Világgazdaság, 1988. január (20. évfolyam, 1/4750-20/4769. szám)

1988-01-05 / 1. (4750.) szám

MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA Berecz Frigyes: Nincs válságban a kohászat egésze Múlt évi gazdálkodása után 800 millió forintos nyereséggel zárt a Dunai Vasmű — mondta a tegnapi munkásgyűlésen Szabó Ferenc ve­zérigazgató. A konvertibilis elszá­molású export sikereiben a jó mi­nőségű importvasérc felhasználásá­nak volt nagy szerepe. Az idén a nyersvas- és acéltermelést 70—70 ezer tonnával, az értékesebb fél­­gyártmányok előállítását 10 ezer tonnával, a radiátorgy­ártést 400 ezer négyzetméterrel bővítik. Idén alacsonyabb nyereséggel számol a vasmű, mert pénzügyi terhei leg­alább 2 milliárd forinttal nőnek. A magyar kohászat által gyártott évi 3 millió tonna acélra a népgaz­daságnak a jövőben is szüksége lesz — hangsúlyozta a munkásgyűlésen Berecz Frigyes ipari miniszter. Nem kerülhet sor az ágazat felszámolá­sára, sem visszafejlesztésére, sőt még a termelés mérséklésére sem, hiszen nem az ágazat egésze van válságban, hanem az egyes vállala­tok termelését kell gazdaságosabbá tenni, a termelési szerkezeteket megváltoztatni — mondta. (MTI) NŐTT A BAROMFIHÚSEXPORT A múlt évben mintegy 210 ezer tonna baromfihúst exportáltak a Baromfitermelők Egyesülésének tagvállalatai. Ez 13—14 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül liba-, kacsa-, és pulykahúsból, va­lamint libamájból 45 ezer tonnára rúgott a kivitel, az export zöme csirkehús­ volt.­ Ez utóbbi iránt az év egyes időszakaiban alig volt kereslet, ugyanakkor a korábban hozott központi intézkedések nyo­mán felélénkült a hazai baromfi­tartási kedv. Ez arra kényszerítette a vállalatokat, hogy csupán a szer­ződött mennyiségű állatot vegyék át — átmenetileg —, s így a ré­gi partnereket sikerült megtartani. A nyomott áruértékesítési helyzet miatt inkább hűtőraktárakban tá­rolták a húst, várva a piac fellen­dülését. Az év későbbi részében a rubel­­elszámolású piacokon sikerült újabb üzleteket kötni. Főként a Szovjetunió növelte rendeléseit, a korábbinál több csirkehúst igényelt. Ennek is köszönhető, hogy a tag­vállalatok rubelelszámolású csirke­hús-exportja tavaly megközelítette a 90 ezer tonnát, s ez csaknem har­madával több az előző évinél. A tőkés export mintegy 200 millió dollárra rúgott. Az előzetes adatok szerint ez 3,4 százalékkal több a tervezettnél. A konvertibilis elszá­molású libamájexport megközelí­tette az ezer tonnát. (MTI) ­ A Tatabányai Bányák 1990 után lesz várhatóan nyereséges — jelen­tette­ be a tegnapi munkásgyűlésen a megbízott igazgató. Az ez évi és a jövő évi veszteség pótlásához né­mi segítséget ad a szanálási alap. A felgyülemlett adósságokat azonban Tatabányának önerőből kell rendez­nie.­­ A múlt évben 20 százalékkal nőtt a Váci Kötöttárugyár tőkés export­ja. Az ígéretes piaci lehetőségek ki­használására a gyár 80—100 fővel növeli a varrónők létszámát. ** Fenyő helyett olcsóbb faforgács­­lapból készülhetnek az ajtók a Fa­ipari Kutató Intézet és a Mohácsi Farostlemezgyár találmányának kö­szönhetően. A kutatóintézetben vég­zett vizsgálatok szerint■ a kemény­­fabetétekkel megerősített ajtók élet­tartama vetekszik a fenyőfa ajtóké­val. A mohácsi gyárban évi 100 ezer ajtóhoz elegendő faforgácslap ké­szül.­­*. Biobrikett-üzemet adtak át Vész­tőn. A kizárólag hazai berendezé­sekből álló üzem 19 millió forintba kerül, kapacitása napi 30 tonna tü­zelőanyag. Alapanyaga a szövetke­zetben termelt szója, búza és őszi árpa szalmája. A hasonló tőkés brikettálógépek 25­­millió forintba kerülnek. Veszteség nélkül zárta a múlt évet a Lenin Kohászati Művek. Ja­vult a munka hatékonysága, csök­kent a termelői létszám, és az irá­nyításban dolgozók száma is. Noha az Állami Tervbizottság egyes kilá­tásba helyezett intézkedései nem valósultak meg az export támogatá­sára, az LKM-nek 4 százalékkal,­ 55 millió dollárra sikerült növelnie tő­kés kivitelét és 1,5 millió­ dollárral csökkentenie importját. Az év közepén még több mint 700 milliós hiánya volt az Ózdi Ko­hászati Üzemeknek, amit év végére, sikerült eltüntetnie. Az idén tovább csökken az irányításban résztvevők létszáma, megszűnnek az igazgató­helyettesi funkciók, a főmérnöksé­gek száma 5-ről mindössze egyre csökken, és a jelenlegi 11 helyett csupán 5 osztály fogja szervezni a munkát. •1. Hídépítési kötvényeket kezdett, árulni az OTP. A kötvényeket 400 millió forint értékben a Szolnok megyei Tanács bocsátotta ki, az új szolnoki Tisz­a-híd, valamint a hoz­zá kapcsolódó elterelő út építésére, így lehetővé válik az építkezés 1988-ra való előrehozása. Konsum Kereskedelmi és Ipari Rt. néven Pécsett új részvénytár­saság alakult, amely az ország egész területén folytathat kis- és nagyke­reskedelmet, foglalkozhat vendéglá­tással, idegenforgalmi szolgáltatáso­kat nyújthat, és ipari üzemeket mű­ködtethet. Alaptőkéje 300 millió fo­rint, és további 100 millió forintért 2 ezer részvényt bocsát ki. Elődje az 1972-ben alapított Konsum Áru­ház, amely 14 baranyai fogyasztási szövetkezet tulajdonában volt. Az első magyar—olasz vegyes­­vállalat sikeres kezdő évet zárt, 24 millió forint értékű tőkés importot pótolt azzal, hogy hazai gyártmá­nyú­­ korszerű csomagolástechnikai berendezésekkel látta el az­­élelmi­szeripart. A'vegyesvállalatot’, a pé­csi­ Sopinna­ Gépgyára pármai M. A. I. E. R. cég, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és a Ma­gyar Hitelbank Rt. alapította. Az olasz cég hat korszerű termékének licencét adta át a vegyesvállalat­nak.­­*• A Békéscsabai Szőnyegszövő Há­ziipari Szövetkezet nyugati piacok­ra szállítja a csomózott és szövött szőnyegei jelentős részét, mintegy 70 millió forint származik tőkés kiviteléből.. Olaszországban, az NSZK-ban, Svédországban, az USA- ban és Kanadában vásárolják ter­mékeit. ____________ Munkásgyűjtés az Ikarusban Tavaly mintegy félmilliárd fo­rinttal visszaesett az­­Ikarus ár­bevétele, nyeresége pedig az egy évvel korábbinak csak negyede lett — mondta a tegnapi munkásgyű­lésen Semsey András vezérigazga­tó. Ötszáz busszal kevesebbet gyártottak, mint 1986-ban. Rende­lés hiányában az idén is terme­léscsökkenéssel számolnak. A gyár korábbi nagy vevői közül Irak és Kína lényegesen csökkentette meg­rendeléseit. Mindezt figyelembe véve a tava­lyi 6 százalékos létszámcsökkenést idén újabb 4 százalék körüli apa­dás követi. A vállalat újraértéke­li piacpolitikáját, és bővíti az új típusok gyártását. A BKV és Bul­gária megrendelésére trolibuszo­kat, más külföldi megrendelőknek sínautóbuszokat gyártanak. Csuklós buszokból 5500 készül az idén, ezek iránt a típusok iránt továbbra is­ nő a kereslet. (MTI) M IPARCIKKEK ÉRTÉKESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON (Folyó éven, millió forintban) * összehasonlító árak alapján Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1987/11. szám Ebből fogyasztási időszak Belföldre cskk­edelemnek Összesen kereske­delemnek 1986 . 994 253 274 137 314 660 1 308 913 1937. január—október 866 906 245 726 258 342 1 125 248 Előző év azonos időszaka : 100* 1937. január—október 103,1 102,5 103,4 103,2 1938. JANUÁR 5. ) Szőrmentén az Imperial Pelzről A budapesti vegyesvállalat Közép-Európa legnagyobb szőrmegyártója A Liska cégnév ma már hazánkban is ismerősen cseng. A világ­hírű osztrák szőrmeház tulajdonosa, Michael Liska ugyanis 1936-ban — nemes szőrméből készült bundák gyártására — vegyesvállalatot hozott létre Budapesten. Az elmúlt másfél év üzletmenetével az alapítók olyannyira elégedettek voltak, hogy a vállalkozás jelentős mértékű bővítésére szánták el magukat. Az elképzelések szerint a budapesti Imperial Pelz vegyesvállalat néhány éven belül Közép- Európa legnagyobb nemesszőrme-feldolgozója lesz. Idén január 1-jétől meghárom­szorozódott tőkével folytatja műkö­dését az Imperial Pelz osztrák­­magyar vegyesvállalat. A nemes­­szőrmék konfekcionálásával fog­lalkozó vegyesvállalatot 1936 augusztusában 26 millió forintos alaptőkével alapították, ebből az Agrinvest 12 százalékkal, az oszt­rák Liska cég 39, a Boscoop Ag­ráripari Fejlesztő Közös Vállalat 49 százalékkal részesedett. Most a Fővárosi Ruhaipari Szolgáltató Vál­lalat belépésével a tagok az alap­tőkét 100 millió forintra növelték, ebből a szolgáltató vállalat 20 szá­zalékkal részesedik, amíg az Ag­rinvest 10, a Boscoop 40 és a Lis­ka cég 30 százalékot mondhat ma­gáénak. Mi a vegyesvállalatba apportként a Feketesas utcai műhelyünket ad­tuk — tájékoztat Kovács József, a Szolgáltató Vállalat igazgatója. — Vállalatunknak vidéken van még egy szőrmeüzeme, ez azonban to­vábbra is a mi tulajdonunkban marad, s ugyanazt a tevékenysé­get végzi, mint eddig. Más a hely­zet a Váci utcai üzletünkkel. Igaz, hogy az Alaszka-szalon továbbra is a Fővárosi Ruhaipari Szolgáltató Vállalat tulajdonában marad, ám az 1988-as szezontól kezdődően Im­perial Pelz- és Liska-modelleket kínálunk majd itt bizományosi for­mában. Egyébként az üzletet a ve­gyesvállalattal közösen 5 millió forintért újítjuk fel, hogy biztosí­­tani tudjuk a termékeknek megfe­lelő exkluzív környezetet. Ezzel az újévi lépéssel, úgy tű­nik, mindenki jól jár. Az Impe­rial Pelz egy komplett üzlethez és rutinos' szakembergárdához ' jut­, míg­ a Főfváro­r Ruhaipart­ Szolgál­tató "Vállalat "biztos lehet abban, hogy budapesti szőrmeágazata nem­csak visszanyeri, hanem várhatóan túlszárnyalta korábbi hírnevét. A Feketesas utcai üzem 10 évvel ez­előtt, fénykorában, 100 dolgozónak adott munkát, s a szolgáltató vál­lalat 70 millió dolláros exportjával a Pannónia Szőrmekikészítő­ Kon­fekció Kereskedelmi Vállalat után a második legnagyobb gyártó volt a szőrmeiparban. Ezzel szemben ma csupán húszan dolgoznak az üzemben, az export pedig 10 millió dollárra zsugorodott. Sajnos, 1987-ben részben tech­nológiai, részben piaci okok miatt — jelenti ki Kovács József — már nem tudtunk a Feketesas utcában gzadaságosan termelni, ráadásul az utóbbi években megjelentek a gmk-k, szakcsoportok, ezek jobb fizetési lehetőségekkel csábították el tőlünk folyamatosan a dolgozó­kat. Így mindenképpen lépnünk kellett. Úgy véljük, hogy a Liska­­féle technológia, az osztrák mű­vezető és a vegyesvállalat adta kedvező bérszabályozási lehetősé­gek révén ebben az együttműködé­si formában megtaláljuk számítá­sunkat. Hasonlóan vélekedik az osztrák alapító, Michael Liska is. A bővítéssel — szögezi le — meg­tettük az első lépést abba az irány­ba, hogy Budapesten az Imperial Pesz keretei között létrejöjjön Kö­­zép-Kelet-Európa legnagyobb szőr­meüzeme. Terveink szerint a ve­gyesvállalat termelése néhány év alatt évi 10—12 ezer kabátra futna fel, ez már nemzetközi viszonylat­ban sem elhanyagolható mennyi­ség. Egyébként a közelmúltban aján­latot kaptunk a Szovjetunióból ve­gyesvállalat alapítására. A felké­résre azt válaszoltam, hogy a szovjet vegyesvállalatot az­­ oszt­rák—magyar Imperial Pelzcel kel­lene létrehozni, budapesti központ­tal. Célszerűnek látnám néhány szovjet szakember Budapesten való betanítását, akik aztán később a moszkvai üzemben dolgoznának. A Szovjetunióval fennálló üzleti kap­csolataink már több évtizedes múltra nyúlnak vissza, hiszen 40 éve veszünk részt a leningrádi szőrmeaukciókon. Cégünk alapelve, hogy származási helyükről vásá­roljuk, a szőrméket. Tehát a Szov­­jetunióból szerezzük be a perzsát, a cobolyt és a nevc egy részét. Részben ennek a körültekintő beszerzési politikának, részben a kiváló minőségű feldolgozásnak, s nem utolsósorban a hasonlóan ní­vós értékesítésnek köszönhető, hogy a bécsi Liska-cég Európa egyik legnagyobb és leghíresebb szőrmeháza. A bécsi céget az oszt­rák könyvpiac tavalyi bestsellere, a The Mucha a következőképpen jellemezte: (A könyv 30 újságíró 500 üzletben inkognitóban össze­gyűjtött tapasztalatait és pontok­ban kifejezett értékelését tartal­mazza. — A szerk.) „A Liska Szőrmeház, túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy a szűcsök kö­zött az első — írják a bírálók. — A kínálat lenyűgöző. Liskánál meg­található minden, ami szőrmében elképzelhető.” A kiszolgálást pedig így­­értékelik: „Természetes, hogy a vevőt kávéval kínálják, és hogy a karcsú eladók szívesen vállal­ják a manöken szerepét is, így a vevőnek nem kell esetleg harminc­féle nerckabátot is felpróbálnia.” Az elmúlt évet a családi vállal­kozásban működő cég várhatóan százmillió schillinges forgalommal zárja, ám ez a kitűnő üzletmenet sem tartja vissza az immáron he­tedik x-­ét taposó Michael Liskát, hogy­­a­­hét öt napján minden reg­gel nyolckor maga nyissa és este fél hétkor maga zárja az 1500 négy­zetméteres hohermarkti üzletet, ahol az eladótér mellett ,a központú műhely található. A cég még két kisebb üzletet tart fenn Bécs bel­városában, az­­ egyike­ a­ Grabeneu), a­ Héjáikat a Körítőét­ Sírás. A bécsi Liska cég­ közel 100 em­bernek ad munkát, köztük négy tervezőnek. Saját tervezésű kabá­tok mellett Dior, Ivest Saint Lau­­rent és újabban olasz, az­az Fendi Alta Moda és Carlo Rappa model­leket is kínálnak. A francia és olasz divatházak szabásmintái arról tanúskodnak, hogy a szőrmék ese­tében továbbra is a hosszú kabát lesz a divat. Ami pedig a szőrm­e­­fajtákat illeti, a Liska-cégnél 1987- ben a neve volt a sláger, hisz az értékesített kabátok 80 százaléka ebből a szőrmefajtából készült. Már évek óta jósolják a perzsa felfutá­sát — mondja Michael Liska —, számításaink szerint jövőre talán igazán divatba fog jönni. " Budapesten szintén a neve a leg­keresettebb, de azt hiszem, helye­sebb úgy fogalmazni — tájékoztat Z­ahár Krisztina, a vegyesvállalat igazgatója —, hogy minden kere­sett, szinte minden kabátunkat már előre eladtuk. Elsősorban magyarok a vásárlóink, de érdekeltek vagyunk az exportban is, ugyanis a kabátok alapanyagáért valutával kell fizet­nünk, és ezt nekünk ki kell termel­nünk. A vegy­esvállalat az elképzelések­nek megfelelően zárja az évet, hogy konkrétan milyen eredmén­­­­nyel­ azt az igazgatónő üzleti ti­tokként kezeli. Csupán annyit volt hajlandó elárulni,­­ hogy az oszt­rák partner nyereségét nem re­patriálta, hanem az üzletmenet, pontosabban az alaptőke bővíté­sére fordította. Szeretnék egy komplex egység­ben működő vállalkozást létrehoz­ni — mondja Zahár Krisztina —, amely átfogja a teljes folyamatot, kezdve a tenyésztéstől a készter­mék értékesítéséig. Éppen ezért a vegyesvállalat átvette a Boscoop­­tól a húsevő, kékróka, nerc, ezüst­­róka szőrmés állatot tenyésztő tem­pót. Ezáltal jobban bele tudunk szólni a tenyésztésbe, és jobban fi­gyelembe vehetjük a piac ingado­zásait. Terveink szerint évente mintegy 20 ezer percet tenyészte­nénk ezen a telepen. A következő lépés a feldolgozás, ahol most ja­nuár­­jétól a Feketesas utcai üzem belépésével jelentősen bőví­tettük kapacitásunkat. Ezt az üze­met szeretnénk a szakemberi után­­pótlásnál is felhasználni, tehát kapcsolódni kívánunk a szakmun­kásképzéshez. Már eddig is jöttek hozzánk szűcstanulók, illetve ipar­­művészeti főiskolás tervezők üzem­­látogatásra a Semmelweis­­ utcába, s ezt a tevékenységet szeretnénk bővíteni. Végül a folyamat utolsó láncszeme a kereskedelem. Jelen­leg Budapesten két, a jövő szezon­tól kezdve 3 üzemben kaphatók majd termékeink, s hamarosan­­megnyílik az első vidéki bolt Szombathelyen. Az idén szeretnénk megkapni az önálló kiskereskedel­mi jogot — a jogszabály szerint vegyesvállalat Magyarországon nem folytathat kiskereskedelmi tevékenységet. Reméljük, az Adidas példája­ nyomán nekünk is sikerül, mv '■ ' ~ ■ •.. , • •­­ Körtvélyes Éva Munkahelyteremtő beruházások Borsodban Borsod megye 31 üzeme kért munkahelyek teremtésére támoga­tást a megyei tanácstól. Az össze­gek odaítélésére pályázati alapon került sor: a tervek szerint két év alatt mintegy ezer ember elhelye­zését oldanák így meg, főleg Encs és Edelény környékén. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a ren­delkezésre­­ álló területfejlesztési alapból eddig 37 millió forint oda­ítéléséről döntött, az alap a terv­időszakban több mint félmilliárd forint. Tavaly 105 millió forintot adott a tanács munkahelyteremtő beruházásokra. (MTI) 3 • Legyen a vendégünk üzleti partnerével szállodánk ? Éttermében, ahol hétfőtől péntekig 12 és 15 óra között büféebédet szolgálunk fel 425,- Ft-os egységáron! "Old Timer BUSINESS LUNCH : az elfoglalt üzletember remek étkezési lehetősége.” Asztalfoglalás: a 178-814-es vagy a 383-000/286-os telefonszámon. Cím: Budapest, V. Roosevelt tér 2. Átrium HyattQbudapest­­------------------------------------------------------------v

Next