Világgazdaság, 1988. január (20. évfolyam, 1/4750-20/4769. szám)
1988-01-05 / 1. (4750.) szám
MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA Berecz Frigyes: Nincs válságban a kohászat egésze Múlt évi gazdálkodása után 800 millió forintos nyereséggel zárt a Dunai Vasmű — mondta a tegnapi munkásgyűlésen Szabó Ferenc vezérigazgató. A konvertibilis elszámolású export sikereiben a jó minőségű importvasérc felhasználásának volt nagy szerepe. Az idén a nyersvas- és acéltermelést 70—70 ezer tonnával, az értékesebb félgyártmányok előállítását 10 ezer tonnával, a radiátorgyártést 400 ezer négyzetméterrel bővítik. Idén alacsonyabb nyereséggel számol a vasmű, mert pénzügyi terhei legalább 2 milliárd forinttal nőnek. A magyar kohászat által gyártott évi 3 millió tonna acélra a népgazdaságnak a jövőben is szüksége lesz — hangsúlyozta a munkásgyűlésen Berecz Frigyes ipari miniszter. Nem kerülhet sor az ágazat felszámolására, sem visszafejlesztésére, sőt még a termelés mérséklésére sem, hiszen nem az ágazat egésze van válságban, hanem az egyes vállalatok termelését kell gazdaságosabbá tenni, a termelési szerkezeteket megváltoztatni — mondta. (MTI) NŐTT A BAROMFIHÚSEXPORT A múlt évben mintegy 210 ezer tonna baromfihúst exportáltak a Baromfitermelők Egyesülésének tagvállalatai. Ez 13—14 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül liba-, kacsa-, és pulykahúsból, valamint libamájból 45 ezer tonnára rúgott a kivitel, az export zöme csirkehús volt. Ez utóbbi iránt az év egyes időszakaiban alig volt kereslet, ugyanakkor a korábban hozott központi intézkedések nyomán felélénkült a hazai baromfitartási kedv. Ez arra kényszerítette a vállalatokat, hogy csupán a szerződött mennyiségű állatot vegyék át — átmenetileg —, s így a régi partnereket sikerült megtartani. A nyomott áruértékesítési helyzet miatt inkább hűtőraktárakban tárolták a húst, várva a piac fellendülését. Az év későbbi részében a rubelelszámolású piacokon sikerült újabb üzleteket kötni. Főként a Szovjetunió növelte rendeléseit, a korábbinál több csirkehúst igényelt. Ennek is köszönhető, hogy a tagvállalatok rubelelszámolású csirkehús-exportja tavaly megközelítette a 90 ezer tonnát, s ez csaknem harmadával több az előző évinél. A tőkés export mintegy 200 millió dollárra rúgott. Az előzetes adatok szerint ez 3,4 százalékkal több a tervezettnél. A konvertibilis elszámolású libamájexport megközelítette az ezer tonnát. (MTI) A Tatabányai Bányák 1990 után lesz várhatóan nyereséges — jelentette be a tegnapi munkásgyűlésen a megbízott igazgató. Az ez évi és a jövő évi veszteség pótlásához némi segítséget ad a szanálási alap. A felgyülemlett adósságokat azonban Tatabányának önerőből kell rendeznie. A múlt évben 20 százalékkal nőtt a Váci Kötöttárugyár tőkés exportja. Az ígéretes piaci lehetőségek kihasználására a gyár 80—100 fővel növeli a varrónők létszámát. ** Fenyő helyett olcsóbb faforgácslapból készülhetnek az ajtók a Faipari Kutató Intézet és a Mohácsi Farostlemezgyár találmányának köszönhetően. A kutatóintézetben végzett vizsgálatok szerint■ a keményfabetétekkel megerősített ajtók élettartama vetekszik a fenyőfa ajtókéval. A mohácsi gyárban évi 100 ezer ajtóhoz elegendő faforgácslap készül.*. Biobrikett-üzemet adtak át Vésztőn. A kizárólag hazai berendezésekből álló üzem 19 millió forintba kerül, kapacitása napi 30 tonna tüzelőanyag. Alapanyaga a szövetkezetben termelt szója, búza és őszi árpa szalmája. A hasonló tőkés brikettálógépek 25millió forintba kerülnek. Veszteség nélkül zárta a múlt évet a Lenin Kohászati Művek. Javult a munka hatékonysága, csökkent a termelői létszám, és az irányításban dolgozók száma is. Noha az Állami Tervbizottság egyes kilátásba helyezett intézkedései nem valósultak meg az export támogatására, az LKM-nek 4 százalékkal, 55 millió dollárra sikerült növelnie tőkés kivitelét és 1,5 millió dollárral csökkentenie importját. Az év közepén még több mint 700 milliós hiánya volt az Ózdi Kohászati Üzemeknek, amit év végére, sikerült eltüntetnie. Az idén tovább csökken az irányításban résztvevők létszáma, megszűnnek az igazgatóhelyettesi funkciók, a főmérnökségek száma 5-ről mindössze egyre csökken, és a jelenlegi 11 helyett csupán 5 osztály fogja szervezni a munkát. •1. Hídépítési kötvényeket kezdett, árulni az OTP. A kötvényeket 400 millió forint értékben a Szolnok megyei Tanács bocsátotta ki, az új szolnoki Tisza-híd, valamint a hozzá kapcsolódó elterelő út építésére, így lehetővé válik az építkezés 1988-ra való előrehozása. Konsum Kereskedelmi és Ipari Rt. néven Pécsett új részvénytársaság alakult, amely az ország egész területén folytathat kis- és nagykereskedelmet, foglalkozhat vendéglátással, idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújthat, és ipari üzemeket működtethet. Alaptőkéje 300 millió forint, és további 100 millió forintért 2 ezer részvényt bocsát ki. Elődje az 1972-ben alapított Konsum Áruház, amely 14 baranyai fogyasztási szövetkezet tulajdonában volt. Az első magyar—olasz vegyesvállalat sikeres kezdő évet zárt, 24 millió forint értékű tőkés importot pótolt azzal, hogy hazai gyártmányú korszerű csomagolástechnikai berendezésekkel látta el azélelmiszeripart. A'vegyesvállalatot’, a pécsi Sopinna Gépgyára pármai M. A. I. E. R. cég, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és a Magyar Hitelbank Rt. alapította. Az olasz cég hat korszerű termékének licencét adta át a vegyesvállalatnak.*• A Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet nyugati piacokra szállítja a csomózott és szövött szőnyegei jelentős részét, mintegy 70 millió forint származik tőkés kiviteléből.. Olaszországban, az NSZK-ban, Svédországban, az USA- ban és Kanadában vásárolják termékeit. ____________ Munkásgyűjtés az Ikarusban Tavaly mintegy félmilliárd forinttal visszaesett azIkarus árbevétele, nyeresége pedig az egy évvel korábbinak csak negyede lett — mondta a tegnapi munkásgyűlésen Semsey András vezérigazgató. Ötszáz busszal kevesebbet gyártottak, mint 1986-ban. Rendelés hiányában az idén is termeléscsökkenéssel számolnak. A gyár korábbi nagy vevői közül Irak és Kína lényegesen csökkentette megrendeléseit. Mindezt figyelembe véve a tavalyi 6 százalékos létszámcsökkenést idén újabb 4 százalék körüli apadás követi. A vállalat újraértékeli piacpolitikáját, és bővíti az új típusok gyártását. A BKV és Bulgária megrendelésére trolibuszokat, más külföldi megrendelőknek sínautóbuszokat gyártanak. Csuklós buszokból 5500 készül az idén, ezek iránt a típusok iránt továbbra is nő a kereslet. (MTI) M IPARCIKKEK ÉRTÉKESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON (Folyó éven, millió forintban) * összehasonlító árak alapján Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1987/11. szám Ebből fogyasztási időszak Belföldre cskkedelemnek Összesen kereskedelemnek 1986 . 994 253 274 137 314 660 1 308 913 1937. január—október 866 906 245 726 258 342 1 125 248 Előző év azonos időszaka : 100* 1937. január—október 103,1 102,5 103,4 103,2 1938. JANUÁR 5. ) Szőrmentén az Imperial Pelzről A budapesti vegyesvállalat Közép-Európa legnagyobb szőrmegyártója A Liska cégnév ma már hazánkban is ismerősen cseng. A világhírű osztrák szőrmeház tulajdonosa, Michael Liska ugyanis 1936-ban — nemes szőrméből készült bundák gyártására — vegyesvállalatot hozott létre Budapesten. Az elmúlt másfél év üzletmenetével az alapítók olyannyira elégedettek voltak, hogy a vállalkozás jelentős mértékű bővítésére szánták el magukat. Az elképzelések szerint a budapesti Imperial Pelz vegyesvállalat néhány éven belül Közép- Európa legnagyobb nemesszőrme-feldolgozója lesz. Idén január 1-jétől megháromszorozódott tőkével folytatja működését az Imperial Pelz osztrákmagyar vegyesvállalat. A nemesszőrmék konfekcionálásával foglalkozó vegyesvállalatot 1936 augusztusában 26 millió forintos alaptőkével alapították, ebből az Agrinvest 12 százalékkal, az osztrák Liska cég 39, a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat 49 százalékkal részesedett. Most a Fővárosi Ruhaipari Szolgáltató Vállalat belépésével a tagok az alaptőkét 100 millió forintra növelték, ebből a szolgáltató vállalat 20 százalékkal részesedik, amíg az Agrinvest 10, a Boscoop 40 és a Liska cég 30 százalékot mondhat magáénak. Mi a vegyesvállalatba apportként a Feketesas utcai műhelyünket adtuk — tájékoztat Kovács József, a Szolgáltató Vállalat igazgatója. — Vállalatunknak vidéken van még egy szőrmeüzeme, ez azonban továbbra is a mi tulajdonunkban marad, s ugyanazt a tevékenységet végzi, mint eddig. Más a helyzet a Váci utcai üzletünkkel. Igaz, hogy az Alaszka-szalon továbbra is a Fővárosi Ruhaipari Szolgáltató Vállalat tulajdonában marad, ám az 1988-as szezontól kezdődően Imperial Pelz- és Liska-modelleket kínálunk majd itt bizományosi formában. Egyébként az üzletet a vegyesvállalattal közösen 5 millió forintért újítjuk fel, hogy biztosítani tudjuk a termékeknek megfelelő exkluzív környezetet. Ezzel az újévi lépéssel, úgy tűnik, mindenki jól jár. Az Imperial Pelz egy komplett üzlethez és rutinos' szakembergárdához ' jut, míg a Főfváror Ruhaipart Szolgáltató "Vállalat "biztos lehet abban, hogy budapesti szőrmeágazata nemcsak visszanyeri, hanem várhatóan túlszárnyalta korábbi hírnevét. A Feketesas utcai üzem 10 évvel ezelőtt, fénykorában, 100 dolgozónak adott munkát, s a szolgáltató vállalat 70 millió dolláros exportjával a Pannónia Szőrmekikészítő Konfekció Kereskedelmi Vállalat után a második legnagyobb gyártó volt a szőrmeiparban. Ezzel szemben ma csupán húszan dolgoznak az üzemben, az export pedig 10 millió dollárra zsugorodott. Sajnos, 1987-ben részben technológiai, részben piaci okok miatt — jelenti ki Kovács József — már nem tudtunk a Feketesas utcában gzadaságosan termelni, ráadásul az utóbbi években megjelentek a gmk-k, szakcsoportok, ezek jobb fizetési lehetőségekkel csábították el tőlünk folyamatosan a dolgozókat. Így mindenképpen lépnünk kellett. Úgy véljük, hogy a Liskaféle technológia, az osztrák művezető és a vegyesvállalat adta kedvező bérszabályozási lehetőségek révén ebben az együttműködési formában megtaláljuk számításunkat. Hasonlóan vélekedik az osztrák alapító, Michael Liska is. A bővítéssel — szögezi le — megtettük az első lépést abba az irányba, hogy Budapesten az Imperial Pesz keretei között létrejöjjön Közép-Kelet-Európa legnagyobb szőrmeüzeme. Terveink szerint a vegyesvállalat termelése néhány év alatt évi 10—12 ezer kabátra futna fel, ez már nemzetközi viszonylatban sem elhanyagolható mennyiség. Egyébként a közelmúltban ajánlatot kaptunk a Szovjetunióból vegyesvállalat alapítására. A felkérésre azt válaszoltam, hogy a szovjet vegyesvállalatot az osztrák—magyar Imperial Pelzcel kellene létrehozni, budapesti központtal. Célszerűnek látnám néhány szovjet szakember Budapesten való betanítását, akik aztán később a moszkvai üzemben dolgoznának. A Szovjetunióval fennálló üzleti kapcsolataink már több évtizedes múltra nyúlnak vissza, hiszen 40 éve veszünk részt a leningrádi szőrmeaukciókon. Cégünk alapelve, hogy származási helyükről vásároljuk, a szőrméket. Tehát a Szovjetunióból szerezzük be a perzsát, a cobolyt és a nevc egy részét. Részben ennek a körültekintő beszerzési politikának, részben a kiváló minőségű feldolgozásnak, s nem utolsósorban a hasonlóan nívós értékesítésnek köszönhető, hogy a bécsi Liska-cég Európa egyik legnagyobb és leghíresebb szőrmeháza. A bécsi céget az osztrák könyvpiac tavalyi bestsellere, a The Mucha a következőképpen jellemezte: (A könyv 30 újságíró 500 üzletben inkognitóban összegyűjtött tapasztalatait és pontokban kifejezett értékelését tartalmazza. — A szerk.) „A Liska Szőrmeház, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szűcsök között az első — írják a bírálók. — A kínálat lenyűgöző. Liskánál megtalálható minden, ami szőrmében elképzelhető.” A kiszolgálást pedig ígyértékelik: „Természetes, hogy a vevőt kávéval kínálják, és hogy a karcsú eladók szívesen vállalják a manöken szerepét is, így a vevőnek nem kell esetleg harmincféle nerckabátot is felpróbálnia.” Az elmúlt évet a családi vállalkozásban működő cég várhatóan százmillió schillinges forgalommal zárja, ám ez a kitűnő üzletmenet sem tartja vissza az immáron hetedik x-ét taposó Michael Liskát, hogyahét öt napján minden reggel nyolckor maga nyissa és este fél hétkor maga zárja az 1500 négyzetméteres hohermarkti üzletet, ahol az eladótér mellett ,a központú műhely található. A cég még két kisebb üzletet tart fenn Bécs belvárosában, az egyike a Grabeneu), a Héjáikat a Körítőét Sírás. A bécsi Liska cég közel 100 embernek ad munkát, köztük négy tervezőnek. Saját tervezésű kabátok mellett Dior, Ivest Saint Laurent és újabban olasz, azaz Fendi Alta Moda és Carlo Rappa modelleket is kínálnak. A francia és olasz divatházak szabásmintái arról tanúskodnak, hogy a szőrmék esetében továbbra is a hosszú kabát lesz a divat. Ami pedig a szőrmefajtákat illeti, a Liska-cégnél 1987- ben a neve volt a sláger, hisz az értékesített kabátok 80 százaléka ebből a szőrmefajtából készült. Már évek óta jósolják a perzsa felfutását — mondja Michael Liska —, számításaink szerint jövőre talán igazán divatba fog jönni. " Budapesten szintén a neve a legkeresettebb, de azt hiszem, helyesebb úgy fogalmazni — tájékoztat Zahár Krisztina, a vegyesvállalat igazgatója —, hogy minden keresett, szinte minden kabátunkat már előre eladtuk. Elsősorban magyarok a vásárlóink, de érdekeltek vagyunk az exportban is, ugyanis a kabátok alapanyagáért valutával kell fizetnünk, és ezt nekünk ki kell termelnünk. A vegyesvállalat az elképzeléseknek megfelelően zárja az évet, hogy konkrétan milyen eredménnyel azt az igazgatónő üzleti titokként kezeli. Csupán annyit volt hajlandó elárulni, hogy az osztrák partner nyereségét nem repatriálta, hanem az üzletmenet, pontosabban az alaptőke bővítésére fordította. Szeretnék egy komplex egységben működő vállalkozást létrehozni — mondja Zahár Krisztina —, amely átfogja a teljes folyamatot, kezdve a tenyésztéstől a késztermék értékesítéséig. Éppen ezért a vegyesvállalat átvette a Boscooptól a húsevő, kékróka, nerc, ezüstróka szőrmés állatot tenyésztő tempót. Ezáltal jobban bele tudunk szólni a tenyésztésbe, és jobban figyelembe vehetjük a piac ingadozásait. Terveink szerint évente mintegy 20 ezer percet tenyésztenénk ezen a telepen. A következő lépés a feldolgozás, ahol most januárjétól a Feketesas utcai üzem belépésével jelentősen bővítettük kapacitásunkat. Ezt az üzemet szeretnénk a szakemberi utánpótlásnál is felhasználni, tehát kapcsolódni kívánunk a szakmunkásképzéshez. Már eddig is jöttek hozzánk szűcstanulók, illetve iparművészeti főiskolás tervezők üzemlátogatásra a Semmelweis utcába, s ezt a tevékenységet szeretnénk bővíteni. Végül a folyamat utolsó láncszeme a kereskedelem. Jelenleg Budapesten két, a jövő szezontól kezdve 3 üzemben kaphatók majd termékeink, s hamarosanmegnyílik az első vidéki bolt Szombathelyen. Az idén szeretnénk megkapni az önálló kiskereskedelmi jogot — a jogszabály szerint vegyesvállalat Magyarországon nem folytathat kiskereskedelmi tevékenységet. Reméljük, az Adidas példája nyomán nekünk is sikerül, mv '■ ' ~ ■ •.. , • • Körtvélyes Éva Munkahelyteremtő beruházások Borsodban Borsod megye 31 üzeme kért munkahelyek teremtésére támogatást a megyei tanácstól. Az összegek odaítélésére pályázati alapon került sor: a tervek szerint két év alatt mintegy ezer ember elhelyezését oldanák így meg, főleg Encs és Edelény környékén. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a rendelkezésre álló területfejlesztési alapból eddig 37 millió forint odaítéléséről döntött, az alap a tervidőszakban több mint félmilliárd forint. Tavaly 105 millió forintot adott a tanács munkahelyteremtő beruházásokra. (MTI) 3 • Legyen a vendégünk üzleti partnerével szállodánk ? Éttermében, ahol hétfőtől péntekig 12 és 15 óra között büféebédet szolgálunk fel 425,- Ft-os egységáron! "Old Timer BUSINESS LUNCH : az elfoglalt üzletember remek étkezési lehetősége.” Asztalfoglalás: a 178-814-es vagy a 383-000/286-os telefonszámon. Cím: Budapest, V. Roosevelt tér 2. Átrium HyattQbudapest------------------------------------------------------------v