Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)

2014-12-03 / 233. (11493.) szám

2014. DECEMBER 3., SZERDA, BELFÖLD HÍRSÁV Csepreghy: enyhülnek a feltételek A TEGNAPTÓL életbe lépő változtatásokkal már az új közbeszerzési törvény előtt egyszerűsödnek a közbe­szerzések belépési krité­riumai, és így egyre több kis- és középvállalkozás (kkv) tud majd sikeresen pá­lyázni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommu­nikációért felelős helyettes államtitkára. A korábbiak­kal ellentétben a referencia körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség el­vét. Például egy 100 milliós kórházberuházáson mostan­tól nem csak az indulhat, aki épített már ekkora értékű kórházat, hanem az is, aki korábban épített hasonló mé­retű és értékű más épületet, például iskolát. ■ MTI Megkezdődött a karácsonyi ellenőrzés a fogyasztóvédők megkezd­ték a karácsonyi szezonhoz kötődő ellenőrzéseket - je­lentette be Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) helyettes államtitkára. A karácsonyi országos ellenőrzésen kie­melten nézik az árfeltünte­tést, az akciók érvényesíté­sét, a vásárlói tájékoztatást és a termékbiztonságot. Az egy hete tartó országos el­lenőrzésen eddig a vizsgált kereskedők harmadánál volt hiányosság.. ■ MTI Koszorús László EU-pénzek növelik a kockázatot korrupció Egyre többen szabályozzák az ajándékok elfogadását is Kicsit csökkent a korrupciós veszély egy év alatt, de az uniós pénzek gyorsuló lehí­vása és a több közbeszerzés kockázatot jelent. Az Állami Számvevőszék közel 1600 intézmény részvételével ké­szült felmérése szerint egyre jobban figyelnek az intézmé­nyek a veszélyekre. Hornyák József A korrupciós kockázatok a köz­szférában kismértékben csök­kentek egy év alatt, miközben a kontroll emelkedett - ismer­tette Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a szerve­zet felmérését. Az európai uni­ós támogatások lehívása meg­ugrott, ami miatt egyre több a közbeszerzés, mindez növelte a korrupciós veszélyeztetettséget. Olyan helyen is uniós pénzeket hívtak le, ahol nem voltak meg a bevett folyamatok - emelte ki Domokos László. Vannak olyan intézmények, amelyeknek az alaptevékenysé­géből adódik a korrupciós koc­kázat, mert pénzt osztanak. Ilye­nek a kormányzati szervek vagy az önkormányzatok, miközben az oktatási vagy egészségügyi intézmények nem annyira ve­szélyeztetettek. A felmérés szerint a rend- és honvédelmi valamint a kormányzati intéz­ményeknél kiépültek a „védővo­nalak” a korrupció ellen. A felmérésből az is kiderült, hogy sok szerv felkészült a koc­kázatokra, vannak azonban olyanok, ahol alacsony a veszé­lyeztetettség és keveset tesznek a korrupció ellen. Az általános iskolák és a középiskolák jel­lemzően nincsenek kitéve kor­rupciónak, de keveset is tesznek ellene, emiatt a védekező mecha­nizmusok elmarad az elvárható szinttől. A kulturális intézmé­nyeknek és az önkormányzatok­nak is többet kellene tenniük a korrupció ellen. Pulai Gyula, fel­ügyeleti vezető szerint az egész­ségügyben és a felsőoktatásban növekszik a korrupciós kocká­zat, de a kontrollrendszerek nem nőttek fel ehhez a feladathoz. A területi igazgatási szervek­nél, kormányzati szerveknél és az EU-pénzeket igénybevevő in­tézményeknél nőtt a korrupciós kockázat. A területi igazgatási szerveknél emelkedett az EU-tá­­­­­iogatásokat és külső tanács­adókat igénybevevő, valamint az olyan közbeszerzési eljárásban résztvevők aránya, amelyeknél legalább egy eljárást megtá­madtak a jogorvoslati fórumok valamelyikén. A kormányzati szerveknél növekedett az olyan beszerzési eljárásokban résztve­vő szervezetek aránya, amelyek nem alkalmazták a közbeszer­zési törtvényt, bár a beszerzési érték elérte a közbeszerzési ér­tékhatárt. Egyre több intézmény szabá­lyozza az ajándékok, a meghívá­sok, az utazások elfogadásának feltételeit.­­Tavaly 21 százalék, idén már az intézmények 27 szá­zaléka szabályozta ezt. Az össze­férhetetlenségi kérdéseket már 2013-ban is a felmérésben részt­vevők négyötöde rendezte, idén tovább javult az arány, 82,7 szá­zalékra. A jövedelmet befolyáso­ló egyéni teljesítményértékelési rendszert működtető intézmé­nyek aránya azonban romlott: 51 százalékról 47-re, ami akár összefügghet a pénzhiánnyal is. A kis önkormányzatoknál ki­sebbek a korrupciós veszélyek, viszont kiépületlen a védővonal, miközben a nagyoknál komo­lyabbak a kockázatok, kiépülteb­bek a védekező­ mechanizmusok - mondta Pulai Gyula. Domokos László azt mondta, sokkal koc­kázatosabb,, ha egy kis önkor­mányzat kap 200 millió forintot, mert kevés a dolgozó, nincsenek szakérők és kiépült mechaniz­musok, miközben a fővárosban milliárdokkal gazdálkodnak, de kiépült osztályok végzik a pén­zek felhasználását. Az önkor­mányzatok eredendő kockázata egyébként Pulai szerint csök­kent, miközben az állami terü­leteké nőtt, hiszen több feladatot oda csoportosítottak át. Közel 1600 intézmény töltötte az ÁSZ kérdőívét, a korrupció kapcsán leginkább az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába kerü­lő Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban a korábbiaknál erősebb­ ráhatásra­­ egy kormányren­delet miatt. Korábban azonban három évig nem vettek részt a felmérésben. A NAV cáfolta az ÁSZ állítását, miszerint nem vettek részt a felmérésben. Kiderült: ma már rendelet kötelezi őket erre Többen rendelkeznek etikai kódexszel egyre többen alkalmaznak speciális korrupcióellenes eljárásokat. Az etikai kódex­szel rendelkező intézmények aránya 11,5 százalékpont­tal, 42,7 százalékra emelke­dett. Tavaly még csak a fel­mérésben résztvevők 7 szá­zaléka végzett korrupciós kockázatelemzést, most vi­szont már 13,4 százalékos az arány. Közel 20 százalék vesz részt korrupcióellenes képzésben, ami 5 százalék­­pontos javulás egy év alatt. Viszont kevesebben alkal­maznak munkahelyi rotáci­ót, pedig ez fontos lenne, hogy ne ugyanazokkal fog­lalkozzanak a kollégák. ­ Hiába tiltakoztak, máris itt a földadó bevételek Mindszent városa kihasználná az új jogszabály adta lehetőségeket Bár az agrártárca szerette vol­na megakadályozni, ma úgy néz ki: mégis lesz, lehet jövő­re földadó. Mindszent Önkor­mányzata mindenesetre múlt pénteken úgy határozott, hogy januártól föld és traktoradó segítségével stabilizálja gaz­dálkodását - írta meg a délma­­gyar.hu. A Tisza partján fekvő, majdnem hétezer fős csongrádi város az országban elsőként al­kalmazza az új települési adó szabályait. Ez ma lehetővé teszi a termő­föld megadóztatását, bár ezt a Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) igazán nem szeretné. De nem nagyon tud ellene ten­ni semmit. Néhány hete Nagy István, a tárca államtitkára azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az FM kezdeményezi az adótörvény módosítását, amely­ben megtiltanák a termőföld tulajdonlásának megadóztatá­sát. A csongrádi város döntését követően viszont a tárca csak azt jelezte: nem támogatják a földadó bevezetését, de az „ön­­kormányzatok már bebizonyí­tották, hogy a helyi sajátossá­gokra figyelemmel, felelősen és megfontoltan élnek adómeg­állapítási jogukkal.” A múlt héten Legény Zsolt MSZP-s képviselő nyújtott be ez irányú módosítási javaslatot, ezt azon­ban a mezőgazdasági bizottság elutasította, a kormánypárti képviselők szerint azért, mivel a kormányon belül sincs még a kérdésről döntés. A már elfogadott, jövő évi adótörvények szerint a helyi önkormányzatok mindent meg­terhelhetnek tetszőleges el­vonással, amit más jogszabály nem adóztat. És ugyan kevés olyan dolog van, amit az ál­lam nem sarcol, de a termőföld ilyen - bár sokan azt hitték, hogy nem. A földadóról szólt ugyanis egy 1992-ben elfoga­dott törvény, amiben évtizedek óta az szerepelt, hogy a termő­föld adója nulla (majd az sem). Ez alapján az agár-érdekképvi­seletektől kezdve a szaktárcán keresztül szinte mindenki azt gondolta, az új szabályok alap­ján sem lesz terhelhető a ter­mőföld-tulajdonlás. Csakhogy 2012-ben ezt a jogszabályt ha­tályon kívül helyezték, így most az önkormányzatok kivet­hetik a terhet. Szeretnénk továbbra is sta­bilan tartani a város gazdálko­dását - magyarázta a második ciklusát kezdő mindszenti pol­gármester, Zsótér Károly a Vi­lággazdaságnak a földadó és a speciális - az eddig nem terhelt lassú járművekre és pótkocsi­jaikra vonatkozó - gépjárműadó bevezetésének okát. A földadó a nagyobb birtokosoknak lesz teher (150 aranykorona felett aranykoronánként 150 forint), a főként a traktorokat terhelő gépjárműadó is azért egyfajta vagyoni típusú elvonás lesz. A becslések szerint 7-10 millió fo­rint bevételt remélhetnek ebből a két forrásból (a nagyobb részét a földadóból), amit Zsótér sze­rint az úthálózat fejlesztésével il­letve a mezőőri rendszer ki­alakításával vissza is forgatná­nak a mezőgazdaságba. ■ VG A termőföld megadóztatását az agrártárca sem szeretné Mindszent városának helyi adóbevételei (millió forint) 2013 2014* helyi adók_________96,963 102,538 gépjárműadó______10,723_______11,14 FORRÁS: MINDSZENT.HU ­­V Az idén is meg lehet kerülni a Facebook-adót Meg lehet úszni az idén is az online hirdetések büntetőadó­ját, ha ügynökségen keresztül és nem közvetlenül a Facebook­­tól vagy a Google-tól rendelik meg a hirdetést - hívja fel a figyelmet Balogh László, a rek­­lámadóblog szerzője. Az idei szabályok szerint ugyanis ha a marketing-anyag közzétevő­je (az újság, a televízió vagy az online médium) nem ad arról nyilatkozatot, hogy megfizeti a reklámadót, akkor azt - évi 2,5 millió költés felett a reklámki­adás 20 százalékát - a hirdetés fealadójának kell befizetnie. További büntetés, hogy a hirde­tés ez esetben nem számolható el költségként (pontosabban: növelni kell vele a társasági adóaalapot). Némi probléma, hogy a Fa­­cebook és a Google nem igazán szeretne reklámadót fizetni, de még levelezni sem erről: való­jában a külföldi cégek nem na­gyon válaszolgatnak arra a kér­désre, hogy ők megfizetik-e a reklámadót. Jövőre ez nem lesz gond (elég igazolni, hogy kér­ték a nyilatkozatot, és az adóha­tóságnak elküldeni, hogy nem válaszoltak nekik), idén azon­ban jön az adó és az elszámolá­si büntetés minden augusztus közepe után feladott külföldi online hirdetésre. Balogh László szerint a bün­­tető­teher azonban megúszha­tó egy ügynökség közbeikta­tásával. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis kiadott egy állásfoglalást, amely sze­rint a reklámadó-fizetési köte­lezettség csak a nyilatkozatot nem adó médiumokkal közvet­lenül kapcsolatban álló meg­rendelőt (vagyis jelen esetben csak az ügynökségeket) terhe­li. Ha tehát a reklámügynök­ségek nyilatkoznak a megbí­zóiknak arról, hogy reklám­adó-fizetési kötelezettségüket teljesítik (vagy arról, hogy ilyen náluk nem merül fel), akkor a reklámozók mentesül­nek a társasági adófizetési kö­telezettségük alól is - állítja a szakértő. Úgy véli, az ügynök­ségek a nyilatkozatok kiadá­sával sem járnak rosszabbul, mivel adófizetési kötelezettsé­gük a nyilatkozat kiadásától függetlenül fennáll. ■ VG

Next