Világgazdaság, 1985. augusztus (17. évfolyam, 146/4149-166/4169. szám)

1985-08-01 / 146. (4149.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK . Mtimllll 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK XVII. ÉVFOLYAM, 140. (4149.) SZÁM BIS: a nemzetközi bankok kevesebb új hitelt nyújtanak A Limai Nyilatkozat az­ adósságproblémákról Lanyhult a nemzetközi magánbankok hiteltevékenysége az idei év első negyedében — hangzik a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentése. A harmadik világbeli államok kevesebb, a fejlett ipari tőkésországok több kölcsönhöz jutottak. A legnagyobb tőke­­importőr továbbra is az USA maradt, a szocialista országok viszont csökkentették adósságaikat. Továbbra is növekszik egyébként a hi­telek, a kötvénykibocsátás formájában felvett kölcsönök népszerű­sége. A BIS szerint még mindig domi­nál a dollár szerepe a nemzetközi pénzügyi tranzakcióban, s az ame­rikai valutát még mindig előszere­tettel tartalékolják ,hivatalosan. A becslések szerint a jegybankoknál lévő hivatalos valutatartalékok 86 százaléka (összesen 243,8 milliárd dollár) dollárban van. Egyre na­gyobb azonban más valutáig első­sorban a font sterling, a svájci frank és a Közös Piac mesterséges elszámolási egysége, az ECU jelen­tősége. Ennek oka a dollár gyen­gülése, amely egy másik folyama­tot is kiváltott: kezdenek visszaszi­várogni az europiacokra azok a hi­vatalos tartalékok, amelyeket a pénzügyi intézmények a 80-as évek elején, a magas amerikai kamat­szintet kihasználva, az USA-ban he­lyeztek el. A BIS jelentése szerint az év első három hónapjában a kereskedelmi bankok összesen 10 milliárd dollár értékű kölcsönt folyósítottak a vég­ső hitelfelvevőknek (azaz ez a net­tó összeg), 15 milliárddal keveseb­bet, mint a tavalyi év utolsó ne­gyedében. A BIS-hez tartozó ban­kok bruttó kintlevőségeinek értéke azonban ugrásszerűen nőtt, 53,1 milliárd dollárral emelkedett, míg 1934 azonos időszakában a növek­mény csak 32,5 milliárd dollár volt. A BIS szerint ez volt a legnagyobb negyedévi növekedés, amelyet vala­ha is mértek. Ami a részleteket illeti, a szocia­lista országok majdnem háromévi szünet után ismét visszatértek a tő­kepiacokra. Mindazonáltal az euró­pai szocialista államok az első­­ne­gyedévben csökkentették bankadós­ságaikat, s e pillanatban 47,5 mil­liárd dollárral tartoznak a külföldi magánbankoknak. A Szovjetunió egymaga 700 millió dollárral zsugo­rította adósságát, méghozzá oly mó­don, hogy nagyobb összegeket lehí­vott a nyugati bankoknál elhelye­zett betéteiből. Ez utóbbiak értéke 2,7 milliárd dollárral mérséklődött. Kína szintén jócskán lehívott be­téteiből és új kölcsönöket is felvett. A legnagyobb­­ új kölcsönöket a fejlett tőkésországok vették fel, ezen belül is a legtöbbet, 11 milliárd dol­lárt az USA kapta. Ebben egyébként az is­­ szerepet játszott — írja a BIS jelentése —, hogy kezd vissza­térni az arab tőke Amerikába. Jó­­néhány közel-keleti pénzintézet ko­rábban kivonta ugyanis betéteit az amerikai bankokból, miután ezek közül jónéhány fizetési­ zavarba ke­rült. Az OPEC-en (Kőolajexportáló Or­szágok Szervezete) kívüli fejlődő ál­lamok január elejétől március vé­géig 1,7 milliárd dollárral mérsékel­ték tartozásaikat, amelyek összege jelenleg megközelíti a 330 milliárd dollárt. Eközben folytatódnak a latin­amerikai adósságkonferenciák. A havannai értekezlet iránti külföldi érdeklődést némileg lelohasztotta egy másik, a limai, amelyen a térség 11 legnagyobb adósa készí­tette elő a talajt egyfelől a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) és a Vi­lágbank szeptemberi közös közgyű­lésének, továbbá egy ugyancsak az ősszel "megrendezendő Latin-Ame­­rikai Közös Piac csúcsértekezlet­nek. Ismeretes, hogy Havannába Fidel Castro kubai­­elnök hívta ösz­­sze a térség képviselőit, hogy lebe­szélje őket a külföldi tartozások törlesztéséről (VILÁGGAZDASÁG, 1985. július 31., 1. oldal). A kubai indítványt egyébként a résztvevők már csak azért sem veszik igazán komolyan, mert maga a havannai kormány példás adósnak mutatko­zott, mindig időben törleszti esedé­kes tartozásait. Annál nagyobb meglepetést kel­tett bankárkörökben, hogy 11 nagy latin-amerikai adós aláírta az úgy­nevezett Limai Nyilatkozatot, amely különféle politikai kérdése­ken kívül foglalkozik a térség 360 milliárd dolláros tartozásával is. Brazília, Mexikó, Argentína, Vene­zuela, Chile, Peru, Kolumbia, Ecua­dor, Bolívia, Costa Rica, a Domi­nikai Köztársaság, Salvador, Gua­temala, Haiti, Honduras, Nicara­gua, Paraguay, Panama és Uru­guay képviselői egyetértettek az új perui elnök, Alan García javasla­tával, hogy a tartozások törleszté­sét a latin-amerikai államok ex­portbevételeinek növekedéséhez kell kötni. „Elvárjuk a hitelezőktől, hogy több rugalmasságot és több realitást tanúsítsanak”. Kongresszusi meghallgatásán az amerikai jegybank szerepét betöl­tői Federal Reserve Board (FED) elnöke is az adósságválsággal fog­lalkozott. Elmondta, hogy a krízis enyhült, de a további javulás azon múlik, hogy az adósok mennyire veszik­ komolyan, a gazdaságkiiga­­zí­tó intézkedéseket. Az azonban nem valószínű, hogy a legjobban eladósodott harmadik világbeli or­szágok a közeljövőben sokkal eny­hébb hitelfeltételekre számíthatná­nak, mint eddig. Arról pedig vég­képp nem lehet szó, hogy a hite­lezők leírják az adósok egyik-má­sik tartozását — fejtegette Volc­­ker. Hozzáfűzte azonban, hogy a fejlett tőkésországoknak valóban meg kellene nyitniuk piacaikat az adósok exportja előtt, mert azok másképpen aligha tudnák begyűj­teni az adósságok törlesztéséhez szükséges tőkét. (Reuter, AP,DJ) bankok­­ nyújtanak a fejlődőknek GYENGÜL A DOLLÁR Kamatemelés Belgiumban Az amerikai gazdaság jövője miatti aggodalom lenyomta a dol­lár jegyzését, amely a legtöbb fontos valutatőzsdén 2,80 nyugatnémet márka alá került. Ez 1984. június 28. óta nem fordult elő. A dollár gyengülését az sem tudta megállí­tani, hogy a legújabb adatok sze­rint júniusban kerek 1 százalékkal növekedett az USA tíz legfontosabb gazdasági tevékenységét összesítő index. Emlékezetes, hogy májusban mindössze 0,1 százalékos volt a nö­vekedés, áprilisban pedig csökke­nést mértek. A dollár jegyzését egyébként lenyomhatta, hogy az amerikai kereskedelmi miniszté­rium­ szerint lanyhult a családiház­­építkezési tevékenység, s hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az előző hónapban az ország kereske­delmi mérlegének­ hiánya. (VILÁG­GAZDASÁG, 1985. .július 31., ♦ ■2. ol­dal) Az is gyengítette az amerikai valutát, hogy Baldrige kereskedel­mi miniszter kijelentette: csak a dollár további gyengülése pezsdít­­heti fel az amerikai feldolgozó­­ipart. „Nem elég, hogy február óta az amerikai valuta átlagosan 12 százalékot veszített erejéből, a töb­bi nyugati valutához képest, hiszen még mindig­ 40 százalékkal drá­gább, mint 1980-ban volt” — mon­dotta a miniszter. A nyugat-európai valuták közül az utóbbi időben a belga frank ke­rült nyomás alá. Ezzel magyaráz­ható, hogy az ország jegybankja ebben a hónapban már másodszor fél százalékponttal fölemelte az irányadó kamatlábakat. A leszámí­tolási kamat, amelyet a jegybank akkor számít fel, ha a kereskedel­mi bankok váltók ellenében fordul­nak hozzá hitelért, 10 százalékra emelkedett az eddigi 9,5 százalék­ról. A lombard kamat, amely olyan ügyletre érvényes, amikor a keres­kedelmi bankok valamilyen zálog (ingóság, általában értékpapír) fe­jében kérnek kölcsönt a jegybank­tól, 10-ről 10,5 százalékra nőtt. A jegybank nem rejtette véka alá, hogy ezzel az ország valutáját igyekszik védeni, amely a nyugat­­európai pénzügyi rendszer, az EMS július közepi átrendezése óta meg­gyengült. (Az olasz líráról lásd saj­tószemlénket a 2. oldalon.) (Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA -f PESSZIMISTÁN ÍTÉLI MEG országa gazdasági helyzetét a lengyelek többsége. (2. oldal) -f A KONJUNKTÚRA GYENGÜLÉSÉRŐL érkeznek hírek Nagy- Britanniából. (2. oldal) -f A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK optimális nagyságára, a műszaki fejlesztésre tesz többek között javaslatokat a Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége. (3. oldal) •+ AZ AFRIKAI ÉHÍNSÉG enyhítésére szolgáló akciók körül sok minden nincs rendben. (5. oldal) -­ EGYRE NYOMASZTÓBB GONDOKAT okoz a környezetvé­delem megoldatlansága. (7. oldal) + NŐTT az Egyesült Államok acélimportja. (8.­oldal) Az EGK részletesebb javaslatot­vír a KGST-től A Közös Piac brüsszeli bizottsága rövidesen írásos felvilágosí­tásokat kér a KGST-től azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, hogy a két szervezet vegye fel a hivatalos kapcsolatokat — jelenti, jól értesült közös piaci körökre hivatkozva, a DPA hírügynökség.­­ A brüsszeli bizottság mindenek­előtt azt szeretné tudni, hogyan képzeli el a KGST titkársága az általa javasolt „közös nyilatkoza­tot”. Arról is magyarázatot kér, mit ért a KGST „hivatalos kapcsolato­kon”. S ezzel összefüggésben arra is kíváncsi, hogy Brüsszel köthet­ne-e bilaterális megállapodásokat az egyes KGST-tagállamokkal. Delors, a brüsszeli bizottság el­nöke az érintett kérdéseket tartal­mazó levelet állítólag a közeljövő­ben küldi el Szicsonnak, a KGST titkárának. A KGST júniusban juttatta el ja­vaslatait a Közös Piachoz. Ebben indítványozta, hogy a két európai gazdasági szervezet folytassa a megbeszéléseket hivatalos kapcsola­tok felállítása végett és dolgozzon ki közös nyilatkozatot, amelyet egy magas szintű értekezlet hagyna jóvá. Az APA DJ hírügynökség, brüsz­­szeli körökre hivatkozva úgy ér­tesült, a bizottság el akarja kerül­ni, hogy a közös nyilatkozat a KGST-vel semmissé tegye az EGK eddig kötött megállapodásait az egyes KGST-tagállamokkal. Szor­galmazza, hogy ezt a kikötést a kö­zös nyilatkozat kifejezetten tartal­mazza. (A Közös Piac bilaterális textil- és acélmegállapodást kötött Bulgáriával, Magyarországgal, Len­gyelországgal, Romániával és Cseh­szlovákiával, továbbá ipari-keres­kedelmi megállapodást Romániá­val.) A KGST és az EGK közötti tár­gyalások 1981-ben szakadtak félbe kereskedelmi és politikai természe­tű viták miatt. A Közös Piac arra hivatkozik, hogy a KGST szervei nem jogosultak közös kereskedelmi és vámpolitika kidolgozására, ezért csak korlátozott, hatáskörű szerző­dés kidolgozására mutatott hajlan­dóságot. A Közös Piac emellett fenn akarja tartani magának a jogot, hogy az egyes KGST-tagállamokkal külön-külön állapodjon meg a konkrét gazdasági-kereskedelmi kérdésekben. (DPA, Reuter) LIKVIDITÁSI GONDOK AZ USA MIKROSZÁM­­ÍTÓGÉP-GYÁRTÁSÁBAN Az amerikai mikroszámítógép-gyártók növekvő gondjairól szóló híreszteléseket erősítik meg a bankok is. A pénzintézetek többé már nem szívesen adnak kölcsönpénzt PC-gyáraknak, nagy a koc­kázat, sőt előfordult, hogy egy-egy bank elbúcsúzhatott pénzétől. Az­­ úgynevezett „problematikus kölcsönök” elszaporodásáról a sze­­mélyiszámítógép-iparban, a bankok óvatossá, tartózkodóvá válásáról tu­dósít az AP-DJ. Megállapítja, hogy bár a " közismerte­n rossz adósnak számító amerikai olaj- vagy gáz­iparhoz képest a fejlett technoló­giával dolgozó elektronikai cégek megítélése hitelképesség szempont­jából még mindig jónak számít, ma már nem holtbiztos üzlet­i személyi számítógépeket gyártó cégeknek hi­telezni. Jobban át kell gondolniuk a bankoknak, kinek adnak pénzt és milyen célokra. Ezt kényszerül tenni a kalifor­niai Sylicon Valley elektronikai cé­geinek hitelező legnagyobb bank, a Bank of America. Egy­szer-kétszer ugyanis már megütötték a bokáju­kat. A Bank of America egy évvel ezelőtt még csak négy kihelyezett kölcsönt volt kénytelen veszteség­ként elkönyvelni, ez a szám azóta tízre emelkedett. „Már nem érde­künk, hogy személyi számítógépeket és ezek alkatrészeit gyártó cégek­nek hitelezzünk. Sőt 18 hónapon be­lül nem is számítunk javulásra” — fejtegette a BA kaliforniai csúcs­technológiai cégeknek hitelező rész­legének vezetője. Mi több, mint Do­­nald Cinelusa elmondta, „némi kon­zervativizmussal le lehetne és kel­lene szorítani a 70 százalékos arányt” — a Bazilicium-völgy cégei­nek 70 százalékát hagyományosan a BA látta el kölcsönökkel, esetleg más bankokkal együtt. Azelőtt — emlékezik — kisebb cégek köny­­nyen verhették magukat alaptőké­jüket 50 százalékkal is meghaladó adósságokba — ma viszont már az is nehéz számukra, hogy az alap­tőke nagyságával egyenlő összegű kölcsönt kapjanak. Igaz viszont, s ezt már a BA egy másik, a nagy elektronikai vállalatoknak hitelező részlegének vezetője mondja, a kis cégek bajai ellenére a BA tovább­ra is elkötelezettje marad az elekt­ronikai iparnak. A Standard and Poor Corp. piaci elemző vállalkozás 900, nem a pénzügyekben érdekelt nagy ame­rikai céget kérdezett végig, s a vá­­­laszokból kiderült: az irodai beren­dezéseket és személyi számítógépe­ket gyártó cégeknél a teljes va­gyonhoz viszonyított adósság ará­nya csak 23,2 százalék, szemben a 900 cég 36,9 százalékos átlagával. „Az ingatag konjunktúra, a gyors technológiai haladás miatt a szá­­mítógépgyárak nem szívesen adó­sodtak el vagyonuk 30 százaléká­nak erejéig” — így a felmérés, amely néhány példát, is felsorol. A nagyágyúnak számító IBM ese­tében a 3,2 milliárd dolláros adós­ságok teljes tőkéhez viszonyított aránya csak 12,1 százalék volt 1904 végén, szemben például a U. S. Steel acélkonszern 7,5­­ milliárdos adósságaival, amely a tőke nem ke­vesebb mint 57,4 százaléka volt. Nem is a nagy számí­tógépgyá­rakkal vannak a bajok, hanem in­kább a kisebbekkel vagy azokkal, amelyek meggondolatlanul nagy adósságokba verték magukat. Ezek közé tartozik a legtöbb főfájást okozó Control Data, a Wang La­boratories, a Burroughs és a Sper­­ry. A CD adósságainak aránya a tőkéhez képest a március 31-én véget ért évben 35 százalékról 46 százalékra ugrott, a Wang esetében az arány 32-ről 36 százalékra nőtt, míg a Sperrynél az utóbbi két év­ben 1 milliárd dollárral csökkentet­ték az adósságokat, de az arány 25 százalék volt az idén tavasszal. (AP—DJ) London nem mondott le a brit—szovjet kereskedelem bővítéséről A brit kormány szeretné, ha megvalósulnának a brit—szovjet kereskedelmi forgalom néhány éven belüli 40—50 százalékos bő­vüléséről szóló elképzelések — kö­zölte Paul Channon brit kereske­delmi miniszter, emlékeztetve arra is, hogy Mihail Gorbacsov is ilyen­­­ér­telmű­ javaslatot tett tavalyi ang­liai­ útján (Gorbacsov egy törvény­hozási­­ delegáció élén járt Nagy­-­ Britanniában). Channon a br­it— szovjet kereskedelmi kamara ülé­sen beszélt,­­s figyelmeztetett, hogy lejáratához közeledik a Wilson ve­zette munkáspárti kormány által a Szovjetunióval kötött 19­75-ös gaz­dasági együttműködési megállapo­dás, s hogy az új egyezmény ter­vezetét gyorsan el kell készíteni, mert azt már a brit—szovjet gaz­dasági vegyesbizottság őszre ter­vezett ülésén alá szeretnék írni. A vegyesbizottságnak eredetileg már korábban kellett volna össze­ülnie, ám szovjet részről már két­szer halasztást kértek. Ez nem túl­ságosan jó jel a britek számára,­­akik tudják, hogy az új ötéves terv előkészítésének évében ajánlatos minél intenzívebb jelenlétet gya­korolni a szovjet piacon, ha na­gyobb megrendelésekhez szeretné­nek jutni. Ami viszont bíztató: Vlagyimir Lisztov szovjet vegyipari miniszter, aki a londoni kormány áprilisi ki­utasítási akciója után lemondta nagy-britanniai útját, most egyhe­tes látogatáson a szigetországban tartózkodik. A miniszter találkozik azon brit cégek — például a John Brown, az ICI és a Courtaulds — vezetőivel, amelyek újabb szovjet üzletkötésekre pályáznak. (Finan­cial Times)

Next