Világgazdaság, 2015. március (47. évfolyam, 41/11550-62/11571. szám)
2015-03-02 / 41. (11550.) szám
2015. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ GAZDASÁG Előnyös lehet egy hosszú távú program évértékelő Vita van arról, valóban túl alacsonyak-e a magyar bérek A következő éveknek a keményen dolgozó emberekről kell szólniuk - tűzte célul Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. A dolgozóknak pedig hosszú távú béremelési programot ígért. Hornyák József -Willin-Tóth Kornélia Kisebbségi vélemény a közgazdászok között, hogy a béreket csak úgy fel lehet emelni - mondta a Világgazdaságnak Oblath Gábor azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében hosszú távú béremelési programot hirdetett, összefüggésben a hazai gazdaság versenyképességének javulásával. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója szerint nincs kirívó eltérés Magyarország termelékenysége és bérszintje között. „Nincsen olyan lemaradásunk, amely indokolná, hogy bármilyen akció keretében hirtelen fel kelljen emelni a béreket” - fejtette ki. Oblath Gábor szerint azzal semmi baj sincs, ha egy hoszszú távú programot alakítanak ki, vagy megállapodást kötnek a munkavállalók és a szakszervezetek között - amelyhez a kormány is csatlakozik -, hiszen ilyet máshol is alkalmaznak. Ez hasznos, mert a dolgozók és a munkavállalók számára is kiszámíthatóságot ad a kilátásokkal kapcsolatban. Természetes, hogy a termelékenység hosszú távú növekedésével emelkedik az ország összjövedelme, ebből pedig részesüljenek a munkavállalók is - fejtette ki Oblath Gábor. Szerinte meg kell nézni, hogyan részesülnek az egyes csoportok az összjövedelemből. A jövedelemelosztás szempontjából nem az a szembetűnő, hogy a bérek kirívóan alacsonyak lennének, hanem az, hogy azt állam termelésből származó jövedelme kirívóan magas. Az MTA kutatója rámutatott, hogy 2013-ban az Európai Unión belül Magyarországon volt a 3. legnagyobb az állam jövedelmi részesedése. Oblath Gábor szerint a nettó termelési adók és támogatások részaránya nagyon magas Magyarországon, ami nem is csoda a rekordmagas áfa vagy a nagy jövedéki adó miatt. A szakszervezetek szerepét emelte ki Pogátsa Zoltán közgazdász. „A magyar gazdasági-politikai berendezkedésban a rendszerváltás óta fekete lyuk van a szakszervezetek és a munkaadók közreműködésével kialakuló szektorális béralku helyén, míg nálunk csak a harmadát, másutt a munkavállalók 60-80 százalékát lefedő kollektív szerződések útján szabályozzák ezt a területet. Magyarországon - és ez egyébként az egész kelet-európai régióra igaz, az emberek nem tudják, mi a szerepe az érdekképviseleteknek, cikinek és feleslegesnek tartják. A jelenlegi anyagi források mellett egyébként ezek a tömörülések képtelenek is hatékonyan működni: a teljes magyar szakszervezeti rendszer évente mintegy 4 milliárd forintból gazdálkodik, azaz nagyságrendileg egy ezer fős intézmény költségvetéséből kellene képviselni potenciálisan 4 millió munkavállalót" - mondta lapunknak a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense. Holott naiv elképzelés, és a statisztikák is cáfolják, hogy piaci alapon a termelékenységnek megfelelő bérszint alakul ki, hiszen a munkaadóknak ez nem érdeke. Pedig a magasabb bérek hozzájárulnának a gazdaság további növekedéséhez is - véli a közgazdász. Kiemelte: jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje is a létminimum alatt van, Nyugat-Európában ez elképzelhetetlen. Pedig a magyar gazdaságnak olyan munkavállalókra lenne szüksége, akik dinamizálják a gazdaságot, magasabb hozzáadott értéket produkálnak. Bár a II. világháború után a centralizált De Gaulle-i francia jobboldali fejlesztőállamban nem működött az ágazati béralkuk rendszere, a kormányzat a növekedésből származó bevétel egy részét államilag elrendelt béremelések útján visszaosztotta, ami pörgette a gazdaságot, és hozzájárult a kormány legitimációjához is. „Az orbáni terv erre emlékeztet” - hívta fel a figyelmet a szakember. Kezdeményező politika szuverén és kezdeményező külpolitikát hirdetett évértékelő beszédében a miniszterelnök. Kifejtette: 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, „fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe". Orbán Viktor úgy véli, ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. A 2010 óta történt változásokkal kapcsolatban arról beszélt: vannak dolgok, amelyeket érdemes megtartani „az előző korszakból", például a demokráciát, annak is lehetőleg „jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott, így a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom téveszméjét és a liberális társadalompolitikát. A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Egyenrangú partner akar lenni külpolitikájában a magyar kormány - közölte a miniszterelnök Kilenchavi csúcson a forint ÁRFOLYAM Ha felminősítenek, 300-as szint alá erősödhet HIRDETÉS LIVE NATION PRESENTS 2015. MÁJUS 19. BudapestAréna JEGYEK KAPHATÓK: WWW.LIVENATION.NU KIVET roxelte.se kk.—.—i bj Háromnegyed éves csúcson jár a forint az euróval szemben, amelyben fontos szerepet játszik az Európai Központi Bank pénznyomtatási programja, de kellett hozzá Magyarország megítélésének javulása is. Az eurót most 303 forint alatt jegyzik, pedig január közepén még 326-os szint felett történelmi mélyponton járt a hazai fizetőeszköz. A feltörekvő piaci devizák az elmúlt hónapban sokat profitáltak abból, hogy az EKB elnöke, Mario Draghi január végén havi 60 milliárd eurós eszközvásárlást hirdetett, amely tartalmazza állampapírok vételét is. Az EKB programja ma indul el. E mellett a Federal Reserve is kitart a nullaszázalékos kamat tartása mellett, és Janet Yellen Fed-elnök azt mondta, jelezni fognak a kamatemelés előtt. Miután eddig nem tartalmazott ilyen jelzést a Fed kamatdöntések utáni közleménye, így még néhány hónapig biztosan nem szigorítanak. Az EKB és a Fed laza monetáris politikája pedig minden kialakuló kockázatot vagy mélyülő válságot (görög válság, orosz-krán konfliktus) elterelt a figyelem középpontjából. A forintot mindezek mellett az is támogatta, hogy a magyar gazdaság a korábban gondoltnál gyorsabb növekedési pályán halad, és az egyre mélyebben húzódó inflációs pálya mellett növekszik a reálkamat, hiszen a Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem nyúlt a 2,1 százalékos irányadó kamathoz. A negatív inflációs számok pedig még akkor is nagy reálkamatot eredményeznek, ha az MNB márciusban újraindítja a kamatvágási ciklusát. Ennek keretében azonban a legtöbb elemző szerint legfeljebb 30-60 bázispontos kamatvágás várható összesen. Ezek mellett egy nagyon fontos, a forint erősödését támogató belső tényező az, hogy egyre többen várják Magyarország felminősítését. Jelenleg mindhárom hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” kategóriában tartja Magyarországot, de a kedvezőbb fundamentumok segíthetnek azon, hogy ez már nem legyen így sok ideig. A Moody’s pénteken vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását, és a hitelminősítő elmúlt hetekben tett nyilatkozatai alapján jogos lehet az optimizmus. A Moody’s pozitívan értékelte a bankadó tervezett csökkentését, és a hitelminősítő az államadósság lassú csökkenését várja. Ha két hitelminősítőnél javítaná az adósminősítésünket, akkor több kötvényalap vásárolhatná a magyar állampapírokat, hiszen sokaknak a befektetési politikája tiltja a bóvli minősítésű kötvények tartását. Bámli Károly, a Commerzbank elemzője kiemelte, hogy a felminősítésnek eddig több tényező is útjában állt. Ilyen az államadósság, amely a forint esése következtében nem igazán csökkent (a magas devizaarány miatt), és az is a felminősítés útjában állt, hogy a bankok hitelezési aktivitása visszafogott volt, amely negatívan hatott a gazdasági növekedésre. „A bankadóval kapcsolatos nemrég bejelentett intézkedések és a hazai deviza árfolyamának elmúlt időszakban látott felértékelődése ezen tényezők negatív hatásait tompíthatják, így nagyobb az esélye egy kedvező értékelésnek” - fejtette ki Bámli. Ha ez valósággá válik, akkor hosszú idő után ismét a 300-as szintek környékére erősödhet a forint. Igaz, több elemző csak azt várja, hogy a hitelminősítők stabilról pozitívra változtatják a kilátást, vagyis a felminősítés előszobájába kerülhetünk. A pesszimisták szerint viszont a kedvezőbb minősítés útjában áll a továbbra is kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a költségvetés szerkezeti problémája. ■ H. J. 2014. jan. 1.-2015. febr. 27. FORRÁS: REUTERS 3