártási miniszterrel, főleg arról, hogyan csökkenthetnék a termeléskieséseket a lengyel vegyiparban és könnyűiparban. Az év eleje óta rendkívül súlyossá vált a gázhiány Lengyelországban — írta tegnapi számában a Zycie Warszawy című lap. Üveggyárak, acélöntödék, vegyipari üzemek állnak, mert hiányzik a földgáz. Sok helyen az üzemeknek csak annyi gázuk van, amennyivel fenntarthatják a különböző termelőberendezések hőmérsékletét, de termelésre már nem futja; az erre használt gáz pedig egyértelműen veszteség. A lengyel kőolaj- és földgázbányászati vállalat igazgatója. Jerzy Tombak szerint a hiánynak nemcsak a kemény tél az oka, hanem a felelőtlen tervezés és más körülmények is. Igaz, hogy az ötven napja tartó rendkívül hideg időjárás miatt a lakosság gázfelhasználása megnőtt, s kevesebb jut az iparnak. Tombak szerint a másik ok az, hogy a hidegben akadozik a Szovjetunióból érkező csővezetékes földgázszállítás is, mert gyakran keletkeznek jégdudók a vezetékben. Emiatt napi 5 millió köbméterrel kevesebb szovjet iolagázt kap Lengyelország, összehasonlításképpen: az ipari fogyasztók az utóbbi időben napi 11 millió köbméter földgázt kapnak, szükségletük viszont napi 17,5 millió köbméter lenne. A termelési zavarok harmadik fő oka az, hogy a tervek kidolgozásakor lényegesen több gázzal számoltak, mint amennyi egyáltalán rendelkezésre állhatott, vagyis — fogalmazott Tombak — papíron többet osztottak el, mint amennyi volt. A mezőgazdaság kiemelten kezelt támogatása céljából ugyanis elhatározták, hogy nitrogénműtrágya gyártására 400 millió köbméterrel több földgázt adnak a vegyiparnak, amit más ipari termelőktől vontak volna el. Az érintett ipari fogyasztók számára azonban a gázellátási limiteket úgy számították ki, mintha az említett 400 millió köbméter változatlanul rendelkezésükre állott volna. Varsói megfigyelők ugyancsak a kemény hideg tél okozta termelési gondokkal hozták összefüggésbe azt a tényt is, hogy kedden Gendar Alisfa, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök-helyettes saját kérésére fogadta Kodolencet, Lengyelország moszkvai nagykövetét; a lengyel—szovjet gazdasági együttműködésről tárgyaltak. (MTI) /NARO. Az USA a technológiaexport könnyítéséről tárgyal Indiával Közel a megállapodás az USA és India között, amely megkönnyíti Washington számára, hogy számítógépeket és egyéb korszerű technológiájú termékeket exportáljon Indiának. A külügyminisztérium tisztviselői magánjellegű beszélgetésekben közölték az amerikai feldolgozóipar illetékeseivel, hogy a megállapodásban szerepel majd egy olyan kitétel, amely garantálja, hogy az amerikai gyártók termékeit az ő engedélyük nélkül sem reexportálni, sem lemásolni nem szabad. Amerikai diplomaták közlése szerint a két ország kormánya egyetértésre jutott bizonyos alapelvekben, amelyek az amerikai technológia átadását szabályozzák. Az erről szóló memorandumot azonban bizalmasan kezelik, mert India el nem kötelezett ország. Ha a két ország a jövő héten meg tud állapodni abban, hogy a biztonsági eljárásokat hogyan lehet ellenőrizni, a memorandum munkaegyezménnyé válik. . Az amerikai számítógép- és irodaberendezés-gyártók szervezetének elnöke szerint a megállapodás India liberális politikájával együtt hatalmas lehetőségeket kínál az amerikai kereskedelem növelésére. A Control Data Corp. jelezte: versenyzik azért, hogy ő láthassa el az állami tulajdonban levő Electronics Corp. of Indiát a hivatali vagy ipari célokra használható központi számítógépek gyártási technológiájával. A vállalat nemzetközi Részlegének vezetője szerint ezekből a számítógépekből India évente 500 darabot igényel. Úgy becsli, hogy az indiai megrendelésekért éles lesz a verseny, hiszen 4-5 éven belül India akár 100 ezer számítógépet is vásárolhat. A kereskedelmi, minisztériumban jelenleg 19 olyan kérelem fekszik, amely általános felhasználású számítógépek indiai exportjára vonatkozik. A gyártók az egyezménytől kérelmük gyors jóváhagyását remélik. (AP—DJ) SZILÁRDULÓBAN A DOLLÁR A szerdainál valamivel békésebb volt a hangulat tegnap a valutatőzsdéken. Az amerikai valuta árfolyama lassanként újra felfelé araszolt, Frankfurtban 3,33márkán jegyezték. Ez ugyan messze elmarad a keddi 3,47 márkától, de magasabb, mint a szerdai 3,31 márka. A dollár újabb erősödését voltaképpen nem indokolja semmi, hacsak az nem, hogy a nyugat-európai központi bankok tegnap nem interveniáltak. Sőt, lefelé kellett volna nyomnia a dollár jegyzését annak a hírnek, hogy januárban nőtt az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya. Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter szerint a kereskedelmi deficit 1985-ben elérheti a 140 milliárd dollárt is a tavalyi ugyancsak rekordnak számító 123 milliárd után. A valutapiaci szakértők egyébként továbbra sem mernek jóslatokba bocsátkozni. Még azt sem merik megjövendölni, hogy a következő napokban felfelé, vagy lefelé fog mozogni a dollárjegyzés. Attól pedig végképp óvakodnak, hogy bármiféle fordulatról beszéljenek. Vannak egyébként olyanok is, akik azt állítják: a dollár árfolyama belátható időn belül eléri a lélektani határnak számító 3,50 márkát. (Reuter, AP—DJ)