Világgazdaság, 1985. december (17. évfolyam, 230/4233-247/4250. szám)
1985-12-03 / 230. (4233.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A Szék és Kárpitosipari Vállalat tapasztalatairól Az új irányítási formára való áttérés erősítette a kollektíva egységét Az iparvállalatok új irányítási formára való áttérését elég vegyes tapasztalatok kísérték. Sok helyütt a hiányos jogi szabályozás bizonytalanságot okozott az alakulás menetében. Van azonban arra is példa, hogy éppen a lehetőség a vállalat sorsának kézbevételére erősítette a kollektíva egységét a választásokra való felkészülésnél és lebonyolításánál. Így történt a Szék és Kárpitosipari Vállalatnál (SZKIV), ahonnan a vállalati tanács elnöke számol be az új irányító testület megalakulásának körülményeiről. A Szék és Kárpitosipari Vállalat az állami bútoripar egyik legjelentősebb egysége. A bútoripari ágazat termeléséből 11 százalékkal részesedik. Nemcsak a hazai bútorellátásban, hanem a bútorexportban is meghatározó szerepet tölt be. A vállalat a bútoripari rekonstrukció keretében jelentős fejlesztést hajtott végre 1975—1977 között, kitelepített három budapesti gyárat és vidéken két helyen új gyárat épített. A fejlesztés befejeztével, 1977-ben az akkori kedvezőtlen piaci helyzet és a hirtelen megjelenő eszközterhek, párosulva belső vállalati konfliktusokkal, mélypontra juttatták a vállalatot. Az új vezetés, amely 1978-ban vette át az irányítást, elsődleges feladatának tekintette a mélypontról való elmozdulást, a vállalati tevékenység hatékonyságának növelését, a termékszerkezet módosítását. Súlyos teherként nehezedett az egész vállalati kollektívára a fejlesztési hitel visszafizetési kötelezettsége. Ennek a kötelezettségnek azonban a vállalat eleget tudott tenni az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, a növekvő állami elvonások közepette. Igaz, hogy ez feszített munkát és nagyon takarékos gazdálkodást igényelt az egész kollektívától. A hitelvisszafizetés terhei a nyereség jelentős növekedése ellenére sem tettek lehetővé saját alapokon nyugvó további fejlesztést. Ma a vállalat — azután, hogy visszafizette a hitelt — ismét egy átfogó, halaszthatatlan műszaki fejlesztés küszöbéhez érkezett, mivel a meglevő termelőtechnika korszerűtlenné vált. Szinte létkérdés az új technika alkalmazása, mert csak ez teremtheti a magatalapokat a kül- és a belföldi igényeknek megfelelő termékösszetétel kialakításához. Ebben a... helyzetben érte a vállalatot az új irányítási formára való átállás feladata, ennek valamennyi közvetlen és közvetett hatása. A hasonló felépítésű nagyvállalatokhoz hasonlóan az egyik első eldöntendő kérdés a szervezeti forma meghatározása volt. Szem előtt tartva a vállalaton belüli érdekegyeztetést, a távlati fejlődés lehetőségének megteremtését, a megszerzett piaci pozíciók erősítését, végül is a jelenlegi szervezeti forma — a vállalati egység — megtartása mellett sorakoznak fel az érvek. Ezek alapján erősítette meg a miniszteri döntés az eddigi vállalati felépítést. A részletes vizsgálódás, a sokszor érzelmektől sem mentes viták azonban rávilágítottak a vállalat belső gazdálkodásának néhány kritikus pontjára. Ezért a vezetők feladatává vált a belső szervezeti-működési rendszer további korszerűsítése. Ma már, néhány hónap elteltével avállalati kollektíva egyértelműen helyesnek ítéli a döntést. " A vállalat jövőbeli fejlődése, a további erősödés olyan közös cél, amely az egész kollektívát átfogja és mozgósítja. Ez a tenniakarás mutatkozott meg a vállalati tanács tagjainak jelölésekor és megválasztásukkor is. A választások előkészítése a nemes értelemben vett „korteskedés”, a vitákban erősödő véleményalkotás időszaka volt. A dolgozó kollektíva aktivitása jelzi, hogy sokat várnak a vállalati tanácstól. A jogszabályi keretekből adódó lehetőségeket a kollektívának kell kibontakoztatnia a társadalmi tulajdon hatékonyabb működtetésével, a döntési demokratizmus kiszélesítésével. A nagy érdeklődéssel kísért választások a jogszabályoknak megfelelően lezajlottak. Az utóbbi hónapok vállalaton belül eseményei — vitáktól, véleménycserékkel kísérve — végeredményben a vállalat belső egységét erősítették meg. A vállalati tanács első, alakuló ülése még ünnepélyes jellegű lesz, nem úgy a második és a további ülések, amelyeken meghozzák a vállalat következő ötéves fejlődését meghatározó döntéseket,elfogadják a terveket. A skőlaláti tanács tagjaiakár választott küldöttként, akár beosztásuknál fogva vesznek részt ebben a munkában, átérzik véleményeik, döntéseik súlyát, és az egész vállalati kollektívával szemben érzett felelősségük tudatában dolgoznak majd a tanácsban. Természetesen az új irányítási formára való áttérésről végleges értékelést csak az alakuló ülés után, illetve a vállalati tanács néhány ülése után lehet készíteni. Zágoni István (faipari mérnök, SZKIV vállalati tanácsa előkészítő bizottságának elnöke) A MAGYAR GAZDASÁG FONTOSABB JELZŐSZÁMAI * január—augusztus Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1985. 10. szám A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA FONTOSABB HETI ESEMÉNYEI December 5. 10 órakor V., Duna u. 1. A Budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ és a Magyar Agrártudományi Egyesület közös rendezése, alatt M. Claude Graudet, a Société Francais de Fretelisation cég. .kutató, vegyészmérnöke ..tart előadást Talajerőjavítás és szervesanyag-visszajuttatás az olibacter baktériumkészítmény segítségével címmel. December 5., 10 órakor 337. terem A fémtömegcikkipari tagozat elnökségi ülést tart. (Tájékoztatást ad Farkas István) December 5., 10 órakor 633. terem Az MKK ankétot rendez a BONEX technológiai alkalmazásáról. (Tájékoztatást ad Koji László) December 5., 14 órakor A mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat elnökségi ülést tart a Gabona Tröszt vezérigazgatói tanácstermében. (Tájékoztatást ad dr. Pénzes Bethenné) December 5., 14 órakor MVAE A vaskohászati tagozat elnökségi ülést tart. (Tájékoztatást ad dr. Bíróné Szegő M.) December 6., 10 órakor 633. terem A közgazdasági tagozat elnökségi ülést tart. Napirend: Aktuális gazdasági kérdések. Előadó: dr. Zányi Jenő alelnök. Beszámoló a tagozat 1981—85. években végzett tevékenységéről. Előadó dr. Dana István, az MNB ügyvezető igazgatója. December 6. 10 órakor, 702. terem A közgazdasági tagozat szervezési munkabizottsága folytatja munkahelyracionalizálási tapasztalatcsere sorozatát, amelyen a TANORG szervezési tevékenységének tapasztalatait ismertetik az üzletfelek. A megbeszélésen mód nyílik a szervezési módszerekkel kapcsolatos konzultációra. 1984. 1985. jan.—szept. jan.—szept. Fölöző év azonos időszaka . 100,0 SZOCIALISTA IPAR összes termelés volumene a bruttó termelési érték alapján 102,5 101,1 A foglalkoztatottak száma 99,5 99,5 Egy foglalkoztatottra jutó termelés a bruttó termelési érték alapján összesen 103,0 101,6 egy órára 107,1 103,6 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,0 108,5 Értékesítés 102,3 101,3 Termelői árak 104,5 104,7 Építési-szerelési tevékenység 93,7 913 Egy foglalkoztatottra jutó 96,2 96,6 építési-szerelési tevékenység MEZŐGAZDASÁG A termékek értékesítése összesen 102,4 93,9 SZÁLLÍTÁS Áruszállítás (árutonnákon) 103,8 97,1 Távolsági személyszállítás (utaskm) alapján 101,8 99,5 A lakosság pénzbevétele összesen 111,7 108,4 FOGYASZTÓI ÁRINDEX Az összlakosságnál 108,8* 106,8* Ebből: árváltozás az év folyamán 104,9* 104,7* KISKERESKEDELMI FORGALOM összesen 108,9 107,1 KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (folyó áron) Behozatal 107,7 107,0 Rubel élsz. 105,5 102,6 Nem rubel élsz. 109,8 111,1 Kivitel 110,5 101,6 Rubel élsz. 111,0 112,8 Nem rubel élsz. 110,1 92,8 1985. DECEMBER 3. ^ 3* „Az ügynöki munkát gazdaságszervezői tevékenységgé szeretnénk fejleszteni” Beszélgetés az INTERAG Rt. vezérigazgatójával Az utóbbi másfél-két évben a Shell magyarországi vásárlásai értékben mintegy 2 millió dollárral haladták meg ide irányuló szállításait. Elsősorban különböző vegyipari alapanyagokat importált. Ebben a folyamatban a nagyvállalat magyarországi ügynöke, az INTERAG Rt. is szerepet játszott. Az INTERAG Rt. jogelődje egy 1958-ban alakult képviselet volt. A cég az eltelt közel 30 év alatt külkereskedelmi és szolgáltatóvállalattá fejlődött, amelynek éves forgalma megközelíti a 8 milliárd forintot. Az INTERAG nemrég kinevezett vezérigazgatóját, Geszti Lászlót a vállalat üzleti politikájáról kérdeztük. — Néhány évvel ezelőtt az INTERAG foglalkozott külföldi termelő kapacitások hasznosításával. Melyek voltak a főbb tapasztalatok, van-e ma is ilyen típusú üzletük? — Valóban voltak ilyen üzleteink, ezek változó sikerrel zárultak. Jónak bizonyult az alapelképzelés, hogy valamilyen formában fejlett technológiát nyújtó, működő tőkét kell bekapcsolni a magyar iparba. Ezt azóta továbbfejlesztettük. Már 4 éve működik QUALIPLASTIC Kft. néven egy olyan magyar—amerikai termelő vegyesvállalat, amelynek alapítását az INTERAG is kezdeményezte. Belföldi és egyesült államokbeli partnerünkkel Magyarországon valósult meg a beruházás, amelynek eredményeként évi6—700 ezer dollár importmegtakarítást hozó vállalat jött létre. Műanyag hulladékból poliamid-granulátumokat gyárt. Az alapvető eltérés az Ön által említett korábbi vállalkozásokhoz képest, — ami egyúttal az eredeti gondolat továbbfejlesztését is jelenti, hogy ebben az esetben a külföldi fél Magyarországra behozta a gépeket, és anyagilag is részt vállalt a kockázatból. Az INTERAG egyébként alapvetően képviseleti vállalat. Jelenleg mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb nyugat-európai céget képviselünk, meghatározó a Shellel való stabil kapcsolatunk. De szembe kell néznünk azzal is, hogy a külföldi cégek ma már szabadon választhatnak partneri profimdát, is - nyít- hatnak. Úgy kell kiszolgálnunk őket, hogy ne ez legyen az érdekük. Új együttműködési formákat keresünk. Az ügynöki munkát egyre inkább úgynevezett átfogó „gazdaságszervező tevékenységgé” szeretnénk fejleszteni. — Nem merész egy kereskedőtől az a kijelentés, hogy gazdaságszervezést vállal magára? — Nem, mert ezzel azt fejezzük ki, hogy egyre sokrétűbb tevékenységből lehet csak megélni. Nagy energiákat fektetünk abba, hogy feltérképezzük a hazai vegyipart, gépipart, képviseleteink révén fejlett nyugati technológiákat közvetítsünk és exportlehetőséget is kínáljunk. Elsősorban úgy, hogy az üzlet lebonyolítását a területen specialista, más külkereskedelmi vállalat végzi el. Az utóbbi években több millió dollár értékű üzletet hoztunk ezen a módon. Saját exportunkat viszont úgy szeretnénk növelni, hogy kisebb beruházások finanszírozásával exportképes termékek előállítását segítjük elő. A Ráckevei Hűtőháznak nyújtott több mint 10 millió forintos fejlesztési alappal például úgy sikerült a kapacitásukat bővíteni, hogy az 40 millió forintnyi exporttöbbletet eredményezett. — Azzal, hogy önök exportálják a ráckevei fagyasztott árut, nem zavarják-e a többi gyümölcsexportőrt? — Az elv, nemcsak a gyümölcskereskedelmünkben, más területeken is, hogy új termelőterületet, árualapot és új vevőt kutatunk fel, vagyis nem zavarjuk a piac kialakult rendjét. Ebben a konkrét ügyben szorosan együttműködünk az érdekelt magyar vállalatokkal. Saját exportunk 7—8 millió dollár évente. Sok apró cikkből áll, és nagyobb hányadát adják azok a termékek, amelyeket eddig nem exportáltak. Példaként említhetjük a különböző fém- és műanyaghulladékokat, — amelyeknek exportképes feldolgozását szintén finanszírozással segítjük, — egyedi találmányokat, különböző mezőgazdasági termékeket. Üzleteink növekvő hányadát sajátszámlás formában bonyolítjuk le, hiszen partnereink zöme olyan kis cég, amely nehezen viselné a kockázatot. Az is köztudomású, hogy a benzinértékesítés nem a legjövedelmezőbb tevékenységi Hogyan ellensúlyozzák '■ezt? — Az üzemanyag-értékesítés gazdaságosságát alapvetően, az árrés befolyásolja. Ettől függetlenül azonban az eredményességet belső tartalékok kihasználásával is javíthatjuk, ezért arra törekszünk, hogy csökkentsük az üzemanyag-értékesítés fajlagos költségét. Ennek azonban rendkívül korlátozottak a lehetőségei. Hozzátenném, hogy még nem mindenben használtuk ki azokat a kereskedelemfejlesztési lehetőségeket, amelyeket egy 39 telephelyből álló országos töltőállomás-hálózat magában hordoz. Ennek keretében például fejleszteni kívánjuk az autójavító szolgáltatás színvonalát is és a Shellel való együttműködés keretében legközelebb Békásmegyeren nyílik újabb benzinkút. — Milyen irányban kívánnak továbblépni? — Mindenek előtt exportfeladataink fejlesztését szeretnénk jobban megalapozni. Korszerűsítjük a vállalat belső szervezetét és bővítjük külpiaci szervezetünket is. Általánosságban úgy látjuk, hogy a kereskedelmi muka különböző oldalait (képviselet, export, import, belkereskedelem, szolgáltatás, lízing) egymáshoz közelebb kell hozni és jobban ki kell használni e tevékenységek egymást segítő hatásait. Ha mindehhez a bankok együttműködését is megszerezzük, akkor kereskedelemfejlesztési elképzeléseinket a finanszírozás oldaláról is megalapozhatjuk. Ez a meggondolás késztette arra az INTERAG vezetését, hogy kezdeményezze a kereskedőházzá való átalakulást. Rédei Judit mberto Severi márkabolt nyílt Budapesten MAGYAR—OLASZ KÖTÖTTÁRU-EGYÜTTMÖDÉS ' Munkatársunktól: Az olasz kötöttáru divatdiktátor, Umberto Severi termékeit árusító bolt nyílt tegnap Budapesten a Szabadsajtó úton. A viszonylag szűk körű fogyasztói réteg exkluzív igényét kielégítő divatáruboltot egy, az országban létesítendő jövendő kiskereskedelmi hálózat első láncszemének tekinti az együttműködésben részt vevő magyar Tricotex, (a Hungarotex leányvállalata), a Centriket Kereskedelmi Vállalat és a tulajdonos nevét viselő olasz Umberto Severi (US) cég. Munkatársunk kérdésére Horváth Árpád, a Tricotex igazgatója elmondta, hogy az áruk beszerzése nem érinti a belkereskedelmi vállalatok devizális lehetőségét, mert a termékekért Magyarországon gyártott kötöttárut vásárol vissza az olasz cég, amellyel már 10—12 éve működik együtt a magyar textilkülkereskedelem. A közelmúltban megkötött öt évre szóló megállapodás keretében az olasz cég évi 1 millió dollárnak megfelelő kötöttáru viszszavásárlására vállalt kötelezettséget. A márkabolt induló készlete megközelíti a 6 millió forintot, ami a magyar kereskedők reménye szerint — az egyes tételek viszonylag borsor ára ellenére — a Benettontermékekhez hasonlóan vevőre talál. Az olasz céggel való együttműködés, a márkanév magyarországi használati joga további üzleteket is sejtet, nevezetesen a magyar vállalatok által US márkával forgalmazható kötöttáru más piacokon való értékesítésének lehetőségét. Az eredeti olasz berendezéssel felszerelt új kötöttárubolt — részletezte Fehérvári Zsuzsa, a Tricotex munkatársa — a hölgyeknek Simplicity, a férfiaknak való Frank Pepperone, a tinédzsereknek ajánlott Creativity márkanévvel ellátott termékek mellett (az US-cég márkatulajdonosi jogával) Lee felsőruházati termékeket is árusít. RÖVIDEN A Nagykanizsai Üveggyárban robotot helyeztek üzembe duplafalú hőkancsóbetétek gyártásához. Az idei évre tervezett 300 ezer betét helyett már másfél milliót tudnak gyártani, és így a gyár 1986-ban növeli exportját. A Miskolci December 4. Drótművek december 3-ra teljesítette szocialista exporttervét. A napokban útnak indítják a Szovjetunióba a megrendelt 1200 tonna speciális laposkötelet és 900 tonna körkeresztmetszetű acélkötelet. KAMARAI RENDEZVÉMYEK ÖT ORSZÁGBAN Az idén a Magyar Kereskedelmi Kamara öt országban tartott gazdasági és műszaki napokat. Gulyás Béla, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke elmondta, hogy a Szovjetunióban, Indiában, Bangladesben, Kanadában és az NDK-ban is sikeres volt a rendezvénysorozat. Általában ezek a rendezvények a kapcsolatok felvételét szolgálják, ehhez teremtik meg a feltételeket, s az új kapcsolatok gondozása már az érdekelt vállalatok dolga. A kamara azonban gondot fordított arra, hogy később megvizsgálja a Magyar Napokon kezdett tárgyalások, új együttműködési kezdeményezések utóéletét, e felmérések tanúsága szerint is eredményesek a külföldi magyar napok. Jövőre az ideinél még tartalmasabb lesz a program. A Szovjetunióban ezúttal a litvániai Vilniusban, Csehszlovákiában pedig Prágában és Pozsonyban lesznek magyar napok. Több országban is szerveznek ilyen rendezvényeket. Japán két legnagyobb városában, Tokióban és Oszakában, a törökországi Isztambulban, Ankarában és Izmirben, a tunéziai Tuniszban, a franciaországi Dijonban és az NSZK-beli Hannoverben. (MTI)