Világgazdaság, 2010. május (42. évfolyam, 84/10347-103/10366. szám)

2010-05-03 / 84. (10347.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Utazhatunk-e ingyen a BKV-n? A fővárosi Fidesz-frakció sze­rint nem lehet komolyan ven­ni Horváth Csaba szavait, amelyek szerint az MSZP 2013-ig bevezetné a díjmen­tes közösségi közlekedést Budapesten. A szocialisták főpolgármester-jelöltje a párt majálisán azt mondta, az in­gyenes közlekedést azok ve­hetnék igénybe, akik leg­alább négy éve állandó bu­dapesti lakosok, vagy diák­ként itt tanulnak, s erre a ké­sőbb bevezetendő dugódíj szolgálna fedezetül. A Fidesz emlékezteti Horváth Csabát, alig egy hónapja ő is szerző­désben vállalta, hogy az ál­lam támogatást nyújt a fővá­rosnak, ám cserébe a köz­gyűlés az inflációval meg­egyező mértékben emeli évente a jegyek árait. i VG Késik a vidékfejlesztési előlegek igénylése Várhatóan csak egy-másfél hónap múlva lehet előleget igényelni az Új Magyaror­szág vidékfejlesztési prog­ram vidékfejlesztési projekt­jeinek nyertes pályázatai­hoz, holott a korábbi elkép­zelések szerint május 1-jétől lehetett volna beadni az igé­nyeket - tájékoztatta Gőgös Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára az MTI-t. Közölte: az unióban a támo­gatási előleg fizetéséről szó­ló elképzelést ugyanis nem­csak az agrárügyekben ille­tékes szakmai apparátus­nak kell jóváhagynia, ha­nem a versenyjoggal foglal­kozónak is. I­VG Félmilliárd forint munkahelymegőrzésre A szociális minisztérium 500 millió forint keretössze­gű, központi munkahely­­megőrző programja kereté­ben szeptember végéig pá­lyázhatnak támogatásra a vállalkozások. Ettől mintegy 3500-4000 munkahely meg­őrzését várják. A program célja a legalább ötvenfős csoportos létszámleépítésre kényszerülő, átmeneti mű­ködési problémákkal küzdő vállalkozások elbocsátásai­nak megelőzése, a gazdasá­gi-foglalkoztatási szerkezet­­váltás elősegítése. A támo­gatás maximum négy hó­napra igényelhető, havi mér­téke munkavállalónként leg­feljebb a kötelező legkisebb munkabér összegének 135 százaléka, ez az idén 99 225 forint.­­ MTI-Eco Összefogás kell az adatok védelméhez A Business Software Alli­ance kutatása szerint az eu­rópai polgárok többsége nincs tisztában azzal, hol tá­rolják online adatait, és ki­nek a felelőssége védelmez­ni azokat, a válaszadók sze­rint ugyanakkor az inter­netes biztonság fenntartása nemzetközi együttműködést igényel.­­ MTI-Eco ­ @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu BELFÖLD Ez sem lesz a kkv-k éve Hiába élénkülnek az EU-forrásból finanszírozott beruházások, ez sem mindig segít KILÁTÁSOK. Nem egyszerre éri el a fellendülés a hazai cégeket, a belső piacból élő kisebb vállalko­zások számára tovább tarthat a válság. Az állam sem tud az idén érdemben élénkíteni. Az idei gaz­dasági növekedést a külső keres­let élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, illet­ve a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos ol­dódása határozza meg a GKI által az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzés szerint. Pénz­ügyi helyzetük stabilabbá válik, az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás is élénkítőleg hat, ám mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik. Az év elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető nö­vekedést jeleztek a külső kon­junktúrához kötődő ipari és a kül­kereskedelmi adatok, ugyanak­kor több területen - építőipar, kis­kereskedelem, munkaerőpiac - folytatódott a romlás. Az ipar ex­portja január-február során 15 százalékkal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11 százalék­kal esett. A számítógépgyártás 16, a járműgyártás 25 százalék­kal bővült. Az építőipar teljesít­ménye az első két hónapban csak­nem 12 százalékkal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6 százalékról 4 százalék körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshe­lyeken - főleg a külföldiek által - eltöltött vendégéjszakák száma. A kormányváltással összefüg­gésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul - mondják a ku­tatóintézet szakértői. A beruhá­zási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kismértékben tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles im­portverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők le­hetőségeit. Az idén a külső pia­cokra termelő és szolgáltató ága­zatok, cégek termelése nő a leg­inkább, ez főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazótu­rizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni a GKI-prognózis szerint, míg az év egészében az ipari bruttó terme­lés 3-4, az építőiparé 3 százalék­kal nő. A mezőgazdaságban leg­alább a tavalyihoz hasonló ter­méssel lehet számolni. A kiske­­ ­ PROGNÓZIS 2010-RE Forrás: GKI (éves változás, százalék) A GDP volumenindexe: Nemzetgazdasági beruházások3 Az euró átlagos árfolyama (Ft) 265 Az államházi hiánya (Mrd Ft, GFS) 1200 A bruttó átlagkereset indexe2 Fogyasztói árindex 4,3 Munkanélkü ráta (az időszak végén) Ke­reskedelmi forgalom mérséklő­dik, csak a karácsonyi szezon­ban várható növekedés a tavalyi szinthez képest. A hírközlési cé­gek árbevétele várhatóan mini­málisan csökken a hangszolgál­tatás visszaesése miatt. A vállal­kozások, különösen a kicsik, to­vábbra is a belföldi kereslet hiá­nyától és a finanszírozási forrá­sok szűkösségétől szenvednek majd. A mikro-, kis- és középvál­lalkozási szférában pedig a kuta­tók meglátása szerint ismét teret nyer a feketegazdaság. Az EU-forrásokból megvalósu­ló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés vi­szont a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan, így összességé­ben csak 3 százalék körüli beruházásnövekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5 százalékkal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-pia­ci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2 százalékkal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja­­szabályok következtében 7,5, a reálkeresetek 3 százalékkal emel­kednek. A reáljövedelmek azon­ban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuza­mosan a nettó megtakarítási ráta 4 százalékra emelkedik. A foglal­koztatottak száma az idén további egy százalékkal csökken, a mun­kanélküliség nő, 12 százalék kö­rüli tavaszi csúccsal, majd főként szezonális okokra visszavezethe­tő csökkenéssel. Szerény mérték­ben újraindul a termelékenység emelkedése. Az államháztartás GDP-ará­­nyos hiánya ugyan elvileg,, szán­dék esetén a parlament által elfo­gadott 3,8 százalék közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5 százalék körüli hi­ányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidá­ciójának megkezdése miatt - vé­lekednek a gazdaságkutatók. VG szektorok teljesítménye (éves változás, százalék) Az ipari termelés indexe Építési-szerelési tevékenység Kiskereske­delmi forgalom Behozatal­a . , ■ 2010. febr. Külker, egyenleg ■ 2010 (Mrd euró) (előrejelzés) Forrás: GKI ZUHANÁS. Az építőipar teljesítménye az első két hó­napban csak­nem 12 száza­lékkal maradt el az előző évi­től, ami nagyon gyenge teljesít­ménynek számít FOTÓ: VG Megszűrnék a szabályokat Civilek: még mindig sok a gazdája a fogyasztóvédelemnek IRÁNYOK. A fogyasztóvédelmi hatáskörök és jogszabályok átte­kintését, a szakmai követelmé­nyek érvényesítését, a békéltető testületek hatékonyabb működé­si feltételeinek megteremtését és a vállalkozások fogyasztóvédel­mi aktivitásának ösztönzését szorgalmazzák többek között a civilszervezetek. A közeljövő leg­fontosabb feladatait taglaló ta­nácskozásuk kapcsán Bara­­novszky György, a Fogyasztóvé­delmi Egyesületek Országos Szö­vetségének ügyvezetője a Világ­­gazdaságnak úgy nyilatkozott: a különböző területeken - az ener­giaügyektől a hírközlésig - még mindig igen sok gazdája van a fogyasztóvédelemnek. Emiatt esetenként óhatatlanul elsikkad­nak vagy egyáltalán nem érvé­nyesülnek a fogyasztóvédelmi követelmények. Nem új keletű gond ez, s bár a fogyasztóvéde­lem rendszere az elmúlt évek­ben átalakult, változatlanul szükség lenne a hatáskörök átte­kintésére, megszűrésére, a sza­bályok, köztük a szankciórend­szer vizsgálatára, így arra, ki­váltják-e a kellő hatást. A tanácsadó irodák egyre fon­tosabb szerepet töltenek be, ezért is kívánatos lenne az ott te­vékenykedők szakmai felké­szültségének elmélyítése. Az ed­diginél nagyobb gondot kellene fordítani a fogyasztói tudatosság növelése érdekében az ügyfelek előzetes tájékoztatására. Általá­nos tapasztalat ugyanis, hogy a fogyasztó akkor kér tanácsot, amikor már bajban van. Figye­lemre méltó, hogy újabban a vál­lalkozások - köztük multicégek - ugyancsak fontosnak tartják a fogyasztók megfelelő informálá­sát. A szakma minél több vállal­kozást ösztönözne erre a munká­ra, állítván, az nemcsak a fo­gyasztóvédelem, hanem a céges üzletmenetek javára is válna - mondta az ügyvezető elnök. Az elmúlt években megnőtt a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testü­letek feladata és tekintélye. A Budapesti Békéltető Testülethez például az idén eddig 626 bead­vány érkezett, csaknem másfél­szer több, mint a múlt év hason­ló időszakában. Ugyanakkor régi probléma, hogy a testületek nem önállóak, az állam nem biztosítja időben a működésükhöz szüksé­ges forrásokat. Bár erre az esz­tendőre 327 millió forintot kap­nak, amely több mint a duplája a néhány évvel ezelőttinek, a bü­rokratikus támogatási szerző­désrendszer miatt még mindig csak várakoznak a pénzre. Van, ahol megelőlegzi számukra a te­rületileg illetékes kamara a szükséges összeget - így tett a BKIK is akad, ahol nem. Ilyen körülmények között pedig nem tudják maradéktalanul ellátni te­endőiket, ezért szükség van a békéltető testületek önállóságá­nak megteremtésére - mondta Baranovszky György. KK BARANOVSZKY GYÖRGY. Szükség van a békéltető testüle­tek önállóságának megterem­tésére | ÜGYEK SZÁMA (békéltető testületi ügyek) Forrás: VG-gyűjtés 1999 338 2001 448 2003 1082 2005 2486 2007 3844 2009 5978 2010. május 3., hétfő Árcsökkenést hozott az erősödő forint TREND. A forintárfolyam alaku­lása miatt csökkentek tovább az ipari árak márciusban, azonban kezdi éreztetni a hatását a nyers­­anyagárak emelkedése és az élénkülő külső kereslet is. A hó­nap során 3,5 százalékkal fizet­tek kevesebbet az ipari terméke­kért, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,2 szá­zalékkal mérséklődött az árin­dex - tette közzé a KSH. Ez már a harmadik hónap, amikor nega­tív az éves változás. A belföldi és az exportárak el­lentétesen alakultak, a korábban eltűnt hazai inflációs nyomás ugyanis kezd visszatérni. Az 1,2 százalékos drágulás ugyan nem jelent nagy veszélyt, ám az utób­bi háromnegyed évben még eny­­nyi is alig volt, sőt, jórészt ár­csökkenés jellemezte az idősza­kot. A költségoldalon a meg­növekedett nyersanyagárakat igyekeznek a termelők az eladá­si áraik megemelésével kompen­zálni, ugyanakkor a gyenge bel­ső kereslet miatt ez nem könnyű feladat. A külpiacokon már élén­külőben van a vásárlási kedv, így a forintfelértékelődésnél jó­val szerényebb mértékben, 7,9 százalékkal csökkent a kivitel árszínvonala. Mivel márciustól elkezdett visszaerősödni a kur­zus, ezért lassan az árindex is el­kezdhet a pozitív tartomány felé mozogni. BD Ipari termelői árak (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) 2007. jan.-2010. febr. VG-GRAFIKA Forrás: KSH Önkormányzatok tizenkét pontja JAVASLATOK. Tizenkét pont­ban foglalták össze az önkor­mányzati érdekszövetségek, mi­lyen kéréseik, javaslataik van­nak az új kormány felé. A hét szervezet képviselői azt követő­en ültek ismét tárgyalóasztalhoz pénteken, hogy a múlt év szep­temberében felfüggesztették te­vékenységüket a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fó­rumában. A településeket, megyéket képviselő szövetségek az önkor­mányzati rendszer átalakításá­val kapcsolatos legfontosabb fel­adatokat és elvárásokat fogal­mazták meg. Ezek nemcsak az állam és az önkormányzatok, hanem többek között a megyei és a települési önkormányzatok közötti kapcsolatokra és felada­tokra is vonatkoznak.. 1. Minden település és megye választhasson önkormány­zatot. 2. Újra kell szabályozni az álla­mi és önkormányzati feladat­­ellátást, a hatásköröket és a finanszírozás mértékét. 3. Fontosnak tartják az éssze­rű és hatékony együttműkö­désen alapuló önkormányza­ti társulások fenntartását. 4. Szükségesnek tartják az ön­­kormányzatok gazdasági és finanszírozási alapjainak megerősítését, a helyi és központi adórendszer átala­kítását. 5. Fontosnak tartják a főváros és a kerületek egymáshoz való viszonyának újraszabá­lyozását. 6. Javasolják a helyi adók és az illetékek beszedésének újragondolását. 7. Javasolják a pályázati rend­szer radikális egyszerűsíté­sét. 8. Támogatják az országgyűlé­si képviselői létszám csök­kentésével egyidejűleg az önkormányzati képviselő­testületek létszámának diffe­renciált csökkentését. 9. Az önkormányzati rendszer­ben indokolt a polgármesterek jogállásának megerősítése. 10. El kell érni, hogy fő szabály­ként az önkormányzati vá­lasztás két országgyűlési vá­lasztás félidejére essen. 11. A közösségi tulajdonon belül az állami és az önkormányza­ti vagyon legyen egyenrangú. 12. Kezdeményezik a rendsze­res párbeszédet a kormány és az önkormányzati szövet­ségek között. Az önkormány­zati szövetségek elkötelezet­tek az érdemi önkormányzati érdekképviselet létében.

Next