Világgazdaság, 2015. március (47. évfolyam, 41/11550-62/11571. szám)
2015-03-26 / 59. (11568.) szám
2 kitillisis 4 HÍRSÁV Áfacsökkentés: nem ígértek semmit a nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vizsgálja az áfa mérséklésének költségvetési és reálgazdasági hatását, de az elsődleges cél a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tétele - közölte a tárca. A 27 százalékos adó csökkentéséről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy múlt hét pénteki szakmai rendezvényen beszélt. Az NGM jelezte: a miniszter „csak feltételezésekbe bocsátkozott, de semmiféle ígéretet nem tett arra, hogy az adók kapcsán mi fog változni.” ■ MTI Két népszavazást hitelesített az NVB hét népszavazási kezdeményezésből ötöt elutasított a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén, a két hitelesített kezdeményezés a civilek által március 15-én bejelentett kérdések közé tartozik; az egyik a tankötelezettségről, a másik a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről szól. Ezek az első kérdések, amelyeket az új népszavazási törvény hatálybalépése óta az NVB hitelesített. A hitelesített kérdések úgy szólnak: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?”, valamint „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?” ■ MTI Egységes kérelem a termelőknek áprilistól stabil És kiszámítható támogatási rendszer jött létre a mezőgazdaságban - jelentette ki Czerván György egy szakmai konferencián Budaörsön. A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára emlékeztetett: 2015-től élessé vált a 2020 végéig működő új támogatási rendszer, melynek legnagyobb tétele a közvetlen támogatás. Az államtitkár hozzátette: az egységes kérelem benyújtása április elsejével kezdődik. Czerván György 2015 legfontosabb feladati között említette az új jogcímek beindítását, például az anyakocákhoz kapcsolódó támogatásnál, és az agrárfinanszírozás eszközrendszerének erősítését. ■ MTI GAZDASÁG 2015. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Felülvizsgálják a telekomadót mgyész Varga Mihály: a közmunka átmeneti megoldás Új törvény lép hatályba az adózás rendjéről jövőre, és lehet, hogy 2017 helyett már a jövő évtől nem kell majd bajlódni az szja-bevallással - jelentette ki Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége csúcstalálkozóján arról is beszélt, hogy a telekomszektorban is felülvizsgálják a különadót. Haiman Éva Megérett az idő arra, hogy komolyabb változásokat hajtsunk végre a 2007 óta változatlan magyar adórendszeren, amely a kiskapuk évtizedes hagyományát követve arra a filozófiára épül, hogy mindenki rossz adózó akar lenni - fogalmazott az MGYOSZ rendezvényén a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a magyar adórendszernek el kell jutnia végre oda, hogy meg tudja különböztetni a jó és a rossz adózót, és az előbbiek javára, ha erősen kontrollált formában is, de bizonyos esetekben mérlegelési lehetőséget ad az adóhatóságnak. A tárcavezető közölte: 2016. január 1-jén új törvény lép hatályba az adózás rendjéről, amely részben már a NAV szolgáltató szerepének erősítése irányba mutat. Elfogadhatatlan ugyanis - fogalmazott Varga Mihály -, hogy átlagosan 36 hónapig tart egy vállalkozással szembeni adóhatósági vizsgálat, aminek maximum fél év alatt pontot kellene tenni a végére. Fontos, hogy a NAV ne fékezője, hanem segítője legyen a gazdasági növekedésnek - tette hozzá. Az új adójogszabályok a tervek szerint tartalmazzák majd a megkezdett adócsökkentések folytatását, az szja-kulcs csökkentését, a családi adókedvezmény kiterjesztését is. A következő hónapokban a szaktárca azt is megvizsgálja, hogy egykulcsossá tehető-e a társasági adó, illetve, hogy akár már 2016-tól szükségtelenné válhat az szja-bevallások elkészítése. Varga Mihály a hitelezési aktivitás fokozásával kapcsolatban utalt az idén februárban az EBRD-vel és Erste-vel kötött megállapodásra, amelynek részeként az Erste a következő három évben 550 millió eurós vállalást tett hitelek kihelyezésére a közigazgatásban, az energia és őstermelői szektorban. A kormány tárgyalásokat folytat a bankszövetséggel arról, hogy más bankok is tegyenek ilyen vállalást - mondta a miniszter, aki szerint ehhez a bankadó majdnem felére csökkentése is jó alapot teremt. Ez utóbbit a gazdaság élénkülése tette lehetővé, és a telekom szektorban is felülvizsgálják a különadót - mondta. A nemzetgazdasági miniszter megismételte: míg a 2007- 13-as fejlesztési ciklusban az uniós források mindössze 16 százalékát költötték gazdaságfejlesztésre, most a 60 százalékát fordítják ilyen célra. Jelezte: már ebben az évben komoly gazdaságfejlesztési pályázatok várhatók. Újdonság lesz, hogy a kis- és középvállalkozások visszatérítendő támogatásra is pályázhatnak. Ez az ily módon „újrahasznosítható” forrás várhatóan 600-700 milliárd forintos lesz. Új fejlesztési területként jelenik meg az élelmiszeripar, ide a tervek szerint 280 milliárd forint támogatás érkezhet. A foglalkoztatás kapcsán Varga Mihály hangsúlyozta: a közmunka-programot mindaddig „átmenetileg futtatni kell”, amíg a munkaerőpiac nem képes a teljes foglalkoztatásra. Legfontosabb különadó-bevételek (milliárd forint) 20101 20111 2012120131 201412015* PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA 182,3 186,5 84,9 139,1 148,4 144,2 egyes Ágazatokat TERHELŐ KÜLÖNADÓ* 151,7 171,9 165,6 9,8ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA 17,0 16,9 5,6 54,1 35,6 44,7 TÁVKÖZLÉSI ADÓ • 12,2 47,0 56,4 56,4 •Terv. ** Kiskereskedelmi, energia- és telekomadó. VG-GRAHKA FORRÁS: VG-GYÖKÉS Varga Mihály az MGYOSZ rendezvényén beszélt az adózási rend átalakításáról Különadó nem vész el a kormány „a hálózatfejlesztés előmozdítása érdekében” már egy évvel ezelőtt ígéretet tett az adózási szabályok felülvizsgálatára, amikor partnerségi megállapodást kötött a Magyar Telekommal, amely ugyanakkor további több százmilliárd forintos beruházásra tett ígéretet Magyarországon a következő években, a különadókból befolyó bevételekre viszont továbbra is nagy szüksége van a költségvetésnek: csak a Varga Mihály által említett négyféle - a pénzügyi, az energia-, a kiskereskedelmi és távközlési szektorra kivetett - speciális adónemből évi 300-400 milliárd forint bevétel származott, származik. Viszonylag jó év, a jövő felélésével PÉNZÜGYKUTATÓ Alacsony a potenciális növekedés A főbb mutatók alapján viszonylag jó év elé nézhet a magyar gazdaság, ám a piactorzító hatásokkal teli, egyes szektorokra külön sarcokat kivető kormányzati stratégia nem alapozza meg a hosszabb távon fenntartható növekedést és egyensúlyt, miközben egyre nagyobbak a szociális egyenlőtlenségek. Ezt előrebocsátva mutatta be a Pénzügykutató új prognózisát szerdán Várhegyi Éva tudományos tanácsadó. Az intézet számításai szerint a tavalyi 3,6 százalékról 2,4 százalékra csökken a növekedés üteme, elsősorban annak következtében, hogy a beruházások a múlt évi 14-ről három százalékra esnek vissza. Az uniós pénzekből megvalósított állami fejlesztések üteme nem folytatódhat, viszont a magángazdaság még nem éledezik. Az export lehetne még a húzóerő, de a kivitel mindinkább a járműgyártástól függ, így bármilyen külpiaci bizonytalanság azonnal viszszaüthet. A háztartások fogyasztása a tavalyinál kissé gyorsabban, 1,8 százalékkal bővülhet, a foglalkoztatási helyzet alig javul, a munkanélküliségi ráta pedig nyolc százalékra emelkedhet. A kivitel és a behozatal bővülésének dinamikája megegyezik idén, egyaránt 4,2 százalék körül alakulhat. A költségvetés GDP-arányos hiánya 2,6 százalék lehet, az államadósság rátája 76,2 százalék. A jegybanki kamat tovább ereszkedhet, 1,8, de akár 1,5 százalékra. Más kérdés, meddig lesz ez a szint tartható, ha az amerikai jegybank megkezdi a kamatok emelését. A forint árfolyama az euróval szemben most éppen erősödik, a dollárhoz képest azonban gyengül, emiatt az olcsóbb olaj hatása kevéssé tud érvényesülni. A labilis kurzus a pénzügyi befektetők értékítéletét tükrözi, a hitelminősítők továbbra is bóvli kategóriába sorolják Magyarországot, a közvetlen külföldi tőkemozgás iránya kiáramlást jelez, ha a bankok kényszerű tőkepótlását nem veszszük figyelembe. A tavalyi kiugró növekedést a kedvező külső környezet és a választási évhez kapcsolódó intézkedések tették lehetővé. Idén azonban a beruházások elapadnak, befektetői bizalom hiányában a jegybanki hitelprogram is csak igen korlátozott eredményeket érhet el. A bankok elszámoltatása miatt ugyan többletjövedelem keletkezik a háztartásoknál, de romlik a pénzintézetek hitelezési képessége. A versenyszférában alig nő a munkahelyek száma. S minthogy a termelékenység is stagnál, marad az alacsony ütemű potenciális növekedés. Mint Várhegyi Éva fogalmazott, a belső egyensúlyt a gazdaság jövőjét romboló intézkedésekkel őrzi a kormány, ez pedig alaposan megnehezíti a felzárkózást. ■ Blahó Miklós Várhegyi Éva Deflációs környezet Magyarországon nem érzékelhető, hogy a csökkenő árszint miatt az emberek elhalasztanák a vásárlásokat. E hatás elvileg a defláció legnagyobb veszélye - mondta Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs. De ez azért sem érvényesül nálunk, mert az emberek nem is hiszik el, hogy esnének az árak. Ám a deflációs környezet így is versenyképességi és költségvetési aggályokat vet fel. A kormány rendszeresen felültervezi az inflációt: 2013-ra 5,2 százalékot várt, ehelyett a tényleges adat 1,7 százalék lett, 2014-ben 2,4 helyett mínusz 0,2, idén 1,8 helyett a jegybank szerint nulla százalék várható. A Pénzügykutató mínusz 0,4 százalékot prognosztizál. A felültervezés következménye, hogy bérnyomás alakul ki, ami rontja a versenyképességet és a vállalati jövedelmezőséget, a teljesítménynél nagyobb reálnyugdíj-emelkedés pedig súlyos költségvetési gondokat okoz. az „enyhítéseket” ezért valahol kompenzálni kell, 2013-ban már erre gondolva is vezették be például az E-útdíjat, a baleseti vagy a biztosítási adót, illetve a tranzakciós illetéket, 2014- ben a reklámadót, ez évtől pedig az élelmiszerfelügyeleti díjat és a dohányipari különadót. i GDP-növekedés (év/év százalék) * Prognózis: VG-GRAFIKA FORRÁS: PÉNZÜGYKUTATÓ 2012 2013 2014 2015* VILÁGGAZDASÁG 3,5 3,2 3,4 3,5 EURÓÖVEZET -0,7 -0,4 0,9 1,3 MAGYARORSZÁG -1,5 1,5 3,6 2,4