Világgazdaság, 2011. szeptember (43. évfolyam, 170/10685-191/10706. szám)

2011-09-16 / 181. (10696.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Bíróságra mennek a szakszervezetek Bíróságon támadják meg a szakszervezetek azt a rend­őrségi határozatot, amely megtiltja a szeptember 29-től meghirdetett, D-Day elneve­zésű tüntetéssorozatukat - jelentették be a szervezők tegnap, azt hangoztatva, a rendőrség politikai nyomásra hozta meg döntését. Az ok­tóber 1-jére bejelentett Kos­suth téri megmozdulásuk megtiltását egy szervező nonszensznek nevezte, mert a határozat szerint a rendez­vény zavarná az Országgyű­lés munkáját, holott szombat délután nem tartanak ülést. Garamvölgyi László, az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság szóvivője azt mondta: a gyülekezési törvény értelmé­ben, a hatályos jogszabályok alapján tiltották meg a ren­dezvényt. ■ MTI Talicskás akció a légi irányítóktól A Magyar Légiforgalmi Szol­gálatok Szakszervezete „ta­licskás’’ demonstrációt szer­vez a HungaroControlnál szerintük rendszeresen törté­nő pénzügyi manipulációk miatt. Ennek során nokiás- és whiskysdobozokkal meg­rakott talicskát tolnak végig a HungaroControltól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumig és a Miniszterelnöki Hivatalig. „A dobozokon megnevezzük azokat a cégeket, amelyek érintettek a manipulációk­ban” - közölték. ■ VG Új lehetőségek a kis cégek előtt Az Új Széchenyi-terv és a Kárpát-medencei Gazdasági Térség elősegíti, hogy a ma­gyar mkkv-k előtt további fej­lődési lehetőségek nyíljanak - hangsúlyozta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke a Magyar Kéz­művesség Napján. Az Iposz és az Országos Takarékszö­vetkezeti Szövetség megálla­podást kötött a cégek ver­senyképességének a fokozá­sára. ■ MTI-Eco Bővül a Széchenyi Pihenőkártya, búcsúzik a csekk VÁLTÁS. Bővül a Széchenyi Pihenőkártya felhasználási köre, 2013-tól pedig teljesen megszűnik az üdülési csek­kek jelenlegi rendszere - töb­bek között ez áll a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleményében. A kártyához január 1-jétől három elkülönülő számla tar­tozik, és nő a munkáltató által kiadható összeg is. Az éves keret szerint szálláshely-szol­gáltatásra 225 ezer forint, me­legétkezésre 150 ezer, szabad­idős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint áll majd rendel­kezésre. Ezzel a keretösszeg 50 százalékkal, évi 450 ezer forintra emelkedik. Ami az átállás ütemezését illeti: az ősszel esedékes cafe­­teriamegállapodások során a kártya már valós alternatívát kínál 2012-re. Jövőre a kártya és az üdülési csekk párhuza­mosan lesz jelen a piacon, a szeptember 30-a után jutta­tott csekkek adókedvezménye megszűnik. 2013-tól csak a kártya marad a piacon. ■ VG BELFÖLD 2011. szeptember 16., péntek Segítenék a kkv-k exportját Információáramlás, tréning, oktatás, képzés, tanácsadás - ezt kínálja az új szakmai társulás A maga nemében eddig egye­dülálló kezdeményezés indult útjára: az Export Kooperáció, amely egy olyan, az exportte­vékenység valamennyi terüle­tét átfogó piaci és szakmai együttműködés, amely a nem­zetközi porondra igyekvő és a külpiacokon már jelen lévő vállalkozások számára is se­gítséget tud nyújtani a további üzleti fejlődéshez. Egyelőre nonprofit alapon vesznek részt a munkában az alapítók, ám később profitálni is szeret­nének belőle. N. Vadász Zsuzsa „Azzal számolunk, hogy van ma Magyarországon mintegy 4000- 5000 külpiacra érett vagy kis se­gítséggel hamarosan azzá válha­tó kis- és középvállalkozás, igaz, ezek jó része nincs tisztában az­zal, hogy képes lenne exportőrré válni. Elsősorban ez az a vállala­ti kör, amelynek a kezdeménye­zésünk szól.” Erről beszélt la­punknak a most útjára indult Export Kooperáció ötletgazdája. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo magyarországi ügyvezető part­nere fontosnak tartotta megje­gyezni, hogy exportőr alatt nem csak a közgondolkodásban elter­jedt közveten termékexportőrt értik. Kezdeményezésük azok­nak is szól, akik közvetett expor­tot bonyolítanának, akár beszál­lítóként, akár egy innováció hasznosításaként, például más vállalkozással összefogva, vagy bármilyen olyan tevékenységet végeznek, amelynek eredménye­ként kivitel valósul meg. Az első hazai exportpiaci szakmai társulás alapítói nem­zetközi hálózatok részeként mű­ködő magyarországi piaci sze­replők, mégpedig olyan összeté­telben, hogy a hozzájuk forduló kkv-kat képesek komplex mó­don segíteni a kezdettől egészen az egész exportfolyamat legvégé­ig. Van ugyanis közöttük pénzin­tézet (a Raiffeisen Bank), amely a deviza-számlavezetéssel és kapcsolódó szolgáltatásokkal, fi­nanszírozással, okmányos ügyle­tekkel, bankgaranciával s egyéb befektetési szolgáltatásokkal ké­pes segíteni a külpiacra jutást. Megtalálható köztük nemzetközi ügyvédi iroda (az e|n|w|c), amely nemzetközi jogi tanács­adással és képviselettel tudja előmozdítani a kkv-k ügyét a ha­tárokon túl; finanszírozási és ex­porttanácsadó (az M27 Absolvo), illetve személyzeti tanácsadó (a Target), továbbá nemzetközi ter­méktanúsítási, műszaki ellenőr­zési és vizsgálati kérdésekben segítő cég (a TÜV Rheinland InterCert), s végül, de nem utol­sósorban a kommunikációban, PR-ban, marketingben otthon lé­vő vállalkozás (a Próbakő Kom­munikáció) is. Jó hír az érdeklő­dő kkv-knak, hogy a szervezet az első időben nonprofit alapon kí­nálja majd a segítségét, bár per­sze idővel a részt vevő cégek bevételt is szeretnének belőle el­érni. „Az első magyarországi ex­portpiaci társulás két legfonto­sabb és legsürgetőbb feladatá­nak az információáramoltatást, illetve a kkv-k felkészítését tart­ja" - mondta lapunknak Horgos Lénárd. Az előbbi területen nagyban építenek a részt vevő cégek külföldi irodáitól begyűj­tött helyi hírekre az adott piac­ról, az ottani újdonságokról, jog­szabályi változásokról, piaci ré­sekről, trendekről. Emellett a honlapra feltesznek majd siker­­történeteket, esettanulmányokat is. A felkészítés célját pedig workshopjaik szolgálják majd: az elsőt október végén Debre­cenben, a másodikat majd Buda­pesten rendezik meg. Évente egyébként két-három ilyen ren­dezvényt terveznek, ezeken az exporttevékenység aktuális kér­dései mellett - a tagvállalatok gyakorlati tapasztalatai alapján - a kiviteli tevékenység legfonto­sabb és leghasznosabb ismere­teivel kívánják segíteni a kkv­­kat. Ugyanis kiemelt szerepet látnak a kkv-k felkészítésében, álkotásában, tréningjében. Ha a maga nemében egyedül­álló is a kezdeményezés Ma­gyarországon, hasonló célú ösz­­szefogások, illetve tervek már korábban is megfogalmazódtak, illetve részben útjukra is indul­tak. Ilyen a hazai exportőr kkv-k szervezete, a Magyar Külgazda­sági Szövetség (MKSZ) által ki­dolgozott, Magyar Főnix nevet viselő, kereskedőház jellegű pro­jekt, amely egyelőre csak terv­ben létezik, miután máig nem sikerült megkapni hozzá a kor­mány (finanszírozásban is le­csapódó) támogatását. De ideso­rolható akár a nemzetgazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Kül­gazdasági Hivatal (HITA) kkv­­kat segítő tevékenysége, amely támaszkodik a korábbi, ugyan­csak állami kereteken belül mű­ködött ITD Hungary felmérésé­nek eredményeire, illetve prog­ramjára. Kérdésünkre, hogy mi­ért nem fognak inkább össze egymással, Horgos Lénárd azt mondta: „Minél több informáci­ós csatornát találnak, illetve gyakorlati segítséget kapnak a hazai kis- és középvállalatok a külpiacra lépéshez, annál jobb.” Hozzátette: együttműködnek, il­letve keresik a kooperációs lehe­tőségeket mindazokkal, akik ha­sonló ügyön dolgoznak. TANACSADÁS: Az Export Kooperáció egyelőre nonprofit alapon segíti a kkv-kat, később bevétel is származhat e tevékenységükből A kkv-k exportjának jellemzői • részarányuk a kivitelben (2009): 23,4 százalék • a többségi hazai tulajdonú kkv-k részaránya az exportban (2009): 12 százalék • jellemzően saját előállítású készterméket exportálnak • főként a feldolgozóiparban (ezen belül is a könnyűiparban) van­nak jelen • ritkán fognak bele határon átnyúló együttműködésbe, hálózatba • nagy az árfolyam-érzékenységük és -kitettségük Forrás: külgazdasági stratégia, tervezet Újra segélyt kérnek az önkormányzatok Hódmezővásárhely és Dunaújváros is önhikis támogatásra szorul - Pest megye ismét a csőd szélén MENTŐÖV. Húszmilliárd forin­tot nem osztott ki még az állam az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, rövidebb né­ven önhikis önkormányzatok­nak megígért támogatásból. A segítségnyújtás második körére a pályázat határideje nemrég járt le, innen pedig valamivel több mint egy hónap lehet, amíg megindul az átutalás. A jelent­kezők köre nagy, és fennáll a veszély, hogy ugyanaz történik, ami az első, 11 milliárdos részlet elosztásánál. Akkor közel 1200 település és tíz megye kapott se­gítséget, így pedig a kritikák szerint túl kevés jutott egy-egy helyre. Az önkormányzati ügyekért is felelős Belügyminisztérium­ból úgy tájékoztatták lapunkat: több helyen lehetett szükség adatkiegészítésre, voltak telepü­lések, amelyek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek, de ez nem változtat azon, hogy az eredeti ígéreteknek megfele­lően kiosztják a támogatásokat. Ahhoz azonban nagyobb mun­kára lesz szükség, hogy ez ne csússzon ki az idei évből. A har­madik ütemre ugyanis novem­beri pályázati határidővel szá­molnak, ami a pályázatok ellen­őrzése, az elbírálás, valamint az év végi ünnepek miatt akár azt is jelentheti, hogy az összeget már csak 2012-ben kapnák meg az érintettek. Hódmezővásárhely az egyi­ke a legnagyobb városoknak, amelyek pályáztak az önhikis támogatásra. A Lázár János ve­zette önkormányzat a megyei jogú városok közt már eddig is a legnagyobb egy főre jutó adósságállománnyal bírt, a mostanra összeállt, mintegy 470 millió forintos forráshiány pedig már túl sok a számukra. A város költségvetését már egyébként is módosítani kellett közel hárommilliárd forinttal. A legutóbbi közgyűlésen pedig a helyi sajtó beszámolói szerint az hangzott el, hogy erre kü­lönböző pályázatok és városi intézményeknek nyújtott forrá­sok miatt volt szükség, ám a fenntarthatóság biztosítására ez sem volt elég. Pályáznia kel­lett a központi forrásra Dunaúj­városnak is. A gyorssegélyre jelentkezők között többségben vannak a kis­települések, amelyek azonban korábban a kis összegű támoga­tásokra panaszkodtak. Volt pél­dául olyan település­­ a Békés megyei Újszalonta amely szinte semmire sem elegendő 41 ezer forintot kapott az első körben. A legnagyobb támogatá­sok a nagyobb városoknak jutot­tak, de ezek közt is volt olyan, ahol még mindig kevésnek ér­zik, amit kaptak. Ilyen például Szerencs, amely 108 millió fo­rintot kapott a nyáron, most mégis újabb összegre pályázik. Külön kategóriát jelentenek az önhikis önkormányzatok közt a megyék. Korábban ugyanis a hasonló állami segít­ségeket leginkább a kistelepülé­sek és közepes városok vették igénybe, ezúttal azonban már a megyéknek is égető szükségük van rá, így például újra pályá­zik Pest megye is, ahova április óta már 773 milliót küldtek az önhikikeretből, most mégis a teljes működésképtelenség ha­tárán állnak. Azonban az, hogy a megyék is bekerültek az igénylők közé, nagy feszültsége­ket okoz a rendszerben, így ugyanis ők is kaphatnak olyan összegeket, amely számukra ap­rópénz, egy-egy kisebb falu szá­mára azonban magát a túlélést jelentheti. ■ Sz. I. EGYIRÁNYÚ UTCA. Kérdés, Pest megye képes-e elkerülni a csődöt ­ ÖNHIKIS TÁMOGATÁSOK (2011. április óta) Forrás: VG-gyűjtés Települések Megyék 300 millió forint fölötti 2 100-300 millió 135 50-100 millió 223 10-50 millió 2670 1-10 millió 7610 500 ezer-1 millió 960 100-500 ezer 190 100 ezer forint alatt4 0

Next