Világgazdaság, 2013. november (45. évfolyam, 211/11226-230/11245. szám)

2013-11-21 / 224. (11239.) szám

2 SPORTBIZNISZ 2013. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Felmérik a fővárosi klubok adósságát az átvállalás előtt Az úszás a legkiemeltebb fejlesztés Idén 639 milliót, 2020-ig 14,1 milliárdot kap a sportág konszolidáció „Folyamatban van azoknak a fővárosi klubok­nak az adósságának felmérése, amelyeknek tartozásait átvállalja az állam” - nyilatkozta tegnap lapunknak Simicskó István sportért felelős államtikár. A kor­mányzat nemrég kötött stratégiai megállapodást az MTK-val, a klub 2013 és 2020 között évi 300 millió forintos támogatást kap. Ezenkívül 5 milliárdot kap fej­lesztésre, például a Brüll Alfréd Akadémia létrehozására, vala­mint a Hungária körúti labdarú­gó-stadion felújítására. Az MTK elnöke azt is bejelentette: hat fő­városi klub, az MTK, a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencváros, a Vasas és az Újpest adósságát konszolidálja az állam. Simicskó lapunknak elmondta: eddig a korábban a BSE-vel egye­sült MTK adósságát mérték fel, ennek mértéke 788 millió forint. A mintegy 6000 utánpótláskorút foglalkoztató hat klub azt kérte, hogy kapják meg vagyonkezelés­be ingatlanjaikat, s ehhez öt klub évi mintegy 300 millió forintos állami működési támogatást kap, míg a BVSC 72 millió forintot. Az államtitkár közölte: egyeztetnek a szakszövetségekkel a támoga­tásokról, hogy elkerüljék a eset­leges duplikálást. Simicskó arra emlékeztetett, hogy a magyar sport fundamentumát jelentő hat fővárosi klubnak köszönhető az olimpiai aranyérmek mintegy 90 százaléka. Vidéken az ön­­kormányzatok jobban az egyesü­letek mögé tudtak állni, mint a fővárosban, ahol a rendszerváltás után megszűntek a támogató ál­lami vállalatok. Szatmáry Kristóf, a BVSC elnöke tegnap jelezte: a klubot érintő adósságrendezés mintegy 300-340 milliót jelent majd. Ezt követően évi 50-100 milliós álla­mi segítséggel meg tudják oldani a zuglói klub működtetését. A BVSC 300-340 milliós adósságá­ból 200 millió forint közüzemi számla, ami azért gyűlt össze, mert sokba kerül az uszoda fenn­tartása. Szatmáry kiemelte: az egyszeri adósságrendezés után sokkal több pénzre nem lesz szükségük, az MTK támogatásá­nak töredékéből megoldanák a működést. A BVSC sporttelepén jelenleg egy 800 milliós beruhá­zás (ebből 600 millió a taós pénz) zajlik, felújítják az uszodát és a kültéri medencéket is. ■ É. S. A kiemelt sportágak közül az úszás fogja a legnagyobb támogatást kapni az állam­tól, 2020-ig összesen 14,1 milliárd forintot. Éber Sándor „A 16 kiemelt sportág közül ered­ményessége miatt úszás kapja a legmagasabb támogatást 2020-ig, a 135 milliárd forintból 14,157 milliárdot” - közölte a sportért és ifjúságért felelős államtitkár. Simicskó István az úszás sport­ágfejlesztési koncepciójának be­mutatásán elmondta: a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) az idén már 639 millió forinthoz juthat, míg jövő júniusig a 16 sportágnak járó 12,5 milliárdból 1,7 milliárd forint jut az úszásnak. „Eddig mintegy 300 millió fo­rintból gazdálkodhattunk évente, most ennek majd a 4-5-szörösét kapjuk, ami óriási lehetőség” - nyilatkozta lapunknak a MÚSZ főtitkára. Szabó Tünde elmondta, hogy a már megkapott támoga­tás kétharmadát a műhelyeknek jutatták el, s jelentős összeget for­dítanak versenyeztetésre és edző­táborokra fordítják. A mintegy 130 tagegyesület közül idén 69-et tudtak támogatni az eredményes­ségi mutatóik alapján. A „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” ne­vet viselő akadémiai programra idén több mint 100 millió forint jut, a legjobb fiatal (Aranyjelvé­nyes) úszók tehetséggondozására 113 millió, a regionális utánpót­lás-nevelésre, edzőtáborokra 185 milliót fordíthatnak. Szabó elmondta, hogy 5 éves kortól minél több gyereket taní­tanának meg úszni, egy kivá­lasztási rendszerrel más sport­ágaknak is átadhatják őket. A legtehetségesebbekkel akadémiai rendszerben foglalkoznának. A képzési programban hét régió­­központ alakult, ahol a klubokból begyűjtik a tehetségeket. Az éven­te többmilliós támogatást kapó központok Győrben (az új uszo­da felépüléséig Szombathelyen), Székesfehérvárott, Kaposváron, Hódmezővásárhelyen, Debrecen­ben, Egerben, illetve Budapesten (a nagylétszám miatt itt Százha­lombatta is besegít) lesznek. Az állami támogatásból több uszodát is felújítanának, például Budapesten az egyik legfontosabb szakmai bázist, a Kőér utcait. Idén 230 millió forintot, jövőre ennek a dupláját fordíthatják rekonst­rukciókra. Jövőre és 2015-ben tanuszoda fejlesztésre a központi költségvetés 3-3 milliárd forintot tervez még. Az eddig a feltételeihez képest felülteljesítő úszás a kormány tá­mogatásának köszönhetően óriá­si lehetőséget kapott, tehát most "bajban vagyunk", mert a felté­telek hirtelenjében csodálatosak lettek - nyiatkozta lapunknak a MÚSZ elnöke. Gyárfás Tamás szerint az uszodákra nem pazar­lás költeni a pénzeket, mert, ha nem is lesz mindenkiből bajnok, itt egészséges fiatalokat nevelnek. Elmondta: korábban extra progra­mokat kellett kitalálni az ideláto­gató küldöttségeknek, hogy ne le­gyen idejük az uszodába látogatni azok állapota miatt. „A 2021-es vizes vb egyik helyszínének, a Dagály területén megépülő uszodakomplexumnak a tervezett költsége 60 millió dol­lár, amire a magyar kormány, mint minden egyéb más rende­zéssel kapcsolatos költségre, ga­ranciát vállalt” - közölte Gyárfás, a nemzetköz szövetség, a FINA alelnöke. A Dagály jelenlegi lé­tesítményeit felújítják, csakúgy, mint a két kilométeres körzetben lévő Császár-Komjádi, valamint a Margitszigeten lévő Hajós-Szé­­chy uszodákat is már a jövő évi vízlabda Eb-re. A leendő edzés­helyszínek közé bekerülhet a Tüskecsarnokhoz kapcsolódó új uszoda és az Istvánmezei úti új létesítmény. Gyárfás elmondta, hogy vb-re elsősorban azért pályáztak, hogy felépülhessen az új uszodakomp­lexum, mely a vb alatt 18 ezer fé­rőhelyes lesz. Már a 2017-es junior vb-re elkészülne 6000-es kapaci­tással, mindkét verseny vállalása jelentős előny volt a 2021-es vb-re pályázó többi országgal szemben. A 2021-es vb után közvetlenül egy szenior világbajnokságot, Masters vb-t rendeznek Budapesten. Ta­valy az olaszországi Riccionéban 14,6 ezer versenyző állt rajthoz, velük együtt közel 40 ezren voltak a versenyen, a többség a család­tagjaival érkezett. Gyárfás szerint a két rendezvény tömegeket vonz majd, igen jelentős jegybevétel várható, meg fog ugrani a vendég­­éjszakák száma, és a fogyasztás is. A 2021-es vb rendezése így összes­ségében rentábilis lehet. Birkózás :rrUP’SÍ Egyes kiemelt sportágak támogatása (2020-ig, milliárd forint) Korcsolya 3,0 Összesen a 16 sportág: 135 Hazacsábítanák a külhoni edzőket A kiemelt sportágakban 154 edző került be a kiemelt edzői programba, a legtöbben az úszásból, összesen 17-en. A szakembereket az elmúlt olimpiai ciklus eredményei közül választották ki. Az első kategóriában nettó 650 ezer és egymillió forint közötti, míg a negyedik kategóriában 200-400 ezer forint közötti havi jövedelmet kaphatnak Jelenleg több nemzetközileg is elismert szakember dolgozik külföldön világklasszisokkal. Az úszó szövetség főtitkára, Szabó Tünde lapunknak el­mondta: többeket haza szeret­nének csábítani, s ezzel kap­csolatban tárgyalások is van­nak. Tőrös Károly például 48 év után tért haza Dél- Afrikából és lett az utánpót­lás szövetségi kapitánya. Megkezdték a félkész Tüskecsarnok befejezését kivitelezés Már zajlanak Buda­pesten a Tüskecsarnok kivitele­zési munkálatai, miután lezárult a létesítménnyel kapcsolatos közbeszerzési eljárás - jelentette be Vígh László kormánybiztos. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) lapunkkal közölte, hogy az első ütemben maga a sportcsarnok készülhet el 2014 első félévében. Második ütemben, a jövő év második felében befejezik a­z edzőcsarnokot. Az új úszókomp­lexumot várhatóan 2015 első fél­évében lehet átadni. A 4000 fős nagyterem mellett 6 föld alá süllyesztett kisebb munkacsarnok lesz majd a léte­sítményben. Lesz fitness terem, fallabdapálya, mászófal, inter­netkávézó, valamint edzésterve­zési, iletve élettani tanácsokat is kaphatnak a létesítmény haszná­lói. A központi aréna cserélhető burkolatot kap, ezzel gyakorla­tilag az összes teremben űzhető sportág versenyeinek megren­dezésére alkalmas lesz. Beépítik ■ A beruházás teljes költsége 5,9 milliárd forint a jégkészítéshez szükséges gépeket, így a Tüskecsarnok a jeges sportágak eseményeinek is otthont adhat. A létesítmény alatt kétszintes mélygarázs épül. A csarnok tüs­kéi speciális éjszakai világítást kapnak. A multifunkcionális Tüskecsarnok 18-20 sportág ese­ményeinek, edzéseinek biztosít­hat majd helyszínt 35 öltözővel, de koncerteket is rendezhetnek majd benne. Az uszodakomp­lexumba a nemzetközi előírá­soknak megfelelő 50 méteres versenymedence kerül, 1000 fős lelátóval. Emellett épül egy 25x10 méteres bemelegítő me­dence is az új létesítményben. A Tüskecsarnokot eredeti­leg 1993-ban kezdték építeni, a beruházást azonban 1996-ban leállították. A kormány tavaly döntött arról, hogy folytatják a beruházást. A kivitelezést a SWP konzorcium végzi, a projekt tel­jes költsége 5,9 milliárd forint. Korábban egy kormányrendelet 9,3241 milliárd forint maximali­zálta a lágymányosi Tüskecsar­nok befejezésére és a mellette építendő új uszodakomplexum beruházására szánt összeget. ■ É. S. Hárommilliárd forintot kap 2020-ig a korcsolyázó szövetség támogatás Budapest mellett négy-öt vidéki bázist építenének ki­­ Korcsolyaoktatás egyes iskolákban felmenő rendszerben ..A korábbi évi mintegy 60-70 milliós támogatás után jelenleg már évi 420 millió forintot kap a magyar korcsolyasport, ami igen jelentős előrelépés” - nyilatkozta lapunknak tegnap Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyá­zó Szövetség (MOKSZ) elnöke. A sportág fejlesztési koncepció­jának bemutatásakor közölték, hogy a korcsolyának 2020-ig hárommilliárd forintnyi állami támogatás jut. Az idén pedig 200 millió forintot kap a szövetség. A versenyzők közül négyen kaptak Magyar Sportcsillagok-ösztön­­díjat, akik magyarországi felső­­oktatási tanulmányaik során havi 100-204 ezer forint közötti ösztöndíj jár. Kósa Lajos elmondta, hogy jelenleg Debrecenben (egy má­sodik, rövid pályás gyorskorcso­lyára is alkalmas nagyobb pálya épül meg), Székesfehérváron és Jászberényben (itt a korábbi léte­sítményt fedik be) is épül új jég­pálya. Győrrel, Kecskeméttel és Péccsel is tárgyalások folynak, mivel 4-5 vidéki bázist szeret­nének kialakítani Budapest mel­lett. Főként az utánpótlásneve­lést szeretnék fejleszteni. A Kle­­belsberg Kunó Intézményfenn­tartó Központtal megegyezett a szövetség abban, hogy egyes is­kolákban olyan osztályokat hoz­zanak létre, ahol a tanítási rend illeszkedni tud a sportág sajátos feltételeihez. Egyes városokban már felmenő rendszerben be­építették a korcsolyaoktatást az iskolai programba. Bálint Csaba, a pontozásos (műkorcsolya, jégtánc, szinkron­korcsolya) szakágak vezetője el­mondta, hogy a „Gyere korizni!” elnevezésű utánpótlás-program már elindult a 4­ 7 éves korosz­tálynak Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Minél több helyszí­nen minél több gyerekkel akar­ják megismertetni a korcsolya­sportot, hogy hosszú távon meg­felelő, stabil utánpótlásbázist tudjanak kialakítani. Kósa szerint nem is a létesít­mények fejlesztésével, hanem inkább a személyi feltételekkel van gond, főként a pontozásos szakágban. Vidéken egyes helye­ken „lasszóval sem tudnak edzőt fogni” a műkorcsolya számára, a szakemberek zöme Budapesten van, pedig edzők tucatjaira len­ne szükség. A Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzői program­jába hárman kerültek be, mind a gyorsasági szakágból, míg a pon­tozásosból egy sem. A MOKSZ elnöke szerint a műkorcsolyázók sikertelen téli olimpiai kvalifi­kációjának infrastrukturális és személyi okai vannak. Remé­nyeik szerint a 2018-as játéko­kon már ott lesznek majd a mű­­korcsolyázók és jégtáncosok is. A magyar rövidpályás gyors­­korcsolyázók a megszerezhető tíz kvótából nyolcat begyűjtöttek. A MOKSZ a kvalifikációs ver­seny során a férfi váltót érintő méltánytalan bírói ítéletek miatt szabadkártyát igényelnek a nemzetközi szövetségtől a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság bevo­násával, mivel jogtalanul büntet­ték őket a torinói versenyen. Kósa kiemelte, hog­y a MOKSZ elnökségét megújították, a szö­vetség a korábbiaktal ellentétben olimpiai ciklusokban tervez. Je­lezte: a februári szocsi téli olim­­pia után lemond a teljes elnök­ség, és tisztújításra kerül sor. A Fidesz alelnöke azt is hang­súlyozta, hogy az egész magyar sportnak szüksége lenne egy megfelelőbb sportorvosi háttér­re. ■ É. S. Növelik az utánpótlásbázist

Next