Világgazdaság, 1985. szeptember (17. évfolyam, 167/4170-186/4189. szám)
1985-09-03 / 167. (4170.) szám
1985. SZEPTEMBER 3. DÉL-AFRIKA AZ ÉV VÉGÉIG NEM TÖRLESZT KÖLCSÖNTŐKÉT Úgy ért véget a három közös piaci külügyminiszter dél-afrikai tényfeltáró missziója, mintha semmi sem történt volna; a látogatás ellenben újra a felszínre hozta az EGK-országok között Dél- Afrika-ügyben régóta fennálló felfogásbeli különbségeket. Nemigen hozott megváltást Pretoria számára a dél-afrikai jegybankelnök londoni és USA-beli támogatásszerző válságlátogatása. Olyannyira, hogy Pretoria újabb drasztikus lépésekre szánta rá magát a likviditási válság leküzdésére. A pretoriai kormány bejelentette: négy hónapra, tehát december 31-ig a jegybank felfüggeszti a külföldi adósságok tőkerészének törlesztését. (Az intézkedés vonatkozik a bankközi ügyletre is, ami szokatlan jelenség. Ezek a rövid lejáratú kereskedelmi tartozások felére rúgnak.) Az esedékes kamatrészleteket továbbra is fizetni fogják. Ezenkívül újra bevezették a kétcsatornás, valutaárfolyam-, rendszert: az 1983 februárjában megszüntetett pénzügyi rand visszaállításával elejét akarják venni a pánikszerű külföldi tőkekivonásnak. Barend de Plessis pénzügyminiszter a döntés indokaként azt hozta fel, hogy bár a dél-afrikai gazdaság alapvetően egészséges, nagy összegű fizetési kötelezettségek gyülemlettek fel, amire a hitelező bankok nem voltak tekintettel, nem adtak újabb áthidaló kölcsönöket, fizetési haladékot. A kölcsöntőke visszafizetésének befagyasztása, a pénzügyi rand visszaállítása átmenetileg segíthet Dél-Afrikán, mondják londoni és New York-i bankárok. Valóban, a hétfő reggeli tőzsdenyitás után Johannesburgban egy rand 45 dollárcentet ért, 10 centtel többet, mint a tőzsdék múlt hét keddi bezárásához vezető 35 centes mélypont. Csakhogy — mutatnak rá ugyanezek a bankárok — a válságon nem pénzügyi tüneti kezeléssel, hanem csakis a belpolitikai válság enyhítésével lehet úrrá lenni, csak ez állíthatja vissza a külföldi befektetők, bankárok bizalmát. Abban is megegyeznek a vélemények, hogy a mostani vészintézkedések tovább gyöngítik Dél-Afrika hitelképességének megítélését. (Az úgynevezett pénzügyi rand újbóli bevezetésének célja, hogy kettéváljanak a fizetési mérleg folyószámláján ,és a tőkeszámláján nyilvántartott pénzmozgások, más szóval a külföldi befektetők részvényeladásainak hulláma érintetlenül hagyja a kereskedelmi elszámolásokhoz és a kamatfizetésekhez használt randárfolyamot, miután a pénzügyi rand nem váltható át szabadon keményvalutára.) Egyelőre úgy látszik, nem sikerült támogatást szereznie londoni és New York-i politikusoktól és bankároktól de Kocrénak, a délafrikai jegybank kormányzójának. Londoni tárgyalásairól nem közöltek semmit, s washingtoni kormányfunkcionáriusok szerint „nem „valószínű”, hogy az USA pénzügyi segítséget adna (vagy ha igen, akkor nagy csendben, a várható kongresszusi, tiltakozásra való tekintettel). Erre vall, hogy a washingtoni kormány nem kommentálta a moratóriumot; „szeretnénk olyan távol maradni ettől az ügytől, amennyire csak lehet” — így egy külügyminisztériumi tisztviselő. Igaz, de Kock csak kedden találkozik a jegybank szerepét betöltő FED elnökével, Volckerrel. Egyébként, hírügynökségek szerint szó van arról, hogy esetleg a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) bevonásával mégis gyorssegély-akciót szervezzenek. Közben megkezdődött az arany- és a szénbányászok sztrájkja, de több jelentés szerint a részvétel „egyenetlen”, csak néhány ezer munkás nem jelentkezett munkára hétfőn. Ez is elég volt azonban összetűzések kirobbanásához és a hitelező bankok és befektetők izgalomban tartásához. A Közös Piac három minisztere visszatért Európába, de, mint mondták, nem tesznek javaslatot szankciókra. Ez minden tagország saját ügye – tették hozzá. Egyébként a dél-afrikai válságot az EGK tíz külügyminisztere szeptember 10-i ülésén megtárgyalja. H. V. Mexikó elnöke új megoldást sürget az adósságválságra A mexikói elnök az ország állapotáról szóló szokásos éves üzenetében, amelyet vasárnap mondott ki, csatlakozott a latin-amerikaiországok erősödő táborához, amely új megoldást követel a kontinens hatalmas adósságproblémáival kapcsolatban. De la Madrid kijelentette, nem áll szándékában támogatni azokat a radikális felhívásokat, ame■ivek azt követelik, hogy Latin-Amerika 360 milliárd dolláros adósságát ne fizessék vissza. Ezzel szemben egy harmadik utat javasolt, olyat, amely tekintetbe veszi, hogy a latin-amerikai országoknak ahhoz, hogy törleszthessenek, növekedniük is kell. Jóllehet Mexikót példaként emlegetik, a nyugati bankok és a Nemzetközi Valuta Alap a többi latinamerikai ország előtt, hogy a közkiadások visszafogásával, az állami bürokrácia megnyirbálásával, a bérek szigorú ellenőrzésével sikerült megoldania súlyos gazdasági problémáit. Mexikó szintén elveti, hogy politikai és szociális áldozatok árén oldják meg az adósságproblémákat. A múlt hónapban közel ezer latin-amerikai közgazdász vett részt azon a havannai konferencián, ahol a felszólalók egymás után hangoztatták, hogy az adósságokat nem kell kifizetni. Peru új elnöke közölte, hogy az országa exportbevételeinek csupán 10 százalékát hajlandó az adósságok törlesztésére fordítani, egyszersmind bejelentette,hogy szakít az IMF-fel. Július végén a mexikói pénzügyminiszter aláírta a végső részét annak a megállapodásnak, amely Mexikó összesen több mint 97 milliárd dolláros adósságából 48,7 milliárd dollárra vonatkozóan alkalmaz átütemezést. Mexikó harmadik utas magatartását magyarázza, hogy a következő évben legalább 3 milliárd dollár új kölcsönre van szüksége. (Reuter) m. A korábbinál szorosabbra kívánja fűzni az idegenforgalmi együttműködést Ausztria, az NSZK és Svájc. Elsősorban a reklám és a piackutatás, valamint az eddig még kevésbé népszerű turisztikai célpontok — az arab országok, valamint a délkelet-ázsiai országok — feltérképezésével kapcsolatos feladatokat akarják összehangolni — állapodtak meg a három ország szakértői legutóbbi találkozásukon. Az NSZK-ban fokozatosan csökkennek a benzinárak a múlt hétvége óta, országos átlagban 11, pfenniggel literenként. Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol csütörtök óta 10 lírával lett olcsóbb a ■benzin literje. Törökország 24,3 milliárd jen hitelt kap a japán kormánytól, az összeget elsősorban útépítési munkálatokra, valamint a második Boszporusz-híd megépítésére fordítják — közölte a tokiói kormány szóvivője. llllMK *& A jugoszláv dinár árfolyama Triesztben mélypontra zuhant a hét végén a Tanjug jelentése szerint: egy dinárért csak négy lírát adtak. Idén eddig 50 százalékkal csökkent a dinár árfolyama Triesztben. Ennek ellenére a jugoszláv állampolgárok tömegesen mennek bevásárló útra a szomszédos olasz városba. A B A japán folyó fizetési mérlegjúliusban 4,96 milliárd dolláros többlettel zárult, elmaradt a júniusi 5,5 milliárd dolláros rekordtöbblettel. Júliusban mérséklődött a kereskedelmi mérleg aktívuma, 5,41 milliárd dollárra az egy hónappalkorábbi 5,72 milliárd doláros rekordtöbblettről. Júliusban a kivitel értéke 15,12 milliárd dollár volt, az importé 9,71 milliárd. 15 Hongkongban dietilén-glikollal szennyezett olasz borra bukkantak — jelentette be a kormány szóvivője. Ez az első alkalom, hogy olasz borban is találtak mérgező anyagot. Amerikai-indiai technológiatranszfer-egyezmény Technológiaátadási szerződést kötött az Egyesült Államok és India; a két ország a jövőben együttműködik a műszaki fejlesztésben. Az USA nemzetközi fejlesztési hivatala (HSAID) a következő öt évben 12 millió dolláros térítésmentes segéllyel közreműködik indiai cégek kutatási és termékfejlesztési munkájában, a prototípusok legyártásában, laboratóriumi kísérletekben, tanulmányok elkészítésében, piaci kipróbálásban. A kereskedelmi technológiák fejlesztésének programja (PACT) névre keresztelt vállalkozás keretén belül indiai cégek együttműködnek amerikai vállalatokkal, a vezetési módszerek javításában, a műszaki fejlesztésben és az értékesítésben Közben az indiai kormány olyan jelentést tanulmányoz, amely a belföldi ipar vámvédelmének megszüntetését, a modern technológiák importjának útjában álló akadályok lebontását sürgeti. A jelentés, amelyet egy tárcaközi bizottság terjesztett elő napokkal Radzsiv Gandhi miniszterelnök hivatalba, lépése előtt, megállapítja: „A belföldi iparimportvámokkal való széles körű védelme nem igazolható a végtelenségig, a belföldi ipart versenyeztetik kell a külföldi konkurenciával. Azokat az ágazatokat, amelyeket szelektív alapon kiemelten akarunk korszerűsíteni, s ahol csökkenteni akarjuk a beruházási költségeket, a szükségesimportberendezéseket az importáruk szabad listájára kellene helyezni, s nulla vagy csak elhanyagolható vámmal terhelni.” (Reuter, AP—DJ) A Szovjetunió és Egyiptom emelte a szeptemberi olajárakat A Szovjetunió módosította a nyugati szerződéses ügyfeleinek szállított kőolaj szeptemberi árát, miután egy héttel korábban már értesítést küldött partnereinek a jövő havi árakról. Az augusztusi barrelenkénti 26 dolláros jegyzést akkor 26,25 dollárra emelték az Ural minőségre vonatkozóan, a most küldött értesítés szerint viszont 26,50 dollár lesz a szeptemberi ár. A nyugat-európai olajipari köröket nem érte, váratlanul :azr, áremelés*, hiszen az Ural-.szabadpiacijá'ravje,jlenleg 26,90—27dollár -1 dollár mozog, s a szovjetek, az utóbbi hónapokban rendkívül rugalmasan követik a spot (azonnali) piac értékítéletét. Az általános áremelkedési irányzatot követve Egyiptom is új hivatalos árakat jelentett be, amelyek szeptember 1-én lépnek hatályba. A szovjet Uraihoz erősen hasonlító Suez könnyűolaj 40 dollárcenttel 25,65 dollárra drágult, a közepes minőségek ára 30 centtel, a nehézolajaké 25 centtel ment följebb. (Reuter, AP—DJ) Szingapúr az idén kevesebb beruházásra számít Szingapúrban az idén—1,2 milliárd dolláros befektetésekre, számítanak a tavalyi 1,8 milliárd dolláros beruházások után — mondotta a gazdaságfejlesztési tanács elnöke. Hozzátette, hogy ez a feltételezés is csak akkor teljesül, ha az év második felében nem következik be számottevő gazdasági romlás. Elmondta, hogy 1985 első felében öszszesen 589 milliárd dollárt ruháztak be a szingapúri gazdaságba; az öszszeg 39 százaléka amerikai vállalkozóktól származott, s feltehető, hogy ők lesznek a legnagyobb befektetők a második félévben is. Az európai országok részesedése a beruházásokból 25 százalékos, a helyi beruházóké 17, a japánoké pedig 15 százalékos. (Reuter) Szovjet kormányhatározat a postai szolgáltatások korszerűsítéséről A Szovjetunió kormánya bejelentette, hogy a szolgáltatások és a távközlés javítását célzóprogram keretében meggyorsítják a napilapok elosztását, és korszerűsítik a postai hálózatot. A TASZSZ hírügynökség a bejelentés kapcsán megemlíti, hogy a Legfelsőbb Tanács egy nemrégi ülésén megvitatták a távközlés fejlesztéséért teendő intézkedéseket, és elhatározták, hogy — különösen vidéken — javítják az újságok terjesztésének körülményeit. A Legfelsőbb Tanács egy áprilisi központi bizottsági, felhívás nyomán emellettúgy döntött, hogy modernizálják a postai szolgáltatásokat, a postahivatalokban csökkentik a manuális munkát, és javítják a csomagok szállításának rendjét. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Egyre fenyegetőbbek a tartozások SZIGORÚBB GAZDASÁGPOLITIKÁRA KÉSZÜL A GÖRÖG KORMÁNY Gazdaságpolitikai fordulatra készül a görög kormány, legalábbis erre lehet következtetni Papandreu miniszterelnöknek, a thesszaloniki vásáron elmondott beszédéből. A görög kormányfő takarékosabb életmódra szólította fel a lakosságot, a bérkövetelések mérséklésére a szakszervezeteket, beruházásainak növelésére a magánvállalkozókat. Kijelentette, hogy az ország nem folytathatja a külföldi hitelek felvételének eddigi ütemét, egyszersmind fogadkozott, hogy a tartozások torlódása ellenére Athén továbbra sem kéri az IMF segítségét. Megfigyelők arra számítanak, hogy a gazdaságszigorító intézkedések nyomán kiéleződhet a politikai feszültség a szocialisták és a baloldali erők között, a jobboldali ellenzék pedig állítja, hogy a szociális áldozatok ellenére elkerülhetetlen lesz a külföldtől való segítségkérés. Spártai életmódot ajánlott a görögöknek Papandreu■ miniszterelnök a thesszaloniki vásáron elmondott beszédében. Kifejtette, hogy az ország rövidesen súlyos helyzetbe kerülhet, ha nem csökkenti külföldi ■ kölcsönfelvételeit, a tartozások máris meghaladják a 13 milliárd dollárt. Elsősorban a szakszervezetekhez címezve, a bérkövetelések visszafogását sürgette, és hangoztatta, hogy a görög gazdaságnak versenyképesebbé kell válnia. Mindazonáltal ismét kijelentette, hogy országa nem fog segítséget kérni a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF). Újságírók előtt annak a véleményének adott hangot, hogy az IMF a nemzetközi konzervativizmus fellegvára, ezért nem lhet szó arról, hogy Athén hozzá forduljon. A tavaszi általános választásokat megelőzően a miniszterelnök bőkezűen mérte az állami juttatásokat, és nagyvonalú béremeléseket hagyott jóvá. Ezek az intézkedések növelték a reáljövedelmeket, különösen a legrosszabbul fizetettek Imrében, de súlyosbították , a magánszektor amúgy is meglévő gondjait. Az ellenzék felrója Papandreunak, hogy elkedvetlenítette a beruházásoktól a vállalkozókat profitellékés propagandájával és számos, vállalat erőszakos államosítá H'S'Jb Mostani beszédében ,a görög kdrisiánsfő azt mondta, hogy az állami irányítás alá került magánvállalatok közül azokat, amelyek nem életképesek, be fogják zárni,csak ,a szocialisták fejlesztési politikájának eleget tevő cégeket hagyják életben.. Azt is mondta, hogy támogatja a magánvállalkozóknak minden, a beruházások és a kivitel növelésére irányuló erőfeszítését, és állította, hogy olyan kedvező gazdasági légkört akar teremteni, amelyben az állami és a magánszektor békésen együtt tud élni. Választási ígéretével kapcsolatban elismerte, hogy az infláció túlságosan lassan csökken. Igaz, hogy júliusban 16,7 százalékra mérséklődött a júniusi 17 százalékról, de me£..mindig. s°kkal magasabb, mint a Közös Piac többi országában. Papandreu azt is ígérte, hogy csökkenti Görögország folyó fizetési mérlegének hiányát, ammely ez év első felében 1,96 milliárd dollárra duzzadt a múlt év azonos időszakának 1,41 milliárd dolláros hiányáról. Megfigyelők szerint a kormánynak az a célkitűzése, hogy az infláció az év végéig 16 százalékra mérséklődjék, irreális, hiszen a benzinárakat nemrégiben emelték, emelkedtek a cukorárak, az iskolai tandíjak, a biztosítási illetékek, és most tervezik a közlekedési díjak és az áramdíjak fölemelését. Megfigyelők Papandreu beszédéből arrakövetkeztetnek, hogy a kormány gazdaságszigorító intézkedésekre készül, és ezek sorában talán eddigi legnagyobb gazdasági vívmányát, az automatikus bérindexelési rendszert is hajlandó feláldozni. A központi bank részéről komoly nyomás nehezedik a kormányra, hogy törje meg az inflációs spirált, s bevételeit növelendő, szüntesse meg a mezőgazdasági termelés jövedelmére és a bankkamatokra vonatkozó adómentességet. , Ha a kormány követi a javaslatokat, amelyekben a magánszektor szerepének növelése is szerepel, pollitikai konfliktusba keveredhet a kommunista párttal és a baloldali szakszervezetekkel. A jobboldali ellenzék viszont úgy ítéli meg, hogy hiábavalók a szociális áldozatok, az ország pénzügyi válsága mindenféleképpen elkerülhetetlen, és Athén rákényszerül, hogy a külföldtől, kérjen segítséget. Mitszotakisz, az ellenzéki konzervatív párt vezetője Papandreu beszédét a kudarcok beismerésének minősítette. Szerinte a folyó fizetési mérleg hiánya az idén eléri a rekordnagyságú 2,8 milliárd dollárt,, az infláció pedig az év végéig megközelíti a 20 százalékot. Ismeretes, hogy 1981—84 között, a Papandreukormány hivatalának első időszakában Görögország rendkívül nagy összegű hiteleket vett fel külföldről, és ezek törlesztése 1986-ban és 87-ben válik esedékessé. Közgazdászok becslése szerint a törlesztések összege az idei 900 millió dollárról jövőre már több mint egymilliárd dollárra növekszik, 1987-ben hirtelen 1,7 milliárd dollárra rik, és ezen a szinten is marad az évtized hátralevő részében. Nyugati megfigyelők szerint Athénnek nem kell feltétlenül külföldi segítséget kérnie, jövőre megpróbálkozhat az adósságok átütemezésével is. S ha mégis csak a külföld segíthet, a szocialistáknál, miként néhány éve francia kollégáiknak, módjuk van a Közös Piac támogatását kérniük. Párizs, mint emlékezetes, 1983-ban mintegy 3 milliárd dollár kedvezményes kölcsönt kapott a brüsszeli bizottságtól. De hogy Görögország közös piaci partnerei hajlandók lesznek-e egy ilyen megoldásra, az egyebek közt attól is függ, hogy Athén mennyire mutatkozik együttműködőnek a tagországokból származó termékek vámjának megszüntetésében, amelyre az EGK-hoz való társulási szerződés szerint a jövő év végéig vállalt kötelezettséget. A közös piaci országok azt is kíváncsian figyelik, milyen tempóban halad Görögországban a többletértékadó bevezetése. Ezt Athén szintén 1986-ra vállalta, de az előkészületnek nemigen látszanak jelei. A görög központi banknak az a véleménye, hogy a megszorító intézkedések önmagukban nem sokat érnek, ha nem társulnak hozzájuk termelőberuházások. Ehhez viszont Athénnek ki kell békülnie a magántőkével, fel kell hagynia a külföldi monopóliumokkal szembeni ellenséges magatartásával, és a belföldi termelés agyondédelgetésével. A bank szerint csak ily módon csökkenthető a 8,5 százalékos munkanélküliség. (AP—DJ, Reuter, The Times) v Eicemsis A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából; a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheuner Andor Igazgató Kiadóhivatal • Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és* a Posta Köz-ponti Hírlap Irodánál (portacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 85.3102/9-09 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándoré Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042 6148