Világgazdaság, 1985. március (17. évfolyam, 42/3745-63/4066. szám)
1985-03-26 / 59. (4062.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VHÁGGAZDASÁG 1985. MÁRCIUS 26., KEDD XVII. ÉVFOLYAM, 59. (4062.) SZÁM Az indiai kormányfő meg akarja gyorsítani az ipar korszerűsítését Átfogó új intézkedéseket sürgetett üzletembereknek tartott hétfői beszédében az indiai miniszterelnök a gazdasági növekedés meggyorsítására. Fontosnak tartotta a külföldi technológia importjának további liberalizálását. Hangoztatta, hogy javítani kell az együttműködést az állami és a magánvállalatok között, és hosszan beszélt arról, hogy milyen döntő fontosságú a külföldi technológia importja a gazdaság korszerűsítéséhez. Gandhi a gépipari exportőrök konferenciáján szólalt föl és egy új iparpolitikai elképzelést, körvonalazott, amely szerint a régi és gyenge vállalatokat hagyni kell tönkremenni, számos területen pedig fel kell számolni az élőmunka-igényes gyárakat. Azokat a termékeket, amelyeknek hazai előállítása drága, külföldről kell beszerezni. Felszólította a külföldön élő indiaiak millióit, térjenek haza, és járuljanak hozzá az indiai ipar felvirágoztatásához. Beszédében azt ígérte, hogy Indiát az iparosítás legkorszerűbb technológiai útjára irányítja. Az indiai kormány a múlt hét csütörtökén újabb intézkedéseket hozott a külföldielektronikai technológiák importjának liberalizálására. Ezt megelőzően eltörölte a legkorszerűbb számítógépek importvámját. Az új költségvetés pedig különféle kedvezményeket irányoz elő a magánvállalkozás bátorítására. Gandhi kifejtette, hogy az indiai technológia nem tekinthető igazán korszerűnek, s szükségesnek, vélte a nemzetközi technológiai fejlemények nyomon követését. Azt mondta, hogy számos olyan terület van, ahol nem lehet fenntartani a munkaintenzív vállalatokat. Lévén Indiának mintegy 25 millió munkanélkülije, nem is beszélve az úgynevezett alulfoglalkoztatottakról, számos politikai vezető, és egyes közgazdászok körében is az a vélemény, hogy indokolt az elsősorban élőmunkára, nem, pediggépekre alapozó termelés. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT TŐKÉS EXPORTJA TAVALY 19 MILLIÓ DOLLÁRRAL NŐTT és elérte a 168 millió dollárt. (3. oldal) ♦ LATIN-AMERIKA ADÓSSÁGPROBLÉMÁIVAL IS FOGLALKOZIK az Amerikaközi Fejlesztési Bank bécsi közgyűlése. (2. oldal) + NEM BŐVÜL A SZOVJET KERESKEDELMI FLOTTA EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN, sőt a hajópark esetleg csökkenhet is. (8. oldal) + AZ ÉVSZÁZAD VÉGÉIG SZILÁRDAN NŐ A KEESEUET A ROZSDAMENTES ACÉLTERMÉKEK IRÁNT., azonban még mindig elégedetlenek a jelenlegiakai. (6. oldal) A hétvége a címszavakban A mezőgazdasági árakról tanácskoznak az EGK miniszterei A nyugati jegybankok 11 milliárd dollárt fordítottak intervencióra az elmúlt két hónapban — közölte a hétvégén a Bundesbank szóvivője. Az amerikai valuta felívelését mégsem a központi bankok vártnál jóval nagyobb dollárvásárlásai akasztották meg, hanem az amerikai gazdaság állapotáról érkező jelentések után keletkezett bizonytalanság. Hétfőn a dollár a múlt hét utolsó napjaiban kialakult alacsonyabb szint körül ingadozott, és ez nagyjában annyit jelent, hogy a piacok nem vonták meg bizalmukat a dollártól (és azoktól a gazdasági tényezőktől, amelyek a dollár erejét adják), de — figyelmen kívül hagyva jónéhány optimista nyilatkozatot — még nem szavaztak újabb bizalmat a számára. ■ Tegnap tanácskozást folytatott a nyugatnémet kancellár és a francia elnök. A közös piaci külügyminiszterek maratoni konferenciájának kudarca után együtt próbáltak megoldást keresni az ibériai országok csatlakozásának mind bonyolultabb kérdésére. Nagyon sürget az idő: még ezen a héten el kell hárítani az összes akadályt, ha tartani akarják magukat ígéretükhöz, és 1930. január 1-én föl akarják venni az egyre türelmetlenebbé váló két országot. Tegnap összeültek a Közös Piac agrárminiszterei is. A mezőgazdasági árakról tárgyalnak. Nem lesz könnyű dolguk. A brüsszeli bizottság be akarja fagyasztani az árakat, a termelők legalább 3,5 százalékos emelést követelnek. Brüsszelből nemcsak problémákról és kérdőjelekről érkeznek hírek: a hét végén az EGK bizottsága 30 millió dolláros tervet fogadott el a nyugat-európai telekommunikációs ipar kutatási programjának támogatására, fölkészítésére az amerikai és a japán versenytárs ellenében. Ám ez, ha nagy lépés is, csak az első lépés: a terv még csak ezután kerül a szakminiszterek, majd később a külügyminiszterek elé. Kohl már a CDU újjáválasztott elnökeként ment Párizsba. A Kereszténydemokrata Unió, az NSZK -s és egyben a kormánykoalíció — legnagyobb pártja újból megválasztotta kongresszusán, amelyen értékelte a március elején tartott helyi és tartományi választásokat. Ezekből a CDU kissé meggyöngülve, de a koalíció (az FDP jó szereplése révén) kissé megerősödve került ki. A következő választásokra gondolva, a CDU politikusai mindenesetre ösztönzést éreztek, hogy visszanyúljanak a kezdetekhez, fölidézzék ideológiájuk szociális elemeit. Evvel akaratlanul is segítettek a profitgondokkal küzdő liberálisokon. A munkanélküliséget az ország nagy problémájának elismerő kereszténypártokkal szemben az FDP lesz a korlátlan szabad vállalkozás, a vegytiszta gazdasági ráció pártja. A munkanélkülieken a szociáldemokraták ellenében, a nőkön a zöldek ellenében esett meg a CDU politikusok szíve. Az eredetileg vallásos konzervatív színezetűnek szánt „családvédelmi” napirendi pont vitája átfordult (a zöldek vezetőségét jelenleg hat nő alkotja) a női emancipáció kiteljesítéséről folytatott vitába. Egyébként a zöldek szemléletének térnyeréséről számos környezetvédelmi intézkedés is tanúskodik, az ő fellépésük nélkül a környezetkímélő autó sem vált volna kormányprogrammá. Dániában az utóbbi évtized legnagyobb sztrájkja bontakozik ki: leállnak a közszolgáltatások, megbénul a közlekedés, a lakosság élelmiszer- és benzinkészleteket halmoz föl. Athénban lezajlott az elnökválasztás második menete, s a szombati forduló után úgy látszik: Papandreu jelöltje (akit a kommunisták is támogatnak) végül célba fog érni. Görög vonatkozású az a washingtoni hír is, amely a gazdaságügyi miniszter látogatásával foglalkozik. A miniszter azt mondotta az őt körülvevő újságíróknak: szeretnék megfordítani az amerikai gazdasági jelenlét 10 év óta hanyatló trendjét. Ugyancsak Washingtonból jelentik, hogy a Berifan-kormány felkérte a törvényhozást, teljes egészében hagyja jóvá a Görögország számára előirányzott katonai segélyt. A kínai miniszterelnök e héten átfogó képet ad a gazdasági helyzetről, a reformprogram eredményeiről a képviselőházban. Evvel kapcsolatban a Reuter előzetes szemléje — kínai és nyugati közgazdászokra hivatkozva — úgy látja: a kínai gazdaság növekedése aggodalmat ébresztően túl gyors. Magánértesülések szerint az ipar, és a mezőgazdaság az év első két hónapjában 20 százaléknál is nagyobb ütemben növekedett. Vasárnap — néhány nappal a 19 életet kioltó sortűz után — Dél- Afrikába érkezett Crocker amerikai miniszterhelyettes. Utazását szemlátomást sürgősnek tartották az Egyesült Államok külügyminisztériumában. Dél-Afrikában ugyanis a faji elégedetlenség jelenleg összefonódik a gazdasági helyzet rohamos romlása nyomán támadt elégedetlenséggel. A dél-afrikai infláció már eléri a 14 százalékot, esik az exportbevétel 30 százalékát szolgáltató arany ára, csökken az életszínvonal, ugrásszerűen nő a munkanélküliség. Mindez elsősorban a jóval alacsonyabb színvonalon élő fekete lakosságot sújtja, amely így kétszeresen érzi a hátrányos megkülönböztetés, a jogfosztottság súlyát. Ugyanakkor— épp a helyzet romlása miatt — a dél-afrikai rezsim szeretne kilépni az elszigeteltségből,szeretné aszankciók megszüntetését (amelyek nem akadályozták a külföldi áruk beérkezését, de azokat mégis megdrágították), szeretné, ha az ipari országok újból növelnék beruházásaikat, élérikebben kooperálnának a délafrikai gazdasággal. De akármenynyire szeretne szalonképessé válni, ha egyszer a feketék menetelni kezdenek, egy a válasza: a sortűz. Washingtonnak egyre kényelmetlenebb a törvény előtti egyenlőtlenséget kodifikáló dél-afrikai rezsimmel a hallgatólagos szövetség, a fajüldöző rendszer makacssága akadályozza távolabbi terveit, mindenekelőtt a kubai csapatok kivonását a szomszédos országokból. A kubaiak hazatérésének előfeltétele ugyanis a namíbiai rendezés, illetve a Mozambikkal és Angolával kötött (de a délafrikaiak által be nem tartott) megállapodás tényleges tartalommal való megtöltése. Libanonban a hét végén elraboltak három francia diplomatát, hétfőn elhurcolták a negyediket. Az emberrablás ténye, sajna, nem újdonság, az indoklása annálinkább. Azért vetették ugyanis őket fogságba, mert „a franciák az öbölmenti háborúban Irakot pártolják”. Vagyis: ezúttal nem a libanoni perviszály folytatódott, a síita kommandók Teherán és Bagdad háborújának —reméljük,, ez a fogalmazás utóbb túlzásnakbizonyul — újabb frontját nyitották meg. Ami a főfrontot illeti:pillanatnyi szélcsend után újra tombol a vihar, a háború még hevesebben folytatódik, mégpedig most nem a szárazföldön, hanem az Iraknak kedvezőbb módon, tehát a levegőben. Egyébként, a Times kommentárja , sok igazságot, tartalmaz evvel a háborúval kapcsolatban. A mészárlás láttán mindenki sopánkodik — írja a londoni újság, de a gyász valahogy nem meggyőző. Kényelmetlen tény, de így van: e háború mindenkinek megfelel, kivéve, akik elpusztulnak általa. Valószínű, hogy a két hadviselő kormány könnyebben érzi meg uralmát, amíg a háború folytatódik. Törökország mindkét féllel ragyogó üzleteket köt. Szíria és Izrael viszonylagos nyugalommal nézhet egymással farkasszemet, amíg Irak keze meg van kötve: a kis öböl menti országok , valamelyik fél győzelme után nagyobb fenyegetettséget éreznének, mint most, amikor a háború folytatódik; valószínű, hogy az OPEC-nek inkább nehezére esne az árak tartása, ha Irak és Irán ismét akadály nélkül hozhatná felszínre olaját. Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei, de a világgazdaságban végbement változások tartós jellegét késedelmesen ismertük fel. Ezekben az években a gazdaságpolitika elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdasági fejlődésre és az életszínvonalra. Az ország kiadásai éveken át számottevően meghaladták a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlását, jelentős adósságállomány kialakulását idézte elő. A XII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjába. E céloknak rendelte alá a gazdaság növekedését és a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük az adósságállományt is, holott eredetileg csak a VI. ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene23 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áruforgalomban 1932 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy konvertibilis valutában fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő- és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Építőmunkánk külső körülményeiben a következő években sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével érhetjük el. A gazdasági növekedést, az intenzív fejlődés minőségi terveit erősítve, úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, gyorsítsuk a szükséges strukturális változásokat. A nemzeti jövedelem növekedését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rendelkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jóban, eredményesebben gazdálkodunk. Az exportképességi fokozása, az importigény mérséklése, a fajlagos ráfordítások csökkenM■ se, az emberi alkotóerő hasznosítása döntően tőlünk függ. Tartalékaink e területeken még mindig számottevőek. Az intenzív fejlődés érvényesítése a gazdálkodás minden területén kötelező. A gazdálkodók feltételeinek javításával, a gazdálkodó szervezetek felelősségének és vállalkozókészségének kibontakoztatásával kell elősegíteni a versenyképes, korszerű termékek termelésének dinamikus emelkedését. Ezt szolgálja többek között a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése is, amely a jó minőségű és hatékony munkára ösztönöz. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a VT. ötéves népgazdasági tervnek a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programjának kell lennie. A gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. Mai ismereteink szerint a VII. ötéves népgazdasági terv időszakában a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Az ipari termelés 13—16 százalékos és a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos bővítése lehetővé tenné a belföldi felhasználás 13—16 százalékos növelését és a külső gazdasági egyensúly további javítását. Az 1978-ban bevezetett gazdasági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok, bővültek gazdaságunk termelőerői. Javult a gazdálkodás hatékonysága. A Központi Bizottság 1934. áprilisi ülése a megváltozott feltételeknek és követelményeknek megfelelően elhatározta gazdaságirányítási rendszerünk átfogó korszerűsítését. Az irányítási rendszer olyan további fejlesztésére törekedtünk, amely figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, országunk adottságait, számos szerkezeti sajátosságainkkal, előmozdítja társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, segíti a kezdeményező és a vállalkozói készség kibontakoztatását. A gazdaságirányítási rendszer a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a népgazdasági terv, valamint a szocialista gazdaságban is létező áru-, pénz- és piaci viszonyok öszszekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételével épül, lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket. Az elhatározott lépések szocialista megoldást jelentenek, megvalósításuk segíti a kedvezőtlen folyamatok felszámolását, alapvető társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. (MTI) Megkezdődött az MSZMP XIII. kongresszusa Hétfőn megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén szerepel a Központi Bizottság beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Kádár János, az MSZMP KB első titkára a beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Az alábbiakban a Központi Bizottság beszámolójának a gazdasági építőmunkával foglalkozó fejezetéből emelünk ki néhány fontos összefüggést. Szaúd-Arábia kisebb olajtermeléssel számol az idei évre További részletekre derült fény a szaúdi költségvetési előirányzatokról azon a sajtóértekezleten, amelyet a rijádi kormány tervezésügyi minisztere tartott Bahreinban. Míg az első jelentésekből (VILÁGGAZDASÁG, 1985. március 23., 2. oldal) hiányzott a bevételek gerincét adó olajtermelés előirányzata, a miniszter most közölte, hogy a folyó évre napi 3,85 millió barreles átlag kitermelésére számítanak, barrelenként 25 dolláros nettó bevétellel (a szaúdi kitermelési költség barrelenként átlagosan 2 dollár). Az olajbevételek csökkenését a szaúdi vezetés az importvámok és egyéb illetékek növelésével kívánja ellensúlyozni. A miniszter e tervekről nem beszélt bővebben, hangsúlyozta viszont, hogy a beruházási javak importvámja nem fog emelkedni. Rijad folytatni akarja a gazdaság szandizálását is, főként az építőipari tevékenység tervezett visszaesésével indokolják, hogy a most megkezdődött ötéves tervidőszak alatt körülbelül 600 ezerrel kell csökkennie a vendégmunkások számának. (Reuter, AP—DJ)