Világgazdaság, 2011. június (43. évfolyam, 105/10620-125/10640. szám)

2011-06-01 / 105. (10620.) szám

2011. június 1., szerda BELFÖLD Súlytalan érdekegyeztetés A társadalmi partnerek a munkabékét féltik - Konzultatív szerepe lesz az új testületnek Lényegében semmire sem kö­telezné a kormányt a hamaro­san létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Ta­nács, amely az eddigi érdek­egyeztető fórumokat, köztük az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) váltaná fel. A kormány a jövőben minden, a munka világát érintő kérdés­ben maga dönthet. Braunmüller Lajos Nemcsak a minimálbérről, ha­nem gyakorlatilag minden mun­kaügyi vonatkozású döntésről sa­ját hatáskörben határozhatna a kormány a jövőben - derül ki a Matolcsy György által benyújtott törvényből. Az rögzíti ugyan, hogy a felállítandó új testületben a korábban az OÉT-ben részt ve­vő munkaadók és a munkaválla­lók is részt vesznek, ám jelentő­sen kibővíti a tagok körét. Abban a munkaügyi önszerveződések mellett a szakmai kamarák, a ci­vilszervezetek, a tudomány, a ha­táron túli magyarok és az egyhá­zak képviselői is jelen lesznek. A szélesebb körű fórumban maga a kormány nem tagként, csak ál­landó meghívottként vesz majd részt a konzultációkban. Ez azt jelenti, hogy az ott kialakított megállapodások még formálisan sem kötelezik semmire a kabine­tet, a tanácsnak csak javaslatte­vő, ajánlásokat megfogalmazó funkciója lesz a törvény szerint. „Nem örülünk, hogy konzultá­ció nélkül így átalakítják az ér­dekegyeztetést, és a hazai mun­kaügyi kultúra területén jelentős­­ visszalépésnek tartjuk a kor­m­o­mány döntését” - mondta el la­ l­­­punknak Dávid Ferenc. A Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkára hozzátette: „A minimálbér egyez­tetés nélküli megállapításával a kormány olyan területeken is egymaga dönt a bérekről, ahol nem foglalkoztató. Nemcsak bé­rekről nem kell tárgyalnia a kor­mánynak senkivel, hanem a munka világát érintő egyéb kér­désekről sem. Az egyházi és ci­vilszervezetek bevonásával érde­mi megállapodások nem szület­nek majd. A kormánynak nem szabadna kiprovokálnia a mun­kabéke kibillenését.” „Alapvető különbség, hogy a kormány most olyan fórumot hoz létre, amelynek ő maga nem tag­ja. Ezt elkeserítőnek tartjuk” - nyilatkozott a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szak­­szervezetek Országos Szövetsé­gének (MSZOSZ) elnöke hozzá­tette: „Egyértelmű, hogy a kor­mány senkivel sem akar tárgyal­ni a munka világát érintő kérdé­sekről, mindenkit egy asztalhoz ültet és nézi őket. A bérkérdések mellett például a munka törvény­­könyvének a kérdéséről szerin­tem nem a határon túli tudo­mány képviselőivel kell tárgyal­nunk. A minimálbér kormányza­ti kihirdetése azzal, hogy az érin­tetteknek ezt tudomásul kell ven­niük, nem a munkabéke felé mu­tat. Ha az érdemi párbeszéd lehe­tőségét elveszik, nem marad más, mint a törvényes eszközök igénybevétele a tárgyalás kikény­szerítéséhez.” A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA 50 000 53 000 73 500 78 000 ■ a minimálbér havi összege (forint) -fő aránya a bruttó átlagkeresethez (%) BŐD: A KORMÁNY NAGYOBB BELESZÓLÁST AKAR Tartalmilag nem tartom jelentős változásnak a mos­tani átalakítást, inkább filozó­fiai jelentőségű a kormány lépése - vélekedett a Világ­­gazdaságnak Bod Péter Ákos egyetemi tanár. Ha a korábbi egyeztetéseken nem született volna megállapo­dás, a kormány eddig is megtehette volna, hogy ki­hirdeti a minimálbért. Persze az nem kedvező üzenet, hogy az Orbán-kor­­mány nem akar pepecselni az egyeztetésekkel, sokkal jobban bele kíván szólni a béralkuba, s láthatólag a munkaadói és­­vállalói szer­vezeteket sem tartja sokra. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a minimálbér emelését eddig is gyakran politikai motivációk fűtötték. Az első Orbán-kormány idején szin­tén az OÉT-javaslatok elle­nében emelték meg draszti­kusan a minimálbér mértékét - emlékeztetett Bod Péter Ákos. Mégiscsak egy kamara lesz a jövőben? IDŐSZŰKE. A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) számára teljesen mindegy, hogy most vagy jövőre módosítják a kamarai törvényt, de a magyar vállalkozásoknak létfontosságú, hogy minél előbb megtörténjen ez. Ezen múlik olyan gazdasági programok beindulása, amelyek jelentősen befolyásolják működé­süket. Ezt mondta a Világgazda­ságnak Parragh László, az MKIK elnöke, példaként említve a lánc­tartozással, a cégek külpiacra ju­tásával, a kereskedelemfejlesz­téssel kapcsolatos programokat. Ugyanakkor tegnap sem sike­rült dűlőre jutni a kamarai életet a jövőben befolyásoló jogszabály­módosításokról az illetékes tárcá­val - tudtuk meg az MKIK elnö­kétől. Mint mondta: a kereskedel­mi és iparkamarára vonatkozó törvény tervezete már olyan álla­potban van, hogy most be lehetne nyújtani a parlamentnek. Egyet­len nyitott kérdés van benne, ez pedig az agrárkamara és a keres­kedelmi és iparkamara tagságá­nak az elhatárolása. Az agrárkamarai törvény elké­szült, ám társadalmi vitára bo­csátott tervezetét gyakorlatilag mindenki elutasította, ez meg­akasztja a kereskedelmi és ipar­kamarai törvény elfogadását. Parragh szerint éppen ezért az lenne a jó megoldás, ha a két tör­vényt külön kezelnék, utóbbit pe­dig még ebben a fél évben bevin­nék a parlamentbe, hogy január elsején hatályba léphessen, s el­indulhasson a gazdaság újjászer­vezése a kamara részvételével. Ebben az esetben az agrárkama­rában egy kormánybiztos irányí­■ Parragh László. A gazdaság érdekében egyetlenegy dolgot nem szabad: to­vább várni másával egy-másfél éves folyamat­ban elkészülhetne az új koncep­ció, és elindulhatna annak gya­korlatba ültetése is. A kamarai elnök szerint a má­sik lehetőség az egységes kama­ra kialakítása. Parragh nyilván­valóvá tette, erre csak akkor kel­lene sort keríteni, ha túlságosan sok maradna az átfedés a két ka­mara tagságában, tevékenységé­ben. Ebben az esetben az MKIK- ra kell bízni az egységes kamara kialakítását, hiszen náluk meg­van az apparátus és szakértelem ahhoz, hogy egy európai kamara álljon fel - húzta alá. ■ N. V. Zs. TOVÁBB KELL LÉPNI Az MKIK tegnapi kül­döttgyűlésén Parragh Lász­ló arról beszélt, hogy az ér­dekegyeztetés jelen folya­mata nem felel meg az eu­rópai modellnek. Nyugat- Európában a társadalom, a tudomány, a gazdaság sze­replőit összefogó konzulta­tív testületben egyeztetnek a kormány képviselőjének jelenlétében. mmm KRITIKA. Átesett a kormány a ló túlsó oldalára, olyan rugalmas lesz az új közbeszerzési törvény, hogy már átláthatatlan - ez az egyik legnagyobb hibája a Transparency International Ma­gyarország (TI) szerint a nem­rég kiadott jogszabálytervezet­nek. A javaslat véleményezési határideje ma jár le, a korrupció­­ellenes szervezet pedig vitafóru­mon mutatta be fenntartásait. Szükséges volt lazítani a ko­rábbi szabályozás rugalmatlan­ságán, de az eljárásrend túlzot­tan is szabadon alakítható lett - mondta el Tausz Péter a TI részé­ről. Elképzelhető például, hogy szélsőséges esetben az ajánlatte­vő alkalmasságát sem kell meg­vizsgálni. A hasonló problémák között említette azt, hogy az in­­house, azaz a cégen belüli vagy saját tulajdonú társaságtól törté­nő beszerzés lehetséges leg­hosszabb időtartamát háromról öt évre emelnék, s hogy már nem lenne kötelező három­évente hatáselemzést végezni ott, ahol meg lehet kerülni a közbeszerzési procedúrát. Az eljárás legkomolyabb problé­mái között szólt arról is, hogy nem lehetne a pályázaton mó­dosítani, amennyiben ezzel más ajánlattevő nyerhetne. Több olyan pontja is van a ter­vezetnek, amelyet a korrupcióel­lenes szervezet arra hivatkozva kritizál, hogy sértené a szabad versenyt és az üzleti titok védel­mét. Ilyen például az a kitétel, amely azzal szorítaná vissza a korrupciót, hogy az ajánlatkérőt arra kötelezi, ismertesse a pályá­zatok felbontása előtt, neki meny­nyit érne meg a szerződés, így ugyanis ha meg kell ismételni a közbeszerzés kiírását, semmi nem gátolja a pályázókat, hogy ezt az összeget jelöljék meg. A szabad versenyt túlzottan korlá­tozónak tartják a hazai kis- és kö­zépvállalkozásokat segítő terve­ket is - a TI szerint nem azzal kell jobb helyzetbe hozni ezeket a cégeket, hogy az ellenfeleiket ki­zárják a közbeszerzésekből. Problémát jelentenek az érték­határ alatti beszerzések is. A vita­fórum megszólalói szerint sok cég megtalálja a kiskaput ahhoz, hogy ezekkel kerüljék ki a pályá­zatok kiírását, s ezen a helyzeten nem javítana az új törvény sem. Pedig nem kis körről van szó: 2010-ben a közbeszerzések 26,4 százaléka az uniós értékhatár alatti volt, az új szabályozás sze­rint pedig mintegy háromnegyed­ükben teljesen szabadon kialakít­ható lesz az eljárásrend. ■ Sz. I: Túl rugalmas az új közbeszerzési törvény? A TI kifogásai (az új közbeszerzési törvény ellen) • elmaradt a társadalmi egyeztetés • más jogszabályokban ren­deznének sok fontos pontot, ezek még nem is­mertek • túlzott rugalmasság • hiányzik az ellenőrzési koncepció • ismeretlen intézmény­­rendszer • nincs előrelépés az e-köz­­beszerzésben Forrás: VG-gyűjtés VILAGGAZDASAG 3 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Atomtervek: Berlin egyedül maradt Egyedül maradt a gazdasági nagyhatalmak között Német­ország azon döntésével, hogy bő tíz éven belül teljes egészében leállítja atomerő­műveit. A világ vezető orszá­gai legfeljebb lassítják atom­energia-programjukat a fukusimai katasztrófa után, de lemondani nem hajlan­dók róla. hvg.hu/atomtervek RÖVIDEN Elhunyt Josef von Ferenczy Kilencvenkét éves korában elhunyt Josef von Ferenczy, Németor­szágban élő, magyar szár­mazású mé­diamene­dzser. Ferenczy 1948-ban hagyta el Magyarországot, s később Münchenben élve is sokat tett a német-ma­gyar politikai és gazdasági kapcsolatok javításáért. A rendszerváltás idején külön céget alapított, hogy a né­met cégeket magyarországi szerepvállalásra bírja, en­nek közreműködésével jött Magyarországra az Axel Springer is. 1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök az országért tett erő­feszítéseinek elismerése­ként rendkívüli és megha­talmazott nagykövetnek ne­vezte ki.­­ VG HIRDETÉS Lombard Lízing Csoport LOMBARD Lwiyi u/ \ 1 x i—f LÍZING CSOPORT Ingatlan címe (Hrsz) Telek (felépítmény) Ingatlan típusa Kínálati ár (bruttó) Ásványráró, 1216m2(244m2) épület és udvar Ásványráró, 1068m2 (249m2) panzió 26 500 000 Ft Ásványráró, 1066m2 (411m2) vendéglő - étterem Békéscsaba, (334m2) irodaház 1­em 65 000 000 Ft Budapest, 1231m2 (178m2) lakás / iroda 79 500 000 Ft Dombóvár, 641m2 (194m2) lakóház és udvar 9 000 000 Ft Eger, 6000m2 beépítetlen telek, telephely 21 000 000 Ft Érd, (27m2) üzlethelyiség 6 000 000 Ft Hódmezővásárhely, (62m2) lakás 9 500 000 Ft Kisvárda, (90m2) lakóház 6 300 000 Ft Komárom, (13m2) üzlethelyiség 2 500 000 Ft Komló-Mecsekjánosi, 496m2 (290m2) vendéglő, udvar 19 000 000 Ft Miskolc, 1399m2 (212m2) lakóház és udvar 18 000 000 Ft Miskolc, 237m2 (137m2) lakóház és udvar 17 000 000 Ft Pécs, (77m2) lakás 20 000 000 Ft Pécs, (64m2) lakás 8 000 000 Ft Pellérd, 761­m2 (164m2) lakóház és udvar 23 000 000 Ft Pereszteg, 2838m2 beépítetlen ingatlan 6 500 000 Ft Siófok, 749m2 (389m2) lakóház és udvar 70 000 000 Ft Szeged, 1231m2 (214m2) lakóház és udvar 28 000 000 Ft Szolnok, 3163m2 (111­m2) telephely 24 000 000 Ft Tardos, 3071 m2 (943m2) iroda-üzletház 25 000 000 Ft Tardos, 9445m2 (2220m2) ipari csarnok 17 000 000 Ft Zamárdi, 6487m2 (227m2) Iroda, udvar, raktár 43 000 000 Ft Érdeklődni: 30/936-7022 ingatlan.ertekesites@szeged.lombard.hu

Next