Világgazdaság, 1985. november (17. évfolyam, 210/4213-229/4232. szám)
1985-11-01 / 210. (4213.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VIZÁGGAZDASÁG 1985. NOVEMBER 1. PÉNTEK XVII. ÉVFOLYAM, 210. (4213.) SZÁM Viták a Baker-terv körül A kereskedelmi bankok és az adósok fenntartásai Egyre több bírálat éri a Baker-tervet, amelyet az amerikai pénzügyminiszter az adósságválság enyhítésére dolgozott ki. Az amerikai nagybankok nem túlságosan lelkesek, mert hiányolják a kormányok hathatósabb részvételét (VILÁGGAZDASÁG, 1985. október 31, 2. oldal). A kisbankok kifejezetten ellenzik, létbiztonságukat féltve. A nyugat-európai nagy- és kisbankok szintén vonakodnak, mondván, hogy a dolog kizárólag az amerikaiak érdeke, hiszen nekik fájna a legjobban, ha valamelyik latin-amerikai ország összeomlana. Végül pedig a latin-amerikai adósok körében sem egyértelmű az öröm. A nagyok inkább új alapokra szeretnék helyezni az átütemezési tárgyalásokat. A kisebbek pedig úgy képzelik, hogy a Baker-terv célja a latin-amerikai adósegység lehetetlenné tétele. „Egyre inkább macska-egér játékhoz hasonlít a nagy kereskedelmi bankok és a kormányok közötti huzavona” — mondotta az amerikai bankár arra utalva, hogy abankok és a kormányok egymásra mutogatnak, amikor arról van szó, hogy ki tegye meg az első lépést az adósságválság Baker-féle koncepció szerinti megoldásában. A bankórsogok különféle módszerekkel, például exporthitelek folyósításával, a harmadik világ államaiban megvalósítandó beruházások ösztönzésével segítenék az adósokat. A Bakerterv viszont azt várja a nagy bankoktól, hogy a következő három év során évi 2,5 százalékkal növeljék elsősorban a latin-amerikai adósoknál levő kintlevőséget. A kisebb amerikai bankok kifejezetten ellenzik a Baker-tervnek azt a részét, hogy ők is csatlakozzanak a dologhoz, ők ugyanis sokkal érzékenyebben reagálnak az esetleges kudarcra. A nyugat-európai pénzintézetek szintén hidegen fogadták a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az semmi másra nem jó, mint hogy amerikai társaikat kihúzzák a csávából. Az amerikai pénzügyminisztert mindazonáltal meglepte a bankok a hideg reakciója. Úgy gondolta, hogy az adósságválság megoldása mindenkinek fontos, épp ezért a bankoknak és az adósoknak egytet. A Baker-terv nemcsak azt tartalmazza ugyanis, hogy a következő három évben az adósok 27 milliárd dollárral több pénzhez juthassanak, hanem azt is, hogy ezért cserébe lépéseket kell tenniük gazdaságuk talpraállítására. Ezek között a feltételek között első helyen szerepel az állami kiadások lefaragása, a szubvenciók csökkentése, az infláció megfékezése, adóreform bevezetése, az export ösztönzése és az, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a külföldi befektetők számára. Mint az amerikai pénzügyminiszter elmondta: e lépések nélkül lehetetlen javítani a helyzeten. Új gazdságpolitika híján folytatódna a tőkemenekülés a fejlődő országokból. Vannak persze a Baker-tervnek támogatói is, abban azonban mindenki egyetért, hogy a részletek kidolgozása még jó néhány hónapig eltarthat. Csakhogy például Mexikó esete olyan, hogy nem várhat enynyi ideig. Ezzel magyarázható, hogy a mexikói kormány újra szeretné tárgyalni hitelezőivel eddigi átütemezési politikáját. Ugyanezen „dolgozik” a venezuelai kormány is. Míg Mexikó esetében 96 milliárd dollárról van szó, addig a caracasi kormány 21,2 milliárd dollár viszszafizetésére szeretne fizetési haladékot kérni, éspedig új szempontok alapján. Jaime Lusinchi venezuelai elnök a napokban elmondott beszédében közölte: azt reméli, hogy ez az új típusú megállapodás mintául szolgálhat a többi latin-amerikai adósnak. Az új módszer lényege az lenne, hogy minden egyes eladósodott állam esetében az illető ország dicipjain döntsenek átütemezés feltételeiről — fűzte hozzá. Venezuela egyébként az adósok külön útját járja, hiszen a többi latin-amerikai társaital ellentétben nem kérte a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) segítségét az ország gondjainak megoldásához. A caracasi kormány egyébként arra próbálja rábeszélni még hitelezőit, hogy állapodjanak meg egy kamathatárban, amelynél magasabbra a bankok — önmérséklet alapján — nem emelik a hitelek árát. A nagyobb nyugati bankok aggodalmukat fejezték ki Mexikó és Venezuela tervei miatt. Attól tartanak, hogy ez felboríthatja a már korábban megkötött átütemezési megállapodásokat. Ráadásul ez példát adhat a többi latin-amerikai adósnak is. Ez a feltételezésük egyáltalán nem alaptalan — mondják a pénzügyi szakértők —, hiszen már Brazília is érdeklődött az új típusú átütemezési megállapodásokra vonatkozó javaslatok iránt. Valószínűleg erről lesz szó december végén, vagy január végén a Cartagena csoport, a tizenegy latin-amerikai adóst tömörítő szervezet következő pénzügyi ülésén. Ezzel kapcsolatban Csao Ce-jang kínai miniszterelnök is nyilatkozott Bogotában. Kétnapos hivatalos kolumbiai látogatása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a pekingi kormány messzemenőkig támogatja a latin-amerikai adósokat azon törekvésükben, hogy lehetőség szerint kedvezőbb feltételeket kaphassanak a hitelezőktől. Az adósok másik „fenegyereke”, Peru miniszterelnöke, Luis Alva Castro, újabb meglepetést okozott a bankároknak. Bejelentette, hogy újabb fél évre meghosszabbítják az ország bankjaiban elhelyezett dollárbetétek befagyasztásának érvényét. Az ok: az amerikai bankok korlátozzák az országnak folyósított hitelek nagyságát. Az USA pénzintézetei azért döntöttek így, mert Peru nem törlesztette időben esedékes tartozásait. Ennek viszont az a háttere, hogy a limai kormányfő elhatározta: az exportbevételek legfeljebb 10 százalékát fordítják egy év alatt az adósságok törlesztésére. Luis Alva Castro véleményt mondott a Baker-tervről is. Közölte, hogy az nem más, mint egy „cseles ötlet”, amely arra való, hogy megosszák a latin-amerikai adósokat, és lehetetlenné tegyék, hogy a térség országai közös igényekkel lépjenek fel a hitelezőkkel szemben. (Reuter, AP—DJ) Ausztrál-szovjet kereskedelmi egyezmény készül Ausztrália új kereskedelmi egyezmény megkötéséről tárgyal a Szovjetunióval — közölte Canberrában Dawkins ausztrál kereskedelmi miniszter. A megállapodástól Ausztrália azt várja, hogy javulnak agrárpiaci lehetőségei, s képes lesz cukrot, búzát, tejtermékeket és húst nagyobb mennyiségben eladni a Szovjetuniónak. A miniszter, aki egyébként most tért vissza a Szovjetuniót is érintő körútjáról, elmondta, hogy a Szovjetunió első ízben mutatott érdeklődést az ausztrál-szovjet kereskedelmi egyezmény iránt. Jelenleg Ausztrália a Szovjetunió, egyetlen olyan búzaszállítója, amelynek nincs hosszú lejáratú kereskedelmi egyezménye a Szovjetunióval. Az utóbbi években a Szovjetunióba irányuló hús- és tejtermék-szállítások szórványosak voltak, míg cukorból az idén — a megelőző öt évben tapasztalt felfutás dacára — nem sikerült eladni. A Szovjetunió a június 30-án véget ért esztendőben 900 millió dollárért vásárolt ausztrál agrártermékeket, ezzel — Japán után — Ausztrália második legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca volt. A kétország kereskedelmi mérlegében jelentős az ausztrál többlet: az említett időszakban a Szovjetunió csak 29 millió dollárért szállított. Az említett kereskedelmi egyezmény azt is előirányozná, hogy a Szovjetunió növeli olaj-, épületfa-, műtrágya- és vegyszerexportját Ausztráliába. (AP—DJ) A KEDVEZŐTLEN GAZDASÁGI ADATOK HATÁSÁRA ESIK A DOLLÁR Tegnap délutánjelentősen esett az amerikai valuta árfolyama azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a legújabb, meglehetősen kedvezőtlen amerikai gazdasági adatokat. A kereskedelmi deficit szeptemberben 15,55 milliárd dollár volt, jóval magasabb, mint augusztusban, amikor 9,90 milliárdos passzívumot jelentettek. 1984 júliusa óta nem mutatott ekkora hiányt az USA kereskedelmi mérlege. Az év első kilenc hónapjában a mérleg 108,67 milliárdos passzívumban volt, az egy évvel korábbi 95,48 milliárd után. A gazdasági folyamatok alakulását tükröző szintetikus index a szezonális kiigazítások után szeptemberben mindössze 0,1 százalékkal nőtt az augusztusi 0,9 százalék után. Az új családi házak értékesítése szeptemberben tovább csökkent. Az augusztusi 5,4 százalékos esést 2,6 százalékos mérséklődés követte szeptemberben (az előző hónaphoz képest), így ebben a hónapban 1,6 százalékkal kevesebb új otthont adtak el, mint 1984 hasonló időszakában. (Reuter) + AZ ÉPÜLETEK ROSSZ HŐSZIGETELÉSÉRŐL, annak okairól tárgyalt a kamara építőipari tagozata. (3. oldal) + KÜLÖNBÖZŐ MÉRTÉKBEN NŐTT TAVALY az egyes energiahordozók termelése. (2. oldal) + AZ ALUMÍNIUM ÁRA EMELKEDNI FOG jövőre — jósolják a szakértők. (4. oldal) + AZ ÚJ VÁLLALKOZÁSI ÉS VÁLLALATVEZETÉSI formák működésének tapasztalatairól hangzott el előadás Debrecenben. (3. oldal) + A LEGTÖBB NAGY CUKORTERMELŐ ORSZÁGBAN csökken a termelés a következő idényben. (4. oldal) + A GÖRÖG KERESKEDELMI FLOTTA CSÖKKENTÉSÉT javasolja egy EGK-tanulmány. (2. oldal) + MEGKEZDIK ARGENTÍNÁBAN IS az alkoholos üzemanyag gyártását. (4. oldal) SZERKEZETVÁLTÁSI SZÁNDÉK A SZOVJET KÜLKERESKEDELEMBEN Moszkvai tudósítónktól. Noha a Szovjetunió elsősorban saját nyersanyagaira, termelésére, tudományos-műszaki potenciáljára számít hosszú távú gazdaságfejlesztési tervei megvalósításához, hasznosítani kívánja a más országokkal való együttműködésből adódó lehetőségeket is — írja a Moscow News című lap heti kiadványában Tretyuhin, a külkereskedelmi minisztérium tervezési főosztályának helyettes vezetője. Szovjet részről a külkereskedelmi forgalom növelésére törekednek, de emellett erőteljes szerkezeti változtatásokat akarnak végrehajtani a külkereskedelemben, s ez az exportra és az importra egyaránt vonatkozik. A Szovjetunió, különösen a hetvenes évek eleje óta, erőteljesen növelte kivitelében az energiahordozók, s e csoporton belül elsősorban a kőolaj és a földgáz szállításait. Ez a tendencia csökkentette a késztermékek exportjának arányát, habár mennyiségét tekintve így is nőtt a gépek, a berendezések, a fogyasztási cikkek exportja. Most intézkedések születtek a gépipari termékek gyártásának gyorsítására — írja Tretyuhin —, s ennek az lesz az eredménye, hogy a Szovjetunió olyan szerszámgépekkel, számítógépekkel, elektrotechnikai és elektronikai cikkekkel fog majd ■■■•&. 'v rátára* repül, amelyek a lag* korszerűbb követelményeknek is eleget tudnak tenni. „Ésszerűbbé válik” a hagyományos nyersanyagok és energiahordozók exportja. A jakutiai gáz- és szénmezők feltárása lehetővé teszi a földgáz és a szén kivitelének növelését, az energiaexport legkorszerűbb formája azonban már a közeljövőben az áramkivitel lesz — írja a főosztályvezető-helyettes, egyáltalán nem említve az olajkivitellel kapcsolatos elképzeléseket. Az import terén a Szovjetunió hatékonyan ki akarja használni a nemzetközi munkamegosztásból származóelőnyöket. Elsősorban a KGST-országokra, de más országokra is számít ebben. A szovjet import szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a vásárolt áruk túlnyomó többsége gép és berendezés. Az utóbbi öt évben ez az árucsoport 39,6 százalékkal részesedett a teljes bevitelben. A gépimport arányán szovjet részről nem kívánnak változtatni, vagyis mennyiségben növelni is szeretnék, s ezen belül elsősorban a korszerű, termelékeny berendezések fokozott importjára törekednek. Tretyuhin a KGST-tagországokkal való együttműködés fontosságának hangsúlyozása mellett szükségesnek tartja a más államokkal fenntartott kapcsolatokat is, hozzátéve, hogy a kompenzációs jellegű kereskedelmen túl együtműködésekre is lehetőséget lát. Jó fejlődési területnek tartja a licenckereskedelmet- fizetni a folyatott, kereskedelmet, de csak akkor, ama ez a résztvevők számára kölcsönösen előnyös feltételekkel történik, mindenféle diszkriminációtól mentes légkörben. Toyota-autógyár Svédországban? A legnagyobb titoktartás közepette folynak, a tárgyalások arról, hogy az egyik nagy japán személygépkocsi-gyártó konszern üzemet építene Malmöben, így egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik konszernről van szó, híresztelések szerint a Toyotáról. A hírügynökségi jelentések szerint azért esett a japánok választása Svédországra, mert itt — figyelembe véve a valutaátváltási árfolyamokat — nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsonyak a bérek. Az előzetes elképzelések szerint a gyárban 40—50 ezer gépkocsit gyártanának évente, s ez legalább 1000 új munkahelyet teremtene, s még ezren találnának munkát a beszállító iparban. Ez abból a szempontból igen jelentős, hogy Malmö környékén 5,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, míg az országos átlag 3,2 százalék körüli. (DPA.) Folynak a próbarepülések a két új szovjet géppel Moszkvai tudósítónktól. Egy-egy nagy távolságra, illetve rövidebb ideig tartó repülésre alkalmas repülőgéptípust állítanak hamarosan forgalomba a szovjet légiközlekedésben. Mindkettőt az Iljusinról elnevezett repülőgéptervező intézetben fejlesztették ki. Az IL—96—300 jelű gépet a már ismert és bevált IL—86-os testvéröccsének nevezi az Izvesztyija tudósítása. A számjelzés utolsó tagja az új gépen szállítható utasok számára utal. A gép 9—11 ezer kilométer leszállás nélküli megtételére alkalmas, s mint ilyen — ha úgy tetszik — versenytársa a hoszszú távra eddig használt IL—62- eseknek, viszont korszerűbb berendezésekkel van ellátva, kényelmesebb, s üzemeltetése gazdaságosabb — írja a tudósítás, amely megemlíti, hogy a gép próbarepülése már két éve tart. Az IL—96— 300-as irányításához 3 főnyi személyzet elegendő, hála az újfajta robotpilótának, amely gyakorlatilag a legnehezebb időjárási körülmények között is megbízhatóan működik, „minimális látási viszonyok esetén is biztonsággal elő lehet vele készülni a leszállásra” — írja az újság. A gép saját automata csomagrakodó berendezése konténerek mozgatására is alkallmas, ami szintén javítja az üzemeltetés gazdaságosságát. A gép főkonstruktőre szerint az új repülőgépet már a következő ötéves tervidőszakban forgalomba állítják. Kifejezetten a helyi, ezer kilométernél nem hosszabb repülőutas igénylő járatoknál kívánják majd használni a meglevő AN—24-es gépek kellébe lépő új konstrukciót, az IL—al1-est. Viszonylag kis súlya akár földes talajú repülőtéren is alkalmassá teszi a leszállásra. Maximálisan 60 utas fér el benne, két turbólégcsavaros hajtóműve van. Utazósebessége 500 kilométer óránként, s mint a szakemberek mondják, ezáltal meglehetősen alacsony a zajszintje. Annyit lehet még tudni a gépről, hogy korszerű anyagokat használtak fel építéséhez, s rendkívül kedvező az üzemanyagfogyasztása. Hogy pontosan mennyi, arról nem szól a jelentés, s arról sem, hogy az IL— 114-es mikor kezdi meg menetrendszerű repülését. __________ Jugoszláv-szovjet autóipari megállapodás . Jugoszlávia és a Szovjetunió szerdán jelentős értékű autóipari együttműködési megállapodást kötött — közölték a belgrádi napilapok. Az öt évre szóló egyezmény keretében jugoszláv autóipari vállalatok 350 millió dollár értékben szállítanak alkatrészeket, amelyeket a Szovjetunióban készülő személygépkocsikba és teherautókba építenek be. A megállapodás szerint Jugoszlávia összesen 150 millió dollárért vásárol szovjet személy- és teherkocsikat, valamint nehézjárműveket. (Reuter)