Világgazdaság, 1987. augusztus (19. évfolyam, 147/4646-165/4664. szám)
1987-08-01 / 147. (4646.) szám
207- augusztus 1. MŰSZAKI FEJLŐDÉS DÉL-KOREÁBAN A dél-koreai vállalatok, amelyek már kemény versenytársak az olcsó feldolgozóipari termékek piacán, magasabb szintű áruk piacaira akarnak behatolni fejlettebb műszaki megoldások segítségével — írja az Asian Wall Street Journal. A kormány nagy támogatásokkal és az exportot előmozdító intézkedésekkel segítik őket abban, hogy az elkövetkező évtizedben darabot hasíthassanak ki maguknál a bonyolult termékek piacából. Min Pjong-csun a Goldstart Co. ügyvezető igazgatója szerint „Dél-Korea átmeneti helyzetben van, most válik olcsó tömegcikkek termelőjéből nagy hozzáadott értékű, magas műszaki színvonalú cikkek gyártójává”, azaz áttér a viszonylag drága, nagy hasznot hozó javak termelésére. A kulcsszó az átmenet. A délkoreaiak a közeljövőben nem fognak szuperkomputereket, vagy divatos sportkocsikat gyártani. A haladás nagyrészt csak kis hangsúlyváltozást jelent, hiszen az új termékek többnyire még a rajzasztalon vannak. Egyes japán szakértők nem hiszik, hogy Dél-Korea betör azoknak a jó minőségű termékeknek a piacára, amelyeket Japán és a Nyugat birtokol. A dél-koreai ipar azonban már korábban is meglepte a kétkedőket. Ezenkívül sok nyugati elemző szerint a műszaki színvonal emelése elkerülhetetlen, mert a dél-koreai valuta egyre erősebb lesz, a munkaerőköltségek emelkednek, és a kevésbé fejlett ázsiai szomszédok fenyegetik az olcsó termékek piacát. A dél-koreaiaknak nincs más választásuk, mint hogy magasabbra törjenek. A dél-koreai műszaki fejlődés egyik példánya a Samsung miniatűr felvevője beépített kis képmagnóval (camcord), amely könyvnagyságú, 4 milliméteres szalaggal működik, és a dél-koreaiak maguk tervezték. A 2,2 millió dolláros fejlesztés eredménye tavaly feltűnést keltett az amerikai elektronikai kiállításon. A másik példa a Hyundai gyár új közepes árszínvonalú gépkocsija, amelyet most próbálnak ki, és amelyet az Egyesült Államokba akarnak exportálni. Dél-Korea tavaly több mint 300 ezer egyszerű gépkocsit exportált, de az alacsony árak már nem elegendők a jövőben a növekedéshez. Dél-Korea elsősorban azokra a piacokra vetett szemet, amelyek jelenleg Japán legfontosabb piacai. A múltban a dél-koreai vállalatok elsősorban az elavult külföldi eljárásokkal gyártott olcsó termékekből éltek, előnyük az volt, hogy a versenytársakénál olcsóbbak voltak. Ezzel a módszerrel azonban látványos sikereket értek el. A kormány erősen ösztönzi a vállalatok fejlesztési törekvéseit. A tudományos és technológiai ügyek minisztériumának fejlesztési programja szerint 2001-ig Dél-Koreának a bonyolultabb személyi számítógépek „work stations” piacának 10 százalékát kell megkaparintania. Az Állami Távközlési Kutató Intézet több nagy vállalattal együtt 70 millió dolláros programot dolgozott ki, amely szerint 1990-ig megtervezik a koreai szupennin komputert. A kétkedők túl nagyravágyónak tartják Szöul terveit, hiszen az ország sok műszaki eljárás területén még hátul kullog. Különösen nehéznek tartják különféle eljárások egy termékben való egyesítését, amire példa a Samsung kis 4 milliméteres képmagnója. Valóban, ez a termék még fontos japán alkatrészeket is tartalmaz, akárcsak a Hyundai új gépkocsija. Nagy lépést jelent azonban, hogy a koreai mérnökök kezdik maguk tervezni termékeiket, és nem mások tervei alapján gyártanak. (AP—DJ) m. Amerikai közgazdászok azon a véleményen vannak, hogy a gazdasági növekedés az Egyesült Államokban nem törik meg az év második felében sem, az elkövetkező időszak gazdasági tevékenységét jelző szintetikus mutató 0,8 százalékkal ugrott meg júniusban, s már ötödik esetben jelzett növekedést az idén. A londoni City, amely a világ legnagyobb pénzügyi központja, mindinkább a szigetország egyik legjelentősebb valuta- és profitszerző intézményévé növi ki magát. A City pénzintézetei tavaly már 9,4 milliárd font hasznot könyvelhettek el, ami jelentős emelkedés az 1985-ös 6,6 milliárdhoz képest. A jelenti ■HP Csehszlovákiában, csütörtökön megindult a dukoványi atomerőmű utolsó, 440 megawattos blokkjának próbaüzeme. Leértékelték a jugoszláv dinárt A jugoszláv dinárt pénteken a nyugatnémet márkáihoz képest 8,3 százalékkal leértékelték — jelenti a DPA hírügynökség. Ezentúl egy márkáért 395 dinárt adnak. Július elején még 350 dinárt ért 1 márka, az év elején pedig 230-at. Az országban, mint ismeretes, a fogyasztói árak, évi szintre kivetítve, 100 százalékot meghaladó ütemben emelkednek. A devalválás célja a jugoszláv export gazdaságosságának fenntartása a vágtató infláció körülményei között. (Reuter) IRODATECHNIKA Az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Bútorkereskedelmi Vállalat, az OFOTÉRT Vállalat, a SALDO Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat, a RODATA Ügyvitelgépesítési és Szolgáltató Leányvállalat és a Tisza Bútoripari Vállalat létrehozta a CATERGON Irodatechnikai Műszaki és Szolgáltató Betéti Társulást.. A vállalkozás célja* • korszerű irodai és ügyfélszolgáltai munkahelyek kialakítása, irodaházak berendezése a tervezéstől a kulcsátadásig • irodai célú számítástechnikai harware és software termékek forgalmazása, fejlesztése, a meglevő rendszerek átalakítása, bővítése ■ korszerű és hagyományos irodagépek /számítógépek, telefasx, fénymásológépek, iratmegsemmisítőgépek, írógépek, stb. • egyedi és széria irodabútorok tervezése és értékesítése • irodai munka szervezése, munkafolyamatok betanítása, oktatása • lízing cím: Budapest, V., Stollár B., u.. 3/a.. 1055 Tel..: 326-590 Tartályhajókon tárolja többlettermelését az OPEC számos tagállama Egyre nagyobb mennyiségben készletez olajat a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) jó néhány tagországa, élükön Szaúd-Arábiával vélekednek olajipari körökben, így akarják csökkenteni az árakra nehezedő nyomást, amit növekvő kitermelésük idézhet elő. Feltehetően a készletezés szolgál magyarázattal arra az ellentmondásra, hogy az OPEC — saját állítása szerinti — napi termelése nem haladja meg a 16,6 millió barrelt, mértékadó olajipari körök szerint viszont júliusban már 18 millió barrel fölött volt az együttes OPEC- teljesítmény. Olajipari szakértők arra hivatkoznak, hogy Szaúd-Arábia az utóbbi napokban több nagy tartályhajót bérelt, vagyis ezekben a vízi járművekben, a tengeren tárolja olaját. Egyes vélemények szerint mintegy 30—40 millió hordónyi olajat halmozott fel a hajókban. New York-i olajipari források szerint a királyság tartja magát termelési kvótájához, nem így viszont a készletezésiben hozzá hasonló gyakorlatot folytató Kuvait (nem egészen 1 millió barreles engedélyezett kvótája fölött termel 200—400 ezer hordóval). Az említett források szerint több más öbölmenti olajtermelő is túllépi kvótáját. (MTI, Reuter) A kormány tőkejuttatása a Renaultnak? A francia állami Renault Művek a legutóbbi 5 év alatt 30 milliárd frankkal növelte adósságát, amelynek összege ma már 54,3 milliárd frank, majdnem 10 milliárd frankkal több, mint a vállalat aktíváinak értéke. Most a francia kormány azt tervezi, hogy a hiánnyal azonos összegű tőkejuttatást ad a Renaultnak. Ez lehetővé tenné, hogy a jelenleg közüzemként működő cég vállalati formában működjön — írja, a Wall Street Journal európai kiadása. A végső cél aRenault magántulajdonba adása volna, noha neve nem szerepel a reprivatizálásra kijelölt cégek listáján. A Renault-t 1945-ben államosították, mert a tulajdonoscsalád együttműködött a német fasisztákkal. Az elkobzásról szóló rendelet értelmében a céget az ipari miniszter irányítja, és nem vonatkoznak rá a francia kereskedelmi jog szabályai, hanem közüzemi formában működik a „nemzet érdekében”. Ez a forma tette lehetővé, hogy a francia állam a költségvetésből pótolja a Renault veszteségeit. Az EGK bizottsága épp a hét elején indított vizsgálatot a Renaultnak juttatott támogatások miatt, mondván, hogy azok torzítják a versenyfeltételeket. A kormány azonban azt mondja, hogy egyszerűen részvényesi kötelezettségeit teljesíti. Most azt reméli, hogy a bizottságot meg lehet győzni: a tőkejuttatás terve, ha jóváhagyják, lépés lesz az autógyárat az államhoz fűző kapcsolatok szétszakítása felé. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a jövőben a Renault a tőkepiacihoz fordulhat finanszírozásért és nem kell az államtól kérnie. A jogi változást azonban nem lehet végrehajtani a tőkejuttatás nélkül, ugyanis a vállalati formában működő cégnek ekkora hiány esetén csődöt kell jelentenie. A vállalat státuszának módosításához az is szükséges, hogy megszűnjön a vezteséges működés. Erre van remény, mert az idén már 1 milliárd frank nyereségre számítanak, szemben a tavalyi, több mint 5,5 milliárdos veszteséggel. (A vállalat forgalma 131 milliárd frank volt). A Renault-nak adott támogatást belföldön is ellenzi a legfőbb versenytársa, a francia Peugeot-részvénytársaság, amelynek vezérigazgatója szerint a Renaultnak, akárcsak a Peugeot-nak saját erejéből kell rendbe jönnie. A kormány ezt a bírálatot azzal akarja kivédeni, hogy a tőkejuttatás a tartozás leírásával történne, és nem újabb támogatás nyújtásával. (AP—DJ, Reuter) VILAGGAZDASAG ÁLLAMI MONOPÓLIUM ÉS VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG A közgazdasági tevékenység átalakításának irányvonala megfelel a szovjet gazdasági reform koncepciójának: jelentősen bővül a szállítók és a vevők önállósága, miközben felelősségük is növekszik, az adminisztratív módszerek alkalmazásáról pedig főként a gazdasági szabályozásra térnek át. E téren az az egyik legnagyobb hiba, hogy a vállalatok elszakadtak a külkereskedelmi műveletektől és gyenge az exportérdekeltségük is. Csaknem minden export—import műveletet — a forgalom 90 százalékát — néhány állami szervezet, elsősorban a külkereskedelmi minisztérium bonyolította le. Az idén változott a helyzet: több mint 20 különféle ágazati minisztérium és 78 nagy egyesülés és vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot. Az idén a külkereskedelmi forgalom 20 százalékát, a gép- és berendezésszállítás több mint 40 százalékát bonyolítják le az önálló külkereskedelmi jogú vállalatok. Ami konkrétan az exportot illeti, a szovjet gépek és berendezések több mint 65 százalékát közvetlenül a gyártók szállítják 1987-ben külföldre. Ezeket a szerződéseket még jórészt a külkereskedelmi minisztérium és a Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottsága kötötte, így lesz még 1988- ban is, azután az iparnak magának kell felkutatnia a megrendeléseket és megtalálnia a szállítókat. A külkereskedelmi jogot mindenekelőtt azok a vállalatok kapják meg, amelyek már korábban is exportálták termékeik jórészét. Az 1. Moszkvai óragyár például termékeinek 60 százalékát exportálja — 1990-re ez az arány 80—90 százalékot ér el. Jelentősen változik azoknak az iparágaknak, vállalatoknak a helyzete is, amelyek még nem kaptak ilyen jogot. Exportjukat és importjukat továbbra is a külkereskedelmi vagy más szervezetek intézik. A korábbi adminisztratív kapcsolat helyett, amelyben, gyenge volt a kölcsönös gazdasági felelősség,„most gazdasági szerződéses alapon folyó közvetítésről van szó. A közvetítő az exportáru értékének meghatározott százalékában kap jutalékot. A gyártó viszont nem marad passzív szemlélő, mint korábban, hanem tevékenyen részt vehet annak meghatározásában, milyen feltételek között exportálják termékeiket. Megváltozik a külkereskedelmi műveletekhez szükséges eszközök megszerzési módja is, korábban a vásárlásokra központilag biztosították a valutát, a szükséges cikkek beszerzésére pedig a szakminisztérium kapott megbízást. Az exportból származó valutabevétel is a központi alapba került. Ennek kis részét néha megkapta a vállalat, de azt nem használhatta fel önállóan, sőt, bármikor elvonhatták, más szükségletekből kiindulva újra elosztva. Most a vállalat a külföldön eladott termékért kapott valuta egy részét hosszú távra megszabott norma alapján a központi alapba, egy részét (10 százalékig) saját minisztériumának fizeti be. A többi saját valutaalapjába kerül. Ezt senki sem vonhatja el, ezzel a vállalat rendelkezik. Felhasználhatja a termelés fejlesztésére, rekonstrukciójára, részben pedig a szociális igények kielégítésére. Ha importigényeihez nem elég a valuta, akkor a vállalat a Külkereskedelmi Banktól világpiaci feltételek mellett kaphat valutahitelt, amit saját valutakeretébő kell majd visszatérítenie. Felvetődhet a kérdés, milyen a kapcsolat a vállalatok külgazdasági tevékenységének kiterjesztése és a még 1918-ban bevezetett állami külkereskedelmi monopólium között. Ezt a Szovjetunió ma is fontos elvnek tekinti, de a megvalósítási formái változhatnak. A 20-as évek elejétől, például a külkereskedelmi népbiztosság mellett sok állami cég és szövetkezeti társaság is kapott export-import engedélyt, és csak a 30-as évektől korlátozták a külkereskedelmi jogot ismét a népbiztosságra. Ma nincs szükség ilyen központosításra, ezért is változik most közgazdasági szabályozással a külkereskedelmi tevékenység. Állami monopólium marad azonban a fűtő- és nyersanyag, élelmiszer és más országos jelentőségű áruk külkereskedelme. (APN) Kísérlet a csehszlovák fogyasztási szövetkezeteknél A fogyasztási szövetkezetek is bekapcsolódnak 1988 januárjától a csehszlovák gazdálkodási kísérletbe; az egy vagy két dolgozót alkalmazó kis boltjaikban például azzal ösztönöznek majd jobb munkára, hogy az elért eredmények alapján osztalékot fizetnek. Más egységeknél a brigádformát alkalmazzák: ezeknél a brigádtanács osztja szét a bérösszeg 40 százalékát. (MTI) A Budapesti Vegyipari Gépgyár pályázatot hirdet önelszámoló rendszerben működő fejlesztő-tervező egységébe VEZETŐ FEJLESZTŐ munkakör betöltésére, általános vegyipari gép, haszonjármű tartályok és kazánok önáló fejlesztésére. Feltételek: gépészmérnöki diploma, legalább ötéves szakmai gyakorlat. A közgazdasági és kapcsolódó szakirányú ismeretekkel vezetői, konstrukciós gyakorlattal, illetve számítógépes, értékelemzési és idegennyelv-ismerettel rendelkezőket előnyben részesítjük. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk mellékelni. A pályázat tartalmazza a jelentkező eddigi szakmai tevékenységét, jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét, és fizetési igényét. Fenti területre tervezők, fejlesztők jelentkezését is várjuk. A pályázatokat a gyár személyzeti és oktatási osztályára kérjük címezni (1475 Budapest, Pf. 69.). További felvilágosítás az 573-244/142, vagy a 271-924 telefonszámon. VAGGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPIKIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthemer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7* Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft • Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posstahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetésiés Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 87,3102/9 07 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148