Világgazdaság, 2013. február (45. évfolyam, 23/11038-42/11057. szám)

2013-02-14 / 32. (11047.) szám

2 VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2013. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Optimista számokat közölt a Suzuki felfelé módosította profit­­várakozását a Suzuki Motor Corporation (SMC) üzleti éve decemberben zárult első háromnegyede eredményei alapján. A konszern kalku­lációja szerint a teljes üzleti évben a nettó profit 30 szá­zalékkal bővülve eléri a 70 milliárd jent. Az SMC azt várja, hogy a 2600 milliárd jenes árbevétel 3,5 százalék­kal lesz magasabb a tavaly március végén zárt elmúlt üzleti évben elértnél. Az eu­rópai piac gyengesége elle­nére a kilenchavi árbevétel 1,4 százalékkal 1822,8 milli­árd jenre, a nettó eredmény pedig 19 százalékkal 48,4 milliárd jenre nőtt. ■ VG Megállapodást kötne a Dunaferr KÖZÉPTÁVÚ BÉRFEJLESZTÉSI javaslatot tárt az ISD Duna­ferr Zrt. a szakszervezetek elé a tegnapi bértárgya­láson. Az idei évre a me­nedzsment 2,1 százalékos bérfejlesztést tud vállalni a cég közleménye szerint. A korábbi kezdeményezé­sét - mely szerint az idei évi 13. és 14. havi bérek kifizetése helyett ezen meg­takarításból (közel 3,8 milli­árd forint) az I. számú kohó felújítására kerülne sor - a menedzsment továbbra is fenntartja, és a munkavál­lalók részére az idén felfüg­gesztett juttatásokat 2014- ben és 2015-ben kifizeti. Az érdekvédelmi szervezetek továbbra is ragaszkodnak az 5,2 százalékos bérfejlesztés­hez. A VG Tudásközpont az építőiparnak TEGNAP MUTATTÁK be Buda­pesten a Holcim, valamint 12 vezető építőipari vállalat új bemutatótermét és tudás­­központját, a C3 Atelier-t a szakmának és a sajtónak. A létesítményt iparági össze­fogással, mintegy 100 millió forintos beruházással hoz­ták létre. A közel 100 millió forint értékű, 560 négyzet­­méter összterületű létesít­mény állandó és időszaki kiállításoknak, szakmai konferenciáknak, képzések­nek ad majd otthont. ■ VG A vállalatok még kivárnak bővülés A táblagép-eladások megugrása miatt is nőtt a hazai IT-költés A globális átlagnál nagyobb, a régiósnál azonban kisebb mértékben nőtt tavaly az információtechnológiai (IT) termékek és szolgáltatások forgalma hazánkban. A szektort elsősorban az okos­­telefonok húzták. Jandó Zoltán Az elmúlt két évben tapasz­talt stagnálást követően tavaly némileg nőtt a hazai IT-költés. Az IDC előzetes adatai alapján 2012-ben mintegy 3,14 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 684 milliárd forint) értékben adtak el különböző informá­ciótechnológiai termékeket és szolgáltatásokat hazánkban, ez pedig mintegy 5 százalé­kos növekedést jelent 2011-hez képest. A bővülés mértéke a globális átlagot meghaladja, a kelet-közép-európai térségben tapasztalt 7-8 százalékos gya­rapodástól azonban némileg elmarad. A szektor dinamiká­járól sokat elárul, hogy a vál­ság kirobbanása óta tavaly mu­tattak először érezhető növeke­dést az adatok, ezzel azonban még csak a 2006-os szintre ka­paszkodott vissza a forgalom. A mindenkori csúcsnak számító 2008-as szinttől továbbra is több mint 400 millió dollár vá­lasztja el az ágazatot. A teljes IT-költést tekintve régiós összevetésben sem volt jelentős Magyarország lema­radása tavaly, az egyes rész­piacokon azonban már komoly eltérések mutatkoznak - hívta fel a figyelmet Balicza Gábor, az IDC elemzője. A szakem­ber lapunknak jelezte: miköz­ben térségünkben jellemzően egyenletesen bővült az ágazat, addig Magyarországon tavaly hardverekre 11 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, a szoftverek értéke­sítése és a különböző IT-szol­­gáltatások forgalma azonban egyaránt csökkent, előbbi 4, utóbbi 3 százalékkal. A képet tovább árnyalja, hogy a hardverértékesítésen belül is kizárólag két jól elkülöníthető szegmensnek, az okostelefono­kénak, illetve a táblagépekének volt köszönhető a két számje­gyű növekedés. Előbbiekre pél­dául tavaly mintegy félmilliárd dollárt költöttek hazánkban, ami 50 százalékos ugrást jelent 2011-hez képest. Sokatmondó adat, hogy az okostelefon-érté­­kesítést figyelmen kívül hagy­va a teljes IT-költés már enyhe visszaesést mutatna. Az, hogy a szektort tulajdon­képpen - egyébként az előző esztendőhöz hasonlóan - a mo­bileszköz-eladások megugrása rántotta pozitívba, illetve men­tette meg a hanyatlástól, jól jel­zi az egyes fogyasztói szegmen­sek költési hajlandóságának alakulását is. Az okostelefono­kat és táblagépeket ugyanis még mindig elsősorban a lakos­sági felhasználók veszik, azaz miközben a háztartások költé­se tavaly már némileg nőtt, a vállalati szféra 2012-ben is ke­vesebbet fordított információ­technológiai termékek és szol­gáltatások beszerzésére, mint egy évvel korábban. Balicza Gábor szerint ennek magyarázata, hogy a cégek még mindig rendkívül óvato­sak, a szegmensben továbbra is nagy a költségkontroll. Sőt egyre jellemzőbb tendencia, hogy míg korábban elsősorban a beruházások elhalasztásával próbáltak spórolni a vállalatok, addig most már a működési költségeket is elérik a megtaka­rítási programok, amit jól jelez a szolgáltatások forgalmának folyamatos visszaesése. A be­ruházások esetében egyébként fontos trend, hogy egyre rit­kábbak a nagy vállalati beszer­zések, a cégek jellemzően foko­zatosan, több lépésben cserélik le elavult készülékeiket. Az IDC elemzője hozzátette: a cégek folyamatos költség­­csökkentése, és a kereslet meg­csappanása természetszerűleg hozta magával az árak vissza­esését is. A válság egyik legfon­tosabb következménye a válla­lati szegmensben az lett, hogy a vevők alkupozíciója láthatóan javult, ez pedig a kínálati olda­lon a verseny élesedéséhez ve­zetett. Az árerózió ugyanakkor nem csak a vállalati piacon jel­lemző, a lakosság is az olcsóbb termékeket keresi. Különösen szembeszökő ez például a táb­lagépek esetében, ahol a tavalyi utolsó negyedévben a kereslet egyértelműen a 7-8 colos, 20-30 ezer forint közötti készülékek irányába tolódott el, az átlag­ár pedig az egy évvel korábbi majd 400 dollárról (86 ezer fo­rintról) 240 dollár alá (50 ezer forint környékére) süllyedt. Ba­licza Gábor hozzátette: mindez egyben azt is jelzi, hogy egyes szegmensekben csak értékben mutatnak visszaesést az ada­tok, volumenben nő az értéke­sítés. A szakértő szerint a hosszabb távú trendekben az idén sem várható törés. Az IDC előrejel­zése alapján 2013-ban a tava­lyinál kisebb mértékben, szűk 3 százalékkal nőhet a hazai IT-költés, amely így 3,22 mil­liárd dollár körül alakulhat. A lassulás hátterében az áll, hogy miközben az okostelefon-forga­­lom növekedése minden bizony­nyal visszafogottabb lesz, mint az előző két évben, a vállalati beszerzések valószínűleg még 2013-ban sem pörögnek fel. Az egyes részpiacokat tekint­ve a legjobban az idén is a hard­verek szegmense teljesíthet, itt 5 százalék körüli növekedési várható. Ebben az esztendőben azonban már a szolgáltatások értékesítése is bővülhet első­sorban az uniós, pályázati pén­zekből finanszírozott, nagyobb kormányzati projekteknek kö­szönhetően, igaz ezen a terü­leten így is csak 1-2 százalékos gyarapodás lehet. A szoftver­­piacon pedig még várni kell a fordulatra, a prognózisban itt 2 százalékos visszaesés szerepel. Magyarországi IT-költés (milliárd dollár) * Előzetes adat. * * Előrejelzés: VG-GRAFIKA FORRÁS: IDC Tartós növekedést várnak MIKÖZBEN ITTHON lassulást vetítenek előre a főbb tren­dek, a globális IT-költés nö­vekedési üteme várhatóan gyorsulni fog 2013-ban. A Gartner legfrissebb prognó­zisa szerint IT-szolgáltatá­­sokra és eszközökre össze­sen 3737 milliárd dollárt költhetnek az idén világ­szerte, ez pedig 4,2 százalé­kos bővülést jelentene 2012- höz képest. Tavaly a piac­kutató adatai mindössze 1,2 százalékos gyarapodást mu­tattak, az ELŐREJELZÉS szerint az idén minden részpiac bővül­het, a legnagyobb mértékű - 6 százalékot is meghaladó - növekedés azonban a vál­lalati szoftverek, és a külön­böző eszközök esetében való­színűsíthető. A növekedés ráadásul tartós lehet: a Gart­ner 2014-re újabb 3,8 száza­lékos bővülést és 3900 milli­árd dollárt közelítő globális forgalmat jósol, míg az IDC a 2012 és 2017 közötti idő­szakban átlagosan évi 4,9 százalékos növekedést vár. Újból birtokon belülre kerül az EMFESZ-nél a Mabofi átvilágítás A régi-új tulajdonos célja az eszközök visszaszerzése, és a felelősségrevonás A Fővárosi Törvényszék Cég­bíróság döntése alapján - 2011. november 8-i hatállyal - újból a Dmitro Firtas ukrán milliárdos által ellenőrzött, ciprusi Mabofi Holdings az EMFESZ Kft. kizá­rólagos tulajdonosa. A gáz hazai versenypiacának 2008-ban még legnagyobb kereskedője négy éve került ki a Mabofi ellenőrzé­se alól, amikor akkori igazgatója, Góczi István egy utóbb jogsze­rűtlennek minősített ügylettel átruházta a cég tulajdonjogát a máig ismeretlen hátterű, svájci Rosgas AG-re. A Mabofi pereket indított az EMFESZ visszaszer­zésére, illetve az ügyben érin­tettek büntetőjogi felelősségének kimondására, de az ügye lassan haladt, így többek között annak a döntésének sem tudtak érvényt szerezni, hogy a céget 1 dollárért eladó Góczi helyett Knopp And­rás vezesse. Bő egy éve a Kúria és a moszk­vai választott bíróság is jogsze­rűtlennek minősítette az EM­FESZ eladását, de a felelősségre vonás elmaradt. A Nemzeti Nyo­mozó Iroda 2011. június elsején szüntette meg a sikkasztás gya­núja miatt indított nyomozást Góczi István ellen, mondván igaz, hogy a céget eltulajdonítot­ták, de az elkövetés tárgyának - azaz az EMFESZ üzletrészének - „nem volt bizonyítható a valós értéke”, így sikkasztás sem volt. Még furcsább indokkal utasítot­ta el a Mabofi pótmagánvádas kezdeményezését Góczi István elmarasztalására a Fővárosi Tör­vényszék. A törvényszék szerint ugyanis eltulajdonítani csak va­lamely dolgot lehet, az üzletrész viszont nem „dolog”. Az EMFESZ problémái ak­kor kezdődtek, amikor 2009 elejétől (Julia Timosenko ukrán kormányfő hatalomra kerülése után) a cég nem kapott gázt a részben a Mabofi ellenőrzése alá tartozó RosUkrEnergótól, amely­­lyel elszámolási vitái is támadtak a néhány hónapig papírok nélkül érkező, átvett, de ki nem fizetett gáz miatt. Góczi István éppen azzal indokolta az EMFESZ el­adását, hogy az új tulajdonos majd gázt is szerez. Ám nem szerzett, az EMFESZ-nek pedig (több okból) fizetési nehézségei keletkeztek, számos partnere pedig felszámolást kezdemé­nyezett ellene. Az eljárás végül a Főgáz egy olyan panasza nyo­mán indult el 2012 márciusában, amelyet Góczi István eredetileg nem is ismert el jogos követelés­ként, később igen. A felszámolás annak ellenére indult el, hogy a Mabofi jelezte: már kimondták az EMFESZ eladásának jogsze­rűtlenségét, tehát Góczi István nem jogosult a követelés elisme­résére. A Mabofi kérte a felszá­molás leállítását, amit a Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptemberben megtett. A Mabofi tehát egy létező, de működési engedélyek nélküli, inaktív céget kap vissza. „A tu­lajdonos elsőként érvényt sze­rez Knopp András korábbi EM­­FESZ-igazgatói kinevezésének, majd átvilágítja a céget” - mond­ták lapunknak a Mabofinál. „A fő cél az, hogy tisztán lás­suk a cég pénzügyeit, visszasze­rezzük azt, ami elkerült, vagy eladtak, és kezdeményezzük azok felelősségre vonását, akik e szabálytalan ügyletek mögött áll­nak” - közölték. Ez újabb perek­hez vezethet. A tavaly lassan kiürült EM­­FESZ-től május végén kilépett Góczi István is, de 5-6 dolgozó még 2012 végéig is bejárt a Bank Centerben lévő irodába. A múlt év végén mondtak fel, felmondá­sukat eljuttatták Knopp András­nak is. Az irodabérleti szerződést azonban sem a munkáról időköz­ben leállított felszámolónak, sem a kilépett Góczi Istvánnak nem volt joga felmondani. ■ B. H. L. Az EMFESZ saját tőkéje (milliárd forint) 2005 0,5 2006 9,1 2007 11,3 2008 17,3 2009 -46,5 2010 -24,3 2011 248,2 FORRÁS: KIM, OPTEN

Next