Világgazdaság, 1987. június (19. évfolyam, 103/4602-123/4622. szám)
1987-06-02 / 103. (4602.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1987. JÚNIUS 2., KEDD XIX. ÉVFOLYAM, 103. (4602.) SZÁM Tények és gondolatok A hét krónikája Még nem tudni, hogy — mint Moszkvában fogalmaznak — „huligánkodásról vagy komolyabb dologról” van-e szó, a Szovjetunióban nagyon komolyan veszik annak a nyugatnémet kamasznak a tettét, aki behatolt szovjet területre és a moszkvai Vörös teret szemelte ki átalakított Cessna típusú gépének leszállóhelyéül. A párt politikai bizottsága egy nappal az eset után, pénteken megbírálta a honvédelmi minisztérium munkáját. Nyugállományba helyezték a honvédelmi minisztert, valamint a légvédelmi erők főparancsnokát. Nyugaton főként az keltett feltűnést, milyen gyors volt a válasz. Falin volt bonni szovjet nagykövet, az APN hírügynökség vezetője szerint „bizonyos szempontból köszönet is illetheti a behatoló Mathias Ziustot, hogy felhívta a figyelmet egyes hiányosságokra”. A Rust-eset nyugati hírügynökségek értékelése szerint másra is emlékeztet. t Tevezetesen arra, hogy Gorbacsov pártfőtitkár helyzete szilárd, Gorbacsov habozás nélkül intézkedik az olyan kényes ügyekben is, mint amilyen például a hadsereg vezetése. Abba még belegondolni is rossz, hogy milyen bonyodalmakat okozhatott volna, ha a határsértő — mint feltételezik — nem pusztán önmagára akarta volna felhívni a figyelmet, hanem másmilyen szándékai lettek volna. A Reuter hírügynökség a Georgetowrn Egyetem terrorizmus-szakértőjét idézi. Kuppermann szerint „ostobaság volna azt képzelni, hogy ilyesfajta dolgok nem történhetnének'' meg akár Amerikában is”. Kuppermann emlékeztet arra az 1974-es esetre, amikor egy katona helikopterével a Fehér Ház kertjének pázsitján szállt le. Az elnöki rezidenciát föld-levegő rakétarendszer védelmezi, de „még a rakéták sem küszöbölik ki az emberi tévedés lehetőségét”, arról nem is szólva, hogy a rakétarendszer is meghibásodhat. A világ mindennél jobban óhajtja, amit úgy neveznek: biztonság. Arról persze, hogy ki mit ért ezen, már megoszlanak a vélemények. A Varsói Szerződés mindenesetre most új katonapolitikai megközelítést ajánl a nyugatnak: tárgyalni kellene — hangzik a múlt héten Berlinben megfogalmazott indítvány — a két szövetségi rendszer katonai doktrínájáról, nyilvánossá téve őket, a NATO és Varsói Szerződés haderőinek szerkezeti aránytalanságairól is. (A NATO azt állítja, hogy a Varsói Szerződés hagyományos erői fölényben vannak Európában.) A NATO válaszáról mindenesetre többet tudhatunk meg a jövő héten, amikor a vezető tőkésországok csúcsértekezletet tartanak Velencében és a NATO Külügyminiszterei Reykjavíkban... üléseznek. Tegnap érkezett a hír (igaz, egyáltalán nem keltett meglepetést), hogy a nyugatnémet kormánykoalíció végül egységes álláspontot tudott kialakítani. Bonn immár támogatja az úgynevezett kettős nulla megoldást, azaz az "Európában elhelyezett közepes hatótávolságú, illetve harcászati-hadműveleti atomrakéták leszerelését. Ez megkönnyítheti a NATO választ a Varsói Szerződés leszerelési indítványaira. Gyorshírben jelentették a hírügynökségek, hogy India a hét közepén ,,fegyvertelen” hajót küld a Sri lanka északi részén lévő tamil többségű Jaffna félszigetre. A tamil gerillák a többségi szingalézek ofenzívája ellen küzdenek. A hír azért keltett meglepetést, mert Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök mind ez ideig óvakodott attól, hogy ilyen nyíltan a szakadár tamilok mellé álljon. Igaz, Indiában 50 millió tamil él a Srí Lankával szemben lévő Tamil Nadu államban (ahol egyes hírek szerint kiképzőközpontokat tartanak fenn a srí lankai tamil gerillák számára), de Gandhinak sem érdeke egy olyan szeparatista felkelés egyértelmű támogatása, amely önálló tamil állam megteremtését tűzi ki céljául. Nyilván most akkora nyomás nehezedik rá saját tamiljai részéről, hogy kénytelen némi segítséget nyújtani a gerilláknak. Srí Lankát még néhány éve is „mintaországként” állították a fejlődő világ elé. A létviszonyolő tűrhetőek voltak, az önkény elviselhető, a fejlődés kielégítő, igaz, a kisebbségi tamilokat egyre jobban elnyomták. A tamilok lázadása, amely immár több éve egyre nagyobb méreteket ölt, csak betetézi a tea és a kaucsuk árának esésétől szenvedő ország gondjait. A fejlesztési szakértők menekülnek a hajdani Ceylonból, amely egyre inkább a hétfőn meggyilkolt Karami miniszterelnököt gyászoló Libanonra hasonlít. Libanonban Karami halála után pánikszerű felvásárlási hullám indult meg — jelentik a hírügynökségek. Az emberek attól tartanak, hogy , minden megtörténhet”. A 65 éves, nagy tekintélynek örvendő szunnita politikus annyira közel állt Szíriához, hogy szerinte Libanon és Szíria „egy nemzet — két ország”. Karami februárban rendteremtés céljából behívta a szíriai csapatokat, emiatt összekülönbözött Gemayel elnökkel (aki most nemzeti gyászt hirdetett) és nyilván mindazokkal a mohamedán csoportokkal is, amelyek nem rokonszenveznek Szíriával. Fontos világgazdasági évforduló lesz június 5-én. Negyven esztendővel ezelőtt pontosan ezen a napon hirdette meg George Gatiért Marshall, akkori amerikai külügyminiszter a Harvard egyetemen mondott beszédében azt a nagyszabású koncepciót, amely Marshall-tervként vonult be a történelembe. Amerika akkoriban nagyon erős volt, Európa viszont le volt rongyolódva és tőkeéhesebb, volt, mint valaha. A mai árakon számolva 90 milliárd dolláros tervet csak Nyugat-Európa fogadta el, Kelet-Európa — Jugoszlávia kivételével — nem (talán most nem lenne fenntartás nélkül visszautasító). A pénzt zömmel amerikai áruk exportjának finanszírozására fordították. Az idők változnak. Manapság Amerika nem a világ fő hitelezője többé, hanem fő hitelfelvevője. Az akkori tetemes kereskedelmi aktívumokat egyre nagyobb passzívumok váltják fel (tavaly például 170 milliárd dollár összegű volt az importtöbblet) és Washingtonnak a protekcionizmus fegyverével is fenyegetőznie kell (sőt ezt a fegyvert alkalmasint el is sütögeti), hogy a külkereskedelmében az eddiginél jobban kiegyensúlyozza. Az amerikai állam tartozásai megközelítik a 2000 milliárd dollárt. Az „Egyesült Államokat onnan olyan válság”fenyegeti, mint 15 évvel ezelőtt a csődbe jutott NewYork városát” — mondotta a legnagyobb amerikai város pénzügyi képviselői előtt mondott beszédében Rohatyn vezető amerikai bankár. „Az, ami öt-hat esztendővel ezelőtt csak lehetőség volt, később pedig valószínűség, immár bizonyosság. Csak az a kérdés, hogy mikor következik be” — mondja a Lazard veres pénzintézet neves bankára. A 2000 milliárd dolláros államadósságot csak tetézi, hogy a cégfelvásárlási hullám nyomán egyes vállalatok felettébb eladósodtak (mivel kölcsönpénzből vettek részvényeket). „Amerika a nyolcvanas években túl sok külföldi pénzt használt fel, eretén felül költött hadikiadásokra és népjóléti célokra, miközben leszállította az adókat és túl sokat kölcsönzött a harmadik világnak. Az egyik, talán nem is a legszembetűnőbb jelenség, hogy immár a külföldi tőkétől függünk az állami kiadások finanszírozásában. Az Egyesült Államok az utóbbi hét évben történelmének legfelelőtlenebb költségvetési politikáját követte” — mondta Rohatyn. Ilyen háttérrel indul el a hét közepén Nyugat-Európába Reagan elnök. Feltehető, hogy a jövő hétfőtől szerdáig tartandó velencei tőkés csúcson is arra fogja buzdítani Japánt és az NSZK-t: méginkább ösztönözzék gazdaságukat, mivel ez valószínűleg az amerikai áruk iránti keresletet is növelné, tehát hozzájárulna az amerikai kereskedelmi deficit lefaragásához. Japán, Velencére időzítve, 7 ezer milliárd jen értékű csomagtervet jelentett be a múlt hét végén (VILÁGGAZDASÁG, 1987. május 29., 1. oldal). Tokió növeli kiadásait, és állami bevételekről mond le adókedvezmények nyújtásával. Yeutter, Reagan kereskedelmi főmegbízottja szerint Nakaszone miniszterelnök „büszke lehet a csomagtervre”. Baker pénzügyminiszter szerint viszont most még nem lehet megalapozott véleményt mondani a tokiói ígéretek hatékonyságáról. Nyugat- Európa sem siet a dicséretekkel. Washington fő célpontja Velencében feltehetően Bonn lesz. A nyugatnémetek eddig — az inflációtól tartva — méginkább ellenálltak a gazdaságélénkítésre vonatkozó amerikai buzdításoknak, mint Tokió. Pöhl, a Bundesbank elnöke heidelbergi beszédében leszögezte: az NSZK-nak szűk a mozgástere a gazdaság élénkítésére, egyáltalán nem biztos, hogy valamiféle gazdaságösztönző terv segítségével a nyugatnémet exporttermékek egy részét át lehetne irányítani a belső piacra. Az adós országok mindenesetre aggodalommal tekintenek a jövőbe: ha Washington kamatemeléssel igyekszik betömni a költségvetés lyukait, akkor bizony az ő terheik is számottevően növekednek. Kelet-európai körútra indul a héten Csao Ce-jang kínai ügyvezető pártfőtitkár és miniszterelnök. Miközben a politikai kapcsolatok szívélyessé váltak Pekiing és Kelet- Európa között, a kereskedelem fejlesztési lehetőségeit a fizetőképesség és a termékválaszték behatárolja. Az Új-Kína jelentéséből kiderül, hogy Kína kereskedelme Lengyelországgal, az NDK-val, Csehszlovákiával, Magyarországgal és Bulgáriával az idén a tavalyi 2,8 milliárd dollárról 2,6 milliárdra zsugorodik, mivel Kínának keveseb pénze van az importra. A körútnak az egyik fő célja lesz minden bizonnyal új lelket lehelni a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokba. Boronkay Tamás NAPRÓL NAPRA + LENGYELORSZÁG EXPORTBŐVÍTŐ HITELEKRE számít a Világbanktól. (2. oldal) + NICARAGUA KŐOLAJSZÜKSÉGLETÉNEK mindössze 40 százalékát szállította az idén a Szovjetunió. (2. oldal) + A LÍZING NÉPSZERŰSÉGE hazánkban nemcsak e konstrukció előnyeivel magyarázható — mutat rá cikkünk, a hazai és az osztrák tapasztalatokat egybevetve. (3. oldal) + A THATCHER-KORMÁNY NYOLC ÉVÉNEK gazdasági mérlegét vonja meg ma kezdődő, kétrészes cikkünk. (4. oldal) + HOGYAN ALAKULT A KÉT NÉMET ÁLLAM KERESKEDELME tavaly? (5. oldal) + CSEHSZLOVÁKIA AGRÁREXPORTJÁBAN szerkezeti átalakulás megy végbe. (6. oldal) Negyedéves mérleg Nőttek a jugoszláv vállalati veszteségek Jugoszláviában az idei év első negyedében az ipari termelés 3,1 százalékkal, a konvertibilis export 4,6 százalékkal, a szocialista szektorban foglalkoztatottak reáljövedelme pedig 2,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva — mutatják a most közzétett hivatalos belgrádi adatok. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a legmagasabb — 178 508 dinár — ezúttal is Szlovéniában, a legalacsonyabb — 82 853 dinár — Makedóniában volt. Folyó áron számítva a nemzeti jövedelem 80,6 százalékkal haladta meg az időarányos tavalyit. Ennek a növekedésnek a hátterében szinte kizárólag az infláció áll, a termelékenység gyakorlatilag nem javult. Az idei első negyedévben az ország több mint 7 ezer termelő vállalata gazdálkodott ráfizetésesen, veszteségeik együttesen elérték a 912 milliárd dinárt, vagyis a negatív szaldó 143 százalékkal múlta felül az időarányos tavalyit. Március végén 3400 vállalatnak nem volt pénze a folyószámláján, ezek a vállalatok 840 ezer embert foglalkoztatnak. Enyhíthet a gazdasági gondokon, hogy az EGK kész 550 millió ECU (megközelítőleg 610 millió dollár) hitelt folyósítani Jugoszláviának. Ennek részleteiről várhatóan a közeli napokban végleges megállapodás születik (VILÁGGAZDASÁG, 1907. május 28. X. oldal). A hitelt az EGK miniszteri tanácsának javaslata szerint a jugoszláv közlekedési hálózat korszerűsítésére szánják, s 6 év alatt kellene viszszafizetni. Az EGK a megemelt kölcsönnel -- írják a belgrádi lapok - gyakorlatilag jelt adott a többi külföldi hitelezőnek: ne emeljenek akadályokat az idén esedékes jugoszláv törlesztések refinanszírozása elé. Jugoszláviának az idén mintegy 3 milliárd dollárt kellene visszafizetnie. Belgrádban azt is remélték, hogy Brüsszel, az új hitel kamatköltségeinek a csökkentésére is jóváhagy bizonyos összeget — 40 millió ECU-t — visszatérítési kötelezettség nélkül, ezt a kedvezményt azonban az EGK nem adta meg. (MTI) Eisiekdik a refifianszírál sikressilák megyarországisrí A Magyar Nemzeti Bank - a vállalatok és szövetkezetek hitelkeresletének befolyásolása és az egyensúly javítása érdekében -- június 1-jei hatállyal 2 százalékkal megemelte a bankok és pénzintézetek által igénybe vett rövid lejáratú refinanszírozási hitelek kamatát. Ugyanilyen mértékben emelkedik a június 1-je után viszontleszámításolásra benyújtott váltók kamatlába is. Nem módosul az exportból származó követeléseket finanszírozó jegybanki hitelek kamatlába. Az intézkedés a lakosság által igénybe vett hitelek kamatait nem érinti. (MTI) MEGALAKULT A FLEXYS RT. Vegyesvállalat a gyártásautomatizálás elterjesztésére Számítógéppel irányított gyártórendszerek, és technológiák elterjesztésére részvénytársasági formában, 34 százalékos külföldi részvétellel, vegyesvállalat alakult Budapesten Flexys Gyártásautomatizálási Rt. néven. A magyar—osztrák közös tulajdonban lévő Rt. közgyűlése után tegnap az alapítók sajtótájékoztatón ismertették elképzeléseiket. A magyar fél elsősorban szellemi exportban, az osztrák partner pedig az automatizálási rendszerekben való beszállításban érdekelt. A részvénytársasági forma elég ritka a vegyes vállalatoknál, annak ellenére, hogy ott 1987. január elejéig csak akkor lehetett létrehozni, külön minisztertanácsi engedély nélkül, ha a részvényesek között külföldi partner is volt. A közgyűlését tegnap megtartott Flexys Rt-vel is csupán féltucatra tehető számuk. Az okok a vegyesvállalatokra vonatkozó pénzügyi szabályozásban rejlenek, amely ellentmond az érvényben lévő 1875-ös kereskedelemi törvényben leírtaknak, például az alapítás meghirdetésének nyilvánosságáról. Az alapítók, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, a Transmerkx GmbH (a második legnagyobb osztrák bank, az Österreichische Landerbank leányvállalata), és — mivel az alapítás ötlete már évekkel ezelőtt felmerült — az Állami Fejlesztési Bank. A részvénytársasági formát Edelényi László, a Flexys Rt. vezérigazgatója szerint elsősorban az aránylag nagy, 150 millió forintnyi alaptőke indokolta, valamint az, hogy ez aforma felel meg legjobban a tulajdonosi érdekeknek. Miután a részvények jegyzése január 30-ig tartott, az Állami Fejlesztési Bank helyébe a Budapest Bank Rt. lépett, és az MTA— SZTAKI, mint főrészvényes mellett, a legnagyobb magyar részvényhányadot tartja a kezében. (Megjegyzendő, azonban, hogy az MTA— SZTAKI részvénytőkéjének döntő részét az OMFB adta.) Az osztrák Transmerkx GmbH az MTA— SZTAKI-val közel azonos mértékben részesedik az alaptőkéből. (Az Rt-ben van még egy belföldi részvényes, igaz, elenyésző részvényhányaddal. Ez az USA-beli Compumax kisvállalat, amely az MTA— SZTAKI-val régebbről jó kapcsolatot tart fenn. A részvénytársaság további tagja a Technova, az Invest Bank, az Intercooperation, az Orient Kisszövetkezet, és a SZAMALK. Milyen előnyöket várnak a fő részvényesek a tervezett 10 százalékos osztalékon túl a vegyesvállalattól? Edelényi László vezérigazgató úgy látja, hogy ily módon jobban lehet kamatoztatni azt a magyar szellemi tudást, amely a gyártásautomatizálási rendszerek totovábbfejlesztésében, a számítógépes konstrukciók tervezésében kiteljesedett. Ausztriában ugyanis éppen erre a tudásra van szükség, mivel ott a könnyen elérhető korszerű technika következtében nem alakult ki olyan kutatási-fejlesztési háttér, mint amilyen az előbbi hiánya miatt, kényszerből, megteremtődött Magyarországon. A szellemi exportért cserébe pedig valószínűleg megnő a lehetősége a hardverbehozatalnak, azaz a számítógépek, technikai berendezések importjának. Ebben egyébként az osztrák fél is érdekelt, hiszen bővíteni kívánja az osztrák ipari cégek automatizálási rendszerekbe való beszállítási lehetőségeit. Az osztrák—magyar együttműködési lehetőségeket jelzik azok a tárgyalások, amelyeket a Flexys már elkezdett az ausztriai ELIN villamosgépipari tröszttel, a Sie(Folytatás a 3. oldalon)