Világgazdaság, 2014. április (46. évfolyam, 64/11324-84/11344. szám)

2014-04-08 / 69. (11329.) szám

2 HALÁSZ BÁLINT, a Bird & Bird ügyvédi irodával együttműködő ügyvéd A követeléskezelés az adatvédelmi ellenőrzések célkeresztjében A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2014-ben a kintlévőség-kezeléssel, követelés-kezeléssel, adósság-behajtással foglalkozó cégek adatkezelése mellett a termékbemutatók adatkezelésének vizsgálatára fogja koncentrálni vizsgálatait a nemrég közzétett ellenőrzési terve szerint. A hatóság szintén közzétette a 2013. évre vonatkozó beszámolóját, amelyben az előbbi területeken felmerülő problémák mellett számos további, személyes adatok kezelésével kapcsolatos hasznos információ olvasható. A követeléskezelő cégek adatkezelése már a tavalyi ellenőrzéseknek is egyik kiemelt területe volt. A válság miatt jelentősen megnőtt a tartozást felhalmozó ügyfelek száma, akiket a hitelezők és a követeléskezelő cégek egyre kreatívabb módszerekkel próbálnak megtalálni, ezért nem meglepő, hogy a hatóság továbbra is kiemelten figyel erre a területre. A NAIH nemrég nyilvánosságra hozott határozatában 2 millió forintre bírságot szabott ki egy követeléskezelő vállalkozásra a jogellenes adatkezelés miatt. A ■ A válság miatt jelentősen megnőtt a tartozást felhalmozó ügyfelek száma határozat szerint azzal, hogy a követeléskezelő az adósok szomszédjait, hozzátartozóit hívta fel telefonon és hagyott üzeneteket, jogellenesen járt el, még akkor is, ha ezek a telefonszámok a nyilvános telefonkönyvben hozzáférhetőek voltak. A hatóság szerint a követelés behajtása önmagában nem indokolja a hitelezővel jogviszonyban nem álló személyek adatainak kezelését. Emellett az adatkezelésnek tisztességesnek is kell lennie, amely a NAIH szerint a törvényességnél, a formális jogalap megléténél tágabb követelmény, ezért nem lehet például az adós egészségi állapotával, kórházi kezelésének okával kapcsolatos kérdéseket sem feltenni a hozzátartozóknak. A NAIH ugyanakkor megerősíti, hogy faktoring esetén az adós adatainak a követeléskezelő cég által történő megszerzése és további kezelése nem kifogásolható, hiszen a tartozással együtt az adatok is jogszerűen kerülnek átadásra. A továbbiakban azonban figyelemmel kell lenni az adatvédelmi előírásokra, így például biztosítani kell a célhoz kötöttség és az adatminimalizálás elveinek való megfelelést, azaz hogy adatot ne tároljanak csak azért, mert majd jó lesz valamire, valamint, hogy csak olyan adatot gyűjtsenek és kezeljenek, amely feltétlenül szükséges a követelés behajtása érdekében. JOGI TANÁCSADÓ 2014. ÁPRILIS 8., KEDD Módosult engedélyek foglalkoztatás Megvalósult az egyablakos ügyintézés Az EU-n kívüli munkavállalók idén már az úgynevezett, összevont eljárásban kérelmezhetik a foglalkoztatásukat és a tartózkodásukat jóváhagyó összevont engedélyt. Az egyszerűsített eljárás könnyebbséget jelent a számukra, azonban nem megfelelő körültekintés esetén akár hónapokig tartó kényszerpihenővel is szembenézhetnek. 2014. január 1-jétől már nem kell két különböző eljárásban kérelmezni a munkavállalási és a tartózkodási engedélyt azon Európai Unión kívüli állampolgárok számára, akik kilencven napnál tovább kívánnak tartózkodni Magyarországon munkavállalás céljából. Az új szabályozás értelme, hogy a munkavállalási és tartózkodási engedély megszerzésére irányuló külön eljárások egyetlen eljárásban elintézhetőek legyenek. Az idén bevezetett egyablakos ügyintézés első lépésként összevont engedély iránti kérelmet kell benyújtani a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, amely megkeresi a munkaügyi központot. Amenynyiben a munkaügyi központ támogatja a külföldi személy magyarországi foglalkoztatását, a Hivatal megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a tartózkodás követelményei és dönt az összevont engedély iránti kérelemről. Abban az esetben, ha a szabályok szerint a külföldi munkavállaló foglalkoztatásához szükség van előzetes munkaerőigény bejelentésére a munkaügyi központ felé, akkor ezt az összevont eljárás keretein kívül, azt megelőzően a munkáltatónak kell lefolytatnia. A kettős rendszer tehát ebben az esetben továbbra is megmarad. A külföldi munkavállalóknak és az őket foglalkoztató magyar cégeknek fokozott gondossággal és alaposabb előkészítéssel célszerű eljárniuk azon külföldi állampolgárok esetében, akik vízum nélkül jogosultak kilencven napos tartózkodásra Magyarország területén. Korábban a munkáltató által beszerezett munkavállalási engedéllyel a külföldi munkavállaló az országba való belépést követő napon megkezdhette a munkát a tartózkodási engedély megszerzése nélkül is. Az új szabályok értelmében a külföldi munkavállaló beléphet ugyan Magyarország területére, azonban nem állhat munkába mindaddig, amíg az összevont engedélyt ki nem adják a részére. Mivel az ügyintézési határidő kilencven nap, így nem megfelelő előkészítés esetén a foglalkoztatni kívánt külföldi munkavállaló akár három hónapos kényszerpihenőre is kényszerülhet. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, célszerű a munkavállaló Magyarországra történő érkezését megelőzően kérni az összevont engedélyt. Ha a külföldi munkavállaló a magyar külképviseleti szerveknél (nagykövetség, konzulátus) terjeszti elő megfelelő időben előzetesen az összevont engedély iránti kérelmet, úgy a Magyarországra való belépést követően azonnal átveheti az összevont engedélyét és megkezdheti a Magyarországi munkavégzést. Nem kell kérelmezni a tartózkodási engedélyt az EU-n kívüli állampolgároknak, hogy Magyarországon vállaljanak munkát DR. NAGY ÉVA, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértője Kire hárul a munkavállalási engedély beszerzése? FONTOS VÁLTOZÁS, hogy amíg korábban a munkáltatónak kellett beszereznie a munkavállalási engedélyt, január 1-jétől az összevont engedély kiadása iránti kérelmet már magának a külföldi munkavállalónak kell előterjesztenie. A módosítás komoly adminisztratív terhet jelenthet egy külföldi munkavállaló számára, de természetesen a munkáltató segítheti ebben a folyamatban. Ügyvédek szerepe a közvetítői eljárásban mediáció Az elégedettség erősíti a bizalmi viszonyt DR.TURCSÁNNÉ DR. MOLNÁR Az ügyvéd közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el az ügyvédekről szóló törvény 1. § -a szerint. Általában az ügyvéd ismerheti fel először, hogy ügyfele jogvitájában van-e lehetőség ennek igénybevételére. Fontos lehet, ha családon belüli konfliktus rendezése, későbbi jó viszony vagy gazdasági társaságok jövőbeli üzleti kapcsolatának fenntartása a cél. Az ügyvéd szerepe azért is hangsúlyos, mert ügyfele benne bízik, tőle várja a megoldást problémájára. Az ügyvédet terelheti ügyfelét a békés megoldás felé is, vagyis ő javasolhatja ügyfelének a gyors és hatékony közvetítői eljárást. Ha a peres fél közvetítői eljárás mellett dönt, az ügyvéd segítheti az eljárás megindításában és támogatólag részt is vehet a közvetítői üléseken. Jogi tanácsokkal láthatja el ügyfelét, ezzel elősegítve a megállapodás létrejöttét. A felek az írásba foglalt megállapodás megszövegezésében és jogi ellenőrzésében részt vevő ügyvédjüknek tulajdonítják a sikert, ha az közvetítő segítségével jött létre. Az elégedettség erősíti a bizalmi viszonyt és azt eredményezi, hogy legközelebb is neki adnak megbízást jogi képviseletre és ajánlani fogják másnak is. A közvetítői eljárásban megkötött megállapodás után a jogi képviselők feladata lehet a megállapodáshoz kapcsolódó okiratok, szerződések megszerkesztése. A 2014. március 15-e óta hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezette a közvetítésre kötelezés lehetőségét egyes pertípusokban is, így például kötelmi perekben, munkaügyi jogvitákban, gazdasági perekben is ajánlható, legyen szó akár birtokvitákról, fizetési elmaradásokról vagy esetleg gazdasági társaságok egymás közötti vitáiról. A már folyamatban lévő perekben választható az illetékmentes bírósági közvetítői eljárás is, ami iránt egyre többen érdeklődnek a bíróságokon. Ha az eljárásban megállapodást kötnek, közösen kérhetik a perben annak ítélet hatályú egyezségbe foglalását és jóváhagyását. Mindenképpen szükséges a folyamatos tájékoztatás, a jogintézmény népszerűsítése, mert aki egyszer hall a közvetítésről és választja azt a pereskedés helyett, gyorsan, hatékonyan fejezheti be a vitás ügyét. KATALIN, Országos Bírósági Hivatal DR.SZŰCS LÁSZLÓ ügyvéd, Réti, Antall és Társai PwC Legal Költséghatékony megoldás a vezetői felelősség korlátozására A megváltozott felelősségi szabályok miatt számos vállalatvezető a felelősségbiztosítások megkötésében látja az egyedül kiutat a rátelepített felelősség kezelésére, azonban ha az új Ptk., illetve a Munka Törvénykönyve szabályait tanulmányozzuk, úgy költséghatékonyabb megoldásokkal is találkozhatunk. Ahhoz, hogy a vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelősségét vizsgáljuk, mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy egy adott vezetői magatartás vonatkozásában beszélhetünk-e szerződésszegésről. Szerződésszegés abban az esetben valósul meg, ha a vezetői tisztségviselő a jogszabály, vagy szerződés által rá telepített kötelezettségeit megszegi, illetve nem kellő gondossággal látja el a vállalat vezetését. Amennyiben a kötelezettség (döntés) teljesítésére nem a vezető tisztségviselő köteles, úgy természetesen a döntéssel kapcsolatos felelősség sem a vezető tisztségviselőt terheli. Az új Ptk. a korábbi társasági jogi szabályozáshoz képest széles körben biztosít arra lehetőséget, hogy a társaság egyes szervei között az egyes, döntési kompetenciákat a korábbi, és a jelenlegi törvényi szabályozástól eltérően szabályozza a társaság tulajdonosa, így az alapító egyes kötelezettségeket a vezető tisztségviselőktől elvonhat és a döntések meghozatalára a felügyelőbizottságot, a taggyűlést vagy egyéb, a jogszabály által nem szabályozott szervet jogosíthat fel. Amennyiben a döntést nem az ügyvezető hozta, úgy természetesen azért felelősség sem terheli. Amennyiben a társaság irányítását vezető tisztségvi- iselői testület végzi, úgy arra is lehetőség nyílik, hogy a testület egyes tagjai között a döntési kompetenciákat (felelősségi köröket) megosszák. Másik alternatíva a felelősség korlátozására, hogy a vezető tisztségviselő és a társaság az egyedi munka- vagy megbízási szerződésben állapodnak meg a felelősség korlátozásáról. Ebben a körben az új szabályozás lényegesen szélesebb körben biztosítja a felelősség - szerződésen alapuló - korlátozását, mint a korábbi normák. Mód van a munkajogi szabályok analóg alkalmazásával a felelősség meghatározott összegben történő limitálására, de arra is lehetőség van, hogy a munkaköri feladatok meghatározása során a vezető tisztségviselő felelősségét egyes ügykörök vonatkozásában kizárják. A felelősség korlátozása nem lehetséges, amennyiben a vezető tisztségviselő a társaságnak szándékosan kárt okoz, illetve nem lehet a felelősséget korlátozni azon esetkörökre, amikor harmadik személy úgy károsodik a vezető tisztségviselő magatartása következtében, hogy a társaság és harmadik személy között nem áll fenn szerződéses jogviszony.