Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)
2015-09-11 / 175. (11684.) szám
2 a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegében export Nemcsak az árumérleg mutat jelentős többletet, hanem a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában is aktívumot halmozott fel Magyarország. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az idei második negyedévben a szolgáltatások exportja 1491, importja 994 milliárd forintot tett ki. A bevételek értéke forintban számítva 4,4 százalékkal emelkedett, míg a kiadások alig változtak. A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 497 milliárd forint volt az időszakban, ami 61 milliárd forinttal meghaladja a bázisidőszakit. A szállítási szolgáltatások exportja 397, importja 228 milliárd forintot tett ki az időszakban, ez a bevételek 7,1, a kiadások 4,5 százalékos bővülését jelenti. A szállítási szolgáltatások aktívuma 169 milliárd forint volt, 17 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban. Az egyenleg javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá, a szolgáltatáscsoport exportja 12 százalékkal bővült. Az egyenleg javulásához hozzájárultak a közúti szállítási szolgáltatások is. Az üzleti szolgáltatások bevétele 578, kiadása 596 milliárd forintot tett ki, ez az export 2,3 százalékos növekedését és az import 1,8 százalékos csökkenését jelenti. Az időszakban 14 százalékkal növekedett a számítástechnikai és információs szolgáltatások exportja, míg a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak nagysága ötödével csökkent. Majdnem tizedével csökkent a távközlési szolgáltatások exportja, míg az építési-szerelési szolgáltatásokból származó bevétel 5,1, a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásokból származó bevétel 9,5 százalékkal bővült. A legnagyobb szolgáltatáscsoport, az egyéb üzleti szolgáltatások exportja 7,6 százalékkal bővült, importja 3,5 százalékkal mérséklődött. A turizmusból származó bevétel 365, a kiadás 124 milliárd forint volt az időszakban. A szolgáltatáscsoport aktívuma 241 milliárd forint volt, 18 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. ■ VG Nem fogalmazott meg érdemi kritikát Papcsák Ferenc a Magyar Nemzeti Bank elmúlt években tapasztalt gazdálkodásáról, aki szerint kiszámítható és áttekinthető gazdálkodást végez a jegybank Matolcsy György vezetése alatt. Az elmúlt egy évben - amíg nem volt felügyelőbizottság - azonban sok olyan tevékenységbe vágott bele az MNB, amely nem függ össze szorosan a monetáris politikával. Hornyák József A jegybanki ingatlanvásárlások és alapítványok kérdésében átfogó, 1990-ig visszamenő tájékoztatást kér a felügyelőbizottság - mondta Papcsák Ferenc az MTI-nek adott interjújában. Az fb új elnöke kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár Programjának vizsgálata november 15-ére készül el, amelyet a felügyelőbizottság november végén tárgyal. Papcsák Ferenc szerint az előző évek gazdálkodásának, eredménykimutatásainak áttekintése alapján Matolcsy György elnöksége alatt kiszámítható, áttekinthető és nyereséges gazdálkodást folytatott az MNB. Idén az eddigi számok alapján ugyancsak nyereséges évet várnak - tette hozzá. Csak a devizahitelek forintosításán 136 milliárd forint nyeresége keletkezett az MNB-nek, amelyből 100 milliárdot eredménytartalékba tettek. (Más kérdés: a nyereséges működés csak Matolcsy György elnöki tevékenysége óta fontos a jegybanknak, a monetáris politikát előtérbe helyező elődök folyamatosan azt állították, hogy a jegybanki gazdálkodást nem a mérleg szerinti eredmény, hanem az átláthatóság és a működési költségek alapján érdemes szemlélni. Másként fogalmazva: a monetáris politika célfüggvényébe nem kerülhet be a nyereségesség, hiszen az MNB-nek nem lehet célja a profit elérése.) A felügyelőbizottság a szeptember eleji ülésén a gazdálkodás mellett három fontos témáról, a jegybanki ingatlanstratégiáról, az alapítványokról, valamint az Értéktár Programról is megkezdte a tájékozódást. Az Értéktár Programmal kapcsolatban már el is rendeltek egy vizsgálatot, amelynek keretében ellenőrzik a program megalkotásának körülményeit, szabályozását, valamint azt, hogy hogyan történik a vásárlás és a vagyontárgyak értékelése, hasznosítása - mondta Papcsák. Az azonban szerinte még kérdéses, hogy az fb vizsgálhatja-e az alapítványokat. (Ha arra jutnak, hogy nem, akkor viszont valószínűleg nem lesz erre feljogosított szervezet, holott a kritikák jelentős része épp az alapítványok kiadásait érinti - a szerk.) A jegybank összesen 8,7 milliárd forintot fordított műtárgyvásárlásra az elmúlt másfél évben. A felügyelőbizottság azt is megnézi, hogy 1990-től Matolcsy György elnökségéig vásároltak-e a jegybanki vezetések ingóságokat, és ha igen, ezeknek mi lett a sorsuk. Ez a vizsgálat már csak abból a szempontból is fontos, hogy Matolcsy György regnálását megelőzően veszteséges volt a jegybank működése - jegyezte meg Papcsák (igaz, Matolcsy György kinevezése előtt végig működött felügyelőbizottság az MNB-ben, vagyis a veszteséges időszakot már ellenőrizték korábban). Kritikus pontot jelenthetnek még az ingatlanvásárlások. Az MNB tavaly vette meg az Eiffel Palace-t, az irodaházért pedig sokak szerint jóval többet fizetett, mint a piaci értéke. A jegybank több ingatlant is vásárolt, részben oktatási tevékenységével indokolva. Ez a másik pont, amely érzékeny lehet, hiszen „kvázi fiskális” tevékenységként is felfogható, hogy az MNB az alapítványain keresztül - amelyek már 250 milliárd forinttal rendelkeznek - bekapcsolódik az oktatásba, hiszen ez az állam feladata lenne. Ráadásul az MNB alapítványai tízmilliárdos nagyságrendben államkötvényeket is vásároltak, a jegybank azonban már korábban visszautasította a tiltott monetáris finanszírozásról szóló vádakat. Szerintük az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek. A kínai sokk egyáltalán nem zavarja az angol jegybankot kamatdöntés A legfontosabb kérdés, amely az elemzőket foglalkoztatta a Bank of England monetáris bizottságának e heti ülése előtt, az volt, vajon a testület tagjai osztják-e Mark Carney elnöknek az amerikai jegybank augusztus végi Jackson Hole-i konferenciáján is kifejtett tézisét, miszerint a kínai fejlemények nem befolyásolják alapvetően a jegybank előrejelzését és monetáris politikáját. S a válasz: igen, hiszen a 0,5 százalékos kamatot tartó ülés után közzétett közlemény és jegyzőkönyv tanúsága szerint a kilenc tagból csak egy, Ian McCafferty szeretett volna már most 0,25 százalékponttal kamatot emelni, mert szerinte így a várható kamatpálya kevésbé meredeknek ígérkezne, mint ha még kivárnának a szigorítással. A többiek azonban úgy vélték, hogy a gazdaság jó teljesítményt nyújt, emelkednek a reáljövedelmek, javulnak a hitelfeltételek, az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek. A munkanélküliségi ráta 2013 közepe óta két százalékponttal ereszkedett lejjebb. A piacokat ért kínai sokk növeli ugyan a kockázatokat, ezért nagy figyelmet igényel, de egyelőre nem kell változtatni a laza monetáris politikán. A friss adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások teljesítménye is gyengébb az utóbbi időszakban megszokottnál. Az erős font, az olcsó olaj ellenére a tagok úgy gondolják, hogy a jelenleg mindössze 0,1 százalékos infláció az év vége felé gyorsabb ütemet vesz fel, de így is két év eltelhet, mire a kétszázalékos célt eléri. Az olajárak hatásától megtisztított maginflációs mutató is alacsony, bár júliusban valamivel meghaladta az egy százalékot. A Bank of England elnöke több beszédében is jelezte, hogy a kamatemelésről érdemben vitázni csak valamikor az év vége felé lehet. Az elemzők a csütörtöki ülés előtt is arra számítottak, hogy a testület a jövő év első hónapjaiig még töpreng. Sok piaci megfigyelő már inkább azt mondja, hogy a jövő év közepe előtt nem emelnek kamatot. ■ B. L. M. Jelentős a többlet Már vizsgálja az MNB-t az fb gazdálkodás Az Értéktár Program ellenőrzését decemberig lezárják Papcsák Ferenc szerint még kérdéses, hogy a felügyelőbizottság vizsgálhatja-e a jegybanki alapítványok kiadásait GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Monetáris finanszírozás a vád az európai Központi Bank (EKB) tavasszal kiadott, 2014-ről szóló jelentése szerint a magyar jegybank több olyan programot indított, amely nincs kapcsolatban a monetáris politikával. Az EKB idesorolja az ingatlanbefektetési programot, a pénzügyi ismereteket támogató programot, továbbá a magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot is. „Tekintettel a programok sokaságára, terjedelmére és méretére, felfoghatóak úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával” - fejtette ki az EKB jelentése. Fúvódik a svéd ingatlanbuborék TARTÁS A vártnak megfelelő infláció miatt nem változik az irányadó kamat Deflációt mért augusztusban a svéd statisztikai hivatal. Mint a csütörtöki közleményből kiderül, a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Piaci megfigyelők 0,1 százalékos esésre számítottak. A jelzálogkamatok hatásától szűrt mutató viszont, amelyet a jegybank (Riksbank) nagy figyelemmel követ, a júliusi 0,9 százalékról 0,8 százalékra lassult. Az árak alakulása azonban megfelel a központi bank előrejelzésének, így az elemzők nem számítanak rá, hogy belátható időn változna az irányadó kamat, amely mínusz 0,35 százalék. A jegybank a múlt héten döntött úgy, hogy tartja ezt a szintet, de jelezte, kész további lépésekre, ha a folyamatok most irányt vennének. A fejlett államok központi pénzintézményeihez hasonlóan a Riksbank is vásárol értékapírokat, idén 135 milliárd korona, azaz 16 milliárd dollár értékben, hogy élénkítse a gazdaságot, és közelítse az infláció iramát a kétszázalékos célhoz. A stockholmi jegybankárok észlelik, hogy az amerikai és a brit gazdaság élénkül, s remélik, az eurózóna szerényebb fellendülése sem torpan meg. A svéd gazdaság az utóbbi két évben igen jól teljesített, 2,5 százalékkal növekedett, s a következő kettőben három százalékkal is bővülhet. Az infláció azonban nagyon messze került a céltól, ráadásul a változatlan monetáris politika következtében a korona még erősödik is. A Riksbank éles bírálatok középpontjába került, amikor 2010 és 2011 között 0,25 százalékról két százalékra vitte fel az irányadó kamatot, abban a hiszemben, hogy a világgazdaság túljutott a pénzügyi válságon. Ám például Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász és Lars Svensson akkori jegybanki alelnök azzal érvelt, hogy ez a legrövidebb út a deflációhoz. S most a jegybank ezzel a jelenséggel küzd, miközben a negatív alapkamat hitelezési boomot indított meg. A háztartások adóssága az elkölthető jövedelemhez képest a jelenlegi 170 százalékról 190-re emelkedhet 2018-ra. A hitelezés összességében, a vállalati szektort is ideértve, 7,1 százalékkal ugrott meg az első negyedévben, miközben a nominálisan számított bruttó hazai termék (GDP) csak 4,1 százalékkal. A lakásárak júliusban 14 százalékkal emelkedtek. A népszaporulat és a bevándorlás miatt évente csaknem nyolcvanezer új lakást kellene építeni, de az adatok elmaradást jeleznek. Stockholmban félmillióan szeretnének lakást bérelni, a várakozási idő elvileg kilenc év, hacsak valaki nem próbálkozik meg azzal, hogy némi kenőpénz fejében előbbre sorolja magát, írta a Bloomberg. A lakásbérleti árak mesterséges korlátozása miatt viszont nem épül elég lakás, mert nem éri meg befektetni. A bankfelügyelet az ingatlanpiaci és hitelezési buborék felfúvódásának a veszélyét érzékelve, most szigorítani kívánja a bankok számára előírt tőkekövetelményeket. A fogyasztói árindexet, amely tartalmazza a jelzálogkamatok, tehát közvetve a negatív alapkamat hatását is, azért szűri a jegybank egy fix kamatú mutatóval, hogy érzékelje, a gazdaság mélyén milyen inflációs folyamatok zajlanak. Sőt, ezt a szűrt indexet még az olajárak hatásától is megtisztítja. Ennek nyomán a néhány napja kiadott inflációs jelentésben azt írta a Riksbank, hogy a fő inflációs index is eléri a kétszázalékos célt jövőre, majd azt követően meg is haladhatja azt. ■ Blahó Miklós A svéd infláció alakulása (százalék) 0,4 "U,D 2014. OKTÓBER - 2015. JÚLIUS VG-GRAF1KA FORRÁS: TRADINGECONOMICS.COM