Világgazdaság, 1987. január (19. évfolyam, 1/4500-21/4520. szám)

1987-01-03 / 1. (4500.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KAMARAI PÁLYÁZAT A Magyar Kereskedelmi Kamara pályázatot hirdet a külgazdasági kapcsolatok főosztályára főosztály­vezető-helyettesi munkakör betölté­sére. A főosztály a Magyar Kereske­delmi Kamara feladatainak meg­valósítása céljából megfelelő szer­vezeti és munkafeltételeket biztosít az érdekközvetítés, az érdekegyez­tetés és az érdekképviselet, vala­mint a kereskedelemfejlesztés nem­zetközi vonatkozásaiban. A főosz­tály feladatát közel 70 fővel 7 szer­vezeti egységben látja el. A főosz­tályvezető-helyettes feladata függet­lenített munkakörben a főosztály irányításában részt venni. A munkakör betöltésének feltéte­lei: közgazdaságtudományi egyetem külgazdasági szakán szerzett okle­veles közgazda képesítés; legalább két világnyelv felsőfokú ismerete; legalább 5 éves vezetői és 10 éves szakmai gyakorlat; legfeljebb 45 év körüli életkor; makroszintű külgazdasági elemző készség; mikrószintű (vállalati) ismeretek, illetve gyakorlat; feddhetetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek a külszolgálati gyakor­lattal rendelkezők. Fizetés: az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók mun­kabéréről szóló 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendeletben 6007 kulcsszámú besorolással megegyező határokon belül, megállapodás sze­rint, valamint nyelvpótlék. A pályázatokat részletes önélet­rajzzal, illetve szakmai életrajzzal a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és munkaügyi főosztá­lyára (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8. IV. em. 403. Postacím: 1389 Budapest Pf. 106.) kell benyúj­tani 1987. január 15-ig. Érdeklődni fenti címen, illetve a 314—786-os telefonszámon lehet. MIRŐL ÍR A TÁRSADALMI 11111111.i111n;1111111mn.i;111n­;im1111111111111mmn111m 1111111111 nirt 11* SZEMLE Láng István—Kralovánszky U. Pál: A biotechnológia jövője A biotechnológiai forradalom nyomán az ezredfordulóra évente 200—650 milliárd dollár értékű bio­technológiai termék előállítása vár­ható a világon — jósolják a köz­gazdászok. Már évezredekkel ez­előtt is a természetben található vagy abból célszerűen kiválasztott élő szervezetek felhasználására ala­pozták a termelést. Korábban fer­mentálásnak, erjesztésnek, kelesz­­tésnek, savanyításnak nevezték a nem magasabb rendű élőlények hasznosításának folyamatát. A biotechnológia a Kémikusok Nemzetközi Uniójának meghatáro­zása szerint a biokémia, a mikro­biológia, a genetika és a műszaki tudományok olyan integrált alkal­mazása, amelynek célja a mikro­organizmusok, tenyésztett szöveti sejtek vagy azok valamely részének technológiai felhasználása. A biotechnológia révén az emb­­rióátültetésekkel kapcsolatban be­bizonyosodott, hogy a korai állati embriók minden egyes sejtjéből normális magzat fejlődhet, így egy termékenyítésből több utódot lehet nyerni. Az embriómanipulálási tech­nikák alkalmazása a jövőben azt is lehetővé teszi, hogy a tenyészállat­kereskedelem helyett mélyhűtött embriók vásárlása terjedjen el. Nagy előrelépés volt az amerikai Stan­­■ford egyetem kutatóinak felfede­zése, amikor is két vírus öröklődő tulajdonságait úgy sikerült kombi­nálni egymással, hogy új tulajdon­ságokat örökítő egyedeket hoztak létre. Ezzel az ember által előre meghatározott örökletes tulajdonsá­gokat sikerült különböző élő szerve­zetekben rögzíteni, amelyeket fel­használva, speciális mezőgazdasági, ipari termelési technológiákat lehet kifejleszteni. A biotechnológia jelentőségét nem egyformán ítélik meg a vegyipar­ban, a gyógyszeriparban, az energia­­termelésben, az élelmiszer-terme­lésben, a környezetvédelemben vagy a gyógyászatban. A nyugati orszá­gok szakemberei szerint az elkövet­kező évtizedben a biotechnológia legfontosabb üzleti haszonnal járó alkalmazási területe a gyógyszer­gyártás és az egészségügy lesz. A hazai kutatók a mezőgazdasági ter­melésben alkalmazott eljárásoktól várnak nagy előnyöket, mivel Ma­gyarországon a mezőgazdasági vál­lalatok rugalmasabbak, fogadókész­ségük jobb, mint az iparvállala­toké. Az is mérlegelendő, hogy egy adott fejlesztés beruházási összege, technológiaigényessége, a termelési színvonal között milyen összhangot lehet teremteni. Az iparilag fejlett tőkésországokban már 8—10 éve folynak kutatási-fejlesztési munkák. A modern biológiai irányzatok te­rületén az anyagi és szellemi erők gyors átcsoportosítása következett be. Kezdetben szinte csak kisvál­lalkozások kapcsolódtak be a fej­lesztésekbe, míg újabban koncent­rálódás figyelhető meg. A KGST-országok is egyeztették az utóbbi években azokat a leg­fontosabb biotechnológiai kutatási feladatokat, amelyek megoldása kö­zös érdek. Hol állunk a világban? — teszik fel a kérdést a szerzők. Magyar­­országon több mint 40 intézmény­ben folyik a biotechnológia valame­lyik részterületét érintő kutató-fej­lesztő munka Az e területen dol­gozó diplomás kutatók létszáma meghaladja a 400-at. Ez a létszám csupán 1 százaléka a kutató-fej­lesztő munkában dolgozóknak, s a részterületek közötti munkamegosz­tás is reneituum egyenlőtlen — ál­lítják a szerzők. Az alapkutatások legtöbb terüle­tén a hazai színvonal jó, néhány területen kiemelkedő eredmények születtek. A kutatóhelyek felsze­reltsége és anyagellátottsága azon­ban elmarad a hasonló kutatásokat végző külföldi intézetekétől, s ez hátráltatja az eredményes munkát. A biotechnológiai műveletek új technikai megoldásokat kívánnak, s figyelembe véve a korlátozott de­vizalehetőségeket is, a szükséges eszközök hazai gyártására van szük­ség. A technológiaváltáshoz vagy az új termelési bázisok kiépítéséhez pedig kevés beruházási eszköz áll rendelkezésre. Nemzetközi összeha­sonlításban az ipari alkalmazás te­rületén a legsúlyosabb a lemaradá­sunk. Az ipari fejlesztő kapacitás hiánya, a technológiai elmaradott­ság, a megfelelő szakemberek hiá­nya gátolja az előrehaladást. A fo­lyamatban levő kutatási-fejlesztési eredmények hasznosítása, a piacok megtartása a szellemi, technikai és beruházási erőforrások jelentős bő­vítését igényelné. 1984-ben összehangolt kutatómun­ka indult meg a „Biotechnológiai eljárások kutatása és fejlesztése, al­kalmazása a mezőgazdaságban és az iparban” című programban. A célok eléréséhez szükséges erők át­csoportosítása és koncentrálása azonban csak részben történt meg. A program keretében megindított termelési célú kutatási-fejlesztési feladatok közül az alábbiakat eme­lik ki a szerzők: rezisztens növény­fajták nemesítése, előállítása; emb­rióátültetési módszerek kidolgozása haszonállatoknál; antibiotikumok előállítása biotechnológiai módsze­rekkel stb. Az elkövetkező 3—4 évben jelen­tős gazdasági eredményeket fog produkálni az új ágazat. Fokozato­san új piacokat jelent az antibio­tikumok, diagnosztikai anyagok elő­állítása. A növénynemesítési mun­kák során is sikerült új nyugati piacokra bejutni, s évi néhány mil­lió dolláros üzleteket kötni. (1986. december) _________ Kamarai közlemény A Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára vezetésével kamarai piac­feltáró delegáció látogatását szer­vezzük Pakisztánba 1987. február 15-től 20-ig. Kérjük azoknak a de­vizakerettel rendelkező vállalatok­nak a jelentkezését, amelyek a de­legáció munkájában képviseltetni kívánják magukat. A jelentkezéseket, kérjük, 1987. január 8-ig tegyék meg. Érdeklődni lehet dr. Böröcz Lajosnál (533-333/ 332 mellék, 311-527) Gumiipari gépek Vietnamba A Taurus Gumiipari Vállalat háztartási gumikesztyű készítésére alkalmas gyártósort adott el Viet­namba — jelenti­­ az MTI. A be­rendezéseket már útnak indították Ho Si Minh-városba, ahol az év el­ső negyedében magyar szakemberek segítségével helyezik üzembe azo­kat. Jelenleg a Taurus arról tár­gyal a vietnami partnervállalattal, hogy a magyar berendezéseken a későbbiekben a Taurus részére is készítenének a vietnamiak gumi­kesztyűket. Hasonló együttműkö­dést alakított ki a magyar vállalat egy másik vietnami gumigyárral, amely kerékpárgumikat szállít Ma­gyarországra. Megalakult a Join­t Venture Club A külföldiek még sok mindent nem értenek A külföldi tőkerészvétellel Magyarországon alapított vállalatok­nak megalakult az első legális szervezetük, ahol a vegyesvállalatok képviselői megbeszélhetik közös gondjaikat, s tájékoztatást kaphat­nak a vállalati gazdálkodás általános helyzetéről, a népgazdaság célkitűzéseiről. A Joint Venture Club tevékenységét a kamara kooperációs tagozata gesztorálja. A decemberi alakuló ülésen, ame­lyet Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyet­tese vezetett, a tagok elfogadták a klub alapszabályzatát, s a koope­rációs tagozat, javaslata alapján megválasztották az elnököt, az ügy­vezető elnököt és élve a fórum adta lehetőségekkel, máris hangot adtak problémáiknak. Magyarázatra szorul, hogy miért kellett külön­­alapszabályzat a klub részére. A kamarai alapszabály ugyanis 100 százalékig magyar tu­lajdonú vállalat számára teszi le­hetővé a kamarai tagságot, így a klub tagjai nem alapíthattak tago­zatot. (Ezzel összhangban az alap­­szabályzat tagvállalatok helyett ta­gokról rendelkezik.) De hozzájut­hatnak a kamara összes kiadványá­hoz, kivéve lapunkat, ezt hozzászó­lásukban a jelenlevők nehezmé­nyezték is. A másik téma az volt, hogy nemcsak elnököt, hanem ügy­vezető elnököt is választanak. E po­zíció szükségességét Fodor László a későbbiekben meg is magyarázta. Működési szabályok A klub tagjai lehetnek majd a magyarországi székhelyű, külföldi részvétellel működő gazdasági tár­sulások és egyéb, külföldi tulajdo­nú önálló jogi személyiségű szer­vezetek, valamint külföldiek ható­sági engedély alapján létesített köz­vetlen kereskedelmi képviseletei. A tagok a tagdíj fizetésén kívül kö­telezettséget vállalnak a társaság működésének és céljainak támoga­tására. A klub többek között gon­doskodik arról, hogy az előkészü­letben levő, illetve már megjelent, a vegyesvállalatokat érintő jogsza­bályokról és intézkedésekről a ta­gok megfelelő időben tájékoztatást kapjanak. Találkozókat szerveznek más típusú gazdálkodó szervezetek vezetőivel, illetve a gazdaságirányí­tás képviselőivel a vegyesvállalato­­kat érintő, kérdések tisztázására. A vezetők a vállalatok működése so­rán felmerült gondok orvoslására közös javaslatokat dolgozhatnak ki, ezeket a klub ülésein megvitatják, s az elfogadott tervezetet a kamara megfelelő testületeihez továbbítják. Fodor László a klub szervezeti felépítéséről elmondta, hogy a ta­gok egyszerű többségi szavazással elnököt, ügyvezető elnököt, társ­elnököt választanak. A többtagú ve­zetőséget az indokolja, hogy való­ban érdemi munkamegosztás ala­kuljon ki. Az elnök kapcsolatot tart fenn a kamara szerveivel, szakmai, koncepcionális irányítást végez. Az ügyvezető elnök rendszeresen fog­lalkozik az operatív teendőkkel, a felmerülő érdemi problémákkal, a technikai feladatokat pedig a titkár látja el. A társelnökök a később megalakuló szekciókat vezetik. A pontos tevékenységi köröket a klub fogja meghatározni első ülésén az elnök és az ügyvezető elnök javas­lata alapján. A klub elnökének Menyhárt Jó­zsefet, a Sphero-Evig, az első ter­melő vegyesvállalat magyar vezető­jét, ügyvezető elnöknek Toldy­ösz Ivánt, a kooperációs tagozat társel­nökét választották meg. Mindkettő­jüket három évi időtartamra. A formaságokat követően Toldy­­ész Iván ügyvezető elnök ismertet­te az eddig megtett lépéseket, s el­­­­képzeléseit a működésre vonatko­­­­zóan. Az alakuló ülést két korábbi­­ összejövetel előzte meg, ahol a­­ problémák már felszínre kerültek , (VILÁGGAZDASÁG, 1986. június­­ 28., 3. oldal). Melyeket tudták ezek közül megoldani? Korábban az árhivatal­­ szankcionálni akarta az egyik ve­gyesvállalatot tisztességtelen ár al­kalmazása miatt. Sikerült elérni, hogy egyelőre nem foglalkoznak az üggyel. Toldy-ész Iván felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy árkér­désben célszerű előbb az árhivatal­lal konzultálni vagy a klub vezető­ségét felkeresni. Lépéseket tesznek gépkocsiügyben, a devizában jelent­kező utazási költségek és napi­díjak ügyében is. Megváltozik, liberáli­sabbá válik a vegyesvállalatok te­kintetében az exportot elősegítő importszabályozás rendszere. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy érdekképviseleti szerepet kí­vánnak betölteni, ezért a tagok ál­tal javasolt témákban meghívják a felsőbb vezetés képviselőit. Az ülé­seken mindig jelen lesznek a Pénzügyminisztérium és a Magyar Külkereskedelmi Bank illetékesei. Sugár Tamás, a kamara szakta­nácsadója ismertette a vegyesvál­lalatokra vonatkozó rendeletcsomag korszerűsítését, amelyet a Gazdasá­gi Bizottság jóváhagyott. Kiemelte a devizaszabályozás kérdését, amely a jövőben kevésbé lesz bürokra­tikus. Az Országos Tervhivatal el­különítve fogja kezelni a vegyesvál­lalatok jövő évi importjához szük­séges konvertibilis deviza lehető­séget. Ehhez kérték azokat a ve­gyesvállalatokat, amelyek tőkésor­szágokból importálnak, hogy közöl­jék az 1986. évi export tényadato­kat és az 1987. évre tervezett im­portadatokat k­ocsit vámelőjegyzéses formában öt évi időtartamra, amit egy év­el meg lehet hosszabbítani. Utána kocsinak el kell hagynia az or­­zágot. Az üzemeltetési feltételek között sincs nagy különbség. Korábban minden vegyesvállalati gépkocsi C r­endszámmal futott. Ezeket a rend­­zámokat most bevonták. Januártól ,é­s gépkocsit csak akkor lehet üze­­meltetni, ha a forgalmi engedély­ben tulajdonosként a külföldi fél­zerepel. Ebben az esetben hivatásos gépkocsivezető tartósan nem hasz­­nálhatja. Ha pedig ajándékozás ut­­án vám fizetésével került a vegyes­­vállalathoz, akkor belföldi rendszá­­mot kell használni, feltehetően VV-t. (Az üzemeltetés szabályozása sem tartozik hatósági körbe.) A jelenlevők felpanaszolták, hogy az utazási keret ugyanúgy korlá­­tozza a vegyesvállalatokat, mint a 100 százalékig magyar tulajdonú u­­zat, a külföldi igazgatók utazás szempontjából azonos elbírálás alá esnek. Mint Sugár Tamás elmond­ta, a nem önálló külkereskedelmi jogú vállalatok utaztatási szabályo­zása nem változik. Az önálló kül­kereskedelmi jogú vegyesvállalatok szabadon dönthetik el, hogy saját munkatársaikat hányszor utaztat­ják. Ez azonban a kereten felül ugyanúgy esik a latba, mintha im­portálna a vállalat, tehát saját de­vizamérlegét befolyásolja. Ha devi­zamérlege aktív, élhet jogával. Korlátozó jövedelemadó? Azoknak az országoknak az ál­lampolgárai, amelyekkel kettős adó­zást kizáró egyezményük van, ott fizetnek adót, ahol 183 napnál to­vább tartózkodnak — hallottuk az ülésen. Ha ez Magyarország, akkor itt be kell vallaniuk saját orszá­gukban szerzett jövedelmüket is. Általános költségként az összesített jövedelemből levonható 28 százalék (korábban 23 százalék), lakásbér­letre havonta maximum 20 ezer fo­rint. Egy nyugatnémet állampolgár forintra átszámított jövedelme — ismervén a kereseti viszonyokat — minden levonható költség ellenére is valószínűleg a 75 százalékos adó­zási sávba fog esni, szemben azzal a 30—40 százalékkal, amit saját hazájában fizetne. Mint az illetékesek elmondták, a Pénzügyminisztériumnak van egy reálisabb elképzelése is: a külföldi munkavállaló adószakértővel igazol­ja, hogy személyi jövedelme után hány százalékot fizetne saját or­szágában, és azt veszik itthon fi­gyelembe. Az új rendelkezések megismerése­­ után is jócskán maradt megoldatlan probléma a vegyesvállalatok tarso­lyában. Néhánynak az enyhítésére van kilátás, másokéra, úgy látszik nincs. A számviteli rendszer például — mint hallottuk — egyszerűbb lesz, nagyjából a nyugatnémet min­tához hasonló új számlakeret fog megjelenni 1987 elején. A telefon- és a telexhálózat bővítése még min­dig nem tartozik a könnyen elintéz­hető ügyek közé Magyarországon: mint az egyik vegyesvállalat képvi­selője elmondta, 2 millió forintju­kat használja a posta két éve ka­matmentesen, de vonalat azóta sem kaptak. Egy másik vegyesvállalat fél éve vár egy Pénzügyminiszté­rium által apportként engedélyezett berendezés devizamentes behozatali formaságának pecsétjére. Szóba ke­rült, hogy devizabelföldinek minő­sülő külföldi munkavállaló részére is csak valutáért lehet gépkocsit bérelni. Sok tekintetben hátrányo­san érzik magukat a nem önálló külkereskedelmi jogú­ vegyesvállala­tok. S még sorolhatnánk a példá­kat, amelyeket a külföldiek nehezen értenek meg. F. P. Megoldandó ügyek Riedl Péter, a Pénzügyminiszté­­rium képviselője és Kádár Attila­, a Sicontact Kft. gazdasági vezetője foglalkozott a gépkocsiügyekkel. El­mondták, hogy a vegyesvállalatok­ra nem terjednek ki a magyar gép­­kocsi-rendeletek. Eltérően szabá­lyozzák a beszerzés módját a darab­számot, a típusválasztékot. Így az importból évente 60 darabot el kell különíteni a vegyesvállalatok részé­re, s 1987-ben e cégek nyugati autó­kat is igényelhetnek. Milyen egyéb módjai vannak a beszerzésnek? Normál beruházás­ként vásárolhatják meg a Magyar­­országon forgalomban lévő autókat. A típusok és az átfutási idő isme­retesek. De beszerezhető gépkocsi a külföldi partnertől apportként az alaptőke 10 százalékáig. A Kon­­sumexen keresztül is vásárolhat a külföldi, de mint hallottuk, ez sem zökkenőmentes. Továbbá a kül­földi partner kölcsön adhatja a gép­ ­i MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA FONTOSABB ESEMÉNYEIRŐL Január 5. Győr, Tanácsköztársaság u. 3. A kamara elnöke előadást tart Győrött, az MSZMP városi bizott­sága felkérésére pártpropagandis­ták, gazdasági vezetők és a helyi sajtó munkatársai előtt, gazda­ságpolitikánk és gazdasági pro­pagandánk időszerű kérdéseiről. Január 7. 14 órakor Az ipari miniszter, az ágazati szakszervezetek főtitkáraival meg­állapodva, konzultációs fórumot tart az 1987. év indításának gondjai, a termelési és exportfel­adatok teljesítését akadályozó té­nyezők feltárására. A konzultáció­ba a miniszter felkérésére bekap­csolódnak a kamarai testületek vezetői, iparvállalati és a külke­reskedelmi vállalatok vezetői. Január 7. Az Ipari Minisztérium felkérésére a kamara tájékoztatási főosztálya szovjet gazdasági és ipari szakér­tők részére szervez kerekasztal­­megbeszélést. A megbeszélés té­mája a magyar vállalatok és nyu­gati cégek közötti vegyesvállalati tapasztalatok. Tájékoztatást ad Makray György. Január 8. A kamara területi főosztálya a te­rületi bizottságok titkárainak részvételével megbeszélést tart, amelyen áttekintik az 1987. évi feladatokat. Részt vesz a megbe­szélésen Beck Tamás, a kamara elnöke. Január 8. 14.30 órakor 633. terem­etést tart a kamara filmbizott­sága, amelynek napirendjén a kö­vetkező témák szerepelnek: — Az 1986. évi Cannesi Nemzetközi Reklámfilm Fesztivál díjazott filmjei bemutatásának előkészí­tése. — Beszámoló a XI. Magyar Propagandafilm Szemléről. — 1987. évi feladatok. 1987. JANUÁR 3. nda A Csepeli Szerszámgépgyár tőkés exportja A Csepeli Szerszámgépgyár ta­valy megpróbálta kihasználni a vi­lágpiacon tapasztalható fellendü­lést. Ennek révén 10 százalékkal nö­velte konvertibilis expotját, és mintegy 350 millió forint értékben szállított szerszámgépeket Nyugat- Európába és tengerentúli cégeknek. A gépgyár tavalyi árbevétele egyéb­ként meghaladta a 2 milliárd fo­rintot. Bár az első félévet még veszteséggel zárta, év végére mégis sikerült 150 millió forintnyi nyere­séget elérnie. Az idei évben az ár­bevételt legalább 10 százalékkal kí­vánja növelni a szerszámgépgyár. (MTI)

Next