Világgazdaság, 1989. augusztus (21. évfolyam, 145/5151-167/5173. szám)
1989-08-01 / 145. (5151.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A JKSZ KB plénuma a súlyosbodó nemzetiségi válságról A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádban folytatta vasárnap megkezdett tanácskozását az ország egyre súlyosbodó nemzetiségi válságáról. Vasárnap felszólalt Ante Markovics, a jugoszláv kormány horvát nemzetiségű elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kezdett gazdasági reformmal szemben nagy az ellenállás, és egyes köztársaságokban a „saját nemzet” szűk érdekei alapján ítélik meg a javasolt változtatásokat. A szövetségi kormány számos intézkedését megtorpedózzák, antiinflációs programja pedig állandó támadások kereszttüzébe került - tette hozzá, majd fölvetette: „Elegendő érv nélkül forgatókönyvet dolgoznak ki a fő bűnbaknak kikiáltott szövetségi kormány megbuktatására.” Bár a kormányelnök beszédében nem nevezte néven Szerbiát, amely azzal vádolja a horvát Markovicsot, hogy a gazdasági reformprogramban előnyben részesíti Szlovéniát és Horvátországot, Jugoszlávia két legfejlettebb köztársaságát a szegényebb tagköztársaságok, mindenekelőtt Szerbia rovására, érezhető volt, hogy a bírálat kinek a címére irányul - jegyzi meg a Reuter. A horvátok és a szerbek közti incidensek az utóbbi időben gyakoribbá váltak, sőt kiterjedtek a fő valutaforrást jelentő idegenforgalom szempontjából létfontosságú tengerpartra is. Nem véletlen, hogy Boriszlav Jovics, az államelnökség szerb alelnöke visszautasította Markovics burkolt vádjait, és úgy érvelt, hogy „a szövetségi kormányt ért bírálatok mögött nem kell a kormány megdöntésére kidolgozott forgatókönyvet keresni, de az is veszélyes dolog lenne, ha csak az ország egyetlen tagköztársaságát vádolnák Jugoszlávia egységének szétzúzásával”. Ivica Racsán, a JKSZ elnökségének horvát nemzetiségű tagja a plénum előtt mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a pártot a vezetéstől az egyszerű tagságig átszőtték a nacionalizmus keltette ellentétek. „A nacionalizmus felidézi a nemzetiségek közötti konfliktus veszélyét, annak minden lehetséges tragikus következményével egyetemben. Másrészt viszont azokban, akiket a nacionalizmus fűt, erősödik az a téves remény és illúzió, hogy ez a létező problémák megoldásának módja” - jelentette ki. A plénumon a KB szlovén tagja, Borat Szuklje egyenesen azt mondta, hogy Jugoszlávia csakis úgy maradhat életben, ha rendkívül decentralizált, föderalisztikus szocialista állammá válik, amely többpártrendszerrel rendelkezik. Mint ismeretes, Szlovénia csütörtökön fogadta el azt az alkotmánytervezetet, amely adott esetben lehetővé teszi a tagköztársaság kiválását a jugoszláv államszövetségből. Éles hangon szólt a nemzetiségi ellentétekről Simeon Buncsics tábornok, jugoszláv védelmi miniszterhelyettes, aki szerint a mélyülő ellentétek már „a nemzetbiztonság néhány alapelvét is fenyegetik”, és „több kulcspozícióban lévő ember” a regionális érdekeket az ország egészének érdekei fölé rendeli. A hadsereg a múlt év folyamán emelte föl a hangját - emlékeztet a Reuter figyelmeztetve a politikusokat, hagyják abba a viszálykodást, és kijelentve: a jugoszláv hadsereg nem hagyja, hogy a nemzetiségi zavargások szétzúzzák Jugoszláviát. (Reuter, MTI) Japán segélyajánlat Kambodzsának Japán kész arra, hogy gazdasági segélyt nyújtson Kambodzsának, ha a Párizsban vasárnap megkezdődött nemzetközi Kambodzsa-értekezleten sikerül átfogó megoldást találni a 10 éve tartó polgárháború befejezésére - nyilatkozta a tanácskozás előestéjén Kondo, a tokiói külügyminisztérium szóvivője. Tájékoztatása szerint a japán külügyminiszter a konferencián javaslatot fog tenni: Japán hajlandó megszervezni és másokkal együtt finanszírozni Kambodzsa gazdaságának talpraállítását, s e célból nemzetközi rekonstrukciós bizottság létrehozatalát ajánlja. Ennek az az alapfeltétele, hogy az egy hónaposra tervezett konferencián átfogó megoldást találjanak a Kambodzsakérdés rendezésére, mégpedig Norodom Szihanuk volt államfőnek, az ellenzéki koalíció jelenlegi vezetőjének javaslataival összhangban - mondta a japán külügyi szóvivő. A tervezett rekonstrukciós bizottság működéséről egyelőre még nincsenek konkrét információk, Kondo szerint bárki bekapcsolódhat, a hangsúly a gazdasági és műszaki segítségnyújtáson lesz. Párizs máris felkérte Tokiót: elnököljön abban a bizottságban, amely a kambodzsai gazdasági rekonstrukció kérdéseivel foglalkozik a nemzetközi konferencia miniszteri szintű ülésének befejeződése után. (Reuter) Észak-Ciprus növeli gazdasági önállóságát Észak-Ciprus költségvetése egyre kevésbé függ Törökországtól. A csupán Ankara által elismert kormány állami tervezési szervezetének (SPO) ügyvezető államtitkára szerint a költségvetési kiadások 75 százalékát belföldi forrásból fedezik. Erkmen tájékoztatása szerint ez az arány 1975-ben, a török megszállás évében még csak 19,6 százalék volt. Az idei költségvetés 220 milliárd török líra, (1 USA-dollár , 2156 líra), a tavalyi 151 milliárd után, s ennek kétharmadát fedezik belföldi bevételekből. A költségvetési politikának az a célkitűzése, hogy minimálisra csökkenjenek a szubvenciók és a szociális kiadások, s növekedjenek az adóbevételek az adózási fegyelem javítása, valamint újabb adók bevezetése révén. A kereskedelmi embargó ellenére Észak-Ciprusnak 66 országgal vannak kereskedelmi kapcsolatai. Az import főbb tételei gépek és berendezések, fűtőolaj és építőanyag, az export főként citrusfélékből, élő állatokból, burgonyából és textíliákból áll. Tavaly az export és az import is csökkent, de nem jelentős mértékben. Nagy bevételekre tesz szert Észak- Ciprus az idegenforgalomból, az idén 130 millió dolláros rekordbevételre számítanak a tavalyi 118 milliót követően. Tavaly 229 ezer külföldi járt a 167 ezer lakost számláló szigetrészen. (Reuter) AMBICIÓZUS POLITIKAI-GAZDASÁGI REFORM DÉL-JEMENBEN A „múlt hibáinak" kijavítására törekvő gazdasági, valamint bel- és külpolitikai reformprogram bevezetésére készül a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Ez a lépés azt jelenti, hogy a hatalmon lévő elnök, Haidar Abu-Bakr Attasz ki akar törni az előző kormány által az országra kényszerített elszigeteltségből - írja a Reuter. A hatalmat 3 évvel ezelőtt véres puccsal magához ragadó Attasz - észak-jemeni kollégájával egyetemben - hosszú távú célként a két ország újraegyesítését tűzte ki célul, emellett javította kapcsolatait konzervatív szomszédaival, Szaúd- Arábiával és Ománnal. A program - amelyet Ali Szalim al- Baidh, a kormányzó Jemeni Szocialista Párt főtitkára írt alá - az ország vezetésének átalakítását, valamint az arab és iszlám kultúrával való erőteljesebb azonosulást hirdeti. Tervezik az alkotmány felülvizsgálatát, az elnöki poszt rotálását, a polgári jogok garantálását és új napilapok kiadásának engedélyezését is. Dél-Jemen gazdaságilag is együtt akar működni Észak-Jemennel, közös olajkitermelésről kötöttek megállapodást. A hét végén közzétett terv arra szólítja fel a dél-jemenieket, hogy hazai földön fektessék be tőkéjüket, és segítsenek talpra állítani a gazdaságot. A reform fontosságának hangsúlyozásaképpen Jaszin Szaid sumán miniszterelnök vasárnap Szaúd-Arábiába utazott, ahol a Reuter hírmagyarázója szerint meg akarja nyerni azt a mintegy félmillió jemenit, aki a királyságban dolgozik azért, hogy külföldi kötvényekbe fektethessen be. Dél-Jemen az egyik legszegényebb arab ország legfontosabb valutabevételi forrását a külföldön dolgozó állampolgárok átutalásai jelentik. Az ország magas inflációval küszködik, költségvetési hiányát 1986-ban 250 millió dollárra becsülték. Tavaly az Arab Monetáris Alaptól (AMF) 25 millió dollár kölcsönt kapott a költségvetési és a fizetésimérleg-hiány csökkentésére. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG Nem csak a színe más. CSÖKKENNEK A KŐOLAJÁRAK Az elmúlt héten barrelenként 1 dollárral 18 dollárra csökkent a kőolaj ára az USA-ban, s a szakemberek további áresést jósolnak, mert miközben az OPEC tagországai a tervezettnél több kőolajat „pumpálnak" a piacra, a vártnál kisebb a kereslet. A becslések szerint a tagországok kitermelése jelenleg napi 21 millió barrel, míg megállapodásuk napi 19,5 millió barrelt irányoz elő. Az amerikai szakemberek szerint az OPEC tagországai mindig ugyanazt a sémát követik: egy OPEC-tanácskozás közeledtével - most például szeptember 22-re van kitűzve az piacmegfigyelő bizottság ülése - erőteljesen növelik kitermelésüket, hogy ezzel próbáljanak maguknak nagyobb kvótákat kicsikarni. Emiatt azonban akár 15 dollárra is zuhanhat az ár, s ebben az esetben rendkívüli OPEC-tanácskozást kell öszszehívni - mondta Indonézia energiaügyi minisztere. (Reuter) Gyengül a brit kikötői sztrájk Gyengül a brit kikötői sztrájk a szakszervezeti vezetők felhívása ellenére. A southamptoni kikötő 450 dokkmunkásának többsége úgy döntött, hogy felveszi a munkát, miután közülük 150-et elbocsátással fenyegettek meg a munkáltatók - közölte a szállítási és segédmunkások szakszervezetének (TGWU) tisztviselője, John Ashman. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a sztrájkba lépett 60 kikötőből már csak háromnak, Liverpoolnak, Bristolnak és Middlesboroughnak a munkásai nem hajlandók felvenni a munkát. Ismeretes, hogy a TGWU 18 nappal ezelőtt azért szólította fel munkabeszüntetésre a kikötői alkalmazottakat, mert a munkáltatók nem voltak hajlandók tárgyalni olyan új országos megállapodásról, amely a dokkmunkások addig érvényben lévő, a 9400 munkásnak nyugdíjazásig foglalkoztatást biztosító szerződését helyettesítené (VILÁGGAZDASÁG, 1989. július 12., 2. oldal). (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG JELENTI * * * Argentínában körülbelül egymillió szegény család számára tervezik élelmiszerjegy-rendszer bevezetését. Az augusztusban induló, hat hónapig tartó akciót kezdetben az állam finanszírozza, a későbbiekben az ország ezer legnagyobb vállalkozásának megnövelt adójából teremtik elő a pénzt. A török Eximbank 150 millió dolláros hitelt nyújt a Szovjetuniónak gyógyászati berendezések, cipők és bőráruk vásárlására exporttámogatási programjának keretében. Törökország első ízben idén áprilisban adott hitelt a Szovjetuniónak, 500 millió dollárt. Angolai és portugál kormányhivatalnokok, valamint nemzetközi szervezetek képviselői lisszaboni tanácskozásukon megállapodtak: jövő októberben nemzetközi konferenciát tartanak az Angola számára szervezett 2 milliárd dolláros segélyakció kérdéseiről. 1989. augusztus 1 Viták az amerikai hitel- és takarékintézetek megmentése körül Heves viták közepette folynak a tárgyalások az amerikai törvényhozásban arról, hogy miképpen mentsék meg a csőd szélén álló amerikai takarékpénztárakat. Az amerikai szenátus és a képviselőház egyeztető bizottsága a hét végén elfogadta a törvényjavaslatot, amely szerint a takarékpénztáraknak a jövőben jobban kell koncentrálniuk alapfeladatukra, a lakás- és házhitelekre, s nagyobb összegeket kell tartalékolniuk. Emellett ki kell szállniuk a túlságosan kockázatosnak látszó kötvény- és ingatlanügyletekből. A törvényjavaslat legvitatottabb pontja, hogy miképpen finanszírozzák a takarékpénztárak megsegítéséhez szükséges 50 milliárd dollárt. A javaslatban az szerepel, hogy ezt az összeget szerepeltessék a költségvetésben, de vonják ki a Gramm-Rudman-törvény hatálya alól. Mint ismeretes, ez a törvény kimondja: az amerikai költségvetési hiányt fokozatosan le kell faragni, s néhány éven belül egyensúlyba kell hozni. A takarékpénztárak megmentése az amerikai bankrendszer szempontjából életbevágóan fontos, ezért indítványozták a honatyák, hogy erre az összegre ne vonatkozzon a törvény, azaz kincstári kölcsönt lehessen nyújtani. A kormány eredeti javaslata formálisan nem állami intézmény kötvényeivel finanszírozná az ügyet. A javaslat fogadtatása vegyes, de még semmi nem dőlt el. Bush elnök mindenesetre közölte, hogy a maga részéről nem látja szükségesnek megvétózni a javaslatot, noha ő olyan megoldásnak a híve, amely a költségvetés megkerülésével menti meg a takarékpénztárakat (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 14., 5. oldal). Persze könnyen beszél, hiszen az első jelek arra utalnak, hogy nem lesz meg az elegendő támogatás a törvényhozásban. Az elnök sürgette viszont a törvényhozást. Mint mondotta: minden egyes nap, amellyel a döntés elhúzódik, 10—30 millió dollárjába kerül az adófizetőknek. Maga Gramm képviselő, aki a szóban forgó törvény egyik megalkotója, ádáz harcot hirdetett az ellen, hogy a bajban lévő amerikai takarékpénztárak megsegítésére szánt összegre ne vonatkozzon a Gramm-Rudman-törvény. Szerinte egyébként az ellenzők táborában van Brady pénzügyminiszter is. (Reuter) Importadó-csökkentés Törökországban Az importadók megszüntetését, az infláció megfékezését, továbbá a török piacok megnyitását ígérte Turgut Özal török miniszterelnök egy hét végi sajtótájékoztatón. „Eddig már szabaddá tettük a kamatokat, a valutaárfolyamot és az arany árát, most viszont azon gondolkodunk, hogy megszüntetjük az importvámokat, mert ez elengedhetetlen a szabad versenyhez” - tette hozzá. A bejelentés közvetlenül az után hangzott el, hogy Törökországban a múlt csütörtökön március óta már harmadszor mérsékelték az importadókat - elsősorban az autóabroncsokét 25-ről 10 százalékra, valamint az autóalkatrészekét 50-ről 25 százalékra -, s csökkentették a vámokat is. Özal megígérte a török üzletembereknek, hogy hamarosan további, átlagosan 10-15 százalékos importadó-csökkentésre számíthatnak. Arra a kérdésre, hogy mi van a döntés hátterében, a török kormányfő azt válaszolta: van elegendő devizánk, így megengedhetjük magunknak a magasabb színvonalú importot. Az intézkedés segít az inflációellenes harcban is, mivel könynyebben beérkezhetnek az olcsóbb külföldi termékek. De van még egy nem elhanyagolható szempont, tudniillik az, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak Törökországnak a Közös Piachoz való csatlakozási terveivel is. Jóllehet a török importszabályozás most sokkal egyszerűbb, mint amikor Özal 1983-ban hatalomra került, de még mindig van mit korszerűsíteni rajta. Mindenesetre a mostani tervek megfordítják a tavaly októberben bevezetett gazdasági szükségprogramot, amelynek keretében akkor az importadók felemeléséről döntöttek. Azóta javult a török gazdaság helyzete - tavaly a fizetési mérleg folyó tételein 1,5 milliárd dolláros aktívumot mértek, s a mérleg az idén is hasonlóképpen alakul -, ezért vált lehetővé a program módosítása. Segít ebben az is, hogy tavaly a várnál nagyobb lett az adóbevétel, s a török államháztartás mérlegén az első hat hónapban 900 millió török lírás (1 dollár , 2145 török líra) hiányt mértek, jóval kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A török sajtó szerint azonban korántsem olyan jó a gazdaság helyzete, mint amilyennek a kormányfő lefestette. Az újságírók arra hivatkoznak, hogy az ipari termelés az idén visszaesett. Az üzletemberek pedig azt állítják, hogy veszélyes lenne tovább növelni a fogyasztási cikkek importját. (Reuter) A külföldi beruházások ösztönzése Etiópiában A hazai és külföldi beruházók tevékenységének fellendítését célzó tervezetet ismertetett Etiópiában Aklilu Afework, a külgazdasági kapcsolatok minisztere a hét végén. Az adó-, osztalék- és importkedvezményeket tartalmazó csomag a legújabb a gazdaság bővítését és a termelés ösztönzését célzó intézkedések sorában - írja a Reuter. Etiópia bízik abban, hogy az új ösztönzők jelentősen elősegítik majd a külföldi tőke beáramlását, a technológia és a menedzseri know-how transzferét, a valutabevételek növekedését és a valutamegtakarításokat, nem különben új munkahelyek teremtését és a gazdaság kiegyensúlyozott ütemű fejlődését - mondta Aklilu egy sajtókonferencián. A tervezetet ismertető Aklilu elmondta, hogy az intézkedések új beruházások utáni, már működő üzemek nagyobb arányú bővítése után pedig 3 évre adómentességet adnak. A beruházókat mentesítik a vámok, a beruházási javak importját terhelő vámok, valamint központi, illetve municipális adók alól, emellett teljesen vagy részlegesen felmentik őket a nyersanyagimportra kirótt vámok és adók alól - akkor is, ha a beruházó az üzem beindítása után importál nyersanyagot. A külföldi beruházók keményvalutában utalhatják haza az osztalékot, csakúgy, mint a vegyes vállalatok részvényeinek eladásából, vagy a vállalat felszámolásából származó bevételeket is. Az Etiópiában újrabefektetésre kerülő osztalékok adómentesek lesznek, a hazautalt összegek után mindössze 10 százalék adót kell majd fizetni. Csökkentik a hazai beruházók jövedelmének adószintjét is, a szokásos 50-ről 40 százalékra. A vegyes vállalatok szabadon vihetik áruikat és szolgáltatásaikat a piacra, és arra sem lesznek kényszerítve, hogy állami vállalattól vásároljanak, vagy annak adjanak el - mondta a miniszter. (Reuter) világgazdaság" A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014, telex:227958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta * Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148