Világgazdaság, 1985. augusztus (17. évfolyam, 146/4149-166/4169. szám)
1985-08-01 / 146. (4149.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK . Mtimllll 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK XVII. ÉVFOLYAM, 140. (4149.) SZÁM BIS: a nemzetközi bankok kevesebb új hitelt nyújtanak A Limai Nyilatkozat az adósságproblémákról Lanyhult a nemzetközi magánbankok hiteltevékenysége az idei év első negyedében — hangzik a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentése. A harmadik világbeli államok kevesebb, a fejlett ipari tőkésországok több kölcsönhöz jutottak. A legnagyobb tőkeimportőr továbbra is az USA maradt, a szocialista országok viszont csökkentették adósságaikat. Továbbra is növekszik egyébként a hitelek, a kötvénykibocsátás formájában felvett kölcsönök népszerűsége. A BIS szerint még mindig dominál a dollár szerepe a nemzetközi pénzügyi tranzakcióban, s az amerikai valutát még mindig előszeretettel tartalékolják ,hivatalosan. A becslések szerint a jegybankoknál lévő hivatalos valutatartalékok 86 százaléka (összesen 243,8 milliárd dollár) dollárban van. Egyre nagyobb azonban más valutáig elsősorban a font sterling, a svájci frank és a Közös Piac mesterséges elszámolási egysége, az ECU jelentősége. Ennek oka a dollár gyengülése, amely egy másik folyamatot is kiváltott: kezdenek visszaszivárogni az europiacokra azok a hivatalos tartalékok, amelyeket a pénzügyi intézmények a 80-as évek elején, a magas amerikai kamatszintet kihasználva, az USA-ban helyeztek el. A BIS jelentése szerint az év első három hónapjában a kereskedelmi bankok összesen 10 milliárd dollár értékű kölcsönt folyósítottak a végső hitelfelvevőknek (azaz ez a nettó összeg), 15 milliárddal kevesebbet, mint a tavalyi év utolsó negyedében. A BIS-hez tartozó bankok bruttó kintlevőségeinek értéke azonban ugrásszerűen nőtt, 53,1 milliárd dollárral emelkedett, míg 1934 azonos időszakában a növekmény csak 32,5 milliárd dollár volt. A BIS szerint ez volt a legnagyobb negyedévi növekedés, amelyet valaha is mértek. Ami a részleteket illeti, a szocialista országok majdnem háromévi szünet után ismét visszatértek a tőkepiacokra. Mindazonáltal az európai szocialista államok az elsőnegyedévben csökkentették bankadósságaikat, s e pillanatban 47,5 milliárd dollárral tartoznak a külföldi magánbankoknak. A Szovjetunió egymaga 700 millió dollárral zsugorította adósságát, méghozzá oly módon, hogy nagyobb összegeket lehívott a nyugati bankoknál elhelyezett betéteiből. Ez utóbbiak értéke 2,7 milliárd dollárral mérséklődött. Kína szintén jócskán lehívott betéteiből és új kölcsönöket is felvett. A legnagyobb új kölcsönöket a fejlett tőkésországok vették fel, ezen belül is a legtöbbet, 11 milliárd dollárt az USA kapta. Ebben egyébként az is szerepet játszott — írja a BIS jelentése —, hogy kezd visszatérni az arab tőke Amerikába. Jónéhány közel-keleti pénzintézet korábban kivonta ugyanis betéteit az amerikai bankokból, miután ezek közül jónéhány fizetési zavarba került. Az OPEC-en (Kőolajexportáló Országok Szervezete) kívüli fejlődő államok január elejétől március végéig 1,7 milliárd dollárral mérsékelték tartozásaikat, amelyek összege jelenleg megközelíti a 330 milliárd dollárt. Eközben folytatódnak a latinamerikai adósságkonferenciák. A havannai értekezlet iránti külföldi érdeklődést némileg lelohasztotta egy másik, a limai, amelyen a térség 11 legnagyobb adósa készítette elő a talajt egyfelől a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank szeptemberi közös közgyűlésének, továbbá egy ugyancsak az ősszel "megrendezendő Latin-Amerikai Közös Piac csúcsértekezletnek. Ismeretes, hogy Havannába Fidel Castro kubaielnök hívta öszsze a térség képviselőit, hogy lebeszélje őket a külföldi tartozások törlesztéséről (VILÁGGAZDASÁG, 1985. július 31., 1. oldal). A kubai indítványt egyébként a résztvevők már csak azért sem veszik igazán komolyan, mert maga a havannai kormány példás adósnak mutatkozott, mindig időben törleszti esedékes tartozásait. Annál nagyobb meglepetést keltett bankárkörökben, hogy 11 nagy latin-amerikai adós aláírta az úgynevezett Limai Nyilatkozatot, amely különféle politikai kérdéseken kívül foglalkozik a térség 360 milliárd dolláros tartozásával is. Brazília, Mexikó, Argentína, Venezuela, Chile, Peru, Kolumbia, Ecuador, Bolívia, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Nicaragua, Paraguay, Panama és Uruguay képviselői egyetértettek az új perui elnök, Alan García javaslatával, hogy a tartozások törlesztését a latin-amerikai államok exportbevételeinek növekedéséhez kell kötni. „Elvárjuk a hitelezőktől, hogy több rugalmasságot és több realitást tanúsítsanak”. Kongresszusi meghallgatásán az amerikai jegybank szerepét betöltői Federal Reserve Board (FED) elnöke is az adósságválsággal foglalkozott. Elmondta, hogy a krízis enyhült, de a további javulás azon múlik, hogy az adósok mennyire veszik komolyan, a gazdaságkiigazító intézkedéseket. Az azonban nem valószínű, hogy a legjobban eladósodott harmadik világbeli országok a közeljövőben sokkal enyhébb hitelfeltételekre számíthatnának, mint eddig. Arról pedig végképp nem lehet szó, hogy a hitelezők leírják az adósok egyik-másik tartozását — fejtegette Volcker. Hozzáfűzte azonban, hogy a fejlett tőkésországoknak valóban meg kellene nyitniuk piacaikat az adósok exportja előtt, mert azok másképpen aligha tudnák begyűjteni az adósságok törlesztéséhez szükséges tőkét. (Reuter, AP,DJ) bankok nyújtanak a fejlődőknek GYENGÜL A DOLLÁR Kamatemelés Belgiumban Az amerikai gazdaság jövője miatti aggodalom lenyomta a dollár jegyzését, amely a legtöbb fontos valutatőzsdén 2,80 nyugatnémet márka alá került. Ez 1984. június 28. óta nem fordult elő. A dollár gyengülését az sem tudta megállítani, hogy a legújabb adatok szerint júniusban kerek 1 százalékkal növekedett az USA tíz legfontosabb gazdasági tevékenységét összesítő index. Emlékezetes, hogy májusban mindössze 0,1 százalékos volt a növekedés, áprilisban pedig csökkenést mértek. A dollár jegyzését egyébként lenyomhatta, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint lanyhult a családiházépítkezési tevékenység, s hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az előző hónapban az ország kereskedelmi mérlegének hiánya. (VILÁGGAZDASÁG, 1985. .július 31., ♦ ■2. oldal) Az is gyengítette az amerikai valutát, hogy Baldrige kereskedelmi miniszter kijelentette: csak a dollár további gyengülése pezsdítheti fel az amerikai feldolgozóipart. „Nem elég, hogy február óta az amerikai valuta átlagosan 12 százalékot veszített erejéből, a többi nyugati valutához képest, hiszen még mindig 40 százalékkal drágább, mint 1980-ban volt” — mondotta a miniszter. A nyugat-európai valuták közül az utóbbi időben a belga frank került nyomás alá. Ezzel magyarázható, hogy az ország jegybankja ebben a hónapban már másodszor fél százalékponttal fölemelte az irányadó kamatlábakat. A leszámítolási kamat, amelyet a jegybank akkor számít fel, ha a kereskedelmi bankok váltók ellenében fordulnak hozzá hitelért, 10 százalékra emelkedett az eddigi 9,5 százalékról. A lombard kamat, amely olyan ügyletre érvényes, amikor a kereskedelmi bankok valamilyen zálog (ingóság, általában értékpapír) fejében kérnek kölcsönt a jegybanktól, 10-ről 10,5 százalékra nőtt. A jegybank nem rejtette véka alá, hogy ezzel az ország valutáját igyekszik védeni, amely a nyugateurópai pénzügyi rendszer, az EMS július közepi átrendezése óta meggyengült. (Az olasz líráról lásd sajtószemlénket a 2. oldalon.) (Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA -f PESSZIMISTÁN ÍTÉLI MEG országa gazdasági helyzetét a lengyelek többsége. (2. oldal) -f A KONJUNKTÚRA GYENGÜLÉSÉRŐL érkeznek hírek Nagy- Britanniából. (2. oldal) -f A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK optimális nagyságára, a műszaki fejlesztésre tesz többek között javaslatokat a Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége. (3. oldal) •+ AZ AFRIKAI ÉHÍNSÉG enyhítésére szolgáló akciók körül sok minden nincs rendben. (5. oldal) - EGYRE NYOMASZTÓBB GONDOKAT okoz a környezetvédelem megoldatlansága. (7. oldal) + NŐTT az Egyesült Államok acélimportja. (8.oldal) Az EGK részletesebb javaslatotvír a KGST-től A Közös Piac brüsszeli bizottsága rövidesen írásos felvilágosításokat kér a KGST-től azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, hogy a két szervezet vegye fel a hivatalos kapcsolatokat — jelenti, jól értesült közös piaci körökre hivatkozva, a DPA hírügynökség. A brüsszeli bizottság mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogyan képzeli el a KGST titkársága az általa javasolt „közös nyilatkozatot”. Arról is magyarázatot kér, mit ért a KGST „hivatalos kapcsolatokon”. S ezzel összefüggésben arra is kíváncsi, hogy Brüsszel köthetne-e bilaterális megállapodásokat az egyes KGST-tagállamokkal. Delors, a brüsszeli bizottság elnöke az érintett kérdéseket tartalmazó levelet állítólag a közeljövőben küldi el Szicsonnak, a KGST titkárának. A KGST júniusban juttatta el javaslatait a Közös Piachoz. Ebben indítványozta, hogy a két európai gazdasági szervezet folytassa a megbeszéléseket hivatalos kapcsolatok felállítása végett és dolgozzon ki közös nyilatkozatot, amelyet egy magas szintű értekezlet hagyna jóvá. Az APA DJ hírügynökség, brüszszeli körökre hivatkozva úgy értesült, a bizottság el akarja kerülni, hogy a közös nyilatkozat a KGST-vel semmissé tegye az EGK eddig kötött megállapodásait az egyes KGST-tagállamokkal. Szorgalmazza, hogy ezt a kikötést a közös nyilatkozat kifejezetten tartalmazza. (A Közös Piac bilaterális textil- és acélmegállapodást kötött Bulgáriával, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Csehszlovákiával, továbbá ipari-kereskedelmi megállapodást Romániával.) A KGST és az EGK közötti tárgyalások 1981-ben szakadtak félbe kereskedelmi és politikai természetű viták miatt. A Közös Piac arra hivatkozik, hogy a KGST szervei nem jogosultak közös kereskedelmi és vámpolitika kidolgozására, ezért csak korlátozott, hatáskörű szerződés kidolgozására mutatott hajlandóságot. A Közös Piac emellett fenn akarja tartani magának a jogot, hogy az egyes KGST-tagállamokkal külön-külön állapodjon meg a konkrét gazdasági-kereskedelmi kérdésekben. (DPA, Reuter) LIKVIDITÁSI GONDOK AZ USA MIKROSZÁMÍTÓGÉP-GYÁRTÁSÁBAN Az amerikai mikroszámítógép-gyártók növekvő gondjairól szóló híreszteléseket erősítik meg a bankok is. A pénzintézetek többé már nem szívesen adnak kölcsönpénzt PC-gyáraknak, nagy a kockázat, sőt előfordult, hogy egy-egy bank elbúcsúzhatott pénzétől. Az úgynevezett „problematikus kölcsönök” elszaporodásáról a személyiszámítógép-iparban, a bankok óvatossá, tartózkodóvá válásáról tudósít az AP-DJ. Megállapítja, hogy bár a " közismerten rossz adósnak számító amerikai olaj- vagy gáziparhoz képest a fejlett technológiával dolgozó elektronikai cégek megítélése hitelképesség szempontjából még mindig jónak számít, ma már nem holtbiztos üzleti személyi számítógépeket gyártó cégeknek hitelezni. Jobban át kell gondolniuk a bankoknak, kinek adnak pénzt és milyen célokra. Ezt kényszerül tenni a kaliforniai Sylicon Valley elektronikai cégeinek hitelező legnagyobb bank, a Bank of America. Egyszer-kétszer ugyanis már megütötték a bokájukat. A Bank of America egy évvel ezelőtt még csak négy kihelyezett kölcsönt volt kénytelen veszteségként elkönyvelni, ez a szám azóta tízre emelkedett. „Már nem érdekünk, hogy személyi számítógépeket és ezek alkatrészeit gyártó cégeknek hitelezzünk. Sőt 18 hónapon belül nem is számítunk javulásra” — fejtegette a BA kaliforniai csúcstechnológiai cégeknek hitelező részlegének vezetője. Mi több, mint Donald Cinelusa elmondta, „némi konzervativizmussal le lehetne és kellene szorítani a 70 százalékos arányt” — a Bazilicium-völgy cégeinek 70 százalékát hagyományosan a BA látta el kölcsönökkel, esetleg más bankokkal együtt. Azelőtt — emlékezik — kisebb cégek könynyen verhették magukat alaptőkéjüket 50 százalékkal is meghaladó adósságokba — ma viszont már az is nehéz számukra, hogy az alaptőke nagyságával egyenlő összegű kölcsönt kapjanak. Igaz viszont, s ezt már a BA egy másik, a nagy elektronikai vállalatoknak hitelező részlegének vezetője mondja, a kis cégek bajai ellenére a BA továbbra is elkötelezettje marad az elektronikai iparnak. A Standard and Poor Corp. piaci elemző vállalkozás 900, nem a pénzügyekben érdekelt nagy amerikai céget kérdezett végig, s a válaszokból kiderült: az irodai berendezéseket és személyi számítógépeket gyártó cégeknél a teljes vagyonhoz viszonyított adósság aránya csak 23,2 százalék, szemben a 900 cég 36,9 százalékos átlagával. „Az ingatag konjunktúra, a gyors technológiai haladás miatt a számítógépgyárak nem szívesen adósodtak el vagyonuk 30 százalékának erejéig” — így a felmérés, amely néhány példát, is felsorol. A nagyágyúnak számító IBM esetében a 3,2 milliárd dolláros adósságok teljes tőkéhez viszonyított aránya csak 12,1 százalék volt 1904 végén, szemben például a U. S. Steel acélkonszern 7,5 milliárdos adósságaival, amely a tőke nem kevesebb mint 57,4 százaléka volt. Nem is a nagy számítógépgyárakkal vannak a bajok, hanem inkább a kisebbekkel vagy azokkal, amelyek meggondolatlanul nagy adósságokba verték magukat. Ezek közé tartozik a legtöbb főfájást okozó Control Data, a Wang Laboratories, a Burroughs és a Sperry. A CD adósságainak aránya a tőkéhez képest a március 31-én véget ért évben 35 százalékról 46 százalékra ugrott, a Wang esetében az arány 32-ről 36 százalékra nőtt, míg a Sperrynél az utóbbi két évben 1 milliárd dollárral csökkentették az adósságokat, de az arány 25 százalék volt az idén tavasszal. (AP—DJ) London nem mondott le a brit—szovjet kereskedelem bővítéséről A brit kormány szeretné, ha megvalósulnának a brit—szovjet kereskedelmi forgalom néhány éven belüli 40—50 százalékos bővüléséről szóló elképzelések — közölte Paul Channon brit kereskedelmi miniszter, emlékeztetve arra is, hogy Mihail Gorbacsov is ilyenértelmű javaslatot tett tavalyi angliai útján (Gorbacsov egy törvényhozási delegáció élén járt Nagy- Britanniában). Channon a brit— szovjet kereskedelmi kamara ülésen beszélt,s figyelmeztetett, hogy lejáratához közeledik a Wilson vezette munkáspárti kormány által a Szovjetunióval kötött 1975-ös gazdasági együttműködési megállapodás, s hogy az új egyezmény tervezetét gyorsan el kell készíteni, mert azt már a brit—szovjet gazdasági vegyesbizottság őszre tervezett ülésén alá szeretnék írni. A vegyesbizottságnak eredetileg már korábban kellett volna összeülnie, ám szovjet részről már kétszer halasztást kértek. Ez nem túlságosan jó jel a britek számára,akik tudják, hogy az új ötéves terv előkészítésének évében ajánlatos minél intenzívebb jelenlétet gyakorolni a szovjet piacon, ha nagyobb megrendelésekhez szeretnének jutni. Ami viszont bíztató: Vlagyimir Lisztov szovjet vegyipari miniszter, aki a londoni kormány áprilisi kiutasítási akciója után lemondta nagy-britanniai útját, most egyhetes látogatáson a szigetországban tartózkodik. A miniszter találkozik azon brit cégek — például a John Brown, az ICI és a Courtaulds — vezetőivel, amelyek újabb szovjet üzletkötésekre pályáznak. (Financial Times)