Világgazdaság, 2015. július (48. évfolyam, 125/11634-147/11656. szám)
2015-07-01 / 125. (11634.) szám
2 Kirendelt felügyelőkkel jön ősztől a családi csőd törvényalkotás Elfogadta a magáncsődtörvényt a parlament kedden, a jogszabály első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást biztosítson, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adósságát. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de az nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele egyebek mellett az, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania. A magáncsőd bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A bírósági adósságrendezési eljárás bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg. Ebben az esetben az adós gazdálkodásának felügyeletét a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el, és támogatja őt eljárási kötelezettségeinek teljesítésében és jogainak gyakorlásában. Ez a tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is tenniük kell a vagyonfelügyelőknek. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt - és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt fennmaradó adósságainak megfizetése alól. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. ■ MTI Nem mért újabb csapást a kormány az államadósságra, sőt inkább a tartalékok feltöltésével hagyta, hogy egy kicsit visszaemelkedjen a GDP-arányos ráta az első negyedévben. Hosszú távon azonban nincs sok esélye az államadósságnak: ha növekedési pályán marad az ország, és nem száll el a költségvetési hiány, akkor a kormány fogja megnyerni a háborút. Hornyák József Nem sikerült újabb megsemmisítő csapást mérni az államadósságra, hiszen a tavalyi negyedik negyedév végén látott 76,9 százalékról 77,6-ra nőtt a GDP-arányos teher márciusra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Vagyis úgy tűnik, az államadósság most új lendületet vett, amiben komoly szerepet játszott, hogy a kormány feltöltötte a tavalyi év végére leapasztott tartalékait, amire akkor azért volt szükség, hogy ki tudjanak mutatni egy szerény, 0,4 százalékpontos adósságcsökkenést 2013-hoz képest. Az első negyedévben azonban közel 900 milliárd forinttal növelte az adósságot a nettó hitelfelvétel, amit a forint jelentős erősödése sem tudott kompenzálni. Utóbbi 440 milliárddal csökkentette az államadósságot. És hiába növekedett az adósság negyedéves alapon, az előző év azonos időszakához képest még így is 4,7 százalékpontot csökkent; tavaly március végén 82,3 százalékon állt az adósságráta. Ez azt jelzi, hogy az államadósság vesztésre áll a háborúban. Ráadásul mostanra már újra a tavaly év végi szint alatt lehet az adósságráta. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a múlt hét végén a központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 76,2 százalékát tette ki. „Az államadósság-rátának kezd kialakulni egy szezonalitása az elmúlt időszakban” - mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza, utalva arra, hogy az év végén csökken, ezt követően viszont növekszik az adósság. A kormány mindig arra törekszik, hogy szilveszterkor alacsonyabb legyen az adósság, mint egy évvel korábban, hiszen az uniós szabályok szerint csak ezen az egy napon kell csökkentést kimutatni 60 százalékos államadósság felett. Elemzők szerint az államadósság az elmúlt években az évközi jelentős ingadozásokkal együtt is mérséklődő pályára került. „Hosszú távon csökkenő trendben mozog a GDP-arányos államadósság” - emelte ki Balatoni András. Ezt segíti, hogy a gazdaság nominálisan érdemben növekszik, miközben a költségvetési hiány mérséklődik. Balatoni András modellje szerint 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 5,5 százalékos nominális növekedést feltételezve - ami óvatos becslésnek számít - az államadósság hosszú távon 50 százalékhoz konvergál. Igaz, az Alaptörvényben rögzített cél eléréséhez kellene egy fél évszázad ezen a pályán haladva. Ha azonban 2 százalékos költségvetési hiányt vésünk kőbe, akkor már csak két évtized kellene a cél eléréséhez. Abban az esetben, ha a kormány el tudja érni a középtávú célját - ami 1,7 százalékos deficit -, akkor 17 év kellene ahhoz, hogy elérjük az 50 százalékos államadósság-rátát. Ez elég hosszú idő, de sajnos nem lehet nagy csapást mérni az államadósságra - vagyis képtelenség azt gyorsan leépíteni, hiszen ez gazdasági növekedési áldozattal járna. A konvergenciaprogram szerint 2018-ra 1,6 százalékos deficit mellett 68,9 százalékra csökkenhet az államadósság. Szakértők szerint ez kissé optimista becslés, de egyáltalán nem lehetetlen elérni a 70 százalék alatti adósságot a kormányzati ciklus végére. Csökkenve nőtt az adósság hullámhegy Átmeneti emelkedés után visszaeshet a GDP-arányos ráta Az adósságot egyre nagyobb mértékben belföldről finanszírozza az állam GAZDASÁG Finanszíroztak a háztartások AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS nettó finanszírozási igénye a 2015 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,7 százaléka volt, ami fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra utal. az első negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 155 milliárd forint volt. Január és március között a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 14,1 százalékát tette ki. A háztartások szokásostól eltérő mértékű negyedéves finanszírozási képességét a fogyasztói hitelek elszámolása és a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozta meg. Varga: meg kell győzni a hitelminősítőket is turizmus A nemzetgazdasági miniszter a belföldi nyaralást ajánlotta a Görögországba készülőknek „Mindig arra törekedtünk, hogy a piaci bizalmat megőrizzük” - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara fórumán tegnap. Kiemelte, hogy Magyarország az első uniós tagállam volt, amelyik a válság kirobbanása után nemzetközi hitelcsomagra szorult, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, azóta viszont nem kellett újabb segítség. Megismételte, hogy a Görögország miatti piaci viharok Magyarországot a forint árfolyamán és az állampapírhozamok emelkedésén keresztül érinthetik, de a görög kitettségünk kicsi. Varga szerint ráadásul vannak olyan eszközök a kormány kezében, amelyekkel ezeket a hatásokat csillapítja. Aki Görögországba menne nyaralni, az nézzen körül Magyarországon, és ezzel a GDP-növekedéshez is hozzájárul egy kicsit - tanácsolta a nyaralni készülőknek. Varga Mihály szerint sokat javult hazánk helyzete, amit a piac is elismer, de a hitelminősítők még nem teljesen, miután a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartanak. A lengyelek és a csehek minősítése például sokkal jobb, mint a miénk. Kiemelte: a Lehman Brothers amerikai nagybank hitelminősítése még közvetlenül a válság kirobbanása előtt is jó volt, mostanra viszont már nincs ilyen pénzintézet. „Magyarország viszont több mint ezer éve létezik” - hangsúlyozta a miniszter. Szerinte ettől függetlenül meg kell győzni a hitleminősítőket is. Varga emlékeztetett, sokan egyszeri hatásokkal, az uniós források lehívásával magyarázzák a gazdaság jó teljesítményét, de a miniszter hangsúlyozta: ha ez így lenne, akkor még sok másik tagállamnak kellene hasonlóan gyorsan növekednie, mert ők is kapnak uniós forrásokat. A miniszter szerint a gazdasági növekedést a kitűnő exportteljesítmény és a belső kereslet növekedése is segíti. Szerinte a hitelezés 2014-ben megindult növekedése aktívabb lehet, és a beruházások is segíthetik a növekedést. A miniszter azonban rámutatott a gazdaság egyik gyenge pontjára is. „Most a járműipar az egyik hajtóereje a növekedésnek, de ha ebben a szektorban történik valami, akkor sebezhetővé válunk” - fejtette ki. Varga úgy vélte, már az Európai Bizottság is úgy látja a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormány, ami tíz éve még nem így volt. Igaz, akkor is volt némi különbség, amikor 2010-ben Matolcsy György akkori miniszter 7 százalékos növekedést várt 2014-re. Ha ez nem is jött össze, a 3,6 százalékos bővülés minden várakozást felülmúlt. ■ H. J. Varga Mihály és Colleen Bell amerikai nagykövet a fórumon 2015. JULIUS 1., SZERDA IfW&MWWiBffiligMWaWIi^WBWWMWBBBSa^WWWMiWgí Közel két éve először növekedést mért a KSH az ipari áraknál drágulás Májusban átlagosan egy százalékkal voltak nagyobbak az ipar termelői árai a tavalyinál - huszonegy hónapja először drágultak átlagosan termékek Az átlagos árnövekedést részben az exportárak 2,2 százalékos növekedése okozta, amiben azért az is közrejátszott, hogy egy év alatt az euró 2,2, a dollár pedig 27,0 százalékkal erősödött a forinttal szemben. A belföldi értékesítési árak 1,2 százalékkal csökkentek, ám leginkább ez az olcsó olaj hatása lehet. Az energia- és a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 1,9 százalékkal csökkentek az árak, a beruházási javakat gyártó ágazatokban nőttek 1,9 százalékkal, míg a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban nem változtak az árak. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkek termelői ára 3,2 százalékkal emelkedett, amit jelentősen nagyobb súlyánál fogva a nem tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékos árcsökkenése ellensúlyozni tudott. Az év első öt hónapjában a belföldi 3,5, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal maradtak el a múlt év azonos időszakához képest, ami összességében 1,4 százalékos ipari termelői árcsökkenést okozott. Egy hónap alatt 1,9 százalékkal emelkedtek a termelői árak májusban, a belföldi árak 1,6, az exportárak 2,0 százalékkal emelkedtek az áprilisiakhoz képest. A belföldi értékesítésben a feldolgozóipar árai 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavaly májusinál. Háromhavi csökkenés után a járműgyártás belföldi termelői árai 2,0 százalékkal voltak magasabbak a tavaly májusinál, a számítástechnikai termékek 3,4, százalékkal drágultak. ■ VG Az ipar termelőiárindexe (2010. év havi átlaga:100) 115................................................................. 2011. január 2015. május VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH