Világgazdaság, 2011. szeptember (43. évfolyam, 170/10685-191/10706. szám)

2011-09-01 / 170. (10685.) szám

2011. szeptember 1., csütörtök Nehéz év előtt áll a gazdaság Drasztikusan csökkentené Orbán Viktor az államadósságot de ennek ára van Újabb államadósság-csökkentő lépések várhatók hamarosan - vetítette előre Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány szerdai ülésének is egyik köz­ponti témája volt, hogyan le­hetne a rossz gazdasági muta­tókat jobb irányba fordítani. A megszorítások részleteire azonban még várnunk kell. Sztojcsev Iván Jövőre a GDP 70 százaléka alá kellene szorítani az államadóssá­got, a mostani parlamenti ciklus végére pedig már a 60 százalék­hoz közelíteni - ezt a kívánságát fogalmazta meg a miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorá­ban. Néhány órával később ugyanez a kérés felmerülhetett a kormányülésen is. Ekkor tárgyal­ták első olvasatban a 2012-es költségvetés tervezetét. Ennek a részleteiről Szijjártó Péter mi­niszterelnöki szóvivő adott ki egy közleményt, amelyben leszö­gezte: 2,5 százalékos hiánycélt szeretnének tartani, csökkenteni az államadósságot és otthonvé­delmi akciótervet indítani. A kormányfő interjújában arról be­szélt: az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a támogatási rendszer átszerve­zését gyorsítaná fel. A csökken­tés egyik forrása a nyugdíjrend­szer átszervezéséből felszabadu­ló pénz lehet - ez volt az egyet­len, amelyet Orbán nevesített. Komolyabb megszorításokat nemcsak Orbán Viktor, hanem Varga Mihály is sejtetett. Az ál­lamtitkár a TV2-ben beszélt arról, hogy mivel kisebb lesz a gazda­sági növekedés a vártnál, szük­ség lehet a korábbi 250 milliárdo­son túl további zárolásokra, vagy arra, hogy korrekciós gazdasági lépéseket tegyenek meg. A miniszterelnök nagy opti­mizmusról tett tanúbizonyságot, amikor a rádióban azt mondta: a magyar gazdaság nő és jó úton van. A lakossági fogyasztás csök­kenéséről szóló kérdésre azzal felelt: az országban van munka, sok családnál több pénz van, mint egy éve. Valószínűsíthető Orbán szavai után, hogy a ban­kok újabb megszorításokkal néz­hetnek szembe. Az pedig Kovács Zoltán kom­munikációs államtitkár egy nap­pal korábbi bejelentése után lát­szik biztosnak, hogy a bürokrá­cia csökkentése is a kormány lé­pései között lesz. Ez azonban így is legfeljebb egy lehet abból a nyolc-tíz tételből, amelyen Varga Mihály szerint spórolni kell. Az új önkormányzati törvény tervezete, amelyet szintén ezek­ben a hetekben szövegeznek meg, tovább bonyolíthatja a spó­rolási terveket. Az ugyanis egyér­telmű kérés volt a településektől és a megyéktől, hogy vagy több támogatást kapjanak, vagy a ter­­heikből vállaljon át valamennyit az állam, és erre a kormány is fogékony. A megyéknek például gyakorlatilag minden feladatát átveszik, de az iskolák is valószí­nű, hogy állami kézbe kerülnek. Ez nem segítené azt, hogy az ál­lam elsőként önmagán spóroljon. 2006.1. név-2011. II. név* * 2011.I-II. név: a kormány becslése. Forrás: MNB Az államháztartás bruttó adóssága (a GDP százalékában) ELFOGADTÁK HOFFMANN TERVEIT A kormányülésen meg­tárgyalták az új oktatási tör­vény koncepcióját, és el is fogadták azt - adta hírül az MTI. A részleteket ugyan csak később hozzák nyilvá­nosságra, ám a kiszivárgott részletek arról szólnak: az állam jóval nagyobb szere­pet vállalna az oktatásban, mint eddig. A tanárok fizeté­sét központilag biztosítanák, s a legtöbb iskola az állam­hoz kerülne át. A tanárok óraszámát va­lószínűleg a 22-23-ról 24-re emelnék; ez kis növekedés­nek látszik, ám a Magyar Nemzet úgy számolt, hogy 9 százalékos létszámleépí­tést okozna. Spórolhatnak a tankönyveken is, a tervek szerint az általános iskolák alsó tagozatában olyan tan­könyveket használnának 2013-tól, amelyek a négy­éves tananyagot fednék le. Deflációval szembesülő ipari termelők ÁRAK. Folytatódott az árcsök­kenés az iparban, egy százalék­kal maradtak el a szektor terme­lői árai az egy évvel korábbitól júliusban, miközben az előző havit 0,3 százalékkal meghalad­ták - közölte a KSH. Júniusban ugyancsak egyszázalékos volt az árcsökkenés, az első hét hó­nap átlagában viszont így is 3,4 százalékos volt az áremelkedés, mert az év elején még 6-7 száza­lékos havi adatokat tett közzé a hivatal. A nyomott árakért a gyenge kereslet mellett még mindig az éves összehasonlításban az euróhoz és a dollárhoz képest erősebb forintárfolyam felelős. A hazai fizetőeszköz a 2010. jú­liusi árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 5,7, a dollár­hoz viszonyítva 15,7 százalékkal erősödött. Igaz, egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,3, az ame­rikai dollárhoz képest 1,1 száza­lékos gyengülés volt a KSH sze­rint. Az exportárak azonban 0,3 százalékkal mérséklődtek júni­us óta, éves szinten pedig 4 szá­zalékot estek. A belföldi árnyomás valami­vel magasabb, 3,4 százalékos volt, a hazai eladások áremelke­dése már kismértékben a fo­gyasztói árak növekedését is meghaladja. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az előző hó­naphoz képest 1,2 százalékkal ugrottak meg az árak, miközben a nyersanyagok terén már csök­kenő tendenciát láthattunk. A kőolaj alapú ágazatokban azon­ban még jócskán érezteti hatá­sát az olajár emelkedése, de az élelmiszeriparban is meglátszik az alapanyagok korábbi drágulá­sa. Ám szakértők szerint ez a drágulás már lecsengőben van, ehhez a gyengülő globális kon­junktúra is hozzájárul. ■ B. D. Az ipar árai (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) 10 .......... BELFÖLD A bankokat is meglepte Orbán A bankoknak nincs tudo­másuk arról, hogy az adós­mentés kapcsán bármilyen új konstrukció ötlete felme­rült volna, és a bankszövet­ségnél nem tudják, mit je­lent Orbán Viktor tegnap reggeli, a Magyar Rádió­ban elhangzott kijelentése - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetéség főtitkára egy tegnapi háttér­­beszélgetésen. A miniszter­­elnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy a bankoknak is részt kell vállalniuk abból a teherből, amelyet a devi­zahiteles konstrukciók ma jelentenek, éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata. G. J. Alig ruháznak be hazánkban Nem szakadt meg a negatív tendencia a statisztikában PANGÁS. Ismét kiábrándító be­ruházási számokat adott ki a KSH, 6,5 százalékos zuhanásról számolt be az idei második ne­gyedévről éves alapon, míg sze­zonálisan kiigazítva 2,4 százalé­kos volt a hanyatlás az első há­rom hónaphoz képest. Az elem­zők többsége kedvezőbb adattal számolt, az év elején még olyan prognózisokat adtak ki, amely óvatos emelkedést várt az idei évre. Ez viszont egyre távolab­binak látszik, hiszen az első fél év 4 százalékos esést mutatott. A gyenge GDP-, illetve építőipa­ri adatok tükrében azonban vár­ható volt, hogy az első fél évben még nem lehetett növekedés az invesztíciókban. Ezzel vi­szont már 2006 óta csökkenő a tendencia, amely csupán rövi­­debb időszakokra ért el stagná­lást. A feldolgozóipar húzta a be­ruházásokat a második negyed­évben is, a nagy autóipari bőví­téseknek köszönhetően 20 szá­zalék felett nőtt az előző esz­tendő azonos időszakához ké­pest a szektor mutatója. A leg­több egyéb ágazatban azonban csökkenés volt, a legnagyobb az informatikai szektorban, ahol 30 százalékot meghaladó mí­nusz volt. A nagyobb súlyú iparágak közül a legnagyobb hanyatlás a szállításoknál és az ingatlanügyekben történt. Előb­bi oka, hogy az autópálya- és vasútépítések­ben jelentős ha­nyatlásról szá­molt be a hivatal, az ingatlanszek­tor pedig tovább­ra is a padlón lé­vő lakásépítési kedvet tükrözi. A berendezések terén 4,5 százalékkal élénkebb bővítés látható, viszont az épí­téseknél 13,7 volt a zuhanás. A három nagy autóipari beru­házás és az ezekre ráépülő be­szállítók egyelőre csak elszige­telt hatást fejtettek ki a gazda­ságra. A gyenge kereslet, a drá­ga és nehéz hitelhez jutás egy­előre gátolja a növekedés belső motorjainak bein­dulását. A lakáske­reslet sem mutatja fordulat jeleit, szinte csak annyi ingatlant lehet ér­tékesíteni, ameny­­nyit a készpénzes vevők keresnek. Hiába növeke­dett a lakosság jövedelme, azt a dráguló svájci frank nagyjából fel is emésztette. ■ B. D. ■ Az elemzők többsége kedvezőbb adattal szá­molt, sőt, óvatos emelkedésben is reménykedtek. Ez egyre távolibb. ROSSZ BŐRBEN A GAZDASÁG Visszavette növekedési prognózisát a GKI, a leg­utóbb érkezett kiábrándító adatok után már mindösz­­sze 1,7 százalékos GDP- bővülésre számít a kutató­­intézet. A beruházásoknál pedig éves átlagban 2 szá­zalékos zsugorodást vetíte­nek előre, ez azt jelenti, hogy a második fél évben már pozitív negyedéves adatokra számítanak a szakértők. Az ipar teljesítménye az idén 5 százalékkal emelkedhet, miközben az építőipar 8 százalékkal es­het vissza a prognózis szerint. VILÁGGAZDASÁG I 3 RÖVIDEN Kibővül mától az Alkotmánybíróság Mától 15 tagú az Alkot­mánybíróság. A testület ki­bővül Balsai István fideszes országgyűlési képviselővel, az Antall-kormány igazság­ügy-miniszterével; Pokol Bé­la egyetemi tanárral; Szalay Péter ügyvéddel; Szívós Má­riával, a Fővárosi Bíróság ta­nácselnökével és Dienes- Oehm Egon korábbi nagy­követtel, nemzetközi magán­jogásszal. Eddig 11 tagú volt elvben a testület, ám egy poszt betöltetlen volt. Az új alkotmánybírók man­dátuma - az eddigi kilenc helyett - tizenkét évre szól.­­ VG Két új tag a GVH Versenytanácsában Mától Berki Ádám mérnök, jogász és Pál Tamás közgaz­dász is tagja a Gazdasági Versenyhivatal Versenytaná­csának. Schmitt Pál köztár­sasági elnök nevezte ki őket, hat évre. Ennek lejárta után egy alkalommal újból kine­­vezhetők.­­ Budapest nem ad át kórházakat Tarlós István visszavonta azt az előterjesztést, amely tizen­két fővárosi fenntartású és egy alapítványi működtetésű kórházat adott volna állami tulajdonba. A visszavonást a főpolgármester azzal indokol­ta, hogy még hiányzik az esetleges átadás utáni hely­zetet rendező jogszabály. Meg nem erősített informáci­ók szerint az állam és a fővá­ros közti ellentétet komolyab­bá tette az is, hogy a BKV tá­mogatására a kormány abból a keretből adott pénzt, ame­lyet eredetileg a 4-es metróra szántak, vagyis így kisebb az állami segítség, mint amit a főváros várt.­­ VG­Y IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján. http://wap.t-zones.hu Felmondta a beruházó a CET-szerződést INGATLAN. Felmondta a Fő­városi Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződését a Köz­raktárak projekt, más nevén a CET kulturális központ beruhá­zója, a Porto Investment Kft. A cég közleménye szerint az in­dok erre a lépésre „az elmúlt hónapok törvénytelenségei, sú­lyos szerződésszegései és a vá­rosvezetés cinikus, a projekt megvalósítását akadályozó ma­gatartása” volt. Az önkormány­zatnak így hatvan nap áll ren­delkezésére, hogy a szerződés­szegést megszüntesse. Ha nem teszi, több mint tízmilliárd fo­rintot kell fizetnie a hitelező banknak és a fejlesztőnek. A Porto közleményében sze­replő állítások nagy része nem felel meg sem a valóságnak, sem a jogi helyzetnek - jelezte a Főpolgármesteri Hivatal. A kulcsrakész állapotot a szerző­dés 56 elem meglétével defini­álja, az önkormányzat szerint pedig ebből most 16 hiányzik. A főváros célja most megkeresni azt a megoldást, amelynek ré­vén akár a Porto közreműködé­se nélkül is mielőbb átadhatják a létesítményt. ■ Sz. I.

Next