Világgazdaság, 1987. január (19. évfolyam, 1/4500-21/4520. szám)
1987-01-03 / 1. (4500.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KAMARAI PÁLYÁZAT A Magyar Kereskedelmi Kamara pályázatot hirdet a külgazdasági kapcsolatok főosztályára főosztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére. A főosztály a Magyar Kereskedelmi Kamara feladatainak megvalósítása céljából megfelelő szervezeti és munkafeltételeket biztosít az érdekközvetítés, az érdekegyeztetés és az érdekképviselet, valamint a kereskedelemfejlesztés nemzetközi vonatkozásaiban. A főosztály feladatát közel 70 fővel 7 szervezeti egységben látja el. A főosztályvezető-helyettes feladata függetlenített munkakörben a főosztály irányításában részt venni. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdaságtudományi egyetem külgazdasági szakán szerzett okleveles közgazda képesítés; legalább két világnyelv felsőfokú ismerete; legalább 5 éves vezetői és 10 éves szakmai gyakorlat; legfeljebb 45 év körüli életkor; makroszintű külgazdasági elemző készség; mikrószintű (vállalati) ismeretek, illetve gyakorlat; feddhetetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek a külszolgálati gyakorlattal rendelkezők. Fizetés: az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről szóló 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendeletben 6007 kulcsszámú besorolással megegyező határokon belül, megállapodás szerint, valamint nyelvpótlék. A pályázatokat részletes önéletrajzzal, illetve szakmai életrajzzal a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályára (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. IV. em. 403. Postacím: 1389 Budapest Pf. 106.) kell benyújtani 1987. január 15-ig. Érdeklődni fenti címen, illetve a 314—786-os telefonszámon lehet. MIRŐL ÍR A TÁRSADALMI 11111111.i111n;1111111mn.i;111n;im1111111111111mmn111m 1111111111 nirt 11* SZEMLE Láng István—Kralovánszky U. Pál: A biotechnológia jövője A biotechnológiai forradalom nyomán az ezredfordulóra évente 200—650 milliárd dollár értékű biotechnológiai termék előállítása várható a világon — jósolják a közgazdászok. Már évezredekkel ezelőtt is a természetben található vagy abból célszerűen kiválasztott élő szervezetek felhasználására alapozták a termelést. Korábban fermentálásnak, erjesztésnek, kelesztésnek, savanyításnak nevezték a nem magasabb rendű élőlények hasznosításának folyamatát. A biotechnológia a Kémikusok Nemzetközi Uniójának meghatározása szerint a biokémia, a mikrobiológia, a genetika és a műszaki tudományok olyan integrált alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett szöveti sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználása. A biotechnológia révén az embrióátültetésekkel kapcsolatban bebizonyosodott, hogy a korai állati embriók minden egyes sejtjéből normális magzat fejlődhet, így egy termékenyítésből több utódot lehet nyerni. Az embriómanipulálási technikák alkalmazása a jövőben azt is lehetővé teszi, hogy a tenyészállatkereskedelem helyett mélyhűtött embriók vásárlása terjedjen el. Nagy előrelépés volt az amerikai Stan■ford egyetem kutatóinak felfedezése, amikor is két vírus öröklődő tulajdonságait úgy sikerült kombinálni egymással, hogy új tulajdonságokat örökítő egyedeket hoztak létre. Ezzel az ember által előre meghatározott örökletes tulajdonságokat sikerült különböző élő szervezetekben rögzíteni, amelyeket felhasználva, speciális mezőgazdasági, ipari termelési technológiákat lehet kifejleszteni. A biotechnológia jelentőségét nem egyformán ítélik meg a vegyiparban, a gyógyszeriparban, az energiatermelésben, az élelmiszer-termelésben, a környezetvédelemben vagy a gyógyászatban. A nyugati országok szakemberei szerint az elkövetkező évtizedben a biotechnológia legfontosabb üzleti haszonnal járó alkalmazási területe a gyógyszergyártás és az egészségügy lesz. A hazai kutatók a mezőgazdasági termelésben alkalmazott eljárásoktól várnak nagy előnyöket, mivel Magyarországon a mezőgazdasági vállalatok rugalmasabbak, fogadókészségük jobb, mint az iparvállalatoké. Az is mérlegelendő, hogy egy adott fejlesztés beruházási összege, technológiaigényessége, a termelési színvonal között milyen összhangot lehet teremteni. Az iparilag fejlett tőkésországokban már 8—10 éve folynak kutatási-fejlesztési munkák. A modern biológiai irányzatok területén az anyagi és szellemi erők gyors átcsoportosítása következett be. Kezdetben szinte csak kisvállalkozások kapcsolódtak be a fejlesztésekbe, míg újabban koncentrálódás figyelhető meg. A KGST-országok is egyeztették az utóbbi években azokat a legfontosabb biotechnológiai kutatási feladatokat, amelyek megoldása közös érdek. Hol állunk a világban? — teszik fel a kérdést a szerzők. Magyarországon több mint 40 intézményben folyik a biotechnológia valamelyik részterületét érintő kutató-fejlesztő munka Az e területen dolgozó diplomás kutatók létszáma meghaladja a 400-at. Ez a létszám csupán 1 százaléka a kutató-fejlesztő munkában dolgozóknak, s a részterületek közötti munkamegosztás is reneituum egyenlőtlen — állítják a szerzők. Az alapkutatások legtöbb területén a hazai színvonal jó, néhány területen kiemelkedő eredmények születtek. A kutatóhelyek felszereltsége és anyagellátottsága azonban elmarad a hasonló kutatásokat végző külföldi intézetekétől, s ez hátráltatja az eredményes munkát. A biotechnológiai műveletek új technikai megoldásokat kívánnak, s figyelembe véve a korlátozott devizalehetőségeket is, a szükséges eszközök hazai gyártására van szükség. A technológiaváltáshoz vagy az új termelési bázisok kiépítéséhez pedig kevés beruházási eszköz áll rendelkezésre. Nemzetközi összehasonlításban az ipari alkalmazás területén a legsúlyosabb a lemaradásunk. Az ipari fejlesztő kapacitás hiánya, a technológiai elmaradottság, a megfelelő szakemberek hiánya gátolja az előrehaladást. A folyamatban levő kutatási-fejlesztési eredmények hasznosítása, a piacok megtartása a szellemi, technikai és beruházási erőforrások jelentős bővítését igényelné. 1984-ben összehangolt kutatómunka indult meg a „Biotechnológiai eljárások kutatása és fejlesztése, alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban” című programban. A célok eléréséhez szükséges erők átcsoportosítása és koncentrálása azonban csak részben történt meg. A program keretében megindított termelési célú kutatási-fejlesztési feladatok közül az alábbiakat emelik ki a szerzők: rezisztens növényfajták nemesítése, előállítása; embrióátültetési módszerek kidolgozása haszonállatoknál; antibiotikumok előállítása biotechnológiai módszerekkel stb. Az elkövetkező 3—4 évben jelentős gazdasági eredményeket fog produkálni az új ágazat. Fokozatosan új piacokat jelent az antibiotikumok, diagnosztikai anyagok előállítása. A növénynemesítési munkák során is sikerült új nyugati piacokra bejutni, s évi néhány millió dolláros üzleteket kötni. (1986. december) _________ Kamarai közlemény A Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára vezetésével kamarai piacfeltáró delegáció látogatását szervezzük Pakisztánba 1987. február 15-től 20-ig. Kérjük azoknak a devizakerettel rendelkező vállalatoknak a jelentkezését, amelyek a delegáció munkájában képviseltetni kívánják magukat. A jelentkezéseket, kérjük, 1987. január 8-ig tegyék meg. Érdeklődni lehet dr. Böröcz Lajosnál (533-333/ 332 mellék, 311-527) Gumiipari gépek Vietnamba A Taurus Gumiipari Vállalat háztartási gumikesztyű készítésére alkalmas gyártósort adott el Vietnamba — jelenti az MTI. A berendezéseket már útnak indították Ho Si Minh-városba, ahol az év első negyedében magyar szakemberek segítségével helyezik üzembe azokat. Jelenleg a Taurus arról tárgyal a vietnami partnervállalattal, hogy a magyar berendezéseken a későbbiekben a Taurus részére is készítenének a vietnamiak gumikesztyűket. Hasonló együttműködést alakított ki a magyar vállalat egy másik vietnami gumigyárral, amely kerékpárgumikat szállít Magyarországra. Megalakult a Joint Venture Club A külföldiek még sok mindent nem értenek A külföldi tőkerészvétellel Magyarországon alapított vállalatoknak megalakult az első legális szervezetük, ahol a vegyesvállalatok képviselői megbeszélhetik közös gondjaikat, s tájékoztatást kaphatnak a vállalati gazdálkodás általános helyzetéről, a népgazdaság célkitűzéseiről. A Joint Venture Club tevékenységét a kamara kooperációs tagozata gesztorálja. A decemberi alakuló ülésen, amelyet Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyettese vezetett, a tagok elfogadták a klub alapszabályzatát, s a kooperációs tagozat, javaslata alapján megválasztották az elnököt, az ügyvezető elnököt és élve a fórum adta lehetőségekkel, máris hangot adtak problémáiknak. Magyarázatra szorul, hogy miért kellett különalapszabályzat a klub részére. A kamarai alapszabály ugyanis 100 százalékig magyar tulajdonú vállalat számára teszi lehetővé a kamarai tagságot, így a klub tagjai nem alapíthattak tagozatot. (Ezzel összhangban az alapszabályzat tagvállalatok helyett tagokról rendelkezik.) De hozzájuthatnak a kamara összes kiadványához, kivéve lapunkat, ezt hozzászólásukban a jelenlevők nehezményezték is. A másik téma az volt, hogy nemcsak elnököt, hanem ügyvezető elnököt is választanak. E pozíció szükségességét Fodor László a későbbiekben meg is magyarázta. Működési szabályok A klub tagjai lehetnek majd a magyarországi székhelyű, külföldi részvétellel működő gazdasági társulások és egyéb, külföldi tulajdonú önálló jogi személyiségű szervezetek, valamint külföldiek hatósági engedély alapján létesített közvetlen kereskedelmi képviseletei. A tagok a tagdíj fizetésén kívül kötelezettséget vállalnak a társaság működésének és céljainak támogatására. A klub többek között gondoskodik arról, hogy az előkészületben levő, illetve már megjelent, a vegyesvállalatokat érintő jogszabályokról és intézkedésekről a tagok megfelelő időben tájékoztatást kapjanak. Találkozókat szerveznek más típusú gazdálkodó szervezetek vezetőivel, illetve a gazdaságirányítás képviselőivel a vegyesvállalatokat érintő, kérdések tisztázására. A vezetők a vállalatok működése során felmerült gondok orvoslására közös javaslatokat dolgozhatnak ki, ezeket a klub ülésein megvitatják, s az elfogadott tervezetet a kamara megfelelő testületeihez továbbítják. Fodor László a klub szervezeti felépítéséről elmondta, hogy a tagok egyszerű többségi szavazással elnököt, ügyvezető elnököt, társelnököt választanak. A többtagú vezetőséget az indokolja, hogy valóban érdemi munkamegosztás alakuljon ki. Az elnök kapcsolatot tart fenn a kamara szerveivel, szakmai, koncepcionális irányítást végez. Az ügyvezető elnök rendszeresen foglalkozik az operatív teendőkkel, a felmerülő érdemi problémákkal, a technikai feladatokat pedig a titkár látja el. A társelnökök a később megalakuló szekciókat vezetik. A pontos tevékenységi köröket a klub fogja meghatározni első ülésén az elnök és az ügyvezető elnök javaslata alapján. A klub elnökének Menyhárt Józsefet, a Sphero-Evig, az első termelő vegyesvállalat magyar vezetőjét, ügyvezető elnöknek Toldyösz Ivánt, a kooperációs tagozat társelnökét választották meg. Mindkettőjüket három évi időtartamra. A formaságokat követően Toldyész Iván ügyvezető elnök ismertette az eddig megtett lépéseket, s elképzeléseit a működésre vonatkozóan. Az alakuló ülést két korábbi összejövetel előzte meg, ahol a problémák már felszínre kerültek , (VILÁGGAZDASÁG, 1986. június 28., 3. oldal). Melyeket tudták ezek közül megoldani? Korábban az árhivatal szankcionálni akarta az egyik vegyesvállalatot tisztességtelen ár alkalmazása miatt. Sikerült elérni, hogy egyelőre nem foglalkoznak az üggyel. Toldy-ész Iván felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy árkérdésben célszerű előbb az árhivatallal konzultálni vagy a klub vezetőségét felkeresni. Lépéseket tesznek gépkocsiügyben, a devizában jelentkező utazási költségek és napidíjak ügyében is. Megváltozik, liberálisabbá válik a vegyesvállalatok tekintetében az exportot elősegítő importszabályozás rendszere. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy érdekképviseleti szerepet kívánnak betölteni, ezért a tagok által javasolt témákban meghívják a felsőbb vezetés képviselőit. Az üléseken mindig jelen lesznek a Pénzügyminisztérium és a Magyar Külkereskedelmi Bank illetékesei. Sugár Tamás, a kamara szaktanácsadója ismertette a vegyesvállalatokra vonatkozó rendeletcsomag korszerűsítését, amelyet a Gazdasági Bizottság jóváhagyott. Kiemelte a devizaszabályozás kérdését, amely a jövőben kevésbé lesz bürokratikus. Az Országos Tervhivatal elkülönítve fogja kezelni a vegyesvállalatok jövő évi importjához szükséges konvertibilis deviza lehetőséget. Ehhez kérték azokat a vegyesvállalatokat, amelyek tőkésországokból importálnak, hogy közöljék az 1986. évi export tényadatokat és az 1987. évre tervezett importadatokat kocsit vámelőjegyzéses formában öt évi időtartamra, amit egy ével meg lehet hosszabbítani. Utána kocsinak el kell hagynia az orzágot. Az üzemeltetési feltételek között sincs nagy különbség. Korábban minden vegyesvállalati gépkocsi C rendszámmal futott. Ezeket a rendzámokat most bevonták. Januártól ,és gépkocsit csak akkor lehet üzemeltetni, ha a forgalmi engedélyben tulajdonosként a külföldi félzerepel. Ebben az esetben hivatásos gépkocsivezető tartósan nem használhatja. Ha pedig ajándékozás után vám fizetésével került a vegyesvállalathoz, akkor belföldi rendszámot kell használni, feltehetően VV-t. (Az üzemeltetés szabályozása sem tartozik hatósági körbe.) A jelenlevők felpanaszolták, hogy az utazási keret ugyanúgy korlátozza a vegyesvállalatokat, mint a 100 százalékig magyar tulajdonú uzat, a külföldi igazgatók utazás szempontjából azonos elbírálás alá esnek. Mint Sugár Tamás elmondta, a nem önálló külkereskedelmi jogú vállalatok utaztatási szabályozása nem változik. Az önálló külkereskedelmi jogú vegyesvállalatok szabadon dönthetik el, hogy saját munkatársaikat hányszor utaztatják. Ez azonban a kereten felül ugyanúgy esik a latba, mintha importálna a vállalat, tehát saját devizamérlegét befolyásolja. Ha devizamérlege aktív, élhet jogával. Korlátozó jövedelemadó? Azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekkel kettős adózást kizáró egyezményük van, ott fizetnek adót, ahol 183 napnál tovább tartózkodnak — hallottuk az ülésen. Ha ez Magyarország, akkor itt be kell vallaniuk saját országukban szerzett jövedelmüket is. Általános költségként az összesített jövedelemből levonható 28 százalék (korábban 23 százalék), lakásbérletre havonta maximum 20 ezer forint. Egy nyugatnémet állampolgár forintra átszámított jövedelme — ismervén a kereseti viszonyokat — minden levonható költség ellenére is valószínűleg a 75 százalékos adózási sávba fog esni, szemben azzal a 30—40 százalékkal, amit saját hazájában fizetne. Mint az illetékesek elmondták, a Pénzügyminisztériumnak van egy reálisabb elképzelése is: a külföldi munkavállaló adószakértővel igazolja, hogy személyi jövedelme után hány százalékot fizetne saját országában, és azt veszik itthon figyelembe. Az új rendelkezések megismerése után is jócskán maradt megoldatlan probléma a vegyesvállalatok tarsolyában. Néhánynak az enyhítésére van kilátás, másokéra, úgy látszik nincs. A számviteli rendszer például — mint hallottuk — egyszerűbb lesz, nagyjából a nyugatnémet mintához hasonló új számlakeret fog megjelenni 1987 elején. A telefon- és a telexhálózat bővítése még mindig nem tartozik a könnyen elintézhető ügyek közé Magyarországon: mint az egyik vegyesvállalat képviselője elmondta, 2 millió forintjukat használja a posta két éve kamatmentesen, de vonalat azóta sem kaptak. Egy másik vegyesvállalat fél éve vár egy Pénzügyminisztérium által apportként engedélyezett berendezés devizamentes behozatali formaságának pecsétjére. Szóba került, hogy devizabelföldinek minősülő külföldi munkavállaló részére is csak valutáért lehet gépkocsit bérelni. Sok tekintetben hátrányosan érzik magukat a nem önálló külkereskedelmi jogú vegyesvállalatok. S még sorolhatnánk a példákat, amelyeket a külföldiek nehezen értenek meg. F. P. Megoldandó ügyek Riedl Péter, a Pénzügyminisztérium képviselője és Kádár Attila, a Sicontact Kft. gazdasági vezetője foglalkozott a gépkocsiügyekkel. Elmondták, hogy a vegyesvállalatokra nem terjednek ki a magyar gépkocsi-rendeletek. Eltérően szabályozzák a beszerzés módját a darabszámot, a típusválasztékot. Így az importból évente 60 darabot el kell különíteni a vegyesvállalatok részére, s 1987-ben e cégek nyugati autókat is igényelhetnek. Milyen egyéb módjai vannak a beszerzésnek? Normál beruházásként vásárolhatják meg a Magyarországon forgalomban lévő autókat. A típusok és az átfutási idő ismeretesek. De beszerezhető gépkocsi a külföldi partnertől apportként az alaptőke 10 százalékáig. A Konsumexen keresztül is vásárolhat a külföldi, de mint hallottuk, ez sem zökkenőmentes. Továbbá a külföldi partner kölcsön adhatja a gép i MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA FONTOSABB ESEMÉNYEIRŐL Január 5. Győr, Tanácsköztársaság u. 3. A kamara elnöke előadást tart Győrött, az MSZMP városi bizottsága felkérésére pártpropagandisták, gazdasági vezetők és a helyi sajtó munkatársai előtt, gazdaságpolitikánk és gazdasági propagandánk időszerű kérdéseiről. Január 7. 14 órakor Az ipari miniszter, az ágazati szakszervezetek főtitkáraival megállapodva, konzultációs fórumot tart az 1987. év indításának gondjai, a termelési és exportfeladatok teljesítését akadályozó tényezők feltárására. A konzultációba a miniszter felkérésére bekapcsolódnak a kamarai testületek vezetői, iparvállalati és a külkereskedelmi vállalatok vezetői. Január 7. Az Ipari Minisztérium felkérésére a kamara tájékoztatási főosztálya szovjet gazdasági és ipari szakértők részére szervez kerekasztalmegbeszélést. A megbeszélés témája a magyar vállalatok és nyugati cégek közötti vegyesvállalati tapasztalatok. Tájékoztatást ad Makray György. Január 8. A kamara területi főosztálya a területi bizottságok titkárainak részvételével megbeszélést tart, amelyen áttekintik az 1987. évi feladatokat. Részt vesz a megbeszélésen Beck Tamás, a kamara elnöke. Január 8. 14.30 órakor 633. teremetést tart a kamara filmbizottsága, amelynek napirendjén a következő témák szerepelnek: — Az 1986. évi Cannesi Nemzetközi Reklámfilm Fesztivál díjazott filmjei bemutatásának előkészítése. — Beszámoló a XI. Magyar Propagandafilm Szemléről. — 1987. évi feladatok. 1987. JANUÁR 3. nda A Csepeli Szerszámgépgyár tőkés exportja A Csepeli Szerszámgépgyár tavaly megpróbálta kihasználni a világpiacon tapasztalható fellendülést. Ennek révén 10 százalékkal növelte konvertibilis expotját, és mintegy 350 millió forint értékben szállított szerszámgépeket Nyugat- Európába és tengerentúli cégeknek. A gépgyár tavalyi árbevétele egyébként meghaladta a 2 milliárd forintot. Bár az első félévet még veszteséggel zárta, év végére mégis sikerült 150 millió forintnyi nyereséget elérnie. Az idei évben az árbevételt legalább 10 százalékkal kívánja növelni a szerszámgépgyár. (MTI)