Világgazdaság, 2015. augusztus (48. évfolyam, 148/11657-166/11675. szám)

2015-08-03 / 148. (11657.) szám

2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ GAZDASÁG Még eggyel felsőbb osztályba léphetett Szlovákia minősítés Feljebb sorolta Szlovákia államadósságának eddig is elsőrendű besorolását a Standard & Poor’s (S&P): az eddigi „A” helyett egy fokozat­tal jobb, „A plusz” osztályzatot adott a hosszú lejáratú szuve­rén hazai és külső adósságra, stabil kilátás mellett. Szlo­vákia ezzel például Izraellel vagy Írországgal esik egy kategóriába az S&P-nél, ez egyébként az ötödik legjobb adható osztályzat a nemzetkö­zi hitelminősítő rendszerében. Az S&P indoklásában kiemel­te: a kedvező belső és külső té­nyezőknek köszönhetően idén tovább gyorsulhat a szlovák gazdaság bővülése, és vára­kozása szerint a szlovák GDP éves növekedése 2015-2018 között rendre meghaladja a 3 százalékot. Az osztályza­tot alátámasztja az alacsony adósságráta is, amely az S&P módszertana alapján számítva idén a GDP 52 százaléka alatt maradhat. A robusztus növekedésnek egyre fontosabb hajtóerejévé válik a hazai kereslet, ami magas adótartalmú kompo­nens, és elősegíti az állam­­háztartási hiány, valamint az államadósság csökkentését is. Az S&P szakértői szerint a hiányadatok javulásában az adóbeszedés hatékonyságának az erősödése is közrejátszik. Robert Fico kormánya 2015-re 2,4 százalékos, jövőre 1,9 szá­zalékos GDP-arányos hiányt vár­­,em­elte ki a Bloomberg­­, az S&P azonban arra szá­mít, hogy csak 2018-ban kerül majd 2 százalék alá a deficit. A következő négy év erőteljes növekedése azt is lehetővé teszi a hitelminősítő szerint, hogy ne legyen szükség „nem konvencionális eszközök”, például különadók alkalmazá­sára a költségvetési konszoli­dáció eléréséhez. A növekedés szempontjából lefelé mutató kockázatként az eurózóna fellendülésének erőtlen voltát, illetve az ukraj­nai konfliktus esetleges esz­kalálódását jelölte meg a hitel­­minősítő. Az Európai Központi Bank monetáris enyhítési politikájának hatására viszont lejjebb szállhatnak a szlovák adósságszolgálati terhek - tet­te hozzá az S&P. ■ VG A húsra figyel az EU élelmiszer A hatósági állatorvosokat és a mentőcsomagokat is nézik A vágóhidak és a hatósági állatorvosok számát, utób­biak státusát és feletteseit is vizsgálhatja az Európai Bizottság, amely attól tart, hogy a kevés és alulfizetett szakember nem képes meg­felelően ellátni a vágások ellenőrzését. Az is aggályos lehet, hogy a hatósági állator­vosokat a kormányhivatalok alá sorolták be. VG-összeállítás Az Európai Bizottság szakértői túlontúl alacsonynak találják a hazai hatósági állatorvosok szá­mát a működő vágóhidakéhoz képest. A HVG szerint Brüsszel attól tart, hogy a kevés hatósági állatorvos nem tudja kellő ala­possággal ellátni a kisebb-na­­gyobb vágópontok, mészárszé­kek alapos ellenőrzését, ezért az is előfordulhat, hogy ellenőrizet­len vagy nem megfelelő gondos­sággal ellenőrzött húsok kerül­nek forgalomba. Bár a hatósági állatorvosok száma valóban nagyon meg­csappant, az túlzásnak tűnik, hogy önmagában emiatt élelmi­szer-biztonsági kockázat állna fenn - mondták lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők, hozzátéve: valóban nem kedvez a szakmának a jelenlegi szabá­lyozás. A hazai állat-egészség­ügyi rendszer csaknem 1910 óta létező hierarchiája szerint a piramis csúcsán a mindenkori országos főállatorvos állt, alatta pedig a megyei, majd a kerületi állatorvosok voltak, akik a ható­sági állatorvosok munkáját irá­nyították. A nemrégiben életbe lépett új szabályozásban azon­ban a kerületi főállatorvosokat már a kormányhivatalok, ponto­sabban a járási hivatalok alá so­rolták. Ha minden rendben, ak­kor ez a gyakorlatban nem jelent nagy változást, kiélezett hely­zetben azonban félő, hogy nem nyújt megfelelő garanciákat a hatékony állat-egészségügyi fellépésre. Miután a kormány­­hivatalokban nem állatorvosok ülnek, hanem a közigazgatás­ban dolgozók, aggályos lehet, ha előfordulhat az, hogy ők felülbí­rálhatják az alájuk besorolt ke­rületi főállatorvos álláspontját, például szakmaiatlan, esetleg politikai érvek mentén. A hatósági állatorvosok szá­mának csökkenése valóban ko­moly probléma, amit minden bi­zonnyal az is magyaráz, hogy az érintettek nagyon keveset keres­nek nyugat-európai társaikhoz képest. Az egyébként is alulfi­zetett hatósági állatorvosok bére ráadásul a közigazgatási változá­sok miatt januártól még tovább csökkent, átlagosan havi nettó 40-50 ezer forinttal. Ez további szakembereket késztetett arra, hogy elhagyják a hatósági sze­repet, és magánpraxisba kezd­jenek (a hatósági állatorvosok eddig is vihettek magánpraxist, ezt azonban a szakma egy része összeférhetetlennek tartja). Az élelmiszer-biztonság szem­pontjai azért így is érvényesül­hetnek, attól nem kell tartani, hogy tömegével vágnának le ellenőrizetlen állatokat Magyar­­országon. Hatósági állatorvos hi­ányában ugyanis magánpraxist folytató szakemberek is elláthat­nak hatósági feladatokat, ha er­re megbízást kapnak. Az ilyen ellenőrzések jogilag például a kutyák veszettség elleni oltására hasonlítanak: ott éppúgy hatósá­gi feladatot látnak el magánállat­orvosok, megbízás alapján. Nem kell attól tartani, hogy tömegével vágnának le ellenőrizetlen állatokat Magyarországon Tiltott állami támogatás? tiltott állami támogatás­nak minősülhet, és ezzel uni­ós jogba ütközhet az, hogy a kormány és az érintett ön­­kormányzatok közpénzből mentették meg az összeom­lástól a pápai, a gyulai és a kaposvári húsüzemet 2013- ban - írta a napokban a Hvg.hu. A cikk szerint ennek az az oka, hogy a megmen­tett cégek eredményeiből ma már látszik: a mentőakció nem volt jó befektetés, és in­kább a bedőlés okozta politi­kai veszteségeket igyekezték elkerülni a döntéshozók. mint ismert, a három hús­ipari cég eltérő mértékű ne­hézségekkel küzdött az el­múlt években, a kiutat az ön­kormányzati, tehát lényegé­ben állami feltőkésítés jelen­tette. Ha Brüsszel elmarasz­talja ezekben az ügyekben Magyarországot, az könnyen az érintett cégek végét jelent­heti, ahogy a tiltott állami támogatás adta meg a kegye­lemdöfést a Malévnak is, az európai Bizottság mező­­gazdasági ügyekben illeté­kes szóvivője, Daniel Rosario megerősítette, hogy a ma­gyar húscégekkel kapcsolat­ban már vizsgálódnak Brüsz­­szelben. Formális eljárás ugyan nem indult el, de az Európai Bizottság hivatalo­san megkereste a magyar hatóságokat, és további rész­leteket kért az ügyben. 1­4 Kopint-Tárki: picit segítene a TTIP kereskedelem Minden iparágban pozitív lenne a megállapodás hatása Kissé segítené a magyar gaz­daság növekedést a Transzat­lanti Kereskedelmi és Beruhá­zási Partnerség (TTIP), első­sorban az exporton keresztül - derült ki a Kopint-Tárki ku­tatásából, amelyet az Ország­­gyűlés Hivatalának írtak. A Nemzeti Fenntartható Fejlő­dés Tanácsának megbízásából készült elemzés szerint a TTIP csekély mértékű, 0,16 száza­lékos GDP-bővülést eredmé­nyezne, elsősorban a nettó export növekedése miatt. Ez azonban csak akkor teljesül, ha a TTIP-ben megfogalma­zott célok, azaz a vámok teljes leépítése és a jelenlegi nem vámjellegű akadályok leg­alább negyedének eltörlése maradéktalanul teljesül. A TTIP az egyes iparágakra eltérően hatna, de minden ága­zatban pozitív a nettó hatás, azaz várhatóan nem lesz olyan nemzetgazdasági iparág, amely vesztene a megállapodással - állapítják meg a Kopint-Tárki kutatói. A közvetlen hatások eredményeképpen a vegyipar és a feldolgozott termékeket elő­állítók járnak a legjobban, és a foglalkoztatottság bővülése is itt lehet a legnagyobb. A szakértők szerint a tervezett megállapodásnak jótékony hatá­sa lehet egyes ágazatok további integrációjának, vagyis a globá­lis értékláncokba való beépülés­nek a szempontjából. A vámok és nem vámjellegű kereskedel­mi akadályok lebontása verseny­képességi előnyöket teremt har­madik országokkal szemben. A magyar-amerikai export a TTIP-pel 3,2 százalékkal nőhet jobban, mint nélküle. A vegyipa­ri termékeknél és feldolgozott termékeknél várható 17 száza­lék körüli exportnövekedés, a gépek és szállítóeszközök kivi­tele félszázalékos bővülést érhet el. Nemcsak a termelők, egy ki­csit a fogyasztók is profitálhat­nak a TTIP-ből. Az Egyesült Államokból származó magyar importnak kevesebb mint 6 százaléka számít háztartási fo­gyasztási cikknek, ami a ma­gyar fogyasztóknak átlagosan 0,3 százalékos megtakarítást jelent az amerikai importtermé­kekből. Összességében egyes konkrét amerikai termékek ára 2-5 százalék között csökkenhet Magyarországon, ami kismérté­kű megtakarítást jelenthet a fo­gyasztók számára. A témában készült tanulmá­nyok nagy része a TTIP pozitív gazdasági és társadalmi hatásait mutatta ki. Készült már azonban az egyezményt teljes mértékben elutasító tanulmány is, amely a tervezett megállapodásnak Eu­rópa számára káros következ­ményeit igyekezett bemutatni. ■ Hornyák József ­ Megállt a bővülés a kínai feldolgozóiparban pmi Már a hivatalos adat sze­rint is aggályos a feldolgozóipar helyzete Kínában: a statisztikai hivatal által, főleg a nagy állami vállalatok körében elvégzett fel­mérésre támaszkodó feldolgozó­­ipari beszerzésimenedzser-in­­dex (PMI) júliusban 50 pont lett a júniusi 50,12 után. (Az 50 pont a vízválasztó a növekedés és a csökkenés között.) A Reu­ters elemzői ismét 50,2 pontot, vagyis szerény növekedést vár­tak. A részindexek szerint mind az export-, mind a belföldi meg­rendelések csökkentek, és to­vább faragják az alkalmazotti létszámokat is. A kisebb magán­­vállalatokra fókuszáló Caixin/ Markit PMI a múlt héten 15 havi mélypontra süllyedt, de előtte is sorra jöttek ki lefékeződést jelző mutatók. Ehhez jöhet még, hogy június közepe óta mintegy 30 százalékkal zuhant a sanghaji tőzsde, ami nyomot hagy a la­kossági és az üzleti bizalmon is. A második fél évben is fenn­marad a kínai gazdaságra ne­hezedő nyomás - ismerte el a jegybank statisztikai igazgatója, Seng Szong-cseng egy szombati lapnyilatkozatban -, mivel való­színűtlen akár az export, akár az infrastrukturális fejlesztések megugrása. Seng figyelmezte­tett az önkormányzati adóssá­gok kockázataira is, az ingatlan­­piac viszont szerinte magához tér a második fél évben. ■ VG HÍRSÁV Lecsukták az elfogott NAV-osok többségét a múlt héten elfogott, ciga­rettacsempészet támogatá­sával gyanúsított pénzügy­őrök közül kilencet előzetes letartóztatásba helyezett, nyolcnak pedig a házi őrize­tét rendelte el a Nyíregyházi Járásbíróság, mindkét intéz­kedés időtartama legfeljebb augusztus 31-ig tart. Az érin­tettek ellen folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadá­sának bűntette és más bűn­­cselekmény miatt indítottak eljárást. A bíróság két továb­bi, ukrán eredetű dohány­áru, üzemanyag és egyéb árucikkek csempészetével üzletszerűen foglalkozó civil gyanúsított előzetes letartóz­tatásáról is döntött, eggyel szemben pedig házi őrizetet rendelt el. Az indoklás sze­rint az előzetes letartóztatás­ba helyezett pénzügyőrök esetében a nyomozás még kezdeti stádiumban van, a tényállás teljes felderítése még nem történt meg, a ter­hükre rótt bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú és törvényi fenyegetettségű, elkövetése szervezett kere­teken belül, kötelezettség teljesítésének elmulasztása mellett történt. ■ MTI Obama a klímaügy bajnokaként búcsúzna Barack Obama, az USA elnö­ke ma ismerteti annak a ter­vezetnek a végleges változa­tát, amelynek a végrehajtásá­val radikálisan csökkenteni lehet az egyesült államokbeli áramtermelő szektor, min­denekelőtt a széntüzelésű erőművekből származó szén-dioxid-kibocsátását. Az iparági csoportokban ellen­érzésekkel fogadott javaslat szerint a kibocsátást 2030-ra a 2005-ös szint 32 százaléká­val mérséklik, ez 9 százalék­­ponttal több lenne az eredeti­leg tervezettnél. A megújuló energia termelői kapacitását 28 százalékkal növelnék a Reuters értesülései szerint, és csökkentenék az alacsony jövedelmű családok energia­­költségeit. Az elnöksége vé­gére készülő Obama egyik fő célja, hogy a klímaváltozás ügyében jelentős örökséget hagyjon maga után - emlé­keztetnek elemzők. ■ VG 3

Next