Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)
2015-09-16 / 178. (11687.) szám
2 Ausztria több szakaszon bevezette a határellenőrzést MENEKÜLTVÁLSÁG Ausztria ma újra bevezeti a határellenőrzést az országba érkezők nagy száma miatt - közölte a bécsi kormány, az Európai Bizottság jóváhagyta erre vonatkozó kérésüket. Az ideiglenes intézkedés, amellyel Ausztria a hasonló német döntést követi, a magyar, az olasz, a szlovén és a szlovák határszakaszt érinti. Werner Faymann osztrák kancellár német kollégájával, Angela Merkellel közösen rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte a menekültválság miatt. A Financial Times szerint Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke holnap dönt a kérdésről. Várható az is, hogy az uniós bel- és igazságügy-miniszterek jövő kedden ismét nekifutnak, hogy döntsenek Brüsszel menekültáthelyezésről szóló javaslatáról. Magyarországon közben életbe lépett az illegális bevándorlást kriminalizáló Btk.-módosítás. Ezzel egy időben a kormány Csongrád és Bács-Kiskun megyében válsághelyzetet hirdetett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arról számolt be: a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntöttek. Hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon épített kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába. A bukaresti külügyminisztérium bírálta a tervet, mondván, az Európai Unió két stratégiai partnerségben levő tagállama közé kerítést építeni „nem helyes lépés politikai szempontból, az európai szellemiség szerint”. Azt is szóvá tették, hogy a magyar kormány csak kicsivel a bejelentés előtt tájékoztatta őket. A szerb-magyar határ lezárását a belgrádi kabinet kritizálta. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint Belgrád számára elfogadhatatlan, hogy más államok visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, miközben további menedékkérők érkeznek az országba. A VG Kevesebb termés mellett alacsonyabb felvásárlási árak jellemzik az idei év gabonapiacát. A sokáig ígéretes tavaszi vetésű növények a mostani állás szerint meg sem közelítik a korábbi várakozásokat és a tavalyi rekordokat. Más években ez a mennyiség sem lenne rossz, de az alacsony árak miatt ráfizethet a gazdák egy része. VG-összeállítás Elkezdődtek az őszi betakarítási munkák az országban, a gazdálkodók a legnagyobb ütemben most a napraforgó betakarítását végzik - közölte tegnap a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György elmondta: a vetésterület 38 százalékán végeztek a betakarítással, az eddigi adatok szerint a termésátlag megközelíti a 2,5 tonnát hektáronként, így a mostani becsléssek szerint mintegy 1,45 millió tonna napraforgót takarítanak be az idén, amely nagyjából 90 százaléka a tavalyi 1,6 millió tonnás rekordtermésnek. Szeptember közepére a másik jelentős agrárbevételt hozó növény, a kukorica betakarítása is megkezdődött, igaz, az összes vetésterületnek egyelőre kis hányadát, mindössze 4 százalékát takarították be. A termésátlag hektáronként mintegy 5,3 tonna. Az előzetes számítások szerint az idén öszszesen mintegy 6 millió tonna kukoricát takarítanak be a tavalyi, szintén rekord 9,2 millió tonna után - mondta az államtitkár. A belföldi felhasználás nagyjából négymillió tonna. A tavalyi impozáns eredmények megismétlődését persze senki nem várta, ám a most közölt becsléseknél sokkal jobb várakozások voltak érvényben egészen nyár közepéig. Az idei többszörös hőhullám azonban meglehetősen gyorsan világossá tette, hogy az ígéretes tavaszi vetések után az idei eredmények messze elmaradnak a tavalyitól. A forró nyári időjárás miatt mintegy 2 millió tonna termés hiányzik, ez jelentős, mintegy 80-100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a gazdálkodóknak - tette hozzá az eseményen Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. „Az elmúlt nyár után sajnos ez a normális, a 15 napig tartó hőség elvitte a kukoricatermés jelentős részének esélyét” - mondta el a Világgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese hozzátette: a kevesebb termés mellett nem kedveznek a termelőknek az alacsony felvásárlási árak sem. „Ezeket az árakat a világpiac határozza meg, ezzel kapcsolatban pedig erős hatást fejt ki a kőolaj ára is. A kínai gazdaság lassulása miatt egyelőre nem látszik az, hogy a nyersolaj ára feljebb menne, márpedig addig a kukorica sem drágulhat érdemben” - fogalmazott az elnökhelyettes. „Nehéz megmondani, hogy a jövőben milyen árak lehetnek, ám tény, globálisan semmilyen jel nem mutat arra, hogy érdemi áremelkedés következne be a kukorica piacán” - mondta el a Világgazdaságnak Pózsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára kifejtette: az Európai Unióban tavaly nagyon jó volt a termés, idén ez némileg kevesebb lesz, ahogy globálisan is. Az Egyesült Államokban azonban jó kukoricatermést várnak, ráadásul megnyugtató átmenő készletek vannak világszerte, amelyeknek a mértéke eléri a 200 millió tonnát. Ez utóbbi, vagyis az átmenő készlet erős hatással van a piacokra” - fogalmazott Pótsa Zsófia. A főtitkár szerint a jelentős tartalék mellett a kukorica felhasználása is csökkenhet. Ennek oka, hogy a takarmányozásban megéri a bőségesen rendelkezésre álló árpával és búzával helyettesíteni azt. Ez szintén nem az árak emelkedésének irányába hat. Kevesebb és olcsóbb a termés betakarítás Amíg a kőolaj ára nem megy fel, a kukorica sem drágul A nagy hőség az idén elvitte a kukoricatermés jelentős részét Lajb Nem lesz népszavazás a férfiak korai nyugdíjazásáról alkotmánybíróság A szakértők is aggályosnak tartják a Bodnár József által beterjesztett javaslatot Alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - erről döntött az Alkotmánybíróság (AB). A Kúria most megsemmisített végzése azt a nemzeti választási bizottsági határozatot változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és a nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését - közölte az AB a honlapján. Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Bár az AB határozatát hivatalosan csak a jövő héten teszik közzé, az ügyben folyó aláírásgyűjtésre tekintettel indokoltnak tartották a tájékoztatást - közölte a testület. Ez azt jelenti, hogy nem lehet megtartani azt a referendumot, amelynek célja az volt, hogy lehetővé tegye: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak négy évtizednyi munka után. A nők 2011 óta tehetik ezt meg akkor is, ha nem töltötték be a rájuk irányadó korhatárt. A népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője kezdeményezte magánemberként, mert véleménye szerint sérti a társadalmi esélyegyenlőség elvét, az egyenlő bánásmódot, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, a másiknak pedig nincs. A kezdeményezés éles vitákat váltott ki a politikai pártok képviselői, a közgazdászok, nyugdíjszakértők és érdekképviseleti szervezetek körében is. Több szakember is elmondta: a járulékfizetők köre egyre csökken, és a nyugdíj-szimulációk készítői közül eddig senki nem számolt a kivándorlás mértékének jelentős növekedésével. Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-Tudományi Intézetének (MTA KTI) munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy már akkor csökkenteni kellett volna a nyugdíjakat, amikor lehetővé tették a nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulását, és most sem ennek a lehetőségnek a férfiakra való kiterjesztésén kellene gondolkozni, hanem azon, mi legyen a büntetése annak, aki akár egy évvel is korábban nyugdíjba megy. Spät Judit közgazdász szerint nem a szabályok lazításán, hanem a jelenleg 40-50 éves korosztály egészségi állapotának javításán és képzésének lehetőségein kellene gondolkodni. ■ VG Hiába gyűjtöttek aláírásokat a népszavazásért GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA A kőolajra is figyelni kell A nyersolaj mellett korábban - alternatív energiahordozóként - világszerte versenyképes volt az etanol, amely a kukorica keresletét is hosszú évekig élénken tartotta. A kőolaj több mint egy éve tartó árzuhanása és alacsony szinten való stabilizálódása elvette a kukorica ezen előnyét. Ez tehát szerepet játszik abban, hogy - a nagyobb globális készletek mellett - tartósan olcsó a kukorica. Magyarországon a bioetanol-gyártás nagyjából 2 millió tonna kukoricát igényel, az elsődleges, meghatározó felhasználója a hazai termésnek az állattenyésztés. Globálisan azonban már jelentős árfelhajtó tényező volt korábban az etanolgyártás. Folytatódott az orvosok elvándorlása Magyarországról adatok Az idei első fél évben sem állt meg az egészségügyi dolgozók elvándorlása Magyarországról - derült ki az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adataiból. Június végéig összesen 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki az egészségügyi dolgozók számára, legtöbben az Egyesült Királyságba (229) és Németországba (220) készültek. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, de sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást. A tavalyi év egészében 1943 bizonyítványt állított ki a hivatal. Az ENKK a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy a hatósági bizonyítványt kérők száma a migrációval kapcsolatban korlátozottan alkalmazható indikátorként, mivel nincs információjuk arról, hogy a bizonyítvány birtokában valóban vállaltak-e külföldön munkát. A bizonyítványt kérők között vannak azok a hazánkban diplomát szerző külföldiek is, akik hazatérnek, emellett a hatósági bizonyítványt nem első alkalommal kérők, vagyis a megújítók is. A központ az első fél évben hatósági bizonyítványt állított ki 415 orvosnak, 259 ápolónak, 114 fogorvosnak és 33 gyógyszerésznek. Nyolc szülész is azt tervezte, hogy elmegy Magyarországról, az ENKK a többi (83) dolgozót az egyéb kategóriába sorolta. Elsősorban továbbra is a fiatalok mennek külföldre: a 25-29 éves korosztályból 199- en, a 30-34 év közöttiek közül 192-en adtak be kérelmet. Az idősebbeknél ennél alacsonyabb szint jellemző. Az ENKK statisztikái szerint az első fél évben elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok kértek hatósági bizonyítványt, de számos háziorvos, valamint csecsemő- és gyermekgyógyász is úgy gondolta, hogy külföldön próbál szerencsét. Ugyanakkor a kivándorlással ellentétes folyamatok is zajlanak. Az ENKK az első fél évben 148 külföldön szerzett egészségügyi szakképesítést, szakképzettséget ismert el (döntő többségében magyarokét), többet, mint 2014 egészében. ■ H. J.