Világgazdaság, 1988. október (20. évfolyam, 194/4943-214/4963. szám)
1988-10-01 / 194. (4943.) szám
1988. OKTÓBER 1. SZOMBAT XX. ÉVFOLYAM, 194. (4943.) SZÁM viimr.Kazaftsun A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAI MÁK GAZDASÁGI NAPILAPJA Osztrák—jugoszláv beruházásvédelmi megállapodás terve Konkrét eredmények születtek az osztrák és a jugoszláv kormányfő kíséretében levő delegációk tárgyalásain — írja az APA abból az alkalomból, hogy Mikulics jugoszláv kormányfő megtartotta első eszmecseréjét Vranitzky osztrák kancellárral Ausztriában. A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy hamarosan aláírják a két ország közötti beruházásvédelmi megállapodást és környezetvédelmi szerződést; ez utóbbi magában foglalja majd a kölcsönös tájékoztatást, illetve az esetleges atomerőművi balesetről időben való értesítést. Aláírták a légügyi együttműködési egyezményt is, amely a két ország között 1953 óta érvényben levő megállapodást egészíti ki. Ennek értelmében az osztrák nemzeti légitársaság a saját menetjegyeit is eladhatja Jugoszláviában. Eddig ugyanis a legtöbb légitársaság Jugoszláviában csak az IATA, a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezeten — amelynek 144 légitársaság a tagja — keresztül elszámolt jegyeket árusíthatott. A két kormányfő találkozóján Mikulics köszönetet mondott vendéglátójának azért a segítségért, amelyet Ausztria nyújt Jugoszláviának adósságproblémái megoldásához és gazdasági reformja végrehajtásához. Hangoztatta: ausztriai útjának nem pénzszerzés a célja, hanem további, közös érdeklődésre számot tartó együttműködési lehetőségek megvitatása. Ezek között szerepel az ausztriai Spielfeld és a jugoszláviai Zágráb közötti autópálya megépítése. Vranitzky kancellár kifejezte kormánya készségét, hogy segíti Jugoszlávia és az EFTA-tagországok kapcsolatainak fejlesztését. Belgrád arra törekszik, hogy az EFTA-tagországokkal azonos pozícióba kerülhessen, ami gyakorlatilag egyenlő lenne a teljes jogú tagsággal. (APA, Reuter, MTI) A KKP KB határozata a reform lelassításáról Pénteken befejezte ötnapos ülését a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénumon elfogadott határozat szerint az elkövetkező két évben a gazdaság konszolidálására, a gazdasági körülmények megjavítására helyezik a hangsúlyt és lefékezik a reformok ütemét. Az ülésről kiadott közlemény rámutat, hogy az említett célkitűzések megvalósítása érdekében erőfeszítéseket kell tenni a társadalmi fogyasztás csökkentése, az infláció megfékezése, a gazdasági tevékenységben mutatkozó zavarok felszámolása céljából. Növelni kell a mezőgazdaság és a melléküzemek termelését, a könnyűipar és az energia-, illetve az alapanyagipar tejesítményét. Ezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltása hosszú távra szóló erőfeszítést igényel, a jó eredmények szempontjából kritikus időszaknak számít az elkövetkező két esztendő. A jövő évben lassabban hajtják végre az árreformot és megfelelő erőfeszítéseket tesznek avégett, hogy az árak emelkedése kisebb legyen, mint az idén — mutat rá a közlemény. Az ülés részvevői megállapították, hogy Kína gazdasági helyzete általában véve jónak mondható, de egész sor nehézség és probléma van, amelyek közül a gyors áremelkedés a legjelentősebb. A közlemény azonban hangsúlyozza: meg kell teremteni az árstruktúra ésszerűsítésének a feltételeit, mert enélkül lehetetlen az új gazdasági rend alapjainak lerakása. A reform elmélyítése azonban nem kizárólag az árak módosítását jelenti, hanem átfogó reformot a különböző területeken, különösen a vállalatok, mindenekelőtt a nagy és közepes méretű állami vállalatok esetében. A Központi Bizottság ülésén elvileg jóváhagyták az árak és a bérek megreformálásának ideiglenes programját. Javasolták: a központi kormány tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a programot az elkövetkező öt évben, vagy ennél hosszabb időszakban lépésről lépésre megvalósítsák — az áremelkedések szigorú ellenőrzésének követelménye alapján. Végül elvi határozatot fogadtak el arról, hogy meg kell javítani az ideológiai és a politikai munkát az üzemekben és a vállalatoknál, mert a most következő két év célkitűzéseinek megvalósításában fontos feltétel és biztosíték a párt vezető szerepének az erősítése. (MTI) Inflációellenes megállapodás Brazíliában Brazia történetében először fordul elő, hogy a szakszervezetek és az üzleti körök képviselői inflációellenes megállapodást írnak alá. A gazdasági növekedés visszaállítását és a stabilitás megteremtését célzó megállapodás aláírására a jövő héten kerül sor. Elemzők szerint az esemény csak első lépés egy hoszszabb úton, amely a magánszektor, a munkások, a kormány és a politikai pártok között kötendő egyezményhez vezet. A jövő héten aláírandó megállapodás árellenőrzési és bérindexálási (a béreknek az árakhoz való kötése) javaslatokat tartalmaz. Egyúttal felhívja a kormányt a gazdaság stabilizálására. A kormány célja egyébként, hogy a költségvetési deficitet a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára szorítsa le. A hiány tavaly a GDP 5,5 százaléka volt, becslések szerint idén már csak 4 százalék lesz. Az infláció azonban változatlanul magas, augusztusban 20 százalékos volt, független közgazdászok szerint éves szinten 700 százalékot is elérhet. Az infláció elleni megállapodásról az utóbbi hónapokban sok szó esett Brazíliában, az üzleti élet vezetői az ország mindkét jelentős szakszervezeti szövetségét szerették volna megnyerni. Végül a mostani megállapodást csak az egyik, az általános szakszervezeti szövetség (CGT) írja alá, a baloldali irányzatú szakszervezeti szövetség (CUT) elutasította az együttműködési javaslatot, és arra José Sarney elnöksége alatt nem is lát módot. A brazil kormány nemcsak az infláció visszafogásával kívánja fokozni a gazdasági növekedést, hanem nagyobb teret akar engedni a külföldi tőkének is. A külföldi bankok örömmel fogadták, hogy a központi bank szakít a 20 éves gyakorlattal, és ezentúl a külföldi bankok felvásárolhatják a brazil bankok szavazóképes részvényeinek egyharmadát, és a teljes részvénymennyiség felére tehetnek szert. Az intézkedés része egy szélesebb reformfolyamatnak, amelynek célja az ország pénzügyi rendszerének korszerűsítése. A programot a Világbank is támogatja 500 millió dollárral. (Reuter, Financial Times) Mitterrand javaslata az adósságterhek enyhítéséről A Nemzetközi Valuta Alapon (IMF) belül felállítandó alap létrehozását javasolta Francois Mitterrand francia elnök a kötvénnyé konvertált kereskedelmi banki hitelek után esedékes kamatfizetés garanciájaként. Az ENSZ-közgyűlésen New York-i beszédében arra utalt, hogy a legtöbb fejlődő ország egyre nehezedő adósságterhe azonnali megoldást igényel. Az adósságprobléma megoldására már többféle javaslat született, a Mitterrand-féle francia elképzelés szerint az lenne az egyedüli megoldás, ha az IMF külön alapja biztosítaná a kamatfizetéseket. Ezáltal jelentősen csökkennének az adósországok által fizetett pénzügyi járulékok és az alap segítségével tevékenyebben integrálódhatnának a világkereskedelembe. Az alap finanszírozását úgy oldanák meg, hogy a fejlett országok erre a célra lemondanának a fejlődő országok által felhasználható új SDR-kibocsátásból rájuk eső részről. Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója örömmel fogadta Mitterrand javaslatát, de hozzátette, hogy a szervezet szakértőinek még meg kell vizsgálniuk a terv részleteit.Reuter) Szovjet közgazdász vállalatközi valutapiac kiépítését javasolja A szovjet kormánynak engedélyeznie kellene, hogy a vállalatok egymás között szabad árfolyamon eladhassanak és vehessenek keményvalutát, ez lépés lenne a rubel konvertibilitásának megteremtése felé — írta pénteken, a Szocialisztyicseszkaja Indusztrijában megjelent cikkében A. Szarkiszjano, a kormány külgazdasági intézetének közgazdásza. A szakember hozzátette, hogy e vállalatközi valutapiac, amelyet az Állami Bank (Goszbank) ellenőrizne, lehetővé tenné, hogy a szovjet vállalatok hozzájuthassanak a számukra szükségeskeményvalutához. Jelenleg a gazdasági reformok következményeképpen több mint száz szovjet vállalat és vállalati egyesülés közvetlenül kereskedhet a Nyugattal, de sok vállalatnak nincs valutájaahhoz, hogy a szükséges új technológiát külföldről behozza. A kivezető útnak a közgazdász a versenyen alapuló hitelosztást tartja, amely azután lehetővé tenné, hogy a sikeres vállalatok nagyobb valutabevételhez jussanak, és visszafizethessék adósságaikat. A szabad valutapiac kialakulásával a belföldi és a világpiaci árak közelítenének egymáshoz, a kereslet és kínálat hatására valós rubelárfolyam kezdene kialakulni — véli a közgazdász. Ez előzetes lépés lenne a rubel belső konvertibilitásának megteremtéséhez, ami viszont szükséges a szovjet valuta szabad átválthatóságához. Ismeretes, hogy a rubel árfolyamát jelenleg a nyugati valutákétól eltérően, központilag rögzítik. Egy rubel hivatalos árfolyamon 1,59 dollárt ér, de sok nyugati bank ennek ötödéért adja a szovjet valutát — szerintük ez tükrözi a rubel valódi értékét. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ „AZ IGAZGATÓK NÁLUNK KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN VANNAK'’ — kamarai vélemény egy vezetőleváltás általánosítható tanulságairól (3. old.) ♦ SZIGORÚ MINISZTERTANÁCSI ÉS PÁRTHATÁROZAT KÖTELEZI A SZOVJETUNIÓBAN a hatóságokat az Aral-tó környékén kialakult súlyos ökológiai helyzet orvoslására (2. old.) ♦ MAGYARORSZÁGRA ÉS A SZOVJETUNIÓRA IS KITERJESZTIK az Eurocsekk fizetési rendszert (2. old.) ♦ CSAK A MUNKAERŐ-KÍNÁLAT SZŰKÖSSÉGE GÁTOLJA a svájci gazdaság tartós növekedését a kilencvenes években (2. old.) ♦ ALIG ADHATÓ EL BORJÚHÚS AZ NSZK-BAN az augusztusi hormonbotrány óta (4. old.) ♦ A TEHERFUVAROZÁSI KONFLIKTUSOK FELSZÁMOLÁSÁRÓL tárgyal a brüsszeli bizottság Ausztriával, Svájccal és Jugoszláviával (4. old.) Az olasz gazdaság jobban teljesít a vártnál Jóváhagyták a jövő évi költségvetési tervezetet Az olasz kormány hosszan tartó vita után elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet, amely a jövő héten kerül a parlament elé. Az olasz gazdaság legérzékenyebb pontja, a költségvetési hiány kérdésében nem sok a változás a tavalyi évhez képest: a hiány a hazai össztermék (GDP) 10,2 százalékára mérséklődik jövőre az idei 11 százalékról. Ez azt jelenti, hogy jövőre 117 ezer milliárd líra lesz a hiány az idei 116—118 ezer milliárdot követően. A költségvetési tervezet — amelynek részletei még nem ismeretesek — 15 ezer milliárd lírával megnyirbálja a kiadásokat, elsősorban az egészségügyben, a kulturális életben, a szállításban és a közlekedésben. A bevételek viszont 14 ezer milliárd lírával növekszenek azoknak a kisvállalkozóknak és szabad foglalkozásúaknak a megadóztatása révén, akik az elmúlt években sikerrel bújtak ki adófizetési kötelezettségeik teljesítése alól. Az olasz kormány átértékelte a gazdaság idei és jövő évi növekedésére szóló hivatalos előrejelzést is. Az előrejelzés abból indul ki, hogy valamelyest csökken a gazdaság túlfűtöttségének a veszélye. A bruttó hazai termék (GDP) eszerint ebben az évben az inflációtól megtisztítva 3,6 százalékkal növekszik, 1989-ben pedig 3 százalékkal bővül. (Ez az év már az ötödik, amelyben az olasz gazdaság 3 százalék körüli növekedéssel dicsekedhet.) Tavaly szeptemberben a kormány csak 2,8 százalékos növekedést jósolt erre az évre, s júniusban egy belső dokumentum mindössze 2,5százalékra becsülte az 1989-es gyarapodást. A gyors gazdasági növekedés elsősorban a vártnál lényegesen jobb exporteredményeknek tudható be. Bár a kereskedelmi mérleg hiánya 1988- ban várhatóan meghaladja a tavalyi 11 ezermilliárd lírás deficitet, a hiány kevesebb lesz a vártnál. A javuló kereskedelmimérleg-helyzet a fizetési mérlegben is érezteti hatását. Többlet ugyan ebben az évben ■sem várható, de a hiány jóval alatta marad a GDP egy százalékának. Jövőre a kereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlyhelyzetének további javulására lehet számítani. Az olasz gazdaság legfigyelemreméltóbb jelensége a beruházási kedv nagymérvű erősödése, ami azt jelzi, hogy a kínálat kezd felzárkózni a kereslethez. Ez egybenaz inflációs nyomás enyhülését is magával hozza. Az olasz nemzeti bank az év folyamán többször is figyelmeztetett az infláció megugrásának a veszélyére és a romló kereskedelmi mérlegre. Emiatt a nyáron több megszorító intézkedést léptettek életbe. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. augusztus 25., 1. oldal.) A kormányjelentés a fogyasztói árak emelkedésén mért idei inflációt átlagosan 4,8 százalékosra becsüli. Az 1988-as előrejelzés eredetileg 4,6 százalék volt. Az eltérés oka, hogy júliusban a hozzáadott értékadó kulcsát 1 százalékkal 19 százalékra növelték. (A becslések 14,5 dolláros barrelenkénti olajár, valamint a dollár jelenlegi árfolyamának alapulvételével készültek.) A munkanélküliség számottevő csökkenése a közeljövőben nem várható ugyan, jövőre azonban az iparban teremtett új munkaalkalmak révén kissé javul a helyzet, tükrözve a gazdaság erőteljes bővülését. (AP— DJ, Reuter) Elhalasztottak egy OPEC-tanácskozást Esnek a kőolajárak Elhalasztják az OPEC úgynevezett technikai szakértőinek október 10-re tervezett tanácskozását, hogy megvárják, milyen eredményeket hoznak az árbizottság és a hosszú távú stratégiai bizottság együttes megbeszélései, amelyek időpontja azonban még nem ismeretes — jelentette be Subroto, az OPEC főtitkára. Mint ismeretes, ezen az együttes bizottsági ülésen fogják megvitatni az olajpiac stabilizálásának, az OPEC egysége helyreállításának kérdéseit, majd ezt november 21-én egy teljes körű, miniszteri szintű tanácskozás követi Bécsben. A technikai szakértőknek általában az a feladatuk, hogy előkészítsék ezeket a miniszteri szintű tanácskozásokat, információkat gyűjtsenek az árakról és a kitermelésről. Az ülés elhalasztása tovább növelte a piacok kételyeit az OPEC egységének és tekintélyének helyreállítását illetően. Ez tükröződik az árakban is: két év óta nem voltak olyan alacsonyak a kőolajárak, mint most, a West Texas Intermediate minősége barrelenként 13,92 dollárra, az északi-tengeri Brent minősége pedig 12,65 dollárra esett. Ugyancsak kétéves rekordot döntött az OPEC-tagországok kitermelése, utoljára 1986-ban volt ekkora a termelés, jelenleg megközelíti a napi 21 millió barrelt, miközben a hivatalos kitermelési plafon napi 17,5 millió barrel. (Reuter, AP—DJ) Szovjet lap az inflációról Adatokkal alátámasztott cikk jelent meg a Trud című napilapban az alapvető árucikkek árának emelkedéséről. A lakosság számára eddig is nyilvánvaló volt az áremelkedés, de a hivatalos tájékoztatás sokáig az áremelkedést az áruk osztályba sorolásának megváltoztatásával leplezte. A Trud csütörtöki száma ismerteti egy árellenőrzéssel megbízott parlamenti bizottság vizsgálatát, amelyből kiderül, hogy egyes alapvető élelmiszerek, például a kenyér, a burgonya és más zöldségfélék ára 18 százalékkal emelkedett az utóbbi két évben. A szakszervezet lapja azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi forgalom értékének 1986-os és 1987-es növekedésében az árak emelkedésének szerepe 60 százalék volt. Megbízható éves szintű inflációs ráta kiszámításához azonban a lapban közölt adatok sem elegendők. A Trud szerint az áremelkedés nem évek, de évtizedek óta tart, szemben azzal a hivatalos állásponttal, amely szerint a Szovjetunióban az alapvető élelmiszerek árai évtizedek óta stabilak. A cikk azt is említi, hogy 1 rubel 1960-hoz viszonyítva ma már csak 42 kopejkát ér. A Szovjetunióban már hosszú ideje folyik a vita a 90-es évek elejére tervezett árreformról. A radikális szárnyhoz tartozó közgazdászok szerint meg kellene szüntetni az állami támogatások rendszerét, mert azok nem veszik figyelembe a vásárlói keresletet és tévútra viszik a gazdaságot. Az ellentábor azonban azzal érvel, hogy az áremelkedések — amelyeket már Mihail Gorbacsov is kilátásba helyezett a következő évtized elejére — népszerűtlenné teszik a reformot, és az életszínvonal csökkenéséhez vezetnek. (Reuter)