Világgazdaság, 1989. december (21. évfolyam, 233/5239-252/5258. szám)

1989-12-01 / 233. (5239.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG 1989. december 1 EK-magyar vegyesbizottsági ülés Áttekintés a kedvezményekről Jövőre az EK és Magyarország kö­zötti megállapodásban szereplő egyet­len cikk exportját sem fékezik mennyi­ségi korlátozások, csak a textilipari és acélipari áruk (és a juhok) forgalmában vállalt önkorlátozások maradnak fenn, az általános kedvezmények rendszeré­ben (GSP) megadott vámkedvezmények pedig az iparcikkek forgalmában 56 millió dollárral kevesebb vámot jelentenek a magyar exportőröknek - közölte az EK-magyar vegyes bizottság szerdai munkájáról az MTI tudósítójának adott tájékoztatójában Szabó Sándor, a Keres­kedelmi Minisztérium meghatalmazott főosztályvezetője. A vegyes bizottság ülésén lehetőség nyílt azoknak a Magyarországra vonat­kozó kedvezményeknek a pontos szám­bavételére, amelyeket az EK miniszteri tanácsa idén ősszel tartott ülésein - legutóbb november 27-én, hétfőn - fogadott el. Az EK-val kötött szerző­désben a Magyarországgal mint „állami kereskedelmi” országgal szemben még évekre fenntartott mennyiségi korlátozá­sokat az e listán szereplő mind az 1700 cikkre 1989. január 1-jétől eltörölték - ezek között a gyufától a front­üvegig, a csempétől a vadásztöltényig és különbö­ző vegyipari termékekig a legváltoza­tosabb áruk szerepelnek. Más (nemcsak a szocialista országokra érvényes) mennyiségi korlátozásokat egy évre függesztettek fel, de ez meghosszabbít­ható. A textilipari cikkek forgalmában vállalt önkorlátozás megmarad, de a keretét 16 százalékkal, 50 millió ECU- val (1 ECU -1,14 USA-dollár) növel­hetik újabb tárgyalások nyomán (ezek­re azért van szükség, mert egyes déli EK-országok védik a maguk iparát). Az acélipari forgalomban - valamint a juhokról kötött speciális megállapodás­ban - a vállalt önkorlátozások megma­radnak, de az előbbiekről további tár­gyalások lesznek. Az EK a korábban jelzett magyar igényeknek megfelelően kiterjesztette és átalakította az eredetileg a fejlődő orszá­goknak szóló általános kedvezmények rendszerét (GSP). Az iparcikkek forgal­mában ez összesen 56 millió - ezen belül a textilkereskedelemben 12 millió - dollárnak megfelelő vámelőnyt jelent, amelyet a magyar exportőrök kétféle módon használhatnának ki - növelhetik árbevételüket, illetve piaci részesedésü­ket. Ennek a lehetőségnek a kihaszná­lása persze mindenütt a vállalati politi­kán múlik. A mezőgazdasági cikkek tekintetében is jelentős a GSP által nyújtott előny, például csak a téliszalá­mi esetében több mint 4 millió dollár különbséget jelent, hogy 4000 tonnás határig felére csökkentik a „lefölözést” - a közösségi belső piaci ár és az ala­csonyabb importár különbségének megfelelő kötelező befizetést. Más cik­kekre - például fagyasztott málna, almalé, meggybefőtt stb. - vonatkozóan csök­kentik, a libamáj és más cikkek eseté­ben eltörlik a vámot. Bár a tavaly óta folytatott mezőgazdasági tárgyalásokon előterjesztett legtöbb magyar igényt kielégítették, további tárgyalások lesz­nek szükségesek olyan cikkekről, mint a marhahús, a sajt, a bor. (MTI) Szigorú kormányprogram Görögországban a költségvetési deficit mérséklésére Határozott intézkedéseket követelt az ország gazdasági bajainak orvoslására a múlt héten megválasztott görög minisz­terelnök, Xenophon Zolotasz (VILÁG­GAZDASÁG, 1989. november 23., 1. oldal). A kormányfő szerdán ismertette a parlamentben kormánya programját, amelyben a költségvetési hiány csök­kentését és az infláció megfékezését jelölte meg legfontosabb feladatának. E célok elérése végett a görögök a jövő héttől kezdődően magasabb jöve­delemadót fizetnek, és emelkedik egyes állami szolgáltatások ára is. A tervek szerint az 1989-ben egy bizonyos - egyelőre nem meghatározott - szintet meghaladó jövedelmű állampolgárok és vállalatok 5 százalékos különadót fizet­nek, és többet kell fizetni egyes állami szolgáltatásokért, a villanyáram-, a tele­fon- és vízhasználatért is. Ezen szolgál­tatások díját a tervek szerint az infláció ütemének megfelelő mértékben, mintegy 16 százalékkal fogják emelni; a különö­sen nagy deficittel működő állami vál­lalatok, például az Olympic Airways vagy a busz- és vasúttársaságok által nyújtott szolgáltatások díját az infláció ütemét meghaladó mértékben, 20-60 százalék­kal növelik. A költségvetés várható hiánya 1989- ben 2 ezer milliárd drachma (1 USA dollár , 165,715 drachma) körül ala­kul; ez a bruttó hazai termék (GDP) 22 százaléka. Zolotasz kormányának megbízatása csupán az áprilisi választásokig szól, ennek ellenére a 85 éves bankár több évre szóló gazdasági programcsomagot ismertetett beszédében. Megfigyelők biztosra veszik, hogy a konzervatív Új Demokrácia pártja, a Pánhellén Szocia­lista Mozgalom (PASZOK) és a kom­munisták vezette Baloldali Koalíció támogatását élvező kormány program­ját a parlament el fogja fogadni a mai szavazáskor. (Reuter, MTI) Sikeres Manila adósság-visszavásárlási programja A Fülöp-szigetek kormánya 140 hite­lező külföldi kereskedelmi banktól kapott pozitív választ - 1,3 milliárd dollár értékben - arra a 156 pénzintézetnek elküldött ajánlatára, hogy magánbanki adósságaiból 1,83 milliárd dollárnyi részt visszavásárol a névérték 50 százalékán. José Fernández, a központi bank elnöke sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az adósságok visszafizetési határideje változatlanul 1990. január 3. Az adós­ság-visszavásárláshoz szükséges pénz több forrásból érkezik Manila címére: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világ­bank és a Japán Eximbank vállalja a legnagyobb részt, de egyéb pénzintéze­tek is közreműködnek. A program eredményeképpen az álla­mi adósságok 20 százalékkal csökken­nek, s ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzetközi pénzpiacokon megváltozzék a Fülöp-szigetek adósságának megítélé­se. Október végi adatok szerint az or­szág külföldi adóssága 27 milliárd dol­lár, ebből 6,6 milliárd dollár az állami szektor közép- és hosszú lejáratú hite­leinek összege. A gazdaság terheinek enyhítéséhez járul hozzá George Bush amerikai el­nök személyes megbízottjának keddi manilai bejelentése, miszerint az ameri­kai kormány a Fülöp-szigeteknek nyúj­tandó multilaterális segélyprogram kere­tében környezetvédelmi beruházásokat támogat. Elliot Richardson kiemelte, hogy a támogatás nagy része olyan, környe­zetvédelemmel is kapcsolatos beruházá­sokat érint majd, melyeknek közvetlen hatásuk lesz a gazdasági növekedésre is. Corazón Aquino elnökkel folytatott tárgyalásai után Richardson azt is el­mondta, hogy a Manilának felajánlott 160 millió dolláros támogatásból 25 millió dollárt különítettek el megvalósít­hatósági tanulmányok készítésére. Manilai tárgyalásai után Richardson tegnap a fővárostól 100 kilométerre fekvő Santos városba látogatott, ahol a jövő­beni gazdasági övezet kialakításának lehetőségeit vizsgálja. (Reuter, AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG­I JELENTI * A japán külkereskedelmi és ipari minisz­térium (MITI) 1 évre eltiltotta a tokiói Pro­­metron Technics Companyt a szocialista országokba irányuló exporttól, mert a válla­lat COCOM-listán szereplő stratégiai fontos­ságú cikkeket, hafniumból készült huzalt és félvezetőgyártó berendezéseket exportált az NDK-ba. A vállalatnak emellett pénzbünte­tést is kell fizetnie, az elnököt, Macuda Hiroakit pedig egy év felfüggesztett börtön­­büntetésre ítélték. * A Világbank után várhatóan az IMF is fizetésképtelennek fogja nyilvánítani Hon­­durast, azaz az ország nem jut új hitelekhez. A lépés azért valószínűsíthető, mert a kor­mány még az év elején felfüggesztette az IMF- fel a gazdasági reformprogramról folytatott tárgyalásait, november elején pedig az elnök, José Azcona jelentette be, hogy az ország nem tudja visszafizetni az IMF-nek járó 20 millió dollárnyi tartozását. Azcona arra hi­vatkozott, hogy Honduras az elmúlt három évben 170 millió dollárt törlesztett az IMF- nek anélkül, hogy új hiteleket vett volna onnan fel. Hamarosan létrejön az NDK-NSZK valutaalap Várhatóan Kohl kancellár december második felére tervezett NDK-beli láto­gatása idején írják alá a két német ál­lam közötti valutaalap létrehozataláról szóló megállapodást - nyilatkozta Chris­ta Luft, az NDK pénzügyminisztere a Libération című párizsi lapnak. A közö­sen létrehozandó valutaalapból, mint ismeretes, a keletnémetek NSZK-beli utazásait finanszíroznák, a keletnéme­tek bizonyos határig átválthatnák már­kájukat elfogadható árfolyamon. A rész­letek tisztázására a jövő héten ismét az NDK-ba utazik a nyugatnémet kancel­lári hivatal vezetője, Seiters. Luft nyilatkozatában megerősítette azokat a korábbi híreket, hogy az NDK bruttó külföldi adóssága 19 milliárd dollár, nettó adóssága 10 milliárd dol­lár. Tájékoztatást adott arról is, hogy még az év vége előtt az NDK parlamentje elé kerül a vegyes vállalatok alapításá­val foglalkozó törvénytervezet, amely vállalatonként 49 százalékos külföldi részesedést tesz lehetővé. Ezt erősítette meg az NDK külkeres­kedelmi minisztere, Gerhard Beil is, aki a francia-keletnémet gazdasági vegyes bizottság tárgyalásaira érkezett Párizs­ba, s egyszersmind előkészítik Mitter­rand december 20-22. között esedékes NDK-beli látogatását. Berlinben előre­láthatólag megállapodást fognak aláírni az árucsere-forgalom bővítéséről. Beil tájékoztatása szerint az idén 40-50 szá­zalékkal növekszenek a kölcsönös szál­lítások, s elérik a 6 milliárd frankot, átszámítva 12 milliárd schilling), 1982 óta első ízben 800 millió frankos fran­cia többlettel. Az osztrák elektromos művek és az NDK-beli Intrac külkereskedelmi válla­lat képviselői Bécsben megállapodást írtak alá kölcsönös áramszállításról (az első ilyen jellegű megállapodást 1986- ban kötötte a két ország). A szerződés értelmében Ausztria 5200-6000 giga­wattóra áramot szállít az NDK-nak a következő hat évben, az NDK pedig olcsó, úgynevezett alapidejű áramot szállít Ausztriának, s a különbséget keményva­lutában egyenlíti ki. A megállapodásnak abból a szempont­ból is kiemelkedő a jelentősége, hogy mérsékelni lehet az NDK-ban a barna­szénre települt hőerőművek működteté­sét, s csökkenhet a levegő szennyezett­sége - mutatott rá Fremuth, az osztrák elektromos művek vezérigazgatója. (APA, Reuter) Megnövelt brit kormánysegély Lengyelországnak A pénzügyminiszter-helyettes a lengyel adósságállományról A brit kormány jelentősen emeli a Lengyelországnak szánt kormány­segély összegét - jelentette be Hurd brit külügyminiszter aznap, amikor Walesa, a Szolidaritás vezetője ötnapos látogatásra Londonba érke­zett. Varsóban a parlament alsóházának egyik bizottsága előtt a len­gyel pénzügyminiszter-helyettes a lengyel adósságállományról adott számot. A brit külügyminiszter szerdai beje­lentése értelmében Nagy-Britannia 100 millió dollárral járul hozzá a Lengyel­­ország által kért egymilliárd dolláros stabilizációs alaphoz, és 23,55 millió dollár értékű élelmiszersegéllyel támo­gatja a lengyel gazdasági reformot. A londoni döntés szerint emellett az eddi­gi duplájára, 78 millió dollárra emelik annak az ötéves támogatási keretnek a nagyságát, amelynek révén technikai segítséget (know-how) nyújtanak majd Lengyelországnak. Ezt a segélykeretet eredetileg Jaruzelski lengyel államfő júniusi nagy-britanniai látogatását köve­tően hozták létre. A nyugati típusú reformok Lengyel­­országban veszélybe sodródhatnak, ha nem sikerül rövid időn belül megszer­vezni az egymilliárd dolláros stabilizá­ciós alapot - figyelmeztetett tegnap ismét a Varsóban tartózkodó amerikai kor­mányküldöttség (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 30., 1. oldal) előtt Balcerowicz lengyel pénzügyminiszter. Hozzátette, az alap a zloty és a lengyel valutapiac stabilizálását szolgálja, ami a kormány gazdasági programjában a jelenleg 450 százalékra gyorsult inflá­ció megfékezésének kulcsfeltétele. Az inflációellenes küzdelemben emellett igénybe kívánják venni a kormányzati kiadások csökkentésének, az adóbehaj­tás hatékonyabbá tételének és a fizetés­emelkedések korlátozásának a fegyve­rét is - teszi hozzá a Reuter. A lengyel adósságállományról hallgat­ta meg a szejm egyik bizottsága Janusz Sawicki pénzügyminiszter-helyettest, aki közölte: Lengyelország külföldi adóssá­gainak 65 százaléka kormánygaranciá­val nyújtott hitel, 23 százaléka pedig kereskedelmi bankhitel. Sawicki hozzá­tette, Lengyelország külföldi adósságai­nak összege jelenleg 38 milliárd dollár és 6 milliárd transzferábilis rubel. Len­gyelország legnagyobb hitelezői a fej­lett ipari államok, azonban megközelítő­leg 1,5 milliárd dollárral tartozik a Szovjetuniónak is. Sawicki véleménye szerint a hitelka­matok mérséklését csak akkor lehetne elérni, ha Lengyelországot a fejlődő országok közé sorolnák. Ezt azonban - mondta a bizottság előtt - több fejlődő állam ellenzi, mert véleményük szerint Lengyelország olyan jelentős gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, amelyek alapján nem lehet az országot fejlődő államnak minősíteni. A Világbank szakértői küldöttsége is Varsóban tartózkodik a napokban. A szakértőknek Bronislaw Kaminski len­gyel környezetvédelmi miniszter kifej­tette, hogy a Lengyelország számára később szóba jöhető hiteleket két alap­vető cél elérésére kívánják felhasznál­ni: a hatékony technológiai és beruhá­zási együttműködés megteremtésére. A világbanki küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi pénz­ügyi szervezet kész lényegesen lerövi­díteni a hitel megadásához szükséges dokumentumok előkészítésének idejét. (Reuter, MTI) Biztos gazdasági témák a Bush-Gorbacsov találkozón (Folytatás az 1. oldalról) Washington az utóbbi napokban a különböző szövetségesi konzultációk segítségével igyekezett csökkenteni az amerikai védelmi kiadások lefaragásá­nak a jelentőségét - írja a Reuter -, és eloszlatni azzokat a NATO-n belüli félelmeket, hogy az Egyesült Államok a szövetségesei feje fölött kötne egy nagyszabású fegyverzetkorlátozási megállapodást a Szovjetunióval. Gorba­­csovnak ezzel szemben - vélik a politi­kai elemzők - nagy segítséget jelentene a gazdasági reform továbbvitelében, ha egy ilyen megállapodás révén sikerülne jelentős mértékben csökkentenie a nyugati becslések szerint a bruttó nemzeti ter­mék 17 százalékát kitevő katonai kiadá­sait. A katonai kiadások csökkentésének lehetősége mellett Gorbacsov három gazdasági területen szeretne eredményt elérni a csúcstalálkozón - állítják az elemzők. Az első a Jackson-Vanik-tör­­vénymódosítás alkalmazásának érvény­telenítése a Szovjetunióval szemben, azaz a legnagyobb kedvezmény elvének al­kalmazása a szovjet termékekre. Ennek megadását sokan valószínűnek tartják (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 29., 1-2. oldal). George Mitchell, a szenátus demokrata párti többségének vezetője szerdán felszólította Bush elnö­köt, hogy a hét végén javasoljon azon­nali tárgyalásokat szovjet-amerikai kereskedelmi egyezményről, és ő is sürgette a Szovjetunióval szembeni diszkriminatív kereskedelmi politika próbaidőre való felfüggesztését. Úgy vélte, az Egyesült Államoknak nem kellene közvetlen segélyt adni a Szov­jetuniónak, ám készségüket a segítség­­nyújtásra a politikai előítéleteknek a kereskedelmi kapcsolatokkal való he­lyettesítése mellett azzal is kimutathat­ják, ha kijelentik: Washington szívesen fogadja a Szovjetuniót a nemzetközi gazdasági szervezetekben, ha ez a belső gazdasági reformokat szolgálja. Ez utóbbi a második terület, amelyen a szovjet vezetés eredményt szeretne elérni a csúcstalálkozón, és amelyről Gorbacsov is hangsúlyozottan szólt abban a levélben, amelyet a júliusi párizsi tőkés csúcs résztvevőihez intézett. A Reuter úgy tudja, egy magas rangú szovjet tisztségviselő a héten találkozott Génf­ben Arthur Dunkellel, a GATT jelenle­gi elnökével. A hírügynökség emlékez­tet arra, hogy a Szovjetunió szeretne megfigyelői státust a nemzetközi szer­vezetben, s megjegyzi: Moszkvában az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordí­tanak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tevékenységére is. Ezt jelzi, hogy a két intézmény szeptemberi washingtoni együttes ülésére elküldték Jurij Ponomarjovot, a Goszbank igazga­tótanácsának a tagját. Emellett a szov­jetek azt is javasolták, hogy az Egye­sült Államokkal közösen a fegyverzet­­korlátozás eredményezte megtakarítá­sokból segítsék a harmadik világ orszá­gait. A harmadik terület, ahol a szovjetek igénylik a nyugati segítséget, a fejlett technológiához jutás lehetősége. Bár egyes nyugati országok szerint az 1949- ben létrehozott COCOM-ellenőrzés elavult, Washington egyelőre nemzet­­biztonsági érdekekre hivatkozva kate­gorikusan elzárkózik az enyhítés elől. A Reuter megjegyzi, hogy a Szovjet­unió ugyan a nem COCOM-tag ázsiai országoktól immár hozzájut fejlett szá­mítógépes technikához, továbbra sem tud viszont szabadon beszerezni - például­­ modern száloptikai termékeket és telekommunikációs berendezéseket. Bush szakértőkkel, kormány- és állam­főkkel folytatott megbeszélései során igyekezett minél jobban felkészülni a csúcstalálkozóra. Csütörtöki elutazása előtti este a Fehér Házban munkavacsorán fogadta Mulroney kanadai miniszterel­nököt, aki a hét elején tért haza ötnapos szovjetunióbeli látogatásáról. Mulroney javasolta Bushnak, hogy vegyék fonto­lóra szorosabb kapcsolat kialakítását a Szovjetunió és a hét legfejlettebb tőkés­ország (az Egyesült Államok, az NSZK, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Francia­­ország és Olaszország) között, és a Hetek éves csúcsértekezletei után tájékoztas­sák Gorbacsovot az ottani elhatározá­sokról. Emellett a kanadai kormányfő azt is fölvetette Bushnak, hogy adjanak a Szovjetuniónak megfigyelői státust a GATT-ban. N. G. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple* * MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp . Felelős vezető: Csöndes Zoltán .

Next