Világgazdaság, 2014. június (46. évfolyam, 105/11365-124/11384. szám)

2014-06-30 / 124. (11384.) szám

2 BEFEKTETÉS 2014. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Szerényebben élnek a magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál Holnaptól jön a TKM-plafon költségek Már csökkentették, de a limitbe még nem fér be mindenki öngondoskodás Főként ott­honi elfoglaltsággal töltik ki megnövekedett szabadide­jüket a magyar nyugdíjasok - derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító szakértőinek legfrissebb elemzéséből. Az idős emberek naponta átlago­san majdnem kétszer annyi időt töltenek a tévé előtt, és másfélszer annyit olvasnak, mint a foglalkoztatottak. Ez a fogyasztásuk szerkezeté­ben is megmutatkozik: a több otthonlét az egyik magyará­zata, hogy többet költenek a lakásfenntartásra és az otthon elfogyasztott élelmiszerekre, mint a dolgozók. Az időskor emellett kényszerűen a gyógy­szer és egyéb egészségügyi kiadások növekedésével is jár, ez átlagosan több mint 7200 forint havonta. A több szabad­idő ellenére kevesebb pénzt fordítanak kultúrára, szórako­zásra, és kevesebb jut éttermi fogyasztásra, nyaralásra is. A 65 év feletti magyar lakos­ság feleannyi időt tölt üdülés­sel, mint az európai átlag, és kevesebb, mint ötöd akkora összeget fordít erre a célra. Más területeken is rosszabb a magyar nyugdíjasok helyzete: az uniós átlaghoz képest csak­nem háromszoros azoknak a 65 év feletti egyedülállóknak az aránya, akik nem engedhet­nek meg magunknak húsételt legalább minden második nap, és közel kétszeres azoké, akik nem tudnának finanszírozni egy váratlan kiadást. „Az első adatok bizonyít­ják, hogy helyesen döntött a kormány és a parlament, amikor januárban bevezették a nyugdíjbiztosítások adó­­kedvezményét. Úgy tűnik, kezd változni a magyarok szemlélete, és egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveik­re. A többség tudja, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megfelelő életszínvonal fenntartásához, ezért már aktív korukban elkezdenek takarékoskodni. Ezt a lassú szemléletváltozást jelzi az is, hogy a CIG Pannónia Életbiz­tosító az év első hónapjaiban több mint 300 millió forintos állományt szerzett nyugdíj­­biztosításból" - mondta el Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pan­nónia vezérigazgatója. ■ VG A két számjegyű TKM-ek már eltűntek a nyugdíj­­biztosítási termékeknél, de számos biztosítás költsége meghaladja még a jegybank által elvárt szintet. Az is igaz viszont, hogy bizonyos ese­tekben limitek fölé mehetnek a biztosítók, és az ajánlás sem kötelező, de ha nem tartják be a piaci szereplők, komolyabb szabályozás következhet. Herman Bernadett Holnaptól elvileg a biztosítók már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának megfelelő nyugdíjbiztosítási termékeket kellene, hogy kínáljanak csak az ügyfeleiknek, egyelőre vi­szont a Magyar Biztosítók Szö­vetségének (Mabisz) honlapján szereplő teljes költségmutatók (TKM) még elég nagy arányban nem felelnek meg a jegybanki elvárásoknak. Az MNB május végén közölte, milyen költsége­ket tart elfogadhatónak ezeknél a termékeknél, ennek mértéke a tízéves futamidejű biztosítá­soknál maximálisan 4,25, a 15 éveseknél 3,95, a húszéveseknél pedig 3,5 százalékos TKM-et jelentett. Az ajánlás szerint alapos indoklással a cégek e költségek fölé is mehetnek ma­ximum 2 százalékponttal. Erre azonban csak akkor van lehető­ségük, ha valamilyen speciális, komplex, magasabb hozampo­tenciállal rendelkező eszközala­pot kínálnak az ügyfeleiknek, vagy beépítenek a termékbe valamilyen tőke- vagy hozam­­garanciát, illetve akkor, ha a termék magasabb biztosítási kockázatot tartalmaz. A Mabisz honlapján jelenleg 13 biztosító több mint 50 biz­tosítási termékének a TKM-je található meg, ezek csaknem felénél még a minimális értékek is magasak a jegybanki elvárá­sokhoz képest. Ha az extra két százalékpontot is figyelembe vesszük, még akkor is vannak olyan konstrukciók, amelyeknél a maximális TKM-ek túlságo­san magasak. A biztosítóknak persze van még egy napjuk lép­ni, sőt, ha nem lépnek, igazából az sem baj feltétlenül, hiszen az ajánlás nem kötelező érvényű rájuk nézve. A jegybank viszont azt is világossá tette, hogy ha a biztosítók nem tartják be az TKM-plafonra vonatkozó aján­lást, erősebb, kötelező érvényű szabályozást is hozhat ebben a kérdésben. A cél ugydhik az, hogy a nyugdíjbiztosítások utá­ni adókedvezményt az ügyfelek kapják meg, azon ne az ügynö­kök és a biztosítók osztozzanak, miután az állami támogatás ígé­retével rávették az ügyfeleket a szerződéskötésre. Pozitív fejlemények azért vannak a költségmutatók alap­ján. A legutóbbi frissítés a Ma­bisz honlapja szerint június 13-án történt a számokban, és azok a meredek, nem egyszer kétszámjegyű TMK-értékek, amelyek korábban több biztosí­tási termékre is jellemzőek vol­tak, mára eltűntek. A legdrá­gább nyugdíjbiztosítás TKM-je jelenleg tízéves tartamra szá­molva 6,2-9,63 százalék között van, miközben a legolcsóbb konstrukcióknál a TKM tíz éves futamidőre a 2 százalékot sem éri el. A költségek alacsony szin­ten tartása a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben különösen fontos lehet. A TKM ugyanis azt mutatja meg, egy elméle­ti, költségmentes hozamhoz képest mekkora hozamveszte­ség érheti az ügyfelet évente a biztosítás költségei miatt. Ha pedig a kockázatmentesen el­méletileg elérhető költségmen­tes hozam már a 3 százalékot sem éri el, nyilvánvaló, hogy ennél jóval magasabb TKM-ek mellett a befektetések értéke a hozamok által csak magas koc­kázatot vállalva növelhető ér­demben. Magasabb kockázatot viszont a magyarországi ügyfe­lek közül nem mindenki szeret vállalni. Életbiztosítási díjbevétel és jutalékköltségek (milliárd forint) FORRÁS: MNB Csökkenő közvetítői jutalékok A LEJJEBB KÉNYSZERÍTETT TKM-ek az ügynöki jutalé­kokra is hatással lehetnek - nyilatkozta nemrég la­punknak Érti Pál, a piac­vezető biztosításközvetítő cég, a Quantis vezérigazga­tója. Érti nem árulta el, hogy a Quantis mennyi ju­talékot kap egy-egy szerző­dés megkötése után, de iparági statisztikák létez­nek az MNB-nél. EZEKBŐL KIDERÜL, hogy 2013-ban egész évben a biz­tosítók több mint 45 milliárd forintnyi jutalékköltséget könyveltek el, vagyis az ügy­nökök az adott évi díjbevétel több mint tíz százalékát te­hették zsebre. Az idei első negyedévben is hasonló volt az arány, a nem egészen 120 milliárd forintnyi életbiztosí­tási díjbevételre 12,3 milliárd forintnyi jutalék jutott. Már kilenc standardizált lakásbiztosítás van a piacon egységesítés A Magyar Bizto­sítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint már kilenc olyan lakásbiztosítás van Magyarországon, amely meg­felel az úgynevezett standard termékvázlat szabályainak. A biztosítók tavaly márciusban döntöttek úgy, hogy amennyi­re lehet, összehasonlíthatóvá teszik a lakásbiztosítási ter­mékeiket, ennek érdekében pedig az újonnan piacra ke­rülő konstrukcióik jellemzőit egységes struktúrában írják majd le. A koncepcióhoz 15 hazai biztosító csatlakozott, mivel azonban a standard termék­vázlat szabályait csak az újonnan piacra dobott bizto­sításokra kellett alkalmazni, sokáig egyetlen termék sem volt a piacon, amely ennek megfelelt volna. Az első há­rom egységesített leírású ter­mék tavaly szeptemberben és októberben jelent meg, az idén további hat ilyen biztosítás ke­rült a piacra. A standard termékvázlatot követő lakásbiztosítások között egyébként komoly eltérések lehetnek a fedezetekben és a szolgáltatási limitekben is, eze­ket ugyanis egyáltalán nem egységesítik, egyedül a bizto­sítások leírásának szerkezete egységesült. Ez megkönnyít­heti az internetes alkuszcégek számára is a lakásbiztosítások felvételét a rendszerükbe, a fogyasztók pedig így köny­­nyebben ki tudják választani a számukra legelőnyösebb konstrukciót. Magyarországon egyébként a lakásbiztosítási piac jobbá­ra stagnál. A Mabisz adatai szerint a biztosított lakások száma a válság óta lassan, de folyamatosan csökken, a szer­ződések száma már nem éri el a 3 milliót. A penetráció régi­ós összehasonlításban viszont még így is magasnak számít, 72 százalékon áll. A lakásbiz­tosítási piac díjbevétele tavaly 105 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy egy átlagos biz­tosítás éves díja 35 ezer forint körül lehetett. A piacon ösz­­szesen 16 biztosító tevékeny­kedik, a jelenleg megköthető­­ lakásbiztosítási konstrukciók száma megközelíti a negyve­net. ■ H. B. ­ XAért1 Már folyószámlahitelre is köthető törlesztési biztosítás innováció Folyamatosan újítanak a jövedelempótló biztosításokat kínáló cégek, a kárhányadok már stabilizálódtak Újabban már a folyószámla hitelkeretére is lehet törleszté­si biztosítást kötni, egy ilyen szolgáltatással indult el nem­rég a Groupama Garancia. Ez a biztosítás az ügyfelek részére haláleseti, baleseti egészségká­rosodási és munkanélküliségi fedezetet nyújt - mondja Ga­­ramvölgyi Zoltán, a cég élet- és bankbiztosítási ügyvezető igaz­gatója. A biztosítást egyelőre a biztosító stratégiai partnerénél, vagyis az OTP-nél érhetik el az ügyfelek, de elképzelhető, hogy máshol is lenne rá kereslet. Magyarországon ugyanis kö­rülbelül 450 milliárd forintnyi folyószámlahitellel rendelke­zik a lakosság, vagyis minden egyes háztartás 120 ezer forint körüli mínuszba kerül a hó­nap végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái sze­rint. A hitelek kamata magas, 25 százalék fölött van még an­nak ellenére is, hogy az alap­kamat egyre alacsonyabb. Aki tehát munkanélkülivé válik, vagy betegség, baleset miatt elveszíti a jövedelme jelentős részét, komoly problémával szembesülhet a hitelkeret visz­­szafizetésénél. A jövedelempótló biztosítá­sok piaca nagyjából egy évtize­des múltra tekint vissza, több biztosító is foglalkozott ezzel, a válság éveiben azonban szá­mos cég kivonult a piacról. A nagy játékosok között van még a Groupama mellett a Cardif, amely a mintegy 8 milliárd forintos díjbevételűre becsült magyarországi piac csaknem felét birtokolja. „Ma jellemző­en a csekély megtakarításaik miatt nagyobb bizonytalansá­got érző, tehát alacsonyabb és közepes jövedelmű munkavál­lalók keresik ezt a védelmet” - mondja az ügyfélkörről Ber­­náth Tamás vezérigazgató-he­lyettes. Az ügyfelek számát a jövedelempótló biztosítások piacán a Groupama Garancia több tízezerre becsüli, ha eh­hez hozzáadjuk a hitelfedezeti biztosítással rendelkezőket is, akik jellemzően a lakáshite­lekkel kapcsolatos törlesztési nehézségek esetére vásárolták meg a védelmet, akkor már több százezres ügyfélkörről le­het szó. Ezeknél a biztosításoknál a kárkifizetések a válság csúcs­pontján tetőztek, azóta a Cardif tapasztalatai szerint javult a helyzet, csökkent a kárhányad, az elmúlt két évben pedig sta­bilizálódott a szintje. A Groupa­ma Garanciánál is megérezték a korábbi években megemelke­dő munkanélküliségi ráta hatá­sát. A törlesztési vagy életszín­vonal-biztosítással rendelkező ügyfeleknek nagyobb számban kellett kártérítést fizetni olyan nehéz élethelyzetekben, mint keresőképtelenség vagy mun­kanélküliség. A piaci szereplők folyama­tosan próbálnak fejleszteni. A Cardifnál ez abban mutatko­zik meg, hogy a hitelfedezeti, kölcsönfelvételhez kapcsolódó konstrukciók mellett egyre na­gyobb szerepe lesz a más köte­lezettségek - például mobilte­lefon- és közműszámlák, vagy napi bevásárlások - fedezésére irányuló biztosításoknak, más­részt a választható fedezetek közt egyre gyakrabban szere­pel olyan kiegészítés, amivel valamivel magasabb díjért az ügyfél szabadon elkölthető ha­vi fix összeghez is jut. Hason­ló biztosítás a Groupamánál is van, 2011 óta kínálnak olyan biztosítást, amely tartalmaz fix jövedelem-kiegészítést, emellett megtéríti ügyfeleink csoportos beszedéssel fizetett számláit, kiadásait is. ■ H. B. Munkanélküliek száma (ezer fő) 550 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH

Next