Világgazdaság, 2015. március (47. évfolyam, 41/11550-62/11571. szám)

2015-03-02 / 41. (11550.) szám

2015. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ GAZDASÁG Előnyös lehet egy hosszú távú program évértékelő Vita van arról, valóban túl alacsonyak-e a magyar bérek A következő éveknek a ke­ményen dolgozó emberekről kell szólniuk - tűzte célul Orbán Viktor miniszterel­nök pénteken Budapesten, a Várkert Bazárban tartott év­értékelő beszédében. A dol­gozóknak pedig hosszú távú béremelési programot ígért. Hornyák József -Willin-Tóth Kornélia Kisebbségi vélemény a köz­gazdászok között, hogy a bére­ket csak úgy fel lehet emelni - mondta a Világgazdaságnak Oblath Gábor azzal kapcsolat­ban, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök évértékelő beszé­dében hosszú távú béremelési programot hirdetett, összefüg­gésben a hazai gazdaság ver­senyképességének javulásával. Az MTA Közgazdaságtudomá­nyi Intézetének kutatója sze­rint nincs kirívó eltérés Ma­gyarország termelékenysége és bérszintje között. „Nincsen olyan lemaradásunk, amely in­dokolná, hogy bármilyen akció keretében hirtelen fel kelljen emelni a béreket” - fejtette ki. Oblath Gábor szerint azzal semmi baj sincs, ha egy hosz­­szú távú programot alakítanak ki, vagy megállapodást kötnek a munkavállalók és a szak­­szervezetek között - amelyhez a kormány is csatlakozik -, hiszen ilyet máshol is alkal­maznak. Ez hasznos, mert a dolgozók és a munkavállalók számára is kiszámíthatóságot ad a kilátásokkal kapcsolatban. Természetes, hogy a terme­lékenység hosszú távú növeke­désével emelkedik az ország összjövedelme, ebből pedig ré­szesüljenek a munkavállalók is - fejtette ki Oblath Gábor. Szerinte meg kell nézni, ho­gyan részesülnek az egyes cso­portok az összjövedelemből. A jövedelemelosztás szempontjá­ból nem az a szembetűnő, hogy a bérek kirívóan alacsonyak lennének, hanem az, hogy azt állam termelésből származó jövedelme kirívóan magas. Az MTA kutatója rámutatott, hogy 2013-ban az Európai Unión be­lül Magyarországon volt a 3. legnagyobb az állam jövedel­mi részesedése. Oblath Gábor szerint a nettó termelési adók és támogatások részaránya na­gyon magas Magyarországon, ami nem is csoda a rekordma­gas áfa vagy a nagy jövedéki adó miatt. A szakszervezetek szerepét emelte ki Pogátsa Zoltán köz­gazdász. „A magyar gazdasá­gi-politikai berendezkedésban a rendszerváltás óta fekete lyuk van a szakszervezetek és a munkaadók közreműködésé­vel kialakuló szektorális bér­alku helyén, míg nálunk csak a harmadát, másutt a munka­­vállalók 60-80 százalékát lefe­dő kollektív szerződések útján szabályozzák ezt a területet. Magyarországon - és ez egyéb­ként az egész kelet-európai ré­gióra igaz,­­ az emberek nem tudják, mi a szerepe az érdek­­képviseleteknek, cikinek és fe­leslegesnek tartják. A jelenlegi anyagi források mellett egyéb­ként ezek a tömörülések képte­lenek is hatékonyan működni: a teljes magyar szakszervezeti rendszer évente mintegy 4 mil­liárd forintból gazdálkodik, az­az nagyságrendileg egy ezer fős intézmény költségvetéséből kellene képviselni potenciáli­san 4 millió munkavállalót" - mondta lapunknak a Nyu­gat-magyarországi Egyetem (NYME) docense. Holott naiv elképzelés, és a statisztikák is cáfolják, hogy piaci alapon a termelékenységnek megfele­lő bérszint alakul ki, hiszen a munkaadóknak ez nem érdeke. Pedig a magasabb bérek hozzá­járulnának a gazdaság továb­bi növekedéséhez is - véli a közgazdász. Kiemelte: jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje is a létminimum alatt van, Nyugat-Európában ez el­képzelhetetlen. Pedig a magyar gazdaságnak olyan munkavál­lalókra lenne szüksége, akik dinamizálják a gazdaságot, magasabb hozzáadott értéket produkálnak. Bár a II. világháború után a centralizált De Gaulle-i francia jobboldali fejlesztőállamban nem működött az ágazati béral­kuk rendszere, a kormányzat a növekedésből származó bevétel egy részét államilag elrendelt béremelések útján visszaosz­totta, ami pörgette a gazdasá­got, és hozzájárult a kormány legitimációjához is. „Az orbáni terv erre emlékeztet” - hívta fel a figyelmet a szakember. Kezdeményező politika szuverén és kezdeményező kül­politikát hirdetett évértékelő be­szédében a miniszterelnök. Ki­fejtette: 2010-ben, amikor Ma­gyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkal­mazkodó és követő külpolitikát folytathatott, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyar­­ország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpoli­tikába kezdett, „fiatal, tehetsé­ges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe". Orbán Viktor úgy véli, ideje, hogy meg­tanuljunk a külföldre egyenran­­gúként tekinteni, és egyenran­gúnak érezni magunkat vele. A 2010 óta történt változásokkal kapcsolatban arról beszélt: van­nak dolgok, amelyeket érdemes megtartani „az előző korszak­ból", például a demokráciát, an­nak is lehetőleg „jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott, így a neoliberális gaz­daságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom téveszméjét és a li­berális társadalompolitikát. A kabinet gazdaságpolitikájá­val kapcsolatban a miniszter­­elnök valódi áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtize­dek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kez­dett el növekedni. Egyenrangú partner akar lenni külpolitikájában a magyar kormány - közölte a miniszterelnök Kilenchavi csúcson a forint ÁRFOLYAM Ha felminősítenek, 300-as szint alá erősödhet HIRDETÉS LIVE NATION PRESENTS 2015. MÁJUS 19. BudapestAréna JEGYEK KAPHATÓK: WWW.LIVENATION.NU KIVET roxelte.se kk.—.—i bj Háromnegyed éves csúcson jár a forint az euróval szemben, amelyben fontos szerepet játszik az Európai Központi Bank pénz­nyomtatási programja, de kellett hozzá Magyarország megítélé­sének javulása is. Az eurót most 303 forint alatt jegyzik, pedig ja­nuár közepén még 326-os szint felett történelmi mélyponton járt a hazai fizetőeszköz. A feltörekvő piaci devizák az elmúlt hónapban sokat profitál­tak abból, hogy az EKB elnöke, Mario Draghi január végén havi 60 milliárd eurós eszközvásár­lást hirdetett, amely tartalmazza állampapírok vételét is. Az EKB programja ma indul el. E mel­lett a Federal Reserve is kitart a nullaszázalékos kamat tartása mellett, és Janet Yellen Fed-elnök azt mondta, jelezni fognak a ka­matemelés előtt. Miután eddig nem tartalmazott ilyen jelzést a Fed kamatdöntések utáni közle­ménye, így még néhány hónapig biztosan nem szigorítanak. Az EKB és a Fed laza mone­táris politikája pedig minden kialakuló kockázatot vagy mé­lyülő válságot (görög válság, orosz-krán konfliktus) elterelt a figyelem középpontjából. A forin­tot mindezek mellett az is támo­gatta, hogy a magyar gazdaság a korábban gondoltnál gyorsabb növekedési pályán halad, és az egyre mélyebben húzódó infláci­ós pálya mellett növekszik a reál­kamat, hiszen a Magyar Nemze­ti Bank egyelőre nem nyúlt a 2,1 százalékos irányadó kamathoz. A negatív inflációs számok pedig még akkor is nagy reálkamatot eredményeznek, ha az MNB márciusban újraindítja a kamat­vágási ciklusát. Ennek keretében azonban a legtöbb elemző sze­rint legfeljebb 30-60 bázispontos kamatvágás várható összesen. Ezek mellett egy nagyon fontos, a forint erősödését támogató bel­ső tényező az, hogy egyre többen várják Magyarország felminő­sítését. Jelenleg mindhárom hi­telminősítő a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” ka­tegóriában tartja Magyarorszá­got, de a kedvezőbb fundamen­tumok segíthetnek azon, hogy ez már nem legyen így sok ideig. A Moody’s pénteken vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását, és a hitelminősítő elmúlt hetek­ben tett nyilatkozatai alapján jo­gos lehet az optimizmus. A Moo­dy’s pozitívan értékelte a bank­adó tervezett csökkentését, és a hitelminősítő az államadósság lassú csökkenését várja. Ha két hitelminősítőnél javíta­ná az adósminősítésünket, akkor több kötvényalap vásárolhatná a magyar állampapírokat, hiszen sokaknak a befektetési politiká­ja tiltja a bóvli minősítésű köt­vények tartását. Bámli Károly, a Commerzbank elemzője kiemel­te, hogy a felminősítésnek eddig több tényező is útjában állt. Ilyen az államadósság, amely a forint esése következtében nem igazán csökkent (a magas devizaarány miatt), és az is a felminősítés út­jában állt, hogy a bankok hitele­zési aktivitása visszafogott volt, amely negatívan hatott a gazda­sági növekedésre. „A bankadóval kapcsolatos nemrég bejelentett intézkedések és a hazai deviza árfolyamának elmúlt időszakban látott felér­tékelődése ezen tényezők ne­gatív hatásait tompíthatják, így nagyobb az esélye egy kedvező értékelésnek” - fejtette ki Bám­li. Ha ez valósággá válik, akkor hosszú idő után ismét a 300-as szintek környékére erősödhet a forint. Igaz, több elemző csak azt várja, hogy a hitelminősítők stabilról pozitívra változtatják a kilátást, vagyis a felminősítés előszobájába kerülhetünk. A pesszimisták szerint viszont a kedvezőbb minősítés útjában áll a továbbra is kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a költségve­tés szerkezeti problémája. ■ H. J. 2014. jan. 1.-2015. febr. 27. FORRÁS: REUTERS 3

Next