Világgazdaság, 2011. június (43. évfolyam, 105/10620-125/10640. szám)
2011-06-01 / 105. (10620.) szám
2011. június 1., szerda BELFÖLD Súlytalan érdekegyeztetés A társadalmi partnerek a munkabékét féltik - Konzultatív szerepe lesz az új testületnek Lényegében semmire sem kötelezné a kormányt a hamarosan létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amely az eddigi érdekegyeztető fórumokat, köztük az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) váltaná fel. A kormány a jövőben minden, a munka világát érintő kérdésben maga dönthet. Braunmüller Lajos Nemcsak a minimálbérről, hanem gyakorlatilag minden munkaügyi vonatkozású döntésről saját hatáskörben határozhatna a kormány a jövőben - derül ki a Matolcsy György által benyújtott törvényből. Az rögzíti ugyan, hogy a felállítandó új testületben a korábban az OÉT-ben részt vevő munkaadók és a munkavállalók is részt vesznek, ám jelentősen kibővíti a tagok körét. Abban a munkaügyi önszerveződések mellett a szakmai kamarák, a civilszervezetek, a tudomány, a határon túli magyarok és az egyházak képviselői is jelen lesznek. A szélesebb körű fórumban maga a kormány nem tagként, csak állandó meghívottként vesz majd részt a konzultációkban. Ez azt jelenti, hogy az ott kialakított megállapodások még formálisan sem kötelezik semmire a kabinetet, a tanácsnak csak javaslattevő, ajánlásokat megfogalmazó funkciója lesz a törvény szerint. „Nem örülünk, hogy konzultáció nélkül így átalakítják az érdekegyeztetést, és a hazai munkaügyi kultúra területén jelentős visszalépésnek tartjuk a kormomány döntését” - mondta el la lpunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkára hozzátette: „A minimálbér egyeztetés nélküli megállapításával a kormány olyan területeken is egymaga dönt a bérekről, ahol nem foglalkoztató. Nemcsak bérekről nem kell tárgyalnia a kormánynak senkivel, hanem a munka világát érintő egyéb kérdésekről sem. Az egyházi és civilszervezetek bevonásával érdemi megállapodások nem születnek majd. A kormánynak nem szabadna kiprovokálnia a munkabéke kibillenését.” „Alapvető különbség, hogy a kormány most olyan fórumot hoz létre, amelynek ő maga nem tagja. Ezt elkeserítőnek tartjuk” - nyilatkozott a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „Egyértelmű, hogy a kormány senkivel sem akar tárgyalni a munka világát érintő kérdésekről, mindenkit egy asztalhoz ültet és nézi őket. A bérkérdések mellett például a munka törvénykönyvének a kérdéséről szerintem nem a határon túli tudomány képviselőivel kell tárgyalnunk. A minimálbér kormányzati kihirdetése azzal, hogy az érintetteknek ezt tudomásul kell venniük, nem a munkabéke felé mutat. Ha az érdemi párbeszéd lehetőségét elveszik, nem marad más, mint a törvényes eszközök igénybevétele a tárgyalás kikényszerítéséhez.” A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA 50 000 53 000 73 500 78 000 ■ a minimálbér havi összege (forint) -fő aránya a bruttó átlagkeresethez (%) BŐD: A KORMÁNY NAGYOBB BELESZÓLÁST AKAR Tartalmilag nem tartom jelentős változásnak a mostani átalakítást, inkább filozófiai jelentőségű a kormány lépése - vélekedett a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos egyetemi tanár. Ha a korábbi egyeztetéseken nem született volna megállapodás, a kormány eddig is megtehette volna, hogy kihirdeti a minimálbért. Persze az nem kedvező üzenet, hogy az Orbán-kormány nem akar pepecselni az egyeztetésekkel, sokkal jobban bele kíván szólni a béralkuba, s láthatólag a munkaadói ésvállalói szervezeteket sem tartja sokra. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a minimálbér emelését eddig is gyakran politikai motivációk fűtötték. Az első Orbán-kormány idején szintén az OÉT-javaslatok ellenében emelték meg drasztikusan a minimálbér mértékét - emlékeztetett Bod Péter Ákos. Mégiscsak egy kamara lesz a jövőben? IDŐSZŰKE. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára teljesen mindegy, hogy most vagy jövőre módosítják a kamarai törvényt, de a magyar vállalkozásoknak létfontosságú, hogy minél előbb megtörténjen ez. Ezen múlik olyan gazdasági programok beindulása, amelyek jelentősen befolyásolják működésüket. Ezt mondta a Világgazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke, példaként említve a lánctartozással, a cégek külpiacra jutásával, a kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos programokat. Ugyanakkor tegnap sem sikerült dűlőre jutni a kamarai életet a jövőben befolyásoló jogszabálymódosításokról az illetékes tárcával - tudtuk meg az MKIK elnökétől. Mint mondta: a kereskedelmi és iparkamarára vonatkozó törvény tervezete már olyan állapotban van, hogy most be lehetne nyújtani a parlamentnek. Egyetlen nyitott kérdés van benne, ez pedig az agrárkamara és a kereskedelmi és iparkamara tagságának az elhatárolása. Az agrárkamarai törvény elkészült, ám társadalmi vitára bocsátott tervezetét gyakorlatilag mindenki elutasította, ez megakasztja a kereskedelmi és iparkamarai törvény elfogadását. Parragh szerint éppen ezért az lenne a jó megoldás, ha a két törvényt külön kezelnék, utóbbit pedig még ebben a fél évben bevinnék a parlamentbe, hogy január elsején hatályba léphessen, s elindulhasson a gazdaság újjászervezése a kamara részvételével. Ebben az esetben az agrárkamarában egy kormánybiztos irányí■ Parragh László. A gazdaság érdekében egyetlenegy dolgot nem szabad: tovább várni másával egy-másfél éves folyamatban elkészülhetne az új koncepció, és elindulhatna annak gyakorlatba ültetése is. A kamarai elnök szerint a másik lehetőség az egységes kamara kialakítása. Parragh nyilvánvalóvá tette, erre csak akkor kellene sort keríteni, ha túlságosan sok maradna az átfedés a két kamara tagságában, tevékenységében. Ebben az esetben az MKIK- ra kell bízni az egységes kamara kialakítását, hiszen náluk megvan az apparátus és szakértelem ahhoz, hogy egy európai kamara álljon fel - húzta alá. ■ N. V. Zs. TOVÁBB KELL LÉPNI Az MKIK tegnapi küldöttgyűlésén Parragh László arról beszélt, hogy az érdekegyeztetés jelen folyamata nem felel meg az európai modellnek. Nyugat- Európában a társadalom, a tudomány, a gazdaság szereplőit összefogó konzultatív testületben egyeztetnek a kormány képviselőjének jelenlétében. mmm KRITIKA. Átesett a kormány a ló túlsó oldalára, olyan rugalmas lesz az új közbeszerzési törvény, hogy már átláthatatlan - ez az egyik legnagyobb hibája a Transparency International Magyarország (TI) szerint a nemrég kiadott jogszabálytervezetnek. A javaslat véleményezési határideje ma jár le, a korrupcióellenes szervezet pedig vitafórumon mutatta be fenntartásait. Szükséges volt lazítani a korábbi szabályozás rugalmatlanságán, de az eljárásrend túlzottan is szabadon alakítható lett - mondta el Tausz Péter a TI részéről. Elképzelhető például, hogy szélsőséges esetben az ajánlattevő alkalmasságát sem kell megvizsgálni. A hasonló problémák között említette azt, hogy az inhouse, azaz a cégen belüli vagy saját tulajdonú társaságtól történő beszerzés lehetséges leghosszabb időtartamát háromról öt évre emelnék, s hogy már nem lenne kötelező háromévente hatáselemzést végezni ott, ahol meg lehet kerülni a közbeszerzési procedúrát. Az eljárás legkomolyabb problémái között szólt arról is, hogy nem lehetne a pályázaton módosítani, amennyiben ezzel más ajánlattevő nyerhetne. Több olyan pontja is van a tervezetnek, amelyet a korrupcióellenes szervezet arra hivatkozva kritizál, hogy sértené a szabad versenyt és az üzleti titok védelmét. Ilyen például az a kitétel, amely azzal szorítaná vissza a korrupciót, hogy az ajánlatkérőt arra kötelezi, ismertesse a pályázatok felbontása előtt, neki menynyit érne meg a szerződés, így ugyanis ha meg kell ismételni a közbeszerzés kiírását, semmi nem gátolja a pályázókat, hogy ezt az összeget jelöljék meg. A szabad versenyt túlzottan korlátozónak tartják a hazai kis- és középvállalkozásokat segítő terveket is - a TI szerint nem azzal kell jobb helyzetbe hozni ezeket a cégeket, hogy az ellenfeleiket kizárják a közbeszerzésekből. Problémát jelentenek az értékhatár alatti beszerzések is. A vitafórum megszólalói szerint sok cég megtalálja a kiskaput ahhoz, hogy ezekkel kerüljék ki a pályázatok kiírását, s ezen a helyzeten nem javítana az új törvény sem. Pedig nem kis körről van szó: 2010-ben a közbeszerzések 26,4 százaléka az uniós értékhatár alatti volt, az új szabályozás szerint pedig mintegy háromnegyedükben teljesen szabadon kialakítható lesz az eljárásrend. ■ Sz. I: Túl rugalmas az új közbeszerzési törvény? A TI kifogásai (az új közbeszerzési törvény ellen) • elmaradt a társadalmi egyeztetés • más jogszabályokban rendeznének sok fontos pontot, ezek még nem ismertek • túlzott rugalmasság • hiányzik az ellenőrzési koncepció • ismeretlen intézményrendszer • nincs előrelépés az e-közbeszerzésben Forrás: VG-gyűjtés VILAGGAZDASAG 3 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Atomtervek: Berlin egyedül maradt Egyedül maradt a gazdasági nagyhatalmak között Németország azon döntésével, hogy bő tíz éven belül teljes egészében leállítja atomerőműveit. A világ vezető országai legfeljebb lassítják atomenergia-programjukat a fukusimai katasztrófa után, de lemondani nem hajlandók róla. hvg.hu/atomtervek RÖVIDEN Elhunyt Josef von Ferenczy Kilencvenkét éves korában elhunyt Josef von Ferenczy, Németországban élő, magyar származású médiamenedzser. Ferenczy 1948-ban hagyta el Magyarországot, s később Münchenben élve is sokat tett a német-magyar politikai és gazdasági kapcsolatok javításáért. A rendszerváltás idején külön céget alapított, hogy a német cégeket magyarországi szerepvállalásra bírja, ennek közreműködésével jött Magyarországra az Axel Springer is. 1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök az országért tett erőfeszítéseinek elismeréseként rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek nevezte ki. VG HIRDETÉS Lombard Lízing Csoport LOMBARD Lwiyi u/ \ 1 x i—f LÍZING CSOPORT Ingatlan címe (Hrsz) Telek (felépítmény) Ingatlan típusa Kínálati ár (bruttó) Ásványráró, 1216m2(244m2) épület és udvar Ásványráró, 1068m2 (249m2) panzió 26 500 000 Ft Ásványráró, 1066m2 (411m2) vendéglő - étterem Békéscsaba, (334m2) irodaház 1em 65 000 000 Ft Budapest, 1231m2 (178m2) lakás / iroda 79 500 000 Ft Dombóvár, 641m2 (194m2) lakóház és udvar 9 000 000 Ft Eger, 6000m2 beépítetlen telek, telephely 21 000 000 Ft Érd, (27m2) üzlethelyiség 6 000 000 Ft Hódmezővásárhely, (62m2) lakás 9 500 000 Ft Kisvárda, (90m2) lakóház 6 300 000 Ft Komárom, (13m2) üzlethelyiség 2 500 000 Ft Komló-Mecsekjánosi, 496m2 (290m2) vendéglő, udvar 19 000 000 Ft Miskolc, 1399m2 (212m2) lakóház és udvar 18 000 000 Ft Miskolc, 237m2 (137m2) lakóház és udvar 17 000 000 Ft Pécs, (77m2) lakás 20 000 000 Ft Pécs, (64m2) lakás 8 000 000 Ft Pellérd, 761m2 (164m2) lakóház és udvar 23 000 000 Ft Pereszteg, 2838m2 beépítetlen ingatlan 6 500 000 Ft Siófok, 749m2 (389m2) lakóház és udvar 70 000 000 Ft Szeged, 1231m2 (214m2) lakóház és udvar 28 000 000 Ft Szolnok, 3163m2 (111m2) telephely 24 000 000 Ft Tardos, 3071 m2 (943m2) iroda-üzletház 25 000 000 Ft Tardos, 9445m2 (2220m2) ipari csarnok 17 000 000 Ft Zamárdi, 6487m2 (227m2) Iroda, udvar, raktár 43 000 000 Ft Érdeklődni: 30/936-7022 ingatlan.ertekesites@szeged.lombard.hu