Világgazdaság, 1987. október (19. évfolyam, 188/4687-210/4709. szám)
1987-10-01 / 188. (4687.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A' MAGYAR KERESKEDSLK! KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VJUGGAZESSBJJ 1987. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK XIX. ÉVFOLYAM, 183. (4687.) SZÁM Az amerikai szenátus döntése nyomán AZ IRÁN ELLENI OLAJEMBARGÓ ESÉLYEI Miközben a telexek még arról közöltek hosszú elemzéseket, hogy Amerika egyre több iráni kőolajat vásárol, az Egyesült Államok szenátusa meglepő gyorsasággal egyhangúlag (98:0 arányban) megszavazta Dole szenátor indítványát, amely kimondja minden iráni árucikk, és mindenekelőtt a kőolaj importjának bojkottját. Az effajta tilalmakat persze ki lehet játszani — ha az eladó és a vevő érdekei megkövetelik —, de az embargó ennek ellenére nehezítheti az iráni olaj eladását, további gondokat okozva az egyre hevesebb belső viszálynak kitett országban. „Az olajembargó üzenet Teheránnak, hogy Amerika nem tűri a normális üzletmenetet Iránnal a jelen körülmények között” — szögezte le Dole szenátor, az elnökjelöltség egyik várományosa, az embargójavaslat benyújtója. A tilalom a jövő évi hadi költségvetéshez csatolt passzus, amelyet még a képviselőháznak (akárcsak az elnöknek) jóvá kell hagynia. Nemcsak az olajra vonatkozik, hanem minden Amerikába szállított iráni árura, a textíliától a pisztáciáig. Dole szenátor azzal indokolta az indítványt, hogy az iráni olajbevételek ,támogatják Teherán harci erőfeszítéseit, hozzásegítik a perzsa hadsereget Selyemhernyó típusú (Sakworm) kínai rakéták és más fegyverek megvásárlásához, amelyek a térségben tartózkodó amerikai hadihajók biztonságát is fenyegetik.” (Ezekben a napokban amerikai hadihajók és harci helikopterek már a tizedik kuvaiti tartályhajókonvojt kísérik az Öbölben). Az amerikai kormány tagjai részéről a reakció inkább óvatos. Schultz külügyminiszter New York-i sajtónyilatkozatában közölte, hogy meg kell vizsgálni az Amerikába irányuló iráni olajszállítások gyors felfutásának okait. „Ha nem fogunk iráni olajat vásárolni, akkor ezt megteszi más helyettünk. Ezért ajánlatos nagyon körültekintően eljárni” — mondta. Irak nyáron az Egyesült Államok második legnagyobb olajszállítójává lépett elő Nigéria után (VILÁGGAZDASÁG, 1987. szeptember 30., 2. oldal), de a szakértők szerint ez több egyedi tényező egybeesésének tudható be. Az Egyesült Államok tavaly napi 4,5 millió barrel kőolajat importált, ebből 93 ezer barrel jutott Iránra. Az idei év eddigi részében viszont az USA-ba szállított iráni olajmennyiség napi 231,5 ezer barrelra emelkedett. Az iráni olaj részben a Stark fregatt elleni iraki támadás nyomán lett kapós, amikor az amerikai olajcégek megijedtek, hogy a közel-keleti feszültség kiéleződése miatt esetleg romlanak beszerzési lehetőségeik. A másik ok, hogy míg több OPEC-ország tartja magát a Kőolajexportáló Országok Szervezete által elrendelt termeléskorlátozáshoz, Irán nem, és részben ennek tudható be, hogy az OPEC által előírt napi 16,6 millió barreles „globálkvótát” , nem sikerült tartani. (Egyes hírek szerint a napi termelés egyes időszakokban 20 millió barrel fölé emelkedett.) Ezért az exportkínálaton belül megnőtt az iráni olaj részaránya. Végül a nyáron átmeneti zavarok támadtak az Egyesült Államok olajellátásában, ezért a barrelenként hozzávetőleg 18 dollárért vásárolt iráni olajat 22 dollárért is el lehetett adni a New York-i határidős piacon. Mindent összevéve a Reuter szerint az Egyesült Államok az év eddigi részében összesen mintegy 830 millió dollárt költött iráni olaj vásárlására. Az utóbbi három esztendőben egyébként az Egyesült Államok teljes iráni importjának értéke (beleértve a kőolajon kívüli termékeket is) átlagban évi 700 millió dollár volt, míg Irán néhány tízmillió dollárért importált amerikai árucikkeket, szinte kizárólag az olajtermeléshez szükséges eszközöket, berendezéseket. Az embargó (amennyiben a képviselőház és az elnök is jóváhagyja) az Egyesült Államok számára nem okoz különösebb bonyodalmakat — állítják olajpiaci szakértők, legfeljebb az USA egy árnyalatnyival drágábban jut hozzá az olajhoz, de még ez sem biztos. A tilalom rövid távon kedvezhet más olajimportőröknek, mindenekelőtt az európaiaknak, mert az Amerikába szánt iráni olaj feltehetően Európára zúdul majd, lenyomva nemcsak az iráni kőolaj árát, hanem általában a szabadpiaci olajárakat is. Sokat javítana az embargó hatékonyságán, ha Japán is csatlakozna hozzá, hiszen az idén az USA és Japán együttesen már több mint napi 500 ezer barrel iráni olajat vásárolt. (Ez Irán teljes exportjának több mint a negyedrésze.) Megfigyelők szerint amennyiben Washington nyomást gyakorolna Iránra, Tokió mint hasonló esetekben, addig hozná a döntést, ameddig csak lehet. Nyugat-Európában jelenleg Franciaország bojkottálja az iráni termékeket, beleértve a kőolajat. (A nyáron a két ország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat is, mivel a franciák ki akartak hallgatni egy, a terrorista merényletekben való részvétellel gyanúsított nemdiplomáciai státusban levő iráni tolmácsot, ezt a kérést azonban Teherán megtagadta.) A legtöbb más nyugat-európai kormány kapcsolata sem felhőtlen Iránnal. Mindent összevéve, Irán bizonyára nehezebben fogja eladni olaját, afelől persze nem lehet kétség, hogy még az embargót meghirdető országok is vásárolnak majd belőle, hiszen habár a pénzzel ellentétben az olajnak van szaga, eredetét könnyen el lehet leplezni. Iránnak sem elsősorban az amerikai olajembargó fog gondokat okozni, hanem az, hogy a jelek szerint erősödik a hatalmi harc és a széthúzás az országban. Legalábbis sok megfigyelő ekképp értelmezi Khomeini vallási vezető keddi beszédét, amelyben az ajatollah imára szólította fel a muzulmán világot az egységért. „Hívjátok fel a népet, legyen szolidáris, támogassa a kormányt, a parlamentet. Nem engedhető meg a széthúzás.” B. T. IMF-közgyűlés ÁTTÖRÉS AZ ÁRFOIMSTABILITÁS IRÁNYÁBAN? A fejlett tőkésországok gazdaság- és pénzügypolitikájának összehangolásában vitathatatlanul jelentős előrehaladást sikerült elérni, az adósságválság kezelésében azonban annál kevésbé lehet bármiféle eredményt felmutatni — ez az általános vélemény alakult ki a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Világbank mostani konferenciáján résztvevő politikusok, pénzügyi vezetők körében. A vezető tőkésországok a valutaárfolyamok stabilizálását célzó Loutte-egyezmény folytatása, továbbfejlesztése mellett foglaltak állást. Szerdán Nigel Lawson brit pénzügyminiszter, miután a Louvreegyezményt teljes és átütő sikernek minősítette, bejelentette: a hét vezető tőkésország már a közeljövőben nyilvánosságra hozza a hét legjelentősebb valuta kurzusának megállapított ingadozási sávjait. Lawson szerint a fő cél továbbra is az árfolyamok stabilizálása, a szükségessé váló korrekciók rendezett végrehajtása. A pénzügyminiszteri beszédből kiderült továbbá, hogy az elképzelések szerint az árfolyamoknak a hét ország átlagos gazdasági növekedése vagy inflációja függvényében kellene mozognia. Nyilatkozatában Lawson síkra szállt egy olyan átfogó gazdasági mutató kidolgozása mellett, amely a Hetek gazdasági teljesítményét összességében mérné. A vezető tőkésországok jegybankelnökei a hírek szerint komoly előrehaladást értek el a bankszabályozás egységesítésében. A pénzpiacok nemzetközivé válásával és kiteljesedésével, továbbá a hagyományos mérlegekben meg nem jelenő újfajta swap-ügyletek és kötvényesítések elterjedésével egyre sürgetőbben merült föl a bankszabályok nemzetközi összehangolásának igénye. A mostani washingtoni tárgyalások után a 10 vezető tőkésország jegybankjai hamarosan közös nevezőre tudnak majd jutni atekintetben, hogy miként definiálják egységesen a banktőke fogalmát, a kintlevőségekhez képest milyen arányban rögzítsék az alaptőke nagyságát, és miként értékeljék, számszerűsítsék a különféle kockázatok mértékét. Minthogy az egyes országok bankszabályai ma igen eltérően értékelik például a részvénytőkét, a rejtett tartalékokat, a tartalékalapokat és méginkább különböznek a kockázatmérési módszerek, a közeli jövőre tervezett egységesítés számos országban átfogó, komoly következményekkel járó reformot fog jelenteni. Bizonyosra vehető, hogy például a japán és a francia bankoknak drasztikusan növelniük kell alaptőkéjüket. A közgyűlés azonban eddig semmi érdemi újdonsággal sem szolgált a súlyos adósságválság enyhítésére. Az egyetlen kézzel fogható eredmény, hogy immár Washington is beleegyezett a Világbank alaptőkéjének feltöltésébe. Az IMF úgynevezett ,,strukturális kiigazítási alapjának” (SAF) 3 (Folytatás a 2. oldalon) NAPRÓL NAPRA ♦ ERŐMŰVEKBEN TAPASZTALT SÚLYOS HIÁNYOSSÁGOKÉRT Romániában leváltottak egy miniszterelnök-helyettest és egy minisztert. (2. oldal) ♦ NO A TÖKÉSORSZÁGOKBAN a biotechnológiai fejlesztések állami támogatása. (6. oldal) ♦ SOK SZABÁLY SÚJTJA az osztrák kereskedőket. (5. oldal) ♦ A KÍNAI KORMÁNY TERVEI a titántermelés látványos felfuttatására és exportjának beindítására. (8. oldal) PENTAGON-VÁDAK • KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM -ELLENI Az USA könnyítette a személyi számítógépek exportját Az amerikai hadügyminisztérium ismét azzal vádolta a kereskedelmi minisztériumot, hogy magatartásával aláaknázza azt a politikát, amely a katonai célokra is felhasználható számítógépek exportellenőrzésének szigorítását célozza. Noha a Pentagon ismét felhatalmazást kapott a kereskedelmi minisztériumhoz benyújtott exportkérelmek ellenőrzésére (VILÁGGAZDASÁG, 1987. szeptember 30., 1. oldal), Fred Hoffman hadügyi szóvivő emlékeztetett rá: a Pentagon tavaly kétszer is elutasította, hogy az IBM nagyszámítógépet adhasson el egy szovjet részesedéssel működő nyugatnémet cégnek, a kereskedelmi minisztérium pedig végül is hozzájárult egy hasonló típusú japán komputer eladásához. Hoffman elmondta, hogy a hamburgi székhelyű Transnautic társaság, amelyben az ő közlése szerint 51 százalékos a szovjet érdekeltség, egy kaliforniai cég közvetítésével juthatott hozzá a japán gyártmányú nagyszámítógéphez az eredetileg vásárolni tervezett IBM-komputer helyett. Az ügyet egyébként a The New York Times is megszellőztette, hozzátéve, hogy a Transnautic már több mint tíz éve folyamatosan vásárolt IBM-számítógépeket, s arra nincs bizonyíték, hogy bármelyik gép kikerült volna az NSZK területéről. A Pentagon szóvivője szerint a kereskedelmi minisztérium arra készül, hogy megadja az engedélyt egy IBM 9375 típusú nagyszámítógép eladásához egy Szingapúrban székelő, teljes egészében szovjet tulajdonban lévő vállalatnak. Hangsúlyozta: a kereskedelmi minisztérium magatartása ahhoz vezet, hogy csökken a szocialista országok technológiai lemaradása a Nyugat mögött, s ugyanakkor gyöngíti azokat az erőfeszítéseket, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és Japán a COCOM előírásainak megfelelően fokozottan ellenőrizzék a katonailag érzékenynek minősülő technológia exportját. Emlékezetes: Japánt és Norvégiát az USA azzal vádolja, hogy a Szovjetunió hangtalanul működő tengeralattjáró-propellerek előállítására alkalmas technológiához jutott a japán Toshiba, illetve a norvég Kongsberg Vaapenfabrikk révén. A kereskedelmi minisztérium egyik felelős vezetője, Lee Mereer kijelentette, hogy alaposan megvizsgálnak minden exportkérelmet, s ez így történt a Transnautic esetében is. Mereer szerint az említett hamburgi cég nem foglalkozik katonai jellegű tevékenységgel a vásárolt technológiát a hamburgi kikötő forgalmának ellenőrzésére használta fel, a nyugatnémet kormány pedig nem ellenezte az ügyletet. Freedenberg amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy október 19-től nem szükséges a minisztériumtól exportengedélyt kérni a 6,5 megabitnél nem nagyobb kapacitású személyi számítógépek külföldi értékesítéséhez. E lépés csaknem az összes személyi számítógéptípus exportjának teljes felszabadítását jelenti. A jelenlegi határkapacitás, amely fölött már a kereskedelmi minisztérium kiviteli engedélyét is meg kell kérni, 2 megabit. Freedenberg kifejtette, nincs sok értelme a személyi számítógépek exportellenőrzésinek, amíg Szingapúrban és Tajvanon ,,minden sarkon” ilyen berendezéseket állítanak össze, és megkötések nélkül exportálják is azokat. A bejelentés újabb éles vitát váltott ki a kereskedelmi minisztérium és a hadügyi tárca között. (Reuter, AP—DJ) MI LESZ NIGÉRIA RÖVID LEJÁRATÚ KERESKEDELMI ADÓSSÁGAIVAL? Bár Nigéria többé-kevésbé sikeresen átütemeztette közepes és hosszú lejáratú adósságát, a keres-kedelmi adósságok körüli több éves huzavona érezhetően rontotta az ország amúgy is gyenge nemzetközi hitelképességének a megítélését. Nigéria a héten újabb javaslattal állt elő e rövid lejáratú kereskedelmi tartozások átütemezésére. A nigériai tervezet legkritikusabb pontja, hogy 4 milliárd dollárnyi kereskedelmi tartozást vállal ugyan, de 3,6 milliárdnyit nem ismer el, vagyis elutasít. A nyugat-afrikai ország ezen tartozások zömét az 1979—1983 között működő polgári kormányzat idején halmozta fel, amikor nyakló nélkül vett föl kölcsönöket, és óriási mennyiségű árut importált hitelre. Azok a külföldi szállítók, többségükben brit cégek, amelyek elég óvatosak voltak, hogy nigériai exportjukhoz a saját kormányuk garanciáját kérjék, már átütemezték követelésüket, így a nigériai kormány a velük szembeni tartozásokat nem is vitatta. Az állami garancia nélkül Nigériába exportáló cégek sokasága azonban még ma is a legnagyobb bizonytalanságban van afelől, hogy valaha is visszakapja pénzét. A nigériai kormány e heti bejelentése után úgy tűnik fel, többségük továbbra sem remélhet semmi jót. A nigériai jegybank ugyanis 18 500 üzleti tranzakcióból származó, 1,05 milliárd dollárnyi tartozást kerek perec elutasított. További 2,6 milliárd dollárnyi, 49 500 üzleti szerződés utáni tartozást a jegybank azzal az indoklással utasított el, hogy az exportőrök és az importőrök okmányai nem egyeznek. Végül a jegybank 58 276 exportügylet utáni 4,02 milliárd dolláros, nem biztosított tartozást vállalt fel. Ezekre a jegybank az év végéig saját váltót fog kiállítani. Lagos átütemezési javaslata értelmében a kamatot tőkésítik, és jövő áprilistól kezdve, 8 negyedéven át a tartozás 1,25 százalékát utalnák át háromhavonta, majd 1990 után 20 éven át kvartálonként a tartozás 2,2 százalékát törlesztenék. A nigériai fővárosban rámutatnak, hogy az új javaslat két kedvezményt tartalmaz a hitelezőknek: lehetőséget ad a követelés beruházásra való átváltására kedvező árfolyamon, és engedélyezi, hogy a hitelezők a kezükben levő váltót számtalanszor forgassák. A nemzetközi piacokon jelenleg ezek a nigériai váltók névértékük egynegyedéért cserélnek gazdát. Az új nigériai ajánlatot támogatja a biztosítás nélküli hitelezők ezreinek érdekeit képviselő Laio Debenture Trust. Hírügynökségi jelentések szerint bizonyos, hogy a pénzüket évek óta behajtani akaró szállítók többsége elégedetlen lesz az elképzeléssel. A Financial Times szerint a nigériai indítvány gyakorlatilag egyet jelent az adósságfizetés megtagadásával. (Reuter, AP—DJ) ___________ tjeles) kedvező előrejelző index az USA-ban Az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint a gazdaság állapotát jellemző legfontosabb mutató augusztusban 0,6 százalékos növekedést jelzett a júliusi 0,3 százalékos növekedés után. A minisztérium közleménye hozzátette, hogy immár a 7-dik egymást követő hónapban növekedik az a mutató, amely 3-6 hónapos távlatra jelzi a gazdasági irányzatokat. Az amerikai gazdaság lassú, de kiegyensúlyozott ütemben növekszik immár csaknem öt éve. A legtöbb elemző kizárja annak a valószínűségét, hogy a közeljövőben recesszió következne be, ám a kamatlábak jelenlegi növekedése hosszú távon veszélyeztetheti a fejlődést. Ennek hatása máris érezhető az üzleti életben, az ingatlanpiacon és a beruházásoknál. (Reuter)