Világgazdaság, 2010. április (42. évfolyam, 63/10326-83/10346. szám)
2010-04-01 / 63. (10326.) szám
2I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Már Pécsig visz az autópálya Átadták tegnap az M6-os autópálya Dunaújvárostól Bolyig és a M60-as Bolytól Pécsig tartó szakaszát; az összesen 145 kilométeres úttal a magyar sztrádák hoszsza 1098 kilométerre nőtt. Összesen 18 csomópont, kilenc pihenőhely kapcsolódik a pályához, és három üzemanyagtöltő állomáson lehet tankolni. Szebénynél létesült a második leghosszabb, 866 méteres völgyhíd Magyarországon. Magyar gyorsforgalmi úton itt épültek elsőként alagutak: Bátaszéktől Véméndig összesen 3013 méteren négy átjáró van, a leghosszabb az 1331 méteres bátaszéki alagút, i VG Állami támogatást kap a BKV Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés a BKV finanszírozásáról szóló, a kormány és a főváros között kötendő szerződést a tegnapi ülésen. Ennek értelmében a főpolgármester felhatalmazást kapott annak a dokumentumnak az aláírására, amely összességében 22,5 milliárd forint állami támogatást biztosít a tömegközlekedési vállalatnak. Egyidejűleg hatályon kívül helyezték a testület januári határozatát, amelyben arra kérték a városvezetést, ne kötelezze el magát a tarifaemelés és a járatcsökkentés mellett. A képviselők 34 igen, 28 nem és 3 tartózkodó szavazattal fogadták el az előterjesztést. I VG Nyolc és fél év börtönt kapott Zuschlag Első fokon 8 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 10 év közügyektől való eltiltásra ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tegnap Zuschlag Jánost, aki fiktív civilszervezetekből álló hálózatot épített ki, koordinálta annak tevékenységét, meghatározta, melyik egyesület milyen pályázatra nyújtson be támogatási kérelmet, majd döntött az elnyert pénzek felhasználásáról. Zuschlag és ügyvédje fellebbeznek. Rajta kívül többen kaptak letöltendő börtönbüntetést. VG További részletek vg.hu/zuschalag MSZOSZ: erősíteni kell a dolgozók védelmét Tovább kell erősíteni a munkavállalók érdekvédelmét, hiszen nagy részüket nem védi kollektív szerződés a munkahelyeken - mondta tegnap Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint az érvényes kollektív szerződés a magyar munkavállalóknak jelenleg csak a 45-46 százalékát érinti, így a többség rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, sokszor még az alapjogosultságait sem kapja meg munkahelyén. MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján. http://wap.t-zones.hu BELFÖLD PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK, 2010 MA MÉG NEM LEHET TUDNI, hogy - a másfél hét múlva megtartandó országgyűlési választások eredményeként - a következő négy évben ki irányítja az országot, milyen kormány alakul, de abban mindenki egyetért, hatalmas munkára vállalkozik. Március elején egy sorozatot indítottunk útjára, amelyben fontos gazdasági területek, ágazatok helyzetét térképezzük fel, s szakértők segítségével arra keressük a választ, mik lesznek a legfontosabb és legsürgetőbb feladatai az új parlamentnek, kabinetnek. Mai témánk az adórendszer. Adó: az irány legalább helyes A szűk költségvetési mozgástér elejét veheti a további versenyképesség-javító módosításoknak KISS ROLAND Az első lépések egy hosszú úton - ekként összegezhető az utóbbi négy év teljesítménye az adózás és közteherviselés terén. Egy egyszerűbb és versenyképesebb adórendszer megvalósítása ugyanakkor a következő kormány feladata lesz. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány igen eltérő eredményességgel kezelte ezt a területet. A mérleg az adózás tekintetében mindenképpen az utóbbi javára billen, hiszen a 2006 őszétől foganatosított megszorítások lehűtötték a gazdaságot, és a magyar adóterhelést minden összehasonlításban csúcsokra emelték. Az utóbbi egy évben azonban az adókkal kapcsolatos módosítások nemcsak kijelölték az irányt az egy-két hónapon belül megalakuló új kabinet számára, hanem a lakosság és a vállalkozók számos, évek óta hangoztatott követelése valósult meg általuk. Ezek közé tartozik az úgynevezett élőmunkateher mérséklése, ami a munkavállalók körében a személyi jövedelemadó sávhatárának 5 millió forintra emeléséből, a munkáltatóknál pedig a tb-járulék 5 százalékpontos csökkentéséből áll össze. Előbbi kapcsán még érdemes megjegyezni: törvény rögzíti, hogy az szja-sávhatár 2011-től 15 millió forintra emelkedik, ez kvázi egykulcsossá tenné a magyar jövedelemadózás rendszerét. Az már más kérdés, hogy 2006-ban a hivatalba lépő Gyurcsány-kormány egy teljes, ráadásul saját maga által alkotott adócsomagot helyezett egy tollvonással hatályon kívül, egyetlen passzus „kigyomlálása” tehát a következő kabinetnek sem okozhat gondot. Erre egy magát a munka kormányaként definiáló Fidesz-kabinet biztosan nem passzióból kerítene sort, a 2011-es szja-sávhatár azonban - szakemberek korábbi jelzése szerint - komoly lyukat üthet a jövő évi büdzsén. A legutóbbi módosításoknak hála csökkent az úgynevezett marginális adóék is, vagyis a béremelésnek havi bruttó 200 ezer forintos keresetnél - csak az 52 százalékát viszi el az adó- és járulékteher a korábbi 71 százalék helyett. Összességében tehát a személyi jövedelemadózás terén nem akad sürgős tennivaló, hacsak a következő kormány nem kíván a családi adózás irányába mutató lépéseket tenni. Részleteket azonban e témáról nem ismerünk. Igaz, a családi pótlék adóalapból történő kivételével, valamint a gyes-gyed hároméves „futamidejének” a visszaállításával a Fidesz könnyen tehet családbarát lépéseket, ezek azonban még nem merítik ki a családi adózás fogalmát. Maga Oszkó Péter pénzügyminiszter is többször a járulékteher további lefaragását jelölte ki távlati célul, ez azonban kormányzati pozícióban annyiból már nehezen vállalható, hogy a társadalombiztosítási kaszszában a költségvetési törvény is 70 milliárd forintos deficitet vár az idén. Úgy, hogy a büdzsé emellett összesen még 1206,8 milliárd forintot „pumpál át” a tbalapokba. A társasági adóban a Bajnai-kabinet learatta ugyan „a különadó KÖNNYÍTÉS. Az idén több marad a munkavállalók zsebében, hiszen az adó- és járulékteher a módosításoknak hála jelentősen csökkent. Motiválóbb lett a fizetésemelés is, mivel mérséklődött az úgynevezett marginális adóteher is, amely a többletre rakódó elvonások mértékét mutatja FOTÓ: VG megszüntetője" címet, ám az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelésével valójában beépítették azt a rendes társasági adóba, sőt, egyes szakértők szerint valamelyest még nőtt is az adóteher ez év elejétől. Az adóalapok eltérése miatt a 2010-es adóbevételek láttán lehet majd megállapítani, igazuk volt-e. Itt tehát bőven akad még tennivaló. „Amennyiben Magyarország meg akarja őrizni, netán javítani kívánja külföldi tőkevonzó képességét, csökkenteni kell a nyereséget terhelő adókat" - figyelmeztet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere. Emellett minél előbb szükség lenne a helyi iparűzési adó kivezetésére is, ám ez elképzelhetetlen egy mélyreható önkormányzati reform nélkül - teszi hozzá. Az üzleti világ szimpátiáját - és befektetési szándékait - erősítené a következő kormány azzal is, ha jelentősen mérsékelné, netán meg is szüntetné az osztalékadót. Ilyen ugyanis több szomszédos országban - többek között Szlovákiában - egyáltalán nem létezik. „A versenyképesség növelése mellett fontos, hogy a magyar adórendszer a jövőben jóval stabilabb legyen, mint az utóbbi években. A nemcsak évente, hanem gyakran év közben történő módosítások ugyanis kiszámíthatatlanná teszik az üzleti környezetet” - vélekedett a Világgazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa. Ő is a tb-járulék további csökkentését és a hipa kivezetését jelölte meg fő feladatként, kiegészítve egy járulékfizetési felső limit betoldásával. Ami a vagyonadózást illeti, az ingatlanok egységes állami közteher alá vonása év elején immár másodszorra bukott meg az Alkotmánybíróság (AB) előtt, s ez a következő kormányok dolgát is megnehezíti ezen a területen. A nagy értékű vagyontárgyak AB által megkímélt adójából pedig jelentéktelen összeg folyik be, annak inkább gesztusértéke van, amelyet akár a következő kormány is megfejelhet egy kicsit. Az adójóváírás kivezetése szintén évek óta napirenden van, míg azonban ennek korábban csak a minimálbér adómentességének a biztosításában volt fontos szerepe, most az szja-rendszer egészét átszövi, annak szerves eleme lett. Úgy, hogy a minimálbér már évek óta nem tökéletesen adómentes, így az idén sem. Persze sokak szerint egyáltalán nem is kellene, hogy az legyen. „Irreális és köztudottan fals adat, hogy Magyarországon egymillió ember él a minimálbérből, ahogy az az adóstatisztikából kitűnik” - szögezi le Vámosi-Nagy Szabolcs. Korábban minden nagyobb adócsomag kapcsán felvetődött az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) megszüntetése. A lapunknak megszólaló szakértők szerint erre még ma is szükség lenne, ám megvalósításuk eddig is elakadt politikai, népszerűségi okokból. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a válság nem indokolta, hogy hatályon kívül helyezzék azt a jogszabályt, amely szerint nagy öszszegű tranzakciókat csak bankszámláról lehetne végezni. Igaz, a korábbi 250 ezer helyett ő egymillió forintos limitet látna szívesen, ám szerinte ez a rendelkezés még így is nagyban hozzájárulna a feketegazdaság és a pénzmosás visszaszorításához. EDDIGI CIKKEINK ■ agrárium: március 3. ■ korrupció: március 5. ■ energia: március 9. ■ egészségügy: március 16. ■ uniós források: március 18. ■ pénzügyi felügyelet: március 22. ■ foglalkoztatás: március 24. Adóék (adó- és járulékteher a bérköltség százalékában) rö rö nö pö pö rö rö nö rö rö r£> rö nSS kf ^ yfí $ \ \ *V A marginális adóék változása (a béremelést terhelő személyi jövedelemadó és járulék a bérköltség növekményének százalékában) 75 ...................................................................... 7n — 2009.1. fél év kezép ^ \ \ Forrás: VG-számítás | A NETTÓ KERESET VÁLTOZÁSA Forrás: VG-gyűjtés, PM Bruttó bér 2009.1. fél év Nettó bér 2009. II. fél év 2010 75 000 60 090 60 090 61 158 100 000 76 340 76 340 76 510 150 000 103 215 104 715 107 215 200 000 122 215 125 215 137 920 300 000 166 500 169 500 185 490 500 000 260 500 263 500 274 300 000 000 516 373 519 373 522 153 rnwiP'nsTWiro"^TiiwriT^nriHTTTin n fT rr~rt--nr--1 nr tmrnmn*niimwiinnni'iiiitib 1 inii iBiniiWBWMMiiinniwwiirn....ntwHinnm nniini nw 'rrnii i iiipimwiiiiiiiiii w1 t i r ■ iiaiiiiiiiMiiwiii nii|iii■wmiiin iimmiiiniwiiii|iiinniiBwiiiii|iiiiiiiiih iiiiiiiiii|ii|j|iiiiiiiiiMii|is Nagymenő és nélkülöző ügyvédek HELYZETKÉP. A válság az ügyvédeket sem nem kímélte. A hazai piac lényeges mutatója az ügyvédek száma és árbevétele. Ma a 12 ezernyi jogtudorból mintegy 11 ezer tevékenykedik folyamatosan. Túlzás nélkül állítható, hogy nagyjából harmaduk napi gondokkal küszködik - állítja dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Mint mondja, Budapesten látjuk a legnagyobb különbséget a jövedelmeket tekintve: a fővárosiak talán tíz százalékának a keresménye a havi egymillió forintot is meghaladhatja, mintegy fele több százezer forintos, esetleg egymilliós havi bevételt könyvel el, egyharmada pedig éppen csak megél. Az ügyvédek közötti, egyre élesedő verseny etikai és gazdasági kérdéseket is generál. A fogyasztóvédelem és a versenyjog térhódítása ugyancsak problémákat hoz felszínre, és aszimmetriákat épít be a versengő szakmák közé - nyilatkozta a manager magazinnak dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Verseny van a nem kizárólagosan ügyvéd által végezhető szakmák tekintetében is, e vonatkozásban gond, hogy az ügyvédeknek vannak versenykorlátaik, míg a többieknek nincsenek. Az ügyvédségnek helyt kell állnia az egyre élesedő nemzetközi versenyben is. A kilencvenes években Magyarországon megjelent nemzetközi ügyvédi irodák révén bővült a piac, hiszen azok behozták az ügyfeleiket, akiknek magyar jogi szolgáltatásra is szükségük volt - emlékeztet az elnök. Az uniós csatlakozást követően napjainkra megszaporodtak hazánkban a közép-és kisméretű külföldi irodák, s azt a tevékenységet, amelyet eddig a magyarok végeztek, a saját jogukon, a saját diplomájukkal akarják ellátni. A nagy nemzetközi irodák bejövetele megnövelte a piacot, a „tortát”, s abból most részt kérnek a külföldi jogászok is. Fia a működésük tömegessé válik, nyilvánvalóan versenyhátrányba kerülnek a magyarok. A témáról bővebben a manager magazin most megjelenő, áprilisi számában olvashat. ORSZÁGOS ADATOK_______ (2010) Forrás: Magyar Ügyvédi Kamara Ügyvédek száma: 11 784 ____ Nő: 5 065 Férfi: 6 719 Aktív ügyvédek_____ Nő: 4 353 Férfi: 6191 Szünetelő ügyvédek____________ Nő: 4 712 Férfi: 528