Világgazdaság, 1989. január (21. évfolyam, 1/5007-21/5027. szám)

1989-01-03 / 1. (5007.) szám

2 1989. JANUAR 3 Csökkent a szovjet A londoni szék­helyű Petroleum Economics Ltd. szerint 1988 harma­dik negyedévében a szovjet kőolaj­­kiitermelés napi több mint 100 ezer barrellel esett. Közel három év után éves szinten az első visszaesés. Hivatalos szovjet adatoka­t a kőolaj - kitermelésről augusztus óta nem tettek közzé, akkor a felszínre ho­zott mennyiség napi 12,3 millió bar­relre esett, 1986 áprilisa óta a leg­alacsonyabb szintre, és 500 barrel­lel maradt az 1987 májusi csúcster­­melés értéke alatt. Bár a jelek arra mutatnak, hogy szeptemberben már napi 12,5 millió barrel volt a teljesítmény, a har­madik negyedév adatai kétségessé teszik, hogy a szovjet olajipar tel­jesíteni tudta-e az 1988-ra előirány­zott, napi 12,6 millió barreles ter­vét — teszi hozzá az olajipari ta­nácsadó cég a szovjet energiahely­zetről készített negyedéves jelenté­sének legfrissebb változatában. Az kőolaj-kitermelés 1988 közepéig eltelt 18 hónapban a szovjet olajkitermelés rendre éppen felülmúlta a tervezettet. A jelentés nem tud világos oko­kat mondani a tavalyi harmadik negyedévi visszaesésre, ám olyan híreikre hivatkozik, melyek szerint Szibériában a kitermelő berende­zések hiánya járult hozzá a ter­meléscsökkenéshez, s minden bi­zonnyal az olajban gazdag Azer­­bajdzsánban­ történt megmozdulá­sok sem maradtak hatástalanok a kitermelésre. A dokumentum hozzáteszi, hogy a Szovjetunió energiaiparának más részein is voltak problémák. Érte­sülések szerint jócskán elmarad a tervezettől az erőművek teljesítmé­nyének bővítése, és mintegy 20 ezer megawattnyi nukleáris erőmű­vi kapacitást számoltak föl, vagy törölték a beruházást a csernobili katasztrófát követően. (Reuter) Életbe lépett az amerikai-kanadai szabadkereskedelmi megállapodás A terveknek megfelelően január elsején életbe lépett az amerikai- kanadai szabadkereskedelmi egyez­mény, miután december 30-án a ka­nadai szenátus változtatás nélkül jóváhagyta a megállapodást, Ronald Reagan­­pedig december 31-én elnöki rendelettel törvényerőre emelte. A szabadkereskedelmi megállapo­dást Reagan elnök és Mulroney kor­mányfő több mint kétéves, hossza­dalmas tárgyalássorozat után még tavaly januárban írta al­á. Az ame­rikai kongresszus már szeptember­ben jóváhagyta a megállapodást, de a kanadai parlament igenjére a ka­nadai választások végéig várni kel­lett, az ellenzék ugyanis igen heve­sen érvelt az egyezmény ellen, mert az szerinte rászabadítja az amerikai tőkét és árukat Kanadára. Az egyezmény — melynek nyomán a világ legnagyobb szabadkereske­delmi zónája jött létre — azt irá­nyozza elő, hogy a következő tíz éven belül fokozatosan leépítik a két or­szág köz­ti kereskedelem még meg­lévő akadályait. Ez elsősorban a vá­mok teljes eltörlését jelenti; igaz, az évi mintegy 150 milliárd dollárnyi forgalom 80 százaléka máris vám­mentesen bonyolódik. A washingtoni Fehér Ház szóvi­vője elmondta azt is, hogy a vámok eltörlésén kívül a más jellegű ke­reskedelmi akadályokat is igyekez­nek felszámolni. Ezek közé tartozik a bankszolgáltatások és a beruházá­sok korlátozásának feloldása is. (Reuter) Venezuela fizetésképtelenséget jelentett (Folytatás az 1. oldalról.) visszatornásznia az adósságokat. En­nek viszont az volt az ára, hogy a tartalékok 16,1 milliárd dollárról ke­vesebb mint a felükre csökkentek. A venezuelai pénzügyminiszter az elnöki beszédet kiegészítve közölte, hogy a fizetéseik felfüggesztése nem vonatkozik a kormányok, továbbá a nemzetközi pénzintézetek által köl­csönzött pénzösszegeikre, mint ahogy a hivatalos pénzügyi szervek által garantált hitelekre, a hitellevelekre, a külföldiek kezében lévő venezue­lai kötvényekre, lebegő kamatozású kormánypapírokra sem. A pénzügy­minisztérium egyébként erre az év­re azt tervezte eredetileg, hogy 2,3 milliárd dollárt törlesztenek a ban­koknak. A fizetésképtelenség bejelentését követően valószínű, hogy az ország ismét nem kívánatos hitelfelvevő lesz a nemzetközi kötvénypiacon, pe­dig tavaly, ötéves kényszerű szünet után, sikerült 1 milliárd dollár ér­tékű eurokötvényt kibocsátania. Hogy az országon belül milyen ha­tása­­­esz a moratóriumnak, azt egyelőre nem tudni, a boltok min­denesetre­­még tele vannak nyugati árucikkekkel, kézzelfogható jele­ként a latin-amerikai mértékkel mérve szokatlan bőségnek és jólét­nek. Lusinchi elnök egyik utolsó tény­kedéseként a hét végén bejelentet­te, hogy 60 százalékos vámot vetnek ki a Latin-Ameri­kán kívüli orszá­gokból származó luxustermékekre. Az intézkedés célja a konvertibilis valutákkal való takarékoskodás ösz­tönzése. A rendelet 500 termékre vo­natkozik, közöttük az égetett sze­szekre, az elektronikus cikkekre és a luxus élelmiszerekre. Az új vámta­rifa 128—160 százalék között mozog. (Reuter) Legyen vendégünk üzleti partnerével szállodánk e különlegesen kellemes hangulatú éttermében, ahol hétfőtől péntekig 12 és 15 óra között egészséges és gyors étkezési lehetőséget kínálunk önnek 485,5 Ft-os egységáron. Asztalfoglalás: 178-814-es telefonszámon hétfőtől péntekig 8.00-17.00 óráig az Éttermi Igazgatóságon, vagy a 383-000/286-on Old Timer Étteremben naponta 10.00-15.00 óra és 18.00-23.00 óra között 1051 Budapest, Roosevelt tér 2 AMJM HYATTB)BUCAP£ST A komputerexport liberalizálását sürgeti egy amerikai szakértői bizottság Az Egyesült Államoknak enyhíte­nie kellene a számítógépek export­jának korlátozását, az erőfeszítése­ket a katonai téren is nagy haté­konysággal felhasználható szuper­­komputerek kivitelének ellenőrzé­sére kellene összpontosítania. Erre a következtetésre jut az­ országos kutatási tanács, az Amerikai Mű­szaki Tudományos Akadémia fiók­jaiként működő szervezet, amely a külügyminisztérium megbízásából tanulmányozta a számítógépexport­problémát. A tanács szerint a mi­niatürizálás és a­ tömegtermelés gyakorlatilag hatástalanná tette a jelenlegi exportellenőrzést. Mint ismeretes, a­z USA és szö­vetségesei a Párizsban működő COCOM-bizottságg­al hangolják ösz­­sze a szocialista ország "’"hoz irányu­ló exporttal kapcsolatos korlátozá­sokat. A bizottság már a Bush-kor­mánynak készítette ajánlásait. A testület szerint össze kell állí­tani a szokványos árucikknek te­kinthető, a COCOM-on kívüli tér­ségből beszerezhető komputerek listáját és ezek kereskedelmét tel­jesen szabaddá kell tenni, legalább­is a COCOM-térségen belül — ja­vasolja a jelentés, azt ajánlva egy­úttal,­­hogy az­ USA törekedjék az újonnan iparosodott fejlődő orszá­goknak a COCOM exportellenőrzési programjába való bevonására. (Reu­ter, AP) Szovjet kereskedelmi iroda nyílhat Panamában A panamai parlament a múlt év utolsó napján elfogadta azt a tör­vényt, amelynek alapján, a közép­­ameriikai ország szorosabb kereske­delmi kapcsolatba kerül a Szovjet­unióval. Több panamai politikus a Szovjetunióhoz való közeledést az­zal indokolta, hogy az Egyesült Ál­lamok még mindig­­kereskedelmi szankciókat alkalmaz az ország el­len. Emlékezetes ,hogy Washington tavalyelőtt, márciusban egy sor gaz­dasági jellegű ,intézkedéssel igyeke­zett lemondásra kényszeríteni Norie­ga tábornokot. Az egyezmény elfogadásának leg­főbb motiválója éppen az amerikai kormány volt, hiszen gazdasági kor­látokat állított fel, arra kényszerítve miniket, hogy más kereskedelmi partnerek után nézzünk — jelentet­te ki a Reuter hírügynökség tudósí­tójának a kormányzó Forradalmi De­mokrata Párt (PRD) részéről Luis Gómez. A 42:3 arány­ban, elfogadott új tör­vény telhetővé teszi, hogy a Szovjet­unió kereskedelmi képviseletet nyis­son Panamában, de nem rendelkezik nagykövetek cseréjéről. A parlamenti szavazást követően Mario Rognoni, Panama kereskedel­mi és ipari minisztere elmondta, hogy országa az elmúlt 10 évben fő­ként nemesfémeket, járműveket, al­katrészeket és vegyipari termékeket importált a Szovjetunióból, míg pa­namai termékek Szovjetunióba irá­nyuló exportjára alig került sor. (Reuter) A Ro Te Vu dél-koreai elnök új­évi beszédében annak a véleményé­nek adott hangot, hogy 1989 vízvá­lasztó lesz az ország demokrácia fe­lé vezető útján, valamint a két Ko­rea közeledésének folyamatában. Az elnök optimistán ítélte meg országa idei gazdasági kilátásait is, de figyel­meztetett, hogy Dél-Koreának, nö­vekvő exportja miatt, egyre kemé­nyebb kereskedelmi korlátokkal kell szembenéznie. Tavaly reálértékben 12,4 százalékkal nőtt a dél-koreai gazdaság, miközben az export 28,3 százalékkal emelkedett, és elérte a 60,6 milliárd dollárt.­­ Kína külkereskedelmi deficitje 1988-ban megduplázódott, és az elő­zetes becslések szerint 7,51­­milliárd dollár volt az 1987-es 3,75 milliárd után. Az export 39,49-ről 46,49 mil­liárd dollárra nőtt, miközben az im­port 43,25-ről 54 milliárd dollárra bővült. Az adatok szerint a kivitel 66 százalékát feldolgozott termékek tették ki, és Kína 100 millió dollá­rért exportált tavaly televíziókat.­­ Január elsejétől Franciaország­ban csökkentik a vasúti közlekedés és a városi tömegközlekedés viteldí­jait, és kevesebbet kell fizetni a bel­földi légiközlekedésért, valamint az Air France nemzetközi járatainak menetjegyeiért­­is. Az árcsökkentést az tette lehetővé, hogy bizonyos szolgáltatásoknál a VAT-ot hétről 5,5 százalékra mérsékelték. Mintegy 2 százalékkal csökken a földgáz fo­gyasztói ára is, a benzinadó emelé­se miatt viszont emelkedik a benzin ára január 7-től. A szuperbenzin új ára 4,89—4,93 frank között lesz. VILAGGAZDASAG Közzétették az új izraeli csomagtervet Vámmentes kereskedelem az EK-val és az USA-val Az izraeli infláció nyugat-európai szintre csökkentése, a megtorpant gazdaság új növekedési pályára ál­lítása — ezek Peresz pénzügymi­niszter új gazdasági programjának fő célkitűzései. A lakosság számá­ra a terheket jelentő, de Peresz sze­rint a gazdaság megújulásához nél­külözhetetlen csomagte­rv mellett Samir miniszterelnök is kiállt, je­lezve, hogy a két nagy párt alkot­ta kormány közös elképzeléséről van szó. Izrael az EK-val és az USA-val kötött szabadkereskedelmi megál­lapodásai értelmében január 1-jével széles körben eltörölte az import­­vámokat, s — külön intézkedésiként — egyéb országok viszonylatában is vámcsökkentést hajtott végre több termékcsoportban. A tervet, amelyet az­ első kom­mentárok az 1985-ös antiinflációs program óta a legátfogóbb gazdasá­gi csomagnak neveznek, a kormány vasárnap megvitatta, de egyelőre nem szavazott róla. Peresz kor­­ményjóváhagyás nélküli­­is meghozta már az első intézkedéseket: 200 millió sékellel csökkentette az alap­vető fogyasztási cikkek ártámoga­tását, valamint a múlt heti 5­­szá­zalékos leértékelés után, egy valuta­kosárhoz képest újabb 7,4 száza­lékkal leértékelte a sókést. Az előb­bi intézkedés­­nyomán vasárnaptól a tej, a tojás, a hús, a kenyér és a benzin 12—26 százalékkal lett drá­gább. Az előzővel már­­mintegy 12 szá­zalékos leértékelést legalább egy évig nem követi újabb — hangoz­tatta nyilatkozatában a központi bank. Emlékezetes, hogy a múlt he­ti kis leértékelés után mindenki újabbat vert, s a jegybank pénte­ken a dollá­rfelvásárlási­ roham miatt felfüggesztette a valutatranz­­akc­ióikat. Peresz programjának sarkalatos pontja, hogy csökkenteni kívánja az állami alkalmazottaknak járó, az­ inflációt ellensúlyozó megélheté­si illetéket. Aziasz, a leértékelésből és az ártámogatás-csökkentésből adódó drágulást az eddiginél jóval kisebb mértékben fogják ellensú­lyozni. Ez a Hissztadrut szakszerve­zeti szövetség első reagálásából ítél­ve, nem lesz könnyű. A pénzügy­miniszter viszont azzal érvel, hogy ily módon az infláció üteme a je­lenlegi 17 százalékról az év végére 10 alá szorítható, s „nem a kereslet nagyságai, hanem vásárlóereje az igazán fontosi”. Peresz a mostanival együtt ösz­­szesen mintegy 1 milliárd sőkét költ­ség­vetési­kiiadás-cs­ökkentést ter­vez, amit az érintett haditárca, az oktatásügy, az egészségügy egyelőre hevesen bírál. Emellett a beruházások ösztönzésé­re kamatcsökkentést terveznek (a vállalati szektor és a kibucok köré­ben szaporodó veszteségek egyik fontos oka, hogy Izraelben ma igen magas a reálkamat). Támogatni kí­vánják az átképző programokat, az ipari kutatási és a fejlesztési beru­házásokat, liberalizálni a külföldi tőke beáramlására vonatkozó sza­bályokat és segítik azokat a bajba jutott vállalatokat, amelyek meg­alapozott tervet tudnak felmutatni nehézségeik felszámolá­sára. Peresz és az intézkedési tervéről szóló kommentárok nem említik ugyan, de a csomag időzítése össze­függhet azzal is, hogy januári else­jével a termékeik széles skálájára szűntek meg Izrael és a­z­ USA, illet­ve Izrael és az EK között a vámok, a korábban, aláírt szabadkereske­delmi megállapodások alapján. A lépés, amely az illetékest vezető ,iz­raeli tisztviselő szerint az izraeli import 70 százalékát érinti, a meg­nyíló exportlehetősségek mellett belföldön nagy versenyt teremt, és becslések szerint évi 300 millió sé­kel bevételtől fosztja meg a költ­ségvetést. Egyúttal csökkentették­­a­ harmadik országból származó autók, elektro­nikai cikkek és nyersanyagok vám­ját. Ez még nem jelenti a belső piac teljes megnyitását: a video­magnóikra a 150 százalékos, a tévé­készülékekre,­­a mosogatógépekre a 100, a hűtőgépeikre az 54, a tűzihe­­­­lyekre az 50 százalékos fogyasztási adó továbbra is érvényben marad. (Reuter, AP—DJ) IFO-jóslat az NSZK növekedéséről A nyugatnémet gazdaság 3 szá­zalékkal is gyarapodhat 1990-ben, a jövő évre jósolt 2—2,5 százalékos növekedést követően — mondta a müncheni gazdaságkutató intézet, az IFO elnöke. Szerinte az 1990-es növekedés akár a három százalékot is meghaladhatja, ha a vállalatok­nak továbbra is erőteljesek lesznek a beruházásai, és előrehaladnak az adóreformprogrammal. Az egyetlen bizonytalansági pont a külföldi pro­tekcionista tendenciák erősödése — tette hozzá. Az idei kilátásokról szólva az IFO leszögezte: a növekedés kisebb le­het, mint a tavalyra becsült 3,5 szá­zalék, mivel nem lesznek érezhetők olyan tényezőknek a hatásai, mint például a jövedelemadó-csökken­tés. A magánfogyasztás is lassab­ban bővül a tavalyinál, erőteljesek lesznek viszont az ipari beruházá­sok. (Reuter) A MAJVJAESMAJVJV Bartmann und Braun AG. Magyarországi Szerviz és Vevőszolgálata ezúton értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1989. február 1-jétől — új telephelyen, -a megemelt értékű konszignációs raktárral, — a régi személyzettel és szeretettel áll az ügyfelek rendelkezésére. Levélcímünk: MOBIL-COPI HB Service 1518 Bp. Pf. 89. Telephelyünk: 1117 Bp. XI. Dombóvári u. 43/b. Telefon és telefax: 850-769 Telex: 22-4537, megjegyzés: HB Service VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAG­VÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lapot előállította a Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next