Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)
2014-12-03 / 233. (11493.) szám
2014. DECEMBER 3., SZERDA, BELFÖLD HÍRSÁV Csepreghy: enyhülnek a feltételek A TEGNAPTÓL életbe lépő változtatásokkal már az új közbeszerzési törvény előtt egyszerűsödnek a közbeszerzések belépési kritériumai, és így egyre több kis- és középvállalkozás (kkv) tud majd sikeresen pályázni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A korábbiakkal ellentétben a referencia körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség elvét. Például egy 100 milliós kórházberuházáson mostantól nem csak az indulhat, aki épített már ekkora értékű kórházat, hanem az is, aki korábban épített hasonló méretű és értékű más épületet, például iskolát. ■ MTI Megkezdődött a karácsonyi ellenőrzés a fogyasztóvédők megkezdték a karácsonyi szezonhoz kötődő ellenőrzéseket - jelentette be Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára. A karácsonyi országos ellenőrzésen kiemelten nézik az árfeltüntetést, az akciók érvényesítését, a vásárlói tájékoztatást és a termékbiztonságot. Az egy hete tartó országos ellenőrzésen eddig a vizsgált kereskedők harmadánál volt hiányosság.. ■ MTI Koszorús László EU-pénzek növelik a kockázatot korrupció Egyre többen szabályozzák az ajándékok elfogadását is Kicsit csökkent a korrupciós veszély egy év alatt, de az uniós pénzek gyorsuló lehívása és a több közbeszerzés kockázatot jelent. Az Állami Számvevőszék közel 1600 intézmény részvételével készült felmérése szerint egyre jobban figyelnek az intézmények a veszélyekre. Hornyák József A korrupciós kockázatok a közszférában kismértékben csökkentek egy év alatt, miközben a kontroll emelkedett - ismertette Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a szervezet felmérését. Az európai uniós támogatások lehívása megugrott, ami miatt egyre több a közbeszerzés, mindez növelte a korrupciós veszélyeztetettséget. Olyan helyen is uniós pénzeket hívtak le, ahol nem voltak meg a bevett folyamatok - emelte ki Domokos László. Vannak olyan intézmények, amelyeknek az alaptevékenységéből adódik a korrupciós kockázat, mert pénzt osztanak. Ilyenek a kormányzati szervek vagy az önkormányzatok, miközben az oktatási vagy egészségügyi intézmények nem annyira veszélyeztetettek. A felmérés szerint a rend- és honvédelmi valamint a kormányzati intézményeknél kiépültek a „védővonalak” a korrupció ellen. A felmérésből az is kiderült, hogy sok szerv felkészült a kockázatokra, vannak azonban olyanok, ahol alacsony a veszélyeztetettség és keveset tesznek a korrupció ellen. Az általános iskolák és a középiskolák jellemzően nincsenek kitéve korrupciónak, de keveset is tesznek ellene, emiatt a védekező mechanizmusok elmarad az elvárható szinttől. A kulturális intézményeknek és az önkormányzatoknak is többet kellene tenniük a korrupció ellen. Pulai Gyula, felügyeleti vezető szerint az egészségügyben és a felsőoktatásban növekszik a korrupciós kockázat, de a kontrollrendszerek nem nőttek fel ehhez a feladathoz. A területi igazgatási szerveknél, kormányzati szerveknél és az EU-pénzeket igénybevevő intézményeknél nőtt a korrupciós kockázat. A területi igazgatási szerveknél emelkedett az EU-táiogatásokat és külső tanácsadókat igénybevevő, valamint az olyan közbeszerzési eljárásban résztvevők aránya, amelyeknél legalább egy eljárást megtámadtak a jogorvoslati fórumok valamelyikén. A kormányzati szerveknél növekedett az olyan beszerzési eljárásokban résztvevő szervezetek aránya, amelyek nem alkalmazták a közbeszerzési törtvényt, bár a beszerzési érték elérte a közbeszerzési értékhatárt. Egyre több intézmény szabályozza az ajándékok, a meghívások, az utazások elfogadásának feltételeit.Tavaly 21 százalék, idén már az intézmények 27 százaléka szabályozta ezt. Az összeférhetetlenségi kérdéseket már 2013-ban is a felmérésben résztvevők négyötöde rendezte, idén tovább javult az arány, 82,7 százalékra. A jövedelmet befolyásoló egyéni teljesítményértékelési rendszert működtető intézmények aránya azonban romlott: 51 százalékról 47-re, ami akár összefügghet a pénzhiánnyal is. A kis önkormányzatoknál kisebbek a korrupciós veszélyek, viszont kiépületlen a védővonal, miközben a nagyoknál komolyabbak a kockázatok, kiépültebbek a védekező mechanizmusok - mondta Pulai Gyula. Domokos László azt mondta, sokkal kockázatosabb,, ha egy kis önkormányzat kap 200 millió forintot, mert kevés a dolgozó, nincsenek szakérők és kiépült mechanizmusok, miközben a fővárosban milliárdokkal gazdálkodnak, de kiépült osztályok végzik a pénzek felhasználását. Az önkormányzatok eredendő kockázata egyébként Pulai szerint csökkent, miközben az állami területeké nőtt, hiszen több feladatot oda csoportosítottak át. Közel 1600 intézmény töltötte az ÁSZ kérdőívét, a korrupció kapcsán leginkább az elmúlt időszakban a figyelem középpontjába kerülő Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban a korábbiaknál erősebb ráhatásra egy kormányrendelet miatt. Korábban azonban három évig nem vettek részt a felmérésben. A NAV cáfolta az ÁSZ állítását, miszerint nem vettek részt a felmérésben. Kiderült: ma már rendelet kötelezi őket erre Többen rendelkeznek etikai kódexszel egyre többen alkalmaznak speciális korrupcióellenes eljárásokat. Az etikai kódexszel rendelkező intézmények aránya 11,5 százalékponttal, 42,7 százalékra emelkedett. Tavaly még csak a felmérésben résztvevők 7 százaléka végzett korrupciós kockázatelemzést, most viszont már 13,4 százalékos az arány. Közel 20 százalék vesz részt korrupcióellenes képzésben, ami 5 százalékpontos javulás egy év alatt. Viszont kevesebben alkalmaznak munkahelyi rotációt, pedig ez fontos lenne, hogy ne ugyanazokkal foglalkozzanak a kollégák. Hiába tiltakoztak, máris itt a földadó bevételek Mindszent városa kihasználná az új jogszabály adta lehetőségeket Bár az agrártárca szerette volna megakadályozni, ma úgy néz ki: mégis lesz, lehet jövőre földadó. Mindszent Önkormányzata mindenesetre múlt pénteken úgy határozott, hogy januártól föld és traktoradó segítségével stabilizálja gazdálkodását - írta meg a délmagyar.hu. A Tisza partján fekvő, majdnem hétezer fős csongrádi város az országban elsőként alkalmazza az új települési adó szabályait. Ez ma lehetővé teszi a termőföld megadóztatását, bár ezt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) igazán nem szeretné. De nem nagyon tud ellene tenni semmit. Néhány hete Nagy István, a tárca államtitkára azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az FM kezdeményezi az adótörvény módosítását, amelyben megtiltanák a termőföld tulajdonlásának megadóztatását. A csongrádi város döntését követően viszont a tárca csak azt jelezte: nem támogatják a földadó bevezetését, de az „önkormányzatok már bebizonyították, hogy a helyi sajátosságokra figyelemmel, felelősen és megfontoltan élnek adómegállapítási jogukkal.” A múlt héten Legény Zsolt MSZP-s képviselő nyújtott be ez irányú módosítási javaslatot, ezt azonban a mezőgazdasági bizottság elutasította, a kormánypárti képviselők szerint azért, mivel a kormányon belül sincs még a kérdésről döntés. A már elfogadott, jövő évi adótörvények szerint a helyi önkormányzatok mindent megterhelhetnek tetszőleges elvonással, amit más jogszabály nem adóztat. És ugyan kevés olyan dolog van, amit az állam nem sarcol, de a termőföld ilyen - bár sokan azt hitték, hogy nem. A földadóról szólt ugyanis egy 1992-ben elfogadott törvény, amiben évtizedek óta az szerepelt, hogy a termőföld adója nulla (majd az sem). Ez alapján az agár-érdekképviseletektől kezdve a szaktárcán keresztül szinte mindenki azt gondolta, az új szabályok alapján sem lesz terhelhető a termőföld-tulajdonlás. Csakhogy 2012-ben ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték, így most az önkormányzatok kivethetik a terhet. Szeretnénk továbbra is stabilan tartani a város gazdálkodását - magyarázta a második ciklusát kezdő mindszenti polgármester, Zsótér Károly a Világgazdaságnak a földadó és a speciális - az eddig nem terhelt lassú járművekre és pótkocsijaikra vonatkozó - gépjárműadó bevezetésének okát. A földadó a nagyobb birtokosoknak lesz teher (150 aranykorona felett aranykoronánként 150 forint), a főként a traktorokat terhelő gépjárműadó is azért egyfajta vagyoni típusú elvonás lesz. A becslések szerint 7-10 millió forint bevételt remélhetnek ebből a két forrásból (a nagyobb részét a földadóból), amit Zsótér szerint az úthálózat fejlesztésével illetve a mezőőri rendszer kialakításával vissza is forgatnának a mezőgazdaságba. ■ VG A termőföld megadóztatását az agrártárca sem szeretné Mindszent városának helyi adóbevételei (millió forint) 2013 2014* helyi adók_________96,963 102,538 gépjárműadó______10,723_______11,14 FORRÁS: MINDSZENT.HU V Az idén is meg lehet kerülni a Facebook-adót Meg lehet úszni az idén is az online hirdetések büntetőadóját, ha ügynökségen keresztül és nem közvetlenül a Facebooktól vagy a Google-tól rendelik meg a hirdetést - hívja fel a figyelmet Balogh László, a reklámadóblog szerzője. Az idei szabályok szerint ugyanis ha a marketing-anyag közzétevője (az újság, a televízió vagy az online médium) nem ad arról nyilatkozatot, hogy megfizeti a reklámadót, akkor azt - évi 2,5 millió költés felett a reklámkiadás 20 százalékát - a hirdetés fealadójának kell befizetnie. További büntetés, hogy a hirdetés ez esetben nem számolható el költségként (pontosabban: növelni kell vele a társasági adóaalapot). Némi probléma, hogy a Facebook és a Google nem igazán szeretne reklámadót fizetni, de még levelezni sem erről: valójában a külföldi cégek nem nagyon válaszolgatnak arra a kérdésre, hogy ők megfizetik-e a reklámadót. Jövőre ez nem lesz gond (elég igazolni, hogy kérték a nyilatkozatot, és az adóhatóságnak elküldeni, hogy nem válaszoltak nekik), idén azonban jön az adó és az elszámolási büntetés minden augusztus közepe után feladott külföldi online hirdetésre. Balogh László szerint a büntetőteher azonban megúszható egy ügynökség közbeiktatásával. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a reklámadó-fizetési kötelezettség csak a nyilatkozatot nem adó médiumokkal közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőt (vagyis jelen esetben csak az ügynökségeket) terheli. Ha tehát a reklámügynökségek nyilatkoznak a megbízóiknak arról, hogy reklámadó-fizetési kötelezettségüket teljesítik (vagy arról, hogy ilyen náluk nem merül fel), akkor a reklámozók mentesülnek a társasági adófizetési kötelezettségük alól is - állítja a szakértő. Úgy véli, az ügynökségek a nyilatkozatok kiadásával sem járnak rosszabbul, mivel adófizetési kötelezettségük a nyilatkozat kiadásától függetlenül fennáll. ■ VG