Világgazdaság, 2011. március (43. évfolyam, 42/10557-62/10577. szám)

2011-03-01 / 42. (10557.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN NGM: módosulhat a különadótörvény? Az ágazati különadókat vizs­gáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevételekre a Nemzetgazdasági Minisztéri­um szerint, a tárca ugyanak­kor nem zárja ki, hogy az eljá­rások egyes szakaszaiban „olyan elemek merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az ágazati különadótörvény korrekcióját” - áll az NGM háttéranyagában. A minisztéri­um azt is megjegyzi: az eset­leges módosítási szabályokat úgy kell bevezetni, hogy az a tervezett bevételi célokat ne érintse.­­ MTI-Eco Súlyos veszély az államadósság Magyarország maastrichti tí­pusú államadóssága 2010- re 21 790 milliárd forintra nőtt, ami a GDP 80 százalé­kát tette ki - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) tegnap esti köz­leményében. A központi költségvetés bruttó állam­­adóssága 20 041 milliárd forint volt 2010. december 31-én, az állomány átlagos hátralévő futamideje 4,5 év. Az elemzés szerint emiatt az ország számára „a legna­gyobb veszedelmet" az ál­lamadósság jelenti. A tárca szerint az elmúlt évtizedben a 2002-es év ilyen szem­pontból is fontos trendfor­duló, hiszen akkor még jó­val 60 százalék alatt volt az adósságráta.­­ MTI-Eco Cséfalvay Zoltán: Óvatos zárolások Az óvatos­ság és az elővigyáza­tosság ter­méke a sta­bilitási alap - közölte Cséfalvay Zoltán, a Nem­zetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az Országgyű­lés költségvetési bizottságá­nak a mintegy 250 milliár­dos alapról tartott ülésén utalt az euróövezetben és az észak-afrikai térségben történtekre, hozzátéve: a kormány felelőssége, hogy az országot semmilyen vál­tozás ne érje felkészületle­nül. Elmondta: a zárolás és a januári hiánymutató kö­zött nincs összefüggés, utóbbi mögött döntően egy­szeri tényezők állnak, és az év egészében kezelhetők.­­ MTI-Eco @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu Helyben járó munkaerőpiac A válság még mindig érezteti hatását a foglalkoztatottságon­­ Szezonális tényezők is közrejátszanak Lassulni látszik a foglalkozta­tás bővülése, és kifejezetten­­ rossz lett a november-januári munkanélküliségi adat. Éves alapon enyhén nőtt ugyan a foglalkoztatottság, ám a belső kereslet alacsony szintje miatt még mindig nincs jele a kilá­balásnak. Benke Dávid -Braunmüller Lajos Megállt a javulás a munkaerő­­piacon januárra, a munkanél­küliség 11,2 százalékra emel­kedett háromhavi átlagban - derült ki a Központi Statiszti­kai Hivatal legfrissebb jelenté­séből. Az előző időszakban és egy évvel korábban egyaránt 10,8 százalékos volt az állásta­lanok aránya, a romlás azon­ban várható volt a szezonális okok miatt. Az Állami Foglal­koztatási Hivatal is kedvezőt­len fordulatot jelzett az év első hónapjában, ezt azzal magya­rázták, hogy a közmunkaprog­ramok nehezen indultak be. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor enyhe emelkedést mutat éves alapon, a 3,776 mil­liós adat 26 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél. Az őszi hóna­pokban azonban ennél is na­gyobb volt a javulás, így összes­ségében enyhe csalódást keltet­tek a friss számok. A KSH által mért 474 ezer munkanélküli pe­dig még mindig több a 12 hó­nappal korábbinál: 18 ezer fős növekedés következett be. Mind­ebből az látszik, hogy az aktivi­tás továbbra is emelkedik, va­gyis egyre többen vesznek részt a munkaerőpiacon. Ez is csak éves visszatekintésben érvé­nyes, mivel minden januárban nagy esés következik be az elő­ző esztendő végéhez képest a nyugdíjba vonulás miatt. Ezzel a 75 év alatti korosztály aktivitási rátája 55,3, a 65 év alattiaké 62,3 százalékos volt; mindkettő 0,6 százalékpontot javult az elő­ző évhez képest, a nők körében valamivel nagyobb volt az emel­kedés, ez a gyesszabályok szigo­rodásának lehet a hatása. A nemzetközi összehasonlítá­sokhoz használt, 15-64 év közöt­ti foglalkoztatásban csak nagyon enyhe, 0,3 százalékpontos el­mozdulás volt felfelé a tavaly ilyenkori 55 százalékról. Tovább­ra is majdnem 10 százalékos te­hát a lemaradásunk az uniós át­lagtól, habár az Eurostat még nem közölt 2010 végi számokat. Európában egyébként főként a prosperáló német piac miatt ja­vul a munkaerő-piaci helyzet. Magyarország viszont speciális helyzetben van: a múlt év tava­sza óta felfutóban lévő ipari ter­melés, amelyet az export hajt, arányaiban csekély részt képvi­sel a foglalkoztatásból. A belső keresletre támaszkodó szektorok viszont továbbra sem bővülnek érdemben, mindössze a hanyat­lás állt meg. Még az iparban is inkább a szabad kapacitások le­kötése történt meg, valódi bőví­tés kevés vállalatnál zajlott le. A kilátások már kedvezőbbek, több nagyvállalat tervez bővítést Ma­gyarországon, de ez csak később jelenik meg a munkaügyi szá­mokban, ez évre még jócskán 10 százalék fölött maradhat az állás­­talanság szintje. A válság hatása még mindig érezhető, alighanem mostanra merülnek ki az utolsó cégek, ezekben a hónapokban dőlnek el a dominósor utolsó tagjai - értékelte a jelentést lapunknak Csaposs Noémi. A Select Hu­mánerőforrás Kft. ügyvezető­tulajdonosa hozzátette: látni ugyanakkor azt is, hogy a vál­lalatok egy része már növek­szik, ez növeli a foglalkozta­tottságot is. Piaci körülmények között a kormányok direkt módon nem nagyon szólhatnak bele a mun­kaerő-piaci folyamatok alakulá­sába, ugyanakkor számos indi­­rekt lépésre van mód. Amit ilyenkor a gazdaságpolitika megtehet, az a növekedési pá­lyára álló vállalkozások serken­tése. Ezt a folyamatot most pá­lyázatok segítik, amelyeknek hatására, eredményére azonban még várni kell - fejtette ki Csaposs. A szakértő hozzátette: a másik hatékony módszer az innovatív foglalkoztatási formák lehetőségének megteremtése, hogy a teljes állásban elhelyez­kedni nem tudók se maradjanak távol a munkaerőpiactól. Ilyen a részmunkaidős alkalmazás, a közfoglalkoztatás, és fontos a képzés, átképzés. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az atipikus formáknak a munkajo­gi háttere megvan a magyar jog­rendben, de a foglalkoztatási kultúrában nem terjedtek el - mondta el­ Csaposs Noémi. Csaposs szerint a cégek gyakran azért nem vesznek fel munkaerőt, mert nem tudnak előre tervezni, s a jelenlegi jog­szabályok szerint drága és kö­rülményes valakit elbocsátani. Ha ezeken a szabályokon javíta­nának, akkor az első ránézésre nem kedvezne a munkaválla­lóknak, de könnyebben belép­hetnének a cégekhez, ahol bizo­nyítási lehetőséget kapnának. Más államokban, például Né­metországban több kategóriára osztják a munkavállalókat, akik közül a régebbi, jól bevált mun­kaerőt nehezebb elbocsátani, a frissen felvetteket pedig köny­­nyebb. Ezáltal azonban a kez­dők is lehetőséghez juthatnak. Rövid távon nagyobb siker ér­hető el, ha nem az örökös foglal­koztatást tűzi ki célul a rend­szer, hanem egy olyan ideigle­nes elhelyezkedést, mely egy­ben hozzásegíti a munkaválla­lót egy tartósabb foglalkoztatás eléréséhez - tette hozzá az ügy­vezető. HIRDETÉS_______________________________________________________________________ Szavazati jogok száma a Petneházy Üdülőfalu Nyrt.-nél A társaság alaptőkéjének összetétele 2011. február 28. napján. A Társaság alaptőkéjének összetétele: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték (Ft) Petneházy Üdülőfalu Nyrt. törzsrészvény 100 000 6 505 650 500 000 Petneházy Üdülőfalu Nyrt. osztalékelsőbbségi 100 000 6 480 648 000 000 Alaptőke nagysága 100 000 12 985 1 298 500 000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Részvény- Kibocsátott Szavazati sorozat darab­­jogra jogosító szám részvények darabszáma Részvé­nyenkénti szavazati jog Összes Saját szavazati részvények jog száma Petneházy Üdülőfalu Nyrt. törzsrészvény Petneházy Üdülőfalu Nyrt. osztalékelsőbbségi részvény Összesen 6505 6480 12 981 6505 5 6505 1­1 6505 6505 BELFÖLD KÖZFOGLALKOZTATÁS: FŐ CÉL A VERSENYSZFÉRA A foglalkoztatás bővülé­sét kívánja előmozdítani, a hátrányos helyzetű tér­ségek gyakran képzetlen embereit szeretné bevon­ni a munkaerőpiacra a ja­nuár elsejétől jelentősen átalakult új közfoglalkozta­tási rendszer, amely szigo­rúbb feltételekkel ösztö­nöz munkára. Ha valaki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó kép­zésben, az nem jogosult a következő esztendőben ellátásra. A fő cél a versenyszférá­ban történő elhelyezkedés - hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzet­­gazdasági Minisztérium fog­lalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdeké­ben az új rendszer a koráb­biaknál jobban támogatja a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat. Illés Zoltán környezetvé­delemért felelős államtitkár korábban kifejtette: a kor­mány jelentős szerepet szán a közfoglalkoztatásnak a megújuló ár- és belvízvé­delmi rendszerben. 2011. március 1., kedd ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ELEMZÉS: „Feneketlen kútnak” minősíti a közösségi közlekedés finanszírozását a Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) abban az elemzésben, amely tegnap je­lent meg a kormány.hu portálon a Megújulás 2011 sorozat kereté­ben. Az NGM emlékeztet: a MÁV 181, a Volán-társaságok 27, a BKV pedig 32 milliárd forintnyi költ­ségvetési támogatásban részesül­nek az idén. Emellett az állam el­lentételezi a diákok, a nyugdíja­sok és más társadalmi csoportok által igénybe vett kedvezmények okozta bevételkiesést is. Az úgy­nevezett fogyasztóiár-kiegészí­­tésre a büdzséből az idén 109 mil­liárd forintot kell fordítani, igaz, ennek része a gázár- és a távhőtá­­mogatás is. Mindezeken felül jelentkezik még a közlekedési vállalatok adósságállománya: a MÁV tarto­zása 2010. december 31-re 291,2 milliárd forintra emelkedett, a BKV hitelállománya pedig 77 milliárdot tesz ki. Az elemzés a BKV kapcsán megjegyzi: a válla­lat bevételeinek több mint a fele (51 százalék) valamilyen állami támogatásból származik. Ugyan­akkor a működési költségek csaknem fele (47 százalék) a bé­rekből ered. A vasúti pályahálózat Magyar­­országon 7718 kilométert tesz ki, ennek nagy része felújításra szo­rul, és a regionális igények kielé­gítését nehezíti a hálózat sugaras, fővárosközpontú szerkezete is. A pályák 15 százaléka kétvágányú, 35 százaléka villamosított, szem­ben az EU 41 és 48 százalékos mutatójával - figyelmeztet az NGM elemzése. A készítők hozzá­teszik: az elavult műszaki-techno­lógiai megoldások miatt a vona­lak közel 35 százalékán sebesség­­korlátozás van érvényben. ■ VG Nincs előrelépés vasútügyben Az NGM szerint jelenleg „feneketlen kút” a közösségi közlekedés­ i TÁMOGATÁSOK Forrás: NGM (költségvetési juttatások, milliárd forint) MÁV 181,2 Volán 27,0 BKV 32,0 4-es metró építése 27,7 Akadálymentesítés 1,1

Next