Világgazdaság, 2013. február (45. évfolyam, 23/11038-42/11057. szám)
2013-02-14 / 32. (11047.) szám
2 VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2013. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Optimista számokat közölt a Suzuki felfelé módosította profitvárakozását a Suzuki Motor Corporation (SMC) üzleti éve decemberben zárult első háromnegyede eredményei alapján. A konszern kalkulációja szerint a teljes üzleti évben a nettó profit 30 százalékkal bővülve eléri a 70 milliárd jent. Az SMC azt várja, hogy a 2600 milliárd jenes árbevétel 3,5 százalékkal lesz magasabb a tavaly március végén zárt elmúlt üzleti évben elértnél. Az európai piac gyengesége ellenére a kilenchavi árbevétel 1,4 százalékkal 1822,8 milliárd jenre, a nettó eredmény pedig 19 százalékkal 48,4 milliárd jenre nőtt. ■ VG Megállapodást kötne a Dunaferr KÖZÉPTÁVÚ BÉRFEJLESZTÉSI javaslatot tárt az ISD Dunaferr Zrt. a szakszervezetek elé a tegnapi bértárgyaláson. Az idei évre a menedzsment 2,1 százalékos bérfejlesztést tud vállalni a cég közleménye szerint. A korábbi kezdeményezését - mely szerint az idei évi 13. és 14. havi bérek kifizetése helyett ezen megtakarításból (közel 3,8 milliárd forint) az I. számú kohó felújítására kerülne sor - a menedzsment továbbra is fenntartja, és a munkavállalók részére az idén felfüggesztett juttatásokat 2014- ben és 2015-ben kifizeti. Az érdekvédelmi szervezetek továbbra is ragaszkodnak az 5,2 százalékos bérfejlesztéshez. A VG Tudásközpont az építőiparnak TEGNAP MUTATTÁK be Budapesten a Holcim, valamint 12 vezető építőipari vállalat új bemutatótermét és tudásközpontját, a C3 Atelier-t a szakmának és a sajtónak. A létesítményt iparági összefogással, mintegy 100 millió forintos beruházással hozták létre. A közel 100 millió forint értékű, 560 négyzetméter összterületű létesítmény állandó és időszaki kiállításoknak, szakmai konferenciáknak, képzéseknek ad majd otthont. ■ VG A vállalatok még kivárnak bővülés A táblagép-eladások megugrása miatt is nőtt a hazai IT-költés A globális átlagnál nagyobb, a régiósnál azonban kisebb mértékben nőtt tavaly az információtechnológiai (IT) termékek és szolgáltatások forgalma hazánkban. A szektort elsősorban az okostelefonok húzták. Jandó Zoltán Az elmúlt két évben tapasztalt stagnálást követően tavaly némileg nőtt a hazai IT-költés. Az IDC előzetes adatai alapján 2012-ben mintegy 3,14 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 684 milliárd forint) értékben adtak el különböző információtechnológiai termékeket és szolgáltatásokat hazánkban, ez pedig mintegy 5 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest. A bővülés mértéke a globális átlagot meghaladja, a kelet-közép-európai térségben tapasztalt 7-8 százalékos gyarapodástól azonban némileg elmarad. A szektor dinamikájáról sokat elárul, hogy a válság kirobbanása óta tavaly mutattak először érezhető növekedést az adatok, ezzel azonban még csak a 2006-os szintre kapaszkodott vissza a forgalom. A mindenkori csúcsnak számító 2008-as szinttől továbbra is több mint 400 millió dollár választja el az ágazatot. A teljes IT-költést tekintve régiós összevetésben sem volt jelentős Magyarország lemaradása tavaly, az egyes részpiacokon azonban már komoly eltérések mutatkoznak - hívta fel a figyelmet Balicza Gábor, az IDC elemzője. A szakember lapunknak jelezte: miközben térségünkben jellemzően egyenletesen bővült az ágazat, addig Magyarországon tavaly hardverekre 11 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, a szoftverek értékesítése és a különböző IT-szolgáltatások forgalma azonban egyaránt csökkent, előbbi 4, utóbbi 3 százalékkal. A képet tovább árnyalja, hogy a hardverértékesítésen belül is kizárólag két jól elkülöníthető szegmensnek, az okostelefonokénak, illetve a táblagépekének volt köszönhető a két számjegyű növekedés. Előbbiekre például tavaly mintegy félmilliárd dollárt költöttek hazánkban, ami 50 százalékos ugrást jelent 2011-hez képest. Sokatmondó adat, hogy az okostelefon-értékesítést figyelmen kívül hagyva a teljes IT-költés már enyhe visszaesést mutatna. Az, hogy a szektort tulajdonképpen - egyébként az előző esztendőhöz hasonlóan - a mobileszköz-eladások megugrása rántotta pozitívba, illetve mentette meg a hanyatlástól, jól jelzi az egyes fogyasztói szegmensek költési hajlandóságának alakulását is. Az okostelefonokat és táblagépeket ugyanis még mindig elsősorban a lakossági felhasználók veszik, azaz miközben a háztartások költése tavaly már némileg nőtt, a vállalati szféra 2012-ben is kevesebbet fordított információtechnológiai termékek és szolgáltatások beszerzésére, mint egy évvel korábban. Balicza Gábor szerint ennek magyarázata, hogy a cégek még mindig rendkívül óvatosak, a szegmensben továbbra is nagy a költségkontroll. Sőt egyre jellemzőbb tendencia, hogy míg korábban elsősorban a beruházások elhalasztásával próbáltak spórolni a vállalatok, addig most már a működési költségeket is elérik a megtakarítási programok, amit jól jelez a szolgáltatások forgalmának folyamatos visszaesése. A beruházások esetében egyébként fontos trend, hogy egyre ritkábbak a nagy vállalati beszerzések, a cégek jellemzően fokozatosan, több lépésben cserélik le elavult készülékeiket. Az IDC elemzője hozzátette: a cégek folyamatos költségcsökkentése, és a kereslet megcsappanása természetszerűleg hozta magával az árak visszaesését is. A válság egyik legfontosabb következménye a vállalati szegmensben az lett, hogy a vevők alkupozíciója láthatóan javult, ez pedig a kínálati oldalon a verseny élesedéséhez vezetett. Az árerózió ugyanakkor nem csak a vállalati piacon jellemző, a lakosság is az olcsóbb termékeket keresi. Különösen szembeszökő ez például a táblagépek esetében, ahol a tavalyi utolsó negyedévben a kereslet egyértelműen a 7-8 colos, 20-30 ezer forint közötti készülékek irányába tolódott el, az átlagár pedig az egy évvel korábbi majd 400 dollárról (86 ezer forintról) 240 dollár alá (50 ezer forint környékére) süllyedt. Balicza Gábor hozzátette: mindez egyben azt is jelzi, hogy egyes szegmensekben csak értékben mutatnak visszaesést az adatok, volumenben nő az értékesítés. A szakértő szerint a hosszabb távú trendekben az idén sem várható törés. Az IDC előrejelzése alapján 2013-ban a tavalyinál kisebb mértékben, szűk 3 százalékkal nőhet a hazai IT-költés, amely így 3,22 milliárd dollár körül alakulhat. A lassulás hátterében az áll, hogy miközben az okostelefon-forgalom növekedése minden bizonynyal visszafogottabb lesz, mint az előző két évben, a vállalati beszerzések valószínűleg még 2013-ban sem pörögnek fel. Az egyes részpiacokat tekintve a legjobban az idén is a hardverek szegmense teljesíthet, itt 5 százalék körüli növekedési várható. Ebben az esztendőben azonban már a szolgáltatások értékesítése is bővülhet elsősorban az uniós, pályázati pénzekből finanszírozott, nagyobb kormányzati projekteknek köszönhetően, igaz ezen a területen így is csak 1-2 százalékos gyarapodás lehet. A szoftverpiacon pedig még várni kell a fordulatra, a prognózisban itt 2 százalékos visszaesés szerepel. Magyarországi IT-költés (milliárd dollár) * Előzetes adat. * * Előrejelzés: VG-GRAFIKA FORRÁS: IDC Tartós növekedést várnak MIKÖZBEN ITTHON lassulást vetítenek előre a főbb trendek, a globális IT-költés növekedési üteme várhatóan gyorsulni fog 2013-ban. A Gartner legfrissebb prognózisa szerint IT-szolgáltatásokra és eszközökre összesen 3737 milliárd dollárt költhetnek az idén világszerte, ez pedig 4,2 százalékos bővülést jelentene 2012- höz képest. Tavaly a piackutató adatai mindössze 1,2 százalékos gyarapodást mutattak, az ELŐREJELZÉS szerint az idén minden részpiac bővülhet, a legnagyobb mértékű - 6 százalékot is meghaladó - növekedés azonban a vállalati szoftverek, és a különböző eszközök esetében valószínűsíthető. A növekedés ráadásul tartós lehet: a Gartner 2014-re újabb 3,8 százalékos bővülést és 3900 milliárd dollárt közelítő globális forgalmat jósol, míg az IDC a 2012 és 2017 közötti időszakban átlagosan évi 4,9 százalékos növekedést vár. Újból birtokon belülre kerül az EMFESZ-nél a Mabofi átvilágítás A régi-új tulajdonos célja az eszközök visszaszerzése, és a felelősségrevonás A Fővárosi Törvényszék Cégbíróság döntése alapján - 2011. november 8-i hatállyal - újból a Dmitro Firtas ukrán milliárdos által ellenőrzött, ciprusi Mabofi Holdings az EMFESZ Kft. kizárólagos tulajdonosa. A gáz hazai versenypiacának 2008-ban még legnagyobb kereskedője négy éve került ki a Mabofi ellenőrzése alól, amikor akkori igazgatója, Góczi István egy utóbb jogszerűtlennek minősített ügylettel átruházta a cég tulajdonjogát a máig ismeretlen hátterű, svájci Rosgas AG-re. A Mabofi pereket indított az EMFESZ visszaszerzésére, illetve az ügyben érintettek büntetőjogi felelősségének kimondására, de az ügye lassan haladt, így többek között annak a döntésének sem tudtak érvényt szerezni, hogy a céget 1 dollárért eladó Góczi helyett Knopp András vezesse. Bő egy éve a Kúria és a moszkvai választott bíróság is jogszerűtlennek minősítette az EMFESZ eladását, de a felelősségre vonás elmaradt. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2011. június elsején szüntette meg a sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást Góczi István ellen, mondván igaz, hogy a céget eltulajdonították, de az elkövetés tárgyának - azaz az EMFESZ üzletrészének - „nem volt bizonyítható a valós értéke”, így sikkasztás sem volt. Még furcsább indokkal utasította el a Mabofi pótmagánvádas kezdeményezését Góczi István elmarasztalására a Fővárosi Törvényszék. A törvényszék szerint ugyanis eltulajdonítani csak valamely dolgot lehet, az üzletrész viszont nem „dolog”. Az EMFESZ problémái akkor kezdődtek, amikor 2009 elejétől (Julia Timosenko ukrán kormányfő hatalomra kerülése után) a cég nem kapott gázt a részben a Mabofi ellenőrzése alá tartozó RosUkrEnergótól, amelylyel elszámolási vitái is támadtak a néhány hónapig papírok nélkül érkező, átvett, de ki nem fizetett gáz miatt. Góczi István éppen azzal indokolta az EMFESZ eladását, hogy az új tulajdonos majd gázt is szerez. Ám nem szerzett, az EMFESZ-nek pedig (több okból) fizetési nehézségei keletkeztek, számos partnere pedig felszámolást kezdeményezett ellene. Az eljárás végül a Főgáz egy olyan panasza nyomán indult el 2012 márciusában, amelyet Góczi István eredetileg nem is ismert el jogos követelésként, később igen. A felszámolás annak ellenére indult el, hogy a Mabofi jelezte: már kimondták az EMFESZ eladásának jogszerűtlenségét, tehát Góczi István nem jogosult a követelés elismerésére. A Mabofi kérte a felszámolás leállítását, amit a Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptemberben megtett. A Mabofi tehát egy létező, de működési engedélyek nélküli, inaktív céget kap vissza. „A tulajdonos elsőként érvényt szerez Knopp András korábbi EMFESZ-igazgatói kinevezésének, majd átvilágítja a céget” - mondták lapunknak a Mabofinál. „A fő cél az, hogy tisztán lássuk a cég pénzügyeit, visszaszerezzük azt, ami elkerült, vagy eladtak, és kezdeményezzük azok felelősségre vonását, akik e szabálytalan ügyletek mögött állnak” - közölték. Ez újabb perekhez vezethet. A tavaly lassan kiürült EMFESZ-től május végén kilépett Góczi István is, de 5-6 dolgozó még 2012 végéig is bejárt a Bank Centerben lévő irodába. A múlt év végén mondtak fel, felmondásukat eljuttatták Knopp Andrásnak is. Az irodabérleti szerződést azonban sem a munkáról időközben leállított felszámolónak, sem a kilépett Góczi Istvánnak nem volt joga felmondani. ■ B. H. L. Az EMFESZ saját tőkéje (milliárd forint) 2005 0,5 2006 9,1 2007 11,3 2008 17,3 2009 -46,5 2010 -24,3 2011 248,2 FORRÁS: KIM, OPTEN