Világgazdaság, 2009. szeptember (41. évfolyam, 167/10179-188/10200. szám)

2009-09-16 / 178. (10190.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Nyugdíjra vágytak - de hiába Bekeményítettek nyugdíj­ügyben: az év első felében beérkezett igénybejelenté­seknek ugyanis közel ötö­dét elutasították. A rokkant­sági és baleseti rokkantsági ügyek kapcsán közel két­szer annyi az elutasítás, mint korábban volt. Az Or­szágos Nyugdíjbiztosító Fő­­igazgatóság által közzétett adatok szerint 282 793 igénybejelentés érkezett - ez egyébként az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 1,9 százalékos emel­kedés. Az első fél évben 28,3 százalékkal, 42 064-re nőtt a szolgálatiidő-számítá­­sok száma, miközben a nyugdíjasként végzett kere­sőtevékenység alapján szá­mított nyugdíjnövelésre a ta­valyinál 3,7 százalékkal ke­vesebb, összesen 94 320 kérelem érkezett. i VG A kkv-k kétharmada nem marketingezik A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze harmada folytat tudatos marketi­ngtevékenységet, éves szinten átlagosan a forgalmuk 4 százalékát for­dítva rá. Azok a mikrovál­­lalkozások és kkv-k, ame­lyek marketingeznek, na­gyobb éves forgalomra szá­míthatnak, mint azok, ame­lyek nem - derül ki az Ipsos és a Marketing Commando együttműködésében készí­tett felmérésből. Ha lassan is, de nő a marketingtevé­kenységet folytató cégek szánja, 2002-ben ugyanis még csak 18,7 százalékuk szánt erre pénzt. i VG Válság és verseny GVH-s szemmel A válságra nem gyógyír a verseny korlátozása - hangsúlyozta tegnap Nagy Zoltán a GVH tavalyi tevé­kenységéről szóló beszámo­ló parlamenti vitája kap­csán. A versenyhivatal elnö­ke elmondta: a piacok nem megfelelő működéséhez nem a verseny, hanem a kellő szabályozás hiánya ve­zetett. A versenyt érintő jog­szabálytervezeteket, előter­jesztéseket előzetesen egyeztetni kell a GVH-val, ez azonban mostanában gyak­ran elmarad.­­ VG Az idén is meghirdetik a Gábor Dénes-díjat Immáron 21. alkalommal hir­deti meg a Novofer Alapít­vány a Gábor Dénes-díjat, amellyel a szakma által is elismert kreatív és innovatív tehetséget tüntetik ki. Díja­zási javaslatot a gazdasági tevékenységet folytató társa­ságok, a kutatással, fejlesz­téssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, egyesületek, a szakmai, ér­dekvédelmi szervezetek, a Gábor Dénes-díjjal koráb­ban kitüntetettek nyújthat­nak be. A beküldési határ­idő október 9.­­ VG @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu BELFÖLD Vita az adószámokról Az eltiltott cégvezetők kiszűrése ebben a formában aggályos CÉGÜGY. Vihart kavart az adó­azonosító jel cégbejegyzése; azért írták elő a közlését, hogy a cégvezető eltiltása esetén egyér­telműen kiszűrhető legyen az érintett személy összeférhetet­lensége. Az ügyvédi kamara leg­inkább eltörölné, az igazságügyi kormányzat megoldásként ren­deletmódosítást fontolgat, az adatvédelmi biztosnak aggályai vannak. Mint ismeretes, a megújult csődtörvény nyomán változott a cégtörvény. Előírja, hogy a vezető tisztségviselők adóazonosító je­lét cégjegyzékbe kell venni. A szabály azonban az adóazonosí­tóval nem rendelkező külföldi cégvezetőknél nem alkalmazha­tó. A jogi képviselők és a cégbí­róságok egyaránt bizonytalanok, ilyenkor milyen adat rögzíthető a cégjegyzékben. Kenesei Judit, a Fővárosi Cég­bíróság vezetője arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a kül­földi adószámát kell feltüntetni, annak híján pedig e tényről az érdekeltnek nyilatkoznia kell. Ám ez csak a fővárosi ügyekben érvényesülhetne, de - figyelem­mel a bírói függetlenségre - ott sem maradéktalanul. Ezért a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara a cég­nyomtatvány, illetve a cégtör­vény módosítását kezdeményez-ÜGYVÉDI JAVASLAT ■ a kötelezettség eltörlése ■ nyomtatványmódosítás ■ cégtörvény-módosítás­­e az igazságügyi és rendészeti tárcánál. Réti László, a kamara elnöke elmondta: elsődleges ja­vaslatuk, hogy a külföldi tiszt­ségviselőket ne is kötelezzék ilyen bejelentésre. Ezzel szerin­te az adatvédelmi aggályok is megszűnnének. Egyébként pe­dig változtatna az idevágó nyom­tatványon, vagy csak akkor írná elő a bejelentést, ha az érdekelt­nek van magyarországi adóazo­nosító jele. A minisztérium szerint a jog­szabály nem várja el, hogy a kül­földi bejelentkezzen a magyar adóhatósághoz. Feltüntethető a külföldi tagállamban bejegyzett adószáma, ha nincs, úgy bármi­lyen közteherviseléssel kapcso­latos azonosító száma is. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy az érdekelt az illetősége szerinti tagállamban ne fizessen közter­het. Amennyiben köztehervise­léssel összefüggő azonosítója sem lenne, ezt egyértelművé kell tenni a bejegyzési kérelem­ben. A tárca mindenesetre meg­fontolja az ügyvédek javaslatát, illetve a bejegyzési kérelem ki­töltéséről, a nyomtatványok tar­talmi elemeiről rendelkező mi­niszteri rendelet módosítását, hogy egyértelmű, világos legyen a külföldieket érintő adószám­bejelentés. Mindez azonban az adatvédel­mi problémákat nem oszlatja el. Az adatvédelmi biztos irodája úgy tájékoztatta lapunkat: az ombudsman korábban, a tör­vénymódosítás előtt az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztéri­umnak jelezte, hogy adatvédelmi szempontból nem ért egyet a ve­zető tisztségviselőket érintő diszkvalifikációs szabályok miat­ti eltiltások nyilvánosságra hoza­talával, az adatok cégjegyzékben való közzétételével. Észrevétele ellenére a törvény a jelen formá­jában hatályos. Az adóazonosító jel nyilvánossága felvet adatvé­delmi problémákat, mivel az az adózási nyilvántartások azonosí­tó kódja és adózással kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében használhatják törvényben meg­határozott szervek. KK OMBUDSMANI VÉLEMÉNY. Az adóazonosító jel nyilvánossága felvet adatvédelmi problémákat FOTÓ: FOTOLIA B­udapesten keresnek munkatársakat külföldi cégek ÁLLÁSBÖRZE. Negyedik alka­lommal szervez nemzetközi in­formációs és állásbörzét a ma­gyarországi Eures (Európai Fog­lalkoztatási Szolgálat). A rendez­vényen a legkülönfélébb munka­körökbe keresnek jelentkezőket, az álláslehetőségek részletei fo­lyamatosan kerülnek föl a ren­dezvény honlapjára (www.nem­­zetkoziallasborze.hu). A gazdasági válság óhatatlan magyarországi velejárója a munkalehetőségek beszűkülé­se, a munkavállalók utcára ke­rülése. Mindeközben az EU-ban hivatalosan jelenleg is több mint 800 ezer betöltendő állás van, és sokszor csak a munka­erő megfelelő mobilitása hiány­zik. Részben e szempontokat is szem előtt tartva szervezik meg ismét az állásbörzét. Az október 17-i rendezvényen az álláskere­sők találkozhatnak a külföldi munkaadókkal, megismerhetik az állásokat kínáló országok munkaviszonyait, és jogi segít­séget is kaphatnak. Emellett in­gyenes pályaválasztási, uniós továbbtanulási és önéletrajz­írási tanácsadás is lesz. Az állásbörze legnagyobb elő­nye az álláskeresők és a mun­káltatók közötti közvetlen kap­csolat kialakításának a lehetősé­ge - hívják fel a figyelmet a szervezők. Továbbá az, hogy a megjelenő külföldi foglalkozta­tási szolgálatok Eures-tanác­­sadói pontos és hiteles útmuta­tást nyújtanak az Európai Gaz­dasági Térség tagállamainak élet- és munkakörülményeiről, munkaügyi szabályozásáról, ta­nácsot adnak az érdeklődő ál­láskeresőknek a külföldi állás­­lehetőségekről. Az Eures 1993- ban jött létre, és 31 európai or­szág állami foglalkoztatási szol­gálatát tömöríti. VG További részletek vg.hu/eures 2009. szeptember 16., szerda P­rogramokkal a munkahelyekért Az MNB szerint üdvözlendők, az érintettek szerint javítandók az elképzelések FOGLALKOZTATÁS. Hiába állí­tották össze a foglalkoztatás csök­kenését megakadályozó progra­mokat, ezek hosszabb távon nem tudnak segíteni a gondokon - leg­alábbis így vélekednek a lapunk által megkérdezett érintettek, il­letve szakértők. A szociális ellátásban komoly változást hozó közmunkaprog­ramok az önkormányzatok sze­rint összességében jó irányba mutatnak ugyan, részleteiket te­kintve azonban jelentős átalakí­tásra szorulnak. A kormány ál­tal meghirdetett munkahely­­megőrző programok pedig bü­rokratikusak, s csak felületi ke­zelésre elegendők. Összesen 45 millió forintos segítséget kaptunk, igaz, három hónappal azután, hogy majdnem tönkrement a vállalkozásunk - mondta a Világgazdaságnak Du­dás Ernőné, a Cell-Modul Kft. ügyvezető igazgatója. A lapunk által megkérdezett cégek is oszt­ják az előző véleményt: a támo­gatások lassan csordogálnak a vállalkozásokig, arról nem is be­szélve, hogy szinte lehetetlen megfelelni a követelményeknek. Egy-egy pályázat lejárta után ugyanis több hónapon keresztül tartani kell a szerződésben vál­lalt létszámot, természetesen se­gítség nélkül. Nem felhőtlen a közmunka­programok ege sem, az önkor­mányzatoknak ugyanis többlet­­költséggel jár a szociális paradig­maváltás. Míg korábban ugyanis a rendszeres szociális segély 90 százalékát fizette az állam, addig az ezt felváltó rendelkezésre állá­si támogatásnak (rát) már csak 80 százalékát állja. Pedig nem meglepő módon még mindig többségben vannak azok, akik nem dolgoznak, hanem otthon várják a segélyt. Sokaknak nem fűlik a foguk a munkához Gödöllőn sem. Gémesi György polgármester elmondása szerint a mintegy 120 eltartott közül mindössze 45 végez köz­munkát, 15 ember azonban ab­szolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért. Takács Istvántól, Esz­tergom önkormányzatának sajtó­felelősétől megtudtuk, a város­ban 228 segélyezettből mindösz­­sze 45 fő hajlandó megdolgozni a jussáért. A Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium tájékoztatása szerint egyébként havonta átlagosan 40-50 ezer embert, míg július­ban csaknem 80 ezer rászorulót tudtak bevonni a közfoglalkozta­tásba országszerte. A közmunka-, valamint a munkahelymegőrző programok megoldani nem, csupán tompí­tani tudják a jelenlegi foglalkoz­tatásbeli gondokat - állítják a munkaadói szervezetek képvi­selői. Úgy vélik, a kormány rö­vidlátó, hiszen kizárólag a vál­ság kezelésére hoz intézkedése­ket, ahelyett, hogy a jövőbe is te­kintene. S a foglalkoztatásbeli gondokra a kereslet- és beruhá­zásösztönzés lehetne hatásos gyógyír. AZ MNB JELENTÉSE. Mindez­zel szemben a közfoglalkoztatá­si programok kedvező foglal­koztatási hatását emelte ki a jegybank minapi jelentése is. Ez azonban nem sokáig tudja majd ellensúlyozni a verseny­­szféra elbocsátásait. Az Út a munkához program a korábban rendszeres szociális segélyben részesülő tartósan munka nél­kül lévők körét érinti, vagyis az abban részt vevők jellemzően nem a válság következtében el­bocsátott csoportok. A program keretében pedig igen alacsony hozzáadott értékű munkákat ÚT A MUNKÁHOZ - REMÉNYEK ■ Évente mintegy 80-100 ezer fő­vel csökken az aktív korú segé­lyezettek létszáma ■ Kettéválik a szociális segélye­sek, illetve a foglalkoztatáspoli­tikai eszközökkel támogatottak tábora ■ A regisztrált álláskeresők a jövőben a munkára kész és képes népességből kerül­nek ki ■ A munkaerő-piaci támogatá­sok, programok célzottabb fel­­használásával csökken a tartó­san munka nélkül lévők létszá­ma, nő a felhasználás haté­konysága ■ Javul a leghátrányosabb hely­zetű kistérségekben élők rela­tív foglalkoztatási pozíciója Forrás: VG-gyűjtő végeznek. Bár a foglalkoztatási statisztikákat javítja, a program rövid távon nem enyhíti szá­mottevően a válság hatását - fejtették ki kérdésünkre a Ma­gyar Nemzeti Bank szakértői. Fontos megemlíteni ugyanak­kor, hogy az intézkedések el­sődleges célja sem annyira ez, mint inkább a tartósan állásta­lanokra ható ösztönzők megvál­tozása és hosszú távú visszave­zetésük a munkapiacra. . A kiírt támogatott álláshe­lyekről rendelkezésre álló ada­tok alapján a program következ­tében további jelentős létszám­­bővülést már nem várnak az MNB-s szakemberek. Várakozá­saik szerint a programnak kö­szönhetően valamivel több mint 40 ezer fővel nő a tartósan fog­lalkoztatottak létszáma, ez az el­múlt hónapokban a nemzetgaz­dasági foglalkoztatottsági ada­tokban közel ellensúlyozta a versenyszféra ágazatainak elbo­csátásait. A legtöbb szakember ugyan­akkor a foglalkoztatási helyzet romlását vetíti előre az idei má­sodik fél évre. A szezonális mun­kák kifutásának hatásaként pél­dául év végéig összesen mintegy 60-80 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottak létszáma a nemzetgazdaságban. BÖ­HM GÉMESI GYÖRGY: A mint­egy 120 eltartott közül mind­össze 45 végez közmunkát, 15 ember azonban abszolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért

Next