Világgazdaság, 2015. június (47-48. évfolyam, 103/11612-124/11633. szám)

2015-06-30 / 124. (11633.) szám

2 _____________________________GAZDASÁG Görögök: ma minden eldőlhet válság Az európai vezetők elveszítették a türelmüket Ma éjfélkor hivatalosan fi­zetésképtelen lehet Görögor­szág, egyelőre ugyanis min­den jel arra utal, sem eszköz, sem szándék nincs arra, hogy kifizessék az IMF felé aktuális törlesztőrészletet. A helyzetet tovább rontja, hogy a hitelezők minden illúzió­jukat elveszítették az athéni kormánnyal kapcsolatban. Gyükori Mercédesz „Ez nem egy pókerjáték, ahol van egy nyertes, és vannak vesztesek: itt vagy mindenki veszít, vagy mindenki nyer” - Jean-Claude Juncker, az Eu­rópai Bizottság elnöke láttatta így tegnap a görög helyzetet. Az athéni kormány és a hite­lezők közötti játszmában eköz­ben mindenki vesztésre áll: a görög bankok tegnap már nem nyitottak ki, és semmilyen jel nem utalt arra, hogy megoldás születhet a mentőhitelprogram folytatásáról január közepe - a Sziriza vezette koalíció hivatal­ba lépése - óta tartó vitában. A kérdés pedig hivatalosan ma éjfélkor eldől: eddig kellene ugyanis a görögöknek kifizet­niük a Nemzetközi Valutaalap felé egy 1,546 milliárd eurós hitelrészletet (valójában ez a júniusra esedékes valamennyi részlet együtt), az IMF pedig korábban jelezte, elfogyott a türelme, Athén nem kap több haladékot. A görög államkasz­­sza a megállapodáshoz kötött külső források nélkül üres, de Janisz Varufakisz görög pénz­ügyminiszter vasárnap jelezte azt is: nem áll szándékukban fizetni, az összeget biztosítsa az Európai Központi Bank a gö­rög állampapírok visszatartott kamataiból. Tegnapra azonban egyértel­művé vált: ilyen lépés kizárt, hiszen nemcsak a valutaalap, de az európai politikai vezetők is elveszítették a türelmüket. Az Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt árulónak nevező, láthatóan feldúlt Jean-Claude Junckeren kívül Angela Mer­kel is megszólalt tegnap. A német kancellár a bizottsági elnökhöz hasonlóan csalódott volt amiatt, hogy Athén nép­szavazást írt ki a hitelprogram folytatásával kapcsolatos uni­ós javaslatról, ám amíg Junc­ker Ciprasszal ellentétben ennek elfogadására buzdított, mondván „nem kell azért ön­­gyilkosságot elkövetni, mert félünk a haláltól”, Merkel a görögök belátására bízta a döntést. Egyben jelezte, a tár­gyalások folytatása lehetséges, de csak a július 5-ére tervezett referendum után. Kiemelte: „Ha az euró elesik, az EU is elesik.” (Ezt Juncker sem gon­ dolta másként.) Azt is hozzát­ehetnénk, hogy az alkudozás kudarca személyesen is érin­tené a kancellárt, aki mindig is kiállt a görögök euróöveze­ti tagsága mellett, vállalva a konfliktust még saját pártjá­nak és kormányának kemény­vonalas tagjaival is, köztük is elsősorban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel. A dráma kórusa tegnap egy meglepő taggal is bővült. A Kreml szóvivője közölte: ag­godalommal figyelik a görög adósságválságot, és attól tarta­nak, az az egész Európai Unió számára negatív következmé­nyekkel járhat. A nyilatkozat iróniája, hogy Cipraszt az EU oroszbarát vezetői között tart­ják számon. A görög kormány sem tétlen­kedett: a miniszterelnök euró­övezeti kollégáinak írt rövid le­velet, amelyben azt kérte, vizs­gálják felül a hitelprogrammal kapcsolatos véleményüket an­nak érdekében, hogy a görög gazdaság újra növekedési pá­lyára állhasson. A népszavazás témájául is megtett, június 25-i keltezésű javaslatcsomagban erről nem esik szó, ám a görö­gök minden bizonnyal az adós­ság legalább részbeni elenge­dését és/vagy átütemezését szeretnék kiharcolni. Juncker az uniós javaslatok elfogadására bíztatta a görögöket k 91 évv ! Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken KORREKCIÓ Nagyot zuhantak a bankpapírok, de az OTP jól tartotta magát Pánikszerű eladásokkal kez­dődött a hétfői kereskedés a tőzsdéken, a DAX és a francia CAC-40 5 százalékos mínusz­ban kezdett, miután a hétvégén véget értek a tárgyalások Gö­rögország és az Európai Unió pénzügyminiszterei között. A görögök egész hétre bezárták a bankokat és a tőzsdét, vagyis a befektetők eladási szándéka nem tudott a leginkább érin­tett piacon lecsapódni, ezért azt adták, amit lehetett. Ezek közül elsősorban a német rész­vényeket, az európai bankpapí­rokat, valamint a dél-európai országok államkötvényeit. Az első hullám után - amelynek során a DAX-index több mint 500 pontos mínuszban, 11 ezer pont alatt is járt - viszont az olcsó vételeket kereső intézmé­nyek jelentek meg, így komo­lyabb felívelés vette kezdetét. A DAX-index kora délután már ali 300 pontos szinttel kacér­kodott, vagyis az 500 pontos esés 200 pontosra szelídült. A fordulatot az euró-dollár-ár­folyam kezdte. Az euró másfél százalékot gyengült a már éj­szaka elindult kereskedésben, a keresztárfolyam 1,10 alatt is járt. A délelőtt folyamán azon­ban egyre intenzívebb euróerő­­södés kezdődött, előbb 1,11-ig, majd lapzártánk idejére már 1,12-ig korrigált a jegyzés, vagyis az euró végül még erő­södött is az eladási pánikkal in­dult napon. Az előrejelzéseknek meg­felelően a forint és a magyar részvénypiac is sérülékenynek bizonyult, de estére szétvált a BUX és a forint grafikonja. Az euró-forint-keresztárfolyam a péntek délutáni optimista han­gulatban elért 312-es értékről éjszaka 315 fölé szökött, és a délelőtti órákban 313 és 315 kö­zött ingadozott. Még nagyobbat gyengült a forint a dollárral és a svájci frankkal szemben. A dol­­lár-forint-jegyzés 280 alattról indulva 287-ig, a svájci frank­forint 299,60-ról 304,80-ig ug­rott föl. A magyar vezető rész­vények mindegyike a mélyben kezdett, a BUX kezdetben 500 pont fölötti esést mutatott, 21 168 ponton érve el mélypontját. A tőzsdei nyitószakasz sem volt problémamentes, a jelentőseb­ben csökkenő árak miatt késlel­tetve indult több blue chip ke­reskedése, az OTP-részvények­­kel például csak 7 perccel 9 óra után indulhatott meg az üzle­telés. A bankpapír több mint 4 százalékkal 5350 forintra esett, a Mol 14 050 forinton, a Richter 4050 forint alatt is megfordult a kereskedés elején. A DAX ma­gára találásával párhuzamosan aztán a BUX és a forint piacán is enyhült az eladói nyomás. Fő­leg az OTP mutatott erőt, és dél­utánra nemhogy a teljes esését ledolgozta, de kis pluszba len­dült át. Napon belül majd 170 forintot emelkedett a Richter is, csak a Mol és a Magyar Te­lekom piacán volt mérsékeltebb a felpattanás. A Mol gyenge teljesítményében az is szere­pet játszhatott, hogy az olaj há­romhetes mélypontra zuhant, a WTI 58 dollárig, a Brent 61,40- ig esett, majd mindkét típus fél-fél dollárral korrigált estére. A BUX végül 0,84 százalékos, 184 pontos eséssel megúszta, miután zárásra az OTP egy­százalékos mínuszba csúszott vissza. A forint eközben előbb a részvénypiacokkal együtt erősödéssel próbálkozott, de a tőzsdezárás idején ismét 315 fölött járt az euróval szembe­ni árfolyam, amiben már alig­hanem az euró erősödése is belejátszott. Lapzártánkkor a dollárért 282, a frankért 304,1 forintot kellett adni. Az OTP teljesítménye külö­nösen az európai bankpapírok szereplésének tükrében meg­lepő. Az Unicredit részvénye csaknem 7 százalékot, a Raiffe­isen 6 százalékot esett, az Ers­te 4, a KBC Bank 3 százalékos mínuszban zárt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a befektetők adták az európai periféria államkötvé­nyeit, és vásárolták a biztonsá­gosabbnak tartott német bundo­­kat. A portugál, olasz és spanyol hosszú hozamok 20-30 bázis­ponttal ugrottak föl, előbbi 3,08, utóbbiak 2,35 és 2,37 százalék­ra. Ez azonban még messze el­marad az előző, 2012-es európai krízis idején tapasztalt 7 száza­lék körüli szintektől. Ugyan a befektetők már nagyobb esélyét látják egy Grexitnek, mint ed­dig, többségük még mindig úgy véli, hogy ez a lépés elkerülhe­tő, és a görög példa nem fog to­vábbterjedni a déli országokra. A német tízéves kötvény hoza­ma 13 bázispontnyi esés után 0,79 százalékon állapodott meg, ami még így is elég távol van az idei 0,05 százalékos rekordtól. A magyar hosszú hozamok is emelkedtek, a 7-14 bázispontos növekmény azonban nem ne­vezhető jelentősnek. A tízéves hozam ezzel 3,9 százalékra nőtt. ■ Molnár Gergely Előbb kinyithatnak a bankok a görög bankok zárja a ter­vezett egy hétnél előbb véget érhet - jelezte tegnap az a­­théni kormány. A nyitás új céldátuma csütörtök. Arra is utalást tettek, hogy a zárlat idején felvehető készpénz­mennyiség 60 eurós napi li­mitje növekedhet, ha az Eu­rópai Központi Bank hajlan­dó megemelni a pénzintéze­tek kisegítésére szolgáló lik­viditási keretet (ELA). A Reu­ters úgy tudja, a görögök 6 milliárd eurót kértek a jelen­leg 89 milliárdos alaphoz, ezt azonban a frankfurti tes­tület elutasította. a vasárnap este bejelentett bankzárlat alól tegnap dél­előtt csak a nyugdíjakat ki­fizető pénzintézetek voltak kivételek. A tőkekorlátozásról szóló, hétfőn hajnalban ki­adott elnöki rendelet ugyan­akkor világossá tette: külföl­dön kibocsátott bankkártyá­kat megkötések nélkül lehet használni Görögországban, így a turistákra sem vonatko­zik a korlátozás. Az ágazatot mégis negatívan érinti az in­tézkedés, hiszen a készpénz­­hiány ellátási gondokhoz ve­zethet, de ezek réme is képes távol tartani a turistákat. ­ Varga: csekély hatás A görög válság legújabb ese­ményei csekély hatással van­nak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedel­mi kapcsolatai Magyaror­szággal viszonylag mérsékel­tek, a külkereskedelmi áru­forgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják - közölte Varga Mihály. A nemzetgaz­dasági miniszte szerint az elmúlt hetekben a forintár­­folyamot tekintve a világpia­cok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy az eurózónából való kilépés hatását. Az állampapírpia­con azonban előfordulhat ho­zamemelkedés, de itt sem kell drasztikus, érzékeny ha­tással számolni. Varga Mi­hály kiemelte: a kormány fi­gyeli a piacokat, és ha komo­lyabb változásokat érzékel akár az árfolyamot, akár az állampapírok hozamait ille­tően, akkor lépni fog. (MTI) Szufficitet kért az EU tíz pontban foglalta össze az Európai Unió, hogy mit kí­ván Görögországtól. Új költ­ségvetést, amelyben már egy­százalékos többlet szerepel, arti 2018-ig növelni kellett volna a szufficitet (3,5 száza­lékig). A második kérés az áfa emelése volt: 23 százalé­kos általános kulcs bevezeté­sét írták elő, a kedvezményes 13 százalék a turizmusra vo­natkozott volna (az élelmi­szerekre és az energiára is), míg a szuperkedvezményes 6 százalék a gyógyszerekre és a kulturális szolgáltatások­ra. A harmadik pont számta­lan támogatás csökkentését és adóemelést tartalmaz, így 2 százalékpontos nyereség­adó-emelést, az ingatlanadó növelését, reklámadót és na­gyobb játék- és luxusadót. Követelés volt a nyugdíjkor­határ emelése és a korenged­ményes nyugdíjazás szigorí­tása, egy új, univerzális köz­­szolgálati bértábla és a telje­sítményértékelés bevezetése, az adóhatóság átalakítása is. Előírták volna az állami bankok, a kikötők, a reptér és a görög elektromos rend­szer privatizációját és a gáz­piac liberalizálását is. 2015. JÚNIUS 30., KEDD Gondban Puerto Rico a fizetésképtelenség felé sod­ródik Puerto Rico. Alejandro Garcia Padilla, az Egyesült Álla­mokhoz tartozó karibi sziget kormányzója hétfőn kilátásba helyezte, hogy a kormány nem tudja törleszteni 72 milliárd dol­láros adósságát, és reméli, hogy haladékot kap hitelezőitől. Ez nem politikai kérdés, hanem egyszerű matematika - mondta Garcia Padilla a The New York Timesnak, hozzátéve, hogy nincs más opció. Szakértők sze­rint a görögországihoz hasonló jellegű és mélységű intézkedé­sekre lesz szükség a karibi szi­geten. (MTI)

Next