Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)

2014-12-01 / 231. (11491.) szám

2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ niíiíí ' ■ síí BELFÖLD - KÜLFÖLD Jót tesz nekünk az olcsó olaj Opec Nagyobb globális növekedéshez vezethet az árzuhanás Az olajár zuhanása kellemet­len a nyersanyagtermelők számára, a nagy vesztes pe­dig Oroszország. Globálisan azonban lazább monetáris politikára lehet számítani, alacsonyabb benzinárra, és még Matolcsy György jegy­bankelnök is örülhet. Horváth Lilla - Hornyák József Nem csökkentette a kitermelést a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC), ezt követően pedig gyakorlati­lag összeomlott az olaj tőzsdei árfolyama, és a WTI hordónkén­ti ára 70 dollár alá esett. Miu­tán Szaúd-Arábia egyébként au­gusztusban 400 ezer hordónyi termeléscsökkentéssel próbálta meg sikertelenül feltartóztatni az áresést, most megnyílhat az út akár a 60-75 dolláros sáv felé is - mondta a Világgazdaságnak Drucker György, az Ex Libris Consulting igazgatója. Ez alapvetően örömhír min­den energiaimportőr ország számára. Magyarország vonat­kozásában a csökkenő olajár megjelenik egyrészt a benzinku­takon, másrészt az olajindexált földgáz-importárban is - fejtet­te ki Drucker György. Ami az üzemanyagot illeti, a korábbi árszinthez képest eddig realizált árcsökkenésen túl még nagyjá­ból 10 forint/liter további csök­kenés beárazása várható az egy héttel ezelőtti olajárhoz képest, a további esetleges áresés pedig potenciálisan újabb 10-15 forint literenkénti mérséklődést jelent­het - vélekedett az Ex Libris Con­sulting igazgatója. A GKI Ener­giakutató Kft. elemzése szerint a hatás egy kisebb részét már most érezni fogjuk: ezen a héten a ben­zin 2 forint körüli mértékben, a gázolaj pedig 5-6 forinttal lehet olcsóbb. Drucker hozzátette: a földgáz importárában a mozgóát­lagolás miatt elnyújtottabban je­lenik meg majd az árcsökkenés. Szerinte mindez gyakorlatilag legalább 200 milliárd forint adó­­csökkentésnek felel meg. Van azonban egy kedvezőtlen hatása is az olaj esésének.­­ Az olajárcsökkenés árnyoldalaként az olaj- és gázipari szektor glo­bálisan 10-15 százalékos eszköz­leértékelődést szenvedett el, és a negatív hatások alól nyilván a Mol sem kivétel - hangsúlyozta a szakértő. Pénteken a Mol 3,4 százalékkal, több mint 400 fo­rinttal 11900 forintra esett a Budapesti Értéktőzsdén. A világ többi olajcége is megszenvedte az olaj esését. Horváth Ákos, az Erste Befektetési Zrt. elemzője kiemelte: a legnagyobb olajter­melők, a BP, a Shell, az Exxon és a Chevron vezetői foghatták a fejüket, a nyertesek között voltak azonban a szállítmányozó cégek (Deutsche Post, UPS, FedEx), a lé­gitársaságok (Lufthansa, Ryana­ir) és áttételesen az alacsonyabb költségen keresztül a kiskeres­kedelmi cégek is. . A globális gazdaságra nézve kedvező lehet az olaj esése, ami lefelé nyomja az inflációt. Elem­zők szerint a Bank of Japan még nagyobb gazdaságélénkítésbe kezdhet, hogy az ország ne csúsz­­szon vissza a több mint egy év­tizedig tartó deflációba, az Egye­sült Államokban pedig később kezdődhet a kamatemelés. A fejlett piacokon már nyáron, az olaj árának az esése előtt is azt láttuk, hogy az infláció egy­re alacsonyabb - mondta Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere kiemelte, hogy a nyersanyagár-csökkenés még alacsonyabb inflációhoz ve­zethet. Ráadásul az olaj árán túl a mezőgazdasági árak is esnek, ami szintén lefelé húzza az inflá­ciót. Bebesy szerint az eurózóna egyre inkább deflációba csúszik, az Egyesült Államokban pedig nem tud közeledni a 2 száza­lékos, egészségesnek mondott szinthez az infláció. Ezért az USA-ban tovább maradhat fent a 0-0,25 százalék kamatszint, mint korábban gondolni lehetett, Európában pedig nagyobb mone­táris élénkítés várható. Hosszú távon az olajárak ösz­­szeomlását mindig fogyasztás­élénkülés követte. Bebesy sze­rint ezért az USA-ban nagyobb lehet a kereslet, ami magasabb növekedéshez vezet. A feltörekvő piacokat azonban eltérően érinti az olajár zuhanása: az olajimpor­tőrök, például Törökország szár­nyal, miközben az exportőrök, Mexikó és az ázsiai országok devizái zuhannak - fejtette ki a Budapest Alapkezelő szakértője. Magyarország inkább olajim­portáló ország, vagyis nekünk jót tesz az olaj árának az esése. Az MNB decemberi jelentésében a jövő évi adóemelések ellenére is alacsonyabb inflációs pályát prognosztizálhat, mint szeptem­berben, éppen az olaj árának az esése miatt - mondta Bebesy. A jegybank akkor 2,5 százalékos inflációt várt 2015-re. Az olajáresés miatt van esély arra, hogy újra felvetődik a ka­mat csökkentése a jövő év első negyedévében - vélekedett a szakértő. Az MNB négy hónapja 2,1 százalékon tartja a kamatot, egészen júliusig két éven keresz­tül folyamatosan csökkentette a rátát. Bebesy szerint a gazdasági növekedés is nagyon gyenge lesz jövőre, ami szintén az alacso­nyabb kamat felé mutat. A Brent ára (dollár/hordó) 140 120 100 80 Még tovább eshet az olaj, Oroszország nagy bajba kerülhet OROSZORSZÁG NEM fogja VIS­­­sza jövő évi olajtermelését an­nak ellenére sem, hogy csök­ken a kőolaj ára - jelentette be az orosz energiaügyi miniszter. Alekszandr Novak szerint jövő­re az ideihez hasonló nagysá­gú, 525-526 millió tonna körüli lesz az orosz olajtermelés. Oroszország jelenleg napi 10,5 millió hordó kőolajat termel ki. A Brent ára novemberben 18 százalékkal, június óta pedig csaknem 40 százalékkal ol­csóbbodott. A LEGBEFOLYÁSOSABB OROSZ olajipari üzletembernek tartott Igor Szecsin szerint jövőre akár 60 dollár alá is eshet az olaj hordónkénti ára. A Rosznyefty vezérigazgatója az ausztriai Die Presse című lapnak azt is kifejtette, hogy 2025 után esni fog az USA olajtermelése, és egy olajpiaci tanácsot kellene létrehozni az árak monitorozá­sára. Szecsin a 60 dollár alatti árat inkább 2015 első felében tartja valószínűnek, az árak esése már most is kel­lemetlenül érinti az országot. „Oroszországnak csökkentenie kell olajár-előrejelzését” - idé­zi Alekszej Uljukajev gazdasá­gi minisztert a Reuters. Az orosz kormánynak hordón­ként 100 dolláros árra van szüksége ahhoz, hogy a költ­ségvetése egyensúlyban ma­radjon. Éppen ezzel az árral számolt 2015-2017-re az idei 105 dollár után. Anton Szilua­­nov pénzügyminiszter a múlt hétfőn azt mondta, hogy az Ukrajna miatti szankciók és az alacsony olajárak együtt évi 130-140 milliárd dollárnyi kiesést okoznak az ország gaz­daságának. Ez a gazdaság 7 százalékát képviseli. A pénz­ügyminiszter közép-, és talán hosszútávon is 80-90 dolláros árat feltételez, a piacok azonban azonnal rea­gáltak a zuhanó olajárra: a ru­bel új történelmi mélypontra esett, a befektetők pedig egyre nagyobb kockázatokat látnak az orosz költségvetés és a növe­kedés kapcsán. A Fitch sem emelte id a bóvliból a magyar adósságot besorolás Egy szinttel a be­fektetésre ajánlott kategória alatt, vagyis bóvliban hagyta Magyarországot a Fitch Ra­tings, és az adósminősítés mar­gójára tűzött stabil kilátás azt jelzi, hogy nem is szeretne vál­toztatni ezen a hitelminősítő a közeljövőben. A Fitch döntése után a magyar kormány min­den reménye szertefoszlott, hiszen azt jelzi, hogy a három nagy hitelminősítő közül egyik sem akarja befektetésre ajánla­ni Magyarországot. A Fitch elismerte, hogy a 3 százalék alatti hiány segíti az államadósság csökkené­sét, és várakozásuk szerint idén 3,2 százalékkal fog nőni a magyar gazdaság, ez azon­ban még mindig alacsonyabb, mint a hasonló adósminősíté­sű országoké. Ráadásul jövőre 2,3 százalékra fog lassulni a GDP-növekedés üteme, miu­tán az uniós költségvetési cik­lus kifut. A Fitch modellje szerint az államadósság is csak lassan fog csökkenni. Egyszázalékos elsődleges költségvetési több­let és 2,5 százalékos GDP-nö­vekedés mellett 2022 végére 71 százalék lesz az adósság, ami tavaly év végén 77,3 szá­zalék volt. Szerintük a devizahitelek forintosítása segít a háztar­tásokon, ugyanakkor tovább gyengíti az egyébként is töré­keny bankszektor helyzetét, amelynek nettó 600 milliárd forintjába kerül az átváltás. A hitelezés pedig még idén és jövőre is vissza fog esni. A hitelminősítő várakozása sze­rint Orbán Viktor kormánya tovább folytathatja a külföldi vállalatokat sújtó nem kon­vencionális gazdaságpolitikai irányvonalát. A Nemzetgazdasági Minisz­térium a Fitch döntése után közölte, hogy a magyar gaz­daság teljesítményét a hitel­­minősítő intézetek besorolási döntésüknél is belátható időn belül figyelembe veszik. Már régóta mondja ezt Varga Mi­hály tárcája, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy ki­emelnének a bóvliból. A Fitch és a Moody’s egy, a Standard & Poor’s két szinttel tartja a befektetési kategória alatt az országot. ■ H. J. HIRDETÉS toP fias« f i kV H v/ ftTOP 150 *r 1 V Afm­­ ~ II £ A legnagyobb játékosok Mi a titka a leggazdagabb magyaroknak? Ismerje meg idén is a hazai csúcsvagyonok tulajdonosait testközelből! Keresse a TOP 150 Csúcsvagyon kiadványt a hírlapárusoknál! Rendelje meg kedvezményes áron, 990 forintért a www.lapcentrum.hu oldalon!

Next