Világgazdaság, 2014. március (46. évfolyam, 43/11303-63/11323. szám)

2014-03-26 / 60. (11320.) szám

2 Kongresszusi központ segítheti a turizmus felfutását konferencia Sokéves álma valósulhat meg a turisztikai szakmának, ugyanis a kor­mány eldöntötte, hogy a Millen­niumi Városrészben, a MÜPA mellett épül fel a 4000-5000 fős kongresszusi központ. A közbeszerzés nyertesét jövő­re választják ki, az építkezés 2017-ben fejeződhet be. Fürjes Balázs kormánybiztos szerint az új helyszín népszerűsítését minél hamarabb el kell kezde­ni, mert a megrendelők évekre előre kötik le a helyszíneket. A cél, hogy a kongresszusi köz­pont révén Budapest rövidtá­von Európa 3-5. legkedveltebb kongresszusi helyszíne legyen. Ebben jelenleg Barcelona, Bécs és Prága a sorrend. Mivel tavaly megváltoztak a Magyar Kongresszusi Igazga­tóság statisztikai adatgyűjtési módszerei, ezért nem lehet megmondani, hogy pontosan miként alakult a konferencia­­turizmus, de az biztos, hogy az ágazat változatlanul bajban van. Magyarországon tavaly összesen 2362 konferenciát rendeztek (1017 nemzetközit és 1345 magyart), amelyeken kö­zel 451 ezer fő vett részt. „2013- ban 16 alkalommal rendeztek hazánkban 1000 fő feletti konferenciát, 5 esetben pedig a 2500-at is meghaladta a részt­vevők száma. Az 1000 fő feletti rendezvények száma utoljára 2008-ban hozott hasonlóan ki­magasló eredményeket. 2013- ban a magas résztvevőszámú nemzetközi konferenciák elsősorban az orvostudomány témáira fókuszáltak” - közölte a Magyar Kongresszusi Igazga­tóság. A nemzetközi konferen­ciák átlagos időtartama 3,4 nap volt. Területi megoszlásukat te­kintve, közel 70 százalékuknak Budapest, 30 százalékuknak pedig vidéki helyszínek adtak otthont. Tovább nőtt a szállo­dák szerepe: a rendezvények 66,9 százalékát szállodában tartották. A nemzetközi konfe­renciák megrendelőinek nem­zetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők állnak az élen. A brit megrendelők a második helyet foglalják el, őket követik a németek. Nemzetközileg is érvényes trend, hogy a kon­ferenciák átlagos időtartama egyre csökken. ■ VG UTAZÁS Sűrűbb nyári menetrend reptér Éjszakázó járatok indulnak Párizsba és Brüsszelbe A vasárnaptól hatályos nyá­ri menetrendben telepíti nyolcadik repülőgépét Buda­pestre a Wizz Air, aminek köszönhetően sűríteni tudja a járatait például Londonba, Isztambulba és Madridba is. Vég Márton A nyári menetrend vasárnapi életbe lépésével több új járattal, illetve új légitársasággal gaz­dagodik a budapesti repülőtér kínálata. Az európai nagyváro­sokba indulók például London esetében már választhatják a Norwegian járatait is, mivel a norvég diszkont légitársaság heti 3 járattal repül Gatwickre Budapestről. Hasonlóképp heti három járattal bővül a párizsi kínálat, itt a Transavia Fran­ce indul majd április 15-től az Orlyra. Ugyancsak a városláto­gatások egyik slágere Barcelo­na, ide pedig a Vueling katalán diszkont légitársaság közleked­tet júniustól szeptemberig heti három járatot. Ismét lesz közvetlen légijárat Belgrádba a szerb Air Serbia színeiben. A megújult szerb légitársaság ezentúl napon­ta közlekedik a magyar és a szerb főváros között ATR-72-es típusú gépekkel és kiváló át­szállási lehetőségeket kínál nemcsak a Balkánra, hanem Abu Dhabiba is. „Ugyancsak a Közel-Kelet kínálatát erősíti, hogy immár heti 11 járatra bő­víti a tel avivi gépek számát az izraeli El Al diszkont légitársa­sága. Az AP amúgy Budapest mellett egyébként Kijevbe, Berlinbe, Prágába és a ciprusi Larnacába is indít járatokat” - közölte a Budapest Airport. Hozzátették: a nyári mente­rendi időszakban telepíti sor­rendben nyolcadik repülőgépét Budapestre a Wizz Air, aminek köszönhetően egyebek mellett sűríteni tudja a járatai számát Londonba, Eindhovenbe, Bar­celonába, Isztambulba, Mad­ridba, Máltára és Bariba is. A Wizz nyári kínálatában megje­lenik a spanyolországi Alican­te is, egyelőre heti egy járattal. Ugyancsak növeli a járatai sű­rűségét Budapestre a lengyel LOT, az ír Aerlingus, a bela­­rusz Belavia és elindítja napi harmadik járatát Isztambulba a Turkish Airlines. A repülőtér újdonságai közé tartozik az is, hogy mind az Air France, mind Brussels Airlines éjszakázó já­ratot is indít, magyarán a kora reggeli órákban is talál pári­zsi és brüsszeli gépet az utazó, ami különösen az átszálló uta­soknak kedvez. Újabb németországi repülőjá­ratok elindításáról is tárgyaltak Berlinben a Budapest Airport járatfejlesztési szakemberei, hiszen Németország változatla­nul a legnagyobb turista­küldő állam Magyarország partnerei közül. A magyar légiforgalmi szakemberek elsősorban olyan német nagyvárosokból szeret­nének új járatokat hozni Buda­pestre, mint Hannover, Drezda, Lipcse és Nürnberg, valamint a bajorországi Memmingen. A reptéri cég felmérései szerint ezekben a városokban és a hoz­zájuk kapcsolódó régiókban jelentős, eddig kihasználatlan turisztikai és utazási lehető­ségek rejlenek. „A legfrissebb idegforgalmi statisztikák na­gyon biztatóak: a Magyaror­szágra irányuló beutazó turiz­mus gyorsabban bővül, mint a szomszédos Ausztriáé vagy régiós versenytársunké, Cseh­országé. Ezt hullámot szeret­nénk meglovagolni és új légi­­társaságok Budapestre hozá­sával, az utazók számára még kedvezőbb menetrenddel sze­retnénk kijönni a téli menet­rendi időszakban, amelynek már zajlanak az előkészítési és tervezési munkái” - fogalma­zott Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. A cég­nél amúgy májustól 4 száza­lékkal emelkedik valamennyi munkavállaló alapbére, a leg­alacsonyabb jövedelmi kategó­riákban pedig további fél szá­zalékot költenek bérfelzárkóz­tatásra, ez számos dolgozónál akár 10 százalékot meghaladó emelést is jelent. Európában nem tűnhetne csak úgy el egy utasszállító tüntetők százai vonultak Malajzia pekingi nagykövet­ségéhez, követelve a Malaysia Airlines március 8-án eltűnt gépével kapcsolatos pontos tájékoztatást - jelentette a kínai média kedden. A hozzá­tartozók a maláj légitársaság, a kormány és a hadsereg felelőseinek megbüntetését követelik. A demonstrálók azt kifogásolják, hogy a malajziai hatóságok nem megfelelően kezelték az eltűnt gép ügyét: „két hét hazugságai és félreve­zető információi” dühítették fel őket. Szervezetük, a Kínai Csa­ládok Bizottsága közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy az elmúlt 18 napban a malajziai kormány és a had­sereg késleltetve szivárogtatott ki információkat, „megtéveszt­ve a családokat, becsapva az egész világot”, amivel a kuta­tók és a mentők értékes időt veszítettek. Kína úgy döntött, hogy eddigi hat hajója mellé továbbiakat küld a repülőgép roncsainak felkutatására az Indiai-óceán azon déli térségé­be, ahol gyanús úszó tárgyakat láttak kínai repülőgépekről is. A londoni székhelyű Inmar­sat műholdas távközlési szol­gáltató cég szakemberei fejtet­ték meg adatok tömkelegének elemzésével és modellezésével, hogy merre vezethetett a Ma­laysia Airlines több mint két hete eltűnt Boeing 777-esének utolsó útja. A műholdas adatok elemzése szerint az utasszál­lító repülőgép az Indiai-óceán déli részébe zuhant. A szak­értőknek sikerült azt is nagy biztonsággal megállapítaniuk, hogy a gép normál, 30 ezer láb - 9300 méter - feletti utazóma­gasságon repült. Bakos József, a Hungaro- Control légiforgalmi főosztály­­vezetője szerint Európában a hasonló esetek előfordulása szinte elképzelhetetlen, hiszen a polgári gépek mozgását min­denhol radarok segítségével követik a légiforgalmi irányí­tók. Ha a személyzet esetleg mégis megpróbálna láthatat­lanná válni, a nemzeti, illetve a NATO légvédelmi rendszerei biztosan észlelnék az elsőd­leges radarjeleket, ezért egy nagy utasszállító gép nagyon nehezen tűnhetne csak úgy el. ■ MTI Idén is nagy forgalomra számítanak Budapesten a Liszt Ferenc repülőtéren. A Wizz Air újabb gépet telepít a magyar fővárosba Svájcból is jönnek Sármellékre a következő hetekben bő­vül az eddigi nyugat-euró­pai járatok száma, a hagyo­mányos németországi cél­pontok mellett áprilistól már Friedrichshafenből és a svájci Bázelből is érkeznek gépek Sármellékre. Még 2012-ben csak 18 ezren, ta­valy pedig már közel 29 ez­ren vették igénybe a sármel­léki repülőteret, idén pedig minimálisan 35 ezer utassal számolnak. Tavaly 30 szá­zalékkal több orosz turista érkezett a térségbe, s ők át­lagosan 8 éjszakát töltöttek itt. A közel 40 ezer orosz csaknem 300 ezer vendég­­éjszakát jelentett a szállás­helyeken, ez utóbbi szám már meghaladja az osztrák turisták tartózkodási idejét. A várakozások szerint akár hetente többször is érkezhet charter Moszkvából. *■: Drágább jegyeket vettek a fürdőzők EREDMÉNY Közel 40 milliárd forint maradt a pénztáraknál Biztató számokat produkált ta­valy a hazai fürdőpiac. „A fürdő­üzemeltető társaságok 5,6 szá­zalékkal növelték árbevételük, míg a fürdőszolgáltatásokból származó árbevétel 6,5 száza­lékkal emelkedett. A felmérés­ben részt vevő fürdők 38,5 mil­liárd forint nettó árbevételt értek el, melyből 22,3 milliárd forintot tett ki a fürdőszolgáltatások ér­téke. Átlagosan a fürdők árbevé­telének 58 százaléka származik közvetlenül fürdőszolgáltatás­­ból” - derül ki a Magyar Fürdő­­szövetség 2013-as értékeléséből. A felmérésben 51 fürdő üzemel­tetési adatait dolgozták fel. Az árbevétel növekedése el­lenére a látogatóforgalom stag­nált, a vizsgált fürdőkben meg­haladta a 15 millió regisztrált látogatót. Általános üzemeltetői tapasztalat, hogy a vendégek a hosszabb igénybevételre lehető­séget biztosító drágább és komp­lexebb jegytípusok felé tolódtak el, ezzel növelve az átlagárat. „Összességében a szektor egy­re hatékonyabb. Budapest élet­re kelt, Hajdúszoboszló, Sárvár, Zalakaros és Hévíz jól teljesít, Makó és Hódmezővásárhely vi­szont még gyengébb eredményt ért el” - mondat lapunknak Vancsura Miklós. A Fürdőszö­vetség elnöke szerint a jövőben már nem új fürdők építésére kell koncentrálni, hanem a meg­lévők fejlesztésére. ■ VG Egyre többen a drágább jeggyel több szolgáltatásért fizetnek 2014. MÁRCIUS 26., SZERDA ­ A csehek törődnek, a szlovákok vásárolnak forgalom A KSH januári ada­tai szerint januárban az orosz után a cseh és szlovák vendég­­éjszakák száma növekedett leg­inkább a kereskedelmi szállás­helyeken. A csehek esetében a 19 ezer vendégéjszaka 31 szá­zalékos, míg a szlovákok ese­tében a 14 ezer vendégéjszaka 26 százalékos bővülést jelent. „Csehország hazánk egyik leg­fontosabb, legdinamikusabban bővülő küldőpiaca, az elmúlt 10 évben a magyar kereskedel­mi szálláshelyeken regisztrált cseh vendégéjszakák száma megnégyszereződött, ezzel az ötödik-hatodik legfontosabb küldőpiacunk” - olvasható a Magyar Turizmus Zrt. taktikai tervében. Megítélésük szerint Magyarország igen népszerű desztináció a csehek körében, és ezt elsősorban a fürdőknek köszönhetjük. Évente mintegy 600 ezer szlovákiai turista nyaral kül­földön az utazási irodákon ke­resztül, és nagyjából ugyaneny­­nyien egyénileg utaznak ki. „A szlovákok számára kedvező eu­­ró-forint árfolyam a bevásárló­turizmus fellendülésén kívül a vendégéjszakákat generáló be­utazásnak is kedvez. A szlová­kiai magyar potenciális utazó­­közönség kitűnő ismeretekkel rendelkezik Magyarországról” - fogalmaz a turisztikai marke­ting cég. ■ V. M.

Next