Világgazdaság, 2011. szeptember (43. évfolyam, 170/10685-191/10706. szám)
2011-09-16 / 181. (10696.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Bíróságra mennek a szakszervezetek Bíróságon támadják meg a szakszervezetek azt a rendőrségi határozatot, amely megtiltja a szeptember 29-től meghirdetett, D-Day elnevezésű tüntetéssorozatukat - jelentették be a szervezők tegnap, azt hangoztatva, a rendőrség politikai nyomásra hozta meg döntését. Az október 1-jére bejelentett Kossuth téri megmozdulásuk megtiltását egy szervező nonszensznek nevezte, mert a határozat szerint a rendezvény zavarná az Országgyűlés munkáját, holott szombat délután nem tartanak ülést. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta: a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltották meg a rendezvényt. ■ MTI Talicskás akció a légi irányítóktól A Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete „talicskás’’ demonstrációt szervez a HungaroControlnál szerintük rendszeresen történő pénzügyi manipulációk miatt. Ennek során nokiás- és whiskysdobozokkal megrakott talicskát tolnak végig a HungaroControltól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumig és a Miniszterelnöki Hivatalig. „A dobozokon megnevezzük azokat a cégeket, amelyek érintettek a manipulációkban” - közölték. ■ VG Új lehetőségek a kis cégek előtt Az Új Széchenyi-terv és a Kárpát-medencei Gazdasági Térség elősegíti, hogy a magyar mkkv-k előtt további fejlődési lehetőségek nyíljanak - hangsúlyozta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke a Magyar Kézművesség Napján. Az Iposz és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség megállapodást kötött a cégek versenyképességének a fokozására. ■ MTI-Eco Bővül a Széchenyi Pihenőkártya, búcsúzik a csekk VÁLTÁS. Bővül a Széchenyi Pihenőkártya felhasználási köre, 2013-tól pedig teljesen megszűnik az üdülési csekkek jelenlegi rendszere - többek között ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleményében. A kártyához január 1-jétől három elkülönülő számla tartozik, és nő a munkáltató által kiadható összeg is. Az éves keret szerint szálláshely-szolgáltatásra 225 ezer forint, melegétkezésre 150 ezer, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint áll majd rendelkezésre. Ezzel a keretösszeg 50 százalékkal, évi 450 ezer forintra emelkedik. Ami az átállás ütemezését illeti: az ősszel esedékes cafeteriamegállapodások során a kártya már valós alternatívát kínál 2012-re. Jövőre a kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a szeptember 30-a után juttatott csekkek adókedvezménye megszűnik. 2013-tól csak a kártya marad a piacon. ■ VG BELFÖLD 2011. szeptember 16., péntek Segítenék a kkv-k exportját Információáramlás, tréning, oktatás, képzés, tanácsadás - ezt kínálja az új szakmai társulás A maga nemében eddig egyedülálló kezdeményezés indult útjára: az Export Kooperáció, amely egy olyan, az exporttevékenység valamennyi területét átfogó piaci és szakmai együttműködés, amely a nemzetközi porondra igyekvő és a külpiacokon már jelen lévő vállalkozások számára is segítséget tud nyújtani a további üzleti fejlődéshez. Egyelőre nonprofit alapon vesznek részt a munkában az alapítók, ám később profitálni is szeretnének belőle. N. Vadász Zsuzsa „Azzal számolunk, hogy van ma Magyarországon mintegy 4000- 5000 külpiacra érett vagy kis segítséggel hamarosan azzá válható kis- és középvállalkozás, igaz, ezek jó része nincs tisztában azzal, hogy képes lenne exportőrré válni. Elsősorban ez az a vállalati kör, amelynek a kezdeményezésünk szól.” Erről beszélt lapunknak a most útjára indult Export Kooperáció ötletgazdája. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo magyarországi ügyvezető partnere fontosnak tartotta megjegyezni, hogy exportőr alatt nem csak a közgondolkodásban elterjedt közveten termékexportőrt értik. Kezdeményezésük azoknak is szól, akik közvetett exportot bonyolítanának, akár beszállítóként, akár egy innováció hasznosításaként, például más vállalkozással összefogva, vagy bármilyen olyan tevékenységet végeznek, amelynek eredményeként kivitel valósul meg. Az első hazai exportpiaci szakmai társulás alapítói nemzetközi hálózatok részeként működő magyarországi piaci szereplők, mégpedig olyan összetételben, hogy a hozzájuk forduló kkv-kat képesek komplex módon segíteni a kezdettől egészen az egész exportfolyamat legvégéig. Van ugyanis közöttük pénzintézet (a Raiffeisen Bank), amely a deviza-számlavezetéssel és kapcsolódó szolgáltatásokkal, finanszírozással, okmányos ügyletekkel, bankgaranciával s egyéb befektetési szolgáltatásokkal képes segíteni a külpiacra jutást. Megtalálható köztük nemzetközi ügyvédi iroda (az e|n|w|c), amely nemzetközi jogi tanácsadással és képviselettel tudja előmozdítani a kkv-k ügyét a határokon túl; finanszírozási és exporttanácsadó (az M27 Absolvo), illetve személyzeti tanácsadó (a Target), továbbá nemzetközi terméktanúsítási, műszaki ellenőrzési és vizsgálati kérdésekben segítő cég (a TÜV Rheinland InterCert), s végül, de nem utolsósorban a kommunikációban, PR-ban, marketingben otthon lévő vállalkozás (a Próbakő Kommunikáció) is. Jó hír az érdeklődő kkv-knak, hogy a szervezet az első időben nonprofit alapon kínálja majd a segítségét, bár persze idővel a részt vevő cégek bevételt is szeretnének belőle elérni. „Az első magyarországi exportpiaci társulás két legfontosabb és legsürgetőbb feladatának az információáramoltatást, illetve a kkv-k felkészítését tartja" - mondta lapunknak Horgos Lénárd. Az előbbi területen nagyban építenek a részt vevő cégek külföldi irodáitól begyűjtött helyi hírekre az adott piacról, az ottani újdonságokról, jogszabályi változásokról, piaci résekről, trendekről. Emellett a honlapra feltesznek majd sikertörténeteket, esettanulmányokat is. A felkészítés célját pedig workshopjaik szolgálják majd: az elsőt október végén Debrecenben, a másodikat majd Budapesten rendezik meg. Évente egyébként két-három ilyen rendezvényt terveznek, ezeken az exporttevékenység aktuális kérdései mellett - a tagvállalatok gyakorlati tapasztalatai alapján - a kiviteli tevékenység legfontosabb és leghasznosabb ismereteivel kívánják segíteni a kkvkat. Ugyanis kiemelt szerepet látnak a kkv-k felkészítésében, álkotásában, tréningjében. Ha a maga nemében egyedülálló is a kezdeményezés Magyarországon, hasonló célú öszszefogások, illetve tervek már korábban is megfogalmazódtak, illetve részben útjukra is indultak. Ilyen a hazai exportőr kkv-k szervezete, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) által kidolgozott, Magyar Főnix nevet viselő, kereskedőház jellegű projekt, amely egyelőre csak tervben létezik, miután máig nem sikerült megkapni hozzá a kormány (finanszírozásban is lecsapódó) támogatását. De idesorolható akár a nemzetgazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) kkvkat segítő tevékenysége, amely támaszkodik a korábbi, ugyancsak állami kereteken belül működött ITD Hungary felmérésének eredményeire, illetve programjára. Kérdésünkre, hogy miért nem fognak inkább össze egymással, Horgos Lénárd azt mondta: „Minél több információs csatornát találnak, illetve gyakorlati segítséget kapnak a hazai kis- és középvállalatok a külpiacra lépéshez, annál jobb.” Hozzátette: együttműködnek, illetve keresik a kooperációs lehetőségeket mindazokkal, akik hasonló ügyön dolgoznak. TANACSADÁS: Az Export Kooperáció egyelőre nonprofit alapon segíti a kkv-kat, később bevétel is származhat e tevékenységükből A kkv-k exportjának jellemzői • részarányuk a kivitelben (2009): 23,4 százalék • a többségi hazai tulajdonú kkv-k részaránya az exportban (2009): 12 százalék • jellemzően saját előállítású készterméket exportálnak • főként a feldolgozóiparban (ezen belül is a könnyűiparban) vannak jelen • ritkán fognak bele határon átnyúló együttműködésbe, hálózatba • nagy az árfolyam-érzékenységük és -kitettségük Forrás: külgazdasági stratégia, tervezet Újra segélyt kérnek az önkormányzatok Hódmezővásárhely és Dunaújváros is önhikis támogatásra szorul - Pest megye ismét a csőd szélén MENTŐÖV. Húszmilliárd forintot nem osztott ki még az állam az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, rövidebb néven önhikis önkormányzatoknak megígért támogatásból. A segítségnyújtás második körére a pályázat határideje nemrég járt le, innen pedig valamivel több mint egy hónap lehet, amíg megindul az átutalás. A jelentkezők köre nagy, és fennáll a veszély, hogy ugyanaz történik, ami az első, 11 milliárdos részlet elosztásánál. Akkor közel 1200 település és tíz megye kapott segítséget, így pedig a kritikák szerint túl kevés jutott egy-egy helyre. Az önkormányzati ügyekért is felelős Belügyminisztériumból úgy tájékoztatták lapunkat: több helyen lehetett szükség adatkiegészítésre, voltak települések, amelyek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek, de ez nem változtat azon, hogy az eredeti ígéreteknek megfelelően kiosztják a támogatásokat. Ahhoz azonban nagyobb munkára lesz szükség, hogy ez ne csússzon ki az idei évből. A harmadik ütemre ugyanis novemberi pályázati határidővel számolnak, ami a pályázatok ellenőrzése, az elbírálás, valamint az év végi ünnepek miatt akár azt is jelentheti, hogy az összeget már csak 2012-ben kapnák meg az érintettek. Hódmezővásárhely az egyike a legnagyobb városoknak, amelyek pályáztak az önhikis támogatásra. A Lázár János vezette önkormányzat a megyei jogú városok közt már eddig is a legnagyobb egy főre jutó adósságállománnyal bírt, a mostanra összeállt, mintegy 470 millió forintos forráshiány pedig már túl sok a számukra. A város költségvetését már egyébként is módosítani kellett közel hárommilliárd forinttal. A legutóbbi közgyűlésen pedig a helyi sajtó beszámolói szerint az hangzott el, hogy erre különböző pályázatok és városi intézményeknek nyújtott források miatt volt szükség, ám a fenntarthatóság biztosítására ez sem volt elég. Pályáznia kellett a központi forrásra Dunaújvárosnak is. A gyorssegélyre jelentkezők között többségben vannak a kistelepülések, amelyek azonban korábban a kis összegű támogatásokra panaszkodtak. Volt például olyan település a Békés megyei Újszalonta amely szinte semmire sem elegendő 41 ezer forintot kapott az első körben. A legnagyobb támogatások a nagyobb városoknak jutottak, de ezek közt is volt olyan, ahol még mindig kevésnek érzik, amit kaptak. Ilyen például Szerencs, amely 108 millió forintot kapott a nyáron, most mégis újabb összegre pályázik. Külön kategóriát jelentenek az önhikis önkormányzatok közt a megyék. Korábban ugyanis a hasonló állami segítségeket leginkább a kistelepülések és közepes városok vették igénybe, ezúttal azonban már a megyéknek is égető szükségük van rá, így például újra pályázik Pest megye is, ahova április óta már 773 milliót küldtek az önhikikeretből, most mégis a teljes működésképtelenség határán állnak. Azonban az, hogy a megyék is bekerültek az igénylők közé, nagy feszültségeket okoz a rendszerben, így ugyanis ők is kaphatnak olyan összegeket, amely számukra aprópénz, egy-egy kisebb falu számára azonban magát a túlélést jelentheti. ■ Sz. I. EGYIRÁNYÚ UTCA. Kérdés, Pest megye képes-e elkerülni a csődöt ÖNHIKIS TÁMOGATÁSOK (2011. április óta) Forrás: VG-gyűjtés Települések Megyék 300 millió forint fölötti 2 100-300 millió 135 50-100 millió 223 10-50 millió 2670 1-10 millió 7610 500 ezer-1 millió 960 100-500 ezer 190 100 ezer forint alatt4 0