Világgazdaság, 2013. október (45. évfolyam, 189/11204-210/11225. szám)
2013-10-09 / 195. (11210.) szám
2 ADÓ- ÉS SZÁMVITELI TANÁCSADÓ 2013. OKTÓBER 9., SZERDA Adóamnesztia a Stabilitási Megtakarítási Számla? bár a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) végrehajtási rendelete még nem született meg, csak a számlát elvben lehetővé tevő jogszabály, azt mégis nagy figyelemmel kísérik az adószakértők - mondta el Lambert Zoltán, a WTS Klient Adótanácsadó Kft. partnere. A számlán jóváírt jövedelmet személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke megegyezik a kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére a SMSZ-ről a számlavezető bank kifizetést - ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is - teljesít. A kamatjövedelem öt év után adómentes, három év előtt viszont a hatályos szja-kulcs duplája terheli (az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka). A törvény szerint a számlán elhelyezett összeg automatikusan megszerzett jövedelemnek tekinthető, az adót pedig anonim módon, a magánszemélyhez nem köthetően vonja le a pénzintézet. A rendelkezés nem titkolt célja az eddig külföldön parkoltatott pénzek hazacsalogatása, melyek hazahozatalának a magyar deviza államadósság leépítésében is nagy szerepe lehet. Kérdés, hogy a gyakran változó hazai jogszabályi környezet mennyire támogatja egy ilyen pénzügyi döntés meghozatalát. XXII Januártól kikérhetőek a svájci számlaadatok szeptemberben Magyarország és Svájc aláírta az új adóegyezményt, amely a korábbi egyezménnyel ellentétben információcserére vonatkozó klauzulát is tartalmaz. Ez megteremti annak intézményes lehetőségét, hogy a továbbiakban Magyarország információkat kérjen az svájci hatóságoktól egy adóvizsgálat esetén. Szmicsek Sándor, a Mazars adó és jogi üzletágának partnere elmondta: egy ilyen magyar hatósági megkeresésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alá vont személy adatait, azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az információt kérik, a kért információk megnevezését, az adóügyi célt, amelyből az információt kérik, illetve azon személy nevét és címét Svájcban, akinek birtokában lehet az információ. Az információcsere intézménye adathalászási célra nem használható. Az információ cseréjére vonatkozó új szabályok nem jelentik azt sem, hogy Svájc köteles automatikus vagy spontán (azaz önkéntes és/vagy rendszeres) információcserére. Az egyezmény szerint a magyar hatóságok csak a 2014. január 1-jét követő időszakról kérhetnek információt, azaz visszamenőlegesen nem adhatók ki a jövedelemadatok. A módosítással Magyarország svájci egyezménye a többi 68 hasonló megállapodással azonos rangsorba emelkedett; az információcserével kapcsolatos szabályok is megegyeznek a többi egyezményünk hasonló szabályaival. Sporttámogatás: változások kedvezmények A későn ébredő cégek lemaradhatnak A látvány-csapatsportok támogatása 2011-es bevezetése óta mára vitathatatlanul az egyik legismertebb és legnépszerűbb társasági adókedvezményre jogosító eszközzé vált a nyereséges vállalkozások számára. Bevezetése óta azonban a szabályozás többször is jelentősen módosult, ráadásul idén májusban az eddigi kedvezményt is jelentősen csökkentették. Az év végi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség határidejének közeledtével ezért a vállalkozásoknak érdemes a hatályos szabályokat áttekinteniük. A legfontosabb idei változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a 2013/2014-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásakor a támogatási összegen kívül a vállalkozás köteles az országos sportági szakszövetség, sportköztestület támogatása esetén pedig a sportköztestület részére úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást befizetni. Ennek gyakorlati hatása, hogy a támogatás által elérhető adómegtakarítás 75 százalékát köteles a vállalkozás a szakszövetségnek vagy sportköztestületnek megfizetni, ezáltal a korábbi 10 vagy akár 19 százalékos megtakarítás 2,5 vagy 4,75 százalékra csökkent. Öröm az ürömben, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás ellenszolgáltatásra (például szponzori megjelenésekre) jogosít. Fontos tudni, hogy a korábbi időszakban benyújtott sportfejlesztési programmal rendelkező szervezetek támogatására még az előző, jóval kedvezőbb szabályozás vonatkozik. Más szóval jóval kisebb megtakarítást eredményezhet a nem megfelelő programmal rendelkező szervezet támogatása. A szabályváltozás miatt azt is figyelembe kell venni, hogy a korábbi sportfejlesztési programmal rendelkező szervezetek befogadási képessége véges, ezért aki későn ébred, lemaradhat a nagyobb kedvezményt biztosító szervezetek támogatásáról. Ilyen esetben alternatív lehetőségként jöhet szóba a filmalkotások vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatása. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás ugyanakkor csak mérsékelten befolyásolja a támogatás jótékony hatását a jövőbeni cash flow-ra. A december 20-i adófeltöltéskor ugyanis továbbra is a támogatás teljes összege csökkenti az adóévi társaságiadó-feltöltési kötelezettséget, feltéve hogy a támogatást korábban elutalta a vállalkozás, valamint a korábbiakkal megegyezően csökken a fizetendő adóelőlegek mértéke is. Rossz hír azonban, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is még az adóévben el kell utalnia a vállalkozásnak. Az adókedvezmény igénybevételének alapfeltételei többségében változatlanok maradtak, egy fontos kivétellel. Továbbra is feltétel, hogy kizárólag az adóévben átutalt összeg után érvényesíthető adókedvezmény. A támogatás összege az igazolás kézhezvételét követően kerülhet átutalásra, jogcímenként elkülönített pénzforgalmi számlákra. Ezen kívül feltétel még, hogy a vállalkozásnak a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtásakor ne legyen köztartozása. Komoly szigorítás ugyanakkor a korábbi évekhez képest, hogy elesik az adókedvezménytől az a vállalkozás, amelyik a támogatás kifizetésének tényét nem jelzi 8 napon belül az állami adóhatóság részére. Elesik az adókedvezménytől az a vállalkozás, amelyik a támogatás kifizetésének tényét nem jelzi 8 napon belül az adóhatóság részére FAJCSÁK GÁBOR, az RSM DTM adómenedzsere Példa: 500 millió forint adóalapú, társasági adó feltöltésére kötelezett társaság ma 2013/2014 előtti 2013/2014-es programok programok Maximálisan érvényesíthető támogatás* 32 710000 32 710000 Alapesetben fizetendő társasági adó 50000000 50000000 Alapesetben fizetendő havi társasági adóelőleg összege 4167000 4167 000 Kiegészítő sportfejlesztési támogatásként minimálisan átutalandó 2 453250 Új adóalap 467290000 467290000 Új adó 14019000 14019000 Fizetendő havi új társasági adóelőleg összege 1168000 1168000 Megtakarítás 3 271000 817 750 Megtakarítás mértéke (százalék) 10 2,5 * Amennyiben a társaság egyéb adókedvezményt nem vesz igénybe FORRÁS: RSM DTM Lavina egy NAV-állásfoglalás nyomán joggyakorlat Közel 1170 magyarországi fióktelep nem minősül belföldinek A magyarországi fióktelepek alapítását és működését külön jogszabály, az 1997. évi CXXXII. törvény szabályozza. A külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül: devizabelföldinek minősül, vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok az irányadóak. A külföldi vállalkozások által alapított kft-kel, leányvállalatoknak minősülő gazdasági társaságokkal ellentétben viszont a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásért, ami többletbiztosíték a szállítók számára. A vállalkozások a mindennapi működésük során rendszeresen igényelnek illetőségigazolást az adóhatóságtól. Erre elsősorban a fióktelepeknek más országokkal történő - jellemzően exportnövelő - gazdasági tranzakcióihoz, szerződéskötéseikhez van szükség. A külföldi partner a kettős adóztatás elkerülésének érdekében kér a magyarországi vállalkozástól egy magyar-angol nyelvű illetőségigazolást. Ezen magyarországi belföldi igazolás nélkül a külföldi partnercég az adott ország meghatározott adómértékét köteles levonni Magyarország felé teljesített kifizetéseiből. A levont összegeket csak hosszas, költséges és bonyolult procedúrát követően lehet visszaigényelni, ez pedig versenyhátrányt jelenthet az ezen igazolással nem rendelkezők számára. 2013 nyaráig az adóhatóság a magyarországi fióktelepek részére is gond nélkül kiadta az angol-magyar nyelvű illetőségigazolást. Akkor viszont egy, a bosznia-hercegovinai hatóság által rendszeresített nyomtatványon igényelt illetőségigazolás lavinát indított el. Hivatalos állásfoglalás született, amely szerint a fióktelep, mivel nem a külföldi jogszabályok alapján jött létre, nem minősül belföldi illetőségű adózónak, és a korábban kiadott igazolások helytelen joggyakorlat miatt kerültek kiadásra, így jelenleg közel 1170 magyarországi fióktelep nem minősül belföldinek, azaz magyar vállalkozásnak. Nem kaphat illetőségigazolást, negatív megkülönböztetés éri pusztán a vállalkozási formája miatt - ami ugyanakkor a beszállító partnerek számára előnyt jelent. URBÁN JÁNOS, az Aurum Accounting Kft. ügyvezető igazgatója Transzferárkockázatok: kiszolgáltatottá válhatnak a cégek Minden korábbinál több a transzferárazással kapcsolatos ellenőrzés és bírságolás napjainkban, iparági tapasztalataink és az EU legfrissebb tanulmánya pedig egyértelműen azt mutatja, hogy kiszolgáltatottakká válhatnak a cégek, ha nem a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák ezen a területen. Az EY nemzetközi felmérése szerint a vállalatok több mint fele még mindig táblázatkezelő szoftverrel képzi az elszámolóárakat, és csak elenyésző hányaduk rendelkezik ezen a téren naprakész szintű pénzügyi elszámolással. A bírságok megelőzése érdekében a cégeknek alapvető érdeke, hogy az adóhatóságéval legalább azonos szintű módszereket építsenek ki tapasztalt szakértők bevonásával. A vállalatok számára egyre fontosabb az elszámolóárakkal kapcsolatos kockázatmenedzsment A hazai példa azt hrattatja, hogy az elmúlt hárhez évben a NAV két erre a területre szakosodott osztályt is felállított. A revizorok pedig ma már célzott, nemzetközi szintű továbbképzést is kapnak a témában. Az egyre határozottabb hatósági fellépés eredménye, hogy évről-évre nő a célzott transzferár-vizsgálatok száma és ezzel párhuzamosan a megállapított adóhiány és a kiszabott bírság összege. A terület így egyértelműen továbbra is magas kockázatot jelenthet a cégek számára. A EU legutóbbi nemzetközi felmérésében részt vevő cégek 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszereik nem megfelelőek az adó és transzferár kérdések kezelésére. 58 százalékuk mondta azt, hogy még mindig táblázatkezelő szoftvert használ a transzferár-elemzésekhez, és mindössze 7 százalék rendelkezik „nagyfokúan automatizált” rendszerekkel. A legtöbb cég, a válaszadók 38 százaléka, negyedévente készít pénzügyi elszámolást a transzferárakkal kapcsolatban, 36 százalékuk éves beszámolókra hagyatkozik, és csak elenyésző arányban vannak azok, amelyek napi szinten kontrollálják ezeket a pénzügyi folyamatokat. Az EY felméréséből az is kiderül, hogy a vállalatok számára egyre fontosabb az elszámolóárakkal kapcsolatos kockázatmenedzsment. Mára a cégek kétharmada számára ez az elsődleges prioritás. A lista második helyén az effektív adókulcs-optimalizáció, a harmadikon a pénzforgalmi szemléletű adóoptimalizáció szerepel. LIPTÁK ZOLTÁN, az EY adópartnere