Világgazdaság, 2013. január (45. évfolyam, 1/11016-22/11037. szám)

2013-01-02 / 1. (11016.) szám

2 VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2013. JANUÁR 2., SZERDA HÍRS Nincs veszélyben a hazai Opel-gyár az Opel Szentgotthárd Kft. jövője hosszú távon biztosí­tott annak ellenére is, hogy az Opel öt másik gyárával együtt eladja tulajdonosá­nak, a General Motorsnak. Dános András, az Opel Ma­gyarország Kft. kommuni­kációs igazgatója elmondta, hogy a szentgotthárdi gyár eddig is tulajdonképpen amerikai tulajdonban volt, ugyanakkor az 500 millió euróból létrehozott flexibilis motorgyárban hamarosan kezdődik a termelés. Szent­­gotthárdon az előző évi 222 ezernél mintegy 40 száza­lékkal több motor készült ta­valy, ugyanakkor az első fél évet 800 fővel zárt cég négy év alatt összesen nyolcszáz új munkahelyet teremt, így 2015-ben már 1400 ember­nek ad munkát. ■ VG Elindult az üveggyártás Salgótarjánban MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT a Tarján Glass Kft., a nagy múltú Salgótarjáni Öblös­­üveggyár utódja. Az egykor üveggyapotot gyártó, URSA nevű cég Salgótarjánban üresen álló telephelyén, 160 millió forintos beruházással megvalósított, egyelőre kézi készítésű termékeket elő­állító üzemben egyelőre 47 dolgozót foglalkoztatnak. Az idén bővítik a gyárat egy au­tomata palackgyártó gépsor üzembe­ helyezésével, ezzel további 250 új munkahely jöhet létre. ■ MTI Tőkeemelés a Pápai Hús 1913 Kft.-ben a pápai önkormányzat ötven százalék fölé emeli jelenlegi nyolcszázalékos tulajdoni hányadát a Pápai Hús 1913 Kft.-ben - jelentette be a vá­ros polgármestere, Áldozó Tamás. A tőkeemelés több milliárd forintot jelent. Mint mondta: az önkormányzat­nak van forrása ahhoz, hogy nagyobb felelősséget vállal­jon a cég működésében a helyi munkahelyek védelme érdekében. Közlése szerint a tőkeemelés biztosítja a többletforrást a csaknem ezer embert foglalkoztató húsüzem jelenlegi problémá­jának megoldásához. A tőke­emeléssel a stratégiai - azaz a háromnegyedes többséget igénylő - döntéseket leszá­mítva a város határozhat a társaság ügyeiben. ■ MTI Szigorúbb energetikai tanúsítási szabályok egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épületenergetikai tanúsítási követelményeket, így január­tól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni. Elő­írás az is, hogy januártól a lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energe­tikai besorolását. A tanúsít­ványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni. Ez utóbbi körbe tartozhatnak például a műemlék jellegű épületben lévő lakások. ■ MTI Új irányokba nyit az ACE Telecom A vállalat tervezett növekedésében komoly szerepet kaphat a virtualizáció Részben új szolgáltatások­tól várja árbevétele további dinamikus növekedését az ACE Telecom, amely a vir­tualizáció irányába indul el. Jandó Zoltán A várakozásoknak megfele­lően tavaly is nagyjából 15-20 százalékkal tudta növelni for­galmát az elsősorban vállalati ügyfelek kiszolgálására sza­kosodott hazai tulajdonban lé­vő ACE Telecom. A távközlési társaság tavaly 609 milliós forgalomról számolt be, ami 23 százalékos bővülést jelentett 2010-hez képest, az elmúlt év­ben pedig minden bizonnyal a 700 milliós határt is sikerül át­lépniük, ami ismét masszív két számjegyű gyarapodást jelez - mondta lapunknak Farmosi Attila, a vállalat ügyvezetője. A társaság hosszabb távon is a növekedés ütemének fenntar­tásával számol, amit jól mutat, hogy terveik szerint 2015-re már elérnék az 1 milliárd forin­tos árbevételt. A további dinamikus gyara­podást ugyanakkor gátolhatja, hogy - a tavalyi jó teljesítmény ellenére - a cég hagyományos piacain a lassulás jelei mutat­koznak. Farmosi Attila jelezte: az ACE Telecom bevételeinek legnagyobb része továbbra is a vállalati szférának nyújtott in­ternet szolgáltatásból szárma­zik, a kedvezőtlen gazdasági helyzet azonban jelentősen ron­totta a magyarországi cégek fi­zetőképességét, és fizetési haj­landóságát. Az ügyvezető elmondta: több ügyfelük is átalakult, vagy tönkrement, míg másokkal csak a korábban érvényesnél alacsonyabb áron tudták meg­hosszabbítani szerződésüket. Az átlagár tavaly közel ötödével csökkent, s bár ezúttal a volu­men növekedésével ezt még si­került kompenzálni, hosszabb távon a bővülést korlátozhatja az árerózió. Farmosi Attila elmondta: bár a lakossági szolgáltatás - leg­alábbis ami az árakat illeti - némileg nagyobb biztonságot nyújtana a cégnek, s korábban nyitottak is a háztartások irá­nyába, a fogyasztói kör kiszéle­sítése azonban nagyon komoly beruházást igényelne, így ez egyelőre nem is szerepel az ACE Telecom céljai között, je­lenleg a társaság internetszol­gáltatásból származó árbevéte­lének nagyjából 10 százalékát adja a lakossági szegmens, s ezen az arányon számottevően nem is kíván változtatni a cég­vezetés. Ahogy egyelőre a vállalatok­nak nyújtott szolgáltatás föld­rajzi kiterjesztésén sem gon­dolkodnak, azaz a következő években még biztosan marad a főváros környéki fókusz a vál­lalatnál. A jövőben így a társaság másik fontos üzletága - amely különböző rendezvényeken kínál alkalmi távközlési szol­gáltatásokat­­, illetve a cég új tevékenységei biztosíthatják a további gyarapodást. Farmosi Attila elmondta: bár a gazda­sági krízis a cég másik meg­lévő divíziójának sem tett jót, hiszen a rendezvények száma érezhetően csökken, ebben a szegmensben mégis komoly nö­vekedési potenciált lát a társa­ság. Ennek magyarázata, hogy ugyan az események száma el­marad némileg a néhány évvel korábbitól, a szervezők igényei azonban folyamatosan változ­nak, s jellemzően a komple­xebb, drágább szolgáltatások irányába tolódnak el. Erre jó példa az online fizeté­si rendszer, amit az elmúlt év­ben a Sziget Fesztiválon, a Vol­ton és a Balaton Soundon is az ACE Telecom biztosított, illetve amire más rendezvényeken is voltak kísérletek. Farmosi At­tila jelezte: a kártyás fizetési rendszer jelentősen megdobja a rendezvényen kiépítendő vég­pontok számát, s mivel a vevők ennek arányában fizetnek, így érezhetően növeli a vállalat ár­bevételét is. A Volt fesztivál esetében pél­dául az előző évi 70 után tavaly már 280 végpontot építettek ki, míg a Szigeten ez a szám meghaladta a 850-et. Az ügy­vezető hozzátette: úgy számol­nak, hogy az online fizetés a jövőben alapszolgáltatás lehet a fesztiváloknál, ez pedig komoly növekedést hozhat az ACE Tele­com ezen üzletága számára. A társaság ugyanakkor nem kizárólag az alkalmi távközlési szolgáltatásokra alapozná bő­vülését, a tervezett növekedés­ben komoly szerepet kaphat a virtualizáció is. Farmosi Attila elmondta: az ACE Telecom épp a közelmúltban kezdte meg fel­hőalapú szolgáltatásait, ame­lyek az idén indulhatnak be igazán. A társaság közelmúlt­ban készített felmérése szerint kis- és középvállalati ügyfeleik több mint kétharmada számá­ra vonzó alternatíva, hogy min­den informatikai szolgáltatást egyetlen kábelen kapjon, meg, azaz az új tevékenységben igen komoly potenciál rejlik. A ku­tatás adatai alapján az ACE Telecom a telefonközpontok virtualizálása terén vár igazi áttörést, ugyanis jelenleg csak a válaszadók 18 százaléka al­kalmaz ilyet, a következő egy évben viszont 29 százalékuk tervez váltást. Az ügyvezető jelezte: ta­valy nagyjából 30 ügyfelük vett igénybe felhőalapú szol­gáltatást a vállalattól, az idén azonban több ezer százalékos növekedést várnak. Első kör­ben csak infrastruktúrát nyúj­tanak szolgáltatásként, idővel azonban szoftvert is kínálná­nak majd a vevőknek, ezzel tel­jessé téve a szolgáltatásplatfor­mot. A cégnél úgy számolnak, hogy a divízió forgalma már az idén a teljes árbevétel 8-10 szá­zaléka lehet. A lakossági szolgáltatásoknál a fogyasztói kör kibővítése nagyon komoly beruházásokat igényelne az ACE Telecomtól Százmilliós beruházás az ace Telecom tavaly az elő­ző évi 105 millió forintnál - azaz az árbevétel 17 százalé­kánál - is többet költött fej­lesztésekre. A társaság az eszközcsere, a kapacitás és hálózati lefedettség növelését célzó beruházások, illetve a modernizáció mellett jelen­tős összeget fordított az új üzletág beindítására is. A viztalizációhoz szükséges hardver- és szoftverkörnyezet kialakítása több 10 millió forintba került, ehhez azon­ban a társaság pályázati for­rást is kapott, emellett plusz kiadási té­telként jelentkezett a távköz­lési adó is. A társaság 2011 óta válságadót is fizetett (2010-ben még nem, hiszen akkor éves árbevételük nem érte el a félmilliárd forintot), 2012. július 1 jétől pedig a kétforintos adó is terheli a céget, ráadásul ez - miután IP-alapú telefonszolgáltatást is nyújtanak - összegszerűen magasabb elődjénél. Tovább zsugorodhat a hazai kiskereskedelem fogyasztás Októberi mérleg: több pénzért kevesebb ár kelt el a piacon Noha 2007 óta csökken a kis­kereskedelemben forgalmazott árumennyiség - a süllyedés csak 2011-ben állt meg átmene­tileg - a mélypont, a gödör alja csak 2013-ban várható - mond­ta el lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szö­vetség (OKSZ) főtitkára, hozzá­téve: az előttünk álló év ugyan­akkor a fogyasztást felfelé és lefelé húzó tényezők harcának éve lesz. Igaz ugyan, hogy 2013-ban teljesen megszűnik az adójóvá­írás, ugyanakkor a minimál­bér-megállapodás révén a leg­kisebb jövedelmek reálértéke sem csökken, és a lakásfenn­­tarás rezsije is mérséklődhet. A másik oldalon azonban az áll, hogy egy éven belül nem szá­míthatunk a gazdaság érdemi növekedésére, emellett pedig a különböző szolgáltatásokra rakott terhek - legalábbis rész­ben - meg fognak jelenni az árakban. Nem is csoda, hogy a kor­mány előrejelzése szerint 2013- ban 0,5 százalékkal csökken a háztartások fogyasztása, növe­kedés pedig 2014-ben várható, de annak is csak 1 százalékos lesz a mértéke. A KSH legfrissebb adatai sze­rint októberben, a 2011-es ok­tóberhez képest 31 milliárd fo­rinttal több, összesen 740 mil­liárd forintot hagytak ugyan a vásárlók az üzletekben, az értékesített árumennyiség azonban 3,2 százalékkal keve­sebb volt a bázisnál. Az elmúlt hónapok beszámolói hasonlóan romló irányzatokat mutatnak, aminek alapvető oka, hogy a reálkeresetek 4 százalékkal es­tek tavaly az első tíz hónapban. Nemzetközi összehasonlítás­ban sem túl rózsás a helyzet, noha az Európai Unióban csök­ken a családok fogyasztása. Ok­tóberben az eurózónában 3,6, az Unió egészében 2,4 százalékos volt a visszaesés és hazánknál rosszabb eredményt 6 tagállam mutatott fel. Magyarországon az októberi visszaesés egyik oka, hogy 2012 első tíz hónapja során a drágu­lás mértéke 105,8 százalék volt, ami alaposan lehúzta a kereske­delem mérlegét. Az élelmisze­rek októberben már 7,6 száza­lékkal, az élvezeti cikkek (sze­szesitalok, dohányáruk) 12,6, az üzemanyagok 10,4 százalékkal voltak drágábbak, mint egy év­vel korábban. A különféle iparcikkek vissza­esése 4,4 százalékos volt, ezen belül ugyanakkor a bútor-, mű­­szakicikk-kereskedelemben el­kelt árumennyiség tizedével volt kevesebb a bázisnál. Ráadásul iparcikkek esetében nem csak a volumen, hanem az árbevétel is csökkent­­ a drágulás ellenére is: a nagy értékű bútorok, mű­szaki cikkek 8 milliárd forinttal kevesebb bevételt hoztak. Az ok­tóber havi kereskedelmi adatok azt támasztják alá, hogy 2012- ben az év egészét tekintve 2 szá­zalék körüli visszaesés várható. Forgalom alakulása (kiskereskedelem, 2012, volumenindex, százalék*) III. negyedév október élelmiszer 97,5 98,8 iparcikkek 96,3 95,6 ruházat 101,5 96,7 tartós cikk (bútor, műszaki) 89,6 89,2 számítástechnika 101,6 98,9 web 130,8 125,7 üzemanyag 972 95,0 * változatlan árérv, előző év azonos időszaka 100 százalék FORRÁS: KSH

Next