Világgazdaság, 2011. március (43. évfolyam, 42/10557-62/10577. szám)
2011-03-01 / 42. (10557.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN NGM: módosulhat a különadótörvény? Az ágazati különadókat vizsgáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevételekre a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint, a tárca ugyanakkor nem zárja ki, hogy az eljárások egyes szakaszaiban „olyan elemek merülnek fel, amelyek szükségessé teszik az ágazati különadótörvény korrekcióját” - áll az NGM háttéranyagában. A minisztérium azt is megjegyzi: az esetleges módosítási szabályokat úgy kell bevezetni, hogy az a tervezett bevételi célokat ne érintse. MTI-Eco Súlyos veszély az államadósság Magyarország maastrichti típusú államadóssága 2010- re 21 790 milliárd forintra nőtt, ami a GDP 80 százalékát tette ki - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap esti közleményében. A központi költségvetés bruttó államadóssága 20 041 milliárd forint volt 2010. december 31-én, az állomány átlagos hátralévő futamideje 4,5 év. Az elemzés szerint emiatt az ország számára „a legnagyobb veszedelmet" az államadósság jelenti. A tárca szerint az elmúlt évtizedben a 2002-es év ilyen szempontból is fontos trendforduló, hiszen akkor még jóval 60 százalék alatt volt az adósságráta. MTI-Eco Cséfalvay Zoltán: Óvatos zárolások Az óvatosság és az elővigyázatosság terméke a stabilitási alap - közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának a mintegy 250 milliárdos alapról tartott ülésén utalt az euróövezetben és az észak-afrikai térségben történtekre, hozzátéve: a kormány felelőssége, hogy az országot semmilyen változás ne érje felkészületlenül. Elmondta: a zárolás és a januári hiánymutató között nincs összefüggés, utóbbi mögött döntően egyszeri tényezők állnak, és az év egészében kezelhetők. MTI-Eco @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu Helyben járó munkaerőpiac A válság még mindig érezteti hatását a foglalkoztatottságon Szezonális tényezők is közrejátszanak Lassulni látszik a foglalkoztatás bővülése, és kifejezetten rossz lett a november-januári munkanélküliségi adat. Éves alapon enyhén nőtt ugyan a foglalkoztatottság, ám a belső kereslet alacsony szintje miatt még mindig nincs jele a kilábalásnak. Benke Dávid -Braunmüller Lajos Megállt a javulás a munkaerőpiacon januárra, a munkanélküliség 11,2 százalékra emelkedett háromhavi átlagban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az előző időszakban és egy évvel korábban egyaránt 10,8 százalékos volt az állástalanok aránya, a romlás azonban várható volt a szezonális okok miatt. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal is kedvezőtlen fordulatot jelzett az év első hónapjában, ezt azzal magyarázták, hogy a közmunkaprogramok nehezen indultak be. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor enyhe emelkedést mutat éves alapon, a 3,776 milliós adat 26 ezerrel több az egy évvel ezelőttinél. Az őszi hónapokban azonban ennél is nagyobb volt a javulás, így összességében enyhe csalódást keltettek a friss számok. A KSH által mért 474 ezer munkanélküli pedig még mindig több a 12 hónappal korábbinál: 18 ezer fős növekedés következett be. Mindebből az látszik, hogy az aktivitás továbbra is emelkedik, vagyis egyre többen vesznek részt a munkaerőpiacon. Ez is csak éves visszatekintésben érvényes, mivel minden januárban nagy esés következik be az előző esztendő végéhez képest a nyugdíjba vonulás miatt. Ezzel a 75 év alatti korosztály aktivitási rátája 55,3, a 65 év alattiaké 62,3 százalékos volt; mindkettő 0,6 százalékpontot javult az előző évhez képest, a nők körében valamivel nagyobb volt az emelkedés, ez a gyesszabályok szigorodásának lehet a hatása. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, 15-64 év közötti foglalkoztatásban csak nagyon enyhe, 0,3 százalékpontos elmozdulás volt felfelé a tavaly ilyenkori 55 százalékról. Továbbra is majdnem 10 százalékos tehát a lemaradásunk az uniós átlagtól, habár az Eurostat még nem közölt 2010 végi számokat. Európában egyébként főként a prosperáló német piac miatt javul a munkaerő-piaci helyzet. Magyarország viszont speciális helyzetben van: a múlt év tavasza óta felfutóban lévő ipari termelés, amelyet az export hajt, arányaiban csekély részt képvisel a foglalkoztatásból. A belső keresletre támaszkodó szektorok viszont továbbra sem bővülnek érdemben, mindössze a hanyatlás állt meg. Még az iparban is inkább a szabad kapacitások lekötése történt meg, valódi bővítés kevés vállalatnál zajlott le. A kilátások már kedvezőbbek, több nagyvállalat tervez bővítést Magyarországon, de ez csak később jelenik meg a munkaügyi számokban, ez évre még jócskán 10 százalék fölött maradhat az állástalanság szintje. A válság hatása még mindig érezhető, alighanem mostanra merülnek ki az utolsó cégek, ezekben a hónapokban dőlnek el a dominósor utolsó tagjai - értékelte a jelentést lapunknak Csaposs Noémi. A Select Humánerőforrás Kft. ügyvezetőtulajdonosa hozzátette: látni ugyanakkor azt is, hogy a vállalatok egy része már növekszik, ez növeli a foglalkoztatottságot is. Piaci körülmények között a kormányok direkt módon nem nagyon szólhatnak bele a munkaerő-piaci folyamatok alakulásába, ugyanakkor számos indirekt lépésre van mód. Amit ilyenkor a gazdaságpolitika megtehet, az a növekedési pályára álló vállalkozások serkentése. Ezt a folyamatot most pályázatok segítik, amelyeknek hatására, eredményére azonban még várni kell - fejtette ki Csaposs. A szakértő hozzátette: a másik hatékony módszer az innovatív foglalkoztatási formák lehetőségének megteremtése, hogy a teljes állásban elhelyezkedni nem tudók se maradjanak távol a munkaerőpiactól. Ilyen a részmunkaidős alkalmazás, a közfoglalkoztatás, és fontos a képzés, átképzés. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az atipikus formáknak a munkajogi háttere megvan a magyar jogrendben, de a foglalkoztatási kultúrában nem terjedtek el - mondta el Csaposs Noémi. Csaposs szerint a cégek gyakran azért nem vesznek fel munkaerőt, mert nem tudnak előre tervezni, s a jelenlegi jogszabályok szerint drága és körülményes valakit elbocsátani. Ha ezeken a szabályokon javítanának, akkor az első ránézésre nem kedvezne a munkavállalóknak, de könnyebben beléphetnének a cégekhez, ahol bizonyítási lehetőséget kapnának. Más államokban, például Németországban több kategóriára osztják a munkavállalókat, akik közül a régebbi, jól bevált munkaerőt nehezebb elbocsátani, a frissen felvetteket pedig könynyebb. Ezáltal azonban a kezdők is lehetőséghez juthatnak. Rövid távon nagyobb siker érhető el, ha nem az örökös foglalkoztatást tűzi ki célul a rendszer, hanem egy olyan ideiglenes elhelyezkedést, mely egyben hozzásegíti a munkavállalót egy tartósabb foglalkoztatás eléréséhez - tette hozzá az ügyvezető. HIRDETÉS_______________________________________________________________________ Szavazati jogok száma a Petneházy Üdülőfalu Nyrt.-nél A társaság alaptőkéjének összetétele 2011. február 28. napján. A Társaság alaptőkéjének összetétele: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték (Ft) Petneházy Üdülőfalu Nyrt. törzsrészvény 100 000 6 505 650 500 000 Petneházy Üdülőfalu Nyrt. osztalékelsőbbségi 100 000 6 480 648 000 000 Alaptőke nagysága 100 000 12 985 1 298 500 000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Részvény- Kibocsátott Szavazati sorozat darabjogra jogosító szám részvények darabszáma Részvényenkénti szavazati jog Összes Saját szavazati részvények jog száma Petneházy Üdülőfalu Nyrt. törzsrészvény Petneházy Üdülőfalu Nyrt. osztalékelsőbbségi részvény Összesen 6505 6480 12 981 6505 5 6505 11 6505 6505 BELFÖLD KÖZFOGLALKOZTATÁS: FŐ CÉL A VERSENYSZFÉRA A foglalkoztatás bővülését kívánja előmozdítani, a hátrányos helyzetű térségek gyakran képzetlen embereit szeretné bevonni a munkaerőpiacra a január elsejétől jelentősen átalakult új közfoglalkoztatási rendszer, amely szigorúbb feltételekkel ösztönöz munkára. Ha valaki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó képzésben, az nem jogosult a következő esztendőben ellátásra. A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés - hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében az új rendszer a korábbiaknál jobban támogatja a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat. Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár korábban kifejtette: a kormány jelentős szerepet szán a közfoglalkoztatásnak a megújuló ár- és belvízvédelmi rendszerben. 2011. március 1., kedd ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ELEMZÉS: „Feneketlen kútnak” minősíti a közösségi közlekedés finanszírozását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) abban az elemzésben, amely tegnap jelent meg a kormány.hu portálon a Megújulás 2011 sorozat keretében. Az NGM emlékeztet: a MÁV 181, a Volán-társaságok 27, a BKV pedig 32 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesülnek az idén. Emellett az állam ellentételezi a diákok, a nyugdíjasok és más társadalmi csoportok által igénybe vett kedvezmények okozta bevételkiesést is. Az úgynevezett fogyasztóiár-kiegészítésre a büdzséből az idén 109 milliárd forintot kell fordítani, igaz, ennek része a gázár- és a távhőtámogatás is. Mindezeken felül jelentkezik még a közlekedési vállalatok adósságállománya: a MÁV tartozása 2010. december 31-re 291,2 milliárd forintra emelkedett, a BKV hitelállománya pedig 77 milliárdot tesz ki. Az elemzés a BKV kapcsán megjegyzi: a vállalat bevételeinek több mint a fele (51 százalék) valamilyen állami támogatásból származik. Ugyanakkor a működési költségek csaknem fele (47 százalék) a bérekből ered. A vasúti pályahálózat Magyarországon 7718 kilométert tesz ki, ennek nagy része felújításra szorul, és a regionális igények kielégítését nehezíti a hálózat sugaras, fővárosközpontú szerkezete is. A pályák 15 százaléka kétvágányú, 35 százaléka villamosított, szemben az EU 41 és 48 százalékos mutatójával - figyelmeztet az NGM elemzése. A készítők hozzáteszik: az elavult műszaki-technológiai megoldások miatt a vonalak közel 35 százalékán sebességkorlátozás van érvényben. ■ VG Nincs előrelépés vasútügyben Az NGM szerint jelenleg „feneketlen kút” a közösségi közlekedés i TÁMOGATÁSOK Forrás: NGM (költségvetési juttatások, milliárd forint) MÁV 181,2 Volán 27,0 BKV 32,0 4-es metró építése 27,7 Akadálymentesítés 1,1