Világgazdaság, 1986. december (18. évfolyam, 231/4481-249/4499. szám)

1986-12-02 / 231. (4481.) szám

a­nd 1986. DECEMBER 2. // •• // BŐVÜLŐ LENGYEL-OLASZ AUTÓGYÁRTÁS Valamennyi lengyel lap beszá­molt az olasz Ansa hírügynökség alapján arról, hogy az olasz kor­mány zöld jelzést adott egy meg­állapodás megkötéséhez a FIAT és a varsói FSO gyár között. Az olasz cég mintegy 1,7 milliárd dol­lár értékben gépeket és berende­zéseket szállít a lengyel vállalat­­nák­ személyautógyártáshoz, amiért az 2000-ig 525 ezer kész járművet fizetne. A több mint félmillió ko­csi 75 százalékát Olaszországban, a többit más nyugat-európai orszá­gokban értékesítenék. A megálla­podás létrejöttéhez a lengyel kor­mány jóváhagyása is szükséges. A lengyelek éveken keresztül párhuzamosan folytattak tárgyalá­sokat több nyugat-európai gépko­­csigyártóval és a japán Daihatsu­val . Az együttműködési megállapo­dást mindvégig elsősorban a finan­szírozás kérdésétől tették függővé. Az olasz kormány most nyilvános­ságra hozott döntése azt jelenti, hogy először az olaszok tették le a „garast”. A legtöbb érv eddig is a FIAT mellett szólt. A lengyel—olasz gép­kocsigyártási kapcsolatok immár 65 éves múltra tekintenek vissza. Először 1921-ben kezdtek Lengyel­­országban autókat összeszerelni FIAT-licenc alapján. Az 1965-ben megkötött megálla­podás alapján — bár ma már a Fiat név használata nélkül, mert lejárt a licencszerződés — ma is gyártják a Fiat 125-ös modellt. En­nek a modellnek a lecserélését­ te­szi lehetővé a most megkötésre váró szerződés. Az eddigi információk szerint az FSO új gyártmánya, amelyet már 1988-ban piacra szeretnének dob­ni, középkategóriájú, 3,6—3,9 mé­ter hosszú és 1,7 méter széles len­ne, nem azonos a­­ FIAT egyetlen ma gyártott típusával sem. Évente 80 ezret gyártana belőle az FSO úgy, hogy közben folytatná évi mintegy 40 ezres szériában a sa­ját fejlesztésű Polonéze­k össze­szerelését is. Az utóbbi típus jö­vője még nincs egészen tisztázva, mert vannak olyan hírek is, hogy a varsói gyár saját fejlesztésű Wars nevű kocsijával kívánják néhány év múlva lecserélni. El­lentmondani látszik ennek az FSO elnökének egyik nyilatkozata, amely szerint Lengyelország ma nem képes világszínvonalon álló személyautó önálló kifejlesztésé­re és gyártásba vételére. A másik lengyel személyautó­­gyár, a bielsko-bialai FSM már tavaly nyáron megállapodott a FIAT-tal a Fiat 126-os gyártási együttműködésének meghosszabbí­tásáról egészen 1991-ig. Ennek ér­telmében alapvetően korszerűsítik a kis Polskit: új, 703 köbcentis, 28 lóerős motort kap. Az új konstruk­ciós megoldások lehetővé teszik, hogy bár a motor továbbra is há­tul marad, és a hátsó tengelyt hajtja meg, az ülés mögött értékes hely keletkezik a csomagok szá­mára. E szerződés értelmében a FIAT és az FSM külön-külön is értékesíteni fogja majd az új ko­csit. (Eddig összesen 600 ezer 126- ost adtak el külföldön.) A lengyel szakemberek gazdasá­gosnak tartják a gépkocsigyártást. Az FSO fennállásának 35 éve alatt 2 millió gépkocsit gyártott. Ezek exportjából 932 millió rubel és 753 millió dollár bevétele származott. A termelés teljes értéke 615 mil­liárd zloty volt. Zsebesi Zsolt Argentínában átszervezik az állami szektort Új szakasz kezdődik Argentína gazdasági életében — kommentál­ták az államosított vállalatok re­formját célzó intézkedéseket ma­gas rangú Buenos Aires-i kormány­hivatalnokok. Alfonsín elnök ugyanis a múlt hét végén mélyre­ható változtatásokat jelentett be az állami szektor vállalatainak a talp­­raállítása céljából. Ezeknek az in­­tézked­éseknek egyik­­központi ele­me, hogy létrehoznak egy holding­vállalatot, s a jövőben ez fogja irá­nyítani az állami szektor 13 legfon­tosabb vállalatát. Ezek között a vál­lalatok között szerepel egyebek mellett a kőolaj- és földgázipari vállalat, a szénbányavállalat, az or­szág nemzeti légitársasága, az ál­lamvasutak, a posta és a távköz­lés, valamint a fontosabb közszol­gáltatások. A változtatásokra azért volt szükség — hangsúlyozta Alfonsín elnök­e, mert az állami szektor igen terebélyessé vált, jóformán senki sem képes már kiismerni ma­gát a bürokrácia szövevényében, ráadásul ezek a vállalatok tetemes veszteséggel működtek, s visszahú­zó erőt jelentettek a magánvállala­tok számára. Az állami vállalatok adják az ország hazai összterméké­nek, a felét, a 200 legfontosabb vál­lalat forgalmának 33 százalékát, s több mint 300 ezer embert foglal­koztatnak. Alfonsín elnök tervei között sze­repel az is, hogy az államosított vállalatoknál ösztönözni fogják az idő előtt nyugdíjba vonulást, és új bérrendszert kívánnak kidolgozni avégett, hogy meg tudják fizetni a magasan kvalifikált vezető beosz­tású alkalmazottakat. Nem kíméli az elnök programja az egyes állami intézményeket sem. Az elnök elrendelte, hogy szervez­zék át az egyes minisztériumokat, illetve csökkentsék a különböző kormányhivatalok számát. (Reuter, AP—DJ) _________ Újabb bértárgyalások vár­tak a svéd magánszefítoroa A svéd szakszervezeti szövetség, az LO vezetője szerint kicsi az esély arra, hogy teljesüljön a kor­mánynak az idei esztendőre elő­irányzott 3,2 százalékos inflációs terve. Ez esetben újra kell tárgyal­ni a magánszektor bérmegállapodá­sát — hangoztatta Stig Maim. * Az év első tíz hónapjában a fo­gyasztói árak 3 százalékkal növe­kedtek. Ebből is valószínűsíthető, hogy a ráta az év végéig megha­ladja a 3,2 százalékot, feljogosítva a magánszektor szakszervezeteit az év elején kialkudott bérmegállapo­dások újratárgyalására. A svéd PK-Banken előrejelzése szerint az infláció jövőre 5 százalékos lesz, éppen a nagy magánfogyasztás kö­vetkeztében. A fogyasztói kiadások valószínűleg 2 százalékkal élénkül­nek jövőre az idei 3 százalékos nö­vekedés után. Az utóbbi két hétben nagymér­tékben megdrágultak a kamatok a svéd tőkepiacokon, amit szakértők a svéd gazdaság gyengülésével hoz­nak összefüggésbe, és azt mondják, hogy a következő néhány évben nagymérvű kamatingadozásra kell számítani. (Reuter, AP—DJ) Új szolgáltatásunk a betétgyűjtés! Átmenetileg feleslegessé vált pénzeszközeit rövid és közép­lejáratú betétként bármely Gazdálkodó szervezet elhelyezheti az ÉPÍTŐIPARI INNOVÁCIÓS BANK Rt.-nél. Kedvező feltételek, rugalmas ügyintézés! Érdeklődni lehet Kovács Lajosnénál. 6!­ Telefon: 498-592, vagy 490-9701103 mellék­építőipari INNOVÁCIÓS BANK RT. 1139 Budapest, Teve u. 8—10. Kilincs megegyezés a francia-norvég gázüügyletről Megállapodás nélkül értek véget francia és norvég tisztviselők egy­hetes tárgyalásai a tervezett több milliárd dolláros norvég földgáz­ügyletben való francia részvételről — közölték Oslóban (VILÁGGAZ­DASÁG, 1986. november 22., 2. ol­dal). Ismeretes, hogy a franciák eredetileg részt vállaltak a gázvá­sárlásból a májusban bejelentett megállapodás keretében, de később a francia kormány kikötéseket sza­bott: ragaszkodott hozzá, hogy Nor­végia garantáljon francia cégeknek részt a beszállításból és vállalja, hogy a szállított gáz ellenértékéért francia árukat vesz. Norvég tisztviselők hétfőn azt kö­zölték, hogy ha a francia hatóságok keddig nem mondanak igent a megállapodásra, akkor a gázügylet­hez kiépítendő két nagy mező kö­zül ejtik a Sleipner lelőhely fej­lesztését. Ha a franciák mégis be­lemennek az ügyletbe, akkor a nor­vég kormány december 5-én jóvá­hagyásra a parlament elé terjeszti a mindkét gázmező — a Troli és a Sleipner — kiépítésére szóló, össze­sen 54 milliárd korona értékű be­ruházási tervet. (AP—DJ) Kctneda kereskedelmi kápvise’e'et nyit Tsjvrnon Kanada 1970-ben Tajvanról a né­pi Kína fővárosába, Pekingbe tette át diplomatáinak székhelyét, s most, 16 évvel később kereskedelmi kép­viseletet létesít Tajvanon. Ennek oka — mint Robert Kelly, a tajvani kanadai kereskedelmi kirendeltség igazgatója a Reuter hírügynökség­nek elmondta : az, hogy Tajvan és Kanada kereskedelmi forgalma az elmúlt 16 év alatt megtizen­­nyolcszorozódott, azaz az 1970-es 63 millió dollárról 1,31 milliárd dol­lárosra nőtt 1985-ben. Az idei első tíz hónapban pedig a kétirányú ke­reskedelem nagysága már 1,43 mil­liárd dollárra szökött fel a tavalyi első tíz hónap 1,09 milliárd dollá­ros teljesítményéről. A szigeten létrehozott, kanadai kereskedelmi képviselet Kelly sza­vai szerint, elő kívánja mozdítani a Tajvan és Kanada közötti technoló­giai transzfert, vegyes tőkeérdekelt­­ségű vállalatok alapítását mind Tajvanon, mind Kanadában. Fel­adatai közé tartozik a kutatás és fejlesztés területein való együttmű­ködés ösztönzése is. Tajvan az USA, Japán és Hong­kong után Kanada negyedik legna­gyobb szállítója, s tizenötödik leg­fontosabb exportpiaca. Kelly szavai szerint Kanada a jövőben több taj­vani szenet, nikkelt, ónt, rezet és fát kíván venni, s fokozni kívánja a kanadai gáz- és olajexportot Taj­vanra. Több berendezést is értékesí­teni szeretne a szigetország infra­strukturális és ipari beruházásai­hoz. (Reuter) aWS JELENTI . Az indiai autógyártás fejleszté­sére egy 6 bankból álló japán kon­zorcium 5 milliárd jenes, tízéves le­járatú hitelt nyújt a Maruti indiai— japán cégnek — jelentette be hét­főn az indiai iparügyi miniszter. A kamat fél százalékkal a hosszú le­járatú japán kölcsönökre érvényes kamatláb felett lesz.­­ A francia Total—Die Franchise des Petrales multinacionális olaj­konszern egy múlt hét végi beje­lentés szerint idén 1—1,5 milliárd frankos veszteséget fog elszenvedni, részben a dollár árfolyamának gyengélkedése, részben pedig az olaj világpiaci árának az összeom­lása miatt.­­ Tokióba érkezett vasárnap de la Madrid mexikói elnök. Megbeszé­lései középpontjában a két ország gazdasági kapcsolatai állnak majd, különös tekintettel a jelentős me­xikói eladósodásra, ezzel kapcsolat­ban újabb japán hitelek lehetősé­gére, valamint az egyre növekvő japán többletre a kétoldalú keres­kedelmi kapcsolatokban. Csütörtö­kön a mexikói elnök Pekingbe uta­zik tovább. Párizsban hétfőn egy 14 televí­ziós csatorna vételét biztosító új kábeltelevíziós rendszer kezdett mű­ködésbe. A párizsiak eddig csak 6 televíziós csatorna szolgáltatásait él­vezhették. A most hozzáférhetővé vált 14 új csatorna többek között lehetővé teszi francia, brit, olasz és luxemburgi adók, egy egész nap su­gárzó amerikai és egy kifejezetten a gyermekek számára készült prog­ram vételét is. A kábeltelevízió elő­fizetési díja havi 140 frank. VILAGGazdaság KEDVEZŐBB FELTÉTELEK VÁRNAK A JUGOSZLÁVIAI MAGÁNVÁLLALKOZÁSOKRA Több mint egymillió új munkahely? A magánvállalkozások ösztönzé­sét szolgáló törvényjavaslatot ter­jesztett a parlament elé a jugoszláv szövetségi kormány, amely a ké­szülő intézkedésektől több mint egymillió új munkahely létrejöttét reméli. A törvényjavaslat összhang­ban van azzal a határozattal, amely a júniusi pártkongresszuson született a kis magánvállalkozások támogatásának szükségességéről. A belgrádi kormány a jövőben engedélyezni kívánja, hogy az ide­genforgalmat szolgáló bizonyos lé­tesítmények, így hotelek, motelek, szórakozóhelyek, utazási ügynök­ségek magánvállalkozásként is működhessenek, s ennek előmozdí­tása végett 5 főről 10-re tervezi nö­velni a magánvállalkozások által foglalkoztatható alkalmazottak szá­mát. Jugoszláviában jelenleg a munka­képes népesség 10 százalékának, mintegy 600 ezer embernek adnak munkát a szolgáltatásban és a kis­iparban működő magáncégek. A készülő változásoktól néhány köz­gazdász azt várja, hogy 2 millió főre nőhet a magánvállalkozások által foglalkoztatottak száma. Kül­földi megfigyelők hozzáteszik, hogy Belgrád nyilvánvalóan azt is reméli az intézkedésektől, hogy a külföl­dön dolgozó jugoszláv vendégmun­kások hajlandók lesznek több pénzt invesztálni a jugoszláv gazdaságba, s kevesebbet tesznek majd külföldi bankbetétekbe. A külföldön elhe­lyezett betétek összegét 20 mil­liárd dollárra becsülik, vagyis kö­rülbelül annyira, mint amekkora az ország teljes külföldi adóssága. A belgrádi kormány a közeljö­vőben készül a törvényhozás elé terjeszteni jövő évi költségvetési tervezetét is. Az ebből ismertté vált részletek szerint 1987-ben 1­97 milliárd dináros szövetségi kiadás­sal számolnak, 40 százalékkal töb­bel, mint az idén. A kiadások 66 százalékát honvédelmi célokra szánják. A nagy arányik az a ma­gyarázata, hogy Jugoszláviában az állami kiadásokat megosztják a szövetségi tagállamok kormányai között, a katonai kiadások viszont kizárólag Belgrádot terhelik. (Reu­ter, APA) Éleződő elaszgiaell­átási gondok Romániában A román sajtóban az utóbbi na­pokban olyan hírek jelentek meg, hogy nem lesz elegendő a hőerőmű­vekben télre beraktározott szén­mennyiség. Az ország áramtermelé­sében 20 százalékkal részesedő szén­­tüzelésű hőerőművekben átlagosan csak a szükséges szénmennyiség 60 százaléka van felhalmozva, noha a kormány rendeletileg írta elő, hogy már ősz elején be kell szerezniük a teljes téli szénszükségletüket. A téli áramellátás várható nehézségei­re utal az a hír is, hogy a száraz nyarat és őszt követően majdnem üresek a vízerőművek tározói. Az év első kilenc hónapja alatt 62 milliárd kilowatt áramot termel­tek Romániában, 3,5 milliárddal többet a tavalyi azonos időszak ada­tánál. A belföldi termelést a Szov­jetunióból származó importtal egé­szítik ki, ennek mennyisége több mint 2,5 milliárd kilowatt lesz""az idén. A múlt év egészében 72 mil­liárd kilowatt volt a román áram­­termelés, ebből 60 milliárdot hőerő­művekben, 12 milliárdot vízerőmű­vekben állítottak elő. Az első hideg napok beálltával a román városokban megkezdődött a korábbi években is alkalmazott gázkikapcsolás. A városok többsé­gében gáztüzelésű erőművek szol­gáltatják a távfűtést és a meleg vi­zet, így a lakosságot érzékenyen érinti a gázkorlátozás. A tavalyi ro­mániai földgázkitermelés 60 mil­liárd köbméter volt. A belföldi ter­melés kiegészítésére Románia az idén 2,5 milliárd köbmétert impor­tál a Szovjetuniótól. A nagyobb városokban továbbra is érezhető hiány van folyékony üzemanyagokból, így benzinből is. Romániában 12 millió tonna kőola­jat bányásznak évente. Körülbelül ugyanekkora mennyiséget importál­nak is, de kizárólag feldolgozás és az azt követő reexport céljából. A Szovjetunió — szovjet hírforrá­sok szerint — az idén 6 millió ton­na kőolajat szállít Romániának. (Tanjug) Peru a hitelező magánbankokkal tárgyal Lima pénz helyett áruval akar törleszteni Peru a neki hitelező 280 kül­földi magánbank közül több mint hússzal előzetes tárgyalásokat foly­tat arról, hogy a velük szemben fennálló tartozásait nem pénzben, hanem áruval törlesztené. Ezzel kapcsolatban Gustavo Saberbein perui gazdasági miniszterhelyettes, a perui adósságokkal foglalkozó ál­lami bizottság elnöke arról nyilat­kozott a Reuter hírügynökségnek, hogy e bankok között vannak a legnagyobb hitelező magánbankok, egyikük a kaliforniai székhelyű First Interstate. Mint ismeretes, Peru teljes kül­földi adósságállománya 14 milliárd dollár, ebből 3,3 milliárdot tesz ki a magánbankokkal szemben fenn­álló közép- és hosszú lejáratú adós­ságállomány. Garcia perui elnök hivatalba lépése, azaz tavaly jú­lius óta Peru azonban csak 28 millió dollárt fizetett vissza a ne­ki hitelező magánbankoknak, összhangban azzal az általa meg­hirdetett irányvonallal, hogy Peru keményvaluta-bevételeinek legfel­jebb 10 százalékát hajlandó adós­ságainak visszafizetésére fordítani. Saberbein szavai szerint a jelenle­gi perui kormány ösztönzi azt, hogy a magánbankoknak pénz he­lyett áruval fizessenek, s az ilyen törlesztést nem számítják be a már említett 10 százalékos értékhatár­ba. A perui miniszterhelyettes kö­zölte, hogy számos bank határo­zottan érdeklődik a pénz helyett áruval való törlesztés iránt. Peru 1983 óta a Szovjetunióval szemben fennálló 800 millió dollá­ros adósságából több mint 200 mil­lió dollárt törlesztett a fenti mo­dell szerint, azaz áruval fizetett pénz helyett, például farmernad­rágokkal és kávéval. Peru már idén augusztusban tár­gyalásokat kezdett 15 amerikai, ja­pán és nyugat-európai bankkal a pénz helyett áruval való fizetésről, közli a Reuter, Pedro Menendez Richter perui kereskedelmi minisz­terhelyettesre hivatkozva. A perui országos külkereskedelmi intézet pedig azt jelentette be a napok­ban, hogy jövőre Peru, mintegy 240 millió dolláros tartozást tervez áruszállításokkal megfizetni. Luis Alba Castro perui minisz­terelnök és gazdasági miniszter ugyancsak nemrég azt ajánlotta, hogy országa mintegy 50 millió dol­lárnyi adósságot törlesztene oly módon, hogy fizetésként 80 ezer külföldi turistát fogadna olcsó, cso­portos utakra az országban. (Reu­ter) MirOulDASIB A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettest VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség? Bp VII., Wesselényi u. 57. Postacím? Budapest Pf. 534 1397 Telefont 228014 Teles* 22 7958 Eladja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7# Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézb­esítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HFLIR) Budapest..­­.. József nádor tér H.­­ 1900 közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi Jelzőszámra 86.3102/9-12 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next