Világgazdaság, 2015. június (47-48. évfolyam, 103/11612-124/11633. szám)
2015-06-30 / 124. (11633.) szám
2 _____________________________GAZDASÁG Görögök: ma minden eldőlhet válság Az európai vezetők elveszítették a türelmüket Ma éjfélkor hivatalosan fizetésképtelen lehet Görögország, egyelőre ugyanis minden jel arra utal, sem eszköz, sem szándék nincs arra, hogy kifizessék az IMF felé aktuális törlesztőrészletet. A helyzetet tovább rontja, hogy a hitelezők minden illúziójukat elveszítették az athéni kormánnyal kapcsolatban. Gyükori Mercédesz „Ez nem egy pókerjáték, ahol van egy nyertes, és vannak vesztesek: itt vagy mindenki veszít, vagy mindenki nyer” - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke láttatta így tegnap a görög helyzetet. Az athéni kormány és a hitelezők közötti játszmában eközben mindenki vesztésre áll: a görög bankok tegnap már nem nyitottak ki, és semmilyen jel nem utalt arra, hogy megoldás születhet a mentőhitelprogram folytatásáról január közepe - a Sziriza vezette koalíció hivatalba lépése - óta tartó vitában. A kérdés pedig hivatalosan ma éjfélkor eldől: eddig kellene ugyanis a görögöknek kifizetniük a Nemzetközi Valutaalap felé egy 1,546 milliárd eurós hitelrészletet (valójában ez a júniusra esedékes valamennyi részlet együtt), az IMF pedig korábban jelezte, elfogyott a türelme, Athén nem kap több haladékot. A görög államkaszsza a megállapodáshoz kötött külső források nélkül üres, de Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter vasárnap jelezte azt is: nem áll szándékukban fizetni, az összeget biztosítsa az Európai Központi Bank a görög állampapírok visszatartott kamataiból. Tegnapra azonban egyértelművé vált: ilyen lépés kizárt, hiszen nemcsak a valutaalap, de az európai politikai vezetők is elveszítették a türelmüket. Az Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt árulónak nevező, láthatóan feldúlt Jean-Claude Junckeren kívül Angela Merkel is megszólalt tegnap. A német kancellár a bizottsági elnökhöz hasonlóan csalódott volt amiatt, hogy Athén népszavazást írt ki a hitelprogram folytatásával kapcsolatos uniós javaslatról, ám amíg Juncker Ciprasszal ellentétben ennek elfogadására buzdított, mondván „nem kell azért öngyilkosságot elkövetni, mert félünk a haláltól”, Merkel a görögök belátására bízta a döntést. Egyben jelezte, a tárgyalások folytatása lehetséges, de csak a július 5-ére tervezett referendum után. Kiemelte: „Ha az euró elesik, az EU is elesik.” (Ezt Juncker sem gon dolta másként.) Azt is hozzátehetnénk, hogy az alkudozás kudarca személyesen is érintené a kancellárt, aki mindig is kiállt a görögök euróövezeti tagsága mellett, vállalva a konfliktust még saját pártjának és kormányának keményvonalas tagjaival is, köztük is elsősorban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel. A dráma kórusa tegnap egy meglepő taggal is bővült. A Kreml szóvivője közölte: aggodalommal figyelik a görög adósságválságot, és attól tartanak, az az egész Európai Unió számára negatív következményekkel járhat. A nyilatkozat iróniája, hogy Cipraszt az EU oroszbarát vezetői között tartják számon. A görög kormány sem tétlenkedett: a miniszterelnök euróövezeti kollégáinak írt rövid levelet, amelyben azt kérte, vizsgálják felül a hitelprogrammal kapcsolatos véleményüket annak érdekében, hogy a görög gazdaság újra növekedési pályára állhasson. A népszavazás témájául is megtett, június 25-i keltezésű javaslatcsomagban erről nem esik szó, ám a görögök minden bizonnyal az adósság legalább részbeni elengedését és/vagy átütemezését szeretnék kiharcolni. Juncker az uniós javaslatok elfogadására bíztatta a görögöket k 91 évv ! Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken KORREKCIÓ Nagyot zuhantak a bankpapírok, de az OTP jól tartotta magát Pánikszerű eladásokkal kezdődött a hétfői kereskedés a tőzsdéken, a DAX és a francia CAC-40 5 százalékos mínuszban kezdett, miután a hétvégén véget értek a tárgyalások Görögország és az Európai Unió pénzügyminiszterei között. A görögök egész hétre bezárták a bankokat és a tőzsdét, vagyis a befektetők eladási szándéka nem tudott a leginkább érintett piacon lecsapódni, ezért azt adták, amit lehetett. Ezek közül elsősorban a német részvényeket, az európai bankpapírokat, valamint a dél-európai országok államkötvényeit. Az első hullám után - amelynek során a DAX-index több mint 500 pontos mínuszban, 11 ezer pont alatt is járt - viszont az olcsó vételeket kereső intézmények jelentek meg, így komolyabb felívelés vette kezdetét. A DAX-index kora délután már ali 300 pontos szinttel kacérkodott, vagyis az 500 pontos esés 200 pontosra szelídült. A fordulatot az euró-dollár-árfolyam kezdte. Az euró másfél százalékot gyengült a már éjszaka elindult kereskedésben, a keresztárfolyam 1,10 alatt is járt. A délelőtt folyamán azonban egyre intenzívebb euróerősödés kezdődött, előbb 1,11-ig, majd lapzártánk idejére már 1,12-ig korrigált a jegyzés, vagyis az euró végül még erősödött is az eladási pánikkal indult napon. Az előrejelzéseknek megfelelően a forint és a magyar részvénypiac is sérülékenynek bizonyult, de estére szétvált a BUX és a forint grafikonja. Az euró-forint-keresztárfolyam a péntek délutáni optimista hangulatban elért 312-es értékről éjszaka 315 fölé szökött, és a délelőtti órákban 313 és 315 között ingadozott. Még nagyobbat gyengült a forint a dollárral és a svájci frankkal szemben. A dollár-forint-jegyzés 280 alattról indulva 287-ig, a svájci frankforint 299,60-ról 304,80-ig ugrott föl. A magyar vezető részvények mindegyike a mélyben kezdett, a BUX kezdetben 500 pont fölötti esést mutatott, 21 168 ponton érve el mélypontját. A tőzsdei nyitószakasz sem volt problémamentes, a jelentősebben csökkenő árak miatt késleltetve indult több blue chip kereskedése, az OTP-részvényekkel például csak 7 perccel 9 óra után indulhatott meg az üzletelés. A bankpapír több mint 4 százalékkal 5350 forintra esett, a Mol 14 050 forinton, a Richter 4050 forint alatt is megfordult a kereskedés elején. A DAX magára találásával párhuzamosan aztán a BUX és a forint piacán is enyhült az eladói nyomás. Főleg az OTP mutatott erőt, és délutánra nemhogy a teljes esését ledolgozta, de kis pluszba lendült át. Napon belül majd 170 forintot emelkedett a Richter is, csak a Mol és a Magyar Telekom piacán volt mérsékeltebb a felpattanás. A Mol gyenge teljesítményében az is szerepet játszhatott, hogy az olaj háromhetes mélypontra zuhant, a WTI 58 dollárig, a Brent 61,40- ig esett, majd mindkét típus fél-fél dollárral korrigált estére. A BUX végül 0,84 százalékos, 184 pontos eséssel megúszta, miután zárásra az OTP egyszázalékos mínuszba csúszott vissza. A forint eközben előbb a részvénypiacokkal együtt erősödéssel próbálkozott, de a tőzsdezárás idején ismét 315 fölött járt az euróval szembeni árfolyam, amiben már alighanem az euró erősödése is belejátszott. Lapzártánkkor a dollárért 282, a frankért 304,1 forintot kellett adni. Az OTP teljesítménye különösen az európai bankpapírok szereplésének tükrében meglepő. Az Unicredit részvénye csaknem 7 százalékot, a Raiffeisen 6 százalékot esett, az Erste 4, a KBC Bank 3 százalékos mínuszban zárt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a befektetők adták az európai periféria államkötvényeit, és vásárolták a biztonságosabbnak tartott német bundokat. A portugál, olasz és spanyol hosszú hozamok 20-30 bázisponttal ugrottak föl, előbbi 3,08, utóbbiak 2,35 és 2,37 százalékra. Ez azonban még messze elmarad az előző, 2012-es európai krízis idején tapasztalt 7 százalék körüli szintektől. Ugyan a befektetők már nagyobb esélyét látják egy Grexitnek, mint eddig, többségük még mindig úgy véli, hogy ez a lépés elkerülhető, és a görög példa nem fog továbbterjedni a déli országokra. A német tízéves kötvény hozama 13 bázispontnyi esés után 0,79 százalékon állapodott meg, ami még így is elég távol van az idei 0,05 százalékos rekordtól. A magyar hosszú hozamok is emelkedtek, a 7-14 bázispontos növekmény azonban nem nevezhető jelentősnek. A tízéves hozam ezzel 3,9 százalékra nőtt. ■ Molnár Gergely Előbb kinyithatnak a bankok a görög bankok zárja a tervezett egy hétnél előbb véget érhet - jelezte tegnap az athéni kormány. A nyitás új céldátuma csütörtök. Arra is utalást tettek, hogy a zárlat idején felvehető készpénzmennyiség 60 eurós napi limitje növekedhet, ha az Európai Központi Bank hajlandó megemelni a pénzintézetek kisegítésére szolgáló likviditási keretet (ELA). A Reuters úgy tudja, a görögök 6 milliárd eurót kértek a jelenleg 89 milliárdos alaphoz, ezt azonban a frankfurti testület elutasította. a vasárnap este bejelentett bankzárlat alól tegnap délelőtt csak a nyugdíjakat kifizető pénzintézetek voltak kivételek. A tőkekorlátozásról szóló, hétfőn hajnalban kiadott elnöki rendelet ugyanakkor világossá tette: külföldön kibocsátott bankkártyákat megkötések nélkül lehet használni Görögországban, így a turistákra sem vonatkozik a korlátozás. Az ágazatot mégis negatívan érinti az intézkedés, hiszen a készpénzhiány ellátási gondokhoz vezethet, de ezek réme is képes távol tartani a turistákat. Varga: csekély hatás A görög válság legújabb eseményei csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják - közölte Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszte szerint az elmúlt hetekben a forintárfolyamot tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy az eurózónából való kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat hozamemelkedés, de itt sem kell drasztikus, érzékeny hatással számolni. Varga Mihály kiemelte: a kormány figyeli a piacokat, és ha komolyabb változásokat érzékel akár az árfolyamot, akár az állampapírok hozamait illetően, akkor lépni fog. (MTI) Szufficitet kért az EU tíz pontban foglalta össze az Európai Unió, hogy mit kíván Görögországtól. Új költségvetést, amelyben már egyszázalékos többlet szerepel, arti 2018-ig növelni kellett volna a szufficitet (3,5 százalékig). A második kérés az áfa emelése volt: 23 százalékos általános kulcs bevezetését írták elő, a kedvezményes 13 százalék a turizmusra vonatkozott volna (az élelmiszerekre és az energiára is), míg a szuperkedvezményes 6 százalék a gyógyszerekre és a kulturális szolgáltatásokra. A harmadik pont számtalan támogatás csökkentését és adóemelést tartalmaz, így 2 százalékpontos nyereségadó-emelést, az ingatlanadó növelését, reklámadót és nagyobb játék- és luxusadót. Követelés volt a nyugdíjkorhatár emelése és a korengedményes nyugdíjazás szigorítása, egy új, univerzális közszolgálati bértábla és a teljesítményértékelés bevezetése, az adóhatóság átalakítása is. Előírták volna az állami bankok, a kikötők, a reptér és a görög elektromos rendszer privatizációját és a gázpiac liberalizálását is. 2015. JÚNIUS 30., KEDD Gondban Puerto Rico a fizetésképtelenség felé sodródik Puerto Rico. Alejandro Garcia Padilla, az Egyesült Államokhoz tartozó karibi sziget kormányzója hétfőn kilátásba helyezte, hogy a kormány nem tudja törleszteni 72 milliárd dolláros adósságát, és reméli, hogy haladékot kap hitelezőitől. Ez nem politikai kérdés, hanem egyszerű matematika - mondta Garcia Padilla a The New York Timesnak, hozzátéve, hogy nincs más opció. Szakértők szerint a görögországihoz hasonló jellegű és mélységű intézkedésekre lesz szükség a karibi szigeten. (MTI)