Világgazdaság, 2014. június (46. évfolyam, 105/11365-124/11384. szám)

2014-06-02 / 105. (11365.) szám

2 Továbbra is felszálló ágban a hazai jármű- és alkatrészipar A török piacra készül a Rába járműipar A buszgyártás csak nagy darabszámban lehet üzletileg sikeres Nem tartja járműgyártónak a Rába csoportot az elnök­vezérigazgató, Pintér István, aki a holding jövőjét a futó­műgyártásban látja. Más­részt a Rába a Volvóval kö­zösen a hazai autóbuszpiac felének megszerezésére tö­rekszik, és akkor a járművek értékének közel harmadát adnák a magyar beszállítók. Demeter Kálmán­ ­ A Rába csoport negyedéves gyorsjelentését bemutató sajtó­­tájékoztatón a közelmúltban azt mondta, hogy amíg az alkatrész, illetve a járműgyártó üzletág szárnyalt, a Rába Futómű Kft. árbevétele az első negyedévben a tavalyi 8,2 milliárd forintról 7 milliárdra csökkent, mert vala­mennyi stratégiai piacon keres­letcsökkenéssel szembesült.­­ Azonban egyetlen straté­giai partnerünket sem veszí­tettük el. Olyan nevek vannak a listán, mint az amerikai Me­ritor és a John Deere, az euró­pai Volvo, a Scania és a Claas, az orosz GAZ csoport mellett a Kamaz, Japánban a Soju­z/ Isuzu, Magyarországon pedig a Suzuki és a honvédelmi tár­ca. Az egyik stratégiai piacunk Oroszország, ahol tavaly a vál­ság utáni legjobb évet zártuk, elértük a válság előtti forgalom közel kétharmadát. Az idei év azonban nehezen prognoszti­zálható. Egyrészt jelentősen gyengült a rubel, túl vagyunk a téli olimpián, ami a járműbe­szerzések visszaesését eredmé­nyezi és nem látható, hogy ho­va vezet az orosz-ukrán konf­liktus. Ezek együttes hatását már érezni a piacon, de a jövőre nézve az sem mellékes, hogy a nyersanyagok ára hogyan ala­kul. A GAZ csoporthoz tarto­zó nehézteherautó-gyárral, az Urallal három éve kötött megál­lapodás révén különleges futó­­­műveket szállítunk a társaság összkerék-meghajtású teher­gépjárműveihez. A nyugat-szi­­­bériai cseljabinszki régióban működő Ural vállalat évente 8000-9000 nem közúti nehéz tehergépjárműveket gyárt, el­sősorban olaj- és gázipari, vala­mint építőipari, mezőgazdasági célú felhasználásra.­­ De három éve felmerült a kö­zös oroszországi futóműgyártás ötlete is. - Minden iparágban van kritikus tömeg. A haszonjár­mű-futómű ágazatban legalább évi ötezer darabos stabil piac kell ahhoz, hogy a gyártás ki­fizetődő legyen. Mivel ezt a darabszámot még nem értük el, indokolatlan lenne a közös gyártás beindítása. Kinti part­nerünk, a GAZ csoport, amely­­­hez az Ural teherautógyár is tartozik, évente 20 ezer külön­féle méretű buszt gyárt. A Rá­­­ba Futómű Kft. részesedése­­ az orosz piacon a nagy buszok évente 4-5 ezer darabos kate­góriában körülbelül 60 száza­lék, de igyekszünk bekerülni a kisebb buszok piacára is. Így tehát a Rába Oroszországban erősíteni kívánja a jelenlétét, ugyanakkor vizsgálja annak lehetőségét, hogy bizonyos gyártmányai Törökországban is piacra lépjenek.­­ Ha már a buszokat említette, a közelmúltban a Magyar Busz­gyártók Szövetsége úgy tájékoz­tatta lapunkat, hogy a négy ma­gyar gyártó közé nem számítják a Rábát, mert a Volánbusz Zrt. által vásárolt Rába-Volvo csuklós buszok Wroclawban készültek és elhanyagolható bennük a magyar hozzáadott érték.­­ A Rábára nem mondjuk, hogy járműgyártó cég, ha­nem azt, hogy alapvetően fu­tóműgyártó, komplementer üzletágakkal, ami révén ösz­­sze tudunk rakni egy komp­lett járművet, mint például azt a néhány midibuszt, amelyet svéd és norvég megrendelésre szereltünk össze. Cégünk és a Volvo Bus Corporation közti együttműködés alapján Volvo buszokat szállítunk a magyar megrendelőnek, de előbb el­végezzük a járművek magyar elvárásokhoz való adaptálását. A hazai tömegközlekedési autó­­buszpiac felvevőképességét évi ötszáz darabra becsüljük, ami­nek a felét szeretnénk megsze­rezni. Akkor részben nálunk, részben a magyar beszállítók­nál a magyar tartalmat fokoza­tosan lehet növelni. Ha elérjük az évi 250 darabos megrende­lést, a hazai hozzáadott érték harminc százalékra emelke­dik. A magyar kisvállalatok a maguk erejéből nem vagy csak nagyon nehezen lennének ké­pesek világcégek beszállítójává válni, ezért ez a program szá­mukra kiváló lehetőség, hogy kipróbálják magukat. Ha bevá­lik a termékük, a Volvo felvehe­ti őket a globális beszerzésbe. De ehhez hosszú évek kemény munkája kell.­­ A közhiedelem szerint Magyar­­országon még mindig van busz­gyártási potenciál, csak az állami megrendelések elmaradása miatt élnek másból a gyártók. ■ „Van olyan futóművünk, aminek a kifejlesztése három évig tartott, és kö­zel egymilliárd forintba került”­­ Nézzük meg, hogy a NABI-t leszámítva, amely kifejezetten az amerikai piacra gyártott alapvetően félkész termékeket, amíg meg nem szűnt, hány magyar buszt sikerült külföl­dön eladni az elmúlt években. Autóbuszt összeszerelni nem bonyolult. Régen a Rába is csi­nálta, megvette a motort, se­bességváltót, összerakta és rá­fizetéssel értékesítette 2002-ig, amikor felszámoltuk ezt a tevé­kenységet. Költséghatékonyan fejleszteni és gyártani azon­ A Rába Járműipari Holding Nyrt. bevételeinek földrajzi megoszlása (millió forint­­ ban már más kérdés. Néhány száz darabos piacra azonban önálló gyártást nem érdemes létrehozni. A buszgyártás csak a nagy darabszám révén lehet üzletileg sikeres, vagy akkor, ha sikerül betörni egy réspiac­ra, így tehát véleményünk sze­rint csak az ipari kooperáció a járható út. A Volvo Bus mellett a Volvo és a Renault teherautó részlege által alkotott Volvo Corporation fontos vásárlója a Rába futómű üzletágának. Évente mintegy 30 ezer teher­autó első tengelyt vásárolnak. A csoporttal kötött megálla­podás szerint a Volvo vállalta, hogy a buszimportot magyar, elsődlegesen Rába illetve a Vol­vóval indított beszállítói prog­ram részeként részben KKV-k által előállított termékek vásár­lásával ellentételezi. Célunk a stratégiai együttműködés bőví­tése a Volvo-Renault csoporttal. Azon is gondolkozunk, hogy a Renault-val milyen réspiacokra tudnánk alkalmazásokat ki­fejleszteni. Ennek első eredmé­nye az a két hónapja bemutatott tűzoltóautó prototípus, amely­nek összkerékhajtású alvázát a Renault-val közösen fejlesztet­tük ki. A sorozatgyártás az igé­nyek függvényében akár már 2014 végén megkezdődhet. - Jóllehet személyautó gyártók­nak is szállítanak nagy sorozat­ban alkatrészeket, a 1,5 milliárd forintba került fejlesztési Intéze­tet alapvetően a futóműfejlesz­tésre hozták létre. Ekkora jövőt látnak ebben az üzletágban? - Az alkatrész üzletág a Su­zuki mellett a Volkswagen cso­portnak évente közel egymillió kartámasz vázat állít elő. De a csoport árbevételének két­harmada a futóműgyártásból származik, amelynek ereje biz­tosítja az új termékek kifejlesz­tésének költségét. Van olyan fu­tóművünk, aminek a kifejlesz­tése három évig tartott és közel egymilliárd forintba került. Ez is mutatja mennyire hosszú és tőkeigényes folyamat, hogy bekerüljünk egy világcég be­szállítói közé. A jellemzően a futómű üzletággal megszerzett nemzetközi kapcsolatokat az­tán kamatoztatni tudjuk más üzletágban is. Mivel a saját kockázatú fejlesztés egy céget akár tönkre is tehet, általában a vevőkkel együtt fejlesztünk, így hoztunk létre a John Deere és a Claas számára különleges, nagy teherbírású futóművet. Nagyon sikeresek vagyunk az Egyesült Államokban az összkerékhajtású futóművek réspiacán is. Járműgyárunk szorosan együttműködik test­vérvállalatával, a Rába Futómű Kft.-vel, amelynek fejlesztései az amerikai teherjármű haj­táslánc-gyártó Marmon-Her­­rington révén az Egyesült Álla­mok hadseregében szolgálnak. Ugyanilyen futóműveken gör­dülnek a magyar honvédség számára szállított Rába H te­herjárművek is. Az új stratégi­ai időszakban azon dolgozunk, hogy aktív termék- és üzletfej­lesztéssel megteremtsük a nö­vekedés új forrásait. Pintér István: a jövőre nézve az sem mellékes, hogy a nyersanyagok ára hogyan alakul Európa 30280,0 34435,3 Amerika 11057,3 12275,8 Ázsia 1006,8 773,0 Ausztrália 1,70­­ Összesen I 42 345,8 N­ 47485,3 VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT 2012 2013 gépipar A múlt héten három járműipari esemény is történt. A Mercedes-Benz Manufactu­ring Hungary Kft. bejelentette, hogy idén 145 ezerre bővíti autógyártását Kecskeméten, a Continental, hogy megha­ladta az egymilliót budapesti gyárában készült Start-Stop részegységek száma, valamint Miskolcon tárgyaltak hazai járműipar főszereplői a kiemelt fejlesztési központtá nyilvání­tott települések vezetőivel és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) képviselőivel. A kormány 2012-ben Kecs­kemét térségét, 2013-ban a Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg térségében megvalósult Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, 2014-ben pedig Ta­­­tabánya és Esztergom térségét nyilvánította kiemelt jármű­ipari központtá. Miskolcon ugyanakkor no­vembertől már működik a japán Takata cég 20 milliárd forintba kerülő légzsákgyára. Az ezer munkahelyet teremtő beruházás abba a sorozatba illeszkedik, ami révén Magyar­­ország a járműgyártás egyik európai fellegvárává vált. A kormány tavaly 118 milliárd forinttal támogatta az inno­vációt valamint a kutatás-fej­lesztést, ám a 2014-2020 közti időszakban már 706 milliárd forintra számíthat ez a terület. Csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet teremtett a négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzu­ki, amelyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát. A négyek összesen 240 ezer gép­kocsit és 2,26 millió motort gyártottak az elmúlt évben -tájékoztatta lapunkat a Magyar Járműalkatrészgyártók Or­szágos Szövetsége (MAJOSZ), amelynek 210 tagvállalata 41 ezer főt foglalkoztat. A szövetség adatai szerint a 712 jármű- és járműalkat­rész-ipari vállalkozás csaknem 116 ezer embernek ad munkát. Az iparág tavaly 17,8 milliárd eurós termelési értéket állított elő, ez pedig a feldolgozóipari teljesítményt közel 20 száza­léka. Az ágazat árbevételének 93 százaléka exportból szár­mazik. ■ D. K. A győri Audi-gyár Közúti járműalkatrész-gyártás (árbevétel, millió forint) Belföldi__________Export 2009 198567 1312 228 2010 236 518 1550631 2011 226931 1712137 2012 219 767 1882152 2013 304195 2140 932 2014* 101926 607 249 * l.­ill. hu FORRÁS: KSH IPAR 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ

Next