Világgazdaság, 2011. december (43. évfolyam, 233/10748-253/10768. szám)

2011-12-01 / 233. (10748.) szám

2011. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Törölhetik a dunai fejlesztési terveket fuvarozás Ökológiai szempontok miatt maradhat el a folyó hajózhatóságát javító beruházás A Duna alacsony vízállása már komoly gondokat okoz a folyami teherszállí­tásnak. A fuvarozó cégek­nek az sem kedvez, hogy törlik a folyó hajózhatósá­gának a fejlesztését célzó uniós projektet. Tar Gábor Nem valósítják meg a Duna ha­józhatóságának a fejlesztését szolgáló, uniós finanszírozású projektet - derül ki az EU-s prog­ramok módosítási tervezetéből, amelynek a társadalmi vélemé­nyeztetése a héten zárult le. A kormány már csak végső jóváha­gyásra váró tervei szerint a dunai projektre a 2007-13-as uniós költségvetési időszakban elkülö­nített 20,7 milliárd forintos EU- forrást kerékpárút-fejlesztésre csoportosítják át. A közlekedési operatív program módosítását még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, ám a brüsszeli áldás várhatóan hónapok múlva megszületik. A török­ proj­ekt célj­a az lett vol­na, hogy az év nagy részében ha­józható szállítási útvonalat hoz­zanak létre a folyón. A Duna Szob és déli országhatár közötti részén 31 helyen végeztek volna kisebb mederkorrekciót ennek érdeké­ben. A Szob feletti határszakasz szűk keresztmetszeteinek a fel­számolása azért nem szerepelt a Veszélyben a kukoricaexport az aszályos ősz miatt a Duna vízállása rendkívül alacsony, jelenleg 80-90 centiméter körül van. A kedvezőtlen vízállás nehéz helyzetbe hozza az exportő­röket, különösen az ezek­ben a hónapokban kukori­cát szállítókat. Jelentős kiesést okoz a Duna ala­csony vízállása, mára gya­korlatilag le is állt a kuko­rica Constantába irányuló vízi exportja” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Gabonaszövetség főtitkára hozzátette: a ko­rábbi évek szállításaiból kiindulva akár kétszázezer tonnányi kukoricaexport is kieshet a vízi szállítás elle­hetetlenülése miatt. A szál­lítást természetesen vas­úton lehet pótolni, de ez drágább, mint a dunai vízi út­­tervben, mert ahhoz Szlovákiá­val is meg kell egyezni. „A gázlókat, hajóútszűkülete­ket felszámoló beavatkozás elma­radásával Magyarország nem tel­jesítené a Duna hajózhatóságával kapcsolatos uniós követelményt” - mondta el lapunknak Sass Je­nő, a projekt tervezésével megbí­zott konzorcium vezetőjének, a Vituki Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Kutatóintézet Non­profit Kft.-nek a szakági főmér­nöke. Az uniós előírás szerint 2014-re az országnak biztosítani kellene, hogy a nemzetközi hajó­zásban szokványos, 2,5 méter merülésű hajók évi 300-310 na­pon akadálymentesen közleked­hessenek. A Duna jelenlegi adott­ságai mellett ugyanis a hajók az év felében, harmadában csak me­rülési korlátozással tudnak közle­kedni. „A nemzetközi dunai vízi út felén található magyar sza­kaszt így egy forgalmas autópá­lya azon központi részéhez lehet hasonlítani, ahol csak egy sávban lehet közlekedni” - érzékeltette a helyzetet Sass Jenő. A vízügyi szakember egyben arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a projekt törlése miatt Magyarországnak vissza kellene fizetnie a környe­zeti hatásvizsgálatra és vízjogi lé­tesítési engedélyezési tervek el­készítésére kapott négymillió eurós (mintegy 1,2 milliárd fo­rintnyi) uniós támogatást. A projektet a folyamszabályo­zásnál felmerülő ökológiai prob­lémák miatt törölhetik. Az opera­tív programok tervezett módosí­tását összegző, a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség honlapján megta­lálható dokumentum szerint a projekt a folyó bizonyos szakasza­in többnyire olyan élőhelyek ro­vására történne meg, amely szá­mos védettséget élvező növény- és állatfajnak ad otthont. A doku­mentum ugyanakkor azt is elis­meri, hogy a környezetbarátnak számító vízi út használata a leve­gőt szennyező közúti forgalom je­lentős részét válthatná ki, ami óriási környezeti előny lehetne. L­i­f­i­ HIRDETÉS Adókímélő megtakarítások Adót is spórolhat, aki még az év vége előtt jól dönt A december sok munkahelyen a jutalmak, a bónuszok kifizetésének ideje. Az extra bevétel mellett ilyenkor extra megtakarítási lehetőségek is adódnak. Aki időben választ megfelelő megtakarítási konstrukciót az adón is spórolhat: csökkentheti a 2011-es személyi jövedelemadóját, vagy hamarabb szerezhet jogosultságot kamat- és árfolyamnyereségadó­kedvezményre. Hogy lehet adókedvezményt elérni megtakarítással?­­ Nyitrai Győzőt, az OTP Bank Értékpapír és Vagyontervezési Főosztályának igazgatóját kér­deztük. Számos olyan pénzügyi konstrukció létezik, amely valamilyen adókedvez­ményt, sőt, akár állami támogatást is biztosít a megtakarítások után. A Tartós Befektetési Számla például kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó adó­kedvezményre, vagy akár adómentességre ad lehetőséget. A Nyugdíj-előta­­karékossági számlával és önkéntes nyugdíjpénztárral emellett személyi jöve­delemadó visszatérítést is igénybe lehet venni. Ha valaki lakásvásárlásra, vagy lakásfelújításra takarékoskodik, érdemes a lakástakarékpénztárral kapcsolatban tájékozódnia, amely állami támogatással és a befizetésekre, valamint az állami támogatásra egyaránt jóváírt kamattal is gyarapítja a félretett összegeket. Milyen extra lehetőségek adódnak az év végén az adókedvezmények ki­használására? Az említett adókedvezmények naptári évfordulókhoz, nem pedig a számla­­nyitás napjához igazodnak. Azaz ha 2011. december 30-án helyezzük el pénzünket egy ilyen számlán, akkor ugyanazokra a kedvezményekre leszünk jogosultak 2012. január 1-jétől, mintha az év elején fizettük volna azt be. Az év végén kapott extra jövedelmek befektetésével kapcsolatban ezét különösen érdemes az adókímélő megtakarításokon elgondolkodni. Ha időben döntünk, az adókedvezmények révén megmaradó, vagy visszajáró pénzhez is hamarabb jutunk hozzá és akár csökkenthetjük a 2011-es személyi jövedelemadónkat is. Hogy működik ez a gyakorlatban? Milyen előny érhető el például a Tartós Befektetési Számlával? A Tartós Befektetetési Számlán elhelyezett összeg hozama 5 év után kamat, árfolyamnyereség és osztalékadó mentes, de a hozam után már 3 év elteltével is kedvezményes adót, a 16 százalék helyett 10 százalékot kell fizetni. A Tartós Befektetetési Számlára a számlanyitás naptári évében lehet befizet­ni, ez a befizetés időszaka. A számlanyitástól december 31-éig tetszőleges alkalommal helyezhetünk el újabb összegeket. A következő év január 1-jével kezdődik a megtakarítási időszak, amikor már nincs mód újabb befizetésekre. Ettől az időponttól kell számolni az említett 3, vagy 5 évet. Miért éri meg év végén Tartós Befektetési Számlát nyitni, ha kevesebb lehetőségünk marad arra, hogy újabb összegekkel bővítsük az azon elhe­lyezett megtakarításunk? Minden évben van lehetőség új Tartós Befektetési Számlákat nyitni, így folya­matosan van lehetőség kedvezményes adózással, vagy adómentesen meg­takarítani. Az év végén nyitott számlával ugyan rövidebbé válik a befizetési időszak, viszont hamarabb elkezdődik a megtakarítási időszak, így gyorsabban - december 31-i befizetés estén 364 nappal -, korábban is érvényesíthető a megtakarítás hozama után járó adókedvezmény vagy mentesség. A Nyugdíj-előtakarékossági Számla esetén is számít a megtakarítási idő? Akik öngondoskodással szeretnék kiszámíthatóbbá tenni nyugdíjas évei­ket, jellemzően hosszabb távon gondolkodnak. Bár a nyugdíjazás előtt, vagy akár nyugdíjas korban is érdemes ilyen számlát nyitni, arra figyelni kell, hogy a kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség csak akkor érvényesíthető, ha legalább 3 évig a számlán tartjuk megtakarításunkat és nyugdíjas korig nem nyúlunk a befizetésekhez. A Tartós Befektetési Számlával ellentétben erre a számlára folyamatosan, bármikor lehet újabb összegeket elhelyezni. Egy ilyen hosszú távú befektetésnél miért érdekes, hogy az év végén fi­zessünk be? Mert a Nyugdíj-előtakarékossági Számlával a kamat- és árfolyamnyereségadó mentesség mellett előtakarékossági támogatás is jár. Ez az évente befizetett összeg 20%-a, maximum 100 ezer forint, amit személyi jövedelemadó visz­­szatérítés formájában lehet igénybe venni. A 2020 előtt nyugdíjba vonulók számára a maximálisan visszaigényelhető összeg 130 ezer forint. Aki idén még nem fizette be a maximális adóvisszatérítést biztosító össze­get a Nyugdíj-előtakarékossági Számlájára, vagy nyugdíjcélú takarékoskodás­hoz keres megtakarítási formát, annak érdemes még idén elhelyezni pénzt az ilyen típusú számlán, így kevesebbet kell várnia, hogy a befizetése után járó adóvisszatérítést megkapja. A Nyugdíj-előtakarékossági Számlával együtt említette az önkéntes nyug­díjpénztárt is. A pénztári megtakarítással milyen adókedvezmények járnak? Az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések után hasonló kedvezmé­nyek járnak, mint a Nyugdíj-előtakarékossági Számla esetén. Ráadásul ezek a kedvezmények Nyugdíj-előtakarékossági Számla és az önkéntes pénztárak (nyugdíj és egészség) után külön-külön érvényesíthetők, ezért érdemes mind a kettőt kihasználni. Adókedvezmények mellett szóba került az állami támogatás is... A lakáscélok megvalósításához - legyen szó akár ingatlan vásárlásról, akár bővítésről, felújításról - állami támogatást is igénybe lehet venni a lakástakarékpénztári számla segítségével. Az állami támogatás mértéke a befi­zetett összeg 30 százaléka, de maximum évi 72 ezer forint lehet. Ráadásul a megtakarítás hozama kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mentes. Csak ilyen speciális termékek esetén érdemes az adózási szabályokra figyelni? Azoknak is érdemes optimalizálni a hozamok után fizetendő kamat-, árfo­lyamnyereség- és osztalékadót, akik nem Tartós Befektetetési Számlán, vagy Nyugdíj-előtakarékossági számlán kezelik az értékpapírjaikat. Nekik érdemes úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletről nyilatkozniuk. Ezzel a lehetőséggel, ha esetleg veszteségük keletkezne valamilyen értékpapír, például kötvény, vagy befektetési jegy visszaváltásakor, azt szembe tudják állítani más értékpapíron elért nyereségükkel. Ennek révén a nyereséges értékpapírok után kevesebb adót fizethetnek, vagy akár vissza is igényelhetnek. Az adókedvezményeket biztosító termék inkább a hosszabb távú meg­takarítást szolgálják. Mennyire kedveltek az olyan megtakarítási formák, mint a Tartós Befektetési Számla, vagy a Nyugdíj-előtakarékossági Szám­la? Magyarországon a hosszú távú pénzügyi tervezés sajnos kevésbé elterjedt. Az OTP Öngondoskodási Index adati szerint, míg a válaszadók 58 százaléka tervezi meg egy hónapra előre a pénzügyeit, egy évre előre 24, öt-tíz évre pedig csupán 7 százalékuk csinál számítást bevételeiről és kiadásairól. Pedig a hosszabb távú tervezés és az ahhoz kapcsolódó megtakarítás kifizetődő, ahogy a bemutatott, adókedvezményeket is biztosító megtakarítási termékek is mu­tatják. Ennek ellenére az OTP Öngondoskodási Index kutatásban megkérdezet­tek 7 százaléka rendelkezik Nyugdíj-előtakarékossági Számlával és 4 százaléka Tartós Befektetési Számlával. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az emberek tudatosan, a hosszabb távú ter­vezést, az öngondoskodást szem előtt tartva választják ezeket a megtakarítási konstrukciókat, amelyek beváltják a hozzá fűzött várakozásokat. Ezt mutatja, hogy az OTP Banknál például mind a Nyugdíj-előtakarékosság Számla, mind a Tartós Befektetetési Számlák esetén a számlanyitásokéhoz képest elenyésző a számlazárások száma, azaz az ügyfelek jellemzően kivárják azt az időt, amely után az adókedvezmények járnak. A tudatos jövőtervezést támogatja és a számos termék közti eligazodást segíti a Bank ingyenes vagyontervezési szolgáltatása, amelynek keretében az egyéni pénzügyi célokhoz illeszkedő, személyre szabott termékajánlatot kaphatnak az ügyfelek. A tájékoztatás nem teljes körű. További részletek a www.otpbank.hu/ongondoskodas oldalon. C otpbank Megbízunk egymásban Fuvardíjemelést okozhat a fejlesztés elmaradása A JELENLEGI ÁRSZINTHEZ képest a folyami fuvardíjak 20-30 százalékos emelését is okozhatja, ha megvaló­sul a 20 milliárd forintos elvonásról szóló kormány­zati elképzelés - mondta el a Világgazdaságnak Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsé­gének elnöke. A forráskivo­nás ugyanis nemcsak a víziút-fejlesztések, hanem a karbantartások leállását is maga után vonná, így el­maradna a merülési mély­ség minimális, 1,5-2,5 deciméterrel történő terve­zett javítása is. Átlagban két deciméteres javulással fuvaronként 150-200 tonnával növekedhetne a hajók kihasználtsága. Jelenleg a helyzet nagyon rossz: egyes Duna-szaka­­szokon csupán az 1,3-1,5 méter merülési mélység biztosított a nemzetközileg elvárt 2,5 méter helyett, így az 1400-1500 tonnás hajók csak 300-400 tonna áruval tudnak közlekedni” - magyarázta Bencsik Attila. 3

Next