Világgazdaság, 1986. október (18. évfolyam, 189/4439-211/4461. szám)
1986-10-01 / 189. (4439.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VIÁGGAZDASAG XVIII. ÉVFOLYAM, 189. (4439.) SZÁM 1986. OKTÓBER 1., SZERDA Szegény gazdagok A NYERSANYAGÁRESÉS MEGTÖRI AZ AUSZTRÁL GAZDASÁG LENDÜLETÉT A világ gazdag országai közé tartozó Ausztráliát súlyos sérelem érte: kirakták a legjobb adósok klubjából, mert túl sok a tartozása és kétséges a pontos visszafizetés. A rendkívül korszerű feldolgozóiparral is rendelkező gazdaság más szempontból is a fejlődő országok sorsára jutott, a nyersanyagárak hanyatlása kibillentette egyensúlyából. A három éve kormányzó munkáspárt gyors gazdasági növekedést, többszázezer munkahelyet hozott az országnak, ennek ára a túlköltekezés, a súlyosbodó törlesztési gondok. A szakszervezetekkel meghitt viszonyban levő kormány most együttműködésre sarkallja a gazdasági élet résztvevőit, takarékoskodik és igyekszik javítani a gazdaság versenyképességét. Az ausztrál kormánynak a múlt héten sikerült közös tárgyalóasztalhoz ültetnie a szakszervezeti szövetség (ACTU) és a munkáltatók két csoportjának képviselőit, s azok közös közleményben ígérték meg együttes fellépésüket a gazdasági gondok orvoslásáért. „Együttműködni akarunk, nem pedig egymással harcolni” — mondták ki az eladdig szemben álló felek. Ha arra emlékezünk, hogy a három évvel ezelőtt hatalomra került munkáspárti kormánynak és személyesen Haviké miniszterelnöknek az volt az első sikere, hogy közös frontba tudta tömöríteni a gazdasági élet résztvevőit, akkor a mostani hírnek nincs különösebb fontossága. De ha az utóbbi három esztendőt tekintjük, amelynek során nagyon is kiéleződtek az ellentétek a munkáltatók és a szakszervezetek között, akkor e megállapodásnak igen komoly jelentősége van. Egy külső tényező késztette jobb belátásra a szembenálló feleket: a tekintélyes amerikai Moody beruházási szolgáltató cég kigolyózta Ausztráliát a legjobb adósok három A-val jelzett klubjából, s egy szinttel lejjebb sorolta. Bár ez még mindig előkelő kategória, a lépés mégis arculcsapásként érte az ötödik kontinenst. A Moodyt az vitte rá az udvariatlan lépésre, hogy Ausztrália külföldi adósságállománya eléri az 52,1 milliárd amerikai dollárt, s ami súlyosabban hangzik: ez a belföldi össztermék 28 százaléka, szemben az öt évvel ezelőtti 6,7 százalékkal. Az adósok veséjébe látó amerikai cég szerint a közeljövőben sincs remény a helyzet javulására, illetve garancia arra, hogy Ausztrália képes lesz gond nélkül törleszteni. A helyzet ugyanis az, hogy bár a világ egyik leggazdagabb, gazdaságilag nagyon is szilárd országról van szó, a kivitel háromnegyedét nyersanyagok és mezőgazdasági termékek alkotják, olyan cikkek, amelyek ára még belátható ideig nyomott marad, és ráadásul Ausztrália nincs is abban a helyzetben, hogy az árak alakulását befolyásolni tudja. (Lásd még hírünket a 8. oldalon.) Hosszul megy a szén, a búza, a gyapjú, a vasérc és a timföld értékesítése, annyira, hogy a júniusban zárult esztendő során a folyó tételek mérlegének deficitje 13,7 milliárd ausztrál dollárra duzzadt. A „deklasszálódás” elsősorban az ország önbecsülését sérti, hiszen a hitelezők alig számítanak fel az eddiginél magasabb kamatokat. De súlyt ad Keating pénzügyminiszter nyári kijelentésének, amely szerint, ha a jelenlegi ütemben folyik az ország eladósodása, akkor hamarosan a banánköztársaságok sorsára jut. Most persze a miniszter, de a kormányfő is másként beszél. Szerintük a hitelszakértők nem veszik figyelembe, hogy az ausztrál gazdaság az elmúlt három évben nem csupán eladósodott, hanem a világgazdasági változásokhoz alkalmazkodóbbá és versenyképesebbé vált. Tulajdonképpen ennek az illeszkedésnek az ára az eladósodás, ami nem is lenne akkora, ha a nyersanyagárak oly rosszkor jött zuhanása be nem következik. A munkáspárt joggal büszkélkedhet azzal, hogy az ausztrál gazdaság az elmúlt három esztendőben gyorsabban növekedett, mint az OECD-országok átlaga — évi 4—4,5 százalékos ütemben —, hogy több mint 600 ezer új munkaalkalmat sikerült teremteni egy olyan országban, ahol a munkaképes lakosság száma mindössze 5,5 millió, s hogy jó ideig az inflációt is sikerült gúzsba kötni. Eredményesnek volt mondható a kormány és a szakszervezetek között 1983-ban létrejött, majd tavaly ősszel megerősített megállapodás is, amelyben az állam garantálta, hogy a béreket az inflációhoz igazítják, cserében pedig a szakszervezetek lemondtak a reálbérek emeléséről. A fellendülést, amelyben nagy összegű közmunkaprogramok is szerepet játszottak, Ausztrália hatalmas külföldi kölcsönökből finanszírozta, s a kormány példáját a magánszektor is követte, a magas belföldi kamatok elől menekülve, külföldről szerzett pénzt. Mindez persze nem mehet a végtelenségig. Most a közgazdászok a kormánnyal együtt abban reménykednek, hogy az ausztrál valuta leértékelődése (a gyengülés öt év alatt 40 százalékos) föllendíti az exportot, viszafogja az importot, javít a fizetési mérleg helyzetén. Az erősödő jobboldal, pontosan az „új jobboldal” — egy újkeletű politikai tömörülés, az ellenzéki Liberális Pártnál szélsőségesebb elképzelésekkel — persze másképp látja a dolgokat, a devalválást önmagában nem tartja elegendőnek. Úgy véli, hogy meg kell szüntetni a rögzített béremelések rendszerét, csökkenteni kell a vállalati adókat, viszsza kell szorítani a szakszervezetek már-már kormányszintű hatalmát, és minden eszközzel szabadpiaci körülményeket kell teremteni. A kormány s a személy szerint még mindig népszerű miniszterelnök egyelőre jelentéktelennek tartja az új jobboldal befolyását, de már a jövő évi választásokra is gondolva, igyekszik a távcsőkből ezt-azt megfogadni. Az »« költségvetés takarékos s kifejezetten :vállalati párti. A béremeléseket az infláció ütemének a ‘felére’ csökkentik. Minthogyha csak Copberra szembe akarna szállni azokkal a vádakkal, amelyek szerint Ausztrália évek óta messze lehetőségein felül él, ahogyan a Guardian írja: pezsgőzik, pedig csak sörre futja neki. Hawke, aki jónéhány évvel ezelőtt Ausztrália sörivó bajnoka volt, most azon van, hogy változtasson a szokásokon. F. Zs. Nigéria mégis hitelt kap ez IMF-től? Bár tavaly decemberben Lagos megszakította a hiteltárgyalásokat az IMF-fel, most állítólag mégis megállapodás előtt áll a Nemzetközi Valuta Alappal. A Reuter Washingtonból keltezett jelentése szerint az IMF igazgatótanácsa hamarosan várhatóan közvetlenül a szervezet éves közgyűlése után — összeül, hogy jóváhagyja a Nigériának szóló 650 millió SDR-es (árfolyamát lásd devizatáblázatunkban) készenléti hitelt. A lagosi kormány első lépésként 250 millió SDR-t hívhatna le a kölcsönből, de az IMF hitele rendkívüli módon megkönnyítheti Nigéria egyéb hiteltárgyalásait. Lagosi értesülések szerint néhány héten belül 452 millió dolláros hitelt kap a Világbanktól a gazdasági szerkezet átalakítására, közelebbről a külkereskedelem liberalizálásának finanszírozására. A már életbe léptetett kétcsatornás valutaárfolyamrendszer azonban azonnali likviditásnövelést tett szükségessé, ezért tárgyalások folynak arról, hogy néhány fejlett tőkésország 400—450 millió dollárnyi áthidaló kölcsönt nyújt, amelyet Nigéria a Világbank-hitel lehívása után azonnal visszafizetne. Az IMF-fel való megegyezés az országnak hitelező kereskedelmi bankokat is engedékenyebbé tenné az elnyúló átütemezési tárgyalásokon. Nigériában erős belsőellenzéke van annak, hogy az ország az IMF- hitel fejében, úgymond, feladja gazdasági függetlenségét. A gazdaság szanálására kialakított reformprogram megfelel a valutaalap elvárásainak, de Lagosban hangsúlyozzák, hogy nem az IMF nyomására jött létre. (Reuter) . Argentína a gabonaárakhoz akarja kötni adósságszolgálatát Argentína a gabona és más mezőgazdasági termékek árához szeretné kötni a közel 50 milliárd dolláros külföldi tartozása után fizetendő éves adósságszolgálata összegét — jelentette be Mario Brodersohn argentin pénzügyminiszter Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank közös közgyűlésen vesz részt. Mint mondotta, méltánytalan, hogy az adóssággondok rendezésénél csak az olajárakat veszik figyelembe, a többi nyersanyag, legyen az bármilyen fontos az adós exportőr ország számára, a háttérbe szorul. A pénzügyminiszter hozzáfűzte, hogy Argentína folytatni szeretné tárgyalásait az IMF-fel egy újabb gazdaságszerkezet-átalakító program végrehajtásáról. Ahhoz azonban a magánbankok jóindulata is szükséges, hogy Argentína fájdalommentesen törleszthesse esedékes kamat- és tőketartozásait — tette hozzá. A statisztikák szerint a világpiaci gabonaárak hanyatlása miatt Argentína az 1984-es árszínvonalat alapul véve az idén 2,3 milliárd dollárt, jövőre akár 3 milliárd dollárt is veszíthet. Argentína követelése valószínűleg gondolkodóba ejti azokat a magánbankokat, amelyek éppen a mexikói átütemezési és hitelfeltételeket vitatják meg. Mert ha áldásukat adják arra, hogy az olajárak szerepet játszhassanak az adósságszolgálat nagyságában, akkor ezzel precedenst teremtenek és kénytelenek lesznek a többi adós ország hasonló jellegű kívánságainak is eleget tenni — mondják a szakemberek. (Reuter) NAPRÓL NAPRA - AZ EGK MEGHOSSZABBÍTOTTA A SUGÁRFERTŐZÖTT ÉLELMISZEREK importjának tilalmát. (8. oldal) + BÉCS AZ AGRÁREXPORT VERSENYKÉPESSÉGÉT a termékek feldolgozottsági fokának növelésével erősíti. (8. oldal) + VESZTESÉGES ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATAINK HÁZGYÁRAI nehezen kelnek el, noha sokféleképp lennének hasznosíthatók, panelből pedig kevesebb kell. (3. oldal) + A ECU EGYRE SIKERESEBBEN tölti be az elszámolási egység és a fizetőeszköz szerepét. (4. oldal) -f A KÍNAI REFORMFOLYAMAT újabb szakasza a bankrendszer átalakítása. (5. oldal) -f AZ INFLÁCIÓ ÉS A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG romlása a jugoszláv gazdaság legnagyobb közvetlen gondja. (2. oldal) A lengyel parlament a gazdasági reform folytatása mellett A lengyel gazdaság helyzete és a gazdasági reform volt a fő téma a lengyel parlament, a szejm első őszi ülésén Varsóban. A jövő évi terv vitájában a képviselők az eddigi szigorú gazdaságpolitika, a gazdasági reform folytatása mellett foglaltak állást. Az állami dotáció befagyasztását és a költségvetési deficit teljes felszámolását javasolták. Általános volt a vélemény, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből az ország csak a ma hozott áldozatok árán lábalhat ki. Ezzel kapcsolatban megfigyelők leszögezik, hogy Lengyelországban csak a 90-es évek vége felé éri el újra az életszínvonal a 70-es évek második felének szintjét. Az ország gazdasági vezetőinek szüksége lesz a lakosság türelmére, megértésére, jóindulatára és nem utolsósorban kemény munkájára — hangoztatják a külföldi kommentátorok, megjegyezve, hogy Lengyelországban még mindig igen alacsony a munka termelékenysége. A lengyel gazdasági reform megvalósulásáról és jövőjéről szóló képviselők e tekintetben mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy Lengyelországban a reform nemcsak a politikai vezetés és a társadalom teljes támogatását élvezi, hanem egyben olyan vállalkozás is, amelynek semmilyen alternatívája sincs, kényszer és szükségszerűség. Mindezt nemcsak az ország gazdasági helyzete indokolja, hanem az is, hogy Lengyelország idén június óta a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tagja, s a nemzetközi pénzügyi szervezet köztudottan a szigorú gazdaságpolitika híve. Az IMF -tagság azonban azt is jelenti, hogy az ország új kölcsönökhöz juthat. Újabb nyugati hiteleket remélhet Lengyelország az amnesztiarendeletet követően főbb nyugati partnereitől is — mondják a megfigyelők. Az illetékes szejm-bizottság beszámolója szerint a lengyel gazdaságban 1983 óta kedvező változások következtek be, s ezek túlnyomórészt a reformintézkedések eredményei. A még meglevő nehézségek oka viszont a következetlen megvalósítás, a részmegoldások alkalmazása. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy a reform második szakaszában, 1987-től szigorúan végre kell hajtani az eddig hozott döntéseket, a helytelennek bizonyult határozatokat pedig felül kell vizsgálni. Különösen a teljesítményekhez szorosan kötődő jövedelempolitika, a tényleges vállalati önállóság megvalósítása, a szigorú adó- és hitelpolitika fontos. A vita hétfőn még nem a jövő évi tervjavaslatokról folyt, azt csak később terjesztik a szejm elé. Ennek az az oka, hogy a LEMP idei X. kongresszusán lényeges módosításokat javasoltak az 1986—90-es időszakra szóló tervekben. A szejm tervezési, költségvetési és pénzügyi bizottsága azt javasolja, hogy jövőre a nemzeti jövedelem 3,2—3,5, az ipari termelés 3,0—3,4, a mezőgazdasági termelés pedig 1,5 százalékkal növekedjék. Ehhez a termelés energiaigényét 1,8 2,1 százalékkal, anyagigényét pedig 1,4—1,7 százalékkal csökkenteni kell. A bizottság a fogyasztás mérsékelt emelkedése mellett a beruházások 2,7—4,2 százalékos bővítését javasolja. Az árszint emelkedését 14 százalékban irányozza elő. A külgazdasági kapcsolatokban a bizottság állásfoglalása szerint a szocialista országoké az elsőbbség, de növelni kell a tőkésországokba irányuló kivitelt is. (MTI, The Economist) Jelentős javulás az amerikai kereskedelmi mérlegben Árnyalatnyit emelkedett az amerikai dollár jegyzése a valutaközpontokban, miután közzétették az USA augusztusi kereskedelmi mérlegének adatait. Eszerint a kereskedelmi mérleghiány 13,32 milliárd dollárra csökkent az előző havi 16,05 milliárdról. Ez az adat sokkal jobb, mint a piacokon várták. (Tavaly augusztusban a passzívum még 11 milliárd dollár alatt állt.) A kereskedelmi mérleget részleteiben nézve az derül ki, hogy az összes fontos kereskedelmi partnerrel szemben mérséklődött az USA hiánya. Nyugat-Európával szemben a júliusi 4,16 milliárd dollárról 2,46 milliárd dollárra csökkent, az amerikai—japán kétoldalú árucsereforgalomban pedig az amerikai passzívum 4,70 milliárd dollárra esett a júliusi 5,50 milliárd dollárról. A nemzetközi kereskedelmi aránytalanságok mérséklődését jelzik a Tokióban nyilvánosságra hozott kereskedelmi statisztikák. A japán aktívum augusztusban 8,11 milliárd dollárra csökkent a júliusi 8,67 milliárdról. A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy egy évvel ezelőtt a japán kereskedelmi többlet még csak 4,4 milliárd dollár körül mozgott. Hogy az amerikai valuta árfolyama erre az USA gazdasága szempontjából igen jó hírre nem erősödött meg jobban, annak az a magyarázata, hogy az amerikai gazdasági növekedés további lassulását mutató statisztikákat is közzétettek. Augusztusban a legfontosabb gazdasági mutatókat összegző index 0,2 százalékkal csökkent a júliusi 1 százalékos növekedés után. A közgazdászok néhány napja már az index 0,2—0,4 százalékos növekedését jósolták. A látványosan javuló amerikai kereskedelmi statisztikát kommentálva Malcolm Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter közölte, hogy a helyzet valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Óva intett ugyanakkor attól, hogy bárki is azt várja: a következő hónapokban hasonlóan gyors lesz a javulás. (Reuter, AP—DJ) _______ Japán-amerikai vállalati együttműködés az SOI keretében A Mitsubishi japán nehézipari vállalat közös kutatást kíván kezdeni a massachusettsi Raytheon hadiipari konszernnel — hozták nyilvánosságra hétfőn Tokióban. A tárgyalások már elkezdődtek a két cég között. Ez az első konkrét vállalati együttműködési szándék azt követően, hogy Japán bejelentette: csatlakozik az Egyesült Államok „hadászati védelmi kezdeményezési” programjának kutatásaihoz. A Mitsubishi a rövid hatótávolságú rakéták elleni védelmi rendszer kifejlesztéséhez kíván csatlakozni. Amerikai partnerével nem ez lesz az első hadiipari együttműködése. A két cég közösen gyártotta a Patriot típusú föld—levegő rakétákat is. A Mitsubishi — amely évi 25 milliárd jenes (1 dollár , 153 jen) katonai megrendelést kap a tokiói nemzetvédelmi hivataltól (hadügyminisztériumtól) — egyébként a legaktívabb támogatója volt az SDI- hez való csatlakozásnak. Megfigyelők szerint a nagytekintélyű japán világcég bejelentése a kezdete a kutatási együttműködési program konkrét, vállalati szintű megvalósításának, amelyhez számos japán cég csatlakozik majd. (MTI)