Világgazdaság, 1989. május (21. évfolyam, 81/5087-101/5107. szám)
1989-05-03 / 81. (5087.) szám
1989. május 3 Új kamarák a láthatáron? Egyre gyakrabban hallani új kamarák alapításának szándékáról, így például egy mezőgazdasági kamara létrehozatalának szükségességét hangsúlyozták az érdekeltek több fórumon is, és a hírek szerint hasonló szakmai szervezetet kíván alapítani az építőipar, szó van továbbá egy kulturális kamara felállításáról is. Számos szakma képviselői képzelik el szintén kamarai keretek között érdekvédelmi szövetségük működését. Nem veszélyeztetik ezek a törekvések a gazdasági kamara pozícióját? Ezt kérdeztük dr. Zányi Jenő alelnöktől. - Az érdekképviselet nem lehet monopólium. Annak a szervezetnek lesz hitele és társadalmi háttere, amelyik a legeredményesebben fog hozzá a problémák megoldásához. Nekünk tudomásul kell vennünk, hogy az 1981 óta kialakult pozícióinkat versenyhelyzetben kell megőriznünk. A kamara eddig a gazdálkodói szféra érdekeit képviselte, s most tudomásul kell vennie, hogy differenciáltabb igényeknek kell eleget tennie. A május 15-i elnökségi ülésen azt fogjuk eldönteni, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani, miképp tudunk megfelelni a felfokozott várakozásoknak. A dolgok szükségszerűen összefüggnek. Változóban van a parlament szerepe, alapvetően átformálódik a kormány munkastílusa, a gazdasági törekvésekben is kezdi éreztetni hatását az új politikai pártok programja. Természetesnek érzem, hogy változtatnia kell munkamódszerein a gazdasági kamarának is. - Látható ma már, hogy milyen tartalmi és formai újításokra gondol a kamara irányító testülete? - A szakmai tagozatok például vertikális szerveződés alapján jöttek létre. Akkor abból az alapelvből indultunk ki, hogy a tagozatoknak egy bizonyos érdekegyeztetési feladatot is el kell látniuk. Ez szükségmegoldás volt,, eltorzult piaci mechanizmust próbált valamenynyire egyensúlyozni. Most, hogy a piaci működés már úgy-ahogy megindult, s az érdekegyeztetésnek ez a formája háttérbe szorult, a szakmai szervezetek homogénabb egységgé kívánnak szerveződni. A kamarának tehát az a feladata, hogy homogénabb egységgé alakítsa a szakmai tagozatokat. El kell mozdulnunk a szakmai szövetségek irányába, elő kell segítenünk, hogy ne tipizált szervezeti keretek között induljon meg a szervezkedés. - Az agráripari vállalatok kiválása mindenképpen érzékeny veszteség az MGK részére. Nem tárgyalnak a leendő mezőgazdasági kamarával arról, hogy homogénabb szakmai keretek között, de a kamarán belül folytassák munkájukat? - Egyelőre egyáltalán nem jutottak közös nevezőre az agráripari vállalatok. A mezőgazdaságot is igen összetett gondok nyomasztják, s az agrárgazdaság megújítása, új tulajdonformák kialakítása a tét. A hírek szerint ott is szerveződést igényelne a tagság, de ennek módjáról már meglehetősen különböznek a vélemények. Az állami gazdaságok önálló agrárkamarát kívánnak létrehozni, a szövetkezetek inkább a TOT megújításában látnak reális esélyt érdekeik képviseletére, az élelmiszer-ipari vállalatok pedig a gazdasági kamarán belül kívánnak maradni. Vannak olyan hangok is, hogy a mezőgazdasági kamara lásson el hatósági funkciókat is, mások ezt nem tartják összeegyeztethetőnek a kamarai alaptevékenységgel. Mi mindenképpen elhatároztuk, hogy válaszolunk a kihívásra és a mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozatban megkezdjük a szakmai szervezést. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ne csak a tagozatokon belül szövetkezzenek a szakmák, hanem különböző egységek keretei között. Így működik például a borszövetség, most pedig a textilesek kezdik meg egy szűkebb szakmai egyesülésnek, a textilexportőrök szövetségének a szervezését. Hasonló folyamat zajlik most az építőipari tagozaton belül, ahol igen erősen érezhetők az integrációs törekvések. Az ingatlanokkal gazdálkodó vállalatok pedig ingatlankezelői tagozat létrehozatalát sürgetik. A szakmai szerep erősítésén túl, milyen pontokon kíván még a kamara elébe menni a tagvállalatok várakozásának? - Sok mindenben változtatni akarunk a munka külső feltételein, így például módot akarunk adni arra, hogy a különböző parlamenti bizottságokkal a szakmai szervezetek szoros kontaktust teremtsenek. Rendszeressé akarjuk tenni az információs kapcsolatot a vállalati területen dolgozó képviselők és a tagvállalatok között. Gondolunk arra, hogy az ágazati szervezetek a szakminisztériumokkal lépjenek szorosabb kapcsolatba. Az eddigi nagy, általános tagozatoknak javasoljuk, hogy konkrét témákra szerveződjenek, így például elképzelhetőnek tartjuk, hogy a közgazdasági tagozat mellett hitel- és adóügyekkel foglalkozó tagozat alakuljon, létrejöjjön egy újfajta integráció. Mindenképpen folytatnunk kell a területi szervezetek funkcióinak bővítését. Viszont semmiképpen sem kívánjuk megbontani a kamarai szervezet egységét, hiszen a Magyar Gazdasági Kamarának jó egy évtizede elni... an a legfőbb ereje. Bán Zsuzsa Felhívás A Magyar Gazdasági Kamara és a Lengyel Külkereskedelmi Kamara az 1987 decemberében Budapesten lezajlott lengyel-magyar vállalatvezetői konferenciához hasonló rendezvény megtartását tervezi ez év végén Varsóban. A találkozó célja a két ország vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok kialakításának előmozdítása, a meglévő együttműködés bővítése. A konferencia keretében a hazai és lengyel vállalatok képviselői folytathatnak közvetlen tárgyalásokat. A konferencián való részvétel költségeit maguk az utaztató vállalatok fedezik. Kérjük, hogy azok a vállalatok, amelyek a fentiek alapján a vállalatvezetői konferencia munkájában részt kívánnak venni, Sándor Istvánnál, a kamara lengyel tagozata titkáránál május 15-ig levélben vagy telexen jelentkezzenek. (MGK) VILAGGAZDASAG MAGYAR GAZDASÁG 3 Az idegenforgalom húzóágazat Tihanyban ülésezett az EGB munkabizottsága Az Európai Gazdasági Bizottság lakásügyi, építési és településfejlesztési munkabizottsága az idegenforgalommal kapcsolatos tervezésről tanácskozott Tihanyban április 25-29. között A rendezvényen 13 ország és 4 nemzetközi idegenforgalmi szervezet képviselői vettek részt. A téma súlyát jelezve már a bevezető ülésen hangoztatták, hogy az idegenforgalom húzóágazat, rohamosan fejlődik, és egyre több ország gazdaságában már kulcsszerepet tölt be. A világ kereskedelmi forgalmának 5 százaléka a turizmusból származik, és a szolgáltatások 20 százaléka ehhez kapcsolódik. Az EGB nemzetközi konferenciájának elnöke dr.Lackó László belügyminiszter-helyettes volt, és részt vett a munkában Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője. A hazai településfejlesztés és idegenforgalom két irányítójával a nemzetközi eszmecsere számunkra is hasznos tapasztalatairól beszélgettünk. - A konferencia elnöke szerint mi foglalkoztatja ma leginkább az európai idegenforgalom tervezőit és szervezőit? - A tihanyi tanácskozáson öt téma köré csoportosították mondanivalójukat a résztvevők. Már az első napon élénk vita alakult ki arra vonatkozóan, hogy az idegenforgalom tervezésében milyen legyen az egyes kormányok szerepe, illetve az állam és a magánszektorok kapcsolata. Ennek megítélésében nem tudtak közös nevezőre jutni az előadók, ezért az EGB titkárságának képviselője felkérte az egyes országok szakértőit, hogy számoljanak be saját gyakorlatukról. A legeltérőbb válaszok hangzottak el, Ausztriában vagy Svájcban például az állam szerepe minimális az idegenforgalomban, másutt - így Dániában és Norvégiában - az állam támogatja az idegenforgalom magánvállalkozóit is. Annyi elmondható e témakörben, hogy az állami szektor szerepe általában az infrastruktúra kialakításában, a magánszektoré pedig a fogadóképesség megvalósításában a jelentősebb. A kettő között azonban folyamatos és állandó együttműködésre, összhangra van szükség, mint többen hangoztatták, hiszen ha nem oda csoportosul az infrastruktúra bővítése és fejlesztése, ahová a magántőke, akkor az mindkettő hatékonyságát rontja. A második témakör az idegenforgalom tervezése volt. Ebben egyre nagyobb teret kapnak a közgazdasági szempontok és prognózisok. Élesen elkülönült két felfogás. Az angol delegáció szakértői rámutattak: az európai országok többségében szabályozzák az idegenforgalomra kijelölt területek fejlesztését, azután az erre vonatkozó tervek gyakran elavulnak, mert a gyakorlat mást bizonyít. Ezzel szemben például Angliában csak a kereteket tervezik meg, ez rugalmasabb, forma nekem nagyon szimpatikus - mondta a belügyminiszterhelyettes. - A turistaforgalom és a környezetvédelem érdekeinek összeegyeztetése a legtöbb országban neuralgikus pontnak számít. Az EGB tihanyi tanácskozásán hogyan vélekedtek erről a résztvevők? - Az ma már egyértelmű, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem összeegyeztethetőbb, ha mindkettőt megfelelő szakértelemmel és egymással összhangban végzik. Erre Magyarországon is van már több jó példa. Máris ilyen vagy ilyen lesz a kiskunsági és a nagykunsági nemzeti park és Aggtelek térsége. Remélhetően ilyen lesz majd a Fertő tó körül tervezett nemzetközi park is, amely egyszerre szolgálja a környezet védelmét és az idegenforgalmat. A magyarországinál sokkal régebbi tapasztalatokról is beszámolt a tihanyi tanácskozáson az EGB titkárságának képviselője, aki évekkel ezelőtt részt vett az amerikai nemzeti parkok tervezésében. Ezek a természetvédelmi területek ma már a szabályozott turizmus színhelyei. A legnépszerűbb területekre előre be kell jelentkezni és bizonyos létszám felett már nem fogadnak látogatót - kikerül a megtelt tábla. Nemcsak egy adott országon belül, hanem nemzetközi méretekben is tervezni kell az idegenforgalmat - fogalmazták meg a tanácskozáson. -A tihanyi tanácskozáson részt vevő idegenforgalmi szervezetek mindegyike a turistaforgalom növekedésével számol. Mi a helyzet nálunk, a nemzetközi tapasztalatok birtokában milyennek ítéli meg a magyar lehetőségeket a kereskedelmi miniszterhelyettes? - Ma Magyarországon a konvertibilis export 9 százalékát az idegenforgalom termeli. Nem mondhatjuk, hogy ezzel az első három húzóágazat között van, de nagyon gyors ütemű volt az elmúlt években az előrelépés, és ez várható a jövőben is. Ha kihasználjuk lehetőségeinket, megvalósítjuk elgondolásainkat, akkor 2000-ig képesek vagyunk legalább megkétszerezni az elmúlt évi 668 millió dolláros és 400 millió rubeles bevételt. Számos tartalékunk van még. Ezek közül csak néhány példát említenék. Mindenképpen jók a kilátásaink a kongresszusi és a szakmai turizmus bővítésére. A nagy kongresszusok mellett olyan kisebb létszámú rendezvényekre is gondolok, amelyeken nagyvállalatok mutatják be termékeiket, tájékoztatókat tartanak újdonságaikról. Köztudomású, hogy Magyarország rendkívül gazdag termál- és gyógyvizekben, az európai gyógyturizmus központja is lehetne. Ez azzal az előnnyel járna, hogy térben és időben is „széthúzná” a turizmust, ehhez viszont meglévő gyógyvizeinknél bővíteni kellene az infrastruktúrát. - Az ön által felsoroltakban már szereztünk némi hírnevet, főleg ha Hévízre vagy Hajdúszoboszlóra gondolunk. Van-e még olyan ajánlatunk, amivel itthon a vállalkozóknak, külföldön a hazánk iránt érdeklődőknek nyújtanának újat? - A tihanyi tanácskozáson is sok szó esett a természetbarátokról, akik eljönnének hozzánk akár egy ritka madárfüttyért is, ha megfelelő környezetet biztosítunk hozzá. Vannak is olyan területeink, természetvédelmi értékeink, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot. A magam részéről egyetértek azzal a felfogással, hogy a természetvédelmi területeken is fogadják a turistákat, enélkül ugyanis öncélúvá válik az egész. Őrzik értékeit, de nem láthatja senki. A másik ilyen lehetőség számos vidéki kastélyunk van, körülöttük gyönyörű arborétumokkal. Ha ezeket nem hasznosítjuk, lassan elpusztulnak. Ha viszont felújítjuk, megőrizzük értékeiket és kiegészítjük sport-, gyógyászati vagy vadászati lehetőségekkel, akkor ez hasznos, gazdaságos befektetés lesz. Tehát ha mindezt megvalósítjuk, ha az adottságainkat kihasználjuk, ön szerint elképzelhető, hogy az ezredforduló után az idegenforgalom Magyarországon is az első három húzóágazat közé tartozzék? - Én erről meg vagyok győződve - mondta az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Barta Éva MAGYAROK A LEGNAGYOBB KIÁLLÍTÁSI TERÜLETEN Grazi vásár Szombaton Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök és Wolfgang Schüssel újonnan megválasztott gazdasági miniszter jelenlétében ünnepélyesen nyitották meg a Nemzetközi Grazi Vásárt. A 40 éves múltra visszatekintő vásáron 34 ország több mint 2 ezer kiállítója mutatja be és kínálja megvételre árucikkeit. Első ízben van jelen Lengyelország, Kína, Japán, Malaysia, Dél- Afrika és Guatemala. A magyarok a hagyományosan jó kapcsolatoknak köszönhetően közel 1000 négyzetméteres területen szerepelnek, a legnagyobb kiállítóként. A magyar megjelenés a kishatárforgalom adta lehetőségeket illusztrálja. 16 magyar vállalat állít ki és árulja termékeit az élelmiszer-ipari termékektől kezdve az összeállított cserépkályháig. Sajnálatos, hogy a ruházati cikkek minőségben, a kozmetikai áruk pedig csomagolásukban nem tudják felvenni a versenyt az osztrák cikkekkel. Az elkövetkező években - mint azt Karl Robausch, a vásár sajtófőnöke említette - az áruk fő vonalát a divattermékek fogják alkotni, s a magyar ruházati termékek kínálatát ismerve biztosan megállnák a helyüket Grazban. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése céljából a Magyar Gazdasági Kamara a Stájer Kamarával közösen május 6-án információs napot tart, amelyet kulturális program követ. A vásár május 7-éig várja a magyar látogatókat is, akik a határ menti idegenforgalmi irodákban 5 forintért vásárolhatnak belépőjegyet. (MGK) Ganz Danubius Inspektor Érettek a függetlenségre Az utóbbi időben a Ganz Danubius neve gyakran szerepel a sajtóban. Gondok, problémák sorát kell megoldaniuk a nagyvállalatból nemrég megalakult rt.-knek, kft.-knek. Kevés szó esik azonban azokról az új gazdálkodó szervezetekről, amelyek sikeresen vették az önállóság első akadályait és máris eredményekkel dicsekedhetnek. Ezek közé tartozik a Ganz Danubius Inspektor Műszaki Ellenőrzési és Vállalkozási Kft. Az ügyvezető igazgatót, Szepesi Jánost arról kérdeztük, hogy milyen feladatokat kellett megoldaniuk az átalakulás során. Mi a nagyvállalat minőség-ellenőrzési főmérnökségéből alakultunk, amely akkor természetesen nem rendelkezett önálló gazdálkodással, így a teljes számviteli, gazdasági elszámolási rendszert és szervezetet ki kellett alakítanunk. Korábbi profilunkat pedig a nyereséges gazdálkodás érdekében kiegészítettük vállalkozói tevékenységgel. A minőségellenőrzés hagyományos megbízásai mellett vállaljuk a működéshez szükséges kiegészítő berendezések szállítását, szervizelését, a műszaki ellenőrzés során talált hibák kijavítását. A vállalatból alakult rt.-kkel keretszerződéseket kötöttünk. Ez nemcsak számunkra, hanem számukra is biztonságot jelent. Gyártásellenőrzésre, az ellenőrzés előkészítésére, műszaki átvételre, roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálat elvégzésére vállalkoznak. Új színmunkánkban, hogy a Szovjetunió Regiszteri Hivatalával kötött szerződés alapján, a céget képviselve, az úszóművek üzemeltetéséhez szükséges mindenféle ellenőrzést elvégzünk. Külföldi megbízásokra is számítunk e területen. - Mennyire dönthetnek szabadon? - Eddig még nem voltak problémáink. Bár az alapító részesedése betéteinkből 92 százalékos, nem szól bele tevékenységünkbe. Első negyedéves eredményeink is bizonyítják, hogy érettek vagyunk a függetlenségre, nyereséget könyvelhetünk el. Mi elégedettek vagyunk az új szervezeti rendszerrel. - Hogyan vélekedik a Váci útról a Duna túlsó partján zajló eseményekről? - Óbudán, a Hajógyári-szigeten véleményem szerint valóban sokkal jövedelmezőbb lenne az idegenforgalmi tevékenység - ezt a természeti környezet mindenképpen indokolja. A hajógyártás teljes vertikuma minden további nélkül áttelepíthető Angyalföldre. Ezt megalapozottan állíthatom, hiszen mintegy húsz éve dolgozom a vállalatnál és hajóépítő mérnök vagyok. Az egész vállalkozásnak azonban csak akkor látom értelmét, ha a sziget eladásáért befolyó pénz a Ganz Danubiushoz kerülne és ott hasznosítanák. A hajógyártásnak ugyanis mindenképpen van jövője. Sz. K. Hírek a kamarából A kamara kínai tagozata 1989 második felében piacfeltáró delegáció indítását tervezi Kína Hejlungkiang tartományába. A tartomány gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül, de jelentős a könnyűipari (főként textilipari) termelés. A nehézipari ágazatok közül a vegyipari tevékenységet és a gépgyártást lehet kiemelni. A tartomány importjában könnyűipari termékek, vegyipari és kohászati gépek és berendezések, híradástechnikai és egyéb elektronikus és elektromos eszközök, gyógyszeralapanyagok stb. szerepelnek. Kérjük az érdekelt vállalatokat, hogy részvételi szándékukat (a tárgyalási témák rövid ismertetésével, valamint az esetleges kínai tárgyalópartner igényének megjelölésével) Sándor Istvánnak, a tagozat titkárának levélben vagy telexen május 15-ig szíveskedjenek bejelenteni. A delegációban való részvétel költségei a kiutazó vállalatokat terhelik.