Világgazdaság, 1988. augusztus (20. évfolyam, 150/4899-171/4920. szám)
1988-08-02 / 150. (4899.) szám
1988. AUGUSZTUS 2., KEDD XX. ÉVFOLYAM, 150. (4899.) SZÁM A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA VH&GGAZDASAG Ötmilliárdos átütemezés Brazília megállapodott a Párizsi Klubbal Megszületett a régóta várt megállapodás Brazília és a neki hitelező nyugati kormányok között. A Párizsi Klub tagjai hozzájárultak, hogy fizetési haladékot adnak a 15 milliárd dolláros brazil tartozásból közel 5 milliórrdnak a törlesztésére — közölte Mailson Nobrega brazil pénzügyminiszter. A Párizsi Klub átütemezési megállapodását két nappal azután írták alá, hogy a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) készenléti hitelkeretet nyitott Brazília számára (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 28., 1. oldal). A brazil pénzügyminiszter az egyezséget követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy Brazíliának ötéves türelmi idő után kell elkezdenie visszafizetni 3,856 milliárd dolláros tőke- és 1,136 milliárd dolláros kaínai tiakrtozásrt.. A törlesztést 10 év alatt kell befejeznie. Ami a visszafizetés egyéb részleteit illeti, a kamatok 70 százalékát 1988 augusztusa és 1990 márciusa között, a maradék 30 százalékot pediig két részletben, 1990 áprilisában és 1991 áprilisában törlesztik. Ez a legkedvezőbb átütemezési megállapodás, amelyet a Párizsi Klub tagjai valaha is aláírtak — mondotta a pénzügyminiszter. A szerződés különlegessége az is, hogy a kamatok törlesztésére is kapott fizetési haladékot Brazília, éspedig ugyanúgy 10 évet, mint a tőketartozások kifizetésére. Az IMF-fel és a Párizsi Klubbal aláírt szerződés a jele annak, hogy Brazíliának sikerült normalizálnia kapcsolatait a világ pénzügyi központjaival— tette hozzá a pénzügyminiszter. A 13 hitelező ország — Ausztria, Belgium, Kanada, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Nagy-Britannia és az USA — a szerződést követően közös nyilatkozatban közölte: a kedvező átütemezési szerződéssel akarták honorálni Brazíliának azon erőfeszítéseit, amelyeket az országgazdasági fellendítéséért tett. A megállapodás ellenére tovább folyik a brazil pénzügyi diplomácia Világjáró pénzszerző körútja. Szombaton kezdett tárgyalásokat a pénzügyminiszter Bahreinben. Nebrega az arab bankoktól szintén fizetési haladékot és újabb kölcsönöket szeretne kapni., A Párizsi Klubbal kötött egyezség gyorsan hatott a brit exporthitel-flamandia hivatalra (ECGD) is. Londonban bejelentették ugyanis, hogy szeptembertől vagy októbertől újra jótállnak brit vállalatok Brazíliába irányuló exportszállításaiért. Az ECGD, csakúgy, mint legtöbb nyugat-európai társintézménye, 1987-ben felfüggesztette a Brazíliába irányuló export garantálását, ment Brazília moratóriumot randiért el tartozásainak törlesztésére. (AP— DJ, Reuter) Kínában külföldieknek adnak el állami vállalatokat Életbe lépett a vállalati törvény A kínai gazdasági vezetés azt tervezi, hogy állami vállalatokat ad el külföldieknek, az ipar korszerűsítése céljából — írja hétfői számában a Zsenmin Zsipao. Elsőként az ország északkeleti tartományában, Lianoningban akarnak eladni külföldieknek 33 kis- és közepes méretű állami vállalatot. Ezt a lépést a kínai parlament tavaszi ülésszakán elfogadott vállalati törvény teszi lehetővé (VILÁGGAZDASÁG, 1988. április 14., 1. oldal), amely tegnap lépett életbe. A Zsenmin Zsipao értesülése szerint petrolkémiai, elektronikai és könnyűipari cégekről van szó, további részleteket azonban nem közölt. A lap említést tett arról is, hogy a tartományban a vállalatok zöme nagy nehézségekkel küszködik, s csak úgy tudnak versenyképesek maradni, ha felújítják gépeiket. Nyugati diplomaták úgy vélik, hogy külföldi vállalatok nem fognak túlzottan nagy érdeklődést mutatni a veszteséges kínai vállalatok megvásárlása iránt, a kínai kormány lépése azonban mindenképpen fontos a külföld felé nyitás szempontjából — mondják a megfigyelők. összefüggésbe hozható a hírrel Csao Ce-jangnak, a KKP főtitkárának az állami tulajdonról szóló állásfoglalása. Egy beszédében hangsúlyozta: a kínai gazdaságban továbbra is az állami tulajdonnak van meghatározó szerepe, s ettől alapvetően a kínai vezetés nem is akar eltérni. A párt főtitkára leszögezte: Kínában szélesíteni akarják a termelés bázisát, az állami vállalatok mellett magánvállalatok, szövetkezeti tulajdonban lévő vállalatok, külföldi tőkével alapított vegyesvállalatok, illetve teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalatok alkotják ezt a bázist. Emellett alapvetően meg akarják újítani az erősen központosított közigazgatási rendszert, oly módon, hogy a korábbinál jobban érvényesülhessenek a verseny, a piacgazdálkodás feltételei. A tőkés országokban a piacgazdálkodás alapvetően a magántulajdonon alapszik, ezt a gyakorlatot Kína nem veheti át, saját útját kell járnia, össze kell egyeztetnie az állami tulajdont a piacgazdasággal — mondta Csao Ce-jang. A legnagyobb probléma — tette hozzá —, hogy miként lehet az állami vállalatokat felelőssé tenni a veszteségért és a nyereségért egyaránt, anélkül, hogy a tulajdonformát meg kellene változtatni. A Kínában lezajló reformfolyamatokkal kapcsolatos az a hír is, miszerint a kommunista párt új szabályzatot dolgozott ki a pártfegyelem megtartása, illetve erősítése céljából. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint fegyelmi eljárást indítanak azok ellen a pártvezetők ellen, akik hibás döntéseikkel súlyos gazdasági károkat okoztak az országnak, vagy „rossz hatással vannak a politikai és ideológiai munkára”. (Reuter, DPA) Lengyel rézbányászok sztrájkra készülődnek A sziléziai Lubinban lévő Rudna rézbánya dolgozói munkabeszüntetési akciót helyeztek kilátásba, ha a bánya vezetősége nem javítja a munkakörülményeket. A bányászokból álló munkásbizottság szerint életveszélyesek és katasztrofálisak a munkafeltételek a bányában, ezért ha augusztus 15-éig nem változik semmi, akkor a bizottság sztrájkot szervez — mondta a betiltott Szolidaritás szakszervezet egyik munkatársa. Példaként említette, hogy a törvényes előírások szerint abba kellene hagyni a munkát, ha napközben a hőmérséklet 28 fok fölé emelkedik, a bányászoknak azonban még 36 fokos melegben is dolgozniuk kell. A bányában jelenleg 6000-en dolgoznak, a munkabeszüntetési akciót kilátásba helyező bányászbizottság tagjainak többsége egyszersmind tagja volt annak a sztrájkbizottságnak is, amely idén májusban több rézbányában is sztrájkokat szervezett. (APA) Kompromisszumos javaslat az egységes európai vállalatmodellre A közös piaci tagországok újabb lépést tettek afelé, hogy 1992-ig valóban egységes piaccá váljék az EGK. A hét végén kompromisszumos javaslat született egy már több mint egy évtizede folyó vitában, az egységes európai vállalatok kérdésében. Az éppen soros közös piaci elnök, Görögország javaslata szerint a problémát egyféleképpen lehet megoldani, mégpedig úgy, hogy kialakítják az egységes közös piaci modellben működő, úgynevezett „Európa-vállalatok” szabályozását Vasszo Papandreu görög kereskedelmi miniszterhelyettes, aki a 12 tagállam kereskedelmi minisztereinek ülésén elnökölt, Athénban közölte, hogy a kompromisszumos javaslatot hamarosan megvizsgálják a szakemberek. (AP—DJ) NAPRÓL NAPRA ♦ A VEGYESVÁLLALATOK RÉSZÉRE IS HOZZÁFÉRHETŐVÉ KELL TENNI AZ INFORMÁCIÓKAT a gazdasági környezetről (3. old.) ♦ „NE OLCSÓSÁGUKKAL PRÓBÁLJANAK PIACI SIKERT ARATNI A MAGYAR TERMÉKEK, HANEM MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGÜKKEL” — figyelmeztettek a svéd üzletemberek a kamarában (3. old.) ♦ BIZALOM KELL AZ ÉRTÉKPAPÍROK TERJESZTÉSÉHEZ — szakemberek a váltóvitáról (3. old.) ♦ AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLATI TEHER CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDOZATAIT VIZSGÁLJA a megválasztott új mexikói elnök tanácsadóival (2. old.) ♦ A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK SZIGORÍTÁSÁT ÉS A BERUHÁZÁSOK VISSZAFOGÁSÁT tervezik Argentínában az újabb hitelek felvétele előtt (2. old.) ♦ A KERESKEDELMI ELLENTÉTEK ÉLEZŐDÉSE VÁRHATÓ Japán és a „négy tigris” között (5. old.) ♦ MIND TÖBB ELEKTRONIKAI RENDSZERT ÉPÍTENEK BE a nyugatnémet gépkocsikba a kényelem fokozására és az energiatakarékosság végett (6. old.) Belgium a föderalizáció útján A belga képviselőház a múlt szombaton elfogadta az állam föderatív átszervezéséről szóló törvényjavaslatot, és előreláthatóan a szenátus is ezt fogja tenni. Ezzel — mint Martens miniszterelnök kijelentette — Belgium olyan változáson megy át, mint még soha 1830, az ország megalakulása óta. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 21., 2. oldal). A föderalizálásnak messzemenő anyagi-gazdasági következményei is lesznek, de a központi kormány kezében elég hatáskör marad ahhoz, hogy meg tudja akadályozni az ország teljes szétesését. Sőt: az átalakítás megnyithatja az utat Belgium harmonikusabb fejlődése előtt. A belga képviselőház a szükséges kétharmadosnál nagyobb szavazattöbbséggel elfogadta az ország föderatív átalakítását szolgáló, háromrészes csomagterv első szakaszát, amely fontos hatáskörök decentralizálásáról intézkedik a tartományok javára. A javaslatokról ezen a héten a szenátus is szavazni fog, várhatóan pozitív eredménnyel. A csomagterv második szakaszáról, a decentralizálás pénzügyi feltételeiről, várhatóan a jövő év elején szavaznak, majd a harmadik szakaszban azokat a törvényjavaslatokat vitatják meg, hogy milyen intézményes biztosítékokat adjanak a tartományoknak a központi kormánypolitika alakításába való beleszólásra. Flandria, Vallónia és a főváros, Brüsszel saját hatáskört kap a gazdasági élet, az energetika, a foglalkoztatáspolitika, az energiatermelés, az infrastruktúra, a tájékoztatás terén. A tartományok már a nyolcvanas évek elején kaptak bizonyos gazdasági önállóságot, de most az ő hatáskörükbe kerülnek az eddig központi hatáskörbe tartozó szektorok: az acélipar, a hajóépítés, a szénbányászat és a gázipar is. Nagyobb önállóságot kapnak a tartományok a szubvenciók elosztásában és az exportpolitika alakításában is. Az utóbbi időben gyakran érkezett hír vallon és flamand gazdasági delegációk külföldi útjairól, ami bosszús állásfoglalásra késztette a külügyminisztériumot (formálisan ez alá tartozik a külkereskedelem irányítása). A jövőben a tartományok önálló exportpolitikát határozhatnak meg, azzal a feltétellel, hogy az ne ütközzön a központi állami érdekekkel. A nagyobb önállósághoz azonban több pénz is kell. Az állami bevételek nagyobb hányadának tartományi kézbe adásáról csak jövőre fognak dönteni. Jelenleg a teljes állami kiadásoknak csak 9,5 százaléka jut a tartományokra, de ez a hányad a tervek szerint 32 százalékosra fog emelkedni. A központi államkasszát gyarapító bér- és jövedelemadó egy részét a továbbiakban ugyanis a tartományok fogják megkapni. A tartományok ezenkívül saját adókat is szedhetnek. Így is kényes kérdés marad az anyagi erőforrások megosztása. Amennyiben a tartományok az adóbevételeket arányosan részesülnének a pénzekből, a gazdagabb Flandria a személyi jellegű adójövedelmek 58 százalékát kapná meg, Brüsszel 11 százalékot, Vallónia pedig 31 százalékot. Előirányozták tehát, hogy a szegényebb körzetek (adott esetben Vallónia) kiegyenlítést kapjanak, hogy elkerüljék a leszakadást. A kiegyenlítő mechanizmus azonban semleges, tehát amennyiben Vallónia meggazdagszik, a flamandok pedig viszonylag szegényebbek lesznek, fordul a kocka, és a vallonok fizetnek majd a flamandoknak. A pénzügyi erőforrásokat azonban még évekig a jelenlegi gyakorlat alapján osztják el, megfelelő korrekcióval. A tartományok gazdasági önállóságának növekedése felidézi annak a veszélyét, hogy szubvencióverseny alakul ki közöttük a beruházások ösztönzésére. Ezt elkerülendő, a szubvenciók megengedhető felső határát központilag határozzák meg. Ezenkívül a Közös Piac versenyszabályai is behatárolják a tartományok játékterét. A központi kormány ezenkívül megőrzi mindazokat a jogosítványokat, amelyek a gazdasági és valutaunió zökkenőmentes működtetéséhez szükségesek. Bizonyos gazdasági keretszabályok, így a munkaidőre vonatkozó rendelkezések is a brüsszeli kormány kezében maradnak. Ugyanez vonatkozik a pénzpolitikára, a jogrendszerre és a társadalombiztosításra is. A föderalizáció harmadik szakasza annak jogi rendezése lesz, hogy a tartományok beleszólhassanak a központi kormány politikájába. E célból várhatóan tartományi kamarává alakítják át a szenátust. A kormány a reformcsomagnak ezzel a harmadik részével nagyon óvatosan bánik, hiszen azzal a szenátussal kell megszavaztatnia a változtatásokat, amelynek ily módon saját feloszlatását kellene kimondania. A kérdés megoldását nehezíti, hogy ehhez a mentalitásnak is meg kell változnia. Eddig az volt a szokás, hogy a tartományok mind több hatalmat akartak kicsikarni a központi hatalomtól, ez esetben viszont jogosítványokról kell lemondaniuk a központi hatalom javára, önállóságuk, öntudatuk erősítése várhatóan megkönnyíti majd a szemléletmód változását is. Ezzel olyan Belgium jöhetne létre, ahol a szüntelen nemzeti villongások helyett a harmonikus együttműködés kerülne előtérbe. (AP—DJ, Neue Zürcher Zeitung) Súlyosbodó adósságterhek Indiában Indiának egyre súlyosabb gondokat okoz növekvő külföldi adósságainak törlesztése — állapítja meg az állami számvevőszék éves jelentése. Az ország külföldi adóssága 1987. március 31-én 203 milliárd rúpia (16,4 milliárd dollár) volt, 79,7 százalékkal több, mint hat évvel korábban, az 1987,88-as pénzügyi év végére pedig, a módosított előrejelzések alapján, a 225,2 milliárd rúpiát is elérheti. A jelentés szerint az adósságteher megnövekedése részben a rúpiának a világ vezető valutáival szembeni értékvesztése miatt következett be. A helyzet megoldását a tanulmány készítői az export jelentős és folyamatos növelésében, hatékony importhelyettesítésben és ésszerűbb adórendszer kialakításában látják. Az 1986 87-es pénzügyi évben a költségvetés hiánya is hirtelen felszökött: 75,8 milliárd rúpiát ért el (1981/82-ben még csak 2,9 milliárd rúpia volt). Az előrejelzések szerint — a külföldi adósságokhoz hasonlóan — a költségvetési deficit is nagyobb lesz az 1988 89-es időszakban: 98,4 milliárd rúpiára számítanak. A hiány legfőbb oka az adóhátralékok felhalmozódása: az 1986 87-es időszakban ez már elérte az 50,3 milliárd rúpiát. A tanulmány emellett terven felüli kiadásokat, ezen belül a kamatfizetésre, a honvédelemre és a támogatásokra fordított összegek növekedését hibáztatja a deficitért. A számvevőszék munkatársai úgy vélik, hogy a hosszú távú adópolitikában nagyobb szerepet kell kapnia a támogatások visszafogásának, valamint a bevételek és a kiadások jobb összehangolásának. A veszteségesen gazdálkodó állami vállalatokat elsősorban azért bírálják, mert miattuk nem jut vissza elég pénz az állami szektorba. A beruházások gyenge megtérülésének okát is a kormány árpolitikájában és az állami támogatások rendszerében látják a szakértők. Az állam belföldi kölcsönfelvétele is megnőtt: a korábbi év 55,4 milliárd rúpiájáról 70 milliárdra. A jelentés megállapítja, ha a kölcsönfelvételek ilyen ütemben nőnek, a kormány belföldi eladósodása súlyos méreteket ölthet. A költséges fejlesztési és nem fejlesztési kiadásokat szigorúan vissza kell fogni, az állami vállalatokat pedig nyereségesebbé kell tenni — véli a tanulmány. (Reuter)