Világgazdaság, 2015. február (47. évfolyam, 21/11530-40/11549. szám)
2015-02-23 / 36. (11545.) szám
2 HIRSAV Alacsony részvétel a veszprémi választáson a veszpérmi időközi választás végeredményét lapzártánk után a Nemzeti Választási Iroda. A Navracsics Tibor uniós biztosi kinevezésével megüresedett képviselői hely pótlásáról, a kétharmados kormányzati többség megtartásáról szóló voksoláson a tavaly áprilisinál alacsonyabb volt a részvétel: a kimutatás szerint a választásra jogosultak 42 százaléka jelent meg délután fél hatig miközben tavaly ugyanakkor már 58,5 százalékos volt az arány. ■ VG Átszervezik a kulturális államtitkárságot A kultúráért felelős államtitkárság átszervezését jelentette be Hoppál Péter államtitkár pénteken a baranyai Berkesden egy sajtótájékoztatón. Közlése szeint márciustól új főosztályi struktúra lép életbe a kulturális alapellátás országos megszervezéséért felelős területen. Cseri Miklós helyettes államtitkár miniszteri biztosként folytatja munkáját, utódja Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója lesz. Hoppál Péter az átszervezést azzal indokolta, hogy lezárult a kulturális alapellátás első periódusával összefüggő szervezőmunka. ■ MTI Energiaunió: szerdán dönt a Bizottság jövő szerdán fogadja el és teszi közzé az Európai Bizottság az energiaunió megteremtésére irányuló stratégiai tervezetét - közölte e tetsület szóvivője, miután egy újságíró megkérdezte, mennyiben veti vissza az EU-n belüli konszenzus esélyét Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja, miszerint a nemzeti szuverenitást sérti, ha Brüszszel be kíván avatkozni az uniós tagállamok és külső harmadik országok közötti energiaügyi tárgyalásokba, illetve megállapodásokba. A bizottsági szóvivő szerint a kérdésről akkor indulhat meg az érdemi vita, amikor a szövegtervezet az asztalra kerül. ■ MTI w » ■ 4 » V Látszólag alacsony a munkanélküliség létszám Egyre többen találnak állást a vállalati szférában, de messze még a teljes foglalkoztatás Tavaly 4,6 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, vagyis a legalább 5 főt alkalmazó vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szektorban 2 millió 822 ezer foglalkoztatottat mért a KSH adminisztratív kutatása. A növekedés azonban csak arra volt elég, hogy a létszám elérje a 2013-as szintet. Az év első negyedévében még sokkal gyorsabb, közel 8 százalékos volt a létszám bővülése, ez azzal függ össze, hogy hihetetlen mértékben emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, ami később lelassult. Nem csak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások előtt is megugrott az állami körben foglalkoztatott munkanélküliek száma; tavaly 160 ezer közfoglalkoztatott volt, amely közel 40 százalékos emelkedés egy év alatt. A közmunkásokat figyelmen kívül hagyva visszafogottabb, 2,7 százalékos létszámbővülést láthattunk, a vállalati szférában pedig 2,4 százalékkal dolgoznak többen, mint 2013-ban. Ez 1 millió 854 ezer foglalkoztatottat jelentett. A vállalati szférában 40 ezer új munkahely létesült - vagyis érezhető volt itt is az emelkedés. Az állam további terjeszkedését mutatja azonban, hogy a költségvetési szektorban nem csak a közmunkások száma növekedett. A költségvetési szférában (közmunkások nélkül) 3,5 százalékkal többen dolgoznak az egy évvel korábbinál, ami 695 ezer főt jelent. (Ez részben annak tudható be, hogy az uniós pályázati rendszer átalakításával a versenyszférából sokan az államhoz kerültek át.) A sajátos magyar válságkezelési modell eredményeként sikerült csökkenteni a munkanélküliséget - a kormányzat célja továbbra is a teljes foglalkoztatottság elérése. Orbán Viktor a múlt héten Varsóban úgy fogalmazott: a cél, hogy egyetlen munkanélküli se legyen. Az Európai Unióban tényleg Magyarországon csökken az egyik leggyorsabban a munkanélküliség: a tavalyi év utolsó három hónapjában már csak 7,1 százalékos volt, ami 2 százalékpontos mérséklődés egy év alatt. Szakértők szerint a piacgazdaságban teljes foglalkoztatásnak lehet tekinteni a 4-6 százalék közötti munkanélküliségi rátát. Ennél alacsonyabb munkanélküliséget nem érdemes megcélozni: mindig vannak olyanok, akik éppen munkahelyt váltanak, és a jó állás megszerzéséhez idő kell. A munkanélküliség segít a bérinfláció megakadályozásában is: ha mindenkinek van állása, akkor a vállalatoknak nehezebb és egyre drágább lesz új munkatársakat toborozni. A statisztika alapján úgy tűnik, hogy Magyarország már nincs messze a teljes foglalkoztatástól, hiszen csak néhány százalékpontra van ez a szint. Az igazság azonban az, hogy közfoglalkoztatottak nélkül számolva bőven kétszámjegyű, 10 százalék feletti volna a munkanélküliségi ráta, vagyis nagyon messze vagyunk a teljes foglalkoztatástól. ■ H. J. Közfoglalkoztatottak száma (ezer fő) 250 VG-GRAFIKA Alkalmazásban állók száma (ezer fő) : vállalkozásoknál ■i közfoglalkoztatottak 3000 2500 2000 1500 1000 5000 2012 2013 2014 FORRÁS: KSH GAZDASÁG 2015. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Felhúzta a bért a kormány statisztika A csökkenő infláció is növelte a vásárlóerőt Utoljára a világgazdasági válság kitörése előtt nőttek olyan gyorsan a reálkeresetek, mint tavaly. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel eltüntette az inflációt, és megemelte a pedagógusok bérét. Idén - részben hasonló okokból - még tovább emelkedhetnek a reálkeresetek. Hornyák József Tavaly 3,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Ennél nagyobb emelkedésre legutóbb 2006-ban volt példa - pedig az adatokat torzítják a közfoglalkoztatottak adatai. E nélkül számolva a reálkeresetek 5,1 százalékkal emelkedtek, és ilyen ütem 2005 óta nem fordult elő (és az előtt se sokszor volt rá példa). Az átlagos bruttó tavaly 237 ezer forint fölé emelkedett, miközben a vállalatok is érdemi béremelésre szánták el magukat: átlagosan 4,3 százalékkal emelték a bruttó béreket (és miután az egykulcsos adó nem változott a nettó is pont ennyivel emelkedett). Egy évvel korábban a vállalati szektor csak az akkori inflációnak megfelelően emelte a jövedelmeket, ám időközben egyre nagyobb lett a munkaerőhiány több szektorban: informatikust például nagyítóval keresnek a cégek, elég szépen 5,2 százalékkal emelkedett is a szektorban a bruttó bér átlagosan. Igaz, a KSH adatai szerint náluk is jobban jártak a pedagógusok: az életpályamodell bevezetése az átlagos fizetést az oktatásban az elmúlt évben 13 százalékkal növelte meg, így sem érte azonban utol a bérezéssel a költségvetési szféra a vállalatit. A versenyszférában 2014-ben 253 ezer forint volt a bruttó, és 165,5 ezer a nettó bér, míg a költségvetési szférában a kimutatott átlagos bruttó csak 210 ezer forint. Közfoglalkoztatottakkal együtt számolva. Nélkülük már alig van számottevő különbség az átlagos állami és céges fizetés között: a közfoglalkoztatottak nélkül kimutatott átlagos állami fizetés tavaly a nettó pedig 158 ezer forint volt. Az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 156 ezer forint volt. A kedvezménnyel együtt számítva 162,5 ezer forint. A múlt év vége felé azonban még ennél is nagyobb jólét növekedést tapasztalhatott az átlagpolgár, miután az év második felében a reálbéremelkedés gyorsabb ütemre kapcsolt. Augusztus óta ugyanis negatív tartományban van az inflációs index, vagyis csökkennek a fogyasztói árak. Decemberben már 0,9 százalékos áresést mért a KSH, ami a keresetek vásárlóértékének i11 százalékos emelkedéséhez vezetett. A Nemzetgazdasági Minisztérium az adathoz fűzött közleményében ki is emelte, hogy két éve tart a reálbérek töretlen növekedése. A gazdasági tárca szerint a decemberi kimagasló mértékű reálkereset-növekedésben a rendszeres jövedelmek erőteljes emelkedése mellett az év végi mozgóbér-kifizetések bővülésének is nagy szerepe volt. Részben ez az oka annak is, hogy az idei év első felében nem számíthatunk hasonlóan nagy béremelkedési ütemre, de a minimálbér emelése és a negatív tartományban maradó infláció miatt további érdemi reálkereset-növekedésre van esély. Mindez támaszt nyújthat a fogyasztás növekedéséhez, így a GDP-bővülést a belső kereslet vezetheti. Szakértők szerint az idei évben a tavalyihoz hasonló mértékű, 3 százalék körüli béremelkedésre lehet számítani, de ha idén is csökken a fogyasztói árindex, akkor ennél nagyobb reálkereset-emelkedés is elképzelhető. Megmaradt az enyhén optimista hangulat februárban is bizakodóbb lett februárban a lakosság, az ipar maradt optimista az építőipar viszont egyre kilátástalanabbnak ítéli meg a helyzetét a GKI-Erste konjunktúra index kimutatása szerint. Februárban az összesített konjunktúra index szezonális hatásoktól megtisztított értéke nem változott, maradt a viszonylag optimista hangulat, a kissé rosszabb üzleti várakozásokat a valamivel jobb fogyasztóiak egyenlítették ki. Az üzleti szférán belül februárban az ipari és kereskedelmi várakozások minimálisan kedvezőbben, a szolgáltató és főleg építőipari várakozások viszont kedvezőtlenebbül alakultak, mint az előző hónapban. Az ipari bizalmi indexen belül enyhén javult februárban az elmúlt időszak termelésének, a készlet- és a rendelésállománynak a megítélése (ez utóbbin belül az exportrendeléseké is). A termelési kilátások viszont ismét borúsabbak lettek. Az építőipari bizalmi index negyedik hónapja csökken, s februárban tizenöt havi mélypontjára került. A szolgáltatói bizalmi index január után februárban is esett. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban markánsan javult, de a szolgáltató szektor kivételével még a romlásra számítók vannak minimális többségben. E kérdésben a lakosság véleménye csak kissé lett optimistább. A fogyasztói bizalmi index februárban háromhavi csökkenést követően emelkedett. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét enyhén, míg a következő egy évben várható megtakarítási képességét lényegesen jobbnak ítélte, mint az előző hónapban. ■ VG Reálkeresetek alakulása (az 1991-eshez képest, százalék) 15060 1991-2014 Bérek változása 12013 -2014 Bruttó Nettó Közfoglalkoztatottak nélküli nettó Költségvetési szféra (nettó, közfoglalkoztatottak nélkül) Versenyszféra (közfoglalkoztatottak nélkül, nettó) FORRÁS: KSH A pedagógusok béremelése vitte fel a kereseti görbét Legjobban a pénzügyi szektor fizet A legtöbbet tavaly is a pénzügyi szférában lehetett keresni. A bruttó átlagkereset 486 ezer forint volt a pénzügyi és biztosítási szektorban, ezt az információ és kommunikáció ágazatban pedig 449 ezer forint körül alakult a bruttó.A legkevesebbet, 143 ezer forintot az egészségügyi és szociális ellátási munkáért kaptak a dolgozók. A mezőgazdasági munkáért átlagban 180 ezer forintot kaptak a foglalkoztatottak. GKI-Erste konjunktúraindex és összetevői 10 Üzleti bizalmi index 2009.jan.-2015.febr. VG-GRAFIKA FORRÁS: GKI